Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

1993. ÁPRILIS 4., SZERDA 3 ŐK MONDTÁK Említeni Tehetséges, ifjú filmren­dező párossal, Erdélyi Já­nossal és Zsigmond Dezső­vel beszélgetett a Film, Színház, Muzsika (90/13.) munkatársa. Sokféle témá­ról szó esik, ám leginkább arról a bizonyos, üggyé vált filmről, az Ez zárkózott ügy címet viselő alkotásról. Amit a két ifjú művész el­mond, tömör összefoglalása annak az ostoba szűklátó­körűségnek, amely a hata­lom némely emberét jelle­mezte, s amely a valóságot olyannak szerette volna láttatni, amilyennek a ha­talom bizonyos köreiben el­képzelték. Krimi a film forgatása, további sorsa nem kevésbé az. Vonzó tehát, amikor a két érintett igyekszik tár­gyilagos maradni, holott manapság igazán nem ke­rülne semmibe kígyót-bé- kát kiáltani... S olyannyi­ra tárgyilagos a két ifjú művész, hogy egy, ma már- már szinte illetlenségnek is beülő megállapítást tesz­nek, amikor az elkészült, de be nem mutatott film sorsát körvonalazzák. El­hangzik ugyanis: „Még annyit meg kell említenünk az igazság kedvéért, hogy a megalázó tortúrában mel­lénk állt az akkor ellenzé­kinek számító Pozsgay Im­re, Bihari Mihály, Ágh At­tila." Bizony, az igazság ked­véért ezt meg kellett említeni. Már csak azért is, mert napjainkban ez a há­rom név — sok más, hasonló magatartású ember nevével együtt — céltáblája olya­noknak, akikv akkor még- áeWgy is* gondolták: ők bősz ellenzékiek, hazafiak, demokraták, ellenállók, szenvedők stb. stb. lesznek. S bizony az újsütetű apos­tolok között olyanok is akadtak, akik — stílusos példával élve — a lakitelki találkozóról készült filmből a közelmúltban kiretusál- tatták Pozsgay Imre fejét, alakját ... Ezt sem árt tehát meg­említeni az igazság ked­véért. Azaz félő, a szemé­lyek cserélődnek, a mód­szerek maradnak, hol a be­tiltás, hol a retus ... Na persze, pusztán megemlít­jük ezt, eszünkbe sincsen következtetéseket levonni belőle, például azt, hogy az egyik kutya, a másik eb... KLIENS Ezzel egy időben bizonyos fegyverfajtákat jelentősen csökkentünk. Elsősorban a tá­madó jellegű fegyverzetet akarjuk leépíteni, kevesebb lesz például a harckocsi és a rakétafegyver. 9 Gondolom, az Is Jelentős változást hoz az ország védel­mi erejében, hogy fegyvereik­kel együtt hazamennek a szovjet csapatok. — Ez valóban így van, de ez a létszám és a vele utazó kontingens nem része a le­szerelésnek, hiszen nem sze­relik le ezeket az alakulato­kat, hanem a Szovjetunió különböző területeire vonják vissza. G De messzebbre mennek Csapnál, ugye? — Valószínűleg, hiszen Csap környéke nem alkalmas ilyen nagy létszámú haderő elhelye­zésére. Q A szovjetek kivonulása le­het garanciája a semlegesség­nek? — A semlegesség attól is függ, hogy a Varsói Szerződés hogyan alakul tovább, mivé fejlődik, s hogy mi milyen vi­szonyban leszünk ezzel a ka­tonai szervezettel A Varsói Szerződés reformálódni lát­szik, megszűnik az eddig egy­értelmű katonai, s előtérbe kerül a politikai jelleg. Ily módon a tárgyalások ered­ményeként születő szerződé­sek garantálhatják az ország semlegességét. Persze azért a magyar haderőre továbbra is Olcsó a drága #©/? Tábla jelzi a radarkontrolft Nyeljük a keserű pirulái Nincs pénz Yamahára Az enyhe tél, a szokatlanul meleg időjárás követ­keztében nemcsak a növények nőttek az átlagosnál na­gyobbra, hanem a közúti baleseti statisztikák grafi­konoszlopai is. Ugyanis az autósok jó része eltérően a kemény telek gyakorlatától, nem tette garázsba vagy ponyva alá kedvenc négykerekűjét, hanem január­ban, februárban is használta. Hiába került a tejtermékek többsége a szabadár-fonmába, a termelőszövetkezeti tejfeldol­gozó üzemek még mindig ér­zik annak a hátrányát, hogy a felvásárlási árak kötöttek — állapították meg a Tsztej Egyesülés keddi igazgatótaná­csi ülésén. Különösen érzé­kenyen érinti ezt az üzemi kört az, hogy az állami tej­ipar keveset fizet az általuk átadott tejért. Megyénk egyik legjelentő­sebb tejfeldolgozó üzemében, a Váci Tejipari Vállalatnál ér­deklődtünk, hogyan értékelik a tejüzemiek e megállapítást? Viták Mária termelésvezető el­mondta, hogy amíg a tejter­melők keveslik a felvásárlási árakat, addig ők bizony sok- kallják. — Ez patthelyzetnek tűnik. Tud valami megoldást? — Végső soron a kötött árak felszabadítása, az igazi piaci viszonyok megteremtése vol­na a megoldás — mondta a termelésvezető. Kérdésemre, hogy véleménye szerint a sza­bad árak bevezetése után drágábban, avagy olcsóbban vásárolhatnánk a boltban a te­jet, a szakember úgy gondol­ta: először valószínűleg drá­gább lenne a tej, de a ver­senyhelyzet kialakulása után az árak lejjebb kúsznának. Ezek szerint tehát nincs más hátra, le kell nyelnünk a ke­serű pirulát, hogy megtalál­hassuk a tejutat, azaz a kiutat. A szokásosnál nagyobb forgalom miatt így azután az év első két hónapjában a bal­esetek számának emelkedése volt tapasztalható. össze is ültek a Pest me­gye közlekedésének biztonsá­gával foglalkozó szakemberek, hogy megvitassák az idei ten­nivalókat. Hallhattuk: rend­őreink a közeljövőben fel­hagynak a lesipuskás módsze­rekkel, például azzal, hogy az országutak gyorshajtást rej- tekből, álcázott autókból ra- darozzák. A jogállamban,- amely felé haladunk, hasonló módszereket kívánnak alkal­mazni közlekedési rendőreink, mint például Ausztriában, vagy az NSZK-ban. Ott, ahol ezután radarellenőrzés­re kerül sor, jó előre tábla jelzi majd az autósoknak, mi­re számíthatnak. Ilyenekkel eddig is találkozhattunk már — például az Ml-es vagy M7- es autópálya Budapest felé tartó szakaszán —, a jövő­ben azonban az ellenőrző gépkocsik elé is kiteszik a sebességmérést jelző táblát. Hogy az elképzeléseket ho­gyan lehet valósággá alakíta­ni, az már nehezebb kérdés. Sajnos, ez évre megyénk köz­lekedésbiztonsági célokra — reálértékben számítva — leg­alább negyven százalékkal ke­vesebb pénzt költhet, mint ta­valy. Égető szükség lett volna egy motorosrendőr-alosztály életre hívására, sajnos azon­ban ez a terv pénz és lét­szám híján nem valósult meg. Pedig a megye legveszélye­sebb útjain, a 4-es' és a 2-es főutakon a szabálytalankodó­kat csak motorkerékpárral le­hetne utolérni ; rendőrségi személygépkocsi — még ha jobb márka is volna — az egysávos úton a szembe jövő forgalom miatt nem tudna gyorsan haladni. Egyelőre még csak rémítő hír, de valóság lesz: a világ- kiállításra húszmillió látoga­tó autója tapodja majd a me­gye útjait! Hogy ugyaneny- nyi sértetlenül el is tudja-e hagyni, az országot, ahhoz számtalan feltétel kellene. Lesz-e? Ez a jövő kérdése. Talán segítség a közeli és a távoli . jövő forgalmának , ja­vításához. hogy a közlekedé­siek nyitottak a pártok, a vallási felekezetek irányában is. Mint egy felszólaló meg­fogalmazta: a közutak bizton­sága érdekében létrejöhet a társadalmi közmegegyezés. Azt pedig e sorok írója teszi hozzá: ha a pártokon s a val­lási szervezeteken kívül a volánt markolóik is hajlan­dóak e közmegegyezésre, megérhetjük, hogy félelem nélkül kelhetünk útra akár gyalog, akár gépkocsival. TBE MUTASD A BORÍTÉKODAT - MEGMONDOM, HOL LAKSZ Mennyit ér a munka, ha vidéki? Évtizedeken át klasszikus problémának számított az a bérdifferencia, amely a fővárosi és a vidéki munkavállalók közé ékelődött. Hátrányos megkülönböztetésben részesültek a vidékiek, mert az illetékes bérügyi hatalmak — többnyire egy fővárosi központú szervnél — úgy gondolták, a vidéki ember csak lehajol és fölszedi a zöldséget, bemegy az istálló­ba, megfeji a tehenet, a pénz pedig, amelyet a munkahelyén, az állami vállalattól kap, jóformán csak ráadás. fíp» ®3 WÚ^ és vééasM Kevesellni ? Ugyan ! Hiszen örült a . vidéki, ha . sikerült egyáltalán • álláshoz1* Jutnia; helyben, utazgatás nélkül, mert ez csak keveseknek ada­tott meg. Nemhogy apró fal­vakból, de például Pest me­gye városaiból is tömegével kényszerültek az emberek a fővárosba ingázni, igaz, sok­szor dupla annyi fizetésért. Megérte a pluszköltség, ami­be a vonat, az autóbusz ke­rült. Persze a vállalatok is hozzájárultak az utazáshoz. Az országban végbemenő változások némiképp ezt a területet is érintik, bár a helyzet mindenképpen, fele­más. Egyrészt már a régi szisztéma sem volt egészen igazságos, hisz a kertművelés, az állattartás pénzbç és fá­radságba került vidéken, azonkívül az új generáció la­kótelepeken él — más szóval a piacról. Mégpedig olyan piacról, ahol az árufélék és az árak tekintetében kisebb a választék, miint a főváros­ban. ­PUisvörösváron mondta egy vasutas: méhkasba nyúl az, aki a bérdifferenciát bolygat­ja. A vasút olyan szövevényes szervezetű, hogy mindig talál­nak a fejesek kellő indokot, bár az nem minden esetben helytálló. Vannak például kiemelt forgalmú, és ennek megfele­lően kiemelt bérezésű pálya­udvarok, ahol arra hivatkoz­nak, hogy jóval nagyobb a felelősség, s a tizenkét órás szolgálati műszakot kitölti az effektiv munka, szemben egy vidéki kis állomással, ahol a tizenkét órából nyolc is csu­pán „jelenlét". A vidékiek szerint viszont nem mindegy, melyik kis állomásról van szó. PUisvörösváron például az Érc- és Ásványbánya léte nagyobb terheket ró a vas­utasokra, hálátlanabb munkát kell végezniük, mint más kis állomások dolgozóinak. De vessünk egy pillantást a bé­rekre. A Kelenföldi pályaudvaron — ahol 24 óra alatt több mint 500 vonat hadad keresztül, vagy indul — egy felsőfokú végzettségű forgalmi szolgá­lattevő tíz év után 15 900 fo­rint alapbért kap. Ezzel szem­ben Pilisvörösváron egy fel­sőfokú végzettségű forgalmi szolgálattevő alapbére . 35 év Után 9 000 forint. Más cégeknél, így a Taurus Gumigyárban arról értesül­tem, hogv bár igen szembetű­nő különbség volt a vidéki telephelyek, illetve a fővárosi központ dolgozóinak bére kö­zött, a vállalat vezetői a szakszervezettel karöltve épp azon fáradoznak, hogy ap­ránként véget vessenek a hátrányos megkülönböztetés­nek. Ügy látszik, belátták, amit a váci gumigyár szak- szervezeti titkára fogalmazott meg, hogy „a vidéki ember­nek is meg kell tudnia élni a fizetéséből, aminek semmi kö­ze sem lehet ahhoz, hogy van-e kertje, csirkéje, borja.” ' Az újpesti Chinoin Gyógy­szergyár esetében pedig mint­ha egyenesen a vidékiek ja­vára billene a mérleg, leg­alábbis ez derül ki a Gulyás Mihály raktárgazdálkodási csoportvezetőtől kapott ada­tokból. Elmondta, hogy ők va.óban nagyobb figyelmet fordítanak a vidéki dolgozók­ra, már csak azért is, mert a pestinél kevésbé komfortos helyen kénytelenek dolgoz­ni. Mindehhez csak annyit fűz­nék hozzá, remélhetőleg a jö­vőben teljesen eltűnik a vi­déki-pesti ellentét, s a mun­kabérnél csakis az dominál majd mindenütt, hogy mit és hogyan teljesít az ember. Horváth It. Magdolna Történelmi lovastúra Hagyományteremtő szán­dékkal lovastúra indult útnak kedden Jászjákóhalmáról az 1848—49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges ta­vaszi hadjáratának színhe­lyeire a Budapesti Történel­mi Lovasegyesület és a Szé­chenyi Társaság szervezésé­ben. A lovastúra résztvevői a Jászberény—Tápióbicske— Nagykáta—lsaszeg—Gödöllő— Vác útvonalon haladva április 8-áig végigjárták a magyar nemzeti függetlenségért indí­tott harc immár jelképesnek számító településeit, s leróják kegyeletüket az ottani emlék­helyeken. Szerkesztőségünk a követ­kező nyílt levelet kapta: Balogh László Ürnak, a Pest Megyei Tanács V. B. Elnökének! A Szabad Demokraták Szö­vetségének Pest megyei 1. sz. választókerületében működő nagymarosi, erdőkertes—ve­resegyházi, perőcsény—vámos- mikoiai, letkési és szobi cso­portja felszólítja önt, mint az MSZP e körzetben indult egyéni képviselőjelöltjét, hogy a Pest Megyei Tanács V. B, elnöki tisztségéről még a vá­lasztások második fordulója előtt mondjon le. Tisztelt Balogh Űr! ön beosztásánál fogva Pest megye első számú hivatalno­ka. Véleményünk szerint vá­lasztási harcának színteréül ön azért választotta Pest me­gye 1. sz. választókerületét, mert itt érezte leginkább azt, hogy eredményesen fog szere­pelni. Az első forduló ismert ered­ményeiben ön katasztrofális vereséget szenvedett. A választókerületben nyil­vántartásban lévő választópol­gárok száma: 37 759 fő, ebből érvényesen szavazott: 24 934 fő, önre szavazott: 1839 fő. Ez az érvényes szavazatok 7,37 százaléka. Ez az eredmény lényegesen rosszabb az MSZP országos, il­letve Pest megyei átlósánál. Nem lehet magyarázni általá­ban az MSZP elleni fenntar­tásokkal, hanem csak az ön személye iránti ellenszenvvel. Ön mint a Pest Megyei Ta­nács V. B. elnöke személyében is tevékenyen részt vett a nagymarosi vízlépcső építésé­nek erőltetésében, és ezzel hozzájárult a so'.uniililiárdos kár mellett Nagymaros község jelenlegi csúfos környezeté­hez. Szerencsére a kormány­ban működő felelős erők az utolsó pillanatban megakadá­lyozták a további kártevést. Ezért az SZDSZ aláíró he­lyi csoportjai nyomatékosan felszólítják önt, hogy vonja le a megfelelő következtetést, és haladéktalanul mondjon le a Pest Megyei Tanács V. B. elnöki tisztségéről. Tisztelettel: az SZDSZ nagymarosi, letkési vámosmikolai, perőcsényi és szobi ügyvivői Balogh László a következő választ adta a nyílt levélre: A választási kampánynak még nincs vége. így igaz! Hogy a szobi térségben az SZDSZ-nek komoly szüksége van pozíciód erősítésére, ha nyerni akar. Ez is világos! És hogy ehhez az MSZP színei­ben indult megyei tanácsel­nök lemondását követeli, va­lóban hatásos! Természetesen azoknak, akik nem ismerik a tényeket. A nagymarosi országos be­ruházás születésénél nem bá­báskodtam. A vita — képvi­selőségem idején — csak a le­állítás kérdéséről folyt. Ebben az ökológiai biztonságot első számú feladatnak tekintettem, és együtt képviselteim a Parla­menttel a vízi erőmű építésé­nek leállítását is. Közben si­került a települések és a la­kosság érdekeinek