Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-07 / 82. szám
4 3HKÜY Ei] 1990. ÁPRILIS 7., SZOMBAT Ötszáz esztendeje hunyt el Mátyás király Félretéve a közönyösséget és a belviszályokat Virágvasámap volt. Hosszú Ideig tartott a templomi szertartás. Ezt követően a király hazatért, a királyné viszont még ellátogatott több templomba. Már dél felé járt az idő. de az uralkodó várt még az ebéddel. Am hogy éhségét csillapítsa, kérte kedvenc csemegéjét. A füge azonban romlott lehetett, mert a király dühödten kifakadt. Amúgy is hirtelen haragú ember volt. Rosszul lett. Nagy fájdalmai lehettek, mert elvesztette az eszméletét, de még akkor is kiabált. Két napig vívta haláltusáját, míg örökre elpihent a magyarok legendává lett királya: Mátyás. Mindössze negyvenhét esztendőt élt 1490. április 6-ig, ebből harminckét évet töltött uralkodással. A bécsi eseményeket leg- elébb Antonio Bonfini, a híres' korabeli utazó írta le. A tudósokat, történészeket azóta is foglalkoztatja: mi lehetett a halál közvetlen oka? Korányi Frigyes professzor szerint a tünetek agyvérzésre utalnak. Ezt azonban néhány esztendővel ezelőtt megcáfolta egy osztrák orvos. Szerinte infarktusról van szó. Akadtak, akik mérgezett fügéről suttogtak. E gyümölcsöt gyorsfutár hozta naponta Itáliából. S Beatrix királynénak csakugyan nem állt érdekében, hogy Mátyás törvénytelen fiát, Corvin Jánost támogassa trónra lépésében. A szóbeszédnek tápot adtak olyan események, amelyeket véletlen egybeesésnek gondolhatunk. Például Mátyás titkára, Bakócz Tamás tíz nappal az uralkodó halála előtt elajándékozta bécsi házát. ÁLRUHA HELYETT SZIGORT? ETIKETT Tény, hogy a király utolsó esztendeiben sokat betegeskedett, ezért is sürgette az örökösödést. Az igazságot azonban már aligha tudhatjuk meg. De hogy milyen politikus, államférfi volt Mátyás, az igazságos, arról a kutatók pontos képet adhatnak. — Rendkívül erős egyéniség volt, aki nem hagyta magát befolyásolni senki által — magyarázza dr. Kubinyi András, az ELTE bölcsészettudományi kara régészeti tanszékének egyetemi tanára. — Olyannyira nem, hogy amikor nagybátyja, Szilágyi Mihály kormányzó gyámkodni akart az ifjú király fölött, addig nem nyugodott, míg le nem mondatta. Ritka dolog viszont, hogy valaki ilyen fiatalon eny- nyire okosan, bölcsen lásson és vezessen égy országot. g Milyen volt hazánk helyzete 1458-ban, mikor királlyá választották?-* Először is ott állt a törők a határon. Ne feledjük el! ezerötszáz kilométeres volt ez a határvonal! Másodszor pedig a huszita zsoldos csapatok megszállták Észak-Magyaror- szágot. Ez nemcsak az ottani birtokos főurak érdekeit sértette, hanem az ország egységét is veszélyeztette. Ugyanakkor Zsigmond halála után fölbomlott minden rend, tökéletes zűrzavar keletkezett. A ■ Nem lett volna egyszerűbb, ha átengedi a török hadakat? — Hiteles dokumentumok utalnak arra, hogy ez így volt 1480-ig. Akkor ugyanis — a megállapodás ellenére — magyar falvakat raboltak, pusztítottak. Ezt követően Mátyás seregei egészen Szarajevóig verték vissza a törököket büntetésből, s többé az országon által nem vonulhattak. ■ Voltak-e hóditó szándékai? — Szerintem, igen. Dunai monarchiára törekedett. Közép-európai birodalmat akart teremteni. S császárként, a kereszténység világi fejeként nyugodtan szállhatott volna szembe a törökkel. Reálisan látta ugyanis a fő veszélyt — Hunyadi volt ő is! — Alsó- Ausztria elfoglalása után, 1484- re akkora területet tartott a kezében, amekkora nagyjából azonos volt a későbbi Osztrák—Magyar Monarchiával — csak éppen Buda volt a központja ... ■ Mi lehet a valóságmagja az igazságos király legendájának? — Mátyás egész uralkodása alatt koalíciókkal kormányozott. Olykor