Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-06 / 81. szám

^jfi&top í 1990. ÁPRILIS 6., PÉNTEK Hajléktalan (Vimola Károly felvétele) AZ ÁBMH SZIGORÍTÁSOKAT JAVASOL Az ügyeskedő munkanélküli lesz A vártnál jóval többen fo­lyamodtak a tavaly április 1- jétől bevezetett újrakezdők, pályakezdők vállalkozói köl- csönéért. A munka nélkül ma­radók vállalkozóvá válását se­gítő, maximálisan 400 ezer fo­rintos, négy évig kamatmen­tes kölcsönt múlt év végéig csaknem tízezren vették igény­be, s hatezren rendelkeztek a kölcsön igénylésére jogosító igazolással — tájékoztatták az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatalban az MTI munkatársát. Idén januárban és februárban további, mintegy 10 ezer iga­zolást adtak ki a munkaerő­Per jobbról, per balról Soprűverte galiba Az egész talán egy seprű­nyéllel kezdődött. Azzal a seprűnyéllel, amit Nagy Ban- dó András eltört a Kacsa ak­kori főszerkesztője, Menyhért Mészáros László hátán. Meny­hért Mészáros úr azóta a Pszt! magazint vezeti, amely most egy olyan vállalkozási támogatott, amit kivételesen sajtótájékoztatónak neveztek, ám a kívülállóban erős a gyanú, hogy Nagy Bandó el­len szervezték. Á Pszt! part­nere ebben az akcióban a Szegények önsegélyező Szer­vezete, pontosabban annak hajdani vezetője, ötvös Szi­lárd volt, aki csütörtökön többek között sikkasztással, népszerűség-hajhászással vá­dolta egykori barátját. A ta­nulság csupán annyi, hogy lám, micsoda galibákat okoz­hat egy törött fadarab. De kezdődhetne ez a tör­ténet akár ott is, hogy Ma- gya.rarszág egyszer csak rá­döbbent, milyen lyukas az a sokat emlegetett szociális vé­dőháló. Hirtelen elkezdtünk hajléktalanokról beszélni, ök pedig csak gyűltek és gyűltek, először a Blahán tiltakoztak, aztán a Déliben, majd Csil­laghegyre kerültek, míg végül a honvédség budaörsi barakk­táborába költözhettek be. Egyebek között ez is kitűnt ötvös Szilárd bevezetőjéből, meg az is, hogy Nagy Bandó András, valamint Havasiné Váradi Anna, a tábor jelenle­gi vezetői, eleinte tiszta em­bereknek tűntek, később azonban csalódott bennük a hajléktalanok egy része. Mint megtudtuk, Havasiné a saját kényére-kedvére dön­tött az ügyekben, piilliiós ado­mányokat kezelt minden el­lenőrzés nélkül, napi 5-6 ezer forintot költött taxira, és felfüggesztette a SZÖSZ mű­ködését. Ehhez képest apróság­nak tűnt az a vád, hogy ma­nipulálja az otthon lakóit és éjjelente megrakott autóikon lopja ki a szegényeik dolgait. Nagy Bandó András Ötvös úr interpretálásában tévedhetet­lennek, felülmúlhatatlannak tartotta magát, olyannak, aiki- nek szociális hőstetteiért „már csak a glória hiányzik a fe­jéről". Mindezen érdemeiért pedig Havasinéval egyetem­ben őt is törvényesen töröl­ni kívánja tagjai sorából, és egyúttal teljes vagyoni el­számolásra szólítja fel a SZÖSZ, hangzott el a sajtótá­jékoztatón. Valami baj azért tényleg lehet a rehabilitációs ott­hon vezetésével, amelyet Lu­kácsi Marietta pszichológus — akit háromheti munka után tanácsoltak el onnan — meglehetősen keserűen egy diktatúrához hasonlított teg­nap. Szerinte Havasinéék nem viselik el a kritikát, demora­lizálják és kihasználják a hajléktalanokat, egy erkölcs­csősz. porosz módszerű peda­gógiát honosítottak meg a fa­lak között. A meglehetősen heves hozzászólásokból úgy tűnt, szakmai, szervezési és emberi problémák állnak a háttérben. Persze a megje­lent mintegy harminc hajlék­talan élénken reagált minder­re, úgyhogy helyenként akár Nagy Bandó András testi ép­sége is veszélybe kerülhetett volna. A népszerűség-hajhá- szással vádolt előadóművész csak nagy nehézségek árán válaszolt a kérdésekre. A vé­gig ellenséges légkörben ki­jelentette. a