Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-31 / 126. szám

1993. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Bejegyzésre vár a cégbíróságon Lesz megyei alapítvány Lapunk május 11-i számá­ban beszámoltunk arról, hogy Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt hozott létre a Mi­nisztertanács, s hogy Pest me­gyében ez milyen egyezkedés­sorozatot indított el. Nos, e napokban már a cégbíróságon vár bejegyzésre a külön Pest Megyei Gyermek- és Ifjúság- védelmi Alapítvány. Az alapító okiratot ugyan negyedszer is át kellett dol­gozni, de már a Magyar Úttö­rők Szövetsége Pest megyei el­nöksége, a Pest Megyei De­mokratikus Ifjúsági Szövetség és az országos alapítványt ke­zelők közötti megállapodás alapján. Eszerint a Pest me­gyeiek a turizmus céljára al­kalmas kapacitásuk húsz szá­zalékát önköltségi alapon fel­ajánlják országos hasznosítás­ra. Induló vagyon: az alapító (MUSZ, PEDISZ) által kész­pénzben befizetett 200 000 fo­rint, a múlt év december 31-i leltár szerint felsorolt, tábo­roztatáshoz, szabadidős ren­dezvényekhez szükséges ingó­ságok, összesen 2 379 699 forint értékben, valamint a PEDISZ 63,4 százalékos üzletrésze a Li­get Club Kft.-ben. Bárdos István megyei úttö­rőtitkár elmondta ; rövidesen a szükséges kiegészítő dokumen­tumokat is mellékeli az alapí­tó okirathoz, és minden lehet­ségest elkövet a június 1-jéig várt bejegyzésért. A nemzeti alapítván^ és a megyei tanács alapítóként csatlakozhatnak. Utóbbi ugyanis azért maradt ki, mert csak közigazgatási szabályozók alapján hozhat döntéseket, s közismerten nem gyorsan. Most viszont sietni kellett' Nemoda István, a megyei ta­nács társadalompolitikai titká­ra hangsúlyozta, hogy szinte az ötlet megszületése óta bá­báskodnak az ügy mellett. Ha a két szervezet nélkülük te­vékenykedne, akkor állami költségvetésből kiszakítható összegektől esnének el, pedig az induláshoz tőke kell, lega­lább másfél millió. Korszerű­síteni sem lehet ingyen, és az sem ártana. A bejegyzést követő egy hó­napon belül megalakul a lega­lább öttagú kuratórium, lesz központi iroda (várhatóan a megyeházán), és talán egy számlaszámot is közzétehetnek, hátha akadnak támogatók. To­vábbi tennivalók : kapcsolat- rendszert kiépíteni, szponzoro­kat keresni, az igényeket fel­mérni stb. De mindenekelőtt a gyermekekkel kell foglalkoz­ni — ebben a megyei tanács maradéktalanul egyetért a két szervezettel. K. M. Az Ipoly Völgye Termelőszövetkezetben Ez aztán az üzlet! Az Ipoly Völgye Termelő­szövetkezetben már évekkel korábban meg tudták csinálni azt, amiért manapság görbe szemmel néznek a gazdálko­dókra. Történt ugyanis, hogy a szarvasmarhatartás állan­dóan csak a veszteséget ter­melte; mígnem a téesz két, a Taurinától kirendelt szakta­nácsadója önként vállalta, hogy bérbe veszik a tehene­két istállóstul, almostul, takar­mányostul, mindenestül. Meg­köttetett az ötéves szerződés, a letkési tsz állatonként há­romezer forintos bérleti díjat kapott, a vállalkozók minden évben utólag kifizették a ta­karmányt, az istállók fűtését, világítását, miegyebet, de cse­rébe övék maradt a szaporu­lat, és minden más bevétel. A szerződés 1990 végén járt volna le, de a vállalkozók már most megvették a tsz háromszáz tehenét a hét te­nyészbikával együtt tizenegy- millió forintért, amit a két . vállalkozó a következő négy év alatt köteles megfizetni. A tsz-elnök azt mondja: ők jól jártak, elvégre szép átlagárat kapnak a tehenekért, nem kell lebontaniuk az istállókat, hasznosítják a megtermelt ta­karmányt, a trágyát. A vál­lalkozók is megkötötték a ma­guk boltját, hisz az elmúlt öt évben volt alkalmuk bele­látni a dolgokba. Csak azt nem tudom, mit mond majd a tagság, ha fel­ébred álmából. Mert hogy ásí­tottak még, amikor erre az ügyre a kezüket emelték, any- nyi bizonyos! Olasz vendégek Szentendrén Für Lajos honvédelmi mi­niszter szerdán fogadta az olasz képviselőház védelmi bi­zottságának képviselőit, akik Valerio Zanone liberális párti képviselő, a védelmi bizottság elnöke, volt olasz védelmi mi­niszter vezetésével a magyar Parlament honvédelmi bi­zottságának meghívása alap­ján tartózkodnak hazánkban. Für Lajos tájékoztatójának bevezetőjeként szólt arról, hogy a két .nép között a közép­kor századai óta rendkívül szoros volt a kapcsolat, amely azonban sajnálatos módon az utóbbi évtizedekben veszített jelentőségéből. Kiemelte, hogy a tömbérdekekhez fűződő ka­tonai szembenállás hosszabb időszaka után megújul és a közös érdekeknek megfelelő alapokra helyeződik a két or­szág politikai együttműködé­se, s ezek részeként a hadse­regek közötti kapcsolat is. Az olasz küldöttség magyar- országi programja során talál­kozott Borsits László altábor­naggyal, a Magyar Honvédség vezérkari főnökével, s felkere­sett egy Szentendre közelében lévő légvédelmi rakétaosz­tályt. Biogazdálkodás A Biogazdálkodók Világ- szövetsége (IFOAM) augusz­tusban Budapesten, a Közgaz­daságtudományi Egyetemen tartja 8. nemzetközi tudomá­nyos konferenciáját. A szövet­ségnek jelenleg 43 országból 230 szervezet a tagja, hazán­kat az 1983-ban alakult Bio­kultúra Egyesület képviseli, amely egyúttal a konferencia rendezője is. Az IFOAM az elmúlt 15 év alatt fejlődött olyan világmé­retű szövetséggé, amely első­sorban a fejlett ipari országok mezőgazdasági termelőit, a termékek feldolgozóit és a ke­reskedőket tömöríti. Szorgal­mazza a környezel) védelmén alapuló termelési eljárások és gyakorlati módszerek kialakí­tását és terjesztését. A világkonferencia kiemelt témája a biogazdálkodás tár­sadalmi és gazdasági feltéte­leinek megteremtése; a részt­vevők elemzik a termelés köz- gazdasági és ökológiai össze­függéseit. A konferenciát támogatja az NSZK fejlesztési alapja, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a MÉM, valamint a gödöllői és a keszthelyi agrártudományi egyetem. Cirkuszi produkcióhoz hasonlítottuk u parlamenti vitát Módosítgatás helyett törvényt a tulajdonról A múlt héten félbeszakadt ülés napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad György kö­szöntötte Tőkés László' nagy­váradi püspököt, aki rövid be­szédet intézett a törvényhozás­hoz. Az erkölcs és a politika viszonyát taglalva rámutatott: a sorra megbukott kelet­ELET Igazi showman — mondják a folyosón képviselőtársai Tor- gyán Józsefről, s szó, ami szó, sokkal szürkébb lenne ez a parlament nélküle. A múltkor is azt tailálta mondani, hogy bízzák csak a földkérdést a kisgazdákra, s aki mégis hoz­zá szeretne szólni a vitához, legalább a búzát tudja meg­különböztetni a rozstól meg az árpától. A szabaddemokraták vették a lapot, s a tegnapi vitára gabonacsokorral érkeztek. Megható jelenet volt, amikor az egyik képviselőjük átnyúj­totta a kisgazdák vezérének a csokrot egy találós kérdés kí­séretében: melyik a búza, me­lyik a rozs, melyik az árpa? Torgyán Józsefet azonban nem arról ismerjük, hogy holmi részletkérdésekkel meg lehet­ne őt fogni. Rá is vágta mindjárt, hogy ez, kérem alássan, mind gabona. „Élet, ahogy mifelénk, Mátészalkán mondják.” Azt már mi tesz- szük hozzá, hogy ezek szerint életet a parlamentbe az SZDSZ visz. De ki viszi be a földkérdést, ha a kisgazdák még mindig nemi tudják, hogy melyik az árpa, melyik a búza, melyik a rozs? J. a. tulajdon elkótyavetyéléséről, átmentéséről. A Fidesz viszont kormánykoncepciót sürgetett. Mondván: a részletek szabá­lyozása helyett a tulajdonról kellene törvényt alkotni, s eb­ben szabályozni az állami, a szövetkezeti és a volt egyházi tulajdonnal kapcsolatos kérdé­seket. A tanácskozás lényegé­ben három összefüggő, de mégis különböző törvényja­vaslat témáját mosta egybe, követhetetlenné vált, melyik beterjesztett törvényjavaslat­ról, illetve melyik módosító indítványról zajlik a vita. Ezért szakadt meg az újabb napirendi pont, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány felülvizsgálatára vonat­kozó indítvány szinte meg sem kezdett tárgyalása. európai zsarnoki rendszerek­ben a .társadalom értékrendjé­ből szinte teljesen kiiktatták Hz erkölcsi dimenziót. A meg­újult, 1 népképviseleti Parla­mentben megtestesülő társa­dalmi igazságosság, a koráb­ban meghurcoltak rehabilitá­ciója jelzi az erkölcs visszaté­rését a kelet-európai társa­dalmakban is. A vendég felszólalása után Szabad György bejelentette, hogy miután Antall József miniszterelnök lemondott az MDF parlamenti frakciójá­nak vezetéséről, ezzel Kónya Imrét bízták meg. A gyenge adottságú téeszek sokasága kényszerítette a gaz­daságokat arra, hogy vállal­kozzanak, s ha a földből kép­telenek megélni, hát vigyék be a szövetkezetbe az ipart. A szegénység, a felszámolás réme sok téesznél a legjobb­kor jelzett ébresztőt. A föld­műveléshez és állattartáshoz szokott tagság az elmúlt évek során nem mindenütt fogadta lelkesülten azt, hogy egyik napról a másikra a kapát a varrógéppel, netán több ton­nás sajtölógépek kezelésének az elsajátításával váltsa fel. Napjainkban éppen ezek az ipar segítségével a hullám­völgyből kijutott gazdaságok vannak előnyösebb helyzetben. Az évek során ugyanis a mel­léküzemágak, tőkerős külföldi partnerekkel is üzleti kapcso­latba kerülhettek. Pest me­gyében az Abonyban gazdál­kodó Újvilág, vagy a Nagyká- tán található Magyar—Koreai Barátság Tsz a példa arra, hogy a növénytermesztést, mint alapprofilt sokáig meg­tartották úgy, hogy közben egyre-másra honosítottak meg hasznot hajtó iparágakat. Napjainkban mindinkább tanúi lehetünk annak, hogy a már-már ipari munkássá vált parasztság ismét nosztalgiát, ősi vágyat érez a földműve­lés és állattenyésztés iránt. A téeszek tagságának egy há- rí/ada várja, hogy a törvény által szentesített jogszabályok hozzásegítsék őket azokhoz a földekhez, amelyeket a közös­be kényszerítettek. Eddig a megyében azonban mintegy ezerhektárnyi földterületet osztottak csak ki. A SQksxekfarúság pmmi ferem Előnyben a zöld menedzserek Agrár szakemberek között mind gyakrabban kerül szóba a biztonságos jövőkép kérdé­se. A sokszektorúságban vé­lik a magyar mezőgazdaság kivívott nemzetközi rangjának és tekintélyének a megőrzé­sét, erősítését. A sikeresen gazdálkodó téeszekre és álla­mi gazdaságokra szükség van, de az is tény, hogy a földhasz­nosítás különböző formáit majd maga az élet alakítja ki. Várhatóan a parlamenti ülés­szakon rövidesen megszületik az új földtörvény, de addig is rendezni-egyengetni kell a birtokláshoz, az egyéni tulaj­don megszerzéséhez vezető utat. Ebben a munkában a teljeskörűségre kell töreked­ni. A megalakított földrende­ző bizottságoknak minél előbb szükségük lesz a földjogi kér­désekben járatos és képzett szakemberekre, akik jószeri­vel most a tanácsi apparátus­ban dolgoznak. A föld megműveléséhez tehát tulajdonosok kellenek, s ehhez nevesíteni kell azt a földva- gyont, amely most naponta viták tárgyát képezi. Az új felállású magyar mezőgazda­ságnak még inkább szüksége lesz a képzett agrár szakembe­rekre. Az élet szerencsére ezen a téren is a legjobb sze­lektálónak bizonyult. Azok a téeszvezetök, akikre a kör­nyezetük ráaggatta a zöld báró jelzőt, szerencsére már csak a háttérből szemlélhetik a vál­tozásokat. A helyükre lépett zöld me­nedzserek fiatal, sokoldalúan képzett agrár szakemberek, akik időben ismerték fel, hogy tanulni és nyitott szemmel jár­ni a világban soha nem ké­ső. Akad olyan megyei téesz- elnök, aki már akkor Oxford- ra tekintett, amikor a rend­szerváltásnak még csak a csí­ráit vélte felfedezni. A tekin­télyes tanintézetben aztán olyan új ismeretekre tett szert, amelyekkel az általa vezetett gazdaság is csak nyerhet. A nemzetközi piacon ver­senyképes magyar mezőgaz­dasági termékekre van szük­ség. Az oly sokszor emlege­tett dán. holland szövetkeze­ti modellek mellett remélhe­tően a jövőben sajátos ma­gyar szövetkezetekről is lehet majd beszélni. A már említett sokszektorúság ez esetben te­hát nem modell, hanem cél. A közismerten kiváló ter­mőföldekre nemcsak a hazai igénylők, hanem a külföldi tőke is kacsingat. Hírek ter­jednek arról, hogy nagybirto­kokat is vennének, vagy az iparhoz hasonlóan kft.-k és rt.-k alapításában működné­nek közre. Vannak gyenge adottságú földterületek is, amelyeken már régtől fogva meg kellett volna szüntetni a földművelést. Most itt lenne az idő új tájvédelmi körzetek, szafariparkok létesítésére, például Apajpusztán. Az ide­genforgalom bevonása ezeken a területeken eleddig nem lá­tott haszonhoz juttatná a tu­lajdonosokat. • A termelőszövetkezeti moz­galom, s különösen annak utóbbi tíz-tizenöt éves, bukta­tóival és eredményeivel óha­tatlanul is sok értékes tapasz­talathoz és ismerethez juttat­ta a paraszságot. Itt van te­hát a lehetősége annak, hogy a föld jelenlegi és majdani tulajdonosai bebizonyítsák: azt termelik, amire a piac­nak, a fogyasztónak igénye van! A tömegárut ugyanis mielőbb kontingálni kell. Ma­holnap nálunk is bekövetkez­het a mezőgazdasági túlterme­lés, s jelentkezik az eladha­tatlan áruk sokasága. Át kell tehát a szövetkezeteknek,, ál­lami gazdaságoknak s a ma­gánszektornak állnia olyan termékek előállítására, ame­lyekkel meg lehet lepni a vi­lágpiacot. Erre pedig csak ak­kor lesznek képesek, ha a ma­gyar mezőgazdaság megkapja a vállalkozásokhoz beígért dollárokat, a bankoktól a kedvezőbb hitellehetőségeket. Gyócsi László Dr. Kónya Imre, aki a Ma­gyar Demokrata Fórum Pest megyei listavezetőjeként ke­rült a Parlamentbe, 1947-ben született Budapesten. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Ka­rán 1971-ben „summa cum la­ude” eredménnyel végzett. 1973 óta ügyvédi gyakorlatot folytat. Az MBF-nek 1988 óta tagja. Kezdeményezője, alapí­tója és vezetője volt az ugyan­abban az esztendőben létre­jött Független Jogász Fórum­nak. Dr. Kónya Imre két gyer­mek apja, felesége, dr. Kut- ruez Katalin is képviselő, az MDF országos listáján jutott be a Parlamentbe. Amikor a házelnök ismer­tette az ülésnap napirendi pontjait — törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet, illetve a földről szóló törvény módo­sítására, törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulaj­donban lévő termőföld átme­neti tilalmáról, illetve a volt egyházi tulajdonú ingatlanok elidegenítési tilalmáról és ha­tározati javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány felülvizsgálatáról —, re­ményét fejezte ki, hogy vala­mennyi témával végezni tud­nak ezen a napon. Nem így történt. Egyedül a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet . kiegé­szítését indítványozó törvény- javaslatot tudta a Parlament gyorsan megvitatni és lezárni. Valamennyi képviselő egyet­értett ugyanis abban, hogy a javaslat összhangban áll hosz- szú távú gazdaságpolitikai cél­jainkkal. Előterjesztésekkel, egybemo­sódó bizottsági szünetekkel, politikai szócsatákkal és ügy­rendi indítványokkal fűszere­zett hét órán át tartó általá­nos vita következett. Ebből kiderült, hogy a három beter­jesztett tervezet egymással nincs összhangban, holott ha­sonló célokat szolgál. Az MDF és a Független Kisgazdapárt képviselői következetesen a földtörvény módosításának el­fogadása mellett érveltek, és soroltak példákat az állami ingatlanok és a szövetkezeti Tárgyalások vádlott nélkül Immár kőt zárt tárgya­lást tartott az a vizsgálóbi­zottság, amely az ebek har- mincadjára jutott megyei lapok helyzetéről, a nyil­vánosság szabadságáról len­ne hivatott dönteni. Az érdemi munka azon­ban még nem kezdődhe­tett el, mert egyelőre az ülések ajtajainak kinyitá­sáról tárgyalnak. A kérdés fogas, ugyanis a bizott­ság kormánypárti tagjainak íő érve: hogyan lehetne jelen a sajtó a tárgyaláso­kon. mikor éppen ő a vád­lott? A szabaddemokraták képviselői — az ő indít­ványukra hozták létre a bi­zottságot — tiltakoznak a zárt tárgyalások ellen. Ha­raszti Miklós például, aki többször is ült már a vád­lottak padján, azzal érvelt, hogy a vádlottak kizárá­sa eddig sem volt divatban. A vita odáig fajult, hagy hétfőre újabb zárt tárgya­lást rendeltek el- arról, hogy a sajtó előtt tovább­ra is zárt legyen-e a tár­gyalás. hogy egyáltalán a bizottság tagjai nyilatkoz­hatnak-e az újságíróknak a munkájukról. Ha úgy dön­tenek, hogy nem, s ez a kormánypárti többség miatt igen valószínű, az lesz a következő kérdés: honnan fogja a sajtó megtudni, hogy mi van vele? — jakubovits — Akadt olyan képviselő, aki szerint a Parlament szerdai produkciója meghaladta a Fő­városi Nagycirkusz teljesítmé­nyét, ezért javasolta, hogy vessenek véget az ülésnapnak. Az elnöklő Szabad György ugyan visszautasította az ösz- szehasonlítást, de 18 óra előtt néhány perccel berekesztette a szerdai ülést. Hosszú a szobor keze... ... s még ledöntve is utoléri rombolóját. Persze még a választások előtti döntögetésekről van szó, most éppen a debreceniről. Akkoriban ez el­lenzéki divat volt, tán az újságolvasónak föl sem tűnt a számtalan hasonló hír között. Csakhogy Isten — de még a demokrácia malmai is — lassan őrölnek, s a rendőrségi följelentés most érte utol a szobor döntöge- tőit. Akik akkor még bátor ellenzékiek voltak, ma vi­szont, egyikük legalábbis, parlamenti képviselő. Még­hozzá kormánypárti. És tudjuk, hogy a belügyi tár­cát is ez a párt birtokolja. Kinos, mondhatnánk, ha­tározottan kínos. Hiszen a debreceni főügyész ragasz­kodik ahhoz, hogy pártállás ide vagy oda, vizsgálják ki a szoborrongálást, s ha kell, a képviselő mentelmi jo­gát függesszék föl, hogy elítélhető legyen. Lám, mit tesz az, ha a rendőri, belügyi szervek pártsemlegesek’ Vagy ez csak a kishitüek büntetése? Aki nem hitt abban, hogy egyszer majd ő is jogosan törvénykezhet, azon most a saját törvényhozása ül törvényt?-ja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents