Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-23 / 119. szám
4 1990. MÁJUS 23., SZERDA A megyei pedagógiai intézetek jövője Ha majd fontos lesz az oktatás színvonala § A megyei pedagógiai intézetek 1985-ben művelődési ^ miniszteri utasításra jöttek létre, mint a pedagógiai te^ vékenység fejlesztésének területi műhelyei és központ^ jai. Feladatuk a nevelési-oktatási intézmények és a pe- 6 dagógusok segítése, a szakmai önállóság kibontakozta- $ tása lett, valamint közreműködés a tanácsok szakmai § irányítótevékenységében. Mára a megyei pedagógiai intézetek sorsa és helyzete bizonytalanná vált, sőt létük is megkérdőjeleződött. Ennek oka, hogy az eddigi iskolairányítási struktúrákba lényegüknél fogva nem tudtak beilleszkedni, és az iskolák jó része is csak ambivalens viszonyt tudott velük kialakítani. Tisztábbá, világosabbá kell tenni a helyzetet, hogy az intézetek fennmaradhassanak. Ezért dr. Szivi József, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója új működési tervezetet dolgozott ki, amelyet elküldött a többi megyei pedagógiai intézetigazgatónak, és vitára bocsátotta elképzeléseit, hogy közös álláspontot alakíthassanak ki további működésükkel kapcsolatosan. — Milyen új szerepe lenne a megyei intézeteknek az ön koncepciója alapján? — kérdeztem dr. Szivi József igazgatót. — A megújult pedagógiai intézeteket a szolgáltató funkció jellemezné. Ennek azonban feltételeznie kell egy bizonyos közoktatási rendszert, autonóm iskolával, minimális központi szabályozással, amely mindössze a nemzeti alaptanterv helyi sajátosságokkal módosított előírásait követelné meg. Feltétele továbbá az iskola plurális felfogása, az alternatív oktatási koncepciók, az intézményi tulajonviszo- nyok tisztázása. A nemzeti alaptanterv keretjellegű lesz, ami nagy lépés a liberalizálódás felé. Ehhez azonban megfelelő vizsga- és ellenőrzőmérési rendszert kell kidolgozni, amit. egy arra hivatott szervezet végezne majd. Az iskolának szüksége lesz úgynevezett diagnosztizáló mérésekre is, amelyek azt tárják fel, hogy a tanuló mit miért nem tud. Ez a pedagógus számára lenne mankó, nem a gyerek megmérettetését szolgálná. Itt például igen nagy szükség lesz a mi tevékenységünkre. A másik fontos feladatunk, hogy segítsük a központilag preferált programok elterjesztését, és megteremtsük a feltételrendszerét. A leglényegesebb és legfontosabb funkciónk azonban az lenne a jövőben, hogy az iskolák által felvetett problémák megoldására szakmai javaslatokat tegyünk és biztosítsuk hozzá a megfelelő eszközöket. Ennek fő feltétele, hogy az egyes iskolák maguk is tisztában legyenek azzal, hogy náluk hol szorít a cipő. — Hogyan kezeli az ön koncepciója a pedagógus-munkanélküliséget? — A munkanélküliség legfőbb oka, hogy a korábbi oktatási mechanizmus pedagógushiányt teremtett. Ennek feloldása attól függ, mennyire fogjuk fontosnak tartani majd az oktatást, és hogyan leszünk képesek a finanszírozást megoldani. Amíg az iskolák adott bérkerettel dolgoznak, az igazgatóknak az az érdekük, hogy megtartsák a túlórákat, tehát ne vegyenek fel új dolgozókat, mert akkor a kollégák anyagilag megrövidülnek. Ha azonban az önkormányzatok számára fontos lesz az oktatás színvonala, és belemennek, hogy az iskolákban kisebb csoportokban tanuljanak a gyerekek — ezt egyébként a demográfiai hullámvölgy indokolja —, akkor sok pedagógusra lesz szükséga továbbiakban is. Sz. K. Emberek a parkban Sorsok az idő tengelyén Hol vannak már azok a fiatal és boldogságos esztendők, amikor egy teljes éjszakát is végigdalolgattunik Józsival, öntő volt, az egyik rokonom kollégája, aki sohasem feledkezett meg a jó barát névnapjáról, amit mindig nagy ünnepként tartottak meg. Nem illett onnét elmaradni. Az emlékezésre most bőven jut ideje, mert arra kényszerül, hogy bottal a kezében órákig üldögéljen, s nézzen maga elé. Az a dalos kedv, a kaján mosoly lehervadt az arcáról, homlokát gondok ráncolják. Tavaly műtötték érszűkülettel, s azóta sem kapott erőre. Pusztán any- nyi örömet szerezhet magának, hasznot a családnak, hogy vigyáz a kisunokára. Oda-oda- sántikál a babakocsikhoz, ha a bébi földre dobja a szív alakú kispárnát. Ez a kép itt a parkban, az árnyas fa alatt a jó munkával kiérdemelt nyugdíjat élvező, boldog nagyapát is jelképezhetné. Modellje lehetne egy sematikus fotográfiának, de nem az. Nem, mert Józsinak volna még hát éve á nyugdíjáig. Tizenhét évet töltött a gyár afrikai melegében, s kelt hajnalok hajnalán, hogy reggel hatra odavonatozzon, vdl- liamosozzon. Mondogatta is mindig tréfásan, hogy neki ugyanúgy beszámíthatnák a tengelyen töltött időt, mint a vasutasoknak. A kérdés, hogy vagy, most szinte tapintatlan. Mert hát, hogy lehet az, akiben még alig csillapodott le a feleség elvesztésének nagy fájdalma, aztán jött a saját betegsége? Temetés, sírkőkészítés vitte el a tartalék pénzét, s maradt a betegállomány után járó havi hatezer, amiből kifizeti a házépítés után járó OTP-részletet, a villanyszámlát, beszerzi a szükséges élelmiszereket, s már majdnem kölcsön kell kérnie. Kölcsön, de kitől és mire? Szűk esztendők, talán évtizedek elé néz, mert már. készítik elő a rokkantnyugdíjazását. Fizikai munkára képtelen, kertjét felveri a gaz, mit sem tud vele kezdeni. Harmincöt évi munka, tizenhét évi vasöntés után. — Na és az üzem, a gyáriak ? Mit tudnának segíteni? Nem kérdezted ? Legyintés a válasz. Meg sem keresnek. Cudar egy világ ez. Addig kellesz, amíg hajtani tudsz. Tizennyolc forinttal ugyan emelték az órabéremet azóta, de abból én már mit sem élvezhetek. Keresni viszont nem keresték. Bezzeg, azelőtt másként nézett ez ki. Annyi pénzem volt, mint a fene. Ha megfáztam, a másik héten már jött a beteglátogató. Most bezzeg nem jön. Azt mondja a szomszéd, náluk sincs ez másként. A vezetők most el vannak foglalva rengeteg bajaikkal, a munkahelyek megmentésével. — Na és a szákszervezet? — Fizettem mindig. Kész vagyon lenne már az a pénz. — Nem vették észre, hogy hiányzol, hogy bajban vagy? — Ez a helyzet — mondja ki kurtán. Ettől jövök zavarba én, a kérdezgető, aki szüntelenül felkapja a fejét, ha a dolgozó emberek legnagyobb tömegszervezetét kárhoztatják múltjáért. Nem ő tehetett róla — mondogatom —, hanem a kialakult erőviszonyok deformálták. Na de most? Értem én, hogy sok most a baj, a dolog mindenütt, s elsődleges a nagypolitika. Ám, ha ez az úgynevezett nagypolitika nem a kisemberért történik? Ha egy ember élete javát, erejét a munka oltárán áldozta fel, s most senki sem keres kiutat a kifillérezése ellen? Ha csak ennyit ér az állampolgár sorsa, akkor minek ez az egész? Komolyan vehetők-e a nagy-nagy megnyilatkozások? Mindennap, szinte minden órában hatalmába kerít már ez a kérdés, mert egyre inkább láthatóvá lesznek az elmúlt évtized, méginikább az utóbbi évek megélhetésért folytatott küzdelmeinek, stresszhelyzeteinek utóhatásai. Javakorú emberek láthatók remegő kézzel, bénult végtagokkal. Negyvenesek tanulnák újra járni, s róják köreiket a háztömbök körül. Humanista társadalom nem hagyhatja őket magukra. Kovács T. István Verőce központjában bérbe vagy közös vállalkozásba adjuk 200 ntit-cs wnoz ih ely iség ein ket9 a műszaki berendezéssel együtt. Esetleg más, idegenforgalmi célú hasznosítás is szóba jöhet. Ugyanott lakossági szolgáltatóegységek létesítéséhez területet adunk kedvező feltételekkel. Érdeklődni lehet a tanácselnöknél, cím: Verőce, Árpád út 40. 2621, telefon: (27)-50-033. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Egy vereség ekeíréi A Magyar Környezetvédelmi Alapnak (MKA) ez az első olyan tájékoztatója, amelyet a nyugati magyar lapokon kívül megküldünk a magyarországi sajtónak is. Tesszük ezt azért, mert tájékoztatónk fő témája a Magyarországi Zöld Párt választási szereplése. A választás egyik vesztese a környezetvédelem volt! Miként lehetséges, hogy hazánkban — ahol minden 17. betegséget, s minden 21. halálesetet a környezet szennyezettsége okozza —, a Zöld Párt a szavazatok fél százalékát sem kapta meg. Hogyan történhetett, hogy Budapesten — ahol a levegő ólommérgezett- sége a veszélyesnek tízszerese — egyetlen jelöltet sem tudtak állítani. Mi magyarázhatja. hogy amikor kútjaink nitráttól mérgezettek, erdeinket savas eső pusztítja, s ebek har- mincadján van mind a fizikai, mind a szellemi környezet, akkor a 14 zöld jelölt közül egy sem jutott be, még a választás második fordulójába se. Meg kell értenünk ennek a példátlan vereségnek az okait, összetevőit, mert csak ezek után mozdulhatunk el a mostani mélypontról ! A magyar választók felelőssége: sajnálatosan nem érdeklődtek eléggé, hogy jól megértsék a választási folyamatot. Igaz, a választási iszapbirkózással járó hangzavar elterelte a figyelmüket, mégis tudniuk kellett volna: kopogtatócédulák nélkül nem lesznek jelöltek, jelöltek nél-, kül nem lesz országos lista-,• 'S* országos lista nélkül nem lesz alkalom a Zöld Párt programjának és jelöltjeinek bemutatására. Így még mielőtt elkezdődött volna a választási harc, már el is vesztettük a csatat, mert Budapest egyetlen kerületében 6em akadt 750 olyan szavazó, akik be- küldték volna kopogtatócéduláikat a Zöld Párt irodájába. Azt sem értették meg a választók, hogy ugyan minden pártnak van környezetvédelmi programja, a környezet- védelem ügyét mégis csak olyan párt tudja megalkuvás nélkül képviselni, amelynek maga a környezetvédelem a programja. Nem értették a választók, hogy ha csak az ismertebb pártokra szavaznak, akkor nem lesz olyan képviselő a Parlamentben, aki a magyar környezetvédelem lelkiismerete lehetne, aki a képviselőház következő ülésén benyújtaná a környezetvédelmi törvényt, hogy aztán egységes jogrendbe foglalja a fizikai és szellemi környezet védelmét. Ezért a Zöld Párt kudarca egyben a környezet- védelmi törvénycsomag vereségét is jelentette. A Magyarországi Zöld Párt felelőssége: 1989 végén, elkésve alakult, s olyan szervezeti szabályzatot hozott létre, mellyel párt nem működhet. A pártnak nem volt elnöke, ügyvezetője, s nem volt olyan működési szabályzata sem, mely lehetővé tette volna, hogy a pártmunka folytatódjon akkor is, ha közben a vezetőségben marakodnak a karrierista akarnokok. Azért szükséges mindezt leírni, hogy tanuljunk a hibáinkból, szedjük rendbe a magyar környezetvédelem szénáját, hogy a következő erőpróba már ne érjen ilyen készületlenül. Béla G. Lipták Associates P. C. 84 Old North. Stamford Road Stamford, Connecticut 06905 üfCtBEté^favaskaï A Budakeszi út Budapestről vezet a községbe. Az egykori Fő utca átkeresztelésével a Vörös Hadsereg útja nevet kapta. Szerintem ez a név helytelen, s ezt történelmi visz- szapillantással indokolnám. A római korban itt vezetett az Aquincum—Savaria út, amit katonai felvonulási vonalnak használtak. Később hadakozott itt tatár és török, de majd minden magyarországi front áthaladt erre. A század elején például itt szállt meg néhány román szakasz, később menekülő német hadosztályt kergettek erre a szovjetek harcias egységei. Az út katonai jelentősége röviden, de hitelesen ennyi. Igazságtalan, hogy nevét egy hadsereg számára sajátították ki. Jogosabb és helyesebb lenne a több népre is emlékeztető Hadak útja név. Padányi Lajos Budakeszi Hiányzik cs sport Dunakeszin két sportegyesület működik tíz szakosztállyal. öt általános iskolában, és egy-egy középfokú, illetve szakmunkásképzőben van sportélet. A legutóbbi Keszi Valóságból és a Keszi Beszélő bői — mindkettő helyi lap — hiányzott a sport. Pedig ez is hozzátartozik Dunakeszihez. Kérem, hogy a tudósítások közül a sporttémákat se hagyják ki a szerkesztők! Sclymosi László Dunakeszi Mozgolódik a lakosság Ez már tűrhetetlen, amit a helyi tanács és a gödöllői Elmü-kirendeltség művel a lakossággal Galgamácsán! Az Űj-telepen napokon keresztül nincs közvilágítás; a főutca teljesen sötét, s ha a mellékutcákban egy kis szél fújdo- gál, máris kialusznak a villanyok. A vasúti átjáróban korszerűtlen égők „világítanak”, oda mindenképpen több fény kell! Követeljük, hogy az Üj-tele- pi főúton minden oszlopra korszerű égőket szereljenek, az erdészettől az Üj-telepig vezető, 40 éve épült vezetéket pedig cseréljék már ki, mert ez a fő oka mindennek! Az út menti fákat nyessék meg, mert azok ágai zárlatokat okoznak! És 8-10 naponként jöjjenek ki szakemberek, akik ki tudják cserélni a kiégett izzókat! Mert ezt vállalták. Ezeket minden lehetséges alkalommal elmondjuk a helyi vezetőknek, de nem változik semmi. A lakosság már mozgolódik, s ha minden marad a régiben, aláírásokat fogunk gyűjteni a tanács és az Elmü ellen. Borna István Galgamácsa Szerkesztő! üzenetek M. J.-né. Nagykőrös: A 3'1990. (I. 16.) IM rendelet (Magyar Közlöny 4. száma) növelte a letartóztatott személyek jogait. Például a letartóztatott ellenőrzés nélkül oly módon is beszélhet a védőjével, hogy azt harmadik személy nem hallhatja. A letartóztatott indokolt esetben, az intézet parancsnokának engedélyével telefonon is beszélhet védőjével. K. J., Százhalombatta: A menekültként való elismerése iránti kérelmét a Menekültügyi Hivatal helyi szervénél, a formanyomtatvány kézhezvételétől számított 72 órán belül nyújthatja be. Érdeklődjön a tanácsnál! Az eljárás díjmentes. Sz. M.-né, Pilisvörösvár : A ki- vándorlási szándékot nyomtatványon, a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságon, személyesen kell bejelenteni. Kiskorú gyermeke ügyében csak törvényes képviselő járhat el. Bekötés dksplss árast Különös eset történt Gödöllőn: a Kállai Éva utcában öt családnak munkaszüneti napon kötötték rá a lakás csatornáját a fővezetékre a vállalat dolgozói, természetesen borsos áron. Azt állították, nekik senki sem mondta, hogy ennek a munkának a költségei is benne vannak abban az összegben, amit tanácsi támogatással fizetnek tíz éven át a tulajdonosok. Viszont amikor észrevettük, hogy az utcában sorra kötik be a csatlakozásokat, megtudtuk, hogy a Csatorna Építő Vállalat dolgozói jogtalanul vették fel a pórul járt lakóktól a pénzt. Azonnal írtunk egy levelet, hogy térítsék meg a kárunkat, vagy írják le az illetők törlesztéséből! Ugyanis abban a tudatban voltunk, hogy a munkások szabad idejükben jót tesznek velünk, még ha meg is kérik az árát. Eszünkbe sem jutott, hogy az akció illegális, mert a vállalat gépével dolgoztak, és az egyik ismert művezető irányított. Ám kiderült, hogy a költség benne van az egyébként is fizetendőkben, Már tudjuk, miért nem kaptunk számlát: a feketemunkának ez nem velejárója. Amennyiben sem a visszafizetés, sem a jóváírás nem lehetséges, úgy kénytelenek leszünk bírósághoz fordulni. Egy munkáért nem fogunk kétszer fizetni! Sik István Gödöllő ★ Idézetek a Gödöllői Csatorna Társulat olvasónk által mellékelt válaszából : A társulat küldött-taggyűlése és intézőbizottsága kérésükre kedvezően döntött, s úgy határozott, hogy a leadott vagy beküldött számlamásolatok összege az érdekeltségi hozzájárulásukból leírásra kerüljön. Egyetlen feltétel: kiadásaikat számlákkal kell bizonyítaniuk .. . Szíves tudomásukra hozzuk, hogy társulatunk készpénzfizetést senkitől sem fogtad, vagy fogadott el. levelük azon kitétele, melyben kérik a „jogtalanul felvett ösz- szeg” visszafizetését, minden alapot nélkülöz. Ritecz György társulati elnök Csak néhány megjegyzés: valaki elvégezte a bekötést. Öten állítják, hogy ezért fizettek, de számlát nem kaptak. Nem lehetne kideríteni, hogy kik csinálták ezt, s hogy munkaidőben, vagy fusiban? Ha valóban feketemunka volt, mégpedig átveréssel — bár ez csalásnak is nevezhető —, akkor a munkáltató fizettesse meg a dolgozóival. Természetesen köny- nyebb szemet hunyni, s az alkalmazottak fizetését így megemelni. A vitában mi nem dönthetünk, az valóban a bíróságok dolga. Viszont jó. ha az emberek tanulhatnak más kárából. Hét Igcssség ez? Taksonyból egykor több férfit kényszermunkára hurcoltak el a Szovjetunióba. A legtöbbjük hazatért, munkába állt. s nemrégiben nyugdíjemelést igényelhettek. Aki pedig elhunyt, annak az özvegye kaphatott kiegészítést. W. J.-né férje azonban kint halt meg. Azért szerzett hatósági bizonyítványt. és két hónapja járja a hivatalokat. Kérvényt is küldött a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz. Idézet a válaszból: „A 72/1989. (VII. 4.) MT-rendelet értelmében az elhunyt férj után kiegészítés csak akkor folyósítható, ha az igénylő özvegyi nyugdíjra jogosult.»’ W. néni azonban dolgozott 25 évig, és öregségi nyugdíjat kap. Egyedül nevelt fel két gyermeket, s furcsálja. hogy ma annak jár több pénz. akinek sosem volt munkahelye de a férje után sokkal nagyobb a nyugdíja. Mert W. néni tud ilyenről, hogy ne sérelmezné. Ezért jött be a szerkesztőségbe. A telefon másik végén lévő illetékesek nem sok jót ígérnek. Röviden : ha az akkori jogszabályok alapján a férj - tán nem állapítottak meg nyugellátást kártalanítást. akkor ma sem lehet mit tenni. De ezeket kérni kellett volna 1945-ben. — Nem is mert szólni abban az időben az ember, nem hogy kérni! — sóhajt fel keserűen W. néni. Ezután sokáig csak ül némán, révedő tekintettel. Sehogy sem fér a fejébe, hogy adott esetben más a jog. és más az igazság. K. M.
