Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
4 fúrtam 1990. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA DUMA MENTI RÉCIÓK BONTAKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE Közelebb az egységes Európához — Ügy gondolom, az Alvók—Adria együttműködés ihlette meg az osztrák tartományok egyikét, Alsó-Auszt- riát, amikor tavaly ősszel kezdeményezte a Duna menti régiók szorosabb kapcsolatteremtését — mondta bevezetőül dr. Kocsis Péter, a megyei tanács elnökhelyettese, aki Pest megye képviseletében részt vett e kezdeményezés nyomán megrendezett két találkozón. — Komoly lehetőséget látok a közvetlen és a legszélesebb kapcsolatok kialakítására e keretekben — folytatta —, mert úgy tűnt, egyúttal az említett országok közötti együttműködés tapasztalatait, elsősorban gátjait már figyelembe vették a kezdeményezők, amikor tavaly novemberben összehívták a találkozót javaslataik kifejtésére, s a megvalósításhoz az együttgondolkodás felajánlására. Az alapgondolat: elősegíteni a népek közötti jobb megértést, a békés egymás mellett élést, a közelebbi megismeréssel, s a kapcsolatok kiépülésére bízni mindenfajta lehetséges együttműködést. Hosszabb távon pedig, az egy- sg&çs Európa kialakításához., segíteni e térségek fejlődését. Kihagyva az országos kormányzati szervek közreműködését, közvetlenül a középszintű egységekre, a tartományokra, megyékre bízva a koordinációt. A Duna mint összekötő kapocs szimbolizálja az érdekközösséget. Az első, a novemberi bécsi találkozóra valamennyi érdekeltet meghívták. A kezdeményezők részéről Alsó- és Felső- Ausztria tartomány, Bécs és Burgenland, az NSZK-ból Bajorország, Magyarországról Pest megyén kívül további hat Duna menti megye, Csehszlovákiából a Dél-Morva térség és Nyugat-Szlovákia, Jugoszláviából és a Szovjetunióból egy-egy nagyobb közigazgatási egység, a Szerb Szocialista Köztársaság, illetve a Moldvai SZSZK képviselői vettek részt a találkozón. Természetesen Romániát is meghívták, de onnan akkor nem küldtek delegátust. (Az érintett országok bécsi nagykövetségei megfigyelőként, konzultánsként voltak jelen mindkét találkozón.) A második, a múlt heti bécsi konferencián már minden kérdésben közös nevezőre jutottak a résztvevők. Ezen a találkozón Románia is képviseltette magát, egyelőre csupán megfigyelőként, a bécsi követség egy alkalmazottjával. Mint kitűnt, sok az azonosság, a közös gond, probléma tehát nem csupán a Duna köti össze e térségek népeit, az érdekek egy része is közös. Gazdasági, tájvédelmi és rendezési, közlekedési, idegenforgalmi, környezetvédelmi, kulturális és tudományos együttműködés kérdéseit tárgyalták. Mégpedig azzal a határozott, kinyilvánított szándékkal, hogy az együttműködés ne merüljön ki protokolláris, vezetői találkozókban, s még csak szakértői konferenciákban 'sem. Bár ez utóbbiakra nagy szükség lesz. Munkacsoportok alakulnak a kapcsolatok közvetítésére, programozásra, de legfeljebb évente egy-egy konferencia erejéig tanácskoznak. A mielőbbi konkrét, érdekeltségi .alapon létrejövő találkozók összehozása a cél. A Duna menti régiók együttműködése kiépítésével járó minden költséget az első időkben magukra vállalták az ausztriai résztvevők és Bajorország. Az utóbbi rendezi például a jövő évi találkozókat. Majd azt követően sorra következnek a többiek, jelezve ezzel azt is, hogy egyik ország sem sajátíthatja ki magának a vezetőszerepet. A múlt heti bécsi találkozón Pest megye többek között kiemelten javasolta; alakuljon a kezdeményezés keretében munkacsoport a feltételezett Bécs—Budapest világkiállításon való részvétel előkészítésére. Valamennyi jelenlevő támogatta ezt a javaslatot, különös érdeklődés nyilvánult meg a többi magyar megye és a jugoszlávok részéről. Valamennyien — már korábban is kinyilvánították —, szeretnének részt kérni a világesemény megrendezéséből. VALENCIAI VENDÉGEK A barátság szálai A hét első felében Pest megye vezetőivel folytatott tárgyalásokat Spanyolország Valencia megyéjének küldöttsége. A hattagú delegációt Joan Bravo Escuriet, a megye szociális és kulturális ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese vezette. A csoport két tagja gazdasági szakember, vállalkozó volt, akik külön megbeszéléseket folytattak a megyei illetékesekkel különféle, lehetséges ipari beruházásokról. Közvetlen aktualitását a látogatásnak a vasárnap Szentendrén megnyílt, a bikaviadalokat hirdető plakáttörténeti kiállítás adta, amelyet Joan Bravo Escuriet nyitott meg. A tárgyalásokon mindkét fél megerősítette az év tavaszán aláírt testvérmegyei szerződésben megfogalmazott együttműködési szándékát. Olyannyira, hogy felvetődött az is, Pest megye képes-e fifinanszírozni a kölcsönösséggel, a kapcsolatteremtéssel együttjáró anyagiakat. S minthogy nem, a valenciaiak hajlandók e kiadások nagyobb részét magukra vállalni. Majd megtalálják a módját, hogy megyénk mivel és hogyan kompenzálja azt. A látogatás másik célja az volt, hogy megállapodjanak az együttműködés elsősorban idei, de a jövő évi programjában. Így például még az idén megoldják tanárok és diákok cseréjét a nyelvtanulás érdekében. Fiatal spanyol művészek érkeznek egy hónapra a zebegényi nyári képzőművészeti szabadiskolába, s ennek viszonzásaként magyar művészek utaznak a valenciai nemzetközi ifjúsági táborba. Pest megye felajánlotta, hogy tárlatot rendeznek Valenciában Péreli Zsuzsanna szentendrei textilművész munkáiból. Ezenkívül spanyol barátaink szívesen fogadnának szintén még ebben az évben Czóbel- és Barcsay-kiállítást is. Jövőre pedig a Ferenczy- családdal ismerkednének meg. — Számunkra érthetően rendkívüli fontosságú a gazdasági kapcsolatok élénkítése, kiépítése, s ezt Pest megye részéről kifejezetten jeleztük a találkozókon — hangsúlyozta dr. Kocsis Péter. — Meggyőződésem, ez az alakuló keret alkalmassá válhat az ilyen jellegű kapcsolatok katalizá- lására is. Elsősorban a közvetlen információcsere révén létrejöhetnek vállalkozói találkozók. S hogy ez megtörténhessen, bevontuk a Gazdasági Kamara megyei és más érdekképviseleti szerveket, hogy legyenek igény szerinti gondozói e messzemutató lehetőségnek. Adóügyekben Budán is A Pest Megyei Adófelügyelőség áthelyezte ügyfélszolgálati tevékenységét a Budapest XIII. kerület, Petneházi utca 6—8. szám alól a II. kerület. Krisztina körút 2—4. szám alatt lévő budai területi ügyfélszolgálati irodába. Az iroda ügykörébe tartozik a lakásépítés, -bővítés, -korszerűsítés, valamint a lakáson. lakóépületen végzett egyéb, lakásaíapterület-bőví- téssel nem járó munkák esetén magánszemély, az építőközösség és a társasházközösség által forgalmi adó (áfa) visz- szaigénylésének intézése. Továbbá az adószám kiadása az adóköteles tevékenységet folytató magánvállalkozók és a magánszemélyek adóigazgatási azonosító számmal való ellátása, az adatmódosítás rendezése. nyilvántartásainak hitelesítése. Valamint beadványok átvétele, nyomtatvánnyal, kiadvánnyal, csekkel való ellátás. adóbevallásokkal kapcsolatos ügyintézés. Félfogadási idő hétfőn és szerdán 8—18 óra között, kedden, csütörtökön és pénteken 8-tól 16 óráig. Az iroda megnyitásával lehetőség nyílik a kulturáltabb, gyorsabb ügyintézésre. Ezzel egyidejűleg a Petneházi utcában megszűnik az áfa-vissza- igénylés lehetősége. ELSŐ A LEGEREDMÉNYESEBBEK KOZOTT A nagykúudak ma ünnepelnek A múlt évi településfejlesztési társadalmi verseny városok közötti kategóriájának győztese Nagykáta lett — mint ezt korábban már közöltük. Ma ünnepélyes keretek között a Nagykátai Városi Tanács ülésén adják át a városnak a kitüntető oklevelet és az első helyezettnek kiírt 1,8 millió forint s díjat. A hír hallatán felhívtam telefonon Akantisz Marcellt, a városi tanács elnökét, hogy elsők között gratuláljak és megkérdezzem, mivel érte el Nagykáta lakossága és gazdálkodó szervei ezt a nagyszerű, az egy lakosra jutó 4616 forint értéket képviselő eredményt. — Elsősorban a strandfürdő építésével, amely már 50 százalékos készültséget mutat. Eddig 50 millió forintot ruháztunk be kétkezi meg gépi munkával és pénzzel is. Hamarosan kész a két medence, persze előbb a területet kellett elrendezni, meg kerítést építeni. Gondolja csak el — hívta fel a figyelmet a tanácselnök —, csupán a földmozgatás mekkora munkát adott: hatezer köbméternyit kellett ÁLLAMOSÍTANI KÖNNYEBB VOLT? A hit tettek nélkül halott Demokratizálódó társadalmunkban az egyházak, a felekezetek helye és szerepe a szemünk láttára változik, s napjaink szerves részévé válnak. A nemrég elfogadott, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tételesen is rögzíti, hogy a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői az egyházak. Vajon megítélhető, jellemezhető-e megyénk közel egymillió lakosának meggyőződése, vallásossága, hitélete? Miként látja az egyházak tevékenységét a megyei tanács társadalompolitikai titkára, Nemoda István? — Minden bizonnyal a szociológiai vizsgálódások tudományos igényű képet tudnának erről adni, de aligha van szükség erre, főként nem az államigazgatás számára. Közismert, hogy Pest megyében sok a hívő. az aktív hitéletet élő ember. Ma talán még nyilvánvalóbb, hiszen meggyőződését, hitét senkinek sem kell elrejteni. Persze a félelem, a bizonytalanság teljes oldásához még idő kell. 9 Nem is olyan régen még jogszabály kötelezte a tanácsi dolgozókat az egyházak és a hívők tevékenységének szemmel tartására, elemzésére. — Valóban, de ezek már csak kultúr-, illetve politika- történeti érdekességgel bíró archív dokumentumainkban lelhetők fel. Feladatkörömmel ismerkedve számomra is tanulságos volt rekonstruálni az állam korábbi egyházpolitikai gyakorlatát ellenőrző, korlátozó szerepkörét. Hangsúlyozni szeretném, több mint egy esztendeje nem készül kimutatás a hittanra beiratkozott tanulókról, s nincs körmeneti létszámbecslés, jelentési kötelezettség. Amint a párt— állam szétválása, úgy az állam—egyház szétválása is megtörtént, megszűnt a gyámkodás, s bizton mondhatom, az egyházi önállóságba való állami beavatkozás is a múlté immár. Ki Mi indokolja akkor mégis, hogy a társadalompolitikai titkár egyházügyi referensi feladatokat lásson el a középszintű államirányításban? — Köszönöm, hogy referensnek titulált, hiszen elődöm még egyházügyi titkárként — hatósági jogkörrel bíró vezetőként — látta el a feladatát. Magam nem „ügyeket ‘ intézek, fő feladatom az egyházak autonómiája megerősítésében való állami közreműködés. A megyét érintő egyházpolitikai kérdésekben a hatáskör a mindenkori elnököt, illetve polgármestert illeti. Az én dolgom a párbeszédek előkészítése, az érdekközvetítés és nem utolsósorban a megyei szakigazgatási szervek és az egyházak közötti koordináció. £9 Mégis, mivel foglalkozik, mondana néhány konkrét „ügyet”? — Számosat említhetnék, de jelentőségénél fogva kiemelkedik Balogh László tanácselnök és Marosi Izidor váci megyés püspök februári konzultációjának az előkészítése, a megállapodásokban rögzített feladatok megvalósítása; a nagycsaládosok és a szegények támogatásában a plébániákkal. a parókiákkal való együttműködés; a közös karitatív tevékenység elősegítése; a volt egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos előkészítő munka. ■ Ez utóbbi alighanem minden településünket érinti, és a legnagyobb horderejű változást eredményez, ha jól gondolom. — Így igaz. Közel kétszáz ingatlant érint a megyében, amelyekre igényüket az egyházak eddig bejelentették. Az egyházak, a szerzetesrendek megnövekedett tevékenységükhöz szükséges működési feltételek kialakítása érdekében igénylik, kérik vissza vo't ingatlanaikat Nehezíti a dolgunkat, hogy a jelenleg hatályos jogszabály még nem teszi lehetővé az állami tulajdonban lévő ingatlanok visszaadását — tulajdonjogilag. Javaslatunkra az érintett tanácsok megkezdték a tárgyalásokat az egyházi vezetőkkel. Egyébként a teljes körű egyházi vagyon visszaadása — nem vitatva az egykori államosítás hibás és igazságtalan voltát — végtelen nagy terheket fog jelenteni mind a kormányzatnak, mind a helyi önkormányzatoknak Azt is látni kell, könnyebb volt a pártállamnak államosítani az egyházi javakat, mint a jogállamiság, a demokrácia keretei között visszaadni. Reálisan teljesíthetőnek elsőként a szociális kulturális, oktatási célú intézmények visszajuttatását látom, hiszen itt a funkció megtartható, a lakossági ellátás, a társadalmi gondoskodás folytonossága biztosítható. Pl Hallgatva szavait, úgy tűnik, szinte elkötelezettje az egyházaknak. • '— Nézze, én