Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-21 / 117. szám

1990. MÁJUS 21., HÉTFŐ A temesvári kiáltvány szellemében voksclnck Iliescu sikerét jósolják Romániában vasárnap reggel hat órakor megnyitották a sza- vazóhelyáségeíket és elkezdő­dött a voksolás. Tizenhatmil­lió 83 ezer állampolgár 12 372 választókörzetben adhatja le szavazatát. Megválasztják a 387 tagú képviselőházat, a 119 tagú szenátust és a köztársaság elnökét. A választásokon ösz- szesen 88 politikai párt, alakulat vagy csoport, továbbá 17 ki­sebb szövetség összesen 7290 jelöltet állított. A köztársaság elnöki tisztére csak három je­lölt maradt versenyben: Ion Iliescu (Nemzeti Megmentés! Front), Radu Campeanu (Nem­zeti Liberális Párt) és Ion Ka­tiit (Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt). A töb­bi hat pályázó azért esett ki, mert nem szerezte meg az in­duláshoz szükséges százezer aláírást. Az első jelentések szerint a kora reggeli órákban nagy számban indultak a szavazóhe­lyiségekhez az állampolgárok, és várható, hogy sok helyütt már a délutáni vagy kora esti órákban befejeződik a szava­zás, és megkezdődhet a vok- s.ok’ 'számlálása. A választások lefolyását több 'száz. külföldi megfigyelő ellenőrzi. Ezek kö­zött vannak a tóiagyar megfi­gyelők is. Á parlament Romániában kétkamarás lesz: képviselöház- ból és szenátusból áll. Ez új fejleménye a román jogalko­tásnak. A vasárnapi válasz­tást követően a 20. napon hív­ják össze a képviselőházat és a szenátust. Addig a Petre Roman vezetésével tevékeny­kedő kormány marad hivatal­ban. Amíg a képviselőválaisz- k tás egyfordulós, az elnökvá­lasztásnál két forduló is lehet. Bár ennek nem sok az esélye, mert Iliescu az előrejelzések és közvéleménykutatások szerint már a vasárnapi fordulón megszerezheti az abszolút többséget. Románia első szabad, de­mokratikus választása nagy ér­deklődés közepette folyik. A nemzetközi sajtóközpontban több mint kétezer újságírót akkreditáltak vasárnap dél­előtti összesítés szerint. Bukarestben az Egyetem té­ren a szavazás napján a tün­tetők továbbra is megszállva tarják a teret. Kiadott nyilako- zatuk szerint Romániában megsérették a választási elő­készületeket, a választójogi törvény sem demokratikus, ezért a tüntetők r.em tartják elfogadhatónak a jelenlegi sza­vazást. Továbbra is követelik: Románia tisztuljon meg a diktatúra embereitől, kommu- nistamentes kormánya legyen, a volt kommunista aktivisták és volt fizikus tisztek ne lehes­senek tagjai a vezető szervek­nek. Délig Romániában a szava­zásra jogosulak 35,9 százaléka adta le voksát, A körzetek előtt hosszú sorokban álltak az állampolgárok és türelmesen várakoztak, amíg bejutottak a szavazóhelydségbe. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség elsősorban a magyar többségű megyékben számíthat tömeges támogatás­ra. Az első jelentések alapján a szövetség várhatóan megkap­ja a kisebbség bizalmát, és ‘ akkor harmincnál is több kép­viselővel lehet jelen a parla­mentben. Az RMDSZ jelöltiére adta szavazatát Fazekas János nyugalmazott miniszterelnök­helyettes, a romániai magyar­ság egyik kiemelkedő szemé­lyisége is. Mint az MTI tudósí­tóinak a szavazás után el­mondta: a •nemzeti kisebbség, a magyarság érdekében külön levelet is eljuttatott Ion Ilies­cuhoz, a választási bizottság elnöke útján. Fazekas János a nemzeti kisebbségi jogok biz­tosítására hívta fel a figyelmét tizenkét pontos üzenetében. Kora délutáni jelentések szerint továbbra is tömegesen járulnak az urnákhoz a válasz­tópolgárok. Hegyvidéki tele­püléseiken, eldugott falvakban is rendzavarás nélkül folyik a választás. így például Mára- maros megyében déli 12 óráig a hegyvidéki falvakban a sza­vazásra jogosultak 25,9 száza­léka adta le voksát. Maros me­gyében is minden probléma nélkül megy a szavazás. Ma­rosvásárhelyről nyugalmat, békés szavazást jelentettek. Ternes megyében és Temesvá­ron lelkes hangulatban sza­vaztak a megyebeliek, a sza­vazókörzetek előtti hangulat- képet az MTI kü.1 ör.tudósi tói úgy jellemzik, hogy Temesvá­ron' a legtöbben a temesvári kiáltvány szellemében adták le voksaikat. Egyes jelekből olyan követ­keztetések vonhatók le, hogy a Nemzeti Liberális Párt az elő- rejelzett, a közvéleménykuta­tás által ismert szavazatoknál többet kaphat. Ilyen trendre következtet az MTI különtu- dósítója Nagyváradon és Bihar megyében is, ahol vasárnap csaknem 400 ezer választópol­gár adta, illetve adja le szava­zatát. Nagyváradon öt külön­böző helyen 100-100 megkérde­zett szavazópolgár véleményét, illetve leadott szavazatát ösz- szesítve olyan kép kezd kiraj­zolódni, hogy a határmemti nagyvárosban a Nemzeti Li­berális Párt 18-20 százalék kö­rüli eredményre számíthat. Eb­ben a városban a legerősebb­nek az RMDSZ és a Nemzeti Megmentési Front tűnik, 30-30 százalékon felüli szavazat- aránnyal. Az elnökválasztási trend továbbra is Iliescu sike­rét jósolja. Ez nemcsak nagy­váradi tapasztalat, hanem be­leillik az eddig kirajzolódott országos körképbe is. A választás mindenütt fo­lyik, még a büntetőintézetek­ben is. A választójogi törvény ugyanis csak azoktól vonja meg a szavazás jogát, akik gondnokság alá helyezett el­mebetegek, gyengeelméjűek, vagy bírói ítélettel meghatáro­zott időre ettől megfosztottak. Így a börtönökben is tartottak szavazásokat. Bukarestben az előzetes letartóztatásban levő Nicu Ceausescu, továbbá Va­lentin Ceausescu és a diktátor házaspár harmadik gyermeke, Zója Ceausescu is léadta bok­sát, csakúgy, mint más bünte- tőintézeti. Az előzetes közlések szerint a megyék eredményeit hétfő estig összesítik, majd az or­szágos végeredményt pénteken hirdetik ki. Természetesen ezt megelőzően már tájékoztató részeredmények, trendek is­mertté válnak. (A cím fölötti képünkön a budapesti nagykövetségük előtt arra várnak a román állam­polgárok tömegei, hogy lead­hassák szavazatukat.) Az áttörés Moszkvában, az elérhető (él Máltán Bátorítónak nevezte George Bush amerikai elnök a Moszk­vában tartott szovjet—ameri­kai tárgyalások eredményét. „Moszkvában figyelemre mél­tó fejlemények történtek" — hangoztatta az elnök szomba­ton a texasi Houstonban új­ságíróknak adott rövid nyilat­kozatában. „E fejlemények kö­zül néhány bátorító. Az előre­haladás folytatódik, de néhány probléma még megoldásra vár.” Mint mondta, arra számít, hogy Mihail Gorbacsov szov­jet elnökkel tartandó találko­zóján sikerül befejezni a tör­ténelmi fontosságú hadászati fegyverkorlátozási szerződés „legfontosabb lényegi ele­meit”. — Jóllehet van még tenni­való, úgy gondolom, hogy James Baker moszkvai talál­kozói nagy jelentőségű előrelé­pést eredményeztek — hang­súlyozta az amerikai elnök. „A mostani áttörés lehetővé teszi számunkra, hogy elérjük a máltai találkozón kijelölt célt — a történelmi fontosságú hadászati fegyverkorlátozási egyezmény legfontosabb lénye­gi elemeinek a befejezését” — hangoztatta az elnök. — Ezenkívül mód nyílik ar­ra, hogy a szovjetekkel együtt más fegyverkorlátozási intéz­kedéseket is megtegyünk, be­leértve a vegyi fegyverek drá­mai csökkentéséről szóló egyez­ményt, továbbá műszaki és kereskedelmi megállapodáso­kat — mondta. Külföldi események egy mondatban A jelenlegi amerikai kormány hivatali ideje alatt ez volt az egyik legintenzívebb tárgyalássorozat a szovjet partnerekkel — jelentette ki James Baker. Az amerikai külügyminiszter szombat délután Moszkvában sajtóértekezleten összegezte a Mihail Gorbacsovval és Eduárd Sevardnadzéval folytatott tárgyalásokat. A Ez év végéig elő lehet készíteni a hadászati támadó fegyverekről kötendő szovjet—amerikai megállapodást — közölte Eduárd Sevardnadze a James Baker külügymi­niszterrel szombaton befejezett moszkvai megbeszélései után. A A litván parlament szombaton arra az álláspontra helyez­kedett, hogy „nem képezheti vita tárgyát” a köztársaság füg­getlenségéről március 11-én elfogadott nyilatkozat. A Sza­badság Érdemrenddel tüntették ki szombaton a hollandiai Middleburg városában Tőkés László nagyváradi református püspököt. Tyúklopás igen, gyilkosság nem A rendőrség sem várhat tovább Már Hegelnek sem volt könnyű, de aztán állítólag még si­került valahogy Marxéknak. Most sem kisebb azonban a fel­adat: nekünk a rendőrséget kell ugyanis a feje tetejéről a tal­pára állítanunk. Azt a rendőrséget, amely tudvalevőleg évti­zedekig (ki) szolgálta a pártállamot, azt. amelynek eközben si­került elvesztenie a hitelét, amely ha úgy alakúit — a találó vicc szerint — gumibottal fenyegetett a kettes csatornán („nem tetszik az egyes program!?”), szóval „A” rendőrséget, a rend­őrségünket. Ehhez képest egyszerű a dolgunk: csupán helyre kell állítani a szakma presztízsét, erősíteni a rendőrök önbecsü­lését és vissza kell szerezni az állampolgárok bizalmát. Mind­ezt pedig ha lehet, azonnal vagy még egy kicsit előbb. Természetesen már százával születtek erről elképzelések. A napokban mégis várhatóan egy olyan koncepcióról dönte­nek majd, mely mind közül a legbiztatóbbnak tűnik. Ez a tervezet a régi, centralizált, úgynevezett szocialista rend­őrséget egy, az önkormányza­toknak alávetett szervezettel helyettesítené. — Valóban elérkezett a re­formok ideje — mondja dr. Dános Valér őrnagy, a Pest Megyei Rendőrkapitányság értékelő alosztályának vezető­je. — Eddig tudniillik úgy né­zett ki a gyakorlat, hogy a szakembereket gyűjtötték egy szervezetbe, nevezetesen a rendőrségbe, majd ezt követő­en fogalmazták meg a szerve­zet céljait, bár helyesebb in­kább hatáskörről beszélni. Amikor mi a talpra állításra gondolunk, ennek a sziszté­mának a megfordítását akar­juk. Legyen tehát elsődleges az elvégzendő feladat, és eh­hez képest épüljön ki az ap­parátus. Véleményem szerint ez legjobban az önkormány­zatok alá tartozó rendőrség­gel valósulhatna meg. A Kérdés persze, hogy a végső döntés meghozói is ha­sonlóképpen...............gondolkoz­nak-e ............. ' ........... “ * — Nagyon bízom ebben. Tény. hogy még egy elképze­lés létezett a kérdéssel kap­csolatban, ami mindent hagy­na a régiben, csupán a köz- igazgatás területén engedné az önkormányzatokat beleszól­ni a rendőrség munkájába. A dilemma azonban hamarosan el kell hogy dőljön. A helyha­tósági választások miatt az önkormányzati törvénynek jú­niusra muszáj elkészülnie, és ez jó lenne, ha legalább részle­teiben, de már szólna a rend­őrségről is. Mindenképpen cél­szerűnek tartanám, ha az ön­álló rendőrség alakítását mint az önkormányzatok alanyi jo­gát deklarálná a jogalkotó. A Tegyük föl, hogy az ön­álló rendőrség támogatói győz­nek. Hogyan festene ez a szisz­téma akkor a gyakorlatban? — Egyfelől létezne egy úgy­nevezett államrendőrség, amelyhez a csak csapaterővel megoldható karhatalmi fel­adatok tartoznának. Az emlí­tett szervezet látná el a ví­zirendőrség, a légirendészek az autópálya-rendőrség és ta­lán a vasúti rendőrség mun­káját. Ezekkel a dolgokkal nyilvánvalóan nem lehet, vagy nem célszerű helyben foglal­kozni. A bűnüldözést illetően már megoszlanak a vélemé­nyek. A megoldást itt valószí­nűleg az jelentené, ha az egyes össztársadalmi érdekeket sértő bűncselekményeket az állam­rendőrség vizsgálná, a többi­ben viszont az önkormányzati rendőrség lenne illetékes. Az ilyen osztott hatáskört főleg a hely- és személyismeret va­lamint az ügyek jelentősége, illetve jelentéktelensége in­dokolja. ♦ Ez egy kocsmai vereke­désnél vagy tyúklopásnál nyil­vánvalónak tűnik, de mi a helyzet mondjuk egy gyilkos­sággal? — A súlyosabb bűncselek­ményeket pénzügyi megfonto­lásokból célszerű lenne az ál­lamrendőrségnél hagyni. Egy- egy településen nem érdemes olyan szakapparátust foglal­koztatni, amely eredményesen járhatna el ilyenkor. De más­képp fogalmazva, a már em­lített ügyeken kívül a közigaz­gatástól a közlekedésrendé­szetig minden a helyi rendőr­ség dolga lenne. A település rendőrkapitányát a polgármes­ter nevezné ki, méghozzá meghatározott időre, a rend­őröket pedig az önkormány­zat fizetné. így legalább vilá­gossá válna az a tétel, hogy ki mennyit áldoz a rendőr­ségre, olyan lesz a közbizton­sága. A szegényebb községek esetében például el tudok kép­zelni . különböző társulatokat. ♦ A körzetközpontokban, nagyobb településeken az ön- kormányzati és az államrend­őrség feltehetően egyaránt je­len lenne. Hiába határoltuk el az előbb olyan szépen a fel­adatokat, az állampolgár még­is mindkét szervezetben csak a rendőrséget látja. Nem lesz így ez egy kicsit zavaros? — Először is szükséges a két szervezetet külsőségeibn is el­különíteni. Egy másfajta szí­nű, eltérő szabású egyenruha ezt, a problémát megoldaná. Ami a zűrzavart illeti, az első időkben biztosan lesznek gon­dok, később viszont szerintem minden beáll majd a maga he­lyére. Egyébként sürgős, ha­lasztást nem tűrő esetekben feltehetően az a rendőrség in­tézkedne eleinte, amelyiket megkeresik. Olyan ez mint az orvosoknál. Hiába vannak bel­gyógyászok és reumatológu- sok, ha egy beteg rosszul lesz, egyikük sem tétovázik elsőse­gélyt nyújtani. Elvégre mind­annyian a gyógyításra esküd­tek fel. ♦ Az önkormányzatok azonban további kérdéseket is fölvetnek. Hiszen ha a rend­őrségeket helyben irányítanák. nem lesz szükség ekkora köz­pontokra. Nem félnek a rend­őrök a leépítéstől? — Bizonyos szempontból természetesen „karcsúsodni” fognak a főkapitányságok. A mostani vízfejnek, az ellenőr­zésnek, a pénzügynek, a sze­mélyzeti osztálynak valószí­nűleg csökkentik majd a lét­számát. Ugyanakkor én egy szakmai erősödést várok ettől a változástól. A szakosztályok talán még nagyobbak lesznek, mint eddig. A rendőrségnek mellesleg .— ha eredményes munkát akar végezni — több emberre lenne szüksége a jö­vőben. A Ez a több ember azonban a településekre kell. De ki az az itteni munkatársak közül, aki hajlandó a fővárostól tá­vol dolgozni? — Sajnos nem állíthatom, hogy ez az új rendszer nem okoz majd egyeseknek egzisz­tenciális problémát. Az idő­sebbek például tömegesen él­tek a korkedvezményes nyug­díjazás lehetőségével. Érde­kes, hogy míg egy felmérés szerint a rendőrök hetven szá­zaléka helyesli az önkormány­zati rendőrség felállítását, ad­dig a tanácsiak ezt a mutatót jóval felülmúlják. A települé­sek tehát készek változtatni a működésükön. Ám akármit is mondjanak a számok, pillanat­nyilag úgy tűnik, csak ez az új működési forma képes kihúzni a rendőrséget abból a gödör­ből, ahová került. Sok válasz­tás tehát nincs. Ami jó, azt meg kell lépni. Falusy Zsigmond Szeresd, védd, vigyázz rá! Régi hagyományt elevení­tett fel a Fővárosi Állat- és Növény kert, amikor tegnap ismét megrendezte az állat- és növényszeretet napját. Sze­resd és védd az élő természe­tet, s vigyázz környezetedre, ez volt a jelmondat. Gazdag programokkal várták tegnap a Zoo vendégeit, hiszen a 14 éven aluli gyermekek vasár­nap belépőjegy nélkül látogat­hatták az állatkertet. (Hancsovszki János felvétele) Televíziók felülvizsgálata Tisztelt vásárlónk! A TS 6355-ös típusú, 029001 -032999-es és 016904-016906-os sorozatszámmal ellátott tv-készülékeink néhány darabjánál - szállítás és tartósabb üzemeltetés után - érintésvédelmi szempontból, balesetveszélyes hiba fordulhat elő. Ezért kérjük a felsorolt sorozatszámű készülékek tulajdonosait, hogy haladéktalanul áramtalanitsák a készüléket, és jelentsék be a cimüket a legközelebbi Videoton-szerviznek, a tv díjmentes ellenőrzése érdekében. Az említett hiba csak a felsorolt sorozatszámú készülékeknél fordulhat elő. Köszönjük együttműködésüketl VIDEOTON minőség-ellenzőrzési főosztály f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents