Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-22 / 118. szám
1990. MÁJUS 22., KEDD Ó mondta Lealacsonyodott ttj stallum viselőjét — négy ilyen tesz ■*-, dr. Pálos Miklós miniszterelnöki államtitkárt szólaltatta meg (máj. 17., 3. o.) a Reggeli Pesti Hírlap. Ahogy az természetes, az életéről is beszélt a megkérdezett. Benne arról, bátyja miatt miként került ö is gyanú alá, s hogy eltávolították az ügyvédi pályáról, Itt is mondott valami furcsát P. M. — „Tizenhárom évig •>gyarmati szolgálatot« teljesítettem egy ipari szövetkezetben mint jogász” —, ám ezen még nem kezdtünk volna töprengeni. Töprengjenek rajta a .,gyarmati szolgálatos’’-nak minősített vállalati jogászok... Mi akkor kezdtünk meditálni, amikor az ügyvéd úr — aki egyébként a Kereszténydemokrata Néppárt megbízásából lesz Antall József politikai államtitkára — azt mondta a már előbb említett, 1968-as helyzetről, hogy a politikai rendőrség az ő leveleit is felbontotta, „s megállapították, hogy nem vagyok annak a rendkívül lealacsonyodott, hazug társadalomnak a híve.” A társadalom: az emberek összessége. Ha tehát a társadalom rendkívül lealacsonyodott, hazug (lett, volt, maradt?), akkor rólunk hangzott el a nem valami hízelgő ítélet. Mindannyiunkról. P. M. kivételével. Illetve ő sem lehet kivétel, hiszen ha akarja, ha nem akarja, ő is tagja a magyar társadalomnak. Annak a (1968-ban, 80-ban, ma is?) rendkívül lealacso- nyodottnak, hazugnak, amely — természetesen (?) — a róla így vélekedőt beválasztotta a Parlamentbe. Képviselőnek. A képviselőből most miniszterelnöki államtitkár lesz, lett. Soksok■ .elfoglaltsággal járó tisztség, de talán valamcny- nyi szabad ideje marad P. M.-nek. Reméljük legalábbis, hogy marad. Hiszen kellene, nagyon kellene ez az idő, mert mi, lealacsonyo- dottak (mint társadalom), szeretnénk felemelkedni az igazságot osztó jogi doktorhoz. Aki, reméljük, megbocsátja, hogy lealacsonyodtunk ... talán még mentséget is talál a számunkra. Talán. Ha lesz ideje rá. Ha úgy akarja, hogy felemel magához bennünket... KLIENS Börfönparancsnokok az amnesztiah'irekről Rabok lesznek, vagy szabadok? Ma összeül az Országgyűlés. Antall József kijelölt miniszterelnök bemutatja kabinetjét. Ha a T. Ház bizalmat szavaz az új kormánynak — s miért ne tenné meg —, új fejezet kezdődik az ország életében. A lobogás helyett keserves hétköznapok jönnek, az ígéretek helyet a szívós munkáé és a küszöködésé, a forradalmi hevületet türelmet próbáló döntések váltják fel. VÁLASZRA VÁRVA Olyan napok, amikor választ kapunk kérdéseinkre és kétségeinkre. Például arra, hogy felszámolják-e a termelőszövetkezeteket, s lesz-e új földosztás? Vajon megfékezhető-e az infláció anélkül, hogy százezrek nyorporodja- nak el? Lehetséges-e a nyitás a Nyugat felé anélkül, hogy Keleten ne szerezzünk magunknak új ellenségeket? Ilyen s hasonló képviselői kérdésekre válaszoltak tegnap a miniszterjelöltek az ország- gyűlési bizottságok ülésein. S hogy a már feltett kérdéseket válasz nélkül ne hagyjuk, idézzük a bársonyszékek várományosait. Nagy Ferenc, akit a Földművelésügyi Minisztérium élére jelölt a Kisgazda- párt, elmondta, a termelőszövetkezetek nyugodtan működhetnek és gazdálkodhatnak tovább, csak az 1947-ben volt tulajdonosoknak kell bérleti díjat fizetniük — ha bérbe kapják a területeket. Átszervezi a vasutat Siklós Csaba, ha közlekedési és hírközlési miniszter lesz, mert Az elítélteknél talán csak a börtönörBk meg a -parancsnokok várják jobban az amnesztiát. Ök a megmondhatói, menynyire megzavarta a rabokat a közelgő szabadulás reménye. A zárkákba is eljutott a hír, hogy a Németh-kormány már tárgyalt egy amnesztiatervezetet. A reménykedést fokozta, hogy egyes sajtóorgánumokban már pontos számadatok is megjeleltek arról, hányán szabadulnak a közeljövőben. Sokan talán csak arról .eledkeztek meg. hogy az új parlamentnek még el kell fogadnia az üj kormány előterjesztését. Ez mindenképpen idő, hiszen még igazságügyminisztere sincs az országnak. Az elítélteket ez természetesen nem befolyásolja. Nagy a várakozás, akárcsak tavaly ősszel. Igaz, az előre közszájon forgó több ezer helyett akko. is csak kétszáz embert érintett a kegyelem. Az az Igazság, ma még senki sem tudja, mikor és hányán szabadulnak. Pest megye legnagyobb börtönének, a vácinak, közel ezer lakója van. Hogy az amnesztia után hányán maradnak, azt dr. Vörös Ferenc parancsnok sem tudja. A hírt beharangozok ugyanazt a hibát követték el, mint tavaly. Akkor is tudni vélték, hogy több ezren szabadulnak. Azóta tapasztaljuk, mi valósult meg — sóhajt rezignál- tan az ezredes. — Most megint mi magyarázkodhatunk, hogy már új Parlament van, az az új kormánynak meg el kell fogadnia az előterjesztést. Tudja, hogy van, a rabok erre oda se figyelnek. Sokan azt sem tudják, mi az a Parlament meg kormány, őket csak az érdekli, hogy mikor mehetnek ki. A rabok felspannoltak, nagyon feszült a hangulat. A börtönökben amúgy is mindig valamiféle amnesztiaváró hangulat van. A beérkező híreket itt másként értékelik, mint a polgári életben. A demokráciának igencsak torz megnyilvánulásait tapasztalhatjuk. Mostanság az elítéltek is követelőzőbbek lettek, azt hiszik, most már mindent szabad. Az lenne a jó, ha minél előpb v(égé lenne ennek az állapotnak. Jobb a biztosat tudni, mint a bizonytalanságban várakozni. — Az amnesztiáról keringő hírek az elítélteket és hozzátartozóikat is megzavarták — mondja a tököli börtön parancsnoka, Vincze Tamás ezredes. — Az igazság az, hogy mi még semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptunk arról, mikorra várható a közkegyelem, és azt sem tudjuk, kikre vonatkozik és kikre nem. Az új Parlament első ülésszakain már túljutottunk, de ezt a kérdést még nem tárgyalták. Mi mindenesetre elkészítettük a magunk terveit, hogyha megszületik a végleges döntés, gyorsan és zökkenőmentesen bonyolíthassuk le a szabadon bocsátást. Márianosztrán az úgynevezett nehézfiúk, a visszaeső bűnözők töltik fegyház- és börtönbüntetésüket. Kovács Géza parancsnok szerint tudják, hogy őlc csak arra számíthatnak, hogy jó esetben valamennyivel csökkentik a szabadságvesztésük időtartamát. Persze az ítéletrövidítés reménye szintén várakozásteli hangulatot szül. — Idegesebbek a rabok, de már van rutinunk, hogyan kell levezetni a feszültségeket. Ilyenkor többet beszélgetünk velük, gyakrabban működik a televízió, a videó, több a szabadidősprogram. A börtönbeli üzlet nyitva tartását is meghosszabbítottuk. Talán azzal is jobban múlt az idő, hogy a rabok nyílt levelet fogalmaztak, amelyet négyszázhatva- nan aláírtak, majd elküldték az Országgyűlés irodájának. A levél lényege: kérték, hogy az új rendszerben kapjanak ők is bizonyítási