védelmében elérni a szükséges közművek és járulékos beruházások befe­jezését. A tényékhez tartozik az is, hogy a Szocialista Párt az adott térségben nem több, ha­nem kevesebb szavazatot ka­pott, mint az egyéni képvise­lőjelöltje. A választási körzetet nem én választottam, illik tudni, hogy az elmúlt ciklusban ezen a vidéken én láttam el a par­lamenti képviseletet. Ügy ér­zem — és ebben az ott élő vá­lasztópolgárok sokszor meg is erősítettek —, a körzet fej­lesztését igyekeztem jól szol­gálni. Ennek ellenére tudo­másul veszem, hogy az embe­rek többsége az alapvető vál­tozásokra szavazott. Kívánom, hogy a továbbiakban a meg­növekedett körzet is eredmé­nyesen fejlődjön. A megyei tanácselnöki funkció nem függvénye az or­szággyűlési képviselő-választá­soknak. Lehetetlen és hihe­tetlen, hogy a levél írói ne tudnák: az elnököt a megyei tanács testületé titkosan vá­lasztja, ez a hatáskör mindig a testületet illeti. Demokrá­ciában, jogállamban ez más­ként nem is lehet. ★ Szerkesztőségünk mind a nyílt levelet, mind Balogh László válaszát leközölte, azonban az ügyben további vitát indítani egyelőre nem kíván. szükség lesz. Azt szokták mondani, a gyengének diktál­nak, az erőssel tárgyalnak. Persze távlati célként nem szabad lemondani arról, hogy szűnjék meg mindkét kato­nai szervezet, dolgozzanak ki olyan kollektív biztonsági rendszert, amelyben minden európai ország érdekelt. Ál­lamközi szerződések, garan­ciák sora biztosítsa minden ország számára a független­séget és a szuverenitást. Én nehezen tudok elképzelni egy olyan Európa-házat, amely­nek az egyik bejáratát a Var­sói Szerződés, a másikat pe­dig a NATO ellenőrzi. Ennek a közös otthonnak szerintem egy bejárata van, ezt egy kollektív, katonai tömböktől mentes biztonsággal lehet csak őrizni. G Leszünk-e mi a leszerelés, a haderőcsökkentés, a csaoat- klvonások után olyan erősek, hogy bárki tárgyalni akarjon velünk? — Az ország védelme ed­dig is a nemzeti hadsereg föladata volt. Igaz, egy eset­leges támadás esetén számít­hattunk a VSZ tagállamainak segítségére, s számíthatunk mindaddig, amíg a szerződés érvényben van. A tavaly de­cemberben, a miniszterelnök által meghirdetett haderőre­form nyomán egy, a jelenle­ginél kisebb, de a védelmi jellegét tekintve ütőképesebb hadsereg jön létre. Olyan., amelyik sokkal intenzívebb és magasabb színvonalú ki­képzésben részesül, amelyik Magyar Honvédség néven sok­kal jobban átérzi a felelőssé­gét, amelyiknek csak saját kormánya, Parlamentje pa­rancsol, s így nagyobb is a becsülete. Persze ennek ára van. Többek között az, hogy nem ér rá utat építeni, arat­ni, metróalagutat fúrni. En­nek a reformnak része, az is. hogy az alakulatokat te­rületileg arányosabban osszuk el az országban, hiszen ed­dig többségük a Dunántúlon állomásozott. Most viszont a csökkenő létszámú és csökke­nő haderővel rendelkező hon­védségnek a teljes ország vé­delme a föladata. Azt hiszem, ezek a reformok, és egy ilyen hadsereg képes biztosítani az ország szuverenitását. O Akkor, ha ebben segíti a politika, — Természetesen. A legha­tékonyabb védelmet a mi belpolitikánk, a szomszédok­kal folytatott békés viszony, s persze a környező államok belpolitikája, velünk szembe­ni magatartása jelenti. Azt gondolom, jó esélyünk van arra, hogy Európának ezen a felén sem a katonáké, hanem a diplomatáké és a politiku­soké legyen a döntő szó. J. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents