Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-29 / 100. szám
1999. Április 29., vasárnap J/HIÏ/J wfgp 5 Egy piko/őfiú hujdosásai A krumpli is kapitulált A népdaloktól ismert, kalitkába zárt. fájdalmasan éneklő madarak szinte egytől egyig a forradalmaink utáni évtizedeket idézik. Eddig azt hittük, hogy csak a Rákóczi-félc szabadság- harc és az 184í)-ben levert szabadságküzdclmünk után kényszerültek legjobbjaink illegalitásba. Az Újszilváson élő Sziijártó Imre a XX. század második felében, a népi demokrácia hat esztendejében élte meg azt a sanyarú életformát, amit a köznyelv bujdosásnak nevez. Ötvenéves koromban helyezkedhettem el a szakmámban (Hancsovszki János felvétele) Kálváriája 1944 augusztusában kezdődött. Cserkészként a kecskeméti csapatkórházba rendelték. Napiparancsban közölték vele és társaival, hogy a haza úgy kívánja, hogy a Kárpátokban kell harcolniuk. Szerencsére az akkor is megbízható román szövetségeseink átálltak az oroszokhoz, így Vadász Géza századparancsnok a reábízott ifjú csapatot Százhalombatta irányába vezényelte. Útközben érte őket a légitámadás. A parancs, értelmében az előrevonuló orosz csapatokkal nem kellett felvenniük a harcot. A gyalogmenet a Komárom megyei Ácsig tartott. Itt egy magyar királyi százados pisztollyal a kezében „fölajánlotta”, hogy akinek nincs kedve Németországba utazni, az akár itthon is maradhat. E nagylelkűséggel senki sem akart visszaélni, így marhavagonokban elindult a Nagy utazás. 1945 áprilisában is péntekre esett tizenharmadika. S hogy ne csak babona árnyékolja be a tábori fiúk hangulatát, mindnyájuknak nyakukba akasztották a dögcédulát. Szijjártó Imre a biztos halál helyett a szökést választotta. A francia- országi Rennes-nél Szamos Viktor barátjával egy boltíves pince krumpliszsákjai közé bújtak. Meglepetésére ezek a zsákok mozogni kezdtek, s az egyik alól a századparancsnok. a többi mögül a tisztikar kezdett bámészkodni. Lapátnyélre tűzött fehér atlétatrikóval jelezték, hogy kapitulálnak. Vitték hát őket is, a krumplit is. Az amerikai hadifogság, így 45 év távlatából, inkább szanatóriumnak, mint Szibériának tűnik. Soha nem volt ilyen jó sora az újszilvási pikoló- fiúnak, mint ekkor. Az ellátmánya dobozos sonkából, amerikai cigarettából és ehetetlen cukorkából állt. Mint megtudta, ezt nem kell lenyelni, a neve rárógumi. Ekkor ismerkedett meg a leves-, a tej - és kakaóporral, valamint a vízfertőtlenítővel. Hadifogolyként csak az illemhelyig járt gyalogosan, ahogyan az uralkodók, csakhogy pünkösdinek bizonyult királysága. A jenkik kiadták -,a magyarokat kényszer- munkára a 'franciáknak.-'Itte-' ni élményeit úgy summázza, hogy Szibériában ugyan nem járt. de Normandia rosszabb annál. A nemzetközi szerződések hatására szerencsére 46-ban abbamaradt a „Francia kapcsolat”, megszűnt a Szigorúan ellenőrzött temető . A radioaktív tartalmú hulladékanyagok biztonságos elhelyezése nagy gondot jelent a civilizált országokban. A lebomlási időig tárolt izotópanyagok tárolását állandó felügyelet mellett kell végezni. A püspökszilágyi „atomtemetőben” az ipari és egészségügyi sugárzó anyagok hulladékát tárolják, állandó ellenőrzés mellett. Rendszeresen mérik a már elföldelt hulladékok sugárszintiét (szöveg melletti képünk). A környéken begyűjtött talajmintákból állapítják meg, nem keletkezik-e rejtélyes radioaktív szennyeződés (szöveg alatti felvételünk) (Vimola Károly felvételei) robotolás. Strassbourgba vezényelték őket, hogy hazaindulhassanak. Útravalóul három hétre való ellátmányban részesültek, és tetőtől talpig felöltöztették őket civilruhába. Jól jött volna ez a pakk, de ők nem sokáig élvezhették. Hegyeshalomnál a magyar „fogadóbizottság" a csizmától a sapkáig mindent elvett tőlük. S hogy a vendéglátás szíveslátás legyen, közölték velük, hogy kire vár halálos ítélet, s ki az, aki néhány év deportálással megúszhatja a normandiai kirándulást. Szijjártó Imrének Tá- piógyörgyén kellett volna jelentkezni a hatóságnál, de a Nyugati pályaudvaron összetalálkozott egy abonyi asz- szonnyal, Csőke nénivel. Ö felvilágosította, hogy apját agyonverték a kommunisták. Természetesen ez nem volt igaz. Hiszen édesapját „csupán” bebörtönözték izgatásért, a kommunisták meg nem voltak kommunisták. Garancz Pista, Garancz Pali meg a nagybaj uszos Skultéti alakították meg ekkor a munkásosztály forradalmi élcsapatát Újszilváson. Csakhogy ezek néhány éve uradalmi pallérok, korbácsos hajcsárok voltak. E bizonytalanság miatt Cegléden szállt le a vonatról, s a Szücs-telepen élő nagynéniéhez ment. Ettől a perctől Szijjártó Imrét Király Jánosnak hívták. Zsebében hamis papírokkal, vonatok tetején járta a Cegléd—Hódmezővásárhely, Cegléd—Budapest vonalakat. 1952-ben belefáradt hosszú bűnhödésébe, és Tápiógyör- gyén föladta magát. Nehéz dolguk volt az ávósoknak, nehezen tudtak mit kezdeni Ki- Vály Jánossal, akit azóta ismét Szijjártó Imrének hívnak. 30 évesen újból bévitték katonának, de ezúttal nem a Horthy- eszméket, nem is a német technikát, hanem a sztálini szellemet sulykolták belé. ’53- ban, mint aki jól végezte a gyorstalpaló átképzést, tizedesként leszerelték. Felettesei szerint századosig vihette volna, de ideológiailag nem volt elég érett. Ez utóbbi bejegyzés miatt hét esztendeig nem is dolgozhatott állami vállalatnál. Napszámos volt, míg 1960-ban a Kádár-rezsim feloldozta őt valamennyi „vétke” alól. 37 évesen végre szakmájában akart elhelyezkedni. Meg is pályázta a nagykátai utasellátóban a pikolói állást. Nem sikerült. Hazafelé a vonaton közölte vele az akkori földművesszövetkezet elnöke, hogy őt szemelték ki az újszilvási Tüzép-telep vezetőjének, hát tüzépes lett. 1973- ban, 50 éves korában került pályára, mikor is élete derekán pincér létére pincérként dolgozhatott. Italbolti munkáját dossziényi elismerés, kitüntetés, oklevél jelzi. Ahány passzus, annyiféle, de egyikről sem hiányzik a vörös csillag. Radosza Sándor Hangya-boltmúzeum. Tizenöt áfész munkatársai gyűjtéséből mintegy 1500 tárgy, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumtól kapott berendezésekből rendezték be Békéscsabán az 1930-as évek hangulatát őrző- boltmúzeumot. Az idősebbek még emlékeznek, hasonlóak működtek azelőtt a Pest megyei településeken is. A gazdasági szakemberek között még tart a vita, hogy a remélt szerkezetváltás után a foglalkoztatottak hány százaléka marad munka nélkül. Abban azonban egyetértenek, hogy ezt a súlyos társadalmi problémát orvosolni kell. Általános vélemény, hogy az átképző, szakmásitó tanfolyamok beindítását gyorsítani kell, s többen úgy vélik, az alakuló kisvállalkozások is jó néhány családnak biztosítanak majd kenyeret. A vállalkozások beindításához azonban tőkére is szükség van. A munka nélkül maradók igénybe vehetik a kamatmentes — idén januártól már négyszázezerre rúgó — újrakezdési kölcsönt. Manapság Pest megyében is egyre több embernek vált bizonytalanná a munkahelye — elég, ha csak a Csepel Autó, a Pest Vidéki Gépgyár, az Ikladi Műszergyár esetére gondolunk. Erre utal az is, hogy az OTP Pest Megyei Igazgatóságán egyre többen igényelnek újrakezdési kölcsönt. Nagy Kálmán osztályvezető elmondta, hogy az év első hónapjában már közel ezren jelentkeztek, s az igénylőknek mintegy negyedmilliárd forintot fizettek ki. Ez jóval meghaladja az elmúlt évi forgalmat, s ha az emelkedő tendencia tovább tart, a pénzintézetek aligha győzik majd a kölcsönök finanszírozását. Nem beszélve arról, hogy a kamatok átvállalása az állam költségvetésére is nem kis terhet ró. Egyelőre a banki háttér még biztosított, mivel a jegybanki tartalékot is a kölcsöEgymilliós pályázat Hulladéklerakó a jövőért Nem örültek az Aszód környékiek, amikor a Nagyvölgybe veszélyes hulladéklerakó települt. Azonban aszódi vezető került a telephez, aki enyhíteni kívánt az emberek ellenszenvén. — Tavaly született egy ötlet — mondja dr. Bagyin László telepvezető —, hogy tehetnénk valamit az itteniekért, mégpedig egy Ifjúságért' pályázat kiírásával. Mindem A nyereségből új beruházás Kempinglánc a Dunakanyarban Még a múlt esztendő végén Ister Kft. néven három vendéglátóipari szakember és a Főfotó korlátolt felelősségű társaságot alapított Szentendrén. Az újonnan létesült vállalkozás bérbe vette a szentendrei Danubius Szállodát, mint a leendő dunakanyari étterem-, szállodalánc-hálózat első létesítményét. A társaság már az első töredékévben eredményesnek mutatkozott. Az új tulajdonosok azonban az első esztendő nyereségét nem vették fel, hanem az Ister továbbfejlesztésére hasznosítják. Az alaptőke azzal is bővült, hogy a vállalkozáshoz mint kft-.tag csatlakozott a Dunatours Vállalat is. A most kezdődő üdülési idényben jelentősen megújul a szentendrei szálloda. Eddig öt olyan szoba állt a vendégek rendelkezésére, ahol panziós kiszolgálást biztosítottak. Ezeket most komfortosították, fürdőszobai blokkal bővítették. A szálloda körüli területen kialakított kempinget is modernizálták. A területet úgy parcellázták fel, hogy minden odaérkező lakókocsi részére 60 négyzetméternyi áll rendelkezésre. Bővítették a szolgáltatásokat is. Az amatőr fotósok részére olyan szervizt létesítettek, ahol az Ofotért 3 nap alatt készít fényképeket. A szálloda vendégeinek biztosítják az ingyenes látogatást a papszigeti strandon. Drinkbárt is nyitottak, ami déli 12 órától éjjel 2-ig áll a vendégek rendelkezésére. Vasárnaponként folklórműsor szórakoztatja a vendégeket. A parkban egy úgynevezett cigányskanzent építettek. Itt rendszeresen cigányesküvőket rendeznek majd. Az ellátás javítását szolgálja, hogy a kemping területére elárusítópavilonokat telepítenek, ahol ajándéktárgyakat, sportszereket, pipereeszközöket vásárolhatnak a vendégek. K. Z. 1 millió forintot szántunk, melyből Galgamácsa, illetve Aszód—Iklad—Domony felefele arányban kaphat. Február végén közismert személyek — iskola-, bölcsőde- és múzeumigazgatók, tanácsi dolgozó, lelkész — öt-, illetve hétfős kuratóriumokat alakítottak, akik nem sokat teketóriáztak: megindították a cégbírósági bejegyeztetést, majd rövidesen meghirdették a pályázatot. Galgamácsán már létre is hozták a programjavaslatokban bővelkedő Falukört, az Ikladi Általános Iskola német nemzetiségű gyermekek oktatásához kíván segítséget, az aszódi nagyközségi bölcsőde játszóteret, a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola sportpályát szeretne, emellett hátrányos helyzetű közép- és főiskolások egyéni támogatását is kérték. Ezek csak példák;a lista korántsem teljes, hiszen a héten még lehet pályázni. Valószínűleg az elosztás eldöntésére sem kell sokáig várni, az eredményekről pedig minden érdekeltet értesítenek. — Az 500-500 ezer forint éves keret jövőre, de bízvást később is rendelkezésünkre áll. Hogy pénzt ki kap, abba mi nem szólunk bele, de elszámolást mindenképpen kérni fogunk. A környezetvédelemért, az egészséges és értékes ifjúság neveléséért nem lehet eleget tenni — mondta dr. Bagyin László. K. M. Kezdd újra, de miből? Negyedmillióid forintot bontok o vállalkozók nőkre fordították. Az osztály- vezető elmondta, a banknak természetesen nem feladata megvizsgálni azt, hogy a jelentkezők kérése jogos-e vagy sem. Ez a tanácsok hatáskörébe tartozik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban kisipari, kiskereskedői, vendéglátói tevékenység beindításához, állat- és takarmányvásárláshoz kérték a pénzt. Az is előfordul, hogy valaki menet közben változtat, s az OTP-vel megbeszéli, hogy a tevékenységét módosítja. Nem minden vállalkozás egyformán sikeres, de hát az üzleti kockázattal mindenkinek számolnia kell. Az ügyfelekkel korrekt kapcsolattartásra törekszenek, ezt szolgálja az is, hogy megbeszélik velük, havi, félévi vagy inkább éves törlesztést vállalnak. Komoly egyéni vállalkozás elindításához aligha elegendő ez a pénz, de a kevesebb tőkét igénylő üzletek beindításához segítséget adhat. Nem ritka, hogy a kérelmező a 400 ezer forint mellé még egyéb hitelt is igényel. A takarékpénztár ez elől sem zárkózik el, ha gazdasági számításokkal alátámasztják, s megfelelő fedezetet is biztosítanak, akkor általában 100—150 ezer forinttal még „megtoldják” az újrakezdési kölcsönt. A póthitel után már természetesen piaci kamatot számítanak fel — ami ma már a 28-29 százalékot is elérheti. A bankszakemberek véleménye is az, hogy az újrakezdési kölcsönről szóló jogszabályt egyértelművé kell tenni, hogy valóban csak azok juthassanak hozzá, akik rászorulnak a segítségre. H. Ê.
