Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-27 / 98. szám

«r*r MtCI'f. 1990. Április 27., péntek Kartali férfi ne nőjön az égig Dísz- vagy víztorony? Kartal átlagos magyar falu. Az elmúlt évtizedekben nem kapott se többet, se keveseb­bet, mint a többi hasonszőrű település. Nincs igazi központ­ja, ott parcelláztak, ott nyi­tottak utcát, ahol éppen hely volt és szükség mutatkozott, vagyis tudatos településrende­zés nélkül, de hát ez sem ki­rívó. Templom, kocsma, orvo­si rendelő, tanácsháza, ABC a főútvonalon, közöttük a há­zak. Kartalon nincs öregek ott­hona. Sőregi János tanácsel­nök azt mondja, évekkel ez­előtt hozzáláttak egy épület felújításához, mert vagy 30- 40-en igényelték volna a nap­közit, ám mire elkészültek a tatarozással, nem akadt, aki eljárt volna, a család lebeszél­te őket. Beköltöztették hát a házba a gameszt. Pedig a nagyközség 5600 állandó lako­sából nyolcszáz a nyugdíjas. összevonja a szemöldökét Deák István, a cukrászda tu­lajdonosa, amikor az idősek­ről faggatom: — Az én apám szívesen ment volna az öregek napkö­zijébe, s nagyon számított rá Kiss József is, aki azóta Sza- dán van, a szociális otthon­ban. A helyiek többsége Gö­döllőre, lkladra, Aszódra, Pestre, Hatvanba jár dolgoz­ni, nincs, aki ellássa az idő­seket, jóllehet legtöbbjük csak egy kis beszélgetésre vágyik. Talán érdemes volna újra fel­mérni az igényeket... Az egykori pártszékházat birtokukba vették az építők. A bővítés után itt kap helyet az új művelődési otthon. Meg­lepő azonban, hogy idegenek, a kálói Építőipari Kisszövet­kezet. szakemberei dolgoznak, holott Kartal mindig híres volt arról: a település érdeké­ben készek a társadalmi mun­kára. A helyiek zöme az épí­tőiparból él, ott voltak az is­kola, az óvodák, a posta, a templom korszerűsítésénél, bővítésénél. — Ezúttal meg sem kísérel­tük a társadalmi munka meg­Az idősebbek ma is bő szoknyában járnak, a vasárnapi misére maguk hímezte csodaszép ünneplőt öltenek (Vimola Károly felvételei) szervezését — mondja Sőregi János. — Elmúlt az a világ, amikor a környező vállalatok bőkezűen adakoztak község­fejlesztésre, s az emberek in­gyen megfogták a lapátot. Logikus az okfejtése, ugyan­akkor többektől hallani a falu­ban, hogy nem mindenki örül ennek a művelődési háznak. Megkérdőjelezik ugyanis, hogy érdemes-e milliókat ölni bele, kivált, hogy ideiglenes jelleggel üzemelne, mert az ezredfordulóra mégiscsak új komplexumot szeretnének. Azt is beszélik — nem min­den alap nélkül —, hogy ha a nagyterembe beül majd 150- 200 ember, megfulladnak, oly alacsony a mennyezet. Mond­hatnánk. persze, kartali ember ne nőjön az égig... A régi művelődési ház he­lyén rövidesen hozzálátnak a mozi kialakításához. Igaz ugyan, hogy a kultúra ott­honát többek között azért kel­lett elköltöztetni, mert a szom­szédos kocsma úgymond nem jó cégér. A nagyközségnek az idén 23 milliója van fejlesztésre, ebből papír szerint 5 milliót visz el a művelődési ház. Hat és fél milliót szánnak belvízrende­zésre, 4-4 milliót az iskola fű­tés-korszerűsítésére, illetve gázvezeték építésére. Szegény az eklézsia, nincs mód csator­názásra, s a kívántnál lassab­ban halad a telefonhálózat fej­lesztése is. Sőregi dísztoronynak csú­folják a kartaliak azt a hidro- glóbuszt, amely öt esztendeje magasodik a település föutcá­Török átok Az ember, mert megöregszik, esetleg mert paferónus nélkül marad, azért csak nehezen vi­seli, ha ezt mások kihasznál­ják. Mindig elszomorít, amikor gyerekek, idősek szenvedő ala­nyai embertársuk erőszakossá­gának. Nézem Csóré Lászlóéit ren­dezett portáját, hallgatom a hetvenes éveit taposó bácsi sé­relmét. Szomszédja betonalapú kerítést húzott a telekhatártól 30 centire, a Csóré porta rová­sára. Fut most az öreg fűhöz- fához, lenne aki segítene igaza érvényesítésében. Tudom — ha jogos is amit kér —, mire kimérik a földet, míg ítélkezik a bíróság, a kis- öreg több ezer forintot is ki­fizet okmánybélyegre, perkölt­ségre, vonatjegyre. Közben tel­nek a hónapok, esetleg az évek, mert hát tyúkper ez a javából. S az eredmény? Talán vissza­kap pár száz forint értékű föl­det, vagy az érte járó pénzt, de hát az idő nem neki dolgozik, őrlődik egészsége, hátralévő életére pedig bizonyára szerez egy rossz szomszédot, erről a viszonyról viszont bölcs Ara­nyunk megírta már: török átok. jának végében, de a lakosság azóta sem érzi áldásos hatását. A torony — amióta először felnyomták bele a vizet — szemmel láthatólag ferde, s úgy szól a fáma, hogy bizony azóta is üres. Mi hát az igaz­ság? — A lakosság nyomására nemrég kérdőre vontam az üzemeltető PVCSV-t. Levelük tanúsága szerint üzemeltetik a tornyot, bár magam nem másztam fel meggyőződni ró­la, hogy valóban van-e ben­ne víz... Foglalkoztat ez a toronyügy, meg az is, amit Sőregi János búcsúzóul mondott: 31 esz­tendeje lett elnök, a szegény ségben. Most, amikor menni készül, megint csak nincs pénz. Hogy közben azért el­értek valamit? Hát istenem, azt hamar elfelejtik az em berek... A tanácselnök, a minden kori vb, illetve a tanács testü­let ténykedésének nyomai ott láthatók a településen. A kar faliak becsületén, józan ítélő­képességén múlik, hogyan mi­nősítik az elmúlt harminc esz­tendőt. Való igaz, a mai hely­zetben lehet, olykor kell is másokra mutogatni. Az ön- kormányzati választások után azonban mindenki csak a sa­ját mellkasát bökdösheti. Fazekas Eszter Áldatlan állapotok a temetőben Szeméttelep az erdőben Országos statisztika ide vagy oda, Kartalon bő a gyermek- áldás. Több családban három vagy annál is több csemetét nevelnek Délután háromra meghirde­tett találkozón egymásnak ad­ják az emberek a kilincset. Jöttek Hévízgyörkről is, s ho­zott levelet a posta Vácról. Némely ügy természetesen to­vábbi feldolgozást, utánjárást igényel, ezekre később vissza­térünk. Péter István, a kartali Kis­gazdapárt elnöke azt nehez­ményezi, hogy a község erdei­re a bagi központú tsz tette rá a kezét, de ahelyett, hogy jó gazda módjára sáfárkodott volna az er döv agy ónnal, kira­bolta azt. Állítása igazát Ur­ban János párttagtársa is alá­támasztja. Leveleket, íveket mutatnak, amelyek tanúsága szerint 230 aláíró követeli vissza a téesztől a községi er­dőt, no meg azt, hogy a ve­zetők nevezzék meg, ki a fe­lelős azért, hogy az erdő ma szeméttelep. A kisgazdák fáj­lalják azt is, hogy Kartal egy­kor virágzó állattartását tönk­retették, mert ma — állításuk szerint alig-alig legelnek tehe­nek a réten. Eltűntek az ólak­ból a sertések, a hízómarhák, s hol van már az az idő, ami­kor tízezerszám neveltek ba­romfit. Száraz Árpád mészoltó kis­iparos sem fukarkodik a bírá­lattal. Kilenc esztendeje adta be telefonigénylését, de még most sincs készüléke, noha akadnak falubéliek, akiknek két hete jutott eszükbe kitöl­teni az ívet, s biztos hama­rább lesz készülékük, csak mert közelebb ülnek a tűzhöz. Panaszolja azt is, hogy a nagy esőzések idején éjszakákat töl­tenek az utcán, a házak pincé­jében, mert mindent elönt a belvíz. Ladas László azt kifogásol­ja, hogy két éve a tanács le­szedette a közkifolyó kutakat. Az meg egyszerűen tűrhetet­len, amilyen állapotok a teme­tőben uralkodnak — folytatja felháborodva. — A tanács dm ga pénzen csináltatott egy négykerekű kocsit, azon húz­zák a koporsót a sírig. Pedig annyiból már egy használt au tót is vehettek volna. A sír­ásók szinte mindig részegek apámat is leejtették. Ha az ember meg akarja adni ha­lottjának a végtisztességet kénytelen megbízható embere­ket felfogadni a halottszálli- táshoz... Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell A hét elején három munka­szüneti nap jut a pihenésre és szórakozásra. Erre jócskán fel­készültek a művelődési intéz­mények. Május elseje alkal­mából sok helyütt rendeznek a megyében majálisokat, sza­badtéri programokat. Ezek­ről lapunk más helyén külön szólunk, itt csak azokról az eseményekről tájékoztatunk, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az ünnepi rendezvé­nyekhez. Cegléden április 27-én, pén­teken este 7 órai kezdettel a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti társulatának ven­dégjátékában gyönyörködhet a színházkedvelő közönség. Sü­tő András Vidám sirató című nagy sikerű színdarabját hoz­ta el a ceglédieknek az erdé­lyi társulat. A képzőművészet kedvelőinek érdekes kiállítást ajánl a Ceglédi Galéria. A Ti­rol 2 csoport mutatja be alko­tásait. Gödöllőn ugyancsak a kép­zőművészet kedvelőnek kínál­nak érdekes látnivalót. A ga­léria termeiben a gyermek­rajzokból rendeznek kiállítást Lelkünk virágai címmel. Nagykőrösön május 3-án es­te 6 órai kezdettel az Állami Zeneiskola tanárainak hang­versenyére, tavaszi koncertre várják a zenekedvelőket. Vácott a Madách Imre Mű­velődési Központ színházter­mében Shakespeare Szenti ván- éji álom című vígjátékában gyönyörködhetnek Thalia bará­tai. A Veszprémi Petőfi Szín­ház vendégjátékaként színre kerülő előadáson egyebek kö­zött Bősze György, Tordai Te­ri és Fazekas István főszerep­lésével elevenednek meg a klasszikus mű alakjai. Érdekes élményben lesz részük azok­nak, akik a fotóművészet iránt érdeklődnek. A művelődési központ emeleti galériájában Viczai Lajos fotóművész tár­ja a közönség elé oagas szín­vonalú művészi fényképeit. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban május elsején nagyszabású majálist rendeznek. Elsősorban a gye­rekeket várják szüleikkel. A programot is úgy állították össze, hogy a legfiatalabbak megtalálják szórakozásukat. A műsor vezetőjétől. Juhász Im­rétől különböző régi játékokat tanulhatnak. A gyermekprog­ram reggel 9 órától 12.30-ig tart. A felnőttek szórakozásá­ra a budakalászi Lenvirág Együttes teszi vidámabbá ezt a napot. A délután fél kettő­kor kezdődő műsor érdekessé­ge, hogy a bemutató után, aki­nek kedve tartja, maga is be­állhat a táncosok sorába. J4étvéfe Budapesten igazán rangos zenei eseménynek ígérkezik az áprili- 28-án, szombaton este fél nyolckor kezdődő koncert. Komlós Katalin tartja forte- piano-estjét, amelynek közre­működője Zádori Mária ének­művésznő is. A vásárnaptár is sokféle ér­dekes programot ígér. Április 29-én Albertirsán autóvásárt rendeznek. Ugyancsak autóvá­sár lesz ezen a napon Érden. Április 28-án Gyatra, országos vásárra invitálják az érdeklő­dőket. K. Z. Bakancsosok a Pokol csárdától Túrák két keréken A természet kedvelőinek a hét végére számos szabadtéri programot ajánl a Budapesti Természetbarát Központ. Újabban mindinkább előtér­be kerülnek azok a túrák, ame­lyeket két keréken bonyolít­hatnak le a résztvevők. Április 28-án délutántól má­jus elsején délutánig a Csikó­váraljai turistaháznál üthetnek tábort azok, akik a különböző kerékpáros programokban kívánnak részt venni. A há­romnapos eseménysorozat ke­retében — egyebek között — 50 kilométeres gyorsasági ver­senyt és 70 kilométeres tájé­kozódási versenyt is rendez­nek. A táborozok itt ismer­kedhetnek meg azokkal a bél­és külföldi kerékpáros túra­programokkal is, amelyeknek megszervezésére a Budapesti Természetbarát Központ vál­lalkozik. Kiemelkedő ajánla­tuk a július 2-től 13-ig tartó kerékpártúra. Ennek végcélja az osztrák főváros. A részt venni szándékozók minden pénteken délután 17 és 18 óra között a Budapesti Természet- barát Központnál (Váci utca 62—64. I. 123.) jelentkezhet­nek. Ugyancsak a kerékpáro­sokra gondoltak az április 39- én reggel 9 órától, a Csikóvár- aljai turistaháztól indítandó természetbarát triatlon kerék­pártúrával. A bakancsos turistáknak két érdekes programot ajánlanak a hét végén. A Gyopár Turis­taszervezet április 29-én tava­szi dunai körsétára invitálja a természet kedvelőit. A csoport a Pokolcsárdától indul, s to­vábbi útvonala a Martoska sziget—Szőlőalja—Kisoroszi— Kecskesziget—Tahitótfalu. A részt venni szándékozók vasúti jegyet Vácig vásároljanak, a csoport reggel 7.10 órakor ta­lálkozik a Nyugati pályaudvar 4. vágányánál. Május elsején hegyvidéki sétatúrára invitál a Természet- barát Szövetség. Az útvonal Budaliget—Kovácsi erdőföldek —Zsíroshegy—Solymár. Talál­kozó reggel 8 órától a Balázs vendéglőnél. Fűszerek a kertből Illatok, ízek Köztudott, a főszerek színe- java távoli földrészekről érke­zik, ezért a szűkebb pénztárcá­júaknak nem mindig elérhe­tő. Sok fajtát azonban hazai kertjeinkben is megtermelhe­tünk. Ezek közül mutatunk be egynéhányat. A kömény a világ legelter­jedtebb fűszereinek egyike. A kellemes aromát és ízt adó ha­tóanyaga az illóolajban levő carvon Kenyerek, sajtok, po­gácsák. kolbászok, pácok, sa­láták. egyszerű levesek és tö- zelékek étvágygerjesztő fűsze­re. A kapor a Földközi-tenger vidékéről származó, erős illa­tú növény Ismerték már az ókori egyiptomiak is. A ma­gyar konyha régi. kedvelt fű­szere Nálunk főleg a friss, fi­noman szeletelt leveleket hasz­náljuk levesek, saláták már­tások. főzelékek, savanyúsá­gok ízesítésére. Az e heti szám tartalmából: Szökés Beverly Hills-ből — egy magyar televíziós kitálal Gábor Zsázsáról. A gyilkos öregasszony. Bukfenc a halálba. A képhamisító. Romy Schneiderbe szerelmes volt a kancellár?

Next

/
Thumbnails
Contents