lehetőséget. Véleményem szerint a beadványnak olyan kicsengése volt, mintha az itt ülők az elmúlt negyven év áldozatai lennének. Ügy vélem, aki lopott vagy rabolt, az aligha tekinthető egy koncepciós per áldozatának. A parancsnok úgy gondolja, a feszültség csak addig tart, amíg a rabok bizonytalanságban élnek. Ha már megtudják, kaptak-e enyhítést vagy sem, mindenki belenyugszik a megváltoztathatatlanba. Csak azt a kis időt kell kibírniuk — elítélteknek, őröknek, parancsnokoknak —, amíg a végleges, hivatalos döntés az amnesztiáról meg nem születik. Hargitai Éva Piacépítés és verseny A starthelyzet erősítése Az új kormánynak a piacépítéssel egy időben meg kell teremtenie a verseny védelmének jogi és. intézményi feltételeit. Egy mondatban így foglalható össze a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által ' Balatonszéplakon rendezett országos konferencia témája. A hétfőn megnyílt kétnapos tanácskozáson részt vevő mintegy háromszáz vál- lati vezetőt a Pénzügyminisztérium és az Országos Árhivatal szakemberei igyekeznek felkészíteni a gazdasági élet gyökeres változásaira. A verseny- és árszabályozás ■közgazdasági, valamint jogszabályi alapelveiről szóló előadások a működőképes piaci mechanizmusok feltételeként említették a tulajdonreform következetes végigvitelét, a gazdaság állami túlszabályozásának megszüntetését, a monopóliumok lebontását és a piacon új szereplőként jelentkező hazai és külföldi vállalkozók starthelyzetének erősítését. E versenyteremtő folyamatokat több-kevesebb következetességgel már az előző kormányzat megkezdte, a demokratikusan választott Parlament és az új kormány azonban minden tekintetben kedvezőbb helyzetben és jobb lehetőségek birtokában van, hogy a gazdaság piacosítását viszonylag rövid idő alatt be is fejezhesse. Ezt követően a hosszú távú gazdasági törvénykezés és a versenyvédő intézmények útján biztosítható, hogy az állam közvetlen beavatkozások nélkül szabályozza a gazdaság működési feltételeit. A gazdasági szakemberek és a politikusok körében ma még vitatéma, hogy a piacszabályozás intézményei — a verseny-, illetve kartelhivatal — az államszervezeten belül vagy attól függetlenül működjenek-e. A konferencia előadói — látszólag saját függetlenségük ellen szólva — az állami felügyelet szükségessége mellett érveltek. Indokaik szerint az állam nem háríthatja külső szervezetekre legfőbb gazdaságpolitikai szerepét: a hatékonyságot biztosító piaci verseny szabályainak és feltételeinek kimunkálását és folyamatos érvényre juttatását. Omkerexpo '90 Az idei OMKEREXPO nemzetközi orvosiműszer-kiállító- son bemutatott termékek mindegyike a helyszínen is megvásárolható, illetve megrendelhető forintért; a pénzfedezettel nem rendelkező, ám vásárolni kívánó kórházaknak az OMKER egyéves hitelt ad — közölte Zentai Róbert, az OMKER vezérigazgatója a hétfői sajtótájékoztatón. Május 22-e és 25-e között immár 9. alkalommal rendezik meg Budapesten, a SOTE' elméleti tömbjében a rangos orvosiműszer-kiállítást. A magyar vállalatok, szövetkezetek mellett 18 ország több mint 150 kiállítója mutatkozik be, 3000 termékújdonságot ismertetve. Az ember döbbenten áíi A temető mindenütt szabod préda lett (Folytatás az 1. oldalról.) A szentendrei, a dunakeszi és a ceglédi temetőt a vállalat tartja fenn,- de erre csak azután vállalkozott, miután a fenti tanácsok bekerítették a sírkertet, megépítették az utakat és biztosították a vizet, valamint a villanyt. Ha ezeket a feltételeket másutt is megteremtik, a vállalat nem zárkózik el a fenntartó szerepétől. Elvégre ekkor övék minden bevétel, a tanács viszont miután minden komoly beruházást megvalósított, egyszer és mindenkorra letudhatja a temető gondját. Más kérdés, hogy mondjuk, ha e három hely valamelyikén sírgyalázás történne, azért a vállalatot senki sem vonná felelősségre, hiszen o rendőrség az elköveParlamenH jegyzet Bársonyszékek szerinte ott az emberek 20-30 százaléka felesleges. Rabár Ferenc, aki a pénzügyek várományosa, se ígért mást, mint „vért, verítéket és könnyet”. Őszre például az energiahordozók árának emelését. Történelmi esély kínálkozik arra, hogy Magyarország olyan független állam legyen, amely képes elkerülni minden egyoldalú orientációt, ugyanakkor a nagyhatalmakkal baráti kapcsolatot tart fenn — állította Jeszenszky Géza, a külügyminiszteri poszt jelöltje. Kádár Béla szerint, aki a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért lesz felelős, lehetséges egy jól működő szociális piacgazdaság kiépítése, melynek módszere a gyors, ugyanakkor szakaszos gazdasági rendszerváltás és a privatizáció. Für Lajos honvédelmi miniszterjelölt azt tartja az egyik legfontosabb feladatnak, hogy a hadsereg ne internacionalista, hanem nemzeti legyen. Egy csokorravaló a tervekből és ígéretekből. Hogy jók-e a programok? Alkalmasak-e a miniszterek? A válaszra egy darabig még várni kell. ELŐTTEM AZ UTÓDOM Az új népjóléti miniszterjelölt, dr. Surján László mindenesetre nagyon szimpatikus ember. Igazi doktor bácsi, akinek elhihetjük, hogy valóban aggódik a népjóiétért. Hogy bántja a magas csecsemőhalandóság, az öngyilkosságok és az alkoholizmus rossz staszti- kája. Ígéri, hogy hosszabb távon megszünteti a hálapénzt, alkalmanként verseket idéz. Jól beszél. Ha a figyelem időnként mégis másfelé kalandozik, arról nem ő tehet, hanem elődje, Csellók Judit, aki mint egyszerű képviselő ül a bizottsági meghallgatáson. A képviselők őt vagy legalábbis őt is figyelik. Azt, hogy viseli az új szerepet. Csehák Judit, úgy látszik, egyáltalán nem omlott össze a rendszerváltástól, s bársonyszék nélkül is jól érzi magát. Szép, mint mindig, arca nyugalmat áraszt, s ha megszólítják, kedvesen válaszol. Ha megszólítják. De kevesen szólítják meg. A szép ex- miniszter asszony körül azelőtt mindig sokan nyüzsögtek, most a szünetben is nyugodtan iszogatja a kávéját. Vajon hogy viseli, hogy primadonnából kórustaggá lett? Állítja, egyáltalán nem ilyen rossz a helyzet. A bizottságban például sok az orvos, s a kollégák kedvesek, figyelmesek, ö pedig nem felejti, hogy ma már nem miniszter. Csak egy a sok képviselő közül. NEM LESZ TISZTOGATÁS Jóval feszültebb a kapcsolat a jövendőbeli belügyminiszter, dr. Horváth Balázs meghallgatásakor, aki a köz- igazgatás, határőrség, rendőrség, állambiztonság gazdája lesz. Talán éppen rajta múlik, demokrácia ‘ vagy egy új diktatúra felé haladunk. Dr. Horváth (természetesen nem az a Horváth) magabiztosnak, de fáradtnak látszik. Néha szétszórt, mint egy professzor, máskor szigorú, mint egy rendőrminiszter. Akadnak, akik azt mondják, kiismerhetetlen. De semmiképpen sem határozatlan. ígéri, hogy depoliti- zálja a rendőrséget és a határőrséget, nem lesz általános tisztogatás. De utánanéz például annak, a volt funkcionáriusok, akik a közelmúltban „ejtőernyőztek” a rendőrséghez, nem éltek-e vissza a korkedvezményes nyugdíj adta lehetőséggel. Dr. Horváth Balázs nem akarja felszámolni a megyéket, de mindent megtesz a helyi önkormányzatok megteremtéséért. S ami eddig meglehetősen szokatlan volt, a nyílt tájékoztatás híve. Külön sajtóosztályt hoz létre e célra. — csulák — tőt keresi — az esetek többségében sajnos hiába —, így az ismeretlen, tettes utáni nyo-. mozást előbb-utóbb kényteleJ nek megszüntetni. A vállalat gödöllői kirendeltségén — bár igen nagy az illetékességi körük, a városon kívül a Kartal, Zsámbok, Pácéi, Kerepestarcsa, Veresegyház, Mogyoród' által határolt területen — az utóbbi időben nem emlékeznek komolyabb, ügyre. .Nem így Gyomron vagy Szigetszentmiklóson, ahol bizonyíthatóan lopják az értékes márványköveket és -vázákat, sok munkát adva ezzel a rendőrségnek. A bűnüldöző szervek mondhatni csak utána kullognak az ilyen eseményeknek, elibe menni sajnos nem tudnak. — Kevés a rendőr, nincs rá mód, hogy a kőfaragókat szervezett módon ellenőrizzük — mondja Horváth András, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának vezetője. Pedig maga is járt már a megyében nem egy olyan lakásban, ahol a márványlépcsőben ott olvasható a felirat: Kohn Eszter élt 69 évet, vagy valami hasonló, a kő származási helyére utaló írás, ami persze még nem bizonyíték a turpisságra. Annál inkább az az egy hónappal ezelőtti gyömrői ügy, amikor is a temetőből eltűntek a márványlapok és -vázák, s a jól szervezett darus fosztogatás nyomán egy kőfaragóhoz kerültek, aki a legegyszerűbb megoldást választva csak megfordította a tömböket, s rávéste az új nevet. — A márvány ára mérettől, színtől, erezettől függően csillagászati összegekre rúg, a sírkövesek mélyen áron alul értékesítik, mégis borsos a hasznuk rajta — állítja a bűnüldözési osztály vezetője. — Ma már nincs szoros elszámolás, így szinte kifürkészhetetlen, hogy a kőfaragók milyen anyagból dolgoznak. Ráadásul eljárást csak akkor indíthatunk, ha bejelentés érkezik, ám a sírkőlopásra berendezkedettek jól tudják, hol vannak olyan sírok, amelyeket hosszú idő óta senki sem látogat... Alexandra Pavlovna is sokáig pihent háborítatlanul ürömi sírkápolnájában, mígnem 1919-ben a románok fosztották meg ékszereitől a cárleányt, 43-ben meg az oroszok voltak hívatlan látogatói. József nádor felesége — tekintettel pravoszláv vallására — nem kerülhetett a nádori temetőbe, ezért, emelték számára az ürömi kápolnát, ahová ismeretlen tettesek 1968-ban újra betörtek, s az oltárról ikonokat.loptak el, amely műalkotások később egy bécsi képbörzén jçlentek meg. A 80-as években negyedszer is behatoltak a kápolnába. Ezúttal a mumifikált test két alkarját is letörték á fiatalkorú tettesek, akiket a rendőrségnek sikerült elcsípnie, s meg is kapták méltó büntetésüket. Alexandra Pavlovna földi maradványait e viszontagságok után szállították, a fővárosba, azóta a vár nádori kriptájában pihen — vélhetően háborítatlanul. Fazekas Eszter Sírkeresztek, kopjafák, kripták. Összevisszaságukban is az örök csend, a lelki béke hirdetői, hivatásuk szerint az idők végezetéig. Pontosabban mostanában mindaddig, amíg meg nem jelennek a sírkertekben a vandálok, hogy meggyalázzák, eltiporják, tönkretegyék mások emlékeit
