Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-05 / 104. szám
2 &ßbiao 1990. MÁJUS 5., SZOMBAT 'HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI i Iliescu nyilatkozata a Szabad Európának Magyarország különleges jogokat kér Igazodni a valóságos helyzethez A NATO-orszógokbun mérlegelik Bush európai csomagtervét Vilnius Mitterrand és Kohl közvetítésében bizakodik A kontrák nehezítik a békés fejlődést Nicaraguában Altalanos PILLANATKÉP Három és fél héttel Bush és Gorbacsov washingtoni csúcs- találkozója előtt immár teljes a diplomáciai „nagyüzem”. Az amerikai elnök, akit vezető washingtoni politikusok közül sokan bíráltak azért, hogy „túlságosan” óvatos és „késésben van a világpolitikai színtéren bekövetkezett változásokra való válaszadásban”, a héten sajtóértekezleten ismertette európai elképzeléseit. Csaknem azzal egy időben, hogy a Fehér Házban Bush azt magyarázta a hazai és nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy miért nincs szükség az európai harcászati rakéták korszerűsítésére, külügyminisztere Brüsszelben a NATO- szövetségesek rendkívüli tanácskozásán egy egész csomagtervet ismertetett. A washingtoni kezdeményezést követte Baker megbeszélése Se- vardnadze külügyminiszterrel, majd az amerikai diplomácia feje ma Bonnban szovjet kollégáján kívül angol és francia partnereivel, valamint a két Németország diplomáciájának irányítóival vesz részt az úgynevezett 4+2-es tanácskozás nyitányán. Bush egyébként logikusan érvelt, amikor elavultnak nevezte a NATO Lance rakétáinak és a nukleáris tüzérségnek korszerűsítésére hozott korábbi nyugati döntést. Ezeket az 500 kilométernél rövi- debb hatótávolságú atom-robbanófejű rakétákat az NSZK területén telepítették. Azt a célt szolgálták, hogy Keletről érkező támadás esetén az atomtüzérség eszközeivel együtt csapást mérjenek az első hullámban rohamozó ellenségre, s elősegítsék feltartóztatását. A kelet-európai változások nyomán azonban a korábbi ellenségkép elosztóban van, s a harcászati rakétákra immár aligha lehet szükség e térségben. így júniusban, amikor a tervek szerint befejeződnek a hagyományos fegyverzet és haderő csökkentéséről zajló bécsi tárgyalások, s megkezdődik a két Németországban állomásozó amerikai és szovjet csapatok 195-195 ezer főre való csökkentése, hozzáláthatnak az új megbeszélésekhez, amelyek célja a harcászati atomfegyverek kölcsönös kivonása, majd megsemmisítése. A csomagtervben, amelyet Baker ismertetett a NATO- országok külügyminisztereivel, szerepel az is, hogy a Gorbacsov—Bush találkozó után az Észak-atlanti Szerződés Szervezete csúcsszintű tanácskozást tartana, s ezen azt vitatnák meg, hogyan alkalmazkodjék a Nyugat a megváltozott helyzethez. Washington immár saját csomagtervébe foglalta azt, a javaslatot is, amelyet eredetileg Gorbacsov fogalmazott meg az új helsinki értekezletről. Tizenöt évvel az eredeti európai biztonsági rendszert rögzítő okmány aláírása után, az idén a 35 aláíró állam vezetői ismét a tárgyalóasztalhoz ülnének, hogy kontinensünk jövendő békés fejlődését ismét szerződésben szavatolják. Ebben döntő szerepet játszanának, washingtoni elképzelés szerint, a külügyminiszterek, akik már júliusban Párizsban találkoznának, rnajd^ az új dokumentum előkészítését akkor folytathatnák, amikor ősszel amúgy is az ENSZ közgyűlésének megnyitásán országaik delegációit vezetik. A LEGNAGYOBB KÉRDŐJEL Miközben a Fehér Ház hosszú távú, mintegy öt esztendőre szóló fegyverzet- és haderőcsökkentés vázlatos tervén dolgozik, s derűlátását a kelet-európai változásokra alapozza, több kommentátor kétségbe vonja, hogy elérkezett-e valóban ennek az ideje. Arra hivatkoznak, hogy