Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-09 / 83. szám

2 1990. ÁPRILIS 9., HÉTFŐ Lehűltek a kapcsolatok a Szovjetunióval Nyitott kulcskérdés Keletnémet politikai foglyokért Bonn bonnal fizetett Az NSZK az 1964-es eszten­dő és a kelet-berlini rendszert eiwdprő 1989-es őszi forrada­lom közötti évtizedeikben áru- vásárlási jegyekért eszközölte ki összesen több mint 33 ezer politikai fogoly szabadlábra helyezését és az NSZK-ba va­ló kiutazását. Ezt a Dér Spiegel hetilap hétfői számában meg­jelenő nyilatkozatában Wolf­gang Vogel, a volt NDK-beli vezetés által humanitárius kér­dések intézésével megbízott berlini ügyvéd közölte. Az ügyvéd szerint az áruvá­sárlási bonokkal a közellátási gondokat igyekeztek enyhíte­ni. Az ügyvéd azt az adatot is közölte, hogy 1977-től fogva az NDK átalányban minden egyes politikai foglyot 95 847 márká­ra „becsült fel’’, s az ellenérté­kért olyan árucikkeket hoza­tott be, amelynek az ország sürgős szükségét látta. Így pél­dául kőolajat, ipari gyémántot és rezet importált. Vogel ügy­véd minden alapot nélkülöző­nek tudja azolkat a sajtójelen- téseket, amely szerint az általa leírt üzleteken egynémely NDK-beli politikus jól meg­gazdagodott A litván kérdés, valamint a szovjet álláspontnak a fegy­verzetkorlátozásban tapasztal­ható megmerevedése miatt le­hűltek a két nagyhatalom kapcsolatai és növekedett a bizonytalanság Mihail Gorba­csov helyzete, jövője körül — írták vasárnap a külügymi­niszteri találkozót értékelve a vezető amerikai lapok, A The New York Times és a The Washington Post egy­behangzó véleménye szerint katonai és konzervatív politi­kai körök nyomása állhat amö- gött, hogy a szovjet fél vissza­lépett egy korábbi engedmény­től a START-tárgyalásokon: értesüléseik szerint Moszkva februárban elfogadta, hogy ne maximálják a tengeri indítású robotrepülőgépeket, ezúttal vi­szont igényelte korlátozásukat. Százhuszonhét kiemelkedő romániai magyar értelmiségi a hét végén tiltakozást juttatott el az Ideiglenes Nemzeti Egy­Az amerikai fél az igen nehz zen ellenőrizhető fegyverfaj­tánál a készletek kölcsönös ki- nyilvánítását javasolta. A meg­állapodás a hadászati fegyve­reket csökkentő szerződés egyik nyitott kulcskérdése. A The New York Times sze­rint a múlt heti külügyminisz­teri tárgyalásokon az amerikai fél láthatta, hogy mennyire nehéz Mihail Gorbacsov hely­zete a változások közepette. Nézetük szerint összefüggés­ben van a balti problémák és a fegyverzetkoitátozásban mó­dosult szovjet álláspont kö­zött. Vagy kihasználták a szov­jet vezető elfoglaltságát a ka­tonai körök, vagy pedig — bel­politikai okokból — szüksége van együttműködésükre, ezért engedett nekik. ségtanácshoz és a bukaresti kormányhoz. Ebben elítélik a jelenlegi román vezetést, amely „fedezi és támogatja" a többségi szélsőséges naciona­lista körök agresszív kisebb­ségellenes tevékenységét. A dokumentum rámutat: a központi vezetés gyengeségé­nek tudható be a félretájékoz­tatás, a torzító, uszító jellegű politika. Emiatt a román la­kosság nagy része továbbra sincs tisztában a magyar ki­sebbség érdekvédelmi szerve­zetének valódi programjával. A NYOMDÁSZOK KÖZBELÉPTEK A szovjet belügyi csapatok alakulatai megpróbálták elfog­lalni vasárnap Vilniusban a litván lapkiadó vállalat közpon­ti nyomdáját, de a nyomda dol­gozói és a litván függetlenség hamarjában odasereglett hívei megakadályozták őket ebben. Amikor a belügyi csapatok (karhatalmi szolgálatot teljesí­tő, részben katonai, részben rendőri egyenruhát viselő fegy­veres testület) néhány alegysé­ge megpróbált reggel behatolni a nyomdaépületbe, a nyomdá­szok eltorlaszolták a bejárato­kat. Az épületfoglalási kísér­let hírére mintegy tízezer em­ber sereglett a nyomda elé, és az épületét körbefogva puszta jelenlétével arra késztette a fegyveres testület tagjait, hogy letegyenek szándékukról. Erő­szakos cselekményekről nem érkezett jelentés. § % Külföldi események egy mondatban • ' Mintegy háromszázezren tüntettek szombat délután Vilnius központi parkjában a litván legfelsőbb tanács döntései mel­lett, s felhívást intéztek Mihail Gorbacsovhoz, hogy tegyen meg mindent a tárgyalásokért, amelyek lehetővé tennék az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, jó szándék alapján az ösz- szes vitás kérdés rendezését. A Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Bagdadba érkezett, állítólag George Bush amerikai elnök Szaddam Husszeinhez intézett, nyugalomra intő üzene­tével, mely hihetőleg cáfolja, hogy a nyugati hatalmak Irak- ellenes kampányt kezdtek volna. ^ Hazalátogatásának elha­lasztására szólította fel Mihály _ román exkirályt szombaton Ion Bratianu, a március végén megalakult liberális szövetség elnökjelöltje. A A varsói kormány hazarendelte a bejrúti nagykövetség diplomatáinak több mint a felét, miután nem­rég merényletet hajtottak végre a képviselet kereskedelmi tanácsosa és annak felesége ellen. Izrael történetének leg­nagyobb tömegtüntetése robbant ki a hétvégén Tel-Aviv köz­ponti főterén, ahol 250 ezren tiltakoztak a kormányválság ki­robbanása óta elhúzódó hatalmi alkudozások miatt, s azon­nali választójogi reformokat követeltek. A Az egységes ci­gány nyelv kidolgozását és oktatását tartják jelenleg a leg­fontosabb feladatnak a világ cigány lakosságának képviselői, akfiik vasárnap Varsóban megnyitották a cigányok negyedik világkongresszusát. A Peruban kétszázezer katonát és het­venezer rendőrt mozgósítottak a vasárnapi elnöki és parla­menti választások biztosítására. A Hét végén szociáldemok­rata szövetség alakult Jugoszláviában, amely magába foglal­ja Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Horvátország és Szerbia már működő szociáldemokrata tagszervezeteit, Macedónia és Koszovó megfigyelői státusszervezeteit. Magyar értelmiségiek tiltakozása Torzító, uszító jelleg A közkedvelt, Csehszlovákiából importált faházak egyes típusai az első félévben korlátozott számban - változatlan áron ­még kaphatók A második félévi teljesítésre előjegyzést veszünk fel. Közép­magyarországi Tüzép Vállalat Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 113-9091, 134-0587. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-tól 15.30 óráig. Várjuk kedves vásárlóinkat! Fórum a szlovákiai magyarság helyzetérő! Dél: valamennyi nemzetiség képviselete A Rákóczi Szövetség, a Bajcsy-Zsiliimsziky Társaság és a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem Széchenyi István Szakkollégiuma társa­dalomtudományi klubjának rendezésében szombat este a szlovákiai magyarság több vezető személyisége tartott előadást zsúfolt nézőtér előtt a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem Nyelvi Intézetének színháztermében. Duray Miklós többek közt rámutatott, hogy az általa ve­zetett Együttélés politikai mozgalom az első olyan szer­vezet Csehszlovákiában, amely az ország valamennnyi nem­zetiségének átfogó képvisele­tét tűzte célul. A mozgalmat támogatja a magyarság java része, több ezer csehországi lengyel, valamint rutének, uk­ránok és a szepességi néme­tek. Mind Duray, mind Püs­pöki Nagy Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom képviselője méltatta a két szervezet választási koa­lícióját. Becslések szerint mintegy 37 ezer szavazatra van szükség egy mandátum elnyeréséhez a szlovák par­lamentben, s ennek kétszere­sére a szövetségi parlament­ben. A csehszlovákiai magyar szavazók száma 410 ezerre te­hető, de ehhez hozzá lehet számítani mintegy 200 ezer embert, akik várhatólag ma­gyar szervezetekre fognak sza­vazni. A Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom jelentő­ségét az adja meg, hogy min­den jel szerint' a .Szlovák-Ke^ reszténydemokrata Párt — amely valószínűleg a kor­mányra kerül — keresztény jellegéből adódóan nyilván együttműködik majd magyar testvér szervezetével. A két említett magyar poli­tikai szervezeten kívül léte­zik egy harmadik is: a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés (FMK), amely a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen nevű szlovák mozgalommal lépett választási koalícióra. Az FMK a magyar szavazatok 20-25 százalékára számíthat. Tóth Károly, az FMK elnöke azzal indokolta a mozgalma által választott koalíciót, hogy a várható — nacionalizmustól sem mentes — nemzeti fel­lángolás közepette nem sza­bad a magyarságnak kizárólag ellenzéki szerepet játszania. Helyes olyan szervezettel is koalícióra lépnie, amelyik bi­zonyosan kormányra kerül — mondta. Jó ütemben halad az új au- tópályasávok építése Győr és Tatabánya között. Ismeretes, hogy a fél autópálya — két sáv — már korábban elkészült a teljes autópálya legfonto­sabb műtárgyaival együtt, de a 47 kilométeres szakaszra mégvígy is kétmilliárd forin­tot kell költeni. A hátralevő földmunkák és a betonozás befejezése után az év végén már négy sávon indulhat meg a közlekedés. o* Befejéüődték • a Győrt elke­rülő 23,1 kilométeres útsza­Szabó Rezső, a Csemadok társelnöke arról szólt, hogy szervezete nem kíván a po­litikai porondra lépni. A Csemadok-nak a magyar azo­nosság megtartójaként, a tár­sadalmi élet szervezőjeként kell működnie. A csehszlovák hatalom igazi, de ki nem mondott célja a magyarság asszimilálása volt, ám a lát­szat kedvéért létrehozott egy nemzeti érdekeket nem kép­viselő, nem politizáló szerve­zetet. Ez volt az 1949 óta lé­tező, a pártállam szándékát végrehajtó Csemadok. Szabó Rezső beszédében ar­ra is rámutatott, hogy a poli­tikai fordulat megállítja a magyarság szétesésének, pusz­tulásának folyamatát. Nem sok idő kellett volna ahhoz, hogy ez a hanyatlás vissza­fordíthatatlanná váljon. Most még nem visszafordíthatatlan — jelentette ki. kasz előkészítő munkái is. A tervek engedélyezése folya­matban van, s ha a megfelelő hitelek rendelkezésre állnak — mintegy 5-7 milliárd forintba kerül ez a szakasz —, a kivi-1 telezés is elkezdődhet, s az előzetes értékelés szerint 1994- ben átadhatják. A világkiállítás megrende­zése szükségessé teszi majd to­vábbi 47 kilométernyi autópá­lya megépítését is Hegyesha­lomig, ami mai árakon több mint 10 milliárd forintos be­ruházást igényel. Milliárdok autópályára A nőügy — magánügy Utólag belátja, hogy hibázott napunkban korábban kétszer foglalkoztunk Baráth Endrével, aki a szentendrei városi első titkári posztjától kényszerült meg­válni néhány évvel ezelőtt egy bizonyos „nőügy” miatt. A vele készült, korrajzot Is adó interjúnkra válaszolt Berkó Árpád váci olvasónk, ö egy Időben együtt dolgozott Baráth Endré­vel, aki sok bírálatot tartalmazó véleményével vitatkozik az alábbiakban. E sorok közlésével eleget tettünk az objektív tá­jékoztatás követelményének, ezért a magunk részéről a polé­miát — ebben az ügyben legalábbis — lezártnak tekintjük. „A járási pártbizottság meg­ítélésem szerint néhány ma is pozitív megítélést vonzó kér­désben segített. Ez akikor kö­vetelmény voit. Így került sor a közművelődési intézmények közös (mármint a tanácsokkal, üzemekkel, társadalmi szer­vekkel stb.) fenntartásba vé­teléneik kezdeményezésére. Eb­ben úttörő szerepe volt Berkó Árpádnak. A kezdeményezés továbbvitele már mások fel­adata lett. Ma már viszont vi­lágos, hogy ilyen fontos szak­mai kérdéssel nem egy párt­testületnek kellett volna fog­lalkoznia. A párthatáskörök dicstelen sorsa ma már igazolja fékező hatásukat az egyre jobb veze­tők megfelelő helyre állításá­ban. Hosszú ideig kontrasze­lekciós hatást gyakorolt, és ez oda vezetett, hogy az utolsó betűjéig eltörölték a gyakorlat­ból. Akik alkalmazták, több­nyire azzal a meggyőződéssel tették, hogy ez a társadalom fejlődését szolgáló alapelv. Má­ra kiderült, hogy vakvágány­ra vitte azokat is, akik azt hit­ték, jó ügyet szolgálnak a ha­tásköri listák alkalmazásával. A járási tanács, majd a já­rási hivatal egy lépcsőfokot jelentett a közigazgatásban a helyi és a megyei szint kö­zött. Az élet igazolta ugyan­ennek a szükségtelenségét a pártbizottság tekintetében is. Ennek a lépcsőfoknak a kiik­tatása hozzájárult az önkor­mányzat fejlődéséhez. Bízom benne, hogy a készülő önkor­mányzati törvény a helyi ön- kormányzatok szerepét helye­sen fogalmazza meg, és kiik­tatja a fölösleges áttételeket általában is. A járási tanács, majd a já­rási hivatal munkájának irá­nyítása dr. Vida Gyulára és Krima Jánosra volt bízva ab­ban az időben, amelyről szól az interjú, ök személy szerint nem teremtettek soha olyan helyzetet, amelyben helyettük más végezte volna el az irá­nyítást. A baj elsősorban ott lehetett, hogy a járási pártbi­zottság olyan határozatokat hozott, amelynek végrehajtása kötelező volt az adott terüle­ten dolgozó párttagok számá­ra. Igaz ugyan, hogy ennek a testületnek ők is a tagjai vol­tak, mégis lehetett olyan hely­zet, amelyben az ő konkrét véleményük ellenére születtek a munkaterületükre vonatkozó döntések. Az alapelv az volt, hogy a határozathozatalig le­hetett vitatkozni, utána azon­ban kötelező volt a végrehaj­tás — ha egyetértett korábban vele, ha nem ... A kisebbségben maradottak véleménye még akkor is elve­szett, ha egyébként okos do­log volt. Ezzel együtt is elő­fordulhatott néhány kérdés­ben konkrét beavatkozás, vagy átnyúlás részemről. Ez akkor is hibás vezetőd magatartás volt, ma is az lenne. A járási pártbizottság akkori első titká­rának a módszerei ellen lép fel ebben az interjúban Berkó Ár­pád. Ma már én is tudom, hogy ezek a módszerek nem biztosí­tanak igazi, hosszú távú ered­ményeket. Azt azonban hozzá keli tennem, hogy a munka tartalmában is voltak már ak­kor is kivetnivalók, nemcsak a módszerekben. A baj az, hogy ezt csak most látom. Az irányítási rendszer logikája olyan volt, amelyben kialakul­hatott ez a fajta hamis önérté­kelés. A mi lett volna, ha ... kez­detű okfejtések az én tapasz­talataim szerint utólagos okos­kodások. A tapasztalatok elem­zése viszont hasznos lehet. Tény: 1983 augusztusában én nem voltam hajlandó tovább vállalni sem a családom előtt, sem másutt az őszinteség hiá­nyát. Tudtam a következmé­nyeket: megyei, városi és já­rási funkciómból felmentenek és többé nem támogatnak az országgyűlési képviselő jelölé­sek során sem. A következmé­nyek ismeretében is vállaltam ezt a konfliktust. Ma is úgy ítélem meg, hogy ez helyes lé­pés volt Fontos adalék még az ügy ismeretéhez: most is úgy gon­dolom, hogy nem egyszerű „nő­ügyiről volt szó. A gyermek megszületett és -egészségesén fejlődik. Nemcsak létrehozá­sában, hanem a megtartásá­ban is felelősséggel döntöttünk. (Itt is szívesen mondom: vál­lalva minden következményt.) Az úgynevezett „nőügy” rész­letei sem Berkó Árpádra, sem másra nem tartoznak. Elég volt abból, hogy ő és mások jogot formáltak arra, hogy mozgalmi alapon beleszóljanak mások legszemélyesebb dolgaiba is. Az interjúban elhangzik a kérdés: „ön haragszik?” Az a véleményem, attól, hogy egy- egy kérdésről vagy életűiről a vitatkozóknak eltérő a véle­ménye, nem törvényszerű, hogy haragudjanak is egymás­ra. Meg kell szoknunk, hogy egy-egy kérdésről más megkö­zelítésék miatt is és’ más kö­rülmények miatt is más legyen a vitában részt vevők vélemé­nye. Ettől még ném kell hara­gudni.” Dr. Baráth Endre

Next

/
Thumbnails
Contents