szemére vetett hárommillió forintból csupán négyszázezer létezett, amely­nek felhasználását igazolni tudja. A SZÖSZ működését azért függesztették fel, ma­gyarázta, mert néhányan tag­sági igazolvány felhasználásá­val koldultak az egyházak­nál. Többször félbeszakított mondanivalója végén pedig Nagy Bandó András közölte, hogy állításaiért perelni fog­ja Ötvös Szilárdét* akt erre válaszul ugyancsak a bíró­sággal fenyegetődzött. A nem épp barátságos han­gulatú sajtótájékoztatón egye­bek között még kiderült, hogy a tábor orvosa Playboy-nyu- szis fülbevalót visel, és egy bokszolóképű fiatalember, ha nem lesz csönd, hát úgy ki­vágja a hajléktalanokat, mint a macsíkát... Egyéb semmi. Illetve csupán az, hogy nagy a nyomor Magyarországon. De annak már tényleg sem­mi köze a seprűhöz. . -..»-vyjWijipÿr. -V Falusy Zsigmond szolgálatok. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban való­színűnek tartják, hogy havon­ta továbbra is több ezren kér­nek majd ilyen támogatást. A kamatterhek viszont így minden esztendőben három­négy milliárd forintot igényel­nek. Mindez igen nagy terhel ró a foglalkoztatási alapra. A foglalkoztatási alap munka­ügyi célokra felhasználható ré­sze az idén 5 milliárd forint. Ebből igen sokféle célra kell pénzt fordítani, így például az átképzések, a munkahelyte­remtő beruházások, a köz­hasznú foglalkoztatás támoga­tására, a munkanélküli-segé­lyekre is. Az újrakezdők, pá­lyakezdők vállalkozói kölcsöne kamatterheinek átvállalására idén 570 millió forintot tervez tek a foglalkoztatási alapból. A több milliárd forintos ka­matterheket csak plusz költ­ségvetési eszközökkel lehetne finanszírozni. A vizsgálatok során beigazo lód ott, hogy gyakran olyanok is igénybe veszik ezt a köl­csönt. akik a segítség megszer zése érdekében intézik el mun­kanélkülivé válásukat, ezért kilépnek vállalatuktól. A be töltetlen munkahelyek hiányos bejelentése miatt a munkaerő közvetítő szervek sok esetben akkor sem tudnak megfelelő munkahelyet falajánlani, ami­kor valójában lenne mód az adott körzetben az elhelyezke­désre. Az ügyeskedő emberek még arra is megoldást talál nak, hogy a felajánlott munka­helyen nem fogadják őket, így kapják meg a kölcsönhöz szükséges igazolást. Az ÁBMH ezért bizonyos szigorításokat javasol. Céljuk, hogy elsősorban azok kapják meg a támogatást, akiknek például átszervezés vagy gazdasági egység felszámolása miatt szűnik meg a munkahe­lyük, s valóban rászorulnak erre a segítségre. Ez a kölcsön- forma ugyanis nem működ­het egy általános, vállalkozás­kezdést támogató kölcsön he­lyett. A szükségesnél kevesebb pénz az útalapra A mentőöv sem az igazi Március közepén ülésezett az útalap társadalmi bizottság. Napirendjükön az elmúlt évi programjuk végrehajtásáról ké­szült tételes beszámoló elfogadása és az 1990-re kialakított út­építési. -fenntartási és -fejlesztési terv ismertetése is szerepelt. Ali is voltaképpen az útalap? Mi szerepel az idei tervekben, és az ország mintegy 90 ezer kilométernyi úthálózatának egyhar- madát jelentő állami utakon közlekedők milyen változások­ra számíthatnak? — Ezekre a kérdésekre kértünk választ a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Kálnoki Kis Sándor miniszterhelyettestől. — Az útalap egy 1939. má­jusi kormányhatározatnak megfelelően jött létre, mond­hatnám afféle mentőövként, a folyamatban lévő munkák be­fejezésének segítésére. Ám en­nél többre hivatott s a közle­kedési tárca — ezt felismerve — igyekezett is a továbblépés feltételeit megteremteni. Ta­valy az üzemanyag árának májusi emeléséből az útalap­ba jutó literenkénti két fo­rintokból 2,8 milliárddal szá­molhatunk. Ehhez az útkar­bantartásra 5,2 milliárdnyi költségvetési összeg és körül­belül 1 milliárd forintnyi hi­tel járult — ennyivel gazdál­kodhatott a szervezet. Ebből látható, hogy a teljes útalap­nak csak mintegy 30 százaléka képződött automatikusan, a többi költségvetéstől függött. Most, 1990-re sikerült lénye­ges változást elérni e téren: a teljes összeg automatikusan jut hozzánk, mert a közleke­déssel kapcsolatos bevételek fogyasztási adójából — ösz- szességében 19,2 milliárd fo­rint — az útalap céljaira for­dítható. 