Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-09 / 83. szám
4 1990. Április 9., hétfő A Bibliotheca Corviniana Levakarták a hollós címert Bibliotheca Corviniana, vagyis Mátyás király világhírű budai „hollós könyvtárának” nevét a Hunyadiak címerállata, a holló (corvus) adta. A kódexeket ugyanis a Hunyadiak címere díszítette amolyan XV. századi ex librisként. Mátyás, miután visszaszerezte Frigyes császártól a Szent Koronát, és 1464-ben megkoronázták, elkezdte fejleszteni azt a kódexgyűjteményt. amely a várnai csatában elesett, könyvkedvelő 1. Ulászló király után maradt. A külföldről származó corvinák egy részét Rómában, Bolognában, Firenzében és Nápolyban készítették a kor legkiválóbb másolói és miniá- torai (illusztrátorai). Más részük egy Nápolyiban dolgozó, francia miniátor műhelyéből került ki, ahonnan Mátyás apósa, Ferdinánd nápolyi király is szerezte a könyveit. A rajzokkal, festményekkel és díszítő motívumokkal tele kéziratokat bekötötték. A kötéstáblákat bársonnyal, aranyozott vörös vagy fekete kecskebőrrel borították, A Margó fül és Az új ismeretei meg kell fizetni. Nem lenne szép tehát tőlem, ha sokállanám a kis alakú, mindössze 174 oldalas könyvecskéért a 119 forintot. Mint írtam: az új ismertet meg kell fizetni. S tagadhatatlanul új ismeret, ha egy bizonyos személyről -az olvasható: „A legszélesebb néptömegek körében is népszerű volt, tisztelet és bizalom övezte.” A hatvan év körül járó és a még idősebb olvasó — mert a fiatalabb baknak, mint sok másról, erről is bármilyen mese előadható — felszisszen majd, mikor megtudja, ki volt ez „a legszélesebb néptömegek körében is népszerű”, „tisztelet és bizalom övezte” személy. Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Ilyen és hasonló minősítésekkel — „Hitlerrel csak az 1920-as békeszerződések revíziójának szükségességében és az antibolsevizmusban értett egyet” — kíván gusztust csinálni a hátsó borítóra nyomott fülszöveg ismeretlen szerzője annak a műnek, amelyet Gosztonyi Péter, a Svájcban élő történész írt, A kormányzó, Horthy Miklós címmel. A fülszöveg: bevallottan reklám. Most már az a kérdés, eljutottunk-e oda, hogy 1990-ben már így lehet és kell Magyarországon hírverést csinálni egy könyvecskének, s gusztust Horthy Miklós rehabilitálásához ... 7 Mert hiszen rehabilitációról van szó, ha kormányzása alatt ...az egyén alapvető jogait tiszteletiben tartották, a demokratikus ellenzék működését nem gátolták ...” Mit mondott erről a demokratikus ellenzék — ha még az! — akkori vezéralakja, Kéthly Anna? A többi Jcözötí azt mondta: „Hazaárulók voltunk, azok vádja szerint voltunk hazaárulók, akik huszonhat esztendőn keresztül a legnyíltabb és legszemérmetlenebb hazaárulást folytatták a magyar nép érdekeivel szem- bon.” Mi inkább Kéthly Annának hiszünk, már csak azért is, mert beszéde hiteles helyen, a Nemzetgyűlésben, annak 1947. június 24-i ülésén hangzott el. Ami pedig azt illeti, hogy „az egyén könyvkötésnek ez a módja a keleti könyvkötési technika első európai utánzása volt. Mátyás hétezer kötetnyi könyvtárát a vár délkeleti szárnyán, külön teremben helyezte el. A kötetek zárt szekrényben vagy nyitott polcokon feküdtek. A terem közepén állt a király heverője, jeléül annak, hogy az uralkodó gyakran vonult félre olvasni. Bár könyvtárát magán-, használatra állítatta össze [állítólag évente több mint 30 000 aranyat fordított bővítésére), nem zárta el alattvalói elöl, amint ezt az egyik corvinában felfedezett, több kéztől eredő magyar nyelvű bejegyzések mutatják. Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halála után az országgyűlés a corvinákat nemzeti tulajdonba vette, ám II. Ulászló hanyagsága következtében — a könyvtár őre időközben meghalt —, megkezdődött a nagyszerű könyvtár kifosztása. A Corvina-kódexek így idővel csaknem minden nagyobb európai közkönyvtárba eljutottak, Közülük 129 példányt SZÖVEG alapvető jogait tiszteletben tartották” Horthy kormányzása alatt, még a „szoci" Kéthly Annánál is kevésbé gyanús tanút idézhetünk. Mit ad isten, még keresgélnünk sem kellett, csupán rátévedt a tekintetünk az ugyanazon nemzetgyűlési ülésen elhangzottak jegyzőkönyvi lapjain a Magyar Szabadságpárt vezérének, Sulyok Dezsőnek a szavaira. (A fiatalabbaknak eligazodásként: Sulyok és hívei 1946 júliusában azért hagyták ott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot, mert túlságosan bal oldalinak ítélték.) Sulyok a többi között ezeket mondotta: „Az 1919. évi magyar ellenforradalom a demokratikus népjoggal szembehelyezkedve az elnyomás, terror és zsarnokság jegyében, a különféle törvényes és törvénytelen karhatalmi szervek kegyetlenkedéseinek és visszaéléseinek jegyében született meg ...” Akkor tehát? Kéthly, ySu- lyok, kontra Fülszövegszerzö Fülöp ügyében kinek a pártjára álljunk, azaz kinek higgyünk?! Ha már emberek százezreit arra szeretnék rávenni, hogy saját tapasztalataiknak ne adjanak hitelt. Maradunk Kéthlynél, Sulyoknál, saját tapasztalatainknál. Mert van fülünk a ma divatos fülszövegek „üzeneteinek” a meghallására, s nemcsak fülünk van, hanem — szövegünk is. Nem a saját kis életünk azon szakaszára hivatkozhatunk mi, még élő tanúk, mely a Horthy-rend- szerben telt el. Mit nyomna a latban manapság egy ilyen szöveg?! Semmit. Vegyük tudomásul tehát, hogy Horthy „ .. .igyekezett nemzete érdekében mindig helyénvalóan és bátran cselekedni”. S azt szintén: „Népszerűségéhez kétség nem fért”. Ezek már nem a fülszöveg mondatai, hanem a Zárógondolatok című fejezetből valók, azaz Gosztonyi Péter sommás véleményét tükrözik. Amit — a legtermészetesebb — tiszteletben tartunk. A fülszöveg sem különösebben zavar bennünket. Ml tudjuk, amit tudni illik és kell: saját életünkből. Még vannak tanúk .., Mészáros Ottó Kódex Mátyás Corvináiból állít lel most az Országos Széchenyi Könyvtár. Ezek többségét külföldi könyvtárak bocsátották rendelkezésére, hiszen Magyarországon napjainkban mindössze 53 példány van Mátyás király Egy legenda nyomában Az árok partján adott interjú Rózsa Sándor bölcsőjét tudvalevőleg Csongrádban ringatták, ilyen vonatkozásban nem sok köze van Pest megyéhez. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy az egykori betyár, a magyar betyárromantika jeles alakja ne foglalkoztatná még most, halála után 122 évvel is az emberek fantáziáját, ne születnének róla vagy vele kapcsolatban még ma is legendák. Nemrég egy ürömi olvasónk ajánlotta figyelmembe a Szegedi Kisújság által kiadott 1947-es kalendáriumot‘ melyben egy riport található Látogatás a betyár fiánál címmel (47—53. oldal). A „műt” nem jegyzi senki, nem tudni, miért, szerénységből vagy óvatosságból. A szerénységre okot ad a pongyola stílus, az óvatosságra..., de erről majd később. Egykor élt pályatársam arról számol be 1947-ben, miként találkozott Röszkén (Csongrád megye) 1920 táján Rózsa Sándor fiával, aki mezőőr volt ott, s egy árok partján adott „interjút”. Ürömi ismerősöm mindezek alapján emigyen okoskodott: — Ha a család nem halt ki vagy nem költözött másfelé, az ükunokának még élnie kell. Jó volna utánanézni. Ráharaptam a témára, magánnyomozásba kezdtem. Levélben megkerestem Röszke Község Tanácsát, s kértem, ugyan, nézzenek már körül a környéken, az árkusban, a matnilkuIákban, van-e leszármazottja az egykori betyárkirálynak. Becsületére legyen mondva a vb-titkárnak, alapos munkát végzett, hosszasan y konzultált Vastagh József ny. tanárral, Röszke és környéke helytörténészével, valamint megkereste és kikérdezte a község szó szerint vett vénjeit, akiket ■még a század elején jegyeztek be az anyakönyvbe. Sommásan az eredmény a következő: Rózsa Sándor 1813-ban született, és 1878-ban halt meg a szegedi Csillagban. Zűrös-zajos életét ismerve, valamikor a múlt század közepe táján nősült, egyetlen fia születésének ideje úgyszintén ekörül lehetett. Ezt abból következtetni, hogy idősb Rózsát 1856- ban életfogytiglanra ítélték, s az 1867-es kegyelem folytén) szabadság is igen rövid volt, hamar visszakerült a börtönbe. Vagyis 1856 után vajmi kevés lehetősége volt a családgyarapításra. Dr. Apatóczky Kálmán rösz- kei vb-titkár közlése szerint: — Rózsa Sándornak egy fia volt, aki fiatalon meghalt, leszármazottja nem maradt. Az az adat, miszerint mezőőr lett volna 1920 táján Röszkén, nem valós tény. Az ügy tanulsága: A magyar sajtó tavacskáin nemcsak manapság úszkálnak kacsák, a jó skribler mindig ráérzett, melyik az a sztori, ami per pillanat, sőt, negyven év múlva is felcsigázza az olvasó kíváncsiságát. Néhai pályatársam óvatossága ma már érthető. Azért nem írta alá á nevét a riportnak, hogy a netán „szőrözök” ne tudják neki utólag felróni az ártatlan füllentést. Ma nem ennyire széplelkek a skriblerek ... (—matula—) EGYÜTT /# AZ UTAKON ÁPRILISI VADHAJTÁSOK Az áprilisi időjárás változékonysága nehéz próbára teheti a gépjárművezetők alkalmazkodási képességét. Ez több energiát követel, ezért hamarabb is fáradunk el. Az időjáráshoz való alkalmazkodáson túl külön igénybevételt jelent az egész télen rendszeresen vezető gépjárművezetőknek is a tavasszal újrakezdő autósok tömeges megjelenése a forgalomban. Az értelemnek és akaratnak kell győznie a legjobb gépjárművezetők körében is a tavaszi felszabadultság, száguldási vágy leküzdésével, mert a bizonytalansági tényezők sokasága még őket is megoldhatatlan forgalmi helyzetbe sodorhatja. A „kezdő” — százezer kilométernél még kevesebbet vezetett — gépjárművezetők nagy önfegyelemmel, figyelemösszpontosítással vezessenek. Óvatos haladással adjanak maguknak arra időt, hogy fokozatosan vehessék fel a forgalom ritmusát. AUTÓKLUBHÍREK A Magyar Autóklub — amint arról már lapunkban beszámoltunk — idén tartja országos küldöttértekezletét. Ezt természetesen megelőzi a megyei számvetés, május 28-án. Ahhoz, hogy ez sikeres és eredményes legyen, arra van szükség, hogy a Pest megyei szervezet helyi csoportjai megtartsák értekezleteiket, s ezeken számbavegyék az elmúlt öt esztendő munkáját, s megvitassák a további teendőket. Ezen belül is a legfontosabb, hogy a csoportgyűléseken a klubtagok állást foglaljanak a tervezett és feltétlenül szükséges tag- díjemeléssel és a klub új alapszabály-tervezetével kapcsolatban. Természetesen e gyűléseknek feladata a helyi vezetőségek megújítása és a megyei küldöttek megválasztása is. Azért, hogy a klub jövőjét meghatározó döntések megala- pozottaibbalk legyenek, a helyi csoportértekezletekre várnáik minden klubtagot. A csoportértekezleteket az alábbi helyszíneken és időpontokban rendezik meg. Százhalombatta (Ercsi, Érd, Sóskút, Tárnok és a körzet többi települése) április 9., a városi tanács nagytermében. Cegléd (Abony, Nagykőrös, Monor, Albertirsa és a térség többi települése (április 19., 18 óra, a HNF tanácstermében. Szigetszentmiklós (Halásztelek. Szigethalom, Tököl, Ráckeve, Kiskunlacháza, Dabas, Öcsa és e körzetek többi települése) április 20., 15 óra, a Csepel Autó Művelődési Házában. Szentendre (Solymár, Pilisszentkereszt, Csobánka, Visegrád és a körzet többi települése) április 23., 18 óra, a helyőrségi klubban. KÉT ÜTEM, DUPLA MÉREG “—Lassan rftegérjüTc, hogy az utolsó kétütemű töfögények lépik át országunk határát Németföld felől. Füstjük azonban még sokáig hazánk fölött lebeg — ezért sem olyan biztos, hogy megérjük a jeles Trabant—Wartburg—Barkas nélküli napokat... Az olcsó kétütemű benzinmotor a végtelenségig leegyszerűsített szerkezet: nincsenek szelepei, amelyek szabályozzák a beszívott üzemanyag mennyiségét és az elégett benzin, füstgáz kiáramlását. Az egyik következmény : a kétüteműek 20-25 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanak, mint az azonos teljesítményű négyüteműek. Pusztán ez a „fényűzés” évente másfél milliárd forintjába kerül az országnak: ennyivel több benzint kell importálnunk. A kétüteműek négyszer-tizszer annyi el nem égett benzint pöfögnek ki, mint a négyüteműek. Olajkibocsátásuk is ehhez hasonló. Benzpirénekből „csak” kétszer-háromszor any- nyit eregetnek ki, mint a négyüteműek. Közel áll tehát az igazsághoz az, hogy a Trabantok és Wartburgok évente több tízezer tonna elégetlen benzint és több ezer tonna olajat pöfögnek ki. A szomorú azonban az, hogy ha nem is importál hazánk több kétütemű járművet, s azok száma a természetes elhasználódás miatt csökkenni fog, még mindig nem lehetünk elégedettek. Hazánk autóparkja korszerűtlen típusokból áll, melyek kis teljesítményük ellenére is annyit fogyasztanak, mint egy-egy arab olajsejk luxuscirkálója. Ezek aztán ontják is a füstöt világgá, ráadásul rafinált mérgekkel alaposan dúsítva. Ami külön elszomorító: látható, hogy az új Lada, Skoda típusok sem tudják túllépni elődeik nemes(gáz) hagyományait, levegőt mérgező hatásuk nagyobb, mint azt teljesítményük indokolná. GARÁZS-VARÁZS Itt a tavaszi nagytakarítás ideje, ebből nem hagyhatjuk ki egész télen elhanyagolt garázsunk padlóját sem. Hogyan tisztíthatjuk meg az olajfoltoktól? öntsünk rá mosóbenzint, s fél óráig hagyjuk rajta. Ezután — további benzin hozzáadásával — erős kefével sikáljuk át alaposan, majd azonnal szárítsuk fel papírral és mossuk fel mosószeres oldattal, melynek négyliterenkénti mennyiségébe egy csésze Hypót öntsünk. Ezt a munkát azonban igen körültekintően végezzük, öngyújtót, gyufát, cigarettát ne is vigyünk magunkkal, nehogy véletlenül rágyújtsunk. Az ajtót hagyjuk nyitva, hogy a garázs mindvégig szellőzzön, idegen embert ne engedjünk a közeibe, őrizzük a helyiséget mindaddig, míg az utolsó benzinfolt is el nem illan. áj|l|Pií> RovDtunlí 0 Pest We9Yei l^rjj Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Tóth Béla Endre A műszaki osztályunkon elektromos és benzinmotoros fűnyírók 6640-26 800 Ft-ért. Húsvétra szőnyeget, függönyt, játékot is az Érdi Skálából. korvináiból, ezek is legnagyobb részt csak az utóbbi évszázadban jutottak vissza cserével, vásárlással, vagy például Törökországból 1875- ben ajándékozással. Cs. K.