Gorbacsov helyzete rendkívül meggyengült és kritikussá vált. Ennek egyik szembeszökő bizonyítékát abban a heves, személye és politikája elleni tüntetésben látják, amely az államelnök-főtitkárt arra késztette, hogy a május elsejei ünnepség során elhagyja a moszkvai Vörös teret. Gorbacsovnak — mint megjegyzik — már nemcsak a bürokrácia, a nemzetiség viszálya és a katasztrofális gazdasági helyzet hármas hidrájával kell szembenéznie, hanem azzal is, hogy gyorsan bizalmat veszít éppen azoknak a tömegeknek körében, amelyek a peresztrojka és a glasznoszty legfőbb támogatói. Az államelnök-főtitkár jó ideig nagy ügyességet mutatott abban, hogyan lehet mérsékelt középutat tartani a forrófejű radikálisok és a régi beidegzésekhez ragaszkodó visszahúzó elemek között, de mostanában már mind kevesebb mozgási tér nyílik számára. Egyes értékelések szerint Gorbacsov és a peresztrojka hívei egyfajta kelepcébe kerülték, s nagy a veszélye annak, hogy a régi, erőszakos megoldásokat sürgető konzervatívok lesznek ismét a hangadók az irányításban. A Fehér Ház úgy akarja elkerülni ezt, hogy semmi olyat nem tesz, ami ebbe az irányba terelhetné az eseményeket. Sőt azzal, hogy a Gorbacsov által /többször megfogalmazott új világpolitikai gondolkodás- módnak megfelelően hosszú távú leszerelési terveket dolgoz ki, elő kívánja segíteni az államelnök-főtitkár helyzetének megszilárdulását. CSAK GYALOGOSAN..! A rendkívüli óvatosságot mutatja, ahogyan Kazimiera Prunskiene washingtoni fogadtatását megszervezték. A litván nép választott képviselőjének megadták ugyan a kellő tiszteletet, de nem a hivatalos protokoll által a miniszterelnöknek járó fogadtatást. Bush elnök tárgyalt Prunskiene asszonnyal, de szóvivője szerint csak mint magánszeméllyel folytatott vele eszmecserét. Bush biztosította ugyan az amerikai nép és vezetés rokonszenvéről a litván népet, de nem válaszolt a miniszterelnök asszony felhívására, hogy Washington ismerje el a független litván államot. Sőt, az amerikai elnök csak azt mondta, hogy a litván önrendelkezési jog mellett áll ki, s ismételten párbeszédre hívta fel Vilniust és Moszkvát. Az egész látogatás gondos megtervezettségére, ami a visszafogottságra való törekvést illeti, mi sem jellemzőbb, minthogy Prunskiene asszonyt a biztonsági emberek feltartóztatták, amikor kocsival akart behajtani a Fehér Ház kertjébe, s mint „magánszemélynek” gyalog kellett útját folytatnia. Washington, hogy ne nehezítse Gorbacsov helyzetét, nem csatlakozik a kibontakozóban lévő francia—nyugatnémet közvetítési kísérlethez sem. Mint emlékezetes, Kohl kancellár és Mitterrand elnök legutóbbi találkozójukról közös üzenetet intéztek Lands- bergis elnökhöz, s ebben új kompromisszumos formulát ajánlottak a Moszkvával való párbeszéd megteremtéséhez, hogy az ügyet kimozdítsák a holtpontról. ELFOGADHATÓ FORMULA? Mindkét fél ugyanis hajthatatlan volt saját álláspontjában. Gorbacsov azt követelte a párbeszéd előfeltételéül, hogy Vilnius vonja vissza, mint törvénytelent parlamentje függetlenségi nyilatkozatát, s akkor a moszkvai vezetés, mint egyik szovjet tagállam, képviselőivel hajlandó felvenni velük a párbeszéd fonalát. Landsbergis elnök viszont hallani sem akart erről, mert — mint mondotta — a függetlenségi nyilatkozat nem lehet alkudozás tárgya, s bármennyire is sújtja országa népét a szovjet gazdasági blokád, bármennyire is nélkülöznie kell, kitart önállósága mellett. Párizs és Bonn azt ajánlotta Vilniusnak, hogy függessze fel azokat a törvényeket, amelyeket parlamentje a márciusi függetlenségi nyilatkozat alapján hozott, s tájékoztatta az üzenet tartalmáról Moszkvát is. Landsbergis elnök elfogadta Mitterrand és Kohl ajánlatát, és felkérte őket, közvetítsenek Gorbacsovnál a párbeszéd felvételére. Ügy tűnik, ez a formula a szovjet vezetés számára is elfogadható, s így jól értesültek szerint színfalak mögötti közvetítés folyik máris Vilnius és Moszkva párbeszédének megteremtésére. Közben azonban a Litvánia elleni szovjet blokád mind súlyosabb helyzetet teremt. [az ENSZ-FÖTTTKÄR *' I MÉLTATLANKODIK Managuában április 26-án minden incidens nélkül megtörtént a hatalomváltás. A választások utójátékaként a sandinista Daniel Ortega volt elnök helyére ünnepélyesen beiktatták Chamorro asszonyt, a győztes ellenzéki pártszövetség vezetőjét. A helyzet azonban korántsem megnyugtató. Nem a választáson vereséget szenvedett sandinisták miatt. Ök méltóságteljesen vállalják a nép, szavazócédulákkal kinyilvánított akaratának végrehajtását, s parlamenti frackiójuk útján most ellenzéki erőként kívánnak tevékenykedni a demokrácia játékszabályai szerint. A kontrák, akiknek fegyveres csoportjait mintegy kilencezerre becsülik, kezdik megkérdőjelezni azt az egyezményt, amelyben vállalták,' hogy június 2-ig leteszik a fegyvert az ENSZ kék sisakosainak ellenőrzése alatt, s bekapcsolódnak az ország politikai életébe, mint békés állampolgárok. Arra hivatkoznak, hogy Chamorro elnök asszony Humberto Ortegát, a volt elnök fivérét, a sandinista fegyveres erők eddigi főparancsnokát nevezte ki a jelentősen csökkentett reguláris hadsereg átmeneti vezetőjének. Chamorro asszony a realitásra apellál, hogy a katonáskodáshoz szaktudás kell, s arra, hogy egyébként mint elnöknek. a hadsereg neki tartozik engedelmességgel, s ő a fő- parancsnok, hivatala folytán. Nyilván a kontrák csak ürügyet keresnek, hogy továbbra is fegyverben maradjanak. A kék sisakosok mandátuma azonban lejár. Ezért az ENSZ főtitkára azt kérte a Biztonsági Tanácstól, hogy további hal hónapra hosszabbítsa meg mandátumukat. Pérez de Cuellar egyébként méltatlankodva intézett felhívást a kontrákhoz a fegyverletételre Elvégre a kék sisakosoknak nem az a feladatuk, hogy fegyveres csoportok táborhelyeit felügyeljék, hanem a nicaraguai békés átalakulást ... Arkus István Az új román kormánynak ahhoz, hogy a szükséges gazdasági reformokat bevezethesse, túl kell tennie magát „a bizalmatlanság* 1 örökségén”, amely a Geuusescu-rezsim után maradt. „Lehetséges, hogy a kormány nem lesz képes rövid idő alatt teljesíteni a lakosság elvárásait” — jelentette ki a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában Ion Iliescu, a romániai Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke. Az új kormány feladatának nevezte az ipar korszerűsítését, versenyképessé tételét a nemzetközi piacokon, valamint a munkanélküliség elleni harcot. Elismerte, hogy az infláció már most is nehezen ellenőrizhető, s a leendő kormánynak a gazdasági nehézségek miatt még tovább erősödő bizalmatlansággal kell majd megbirkóznia. Iliescu Az ENS1 Biztonsági Tanácsa A szovjet zsidók kivándorlásáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön felújította tanácskozását az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzetről, s ezen belül is a szovjet zsidók izraeli kivándorlásáról. A testület még március közepén kezdte meg a vitát erről a kérdésről. A téma megtárgyalását a Szovjetunió kérte, mivel számos arab országot nyugtalanít az, hogy Izrael a megszállt Cisz- jordániában és a Gáza-övezet- ben kívánja letelepíteni a Szovjetunióból tömegesen kivándorló zsidókat. Labib Zehdi Terazi, a PFSZ képviselője a BT csütörtöki ülésén hangsúlyozta, hogy a szovjet zsidóknak joguk van az emigráláshoz, de úgy vélekedett, hogy az Izraelbe érkezők számát korlátozni kellene. A palesztin képviselő, csakúgy mint Egyiptom állandó ENSZ-képviselője, sürgette, hogy a Biztonsági Tanács hozzon határozatot a kérdésben. A PFSZ-képviselő bírálta az Egyesült Államokat, amiért 400 millió dolláros kölcsönt kíván biztosítani Izraelnek építkezési célokra. Bár az amerikai kormányzat szerint az összeget nem újabb települések létrehozására fordítanák, a palesztin küldött úgy vélte, hogy végső soron mégis erre használnák a pénzt. Fflaret a helytartó Filaretet, Kijev és Ukrajna pátriárkáját bízta meg az oroszországi ortodox egyház ügyeinek ideiglenes irányításával péntekre virradóra a Szent Szinódus Moszkvában. Filaret mint helytartó áll az orosz ortodox egyház élén mindaddig, amíg a csütörtökön elhunyt Pimen pátriárka utódját az összehívandó zsinat meg nem választja. Brit helyi választások Munkáspárti győzelem A munkáspárti ellenzék aratott győzelmet az Angliában, Walesben és Skóciában csütörtökön megtartott helyhatósági választásokon, de nem olyan megsemmisítő arányban, mint azt a közvélemény-kutatói előrejelzések jósolták. összesen 201 helyi tanács részleges vagy teljes újraválasztása mintegy 25 millió brit állampolgárnak adott alkalmat, hogy szavazatával állást foglaljon az április elsején hatályba lépett „fejadó” kérdésében. A még nem teljes adatok szerint a konzervatív kormánypárt több mint 200 tanácstagi helyet veszített, a munkáspárti tanácstagok száma pedig több mint háromszázzal gyarapodott. A BBC televízió számításai szerint a helyhatósági választásokon megmutatkozott irányzat ■ 56 fős munkáspárti többséget eredményezett volna az alsóházban országos parlamenti választások esetén. Margaret Thatcher hatalomra kerülése óta ez volt a legjobb eredmény, amelyet a Munkáspárt bármilyen országos jellegű választáson elért. nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy sztrájkokra és további tiltakozási akciókra fog sor kerülni. A Magyarországgal fenntartott kapcsolatokra vonatkozóan Iliescu kifejezte reményét, hogy a két ország közötti feszültségek enyhülnek. Kijelentette: — Románia keresi azt a lehetőséget, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn Magyarországgal. — Ugyanakkor azt is állította, hogy „Magyar- ország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi magyar kisebbség részére, olyan jogokat, amelyeket Budapest nem ad meg a román vagy más magyarországi kisebbségeknek”. Iliescu elismerte „annak az érdeklődésnek a jogosságát, amelyet a kijelölt magyar kormányfő, Antall József tanúsít az erdélyi magyar kisebbség iránt”. Az Erdéllyel kapcsolatos vitákról szólva hangoztatta, hogy „ennek a vi- iának nincs történelmi alapja, mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt”, s „történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt”. Szovjet-Moldváról szólva Iliescu kijelentette, hogy a terület lakossága román. „Ugyanolyan románok élnek ott, mint a Prut folyó másik oldalán, Romániában. Nagy történelmi igazságtalanságot követtek el ellenük 1812-ben,' amikor Oroszország Besszará- biát kiszakította a Moldva testéből, és újabb történelmi igazságtalanságot követett el Sztálin, aki újból elvette ezt a területet Romániától 1940- ben”. Az Ideiglenes Nemzeti Egy- ságtanács elnöke szerint Románia „jó kapcsolatokat kíván fenntartani a szovjetunióbeli román közösséggel, hogy segítse nyelvének és kultúrájának megtartásában”. Az államhatárok ügye Iliescu szerint „kényes kérdés, amelyet a politikai érzék teljes felelősségével és az európai helyzettel összhangban kell kezelni”. — Jelenleg nem a mi feladatunk, hogy felvessük eZt a kérdést — mondotta, hozzáfűzve, hogy Románia jó kapcsolatokat kíván fenntartani nagy keleti szomszédjával. Lett Köztársaság lett a lett szovjet Függetlenségi nyilatkozat A lett parlament pénteken este elfogadta a köztársaság „állami függetlenségéről” szóló nyilatkozatot, s Lett Köztársaságra változtatta a lett szovjetköztársaság nevét. A lett „függetlenségi” nyifCHifëldli &$®mények — egy Rtsoiid«ftii»n Anatolij Lukjanov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke pénteken táviratban üdvözölte Göncz Árpádot, az Országgyűlés elnökévé történt megválasztása alkalmából. A A riói csoport hét tagállamának kormánya támogatja a Magyar Köztársaság kormányának arra irányuló kérését, hogy Magyarország megfigyelőként bekapcsolódjék az Amerikai Államok Szervezetének tevékenységébe — közölte Domingo Ca- vallo argentin külügyminiszter Buenos Airesben pénteken az MTI tudósítójával. A A Polgári Fórum nevű csehszlovák politikai tömegmozgalom Václav Havel jelenlegi köztársasági elnököt jelöli további két esztendőre az államfői posztra — közölte pénteken a CTK hírügynökség. A Konsztantin Kara- manliszt, az Üj Demokrácia Kormánypárt 83 éves jelöltjét választotta meg pénteken a parlament a Görög Köztársaság elnökének. A A márciusi hatalomátadás óta csütörtökön első ízben találkozott elődjével, Augusto Pinochet tábornokkal Patricio Aywlin chilei elnök. Az államfő negyvenperces magánbeszélgetést folytatott a volt diktátorral, a hadsereg jelenlegi főparancsnokával. A Punszalmágin Ocsirbat mongol államfő pénteken hivatalos látogatásra Pekingbe utazott. Ez az első ilyen szintű mongol látogatás Kínában a két ország kapcsolatainak történetében. A A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői márciusban, Afganisztánról folytatott beszélgetésükön arra a következtetésre jutottak, hogy az ENSZ és az Iszlám Konferencia Szervezetének ellenőrzésével választásokat kell tartani a közép-ázsiai országban. A Az utóbbi hónapokban megalakult szerb ellenzéki pártok pénteken délután, Joszip Broz Tito halálának 10. évfordulóján, tiltakozó felvonulást szerveztek Belgrádban a jugoszláv parlament épülete előtt. A Bulgáriában az év első négy hónapjában 15 300 bűncselekményt követtek el, ami tízszázalékos növekedést mutat a múlt év hasonló időszakához képest — jelentették be a bolgár bűnüldöző szervek képviselői. A A kolumbiai kokainbárók mintegy 20 millió dollárral támogatták a nicaraguai kontrákat — jelentette ki pénteken/egy kokainbáró, aki jelenleg börtönbüntetését tölti az Egyesült Államokban. latkozat enyhébb, mint a litván, de határozottabb, mint az észt függetlenségi nyilatkozatok, s egyebek között átmeneti időszakot ír elő a függetlenség megteremtése érdekében. Az új összetételű lett parlament hosszas vita után fogadta el a dokumentumot. Rigában pénteken egész nap feszült hangulat uralkodott, tüntetések és gyűlések zajlottak városszerte — egyebek között a parlament épülete előtt — a függetlenséget követelő népfront és az ezzel szemben álló, a nem lett anyanyelvűeket tömörítő Interfront híveinek részvételével. Összetűzések nem történtek. Egyre több az AIDS-beteg Egy hónap alatt 17 ezerrel nőtt a világon számontartott AIDS-betegek száma — jelentette be pénteken Géniben az Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO képviselője. A március végétől április végéig tapasztalt nagymértékű növekedés egyik oka, hogy két afrikai országban, Ugandában és Malawiban drámaian megszaporodott a nyilvántartott betegek száma. Így az említett időszak alatt szerte a világban 237 ezerről 254 ezerre nőtt a modern világ pestisében szenvedők száma. A WHO az AIDS-betegek valóságot számát mintegy 600 ezerre teszi, és becslése alapján 3-5 millió vírushordozó él a világon.
