Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-05 / 104. szám

2 &ßbiao 1990. MÁJUS 5., SZOMBAT 'HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI i Iliescu nyilatkozata a Szabad Európának Magyarország különleges jogokat kér Igazodni a valóságos helyzethez A NATO-orszógokbun mérlegelik Bush európai csomagtervét Vilnius Mitterrand és Kohl közvetítésében bizakodik A kontrák nehezítik a békés fejlődést Nicaraguában Altalanos PILLANATKÉP Három és fél héttel Bush és Gorbacsov washingtoni csúcs- találkozója előtt immár teljes a diplomáciai „nagyüzem”. Az amerikai elnök, akit vezető washingtoni politikusok közül sokan bíráltak azért, hogy „túlságosan” óvatos és „késés­ben van a világpolitikai szín­téren bekövetkezett változá­sokra való válaszadásban”, a héten sajtóértekezleten ismer­tette európai elképzeléseit. Csaknem azzal egy időben, hogy a Fehér Házban Bush azt magyarázta a hazai és nemzetközi sajtó képviselői­nek, hogy miért nincs szükség az európai harcászati rakéták korszerűsítésére, külügymi­nisztere Brüsszelben a NATO- szövetségesek rendkívüli ta­nácskozásán egy egész cso­magtervet ismertetett. A wa­shingtoni kezdeményezést kö­vette Baker megbeszélése Se- vardnadze külügyminiszterrel, majd az amerikai diplomácia feje ma Bonnban szovjet kol­légáján kívül angol és francia partnereivel, valamint a két Németország diplomáciájának irányítóival vesz részt az úgy­nevezett 4+2-es tanácskozás nyitányán. Bush egyébként logikusan érvelt, amikor elavultnak ne­vezte a NATO Lance rakétái­nak és a nukleáris tüzérség­nek korszerűsítésére hozott korábbi nyugati döntést. Eze­ket az 500 kilométernél rövi- debb hatótávolságú atom-rob­banófejű rakétákat az NSZK területén telepítették. Azt a célt szolgálták, hogy Keletről érkező támadás esetén az atomtüzérség eszközeivel együtt csapást mérjenek az első hullámban rohamozó el­lenségre, s elősegítsék feltar­tóztatását. A kelet-európai vál­tozások nyomán azonban a korábbi ellenségkép elosztó­ban van, s a harcászati raké­tákra immár aligha lehet szükség e térségben. így jú­niusban, amikor a tervek sze­rint befejeződnek a hagyomá­nyos fegyverzet és haderő csökkentéséről zajló bécsi tár­gyalások, s megkezdődik a két Németországban állomásozó amerikai és szovjet csapatok 195-195 ezer főre való csök­kentése, hozzáláthatnak az új megbeszélésekhez, amelyek célja a harcászati atomfegyve­rek kölcsönös kivonása, majd megsemmisítése. A csomagtervben, amelyet Baker ismertetett a NATO- országok külügyminisztereivel, szerepel az is, hogy a Gorba­csov—Bush találkozó után az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezete csúcsszintű tanácsko­zást tartana, s ezen azt vi­tatnák meg, hogyan alkalmaz­kodjék a Nyugat a megvál­tozott helyzethez. Washington immár saját csomagtervébe foglalta azt, a javaslatot is, amelyet eredetileg Gorbacsov fogalmazott meg az új hel­sinki értekezletről. Tizenöt évvel az eredeti európai biz­tonsági rendszert rögzítő ok­mány aláírása után, az idén a 35 aláíró állam vezetői ismét a tárgyalóasztalhoz ülnének, hogy kontinensünk jövendő békés fejlődését ismét szer­ződésben szavatolják. Ebben döntő szerepet játszanának, washingtoni elképzelés sze­rint, a külügyminiszterek, akik már júliusban Párizsban találkoznának, rnajd^ az új dokumentum előkészítését ak­kor folytathatnák, amikor ősszel amúgy is az ENSZ köz­gyűlésének megnyitásán or­szágaik delegációit vezetik. A LEGNAGYOBB KÉRDŐJEL Miközben a Fehér Ház hosszú távú, mintegy öt esz­tendőre szóló fegyverzet- és haderőcsökkentés vázlatos tervén dolgozik, s derűlátását a kelet-európai változásokra ala­pozza, több kommentátor két­ségbe vonja, hogy elérkezett-e valóban ennek az ideje. Arra hivatkoznak, hogy Gorbacsov helyzete rendkívül meggyen­gült és kritikussá vált. Ennek egyik szembeszökő bizonyíté­kát abban a heves, személye és politikája elleni tüntetés­ben látják, amely az államel­nök-főtitkárt arra késztette, hogy a május elsejei ünnep­ség során elhagyja a moszk­vai Vörös teret. Gorbacsovnak — mint megjegyzik — már nemcsak a bürokrácia, a nem­zetiség viszálya és a kataszt­rofális gazdasági helyzet hár­mas hidrájával kell szembe­néznie, hanem azzal is, hogy gyorsan bizalmat veszít éppen azoknak a tömegeknek köré­ben, amelyek a peresztrojka és a glasznoszty legfőbb támo­gatói. Az államelnök-főtitkár jó ideig nagy ügyességet mu­tatott abban, hogyan lehet mérsékelt középutat tartani a forrófejű radikálisok és a régi beidegzésekhez ragaszkodó visszahúzó elemek között, de mostanában már mind keve­sebb mozgási tér nyílik szá­mára. Egyes értékelések szerint Gorbacsov és a peresztrojka hívei egyfajta kelepcébe ke­rülték, s nagy a veszélye an­nak, hogy a régi, erőszakos megoldásokat sürgető konzer­vatívok lesznek ismét a hang­adók az irányításban. A Fe­hér Ház úgy akarja elkerülni ezt, hogy semmi olyat nem tesz, ami ebbe az irányba terelhetné az eseményeket. Sőt azzal, hogy a Gorbacsov által /többször megfogalmazott új világpolitikai gondolkodás- módnak megfelelően hosszú távú leszerelési terveket dol­goz ki, elő kívánja segíteni az államelnök-főtitkár helyzeté­nek megszilárdulását. CSAK GYALOGOSAN..! A rendkívüli óvatosságot mutatja, ahogyan Kazimiera Prunskiene washingtoni fo­gadtatását megszervezték. A litván nép választott képvise­lőjének megadták ugyan a kellő tiszteletet, de nem a hi­vatalos protokoll által a mi­niszterelnöknek járó fogadta­tást. Bush elnök tárgyalt Prunskiene asszonnyal, de szóvivője szerint csak mint magánszeméllyel folytatott ve­le eszmecserét. Bush biztosí­totta ugyan az amerikai nép és vezetés rokonszenvéről a litván népet, de nem válaszolt a miniszterelnök asszony fel­hívására, hogy Washington is­merje el a független litván ál­lamot. Sőt, az amerikai elnök csak azt mondta, hogy a lit­ván önrendelkezési jog mel­lett áll ki, s ismételten párbe­szédre hívta fel Vilniust és Moszkvát. Az egész látogatás gondos megtervezettségére, ami a visszafogottságra való törekvést illeti, mi sem jel­lemzőbb, minthogy Pruns­kiene asszonyt a biztonsági emberek feltartóztatták, ami­kor kocsival akart behajtani a Fehér Ház kertjébe, s mint „magánszemélynek” gyalog kellett útját folytatnia. Washington, hogy ne nehe­zítse Gorbacsov helyzetét, nem csatlakozik a kibontako­zóban lévő francia—nyugat­német közvetítési kísérlethez sem. Mint emlékezetes, Kohl kancellár és Mitterrand elnök legutóbbi találkozójukról kö­zös üzenetet intéztek Lands- bergis elnökhöz, s ebben új kompromisszumos formulát ajánlottak a Moszkvával való párbeszéd megteremtéséhez, hogy az ügyet kimozdítsák a holtpontról. ELFOGADHATÓ FORMULA? Mindkét fél ugyanis hajtha­tatlan volt saját álláspontjá­ban. Gorbacsov azt követelte a párbeszéd előfeltételéül, hogy Vilnius vonja vissza, mint törvénytelent parlament­je függetlenségi nyilatkozatát, s akkor a moszkvai vezetés, mint egyik szovjet tagállam, képviselőivel hajlandó felven­ni velük a párbeszéd fonalát. Landsbergis elnök viszont hal­lani sem akart erről, mert — mint mondotta — a független­ségi nyilatkozat nem lehet al­kudozás tárgya, s bármennyi­re is sújtja országa népét a szovjet gazdasági blokád, bár­mennyire is nélkülöznie kell, kitart önállósága mellett. Párizs és Bonn azt ajánlot­ta Vilniusnak, hogy függessze fel azokat a törvényeket, ame­lyeket parlamentje a márciusi függetlenségi nyilatkozat alap­ján hozott, s tájékoztatta az üzenet tartalmáról Moszkvát is. Landsbergis elnök elfogad­ta Mitterrand és Kohl ajánla­tát, és felkérte őket, közvetít­senek Gorbacsovnál a párbe­széd felvételére. Ügy tűnik, ez a formula a szovjet vezetés számára is elfogadható, s így jól értesültek szerint színfa­lak mögötti közvetítés folyik máris Vilnius és Moszkva párbeszédének megteremtésé­re. Közben azonban a Litvá­nia elleni szovjet blokád mind súlyosabb helyzetet teremt. [az ENSZ-FÖTTTKÄR *' I MÉLTATLANKODIK Managuában április 26-án minden incidens nélkül meg­történt a hatalomváltás. A vá­lasztások utójátékaként a sandinista Daniel Ortega volt elnök helyére ünnepélyesen beiktatták Chamorro asszonyt, a győztes ellenzéki pártszö­vetség vezetőjét. A helyzet azonban korántsem megnyug­tató. Nem a választáson vere­séget szenvedett sandinisták miatt. Ök méltóságteljesen vállalják a nép, szavazócédu­lákkal kinyilvánított akaratá­nak végrehajtását, s parla­menti frackiójuk útján most ellenzéki erőként kívánnak te­vékenykedni a demokrácia já­tékszabályai szerint. A kontrák, akiknek fegyve­res csoportjait mintegy kilenc­ezerre becsülik, kezdik meg­kérdőjelezni azt az egyez­ményt, amelyben vállalták,' hogy június 2-ig leteszik a fegyvert az ENSZ kék sisako­sainak ellenőrzése alatt, s be­kapcsolódnak az ország politi­kai életébe, mint békés állam­polgárok. Arra hivatkoznak, hogy Chamorro elnök asszony Humberto Ortegát, a volt el­nök fivérét, a sandinista fegy­veres erők eddigi főparancs­nokát nevezte ki a jelentősen csökkentett reguláris hadse­reg átmeneti vezetőjének. Chamorro asszony a realitásra apellál, hogy a katonáskodás­hoz szaktudás kell, s arra, hogy egyébként mint elnök­nek. a hadsereg neki tartozik engedelmességgel, s ő a fő- parancsnok, hivatala folytán. Nyilván a kontrák csak ürü­gyet keresnek, hogy továbbra is fegyverben maradjanak. A kék sisakosok mandátuma azonban lejár. Ezért az ENSZ főtitkára azt kérte a Biztonsá­gi Tanácstól, hogy további hal hónapra hosszabbítsa meg mandátumukat. Pérez de Cuellar egyébként méltatlan­kodva intézett felhívást a kontrákhoz a fegyverletételre Elvégre a kék sisakosoknak nem az a feladatuk, hogy fegyveres csoportok táborhe­lyeit felügyeljék, hanem a nicaraguai békés átalaku­lást ... Arkus István Az új román kormánynak ahhoz, hogy a szükséges gaz­dasági reformokat bevezethes­se, túl kell tennie magát „a bizalmatlanság* 1 örökségén”, amely a Geuusescu-rezsim után maradt. „Lehetséges, hogy a kormány nem lesz ké­pes rövid idő alatt teljesíteni a lakosság elvárásait” — je­lentette ki a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában Ion Iliescu, a romániai Ideig­lenes Nemzeti Egységtanács elnöke. Az új kormány feladatának nevezte az ipar korszerűsíté­sét, versenyképessé tételét a nemzetközi piacokon, vala­mint a munkanélküliség elleni harcot. Elismerte, hogy az inf­láció már most is nehezen el­lenőrizhető, s a leendő kor­mánynak a gazdasági nehéz­ségek miatt még tovább erő­södő bizalmatlansággal kell majd megbirkóznia. Iliescu Az ENS1 Biztonsági Tanácsa A szovjet zsidók kivándorlásáról Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön felújította ta­nácskozását az Izrael által megszállt területeken kiala­kult helyzetről, s ezen belül is a szovjet zsidók izraeli kiván­dorlásáról. A testület még március közepén kezdte meg a vitát erről a kérdésről. A téma megtárgyalását a Szov­jetunió kérte, mivel számos arab országot nyugtalanít az, hogy Izrael a megszállt Cisz- jordániában és a Gáza-övezet- ben kívánja letelepíteni a Szovjetunióból tömegesen ki­vándorló zsidókat. Labib Zehdi Terazi, a PFSZ képviselője a BT csü­törtöki ülésén hangsúlyozta, hogy a szovjet zsidóknak jo­guk van az emigráláshoz, de úgy vélekedett, hogy az Izrael­be érkezők számát korlátozni kellene. A palesztin képviselő, csakúgy mint Egyiptom ál­landó ENSZ-képviselője, sür­gette, hogy a Biztonsági Ta­nács hozzon határozatot a kér­désben. A PFSZ-képviselő bírálta az Egyesült Államokat, amiért 400 millió dolláros kölcsönt kíván biztosítani Izraelnek építkezési célokra. Bár az ame­rikai kormányzat szerint az összeget nem újabb települé­sek létrehozására fordítanák, a palesztin küldött úgy vélte, hogy végső soron mégis erre használnák a pénzt. Fflaret a helytartó Filaretet, Kijev és Ukrajna pátriárkáját bízta meg az oroszországi ortodox egyház ügyeinek ideiglenes irányítá­sával péntekre virradóra a Szent Szinódus Moszkvában. Filaret mint helytartó áll az orosz ortodox egyház élén mindaddig, amíg a csütörtö­kön elhunyt Pimen pátriárka utódját az összehívandó zsi­nat meg nem választja. Brit helyi választások Munkáspárti győzelem A munkáspárti ellenzék ara­tott győzelmet az Angliában, Walesben és Skóciában csü­törtökön megtartott helyható­sági választásokon, de nem olyan megsemmisítő arányban, mint azt a közvélemény-kuta­tói előrejelzések jósolták. összesen 201 helyi tanács részleges vagy teljes újravá­lasztása mintegy 25 millió brit állampolgárnak adott alkal­mat, hogy szavazatával állást foglaljon az április elsején ha­tályba lépett „fejadó” kérdé­sében. A még nem teljes ada­tok szerint a konzervatív kor­mánypárt több mint 200 ta­nácstagi helyet veszített, a munkáspárti tanácstagok szá­ma pedig több mint három­százzal gyarapodott. A BBC televízió számításai szerint a helyhatósági vá­lasztásokon megmutatkozott irányzat ■ 56 fős munkáspárti többséget eredményezett vol­na az alsóházban országos par­lamenti választások esetén. Margaret Thatcher hatalomra kerülése óta ez volt a legjobb eredmény, amelyet a Munkás­párt bármilyen országos jelle­gű választáson elért. nem zárta ki annak lehetősé­gét sem, hogy sztrájkokra és további tiltakozási akciókra fog sor kerülni. A Magyarországgal fenntar­tott kapcsolatokra vonatko­zóan Iliescu kifejezte remé­nyét, hogy a két ország közötti feszültségek enyhülnek. Kije­lentette: — Románia keresi azt a lehetőséget, hogy jó kap­csolatokat tartson fenn Ma­gyarországgal. — Ugyanakkor azt is állította, hogy „Magyar- ország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi ma­gyar kisebbség részére, olyan jogokat, amelyeket Budapest nem ad meg a román vagy más magyarországi kisebbsé­geknek”. Iliescu elismerte „annak az érdeklődésnek a jogosságát, amelyet a kijelölt magyar kormányfő, Antall József ta­núsít az erdélyi magyar ki­sebbség iránt”. Az Erdéllyel kapcsolatos vitákról szólva hangoztatta, hogy „ennek a vi- iának nincs történelmi alapja, mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt”, s „történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt”. Szovjet-Moldváról szólva Iliescu kijelentette, hogy a te­rület lakossága román. „Ugyanolyan románok élnek ott, mint a Prut folyó másik oldalán, Romániában. Nagy történelmi igazságtalanságot követtek el ellenük 1812-ben,' amikor Oroszország Besszará- biát kiszakította a Moldva testéből, és újabb történelmi igazságtalanságot követett el Sztálin, aki újból elvette ezt a területet Romániától 1940- ben”. Az Ideiglenes Nemzeti Egy- ságtanács elnöke szerint Ro­mánia „jó kapcsolatokat kíván fenntartani a szovjetunióbeli román közösséggel, hogy se­gítse nyelvének és kultúrájá­nak megtartásában”. Az ál­lamhatárok ügye Iliescu sze­rint „kényes kérdés, amelyet a politikai érzék teljes felelős­ségével és az európai helyzet­tel összhangban kell kezelni”. — Jelenleg nem a mi felada­tunk, hogy felvessük eZt a kérdést — mondotta, hozzá­fűzve, hogy Románia jó kap­csolatokat kíván fenntartani nagy keleti szomszédjával. Lett Köztársaság lett a lett szovjet Függetlenségi nyilatkozat A lett parlament pénteken este elfogadta a köztársaság „állami függetlenségéről” szóló nyilatkozatot, s Lett Köztár­saságra változtatta a lett szov­jetköztársaság nevét. A lett „függetlenségi” nyi­fCHifëldli &$®mények — egy Rtsoiid«ftii»n Anatolij Lukjanov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöke pénteken táviratban üdvözölte Göncz Árpádot, az Or­szággyűlés elnökévé történt megválasztása alkalmából. A A riói csoport hét tagállamának kormánya támogatja a Magyar Köztársaság kormányának arra irányuló kérését, hogy Ma­gyarország megfigyelőként bekapcsolódjék az Amerikai Álla­mok Szervezetének tevékenységébe — közölte Domingo Ca- vallo argentin külügyminiszter Buenos Airesben pénteken az MTI tudósítójával. A A Polgári Fórum nevű csehszlovák po­litikai tömegmozgalom Václav Havel jelenlegi köztársasági el­nököt jelöli további két esztendőre az államfői posztra — kö­zölte pénteken a CTK hírügynökség. A Konsztantin Kara- manliszt, az Üj Demokrácia Kormánypárt 83 éves jelöltjét választotta meg pénteken a parlament a Görög Köztársaság elnökének. A A márciusi hatalomátadás óta csütörtökön első ízben találkozott elődjével, Augusto Pinochet tábornokkal Patricio Aywlin chilei elnök. Az államfő negyvenperces ma­gánbeszélgetést folytatott a volt diktátorral, a hadsereg jelen­legi főparancsnokával. A Punszalmágin Ocsirbat mongol ál­lamfő pénteken hivatalos látogatásra Pekingbe utazott. Ez az első ilyen szintű mongol látogatás Kínában a két ország kap­csolatainak történetében. A A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselői márciusban, Afganisztánról folytatott be­szélgetésükön arra a következtetésre jutottak, hogy az ENSZ és az Iszlám Konferencia Szervezetének ellenőrzésével vá­lasztásokat kell tartani a közép-ázsiai országban. A Az utóbbi hónapokban megalakult szerb ellenzéki pártok pénteken dél­után, Joszip Broz Tito halálának 10. évfordulóján, tiltakozó felvonulást szerveztek Belgrádban a jugoszláv parlament épü­lete előtt. A Bulgáriában az év első négy hónapjában 15 300 bűncselekményt követtek el, ami tízszázalékos növekedést mu­tat a múlt év hasonló időszakához képest — jelentették be a bolgár bűnüldöző szervek képviselői. A A kolumbiai kokain­bárók mintegy 20 millió dollárral támogatták a nicaraguai kontrákat — jelentette ki pénteken/egy kokainbáró, aki je­lenleg börtönbüntetését tölti az Egyesült Államokban. latkozat enyhébb, mint a lit­ván, de határozottabb, mint az észt függetlenségi nyilat­kozatok, s egyebek között át­meneti időszakot ír elő a füg­getlenség megteremtése érde­kében. Az új összetételű lett parla­ment hosszas vita után fo­gadta el a dokumentumot. Rigában pénteken egész nap feszült hangulat uralkodott, tüntetések és gyűlések zajlot­tak városszerte — egyebek kö­zött a parlament épülete előtt — a függetlenséget követelő népfront és az ezzel szemben álló, a nem lett anyanyelvűe­ket tömörítő Interfront hívei­nek részvételével. Összetűzé­sek nem történtek. Egyre több az AIDS-beteg Egy hónap alatt 17 ezerrel nőtt a világon számontartott AIDS-betegek száma — je­lentette be pénteken Géni­ben az Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO képviselő­je. A március végétől április végéig tapasztalt nagymérté­kű növekedés egyik oka, hogy két afrikai országban, Ugan­dában és Malawiban drá­maian megszaporodott a nyil­vántartott betegek száma. Így az említett időszak alatt szer­te a világban 237 ezerről 254 ezerre nőtt a modern világ pestisében szenvedők száma. A WHO az AIDS-betegek va­lóságot számát mintegy 600 ezerre teszi, és becslése alap­ján 3-5 millió vírushordozó él a világon.

Next

/
Thumbnails
Contents