Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-22 / 118. szám

1990. MÁJUS 22., KEDD Ó mondta Lealacsonyodott ttj stallum viselőjét — négy ilyen tesz ■*-, dr. Pá­los Miklós miniszterelnöki államtitkárt szólaltatta meg (máj. 17., 3. o.) a Reggeli Pesti Hírlap. Ahogy az ter­mészetes, az életéről is be­szélt a megkérdezett. Ben­ne arról, bátyja miatt mi­ként került ö is gyanú alá, s hogy eltávolították az ügyvédi pályáról, Itt is mondott valami furcsát P. M. — „Tizenhárom évig •>gyarmati szolgálatot« tel­jesítettem egy ipari szövet­kezetben mint jogász” —, ám ezen még nem kezd­tünk volna töprengeni. Töp­rengjenek rajta a .,gyarma­ti szolgálatos’’-nak minősí­tett vállalati jogászok... Mi akkor kezdtünk medi­tálni, amikor az ügyvéd úr — aki egyébként a Keresz­ténydemokrata Néppárt megbízásából lesz Antall József politikai államtitká­ra — azt mondta a már előbb említett, 1968-as hely­zetről, hogy a politikai rend­őrség az ő leveleit is felbon­totta, „s megállapították, hogy nem vagyok annak a rendkívül lealacsonyodott, hazug társadalomnak a hí­ve.” A társadalom: az embe­rek összessége. Ha tehát a társadalom rendkívül le­alacsonyodott, hazug (lett, volt, maradt?), akkor ró­lunk hangzott el a nem va­lami hízelgő ítélet. Mind­annyiunkról. P. M. kivéte­lével. Illetve ő sem lehet kivétel, hiszen ha akarja, ha nem akarja, ő is tagja a magyar társadalomnak. Annak a (1968-ban, 80-ban, ma is?) rendkívül lealacso- nyodottnak, hazugnak, amely — természetesen (?) — a róla így vélekedőt be­választotta a Parlamentbe. Képviselőnek. A képviselő­ből most miniszterelnöki államtitkár lesz, lett. Sok­sok■ .elfoglaltsággal járó tisztség, de talán valamcny- nyi szabad ideje marad P. M.-nek. Reméljük legalább­is, hogy marad. Hiszen kel­lene, nagyon kellene ez az idő, mert mi, lealacsonyo- dottak (mint társadalom), szeretnénk felemelkedni az igazságot osztó jogi doktor­hoz. Aki, reméljük, meg­bocsátja, hogy lealacsonyod­tunk ... talán még ment­séget is talál a számunkra. Talán. Ha lesz ideje rá. Ha úgy akarja, hogy felemel magához bennünket... KLIENS Börfönparancsnokok az amnesztiah'irekről Rabok lesznek, vagy szabadok? Ma összeül az Országgyűlés. Antall József kijelölt minisz­terelnök bemutatja kabinet­jét. Ha a T. Ház bizalmat sza­vaz az új kormánynak — s miért ne tenné meg —, új fe­jezet kezdődik az ország életé­ben. A lobogás helyett keser­ves hétköznapok jönnek, az ígéretek helyet a szívós mun­káé és a küszöködésé, a for­radalmi hevületet türelmet próbáló döntések váltják fel. VÁLASZRA VÁRVA Olyan napok, amikor vá­laszt kapunk kérdéseinkre és kétségeinkre. Például arra, hogy felszámolják-e a terme­lőszövetkezeteket, s lesz-e új földosztás? Vajon megfékez­hető-e az infláció anélkül, hogy százezrek nyorporodja- nak el? Lehetséges-e a nyitás a Nyugat felé anélkül, hogy Keleten ne szerezzünk ma­gunknak új ellenségeket? Ilyen s hasonló képviselői kérdésekre válaszoltak tegnap a miniszterjelöltek az ország- gyűlési bizottságok ülésein. S hogy a már feltett kérdéseket válasz nélkül ne hagyjuk, idézzük a bársonyszékek váro­mányosait. Nagy Ferenc, akit a Földművelésügyi Miniszté­rium élére jelölt a Kisgazda- párt, elmondta, a termelőszö­vetkezetek nyugodtan működ­hetnek és gazdálkodhatnak tovább, csak az 1947-ben volt tulajdonosoknak kell bérleti díjat fizetniük — ha bérbe kapják a területeket. Átszervezi a vasutat Siklós Csaba, ha közlekedési és hír­közlési miniszter lesz, mert Az elítélteknél talán csak a börtönörBk meg a -parancsno­kok várják jobban az amnesztiát. Ök a megmondhatói, meny­nyire megzavarta a rabokat a közelgő szabadulás reménye. A zárkákba is eljutott a hír, hogy a Németh-kormány már tárgyalt egy amnesztiatervezetet. A reménykedést fo­kozta, hogy egyes sajtóorgánumokban már pontos számada­tok is megjeleltek arról, hányán szabadulnak a közeljövő­ben. Sokan talán csak arról .eledkeztek meg. hogy az új par­lamentnek még el kell fogadnia az üj kormány előterjeszté­sét. Ez mindenképpen idő, hiszen még igazságügyminisztere sincs az országnak. Az elítélteket ez természetesen nem befolyásolja. Nagy a várakozás, akárcsak tavaly ősszel. Igaz, az előre közszájon forgó több ezer helyett akko. is csak kétszáz embert érintett a kegyelem. Az az Igazság, ma még senki sem tudja, mikor és hányán szabadulnak. Pest megye legnagyobb bör­tönének, a vácinak, közel ezer lakója van. Hogy az amnesz­tia után hányán maradnak, azt dr. Vörös Ferenc parancs­nok sem tudja. A hírt beharangozok ugyan­azt a hibát követték el, mint tavaly. Akkor is tudni vélték, hogy több ezren szabadulnak. Azóta tapasztaljuk, mi való­sult meg — sóhajt rezignál- tan az ezredes. — Most megint mi magyarázkodhatunk, hogy már új Parlament van, az az új kormánynak meg el kell fogadnia az előterjesztést. Tudja, hogy van, a rabok erre oda se figyelnek. Sokan azt sem tudják, mi az a Par­lament meg kormány, őket csak az érdekli, hogy mikor mehetnek ki. A rabok felspannoltak, na­gyon feszült a hangulat. A börtönökben amúgy is mindig valamiféle amnesztiaváró han­gulat van. A beérkező híre­ket itt másként értékelik, mint a polgári életben. A demok­ráciának igencsak torz meg­nyilvánulásait tapasztalhat­juk. Mostanság az elítéltek is követelőzőbbek lettek, azt hiszik, most már mindent sza­bad. Az lenne a jó, ha minél előpb v(égé lenne ennek az állapotnak. Jobb a biztosat tudni, mint a bizonytalanság­ban várakozni. — Az amnesztiáról keringő hírek az elítélteket és hozzá­tartozóikat is megzavarták — mondja a tököli börtön pa­rancsnoka, Vincze Tamás ez­redes. — Az igazság az, hogy mi még semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptunk ar­ról, mikorra várható a köz­kegyelem, és azt sem tudjuk, kikre vonatkozik és kikre nem. Az új Parlament első üléssza­kain már túljutottunk, de ezt a kérdést még nem tárgyal­ták. Mi mindenesetre elkészí­tettük a magunk terveit, hogyha megszületik a végle­ges döntés, gyorsan és zök­kenőmentesen bonyolíthassuk le a szabadon bocsátást. Márianosztrán az úgyneve­zett nehézfiúk, a visszaeső bűnözők töltik fegyház- és börtönbüntetésüket. Kovács Géza parancsnok szerint tud­ják, hogy őlc csak arra szá­míthatnak, hogy jó esetben valamennyivel csökkentik a szabadságvesztésük időtarta­mát. Persze az ítéletrövidítés reménye szintén várakozásteli hangulatot szül. — Idegesebbek a rabok, de már van rutinunk, hogyan kell levezetni a feszültségeket. Ilyenkor többet beszélgetünk velük, gyakrabban működik a televízió, a videó, több a sza­badidősprogram. A börtönbe­li üzlet nyitva tartását is meg­hosszabbítottuk. Talán azzal is jobban múlt az idő, hogy a rabok nyílt levelet fogalmaz­tak, amelyet négyszázhatva- nan aláírtak, majd elküldték az Országgyűlés irodájának. A levél lényege: kérték, hogy az új rendszerben kapjanak ők is bizonyítási lehetőséget. Vé­leményem szerint a beadvány­nak olyan kicsengése volt, mintha az itt ülők az elmúlt negyven év áldozatai lenné­nek. Ügy vélem, aki lopott vagy rabolt, az aligha tekint­hető egy koncepciós per áldo­zatának. A parancsnok úgy gondolja, a feszültség csak addig tart, amíg a rabok bizonytalanság­ban élnek. Ha már megtud­ják, kaptak-e enyhítést vagy sem, mindenki belenyugszik a megváltoztathatatlanba. Csak azt a kis időt kell kibírniuk — elítélteknek, őröknek, pa­rancsnokoknak —, amíg a végleges, hivatalos döntés az amnesztiáról meg nem szüle­tik. Hargitai Éva Piacépítés és verseny A starthelyzet erősítése Az új kormánynak a piac­építéssel egy időben meg kell teremtenie a verseny védel­mének jogi és. intézményi fel­tételeit. Egy mondatban így foglalható össze a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság által ' Balatonszéplakon rendezett országos konferen­cia témája. A hétfőn megnyílt kétnapos tanácskozáson részt vevő mintegy háromszáz vál- lati vezetőt a Pénzügyminisz­térium és az Országos Árhi­vatal szakemberei igyekeznek felkészíteni a gazdasági élet gyökeres változásaira. A verseny- és árszabályozás ■közgazdasági, valamint jog­szabályi alapelveiről szóló elő­adások a működőképes piaci mechanizmusok feltételeként említették a tulajdonreform következetes végigvitelét, a gazdaság állami túlszabályo­zásának megszüntetését, a monopóliumok lebontását és a piacon új szereplőként je­lentkező hazai és külföldi vállalkozók starthelyzetének erősítését. E versenyteremtő folyamatokat több-kevesebb következetességgel már az előző kormányzat megkezdte, a demokratikusan választott Parlament és az új kormány azonban minden tekintetben kedvezőbb helyzetben és jobb lehetőségek birtokában van, hogy a gazdaság piacosítását viszonylag rövid idő alatt be is fejezhesse. Ezt követően a hosszú távú gazdasági tör­vénykezés és a versenyvédő intézmények útján biztosítha­tó, hogy az állam közvetlen beavatkozások nélkül szabá­lyozza a gazdaság működési feltételeit. A gazdasági szakemberek és a politikusok körében ma még vitatéma, hogy a piacsza­bályozás intézményei — a verseny-, illetve kartelhivatal — az államszervezeten belül vagy attól függetlenül működ­jenek-e. A konferencia elő­adói — látszólag saját függet­lenségük ellen szólva — az állami felügyelet szükségessé­ge mellett érveltek. Indokaik szerint az állam nem hárít­hatja külső szervezetekre leg­főbb gazdaságpolitikai szere­pét: a hatékonyságot biztosító piaci verseny szabályainak és feltételeinek kimunkálását és folyamatos érvényre juttatá­sát. Omkerexpo '90 Az idei OMKEREXPO nem­zetközi orvosiműszer-kiállító- son bemutatott termékek mindegyike a helyszínen is megvásárolható, illetve meg­rendelhető forintért; a pénz­fedezettel nem rendelkező, ám vásárolni kívánó kórházaknak az OMKER egyéves hitelt ad — közölte Zentai Róbert, az OMKER vezérigazgatója a hét­fői sajtótájékoztatón. Május 22-e és 25-e között immár 9. alkalommal rendezik meg Budapesten, a SOTE' el­méleti tömbjében a rangos orvosiműszer-kiállítást. A ma­gyar vállalatok, szövetkezetek mellett 18 ország több mint 150 kiállítója mutatkozik be, 3000 termékújdonságot ismer­tetve. Az ember döbbenten áíi A temető mindenütt szabod préda lett (Folytatás az 1. oldalról.) A szentendrei, a dunakeszi és a ceglédi temetőt a vállalat tartja fenn,- de erre csak az­után vállalkozott, miután a fenti tanácsok bekerítették a sírkertet, megépítették az utakat és biztosították a vizet, valamint a villanyt. Ha ezeket a feltételeket másutt is meg­teremtik, a vállalat nem zár­kózik el a fenntartó szerepétől. Elvégre ekkor övék minden bevétel, a tanács viszont mi­után minden komoly beruhá­zást megvalósított, egyszer és mindenkorra letudhatja a te­mető gondját. Más kérdés, hogy mondjuk, ha e három hely valamelyikén sírgyalázás történne, azért a vállalatot senki sem vonná felelősségre, hiszen o rendőrség az elköve­ParlamenH jegyzet Bársonyszékek szerinte ott az emberek 20-30 százaléka felesleges. Rabár Ferenc, aki a pénzügyek váro­mányosa, se ígért mást, mint „vért, verítéket és könnyet”. Őszre például az energiahor­dozók árának emelését. Történelmi esély kínálko­zik arra, hogy Magyarország olyan független állam legyen, amely képes elkerülni minden egyoldalú orientációt, ugyan­akkor a nagyhatalmakkal ba­ráti kapcsolatot tart fenn — állította Jeszenszky Géza, a külügyminiszteri poszt jelölt­je. Kádár Béla szerint, aki a nemzetközi gazdasági kapcso­latokért lesz felelős, lehetsé­ges egy jól működő szociális piacgazdaság kiépítése, mely­nek módszere a gyors, ugyan­akkor szakaszos gazdasági rendszerváltás és a privatizá­ció. Für Lajos honvédelmi miniszterjelölt azt tartja az egyik legfontosabb feladat­nak, hogy a hadsereg ne in­ternacionalista, hanem nem­zeti legyen. Egy csokorravaló a tervek­ből és ígéretekből. Hogy jók-e a programok? Alkalmasak-e a miniszterek? A válaszra egy darabig még várni kell. ELŐTTEM AZ UTÓDOM Az új népjóléti miniszterje­lölt, dr. Surján László min­denesetre nagyon szimpatikus ember. Igazi doktor bácsi, aki­nek elhihetjük, hogy valóban aggódik a népjóiétért. Hogy bántja a magas csecsemőha­landóság, az öngyilkosságok és az alkoholizmus rossz staszti- kája. Ígéri, hogy hosszabb tá­von megszünteti a hálapénzt, alkalmanként verseket idéz. Jól beszél. Ha a figyelem időnként mégis másfelé ka­landozik, arról nem ő tehet, hanem elődje, Csellók Judit, aki mint egyszerű képviselő ül a bizottsági meghallgatá­son. A képviselők őt vagy leg­alábbis őt is figyelik. Azt, hogy viseli az új szerepet. Csehák Judit, úgy látszik, egyáltalán nem omlott össze a rendszerváltástól, s bár­sonyszék nélkül is jól érzi magát. Szép, mint mindig, ar­ca nyugalmat áraszt, s ha megszólítják, kedvesen vála­szol. Ha megszólítják. De keve­sen szólítják meg. A szép ex- miniszter asszony körül az­előtt mindig sokan nyüzsög­tek, most a szünetben is nyu­godtan iszogatja a kávéját. Vajon hogy viseli, hogy primadonnából kórustaggá lett? Állítja, egyáltalán nem ilyen rossz a helyzet. A bi­zottságban például sok az or­vos, s a kollégák kedvesek, figyelmesek, ö pedig nem fe­lejti, hogy ma már nem miniszter. Csak egy a sok képviselő közül. NEM LESZ TISZTOGATÁS Jóval feszültebb a kapcso­lat a jövendőbeli belügymi­niszter, dr. Horváth Balázs meghallgatásakor, aki a köz- igazgatás, határőrség, rendőr­ség, állambiztonság gazdája lesz. Talán éppen rajta múlik, demokrácia ‘ vagy egy új dik­tatúra felé haladunk. Dr. Hor­váth (természetesen nem az a Horváth) magabiztosnak, de fáradtnak látszik. Néha szét­szórt, mint egy professzor, máskor szigorú, mint egy rendőrminiszter. Akadnak, akik azt mondják, kiismerhe­tetlen. De semmiképpen sem hatá­rozatlan. ígéri, hogy depoliti- zálja a rendőrséget és a ha­tárőrséget, nem lesz általános tisztogatás. De utánanéz pél­dául annak, a volt funkcioná­riusok, akik a közelmúlt­ban „ejtőernyőztek” a rendőr­séghez, nem éltek-e vissza a korkedvezményes nyugdíj adta lehetőséggel. Dr. Horváth Balázs nem akarja felszámol­ni a megyéket, de mindent megtesz a helyi önkormány­zatok megteremtéséért. S ami eddig meglehetősen szokatlan volt, a nyílt tájékoztatás híve. Külön sajtóosztályt hoz létre e célra. — csulák — tőt keresi — az esetek többsé­gében sajnos hiába —, így az ismeretlen, tettes utáni nyo-. mozást előbb-utóbb kényteleJ nek megszüntetni. A vállalat gödöllői kiren­deltségén — bár igen nagy az illetékességi körük, a városon kívül a Kartal, Zsámbok, Pá­céi, Kerepestarcsa, Veresegy­ház, Mogyoród' által határolt területen — az utóbbi idő­ben nem emlékeznek komo­lyabb, ügyre. .Nem így Gyom­ron vagy Szigetszentmiklóson, ahol bizonyíthatóan lopják az értékes márványköveket és -vázákat, sok munkát adva ezzel a rendőrségnek. A bűnüldöző szervek mond­hatni csak utána kullognak az ilyen eseményeknek, elibe men­ni sajnos nem tudnak. — Kevés a rendőr, nincs rá mód, hogy a kőfaragókat szer­vezett módon ellenőrizzük — mondja Horváth András, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnüldözési osztályá­nak vezetője. Pedig maga is járt már a megyében nem egy olyan la­kásban, ahol a márványlép­csőben ott olvasható a fel­irat: Kohn Eszter élt 69 évet, vagy valami hasonló, a kő származási helyére utaló írás, ami persze még nem bizonyí­ték a turpisságra. Annál in­kább az az egy hónappal ez­előtti gyömrői ügy, amikor is a temetőből eltűntek a már­ványlapok és -vázák, s a jól szervezett darus fosztogatás nyomán egy kőfaragóhoz ke­rültek, aki a legegyszerűbb megoldást választva csak megfordította a tömböket, s rávéste az új nevet. — A márvány ára mérettől, színtől, erezettől függően csil­lagászati összegekre rúg, a sírkövesek mélyen áron alul értékesítik, mégis borsos a hasznuk rajta — állítja a bűn­üldözési osztály vezetője. — Ma már nincs szoros elszámo­lás, így szinte kifürkészhe­tetlen, hogy a kőfaragók mi­lyen anyagból dolgoznak. Rá­adásul eljárást csak akkor indíthatunk, ha bejelentés ér­kezik, ám a sírkőlopásra be­rendezkedettek jól tudják, hol vannak olyan sírok, amelyeket hosszú idő óta senki sem láto­gat... Alexandra Pavlovna is so­káig pihent háborítatlanul ürömi sírkápolnájában, míg­nem 1919-ben a románok fosz­tották meg ékszereitől a cár­leányt, 43-ben meg az oroszok voltak hívatlan látogatói. Jó­zsef nádor felesége — tekin­tettel pravoszláv vallására — nem kerülhetett a nádori te­metőbe, ezért, emelték számára az ürömi kápolnát, ahová is­meretlen tettesek 1968-ban újra betörtek, s az oltárról ikonokat.loptak el, amely mű­alkotások később egy bécsi képbörzén jçlentek meg. A 80-as években negyedszer is behatoltak a kápolnába. Ez­úttal a mumifikált test két al­karját is letörték á fiatalko­rú tettesek, akiket a rendőr­ségnek sikerült elcsípnie, s meg is kapták méltó bünteté­süket. Alexandra Pavlovna földi maradványait e viszon­tagságok után szállították, a fővárosba, azóta a vár nádori kriptájában pihen — vélhe­tően háborítatlanul. Fazekas Eszter Sírkeresztek, kopjafák, krip­ták. Összevisszaságukban is az örök csend, a lelki béke hir­detői, hivatásuk szerint az idők végezetéig. Pontosabban mostanában mindaddig, amíg meg nem jelennek a sírkertek­ben a vandálok, hogy meg­gyalázzák, eltiporják, tönkre­tegyék mások emlékeit

Next

/
Thumbnails
Contents