emberhívő vagyok hitem és szakmám alapján. Az evangélium tanítása azonban mindnyájunkra vonatkozik, egyetemes emberi parancs: „Őrizd meg hitedet és becsüld meg mások hitét”. Orientációmat, elkötelezettségemet tehát nem kell feladnom, hiszen az állam és az egyház kapcsolata a kölcsönös megértésen és egymás tiszteletén alapul. Egyébként is a hit tettek nélkül halott, s azokra a cselekedetekre, amelyeket a vallásos emberek ma tenni képesek, végtelenül nagy szükség van. kiásni, elszállítani. Beszereztük már nyugati importból a két szivattyút, elkészült a termál- és a hidegvízbázis, megépültek az üzemi utak. Megoldottuk a használt víz elvezetését. Az idén hozzákezdhetünk a fogadó főépület építéséhez. — Ezenkívül — részben szilárd aszfaltburkolattal, részben makadámszerűen — 31 utat építettünk meg közel 20 kilométer hosszúságban a lakosság közreműködésével, anyagi áldozatvállalásával és kétkezi munkájával. Többmilliós földútkarbantartást is elvégeztünk Erdőszőlőben. Hat- száz ember él a korábban elsorvasztásra ítélt külterületi településünkön. Az élet őket igazolta, hogy ott maradtak. S időközben feloldották a fejlesztési tilalmat is. — Közös összefogással épül a piaccsarnokunk, amelyet még az idén átadunk rendeltetésének — folytatta Akantisz Marcell. — Ugyanígy készült el gyermekintézményünk, a mátrafüredi tábor teljes tetőcseréje, és bővítettük a szakmunkásképző intézetet. Ezek mellett szépítettük a várost; fákat ültettünk, virágágyásokat, parkokat alakítottunk ki, rendeztünk. De jelentős volt a szomszédos településektől és az üzemektől átvett pénzek összege a közös fenntartású intézményeink céljára. Például a mentőállomás építéséhez is. Ezt a 20 millió forintos értéket képviselő létesítményt az ősszel adjuk át. Szeretném. ha lehetőséget adnának árra, hogy ezúton is megköszönjem a lakosságnak, a gazdálkodó szerveknek a város szeretetét, céljainkért közösséget vállalást kifejező- összefogását. — Már az elmondottakból is kitűnt, ezer helye van "az első díjként kitűzött 1,8 millió forintnak. — Remélem, a jelenlegi gazdasági helyzetben senki nem ért félre, ha azt mondom, számukra ennek az összegnek elsősorban erkölcsi jelentősége van. Mert. ha figyelembe vesszük az inflálódást meg az áfát, amint kézzelfoghatóvá tesszük, költjük, bizony kevésre futja majd belőle. Munkánk elismerését látjuk ebben az összegben, és ezt köszönjük. A TANÁCCSAL KÖZÖS BERUHÁZÁS ABC nyílt Ürömön A hét elején ABC-áruház nyílt Üröm főterén. Az új kereskedelmi létesítmény elsősorban a 4500 lelkes község mindennapi ellátását teszi biztonságossá, ami pedig a vásárlást illeti, az előzőhöz képest kényelmesebbé és gyorsabbá. De nem utolsósorban külső megjelenésében is egy mutatós színfoltja az új üzlet a település központjának. Az ellátás... — erről érdeklődve valaki megjegyezte, bizony elég lerobbant és szűkös volt a régi, s hát ami belefért, az volt kapható. Végül is közel a főváros, beutaztak megvenni. Persze férfi volt az illető! Valószínű nem cipeke- dett tele szatyrokkal — netán naponta —, félórákon át a zsúfolt járműveken. Az új ABC- ben a hétmillió forintos árukészlet bőségről tanúskodik és nagy választékról élelmiszerekben, zöldségfélékben, húsáruban, háztartási cikkekben és tisztítószerekben. Csak legyen mindig ilyen a kínálat. Napjaink beruházásszegény világában ritka esemény egy kereskedelmi létesítmény avatása. S mint azt Visontai János megbízott tanácselnöktől megtudtuk, az ürömi is közös összefogás eredménye. A Buda Környéki ÁFÉSZ legújabb egységét összértékben 22-23 millió forintos beruházással építtette, úgy, hogy a közműves telket ingyen adta a helyi tanács, a Pest Megyei Tanács pedig 6 millió forinttal támogatta a közellátást javító építkezést. A mintegy 400 négyzetméter alapterületű áruház átadásával lehetővé vált, hogy hasonló célra hasznosítsák az áfész régi önkiszolgáló boltját. Azt tervezik, hogy abban később — átalakítással — vasműszaki szaküzletet nyit a Buda Környéki Fogyasztási Szövetkezet, s az már nem csupán az ürömieknek kínál majd közelebbi beszerzési lehetőségeket. Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült írta: Kádár Edit t:
