Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-29 / 124. szám

2 1090. MÄJUS 29., KEDD Huszonhárom halálos áldozat Jerevánban Nehéz kikerülni a provokációt A helyzet normalizálása ér­dekében a szovjet belügyi csapatok főparancsnoka hét­főn a belügyi erők örményor­szági bevetését sürgette. Ju- rij Satalov szerint a fegyve­res akciókért a helyi vezetést terheli a felelősség, mert nem vett tudomást a törvénytelen fegyveres csoportokról. Hétfő, estére huszonháromra emelkedett a vasárnapi jere­váni összecsapások halálos ál­dozatainak száma. A halottak között van a belügyi csapatok egy tisztje is. Hétfőn újabb incidensek nem történtek, az örmény fővárosban viszonyla­gos nyugalom uralkodott. Az Armenpressz hírügy­nökség az MTI moszkvai iro­dájának adott tájékoztatásá­ban közölte, hogy hétfőn Je­revánban kétszázezres tömeg­gyűlést tartottak az ellenzéki szervezetek. Élesen elitélték a véres összetűzéseket, s alapos vizsgálatot követeltek az ügyészi szervektől. Éppen a vasárnapi véres események miatt maradt el az örmény függetlenségi nap al­kalmából hétfőre tervezett nagyszabású felvonulás, és csupán kisebb megemlékezé­seket tartottak. Az örmény távirati iroda munkatársa telefonon elmondta az MTI- nek, hogy téves tájékoztatá­son alapultak a szombat esti jereváni összecsapásról szóió korábbi hírek. A pályaudva­ron a belügyi egységek és a fegyveres kommandó közötti összecsapás valójában szom­bat délelőtt történt. Ugyan­ezen a napon még egy helyen, az örmény főváros közvetlen közelében történt halálos ál­dozatokat követelő összecsa­pás: örmény fegyveresek ost­rom alá vettek egy belügyi laktanyát, és lelőtték a pa­rancsnok helyettesét. A vezérezredes szerint a helyzet teljességgel kiszámít­hatatlan, a belügyi egységek csak a köztársasági vezetés engedélyével avatkozhatnak be az eseményekbe. — A sze­mélyi állománynak mind ne­hezebb kikerülnie a fegyveres provokációt — mondta Jurij Satalov. Egyúttal a leghatáro­zottabb intézkedések megtéte­lét, például a belügyi erek bevetését sürgette. az örmény vezetőktől. Moszkva nem akar politikai koncepciós pereket Csehszlovákia belügye, mi­lyen ügyészi vizsgálatot foly­tat 1968 ügyében, de a Szov­jetunió sem közvetlen, sem pe­dig közvetett módon nem nyújt segédkezet ahhoz, hogy visszatérjen a politikai kon­cepciós perek vészterhes kor­szaka — jelentette ki hétfői moszkvai sajtóértekezletén Vagyim Perfiljev. Szavai sze­rint a szovjet vezetés ugyan­akkor nem zárkózik el attól, hogy a két ország történészei tudományos együttműködést Tiltakozik az RMDSZ Korlátozzák a nemzetiségi oktatást A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség hétfőn til­takozást juttatott el Ion Ilies­cu elnökhöz, Petre Roman kormányfőhöz és Mihai Sora oktatási miniszterhez a kór- mány új tanügyi hafározata’ ellen. A Petre Roman kofrnánffő' által aláírt határozat tovább korlátozza a nemzetiségi ok­tatás lehetőségeit. Előírja, hogy Romániában románul oktassanak, de „teremtsenek lehetőséget arra, hogy a ki­sebbségek esetenként anya­nyelvű képzést is kaphassa­nak". Ennek értelme az, hogy azokban a községekben és falvakban, ahol jelenleg a ki­sebbségek nyelvén működő iskolák vannak, román nyel­vű osztályokat is szervezze­nek, még akkor is, ha a ta­nulók száma nem éri el a ti­zenötöt. Tehát vegyes tagoza­túvá teszik az iskolákat. Az RMDSZ elnöksége most megállapítja, hogy a határozat előkészítésében és kidolgozá­sában nem vettek részt ki­sebbségi szakemberek, terve­zetét nem juttatták el az Ideiglenes Nemzeti , Egységta­nács kisebbségi bizottságához és a nemzeti kisebbségek de­mokratikus szövetségeihez. Az RMDSZ elnöksége megkérdő­jelezi a határozat jogosságát, és kéri, hogy annak végrehaj­tási utasítását függesszék fel. Megállapítja, hogy a határo­zat elégedetlenséget, zavart keltett több megye oktatás­ügyi szerveiben, a tanintéze­tekben és a pedagógusok kö­rében. Óhajtják, hogy a prob­lémát demokratikus szellem­ben, építő és értelmes párbe­széddel rendezzék. Tiltakozását fejezte ki a kormányhatározattal kapcso­latban az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács kisebbségi bi­zottsága is, amely hétfőn dél­után Verestóy Attila elnökle­tével Bukarestben erről tár­gyalt. alakítsanak ki a kérdés vizs­gálatában. A szovjet külügyi szóvivő bejelentésével a csehszlovák főügyész áprilisi megkeresésé­re reagált, amelyben kérték Moszkvát: közöljék, hogy az akkori csehszlovák vezetők kö­zül kik folyamodtak levélben a szovjet csapatok, a Varsói Szerződés erőinek bevetésé­ért. Perfiljev hivatalos nyilatko­zata szerint az akkori szovjet vezetés más szocialista orszá­gok vezetőivel együtt nem ilyen vagy olyan „levelekre" — még ha lettek volna is meg­keresések — alapozva hozta döntését a csapatok bevetésé­ről, hanem a szocializmus és a szocialista országok közötti vi­szony torz értelmezéséből ki­indulva. A Szovjetunió és a VSZ más tagországai elismer­ték felelősségüket a hibás lé- pésért, s döntés született a szovjet csajjatok kivonásáról: ezzel a kérdést lezártnak te­kintik. A szovjet külügyi szó­vivő szerint a jogi íelelősség- revonás nem segíti elő a meg­értés, a kölcsönös bizalom és közmegegyezés légkörének ki­alakítását a két ország kapcso­lataiban, s ezért Moszkvának nem áll szándékában politikai perekhez segédkezet nyújtani. Megállapodás született Walesa mégis segített Hétfőre virradóra Leeh Wa­lesának mégis sikerült a munka felvételére bírnia a sztrájkoló lengyel vasutaso­kat. A sztrájk teljesen meg­bénította az ország észak- nyugati partvidékének, számos baltikumi kikötőnek az életét. Szombaton éjszaka Walesa első békítési kísérlete a kor­mány és a sztrájkolok között nem hozott eredményt. Va­sárnap éjfél körül azonban a Szolidaritás vezetője váratla­nul gdanski otthonából ismét Slupskba, a sztrájk központ jába utazott. A sztrájkolok az előző éjszakai sikertelen kí­sérletre hivatkozva először nem akartak tárgyalni vele, de végül is megállapodás szü­letett: a vasutasok hétfőtől felvették a munkát, a kor­mány pedig „megvizsgálja” a sztrájkolok követeléseit. r KiUfSMi események egy mondatban Hétfőn Párizsba érkezett, s haladéktalanul tárgyalásokat kez­dett Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő. A kétnapos út fő célja a gazdasági kérdések megtárgyalása; a Lengyelor­szágnak juttatandó francia segítség, de legfőképpen a lengyel adósságválsággal összefüggő javaslatok előterjesztése. A Ju­goszláviának új alkotmányra van szüksége, hogy elkerülhes­se a polgárháborút és stabilizálhassa a helyzetét — mondta hétfőn a szövetségi parlamentben Boriszav Jovics jugoszláv elnök. A Hosszú és néha csaknem botrányos jelenetekig fa juló vita után nem hétfőn, hanem csak kedden választ parla­menti elnököt az Oroszországi Föderáció küldöttkongresszusa A Június elsejétől kezdve hivatalos kapcsolatok jönnek létre az NDK és az NSZK hadserege között. Erről állapodott meg hétfőn Strausbergben tartott második hivatalos találkozóján a két német állam védelmi minisztere. Áremelés Csehszlovákiában Csehszlovákiában július 1-jétől már csak a hús- és tej­termékek árát támogatják ál­lamilag, a többi élelmiszer évi 27 milliárd koronát felemész tő dotációját megszüntetik — jelentette hétfőn a CTK hír- ügynökség. Az intézkedés nyo­mán jelentős áremelkedések várhatók Csehszlovákiában, A hús- és tejtermékek dotá­ciójának azonban felső határt szabtak: nem haladhatja meg a 8 milliárd koronát. E ter­mékek ára megfizethetetlen lenne a lakosság számára, ha ezeket is az előállítási költsé­geket tükröző áron értékesíte­nék — magyarázta a szubven­ciók fenntartását a CTK. Visszahívták a párizsi román nagykövetet Párizsi román körök közlése szerint a bukaresti kormány végleg visszahívta a csak né hány hónapja kinevezett pári­zsi nagykövetét, Alexandru Paleologu professzort. A nagy követet néhány hete egyszer már hazarendelték „jelentés- tételre", mert minden hiva talos felhatalmazás, engedély nélkül találkozott Svájcban Mihály román exkirály meg- bízottaival. Paleologu több nyilatkoza­tában is nyíltan kijelentette, hogy monarchistának tartja magát. Bírálta Petre Roman miniszterelnököt is, azt han goztatva, hogy a bukaresti kormányfő „nem kellően érett politikai téren. Értesülések szerint a nagy követ hétfőn már be is jelen tette visszahívását a francia külügyminisztériumban. Elmúlt a veszélyérzet Szertefoszlott a korábbi ellenségkép Olaszországnak és Magyar- országnak a közös érdekek feltárására alapozva, a teljes bizalom légkörében kell kap­csolatrendszerének jövőjét for­málnia. Ehhez kitűnő feltéte­leket teremt, hogy a kelet­európai forradalmi átalakulá­sok nyomán szertefoszlott a korábbi ideologikus ihletésű ellenségkép — hangoztatta Balogh György, az Országgyű­lés honvédelmi bizottságának kisgazdapárti elnöke olasz par­lamenti képviselők előtt. Az olasz képviselőház védelmi bi­zottságának küldöttsége a ma­gyar Parlament meghívására négynapos látogatásra érkezett Magyarországra. Az olasz tör­vényhozók hétfőn magyar ven­déglátóikkal. a honvédelmi bizottság képviselőivel talál­koztak a Parlamentben. A vendégeket köszöntve Ba­logh György kiemelte: ez a lá­togatás is azt bizonyítja, hogy az európai államok kapcsola­tában új fejezet nyílt; az ed­digi szembenállást felváltja az együvé tartozás tudata. Ez minden államtól megköveteli a katonai doktrínák áttekin­tését, újraértékelését. Ezzel kapcsolatban Balogh György utalt arra, hogy Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként, geopolitikai helyzeténél fogva meglehetősen szűk mozgástér­rel rendelkezett az elmúlt év­tizedekben. önálló katonai doktrína híján a VSZ katona- politikai elveit vallotta magáé­nak, ami valójában a Szovjet­unió katonai doktrínájának követését jelentette. Ennek következtében Magyarország Nyugatra vetítette ki fegyve­res erőinek ellenségképét, s a VSZ „munkamegosztásából” következően éppen Olaszor­szág volt a kijelölt ellenség. Ez a mesterségesen fenntartott ál­lapot mára gyökeresen meg­változott; elmúlt a veszélyér­zet. Elérkezett az ideje, hogy Magyarország végre kidolgoz­za önálló katonai doktrínáját. Ám minden bizonnyal hosszú időt vesz igénybe, amíg sike­rül megváltoztatni az elmúlt négy évtized alatt az emberek tudatába beivódott, tévesnek bizonyult eszméket. Az olasz küldöttség vezető­je, Valerio Zanone liberális párti képviselő, a védelmi bi­zottság elnöke úgy vélekedett, hogy napjainkban kivételes nemzetközi klíma jött létre; új korszak nyílik Európa és a világ történelmében. A konti­nens államai közelebb kerül­nek egymáshoz, szorosabb kapcsolatrendszert építenek ki. Ez arra készteti az államokat, hogy újraértékeljék a nemzet­közi kapcsolatok rendszerét, a kétoldalú kontaktusokat, illet­ve a biztonság átfogó rendsze­rét. Egyedülálló kezdeményezé­sek jönnek létre a leszerelés előmozdítására, s minden or­szág nekilát katonai doktríná­jának újrafogalmazásához. A képviselőház védelmi bizottsá­gának látogatása is azt a célt szolgálja, hogy elősegítse eze­ket a kedvező folyamatokat; egymás álláspontjának megis­merésével előmozdítsa a véle­mények összehangolását. Az agresszív indulatok ellen Szimbolikus díszőrség A nemzetiségek, a vallási és etnikai kisebbségek jogait, kulturális különbségeit egy demokratikus országban tisz­teletben kell tartani — ennék a gondolatnak a jegyében álltak szimbolikus díszőrsé­get hétfőn Raoul Wallenberg budai szobránál a magyaror­szági pártok, egyesületek és a művészeti élet képviselői. A demonstrációval, a szervező Raoul Wallenberg Egyesület figyelmeztetni kívánta az or­szág közvéleményét arra, hogy a demokratikus átalaku­lás küszöbén semmiképpen nem lehet tétlenül nézni a ki­sebbségellenes, agresszív in­dulatokat, barbár cselekede­teket, amikre az utóbbi hetek­ben számos intő jel, így Raoul Wallenberg szobrának meg- gyalázása utalt Rendszeres lesz A csapatkivonásról Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport kivonása során az elmúlt héten 13 csapat- és 6 anyagszállító vonat, vala­mint négy személy- és négy konténervonat hagyta el Ma­gyarország területét. A kivo­nás kezdete óta hétfő regge­lig összesen 167 szállító vonat lépte át a magyar—szovjet határt. Az ütemterv szerint május 31-ig 196 szerelvénynek kell elhagynia az országot. A Honvédelmi Minisztérium a jövőben rendszeresen ad ki közleményt a szovjet csapat- kivonás helyzetéről. PÉNZÜSYMINISZTetEK TALÁLKOZÓJA Bevonták Magyarországot is A jövőben rendszeresen ta­lálkoznak az NSZK, Svájc, Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia pénzügyminisz­terei — mondotta Rabár Fe­renc pénzügyminiszter hétfőn azután, hogy hazaérkezett Kettőnek szavaztak bizalmat Kollektív elnökség Csaknem teljes egészében kicserélődött a Keresztényde­mokrata Néppárt vezetősége, hiszen a hétvégi országos vá­lasztmányi ülésen a korábbi 10 pártvezetőségi tag közül mind­össze kettőnek szavaztak újra bizalmat. Nem titok, hogy a pártvezetés felfrissítése, úgy­mond dinamikusabbá tétele volt ezzel a cél, de egyúttal az új szervezeti felépítést is tük­rözi; azaz a jövőben kollektív, 15 tagú elnökség irányítja a KDNP-t. A változás hátteréről, vala­mint a párt jövőbeni politikai irányvonaláról Hasznos Mik­lós elnökségi tag nyilatkozott. Megerősítette, hogy a sze­mélycserék révén elsősorban tehetséges, a kampány során rátermettségüket bizonyított embereket kívántak bevonni a vezetésbe. Kamzsiadózűzök Fizetni: „be” vagy „vissza ff Az Alkotmánybíróság nem visszamenőleges hatállyal tö­rölte el a hiteladót. S mivel az Országgyűlés a törvényt azóta sem módosította, az április 9-ig befizetett összegek egye­lőre nem járnak vissza. Van azonban a dolognak egy sok­kal súlyosabb oldala, éspedig az, hogy körülbelül másfél millióan nem fizették be a feb­ruár, március havi esedékes hiteladót. s amennyiben június 30-ig nem születik meg a tör­vény módosítása, a még élet­ben levő jogszabály értelmé­ben letilthatják, bírósági úton behajthatják az elmaradt 2 havi befizetéseket. Az OTP-nél egyébként el­mondták: a pénzintézet ké­szen áll arra, hogy amennyi­ben megszületik a törvény, amely visszamenőleges ha­tállyal eltörli a kamatadó in­tézményét, az eddigi befizeté­seket néhány héten belül visz- szautalják az ügyfeleknek. Ausztriából, ahol részt vett az öt ország pénzügyi kormány­zata vezetőinek megbeszélé­sén. Mint ismeretes, a hét végén Ausztria, az NSZK és Svájc pénzügyminiszterei az alsó­ausztriai Schlosshofban tartot­ták meg évi szokásos eszme­cseréjüket, amelyen első íz­ben részt vett magyar és cseh pénzügyminiszter is. Rabár Ferenc elmondta, hogy a közös eszmecserén elsősorban a ma­gyar—német kapcsolatokról és a Magyarországnak nyújtan­dó támogatásokról volt szó. NSZK-beli kollégája meg­nyugtatta Rabár Ferencet, hogy o német valutaunió nem fog károsan hatni a magyar- német kapcsolatokra. Az egy­ségesülő Németországban to­vábbra is érvényesnek tekin­tik az NDK-nak Magyaror­szággal kötött szerződéseit. A hosszabb távon fellendülő né­met gazdaság mindenképpen előnyös piaci lehetőséget kínál Kelet-Európa, főleg Magyar- ország és Csehszlovákia szá­mára. Arról azonban nem volt szó, hogy az egyesülés során felmerülő, s a keleti kapcsola­tokra kiható rövid távú gon­dokat hogyan tudják majd megoldani. A magyar pénz­ügyminiszter szerint azonban mindenképpen figyelemre mél­tó, hogy a három nyugat­európai ország pénzügymi­niszterei eszmecseréjükbe a jövőben bevonják Magyaror­szágot és Csehszlovákiát. Ez jelzi, hogy a térség számára mindinkább felértékelődőben van Kelet-Európa. Ezekre a találkozókra várhatóan évente kerül sor, de szükség esetén sűríteni fogják. Rabár Ferenc hétfőn Pá­rizsba utazott, ahol sor kerül az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank alapító okmányá­nak hivatalos aláírására. Az okmányt a 42 részvényes köz­tük Magyarország képviselői írják alá.

Next

/
Thumbnails
Contents