Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-04 / 103. szám

ßpvr _ utcix r 1990. MÁJUS 4., PÉNTEK PANASZKODÓ KISEBBSÉGEK A törvények eddig bagót sem értek Van egy vicc, ami úgy kezdődik, hogy két ismerős találkozik az utcán. „Hogy vagy?’» kérdezi az egyik. „Jól”, válaszol a megszólított. „Na jó. de bővebben.” „Ja.... hát nem jól.” Rögtön megmagyarázom, mi köze mindennek a Pest megyei nemzetiségi napok ma kezdődő rendezvénysorozatához. Ugyanis ha létezett valami, amit — mással egyetemben — a szőnyeg alá szoktak nálunk seperni, az minden bizonnyal a kisebbségi prob­léma volt. Itt minden nagyon szépen működött, minden nagyon jól funkcionált, mindennel meg lehettünk elégedve, akárcsak hajdan Ferenc Jóska. Például a már említett nemzetiségi na­pokon is — az érintettek egybehangzó állítása szerint — kínosan ügyeltek arra, hogy még véletlenül se kerüljön valamilyen komoly dolog szóba. Nem beszéltek tehát egy betűt sem gon­dokról, bajokról, problémákról, ehelyett viszont boldogan rop­hatták a táncot a németek, a délszlávok és a szlovákok. Mon­dom : eddig. És most vagy az idők változtak, vagy mi, de végre megkérdeztük, hogy érzik magukat Magyarországon a nemze­tiségiek. Hát megmondták, méghozzá bővebben. Nem jól. — Sajnos, ha nem változik meg alapjaiban a nemzetiségi politika, * elveszett emberek vagyunk — mondja Hambuch Géza, a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára. Eddig ugyanis számos, a kisebbséget érintő törvény látott napvilágot, de aztán kiderült, hogy ezek egy­től egyig még bagót sem ér­nek. Szomorú, de muszáj ki­mondanunk, a magyarországi németek beolvasztása majd­nem befejezett tény. Szünte­lenül a fejünk fölött érezzük az asszimilálás Damoklesz- kardját. Elvesztettük nemzet­tudatunkat, elvesztettük anya­nyelvűnket. Nem kell bizonyí­tékért messzire menni, elég csak körülnézni a megyében. Pilisvörösváron például 5-6 ezer német él, mégsincs két­nyelvű oktatás. • Kicsit furcsa a németség asszimilálóüásáról hallani, hi­szen valószínűleg ez a nemze­tiség a legnagyobb Magyaror­szágon. — Fogalmazzunk akkor in­kább így: aggódás és remény­kedés között hányódunk. __ Ne­künk mindenesetre nagyon ne­héz kisebbségi szervezetként működnünk. A németek még mindig félnek — ezt nem sza­bad elhallgatni. 1944—45 for­dulóján 65 ezer embert hurcol­tak közülük a Szovjetunióba kényszermunkára, 1946 és 48 között mintegy 200 ezer néme­tet telepítettek ki, fosztottak meg vagyonától. 0 Most azonban egy új nem­zetiségi törvény van születő- ben, a helyzet tehát változhat. — Egy valóban jó törvény nagyon elkelne az ország ki­sebbségeinek. Az eddigi gya­korlat tudniillik a hangzatos deklarációk ellenére a való­ságban az asszimilációra irá­nyult. Engem egyébként meg­lehetősen borúlátóvá tett az elmúlt időszak. A szövetség alapvető kéréseit, követeléseit nem teljesítették, és ma sem teljesítik. Röviden szólva: be­csapottnak érezzük magunkat. Nem tudom, mindezek után a 40 ezer Pest megyei német­nek megnyugtató-e az, amit Hambuch Géza azért fontos­nak tart megjegyezni. Neveze­tesen, hogy a német egység létrejöttével talán más szelek fújnak majd. Egy biztos csu­pán: Popovics György, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének tit­kára még ilyen szelekről sem tud beszámolni. — Ismeretes, ho.gy Jugo­szláviára inkább a széthúzás, mint az összetartás a jellem­ző, onnan tehát nagy segítsé­get nem várhatunk. Ha né­hány szóban kellene értékel­nem a helyzetünket, hát egy­általán nem látjuk biztosítva a demokratikus jogok kisebb­ségi „használatát". Érdekes, hogy az általánosságokon túl még a győztes pártok sem be­széltek sokat a nemzetiségek jövőjéről. Persze mit várha­tunk egy olyan környezetben, ahol a magyar közvéleményt ■ ^egyáltalán nem informálják megfelelően. A többség még mindig jöttmentnek, háborús menekültnek tart bennünket, pedig az őseink már 400-500 éve itt dolgoznak. Ehhez az or­szághoz a délszlávok éppúgy hozzátették a magukét, mint bárki más. • A megyében élő nemzeti­ségek közül a délszlávok van­nak a legkevesebben. Hogyan látja a jövőjüket? — Meglehetősen rosszak a kilátásaink. Körülbelül 1300 szerb él a területen, valamint 3 ezer, nyelvében már erősen asszimilálódott bunyevác-hor- vát. A településeken 150-200- nál több délszlávot nem talál­ni. kevés a gyerek, így ez a szép létszám is egyre fogy. Az iskolák katasztrofális állapot­ban vannak, sajtónk, rádiónK minimálisnak mondható, könyvkiadás alig van. A gö­rögkeleti szerb egyház megtar­tó ereje még úgy-ahogy segít a bajban, de nehéz harcolni a beolvadás, a lemorzsolódás el­len. Amikor tehát a készülő nemzetiségi törvényről hal­lunk, kissé visszafogottabban nyilatkozunk. Nem mintha bi­zalmatlanok lennénk, de vá­runk. Majd meglátjuk, mi lesz ebből. Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségének titkára azért en­nél derűlátóbb. Azt mondja, már ezen a Pest megyei ren­dezvényen is meglátszik a változás. Végre arról beszél­nek majd. magyarázza, ami tényleg fontos. Hogy melyek a kisebbségek problémái. Mert problémák vannak. — Közismert, hogy a meg­előző években mi történt eze­ken a nemzetiségi napokon. Az egész alig volt több egy dekoratív kultúrfesztiválnál, a népi táncosok integettek a pártvezéreknek, és ezzel min­den el volt intézve. Most vi­szont tényleg itt a lehetőség a számvetésre. Ami azt a 20 ezer, Pest megyében élő szlo­vákot illeti, hát a körülmé­nyeink még a legszerencsé­sebbnek mondhatóak. Közel van az anyaország, könnyeb­ben megtaláljuk azokat a dol­gokat, amelyek összekötnek az otthoniakkal. Hanem ezen túl­menően már nem sok jóról számolhatok be. A szlovák nyelv oktatása szomorú képet mutat, a kulturális életünk elkeserítő. Számos csoportunk, együttesünk volt kénytelen — főleg anyagi gondok miatt — megszűnni. A körzetesítés ko­rában jó néhány szlovák tele­pülésről vonult ki a tanács, az iskola. Péterin, Vácegresen, Váckisújfalun például így vesztettük el az értelmiség nagy részét. • Ahogy a többiektől, úgy öntől is megkérdezem: véle­ménye szerint hozhatnak-e az elkövetkező hetek, hónapok je­lentős változást a szlovákok életében? — Mi sokat várunk az új nemzetiségi törvénytől. Le kell azonban szögeznem: egy­általán nem tartjuk adomány­nak azt, amit nekünk nyújta­nak. A magyar nemzetnek kö­telessége megnyugtatóan ren­dezni ezt a szituációt. Vala­mennyien megdolgozunk min­den falat kenyérért. Jó lenne végre rájönni, hogy a szlová­kok sem csak táncolnak és énekelnek egész nap. Falusy Zsigmond Programok egész hétre Ezt látni, haüani kell Ezekben a napokban, ami­kor az időjárás már mindin­kább a szabadba csalogatja az embereket, a művelődési in­tézményeknek ugyancsak von­zó, változatos ajánlatokat kell tenniük, hogy a zárt helyen megtartott rendezvényekre bejöjjenek az emberek. E hét programajánlataiban ezért ugyancsak sok rangos eseménnyel találkozhatunk. Cegléden május 6-án, va­sárnap este 7 órai kezdettel a modern zene kedvelőinek ínyenc szórakozást kínálnak a Pokolgép-koncert megrende­zésével. A gyerekeknek látvá­nyos szórakozást jelent majd az Egészségügyi és Mezőgaz­dasági Szakközépiskola ta­nulóinak előadása. A fiatalok május 4-én, pénteken 14 óra 30-kor Antoine de Saint-Exu- pery A kis herceg című szín­darabját mutatják be. A kép­zőművészet iránt érdeklődők a Ceglédi Galériában május 10-ig a Tirol 2 csoport kiállí­tásában gyönyörködhetnek. Nagykőrösön május 7-én, délután 6 órai kezdettel az Arany János Művelődési Köz­pontban a Magyar Honvédség Központi Zenekarának ütős- triója és rézfúvóskvintettje ad hangversenyt. Május 8-án a budapesti József Attila Gimnázium színjátszóköre lá­togat a művelődési központba; ahol Corneille Cid című tragé­diáját mutatják be. Vácott május 5-én tartják a megyei amatőr színjátszók és bábosok találkozóját. Má­jus 11-én, pénteken délután 5 órai kezdettel a művelődési központ színháztermében a pedagógusklub vállalkozik a város idős lakóinak szórakoz­tatására. Május 7-én és 8-án ínycsiklandó bemutatót tart a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci üzeme változa­tos termékeiből, amelyeket kedvezményes áron vásárol­hatnak meg a látogatók. Szentendrén a szabadtéri néprajzi múzeumban május 6-án a Kisalföld tájegység já- nossomorjai házában a Ma- gyarlukaíai Néprajzi Műhely tagjai kamarakiállításon mu­tatják be alkotásaikat. A né­zők egy különleges techniká­val, az úgynevezett márvá­nyozással is megismerked­hetnek. Ugyanezen a napon délelőtt 11 órai kezdettel a Felső-Tisza-vidék tájegység mándi református templomá­ban az Énekmondók Erdély­ben című műsor hallható. A közreműködők között találjuk Kobzos Kiss Tamás lant-, ko­boz- és tekerőlantművészt. Lőrinc László blockflőtén, Iklódi Éva csembalón játszik. E hét. kiemelkedő program­ja a számos kulturális ese­ményt tartogató nemzetiségi napok eseménysorozata. Má­jus 5-én a német nemzetiségi találkozó keretében Pilisvö­rösváron reggel 8 órakor a művelődési ház előtt térzene köszönti a találkozó résztve­vőit, 9 órakor a művelődési házban gyermekegyüttesek mutatkoznak be. A német nemzetiségű folklóregyüttesek színes műsorában gyönyör­ködhetünk. A nap gazdag programját az este 7 órakor kezdődő megyei svábbál zárja. A vásárnaptárban május 5- re országos állatvásárt jelez­nek Abonyban. Cegléden má­jus 6-án autóvásárt tartanak. K. Z. A kínai konyha kedvelőinek Ha tavasz, akkor... Bár az időjárás az elmúlt napokban nem nagyon igazol­ta. ám énnek ellenére vissza­vonhatatlanul itt a tavasz. A Burda áprilisi száma is ennek jegyében készült. S ha tavasz, akkor szerelem, s ha szere- ‘ lem, akkor esküvő. Akár nagyszabású lakodalom lesz, akár szűk családi körben tart­ják, a divatos menyasszony ismét csak fehérben mondhat­ja ki a boldogító igent. Ehhez mindenki megtalál­hatja a lapban a kedvére való modellt. Van romantikus, ha­bos, csipkés menyasszonyi ru­haköltemény és elegáns kis­kosztüm is a választékban. A rovat összeállítói emellett be­mutatják, milyen legyen az elegáns vőlegény vagy éppen a koszorúslány öltözéke. A magyar nők egyik legna­gyobb gondja, hogy általában némi súlyfölöslegük van, és inkább a teltkarcsúak körébe tartoznak. Ám szeretnek diva­tosan öltözködni. A lap ebben a számában többoldalas ösz- szeállításban, tízrészes nagy Hét héten át tartó program- sorozat kezdődik ma Pest megyében. Az eddigi hagyo­mányokkal ellentétben, meg­újítva, tartalmasabb rendez­vényekkel töltik a megyében élő nemzetiségek ezt az idő­szakot. A nyitó eseményre május 4- én, ma délelőtt fél 10-kor kerül sor a Fővárosi Tanács Váci utcai Újvárosháza épü­letében. Ezt követi az a tu­dományos tanácskozás, amely a nemzetiségi identitás, asszi­miláció, integráció problé­maköreit taglalja. Ugyanak­kor foglalkozik Magyarország és a szomszédos országok nemzetiségeinek egymásra ha­tásával. A megyében élő németek, szerbek és horvátok, vala­mint a szlovákok külön, más­más időpontokban és helyszí­neken tartják találkozóikat. A németek a hét végén, május 5- én Pilisvörösváron; s a szerbek és horvátok május 12-én. szombaton Pomázon; a szlovákok június 16-án, szombaton, egész napra szer­vezték központi programjai­kat. Továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a kulturális ér­tékek bemutatása, hiszen ezek révén erősödhet az ösz- szetartozás érzése. Mindeze­ken túl azonban mélyebb tar­talommal telítődik a rendez­Megyei nemzetiségi napok 90 Általuk is gazdagodva vénysorozat. Mégpedig oly módon, hogy a nemzetiségi sorskérdésekkel való szembe­nézés került a középpontjá­ba. Ez remélhetően maga után vonja annak kidolgozását, miként lehetne késleltetni a nemzetiségek legfájóbb gond­ját: az asszimilációt. A szerbek számára különös jelentőséget ad egy évforduló. Az idén lesz 300 esztendeje annak, hogy Magyarországra települtek. Erről már tegnap este hallhattak előadást a pomázi művelődési házban. Nincs hatékony nemzetisé­gi politika a nemzetiségi ér­dekek határozott képviselete nélkül. Ezt a felismerést tük­rözi, hogy mindhárom megyei választmányi csoport meg­vizsgálja a helyi nemzetiségi érdekvédelem megteremtésé­hez szükséges tennivalókat. Néhány étfvel ezelőtt a me­gyei tanács megpróbálkozott azzal, hogy közös konferen­ciát tartott a nemzetiségek számára, ami azonban csak részleges eredményekkel járt. Pedig a kezdeményezés alap- gondolata jó volt: együtt, egy­más előtt beszéljenek prob­lémáikról. Ezek ugyanis ha­sonló jellegűek. Szerencsésnek ígérkeznek azok a programok, amelyeket ebben a szellemben rendeznek. Május 10-én pél­dául a budakeszi művelődé­si házban találkozót tarta­nak a megyei nemzetiségi könyvtárosok — a PMKK szervezésében. Május 18-án a kisebbségi törvénytervezetet vitatják meg a megyei taná­cson. Május 24-én pedig — ugyanitt — a nemzetiségi nyelvek oktatásáról és a nyelvhasználatról lesz szó. Tulajdonképpen ezt szolgál­ja az a nagyszabású gála is, amelyre június 24-én kerül sor Szentendrén, s amely a nemzetiségi nap elnevezést kapta. Térzenétől kezdve kü­lönböző bemutatókon át egé­szen a közös táncházig egész napos, látványos műsor zárja az idei megyei nemzetiségi na­pokat. A több héten át tartó prog­ramokból csak néhányat em­lítettünk. Igyekszünk azonban soron követni az eseménye­ket, s tudósítani a leglénye­gesebbekről. Mindezek ugyanis hasznos tanulságokkal szol­gálhatnak azoknak, akiknek szerepük lehet a nemzetiségi jogok érvényesítésében. Re­méljük, hogy ez a rendez­vénysorozat segíti a nemzeti­ségek önszerveződését, aktivi­zálását. Reméljük azt is, hogy mindezen programok iránt, azok is érdeklődnek, akik nem tartoznak egyik nemzeti­séghez sem. Nem szabad el­felejtenünk, hogy csak együt­tesen érvényesíthetjük a kisebbségi jogokat; s azt sem. hogy nélkülük, kultúrájuk sokszínűsége nélkül szegé­nyebb lenne a közös haza. Vennes Aranka nyári ruhatárat vonultat föl. A kollekció darabjai tetszés szerint kombinálhatóak egy­mással és más ruhákkal is jól mutatnak. Ami az idei divat tavaszi­nyári színeit illeti: az új stílus a meleg, intenzív árnyaltokat és az erőteljes mintákat ked­véli, amelyeket a legújabb szabásvonalakkal kombinál. Aki ad magára, most a vörös és a kék árnyalatait részesíti előnyben, ezeket hordja együtt, de kiegészítheti még valamilyen okkersárga darab­bal is. A testhezálló mellény egyetlen nyári ruhatárból sem hiányozhat! A blúzok a meleg hónapok­ban áttetszőek és pasztell- színűek legyenek. Ismét nagy sláger az overall mindenféle változata és természetesen a farmer, új színekben, új for­mákban és kihívóbban, mint eddig valaha. A fölsorolt da­rabokról részletes szabásmin­tát közölnek, és azt is meg- tudhajuk, hogyan készítsünk mindezekhez divatos kiegészí­tőket. Az áprilisi szám nem fe­ledkezik meg a férfiak és a gyerekek divatjáról sem. A szépségápolás rovat most a szemüvegesekhez szól első­sorban, de kapunk ötletet a szemöldök és a kéz ápolásá­hoz is. A pulóverekben szin­tén a pasztellszínek a divato­sak, amelyekhez romantikus minták és játékos virágmotí­vumok társulnak. Leírásuk ugyancsak megtalálható a lapban. A receptek ezúttal a kínai konyha kedvelőinek szólnak. GARANTÁLT SIKER! Ha egy évig bizonyíthatóan a MARIC-VÀRIO kínálata szerint tölti ki lottóit, de nem nyer, VISSZAVÁSÁROLJUK a programot, és vigaszdíjul kifizetünk Önnek egy hármas találatot is. MARIO-VARIO számítógépes lottóvariációs program ÖTÖS-, HATOS- ÉS AUSTRIÁLOTTÓHOZ Ez főnyeremény! Részleteket a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat (Budapest V..Egyetem tér 5.) és a Toto-l.ottózókban található szórólapokból tudhat meg. <

Next

/
Thumbnails
Contents