a nagybirtokosokkal fogott össze a köznemesek ellen, másszor — fordítva. Aztán pedig egyes nagybirtokos csoportokkal szövetkezett. De mindig nagyon vigyázva arra, hogy az ellenlábasok között ne alakulhasson ki az egyetértés! Tény, hogy csak uralkodásának első felében lehetett, mert Beatrix szigorú etikettet vezetett be. EREJÉT KELLETT BIZONYÍTANIA A reneszánsz udvartartásnak megvoltak a maga áthághatatlan szabályai. Már nem lehetett csak úgy ki-bejárni a királyhoz és bármikor szóba elegyedni vele. S Mátyás ezt elfogadta. — Ez azonban nem veleszületett hajlandóságból következett be! — magyarázza dr. Kulcsár Péter történész, az ELTE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója. — Mátyás a legmodernebb eszközökkkel, a legkorszerűbb katonasággal, közigazgatási rendszerrel próbálta tartani a végveszélyben lévő országot. Bizonyítania kellett, hogy erős és legyőzhetetlen. Fölismerte, hogy a belső lelkesedés, az európai hatalmak feléledő bizalma, a törökök Nándorfehérvár utáni riadalma kedvező helyzetet teremtett ahhoz a fantasztikus nekirugaszkodáshoz, amelyet az ország megtett uralkodása idején. ■ Miért kellett a reneszánsz fényűzés? — A csillogás, a pompa is ezt szolgálta! Oláh Miklós jeles magyar történetíró, esztergomi érselk Hungária című könyvében olvashatunk egy esetről. Mátyás á‘ visegrádi' palotában fogadta a török követet, aki látván a „ragyogó helyet és az udvari méltóságok mérhetetlen tömegét, amint selyemmel, ezüsttel, arannyal áttört ruhákban tündökölt. Hirtelen akkora csodálat és rémület döbbentette meg, hogy elfelejtette egész követi megbízatását, és míg a lépcsőkön a király színe elé feljutott, annak tekintete miatt a félelem elhatalmasodott rajta olyannyira, hogy hosszú hallgatás után csak ennyit tudott kinyögni: a császár üdvözöl, a császár üdvözöl.” Az uralkodó szavaival jócskán megtetézte a követ meg- szégyenülését: „Nézzétek, milyen barmok törnek be újra és újra a birtokunkra ... No. de amennyire rajtam áll, majd gondom lesz rá, hogy zablát rakjanak ezekre a barmokra, ne futkározzanak olyan szabadon. Ês ha a többi keresztény fejedelem is erre törekszik, félretéve a közönyösséget és a belviszályokat, jól fog állani a kereszténység ügye." ■ Ki tudja, hány támadásról beszélte le ezek után a török császárt követe? — Nem tudhatjuk! Tény azonban, hogy nemcsak ideGyakorlatilag kettős hatalom jött létre. Azonban a huszita és a török veszély számos régi nagybirtokost a király mellé állított. A pápa és a magyar püspöki kar is támogatta politikáját. Legyőzte Frigyes híveit, kiegyezett Jan Giskrával, a felvidéki cseh zsoldosok vezetőjével. Sőt, a lázadóik egy részét fölvette saját seregébe! ■ Mit tehetett a törökkel szemben? «- Rájött arra, hogy Magyar- ország egyedül alkalmatlan az ellenük való offenzív háborúra. Apjától tanulta, hogy télen kell őket megtámadni. Volt ugyanis egy furcsa szokás: a janicsárok csak tavasztól őszig voltak harcra kötelezhetők. Emiatt Mátyásnak télen nem kellett felmentő tö. rök csapatoktól tartania. Tel hát időnkénti támadásokkal védte a délvidéket és kialakította a végvárrendszert, amely egészen 1526-ig megvédte hazánkat. haza, hanem külföldön is rengeteg, Mátyást dicsőítő mű íródott. Egyébként a ikirély sok humanista költőt, művészt, tudóst hívott udvarába. Kora gyermekségétől Vitéz János nevelte, aki rokona volt Janus Pannoniusnak, s aki a magyar humanizmus megalapítója. Mátyás szeretett olvasni. Humanista stílusban, tökéletes latin nyelven fogalmazta leveleit. Könyvtára már abban a korban világhírű lett. Beatrixszal kötött házassága ismét föllendítette a kapcsolatokat Nápollyal, Firenzével. Mátyás kiderítette őseinék olasz származását, s így lett a Hunyadiból Corvinus. A humanizmus és a reneszánsz szülőhazája Itália volt, de nálunk alakult ki igazi központja. Létrejöttek — a Galeotto Marzio által megénekelt — tudósokból, művészekből álló, akadémiáknak nevezett — társaságok Nagyváradon, Esztergomban és Vácott. VISEGRÁD POMPÁJA JELKÉP LETT Magyarország akkoriban európai hatalmasság volt, a legszélesebb diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezett. Részben emiatt kiemelkedő szerepet játszott ezeknek az irányzatoknak elterjesztésében. Még az építészetben is megjelentek a reneszánsz elemek. Bár önálló alkotás nem született ebben a stílusban, Mátyás idejében mégis hazánk a közvetítője Lengyelország és Csehország felé. — Uralkodásának kezdeti időszakában hatalmának megszilárdítása kötötte le a király minden erejét — magyarázza Búzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régész-művészettörténész munkatársa. — Megkoronázására hat év után került sor, 1464- ben. Csak akkorra tudta visz- szaváltani III. Frigyestől a Habsburg Albert özvegye, Erzsébet királyné által elzálogosított Szent Koronát. Mindaddig nem is volt igazi királyi reprezentációja. Beatrixsziail kötött házassága után kezdett nagyobb építkezésekbe: Budán, Székesfehérvárott, Tatán és Visegrádon. Ezek azonban leginkább átépítések voltak. Hű maradt viszont a hagyományokhoz, a késő gót stílushoz. ■ Minek köszönhető, hogy Mátyás és Visegrád neve elválaszthatatlan egymástól? — Nagy szerepük volt ebben a korabeli történetíróknak! Még Bonfini is úgy úgy emlékezett meg Visegrádról, mint Mátyás nagy építkezéséről. Pedig akkor már nem volt királyi székhely. Nem működtek itt hivatalok, s a település majdhogynem elnéptelenedett. Nem volt több, mint egy vidéki rezidencia. Az uralkodó fi'gyfeîrhe akönban az 1480-as években ismét Visegrád felé fordult. Családokat, mesterembereket költöztetett ide. Akkoriban folytak a legjelentősebb átépítések a palotán. Mégpedig oly módon, hogy igyekezett eltüntetni az elődök nyomait, s ezek helyére saját címereit tette. A pilisi erdőkben rendezte meg vadászatait, s Visegrádon zajlott le a követek fényűző fogadása, akiknek révén ismét nemzetközi tekintélyre tett szert a város. S itt teremtette meg a kulturális élet központját is. Bár már nem volt királyi rangú város — a hagyományokat követve —, továbbra is itt őrizték a királyi koronát és a koronázási jelvényeket. Mindezek miatt Visegrád jelképévé lett a Mátyás ikori Magyar- ország hatalmának... Ötszáz esztendeje hunyt el Mátyás király. Hirtelen halálával megszakadt életműve is. Ám a nép emlékezetében máig történelmünk legélőbb alakja maradt. A róla szóló mesék, legendák talán jobbnak mutatják annál, amilyen volt: az egyszerű emberek így hajtanak fejet a király politikai nagysága, európai gondolkodása előtt. Vennes Aranka senkit nem végeztetett ki a főurak közül. Bátyjának halálát sem torolta meg. Sőt az események egyik részesét, Űjlaky Miklóst például meghagyta méltóságában. Birtokokat elkobzott időnként, börtönbe csukatott néhány hónapra főnemeseket, de létezésüket nem tette lehetetlenné. Egyszerűen csak leváltotta a három erdélyi vajdát, miután 1463-ban föllázadtak ellene. Ám gondoljunk bele, milyen sors várt az országra halála után? Következett a nehéz Jagelló-kor, a Dózsa-fölkelés, 1526. Bizony, hogy visszasírták Mátyást, a jó királyt. ■ Járhatott-e álruhában a nép között? — Igazolható, hogy e legenda Nagy Lajos személyéhez kapcsolható. Mátyásról Bonfini egyetlen esetet jegyzett föl, amikor álöltözékben bejutott a török táborba. A nép között nemigen járt. De ha mégis, az trónra igényt tartott UT. Frigyes császár — V. László ro- . komaként. Egy főúri klikk meg is választotta ellenkirálynak.
