Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-24 / 120. szám

1990. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK ^£Maa 5 A tömegközlekedés az áldozat A munkanélküliség dőlő dominói Száműzik a nitrátot. Elviselhetetlenné vált a Buda környéki települések vízminősége a nitrát miatt. A regionális vízhálózat kialakításának egyik bázisa a Budajenő határában épülő tározó, amely a Tatabányáról érkező karsztvízzel egyenlíti ki a vízfogyasztásból eredő nyomáscsökkenést. A kétszer 100 köbméteres tartályokat a Vízgép Vállalat budapesti dolgozói építették, amelyek közül az egyik most szivárgási próba alatt áll. Várhatóan jövő évre elkészülnek azok a gerincvezetékek is, amelyek behálózzák Zsámbék, Telki, Budajenő és Páty térségét. (Vimola Károly felvétele) Kérnyezetkímélő bányaművelés Sebek a dombok lankáin — Érdemes megnézni eze­ket az aláírásokat — ajánlja Matzák István, a Volánbusz szigethalmi üzemigazgatója. Megfogadom a tanácsát. A le­velet Alsópakonyból írták. Hogy hol van ez a falu? Ez nem falu. hanem egy tanya- központ Felsőpakony — Gyál társközsége — után, az Ócsa és Üllő között vezető út men­tén. Vélhetőleg mindenkinek — aki Alsópakonyban él — a neve megtalálható a levélen, amelyben kérik, csaknem kö­vetelik, hogy a Volán változ­tassa meg az egyik délutáni buszjárat indulását. Az aláírás súlya — Az alsópakonyiak azon kevesek közé tartoznak, akik­nek a kérését teljesíteni tud­tuk — mondja másik beszél­getőpartnerem. Kurali István forgalmi osztályvezető. — Ugyanis nem egy megszünte­tett járat visszaállítását, csu­pán egy buszcsatlakozás szá­mukra előnyösebb megvál­toztatását kérték. Tehát ha tudunk, segítünk. De ezt a le­velet hetvennyolcán írták alá, s láthatóan az, aki éppen ott­hon volt, valamennyi ott lakó helyett szignált. Valóban, Rézműves aláírás­ból hét is szerepel a lapon, ugyanattól a kéztől. Csak ér­dekességképpen kérem az osz­tályvezetőt, kerestesse ki. mi­lyen volt a forgalom azon a bizonyos 16.50-es járaton. Má­jus 15-ét és 16-át nézzük: egyik napon egy nyolc- és egy négyforintos — gyermek- — jegyet, másnap egyetlen nyol­cast adott el a buszvezető. Al- sópakonyiaknak tíz darab 65 forintba kerülő tanulóbérletet adtak el májusra erre a vo­natra. A Volán helyközi autóbusz- járatain az idén február else­je óta átlagosan egy forintba kerül egy kilométernyi utazás. Az önköltség ugyanennyi tá­volságra 18 forint. Vagyis ah­hoz, hogy ráfizetés nélkül dol­gozzon a járat, legalább tizen­nyolc utast kell szállítaniuk. Az üzemigazgató asztalán Vál­ságintézkedések a Volánbusz­nál címmel egy nyolcoldalas terv fekszik. A cég tehát vál­ságban van. Ezt az utazókö­zönség a bőrén tapasztalta áp­rilis elején, amikor is például a szigethalmi üzemigazgatóság területén csaknem havi negy­venezer kilométerrel csökken­tették a járatok hosszát. Ma­gyarul: egész sor, rendkívül Dunakeszi, Rákóczi. Május 24— 2ö-én háromnegyed 8 és 8: Az or­szágút fantomja (színes mb. am. krimi), 28—27-én fél 4: Az erdő ka­pitánya (színes magyar raizfilm), 26- 27-én háromnegyed 6 és 8: Vé- nuszcsaDda (színes NSZK erotikus film), 28—30-án háromnegyed 6 és 8: Szorul a hurok (színes mb. am. krimi). Dabas, Autós. Máius 24—27-én 9: Az istenek a feiükre estek n. (szí­nes mb. am. krimi). 28—36-án 9: Az országút fantomja (színes mb. am. krimi). Érd. Műv. Ház. Máius 24-én fél 7: Szenvedély és hajsza (színes ausztrál krimi), 27-én fél 5: Olivér és társai (színes mb. am. rajz­film). 27-én fél 7: A hal neve Wanda (színes mb. angol vígjá­ték). 28-án fél 7 és fél 9: Kincsva­dászok (színes mb. am. fantaszti­kus kalandfilm). 29-én fél 7: Ket­tős szerepben (színes mb. am, film). GvAI, Dózsa. Május 25-én fél 6: Rózsák háborúia (színes mb. am. vígjáték). 26-án fél 8: Országúti diszkó (színes zenés am. film). 27- én fél 6: Matador, (színes spa­nyol erotikus film), 28-án fél 6: Rémálom az F.lm utcában II. (szí­nes mb. am. horror). Nagykáta. Rákóczi. Május 24— 23-én 6: Harapás (színes olasz hor­ror). 26—27-én 6 és 8: Született 1ú- lius 4-én (színes mb. am. film). 28- án 6 és 8: őrület (színes mb. francia—am. krimi). Pomáz, Szabadság. Máius 23-én 6: Vaklárma (színes mb. am. víg­játék). 26—27-én 6: Erotikus fantá­ziák (színes olasz erotikus film). gyenge kihasználtságú nap­közbeni vagy éjszakai buszt töröltek a menetrendből. Apor- ka, Majosháza, Lórév, Makád lakóit természetesen nagyon kellemetlenül érintették ezek az intézkedések. S aki a meg­szüntetett járat miatt e falvak valamelyikéből csak többórai várakozással vagy többszöri átszállással érheti el ezután úti célját, az nem elégszik meg azzal a válasszal, hogy a Vo­lán vagy az ország nehéz hely­zetben van. Pedig ez igaz. Szi­gethalmon a hetvenhét autó­buszból tízet leselejteztek, s dolgozóik tizedét már elbocsá­tották. — A feloldhatatlan ellentét ott van, hogy a takarékossági intézkedés akkor célravezető és eredményes, ha egy buszt és egy sofőrt teljesen kivonunk a forgalomból — magyarázza Kurali István. — Így meg­szabadulunk az üzemanyag- és karbantartási költségektől, megmarad a béralap. Csak- hpgy még a legkihasználatla- nabb vonalon is volt egy-két jobb menet, amikor csaknem megtelt a jármű. S akik ez­zel mentek, azoknak most vár­ni kell öt-tíz percet a követ­kező buszra. S akik azelőtt megszokták, hogy Kiskunlac- házától a Csepel Autógyárig a buszon ülni tudtak, s ezentúl állniuk kell, azok közül sokan tollat ragadnak, tiltakozó le­velet írnak, sőt kiállnak a megállóba, és többtucatnyi utastársukkal is aláíratják. Lacházától állva A szigethalmi üzemigazga­tóság menetrendjének mintegy gerincét adta a Gyártelepre, a két gyáróriásba irányuló for­galom. Műszakváltáskor és kezdéskor is egymást érik a buszok. Kérdés, meddig lesz ez így. Hiszen április óta drasztikus utasszámcsökkenés tapasztalható ezeken a mun­kásjáratokon. A bevételkiesés már több százezer forint. Kü­lönösen a bérletvásárlás esett vissza. Ám ezeket a munkás­járatokat nem lehet megszün­tetni, de még ritkítani sem addig, amíg nem tudni, mi lesz tulajdonképpen a megye legnagyobb vállalatával, a Csepel Autógyárral. Hasonló a helyzet a Pestvi­déki Gépgyárral is, azzal bo­nyolítva, hogy a cég kétmillió forinttal tartozik a szigethal­mi Volánnak. Arról is aggasz­tó hírek érkeznek az utasok­tól, hogy egyes munkáltatók — kft.-k, kisszövetkezetek — 28- án 6: Olivér és társai (színcr mb. am. rajzfilm). Ráckeve. Szabadság. Máius 26-ár fél 6 és fél 8, 27-én 6: A fehér fé- re" búvóhelye (színes ansol hor­rorparódia), 28-án fél 6 és fél 8. 29- én 6: Arizonai ördögfióka (szí­nes mb. am. vígjáték). Ráckeve, Autós. Május 24-én 9: Rózsák háborúja (színes mb. am. vígjáték), 25—27-én 9: Jákob rab kalandjai (színes mb. am. vígjá­ték). 28—29-én 9: Aranyfiú (színes mb. am. film). 30-án 9: Kék bár­sony (színes am. erotikus film). Szentendre, Autós. Máius 24— 27- én 9: Az istenek a feiükre es­tek I. (színes mb. am. vieiáték) 28— 30-án 9: Szorul a hurok (szí­nes mb. am. krimi). Szentendre, Dunakorzó. Máius 24—25-én 5 és 7: Aszex (színes ma­gyar film). 26—27-én 3: Lolka és Bolka vadnyusaton (színes mb. lenivel raizfilm). 26—27-én 5 és 7: Hívd a rádiót (színes mb. am. film). 28—29-én 5: Krokodil Dun­dee II. (színes mb. ausztrál—am film). 28—29-én 7: A 29-es vágánv (színes mb. am. film). 30-án 5 és 7: Kincsecském (színes angol krimi). Szigeíszcntmiklós, Kossulh : Má­jus 25-én 6 és 8: Kincsvadászok (színes mb. am fantaszt'kuft kn- landfilm). 26-án 6 és 8: Az ulolsó csepp (színes am. kalandfilm). 2"- án 6 és 8: 29-én 6: Született iúliur 4-én (színes mb. am. film). Százhalombatta. Müv. Közp. Má­jus 28—27-én 7: Aranyfiú. (színes mb. am. krimi). 28—29-én 7: Tan gó és Cash (színes mb. am. ak- cíófilm), 28-án 9: Aszex (színes magyar film). a jogszabályok ellenére sem akarják téríteni dolgozóiknak a távolsági bérletek árának 80 százalékát. Messze a szép idea — Egyedül a diákbérlet-vá- sárlás nem csökken — mond­ja az osztályvezető. — De mig a leggyakoribb — tíz kilomé­teres távolságra szóló — ti­kett ára a dolgozóknál 530 fo­rint, addig a gyerekek ezért csak hatvanöt forintot fizetnek. Hol vagyunk már attól az ideától, hogy a legkisebb te­lepüléseket is be kell kapcsol­ni az ország vérkeringésébe a tömegközlekedés segítségé­vel? Ma már annak is örülni kell, ha egyáltalán a munká­ba eljárókért buszt tudnak küldeni. A tömegközlekedés támogatására fordított állami dotáció évről évre csökkent. Miközben a nagy személy- szállító vállalatok, így a Volán sem emelhette olyan mérték­ben árait, mint ahogy az üzem- anyagárak emelkedtek. Az ol­ló szárainak nyílását legföl­jebb az utazás minőségét ron­tó intézkedésekkel lehet ideig- óráíg késleltetni. Azaz lehe­tett, hiszen a szigethalmi Vo­lán már ezt a lehetőséget is kiaknázta. Talán nem egészen tipikus az a kép, amely a tömegköz­lekedés helyzetéről most elénk rajzolódott. Hiszen a szigeten csődöt mondó gyárak egyfajta dominóelvrendszerben a kör­nyék egész életét gyökeresen megváltoztatják. A munkanél­küliség dőlő dominói előtt csak egy a tömegközlekedés. Móza Katalin „Csupán” eme feltételeken kellene hirtelenjében változ­tatni, hogy többen juthas­sunk szebb otthonokhoz. En­nek ellenére, a jelenlegi hely­zetben is Pest megyeiek, kite­lepülő fővárosiak, betelepülő erdélyiek, áttelepülő borso­diak, szabolcsiak tízezrei vág­nak bele az építkezés művé­szetébe. A fent leírt körül­mények persze, már évtizedek óta kísértenek, s nem volt ez másként tavaly sem, mikor e sorok íróját kívánta meg­győzni valamennyi igaz ba­rátja: ne kezdjen építkezésbe, beszéljem le magam ebbéli szándékomról. De én nem tudtam lebe­szélni magam. Akkor menjek el pszichológushoz, hangzott a jó tanács. Nem mentem el pszichológushoz. — Akkor verd a fejed a falba! — fakadt ki erre egy jó szándékú kollégám, akinek meg is fogadtam volna taná­csát. de nem volt falam, ami­be a fejemet verhettem vol­na. így hát kénytelen voltam építeni egyet. Majd még hár­mat, hogy akkor már a te­tőt is legyen mire biggyeszte­nem. Igen de akkor még 18,60 volt a falba való tégla darab­ja, a maltert 172 forintos ce­Az agyag- és kőbányák se­bet ejtenek a természeten, bár művelésük, kiaknázásuk mindinkább igazodik a kör­nyezetvédelmi előírásokhoz. A törvénynek, a jogszabá­lyoknak érthetően csak ak­kor lehet érvényt szerezni, ha az érintett iparvállalatok a jószándékon kívül a korsze­rű bányaműveléshez, divatos szóval élve az öreg bánya feltöltéséhez, a rekultiváció­mentből kevertem. Ma ugyan­ez 40, illetve 400 forintba ke­rül. Milyen tanácsot is ad­hatnék annak, aki most akar házat barkácsolni? Csak egyet: ne kezdjen építkezésbe, de tudom, ennek úgysem lesz foganatja. Pedig a helyzet valóban egyre kilátástalanabb. Az építkezőnek ugyanis eddig, ha háza nem is, de mentsvá­ra akadt: a házilagos kivite­lezés. Az, hogy szakemberek nélkülözésével saját kezűleg, legfeljebb rokoni, baráti se­gítséggel emelhette a fala­kat. így épült fel jó néhány ház: lassan, de olcsón. Mára azonban az árak emelkedése gyorsabb ütemű, mint a fala­ké. Ennek „köszönhetően” jó néhány, saját kezével, hét­végeken építkezőt az a meg­lepetés érhet, hogy jövőre többet kell építőanyagra köl­tenie, mintha az idén fizetett vállalkozóval emeltette volna a falakat, s szintén még ez évben megveszi az épülethez hoz, elegendő pénzzel rendel­keznek. Pilisvörösvár és Pilisszent- iván között százmillió ton­nákban mérhető dolomitva- gyon fekszik. A felszíni bá­nyaművelés óhatatlanul is együtt jár a természet meg- bolygatásával, az erdők irtá­sával. Az Érc- és Ásványbá­nyák Vállalat dunántúli mű­vénél jelenleg is tart a bá­nyabővítés. Az említett te­szükséges többi anyagot is. Talán jó megoldás lehetne, ha a vakmerő építgető szá­mára megítélt OTP-, vállala­ti- s egyéb kölcsönök, jutta­tások összegét bent hagyhat­ná valamely pénzintézetünk fiójában kamatoztatni (mond­juk, a kamat mértéke meg­egyezne az építőanyagok árá­nak emelkedésének ütemé­vel), s csak éppen annyi pénzt venne ki, amennyi éppen kell — téglára, cementre, cserép­re. A valóság azonban az, hogy a tanácsi telket vásárló épít­tető öt esztendőn belül kö­teles felhúzni házát, s éppen ezen öt esztendő alatt kell kifizetnie hitelre vett építé­si telkének fennmaradó rész­leteit. Banki kamattal, ha­vonta több ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a lakáslesők végképp a padlóra kerülnek anyagilag. Persze, eme le­hetetlen állapotért nem az OTP, annak megyei vagy he­lyi szervezete a felelős, ha­nem a — volt — pénzügyi kormányzat. Tapasztalatom szerint az OTP (amennyire körülményei engedik) a le­hetőségekhez képest a leg­rugalmasabban próbálja a kiszolgáltatott helyzettől meg menteni ügyfeleit, s aziránt sincs kétségem hogy szaba­dabb mozgástérben, nagyobb önállósággal képes volna az építési hitelügyletek még jobb bonyolítására. rületeken, közel húsz hektár­nyi erdőt irtanak ki. Szak­emberek információja szerint minden hektárnyi erdőt a legnagyobb körültekintéssel számolnak fel. Pilisborosjenőn, a Budai Téglaipari Vállalat egyik leg­nagyobb kapacitású gyárában évente több mint 50 ezer köbméternyi agyagot dolgoz­nak fel. Rövidesen sort kerí­tenek a régi, kiapadóban lé­vő bánya mellett új nyitásá­ra. Ennek érdekében két hek­tárnyi területet vizsgáltak meg. A bányanyitás, illetve -művelés, valamint a rekulti­váció nagy összegeket emészt fel. A vállalatnak a pilisbo- rosjenői bánya nyitása, mű­velése ötéves időszakot véve alapul, 100 millió forintjába kerül. Égyébként Pilisboros­jenőn már tíz éve folytatnak környezetkímélő bányamű­velést. A téglaipari cég szer­ződést kötött a Bánhalmai Állami Gazdasággal, hogy készítsenek elő egy évre ele­gendő, szabadban pihentetett, gyártásra alkalmas alapanya­got. A környezetvédelem nap­jainkban központi kérdés. Érthetően az említett bányák közelében élők számára sem mindegy, hogy milyen inten­zitással, s ami lényeges, mi­lyen eredménnyel járnak a rekultivációs munkák. A tég­lagyáriak több elképzelés bir­tokában kívánják az évtize­dek során kitermelt alap­anyag helyét olyan hulladék­kal feltölteni, amely nem tesz kárt a talajban, a kör­nyék klímájában. A pilisborosjenől téglagyár vezetője e témával kapcso­latban határozottan kijelen­tette, hogy nem kívánják a ki merül ötéiben lévő régi bá­nyát a főváros szemétlerakó helyévé változtatni. Tehát ide kommunális hulladékanyago­kat nem szállíthatnak, viszont tárolható hasznavehetetlen építőanyag. Az építőipari hul­ladékok nem idegenek a kör­nyezet számára, s ha megfe­lelő vastagságú meddőréteg- gel fedik be, elérhető a re­kultiváció. (gyócsi) T. B. E. Tanácsom, ha lehetne, inkább a pénzügyi, településfej­lesztési szakemberekhez volna, semmint az építkezőknek, Előbbieknek az hogy csináljanak végre valami« utóbbiak­nak, hogy inkább valami mást csináljanak, mint házat. T. B. E. Mozi AZ MÁK GYORSABBAN EMELKEDNEK, MINT A FALAK Saját kezűleg drágább? A pénz, amit hajdanában az „átkos” kapitalista még be­letett bukszánkba otthonteremtés céljára, már régen nincs a zsebünkben. Az olcsó panellakás, amit — az ígéret szerint — alacsony bérünkért is megkaptuk volna, már nem épül. Sze rencsére. Vagy ha igen, nem olcsón. Az építőipar, amely épí­tőanyagot gyártana azért, hogy — állam bácsi helyett — mi magunk készíthessünk fészket belőle, még nyögi a szaktudást, technológiát nyomorító panelkorszakot, hogy a politikai kor­szakok hatásairól ne is beszéljünk. Telek, amire házat épít­hetnénk, nincs. A hitelfeltételek, melyek révén pénzhez, köl­csönhöz juthatunk, katasztrofálisak. A kamatterhek kis- és nagykeresetüt éppúgy padlóra küldenek.

Next

/
Thumbnails
Contents