0 Az útalap társadalmi bi­zottságot minisztertanácsi ha­tározat hívta életre. Mit jelent nevében a „társadalmi” jelző? — Erre a bizottság összeté­tele a magyarázat. Létrehoz zása a miniszternek és az Or­szággyűlés építési-közlekedési bizottsága elnökének volt a feladata. Az ÛTB elnöke is e parlamenti bizottság egy tag­ja, a többi pedig más, érde­kelt parlamenti bizottságok­ból, szakmai-társadalmi szer­vezetekből, tudományos testü­letekből és a közlekedésben, szállításban részt vevők érde­keit képviselő szervezetek kül­dötteként tevékenykedik a bi­zottságban. ES Milyen jogkörük van? — Az a fő feladata a bi­zottságnak, hogy felügyelje: megérkezik-e — és kellő rend­izerességgel — az útalaphoz a leki járó összeg, ellenőrzi a jénz tervek szerinti felhasz- íálását és állásfoglalási jog­gal megismerheti a működési cöréhez tartozó előzetes kor­mányszintű terveket, elképze- .éseket. Évi két ülés megtartása lát­szik célszerűnek — a tavaszit i napokban tartották meg. H összefoglalná, mi várható 1990-ben? — Ami az autópálya-építést Heti: elkészült az MO-s déli szakasza a 6-os és az M5-ös út között és megkezdhetők a kisajátítások a fővárost elke­rülő körgyűrű építésének má­sodik szakaszát jelentő mun­ka, a 6-os út és az Ml-es au­tópálya közötti területen. Ta­tabányától 45 kilométernyit közelítünk Győrhöz az Ml-es továbbépítésével, s igen költ­séges előkészítést is végzünk ugyancsak az Ml-es győri el­kerülő szakaszához, valamint a Győrtől az országhatárig húzódó nyomvonalon. Emel­lett megkezdődik az M5-ös kecskeméti szakaszának a ter­vezése. A fő közlekedési utak közül a 6-os út fővárosi be­vezető szakaszának előkészí­tése és a 3-as Mezőkövesdet elkerülő . gyűrűjének építése kezdődik. Folytatódik a 4-es út Debrecenbe bevezető sza­kaszának kialakítása, a 47-es Szeged és Algyő közötti más­fél kilométeres négysávos sza­kasza pedig megépül az idén. Hozzáfogunk a főváros agglo­merációs úthálózatának kor­szerűsítéséhez, a 2-es út Vá­cot elkerülő szakaszának, va­lamint a 4-es fővárosi beve­zető szakasza és az M5-ös összeköttetésének megterve­zéséhez. Még mindig az útépí­tésnél maradva: 1990-ben 26 összekötő, illetve bekötőút építése folyik majd ország­szerte, újabb 100 kilométernyi Az őrt sza/ajtják a rabok tortáért Fogdái harcokra számítanak A közelmúltban látott napvilágot a belügyminiszter új rende­leté ,,az őrizetnek és az előzetes letartóztatásnak a rendőri fogdában történő végrehajtásáról”. A rendeletét március vé­gén kapták kézhez a városi rendőrkapitányságok. Amikor a kapitányságok vezetői felbontották a hivatalos borítékokat, s áttanulmányozták a miniszteri utasítást, nagy volt a megdöb­benés, mert kiderült: a rendelet már 1990. április elsejével ha­tályba lép. Részletesen áttanulmányozva, nagyon demokratikusnak tű­nik az új szabályozás — legalábbis annak, aki még nem ült rendőri zárkában. Am kérdés: mit szólnak mindehhez a rend­őrök? más eszközt vihetnek maguk­kal az őrizetesek vagy letar­tóztatottak?! Ám még mielőtt bárki fel­háborodna az őrnagy aggá­lyoskodása miatt, érdemes el­gondolkozni azon, hogy ha a nagykátai kapitányságon mindössze három fogdaőr van — tizenöttel kevesebb a kel­leténél! —, akkor hány rendőr marad kint a közterületen, amikor őket rendszeresen be kell hívni az őröket helyette­síteni? Pest megye rendőrkapitány­ságain 212 fogdaőri státus vár betöltésre, továbbá tizenöt gépkocsi kelUene) a kiséré­sekhez, s legalább 8 millió fo­rint fenntartási költség. Egyen­ruhás rendőr pedig több száz hiányzik a közterületről. Dr. Bencze József őrnagy szerint ésszerűbb lett volna a rendelet emberjogi követelé­seit fokozatosan bevezetni, feljavítani a zárkaállapotokat, párhuzamosan a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrök személyi, tárgyi, anyagi felté­teleinek fejlesztésével. Ugyan­is a növekvő bűnözés megfé­kezésének rovására nem vol­na szabad kifutófiúvá, pincér­ré, dietetikussá degradálni az aktív rendőri állományt. Aszódi László Antal •k További megjegyzésünket emlékeztető felsorolással kezd­Dr. Bencze József őrnagy, i Nagykátai Rendőrkapitányság vezetője szerint a szabályo­zásnak ezt az irányvonalát e kell fogadnia a végrehajtó ál­lománynak, éppúgy, mint i kapitányságok vezetőinek Ugyanis a jogállamiság fel« haladva mindinkább garan tálni kell a legalapvetőbb em­beri jogok érvényre juttatá sát szabadságelvonás esetén is. Mégpedig azért, mert az ártatlanság vélelme szerint a rendőrségi fogdában őrizetbe vett, vagy letartóztatott még nem tekinthető bűnösnek, amíg azt jogerős bírói ítélet ki nem mondja. Éppen ezért a szabadság elvonása a szemé­lyiségi jogokat a legkevésbé szabad, hogy sértse! A továbbiakban néhány, de nagyon lényeges cikkely gya­korlati alkalmazhatóságát kér­dőjelezte meg dr. Bencze Jó­zsef. Eszerint a fogva tartott bevihet cellájába személyes jük: a közelmúltban kienged­ték a börtönökből a szigorított őrizetben lévő rabokat, gya­korlatilag megszüntették a rendőri felügyeletet, korlátoz­ták a bűnüldözés során igény­be vehető módszereket. Ez mind olyan döntés, határozat, melyeknek elvei helyesek, a jogállam felépítéséhez nélkü­lözhetetlenek. Csakhogy mind­ez egyszerre szakadt rá a rendőrségre, akik ennyi fel­adattal, félő, hogy nem tudnak eredményesen megbirkózni. Erre mondják a végeken, az­az a rendőrkapitányságokon: padlóra került a bűnüldözés. S most e padlón lévő szer­vezet tagjainak — szintén jó elveken nyugvó — új fogda­szabályzat feladataival kell megbirkózniuk. Azaz az utcán szolgálatot teljesítő rendőr szaladgál cigarettáért a trafik­ba, ha így kívánja az őrize­tes. Félő, ha a még inkább meggyengülő bűnüldözés nem képes megbirkózni feladatá­val. kialakul, elterjed hazánk­ban is a szervezett, maffiasze­rű bűnözés. S attól is tartani lehet, hogy amíg Budapest belvárosában lévő miniszté­riumok irodájából úgy tűnik, korszerűsödik joggyakorla­tunk. addig a vidéki kisváro­sokban csak azt tapasztalják a lakók: újabban veszélyes es­te az utcára merészkedni. A Pest Megyei Hírlap mun­katársa az Igazságügyminisz­tériumban, majd a Belügy­minisztériumban tudakolta, vajon mi az oka annak, hogy ily sietősen, a végrehajtás esz­közrendszerének megteremté­se előtt töltik tele a rendelet­hozók a Magyar Közlönyt ki­vitelezhetetlen szabályokkal? Jakucs Tamás, az Igazságügy­minisztérium főosztályvezetője nem erősítette meg, s nem is cáfolta azon állításomat, mely szerint a rendeletalkotás szint­jén valaki saját hatalmának átmentése érdekében túllici­tálja a leendő politikai erők szándékait. Egy másik főosztály vezető­je arról győzködött, hogy az anyagi feltételek hiánya nem lehet akadálya a jogfejlődés­nek — valamit lépni kellett, s íme, az egyik fél meg is lép­te a szükségest. A Belügymi­nisztériumban Ditzig István rendőr vezérőrnagy, az ORFK rendőrfőkapitány-helyettese pedig azt a kételyemet oszlatta el, mely szerint ma egyes pár­tok kézi vezérléssel avatkoz­nak be a belügyiek munká­jába. Felmerült viszont egy újabb lehetőség is. Ma ugyanis nem­csak a belügy, hanem jó né­hány másik miniszteri tárca is alkot rendeleteket, melyek el­vei hazánk fejlődését szolgál­ják, a gyakorlatban azonban — akárcsak a fogdaszabályzat — megvalósíthatatlanok. Le­hetséges, hogy versenyfutás folyik a minisztériumok kö­zött: ki tud lehetetlenebb álla­potokat teremteni maga kö­rül? Ezen érdemes elgondol­kodni, már csak azért is, mert a versenyfutás „győztese" igé­nyelheti a legnagyobb szeletet a jövőbeni költségvetés tortá­jából. De addig Is jobb, ha nem is említjük a tortát. Lehet, hogy e szó olvasására valame­lyik őrizetes megkívánja cel­lájában ezt a nyalánkságot, s máris szalajtja a fogdaőrt vagy az őt helyettesítő közrendőrt a cukrászdába ... Tóth Béla Endre kerékpárúttal 500 kilométerre nő ennek az úttípusnak a hosz- sza. Több nagy hidat is átad­tunk az idén: az M0-_s I. sza­kaszának két Duna-hídját, va­lamint a Berettyó- és a bajai Duna-hidat. Folytatjuk a szol­noki Tisza-híd építését. A 7-es úton, Fonyódnál és a 70-esen Velencén gyalogos-aluljáró javítja majd a forgalom biz­tonságát, Kisvárdán viszont a közúti forgalmat fogja segíte­ni a felüljáró átadása. E Mennyibe kerül mindez? — Felemészti az útalap rendelkezésére álló összegnek több mint 40 százalékát, 5,6 milliárd forintot. Mivel ösz- szesen 12,3 milliárddal gaz­dálkodhatunk, az utak fenn­tartására és üzemeltetésére 6,7 milliárd forint marad. Ez több, mint tavaly, de 4-5 mil­liárddal kevesebb a szüksé­gesnél. így csak a korábbi gyakorlat folytatására van le­hetőségünk, vagyis az útfel­újítások során sok helyen csak vékony védőréteget tudunk felvinni a javítandó úttestre, így persze nem számíthatunk 6-8 éves szünetre az újabb ja­vításig. Legföljebb 2-3 évet bír az így felújított útfelület. B| Végül engedjen mag egy kérdést a távolabbi jövőt lile- tőén. Az 1995-ös Bécs—Buda­pest világkiállítás nem terheli majd úgy az útalapot már a következő években is, hogy ez az arányosság már nem lesz tartható? — Meggyőződésem, hogy nem, hiszen az autópálya­építést eddig is más források­ból finanszíroztuk. Egyedül a Győrt elkerülő szakasz most a kivétel ez alól, ezt az út­alap terhére építjük, mert nincs más lehetőségünk. A munka éppen Győr környezet- védelme érdekében sürgős. A világkiállítással összefüggő útépítésekhez azonban más­honnan kell az anyagi eszkö­zöket előteremteni. Ma úgy látom: ha stabilizálódik majd az országban a politikai hely­zet, meglesznek azok a külföl­di érdeklődők, akik az euró­pai érdekeltségű magyarorszá­gi utak korszerűsítésébe szí­vesen befektetnek, megfelelő koncessziós feltételek mellett pedig működő tőkével is hoz­zájárulnak a magyar autópá­lya- és autóút-hálózat oly szükséges fejlesztéséhez. felszerelés gyanánt félpengés borotvát, műanyag étkészle­tet, gyógyászati eszközöket, arany- és briliánsékszereket, pénzt, elemes tévét. Saját ru­hája viselésére jogosult, vagy bevásárolhat magának. Ügy­védjével korlátlan számban beszélhet ellenőrzés nélkül: hozzátartozó havonta kétszer fél órára látogathatja, de el­mehet a családtag esküvőjére, netán súlyos beteg meglátoga­tására. Az sem egyértelmű, hogy ha súlyos beteg családtagot akar meglátogatni a delikvens, ki határozza meg a betegség mértékét? Nem tudják a rendőrök, hogy például eskü­vőre kiszállított őrizetes foko­zott őrzése alatt mit ért a ren­delet alkotója? És egyáltalán gondolt-e arra, hogy miféle biztonság lesz a cellában — akár a rendőr, akár a benn­tartottak számára —, ha em­beri élet kioltására is alkal-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents