Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
PEST MEG YEI ma XXXIV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1 Ara: 5,110 farín! 1990. ArniLIS 23., CSÜTÖRTÖK icce K önnyű volt jó jósnak lenni. Nem kellett különösebb képesség hozzá. Elég volt némi tapasztalat és a választó- jogi törvény előírásainak az ismerete. A második forduló előtt ugyanis azt írtam Fontolgató című cikkemben (márc. 30.) a lap hasábjain, hogy a megye választókerületeiben hozzá lehet majd jutni mandátumhoz a polgárok töredékének voksá- val is. A törvény ugyanis meglepően engedékeny. Ha a második fordulóban megjelenik az urnáknál a polgároknak legalább egy fővel több, mint a negyede, akkor az egyszerű többség képviselői mandátumot ad. Adott. Van olyan választókerülete a megyének, ahol a szavazásra jogosultaknak a 13,3 százaléka akaratából lett a jelöltek egyikéből képviselő. A kérdés, amit a mellemnek szegeztek, így hangzott: mit gondoljon a 86,7 százalék? . Amit akar? Éppenséggel gondolhat, amit akar. S gondol is, mert jártomban-keltem- ben mind sűrűbben botiok bele a töprengők, a most ébredők kusza gondolatainak a fonalába. Hogyan is van ez? Ezt kérdik. Az egyéni választókerületekről is, s még inkább a listákról, a megyei meg az országos listáról. Hol mennyi kellett egy mandátumhoz? S miért annyi ott, ha itt meg csak ennyi?! Tulajdonképpen mit ér (menynyi szavazatot sűrít) egy- egy mandátum? S ha más és más mennyiséget, akkor — hallom a töprengők értetlenkedését —• rejlik-e különbség képviselői és képviselői státus között? A jog, a törvény szerint persze nincsen különbség. Ettől még az állampolgár érezhet ilyet. Ismeretes a diákként megjelenő, álöltözetű Mátyás király esete a cin- kotai kántorral. S az esetből származtatott jog, ami szerint a cinkotai icce kétszer akkora lehet, mint a rendes, az általános. S mert annak idején egy magyar icce egyenlő volt két messzely, azaz 0,84G4 liter borral — mert elsősorban a torkok öntözőinek volt fontos ez az űrmérték —, a cinkotai icce alaposan megnövelte az elázás lehetőségét a magas másfél liternél több nedűjével. A megyében 707 030 polgárnak volt választójoga a lezajlott, kétfordulós aktuson. Elvben minden szavazat egyazon erkölcsi súllyal hullott bele az urnákba. A gyakorlatban azonban ezek az azonos szavazatok átalakultak, lettek belőlük normál iccével mpg cinkotai iccével mért lé- lekvidítók. pályaegycnse- tők. A kérdés: kinek járt a normál, s kinek a cinkotai icce?! Folytathatom a majd mindenütt felbukkanó kérdések-kétségek sorolását, például azzal: a megyei, az országos listán megválasztottak kiket képviselnek? Kiknek tartoznak beszámolási kötelezettséggel ? S egyáltalán: bármelyik képviselőt mire kötelezi a mandátuma? Egy pártnak a jelöltje volt, azaz mi lesz a többi párthoz tartozó választókkal, s a pártokon kívüliekkel, mint lehetséges elszámoltatokkal. Mire kötelez a megyei, az országos listán kapott mandátum? Főként akkor, ha olyanok (is) ezeknek a mandátumoknak a birtokosai, akik az egyéni választó- kerületükben (ha egyáltalán indultak) esetleg nem tudtak győzni. Miként lehetséges az, hogy a megye egyik választókerületében a harmadik helyre szorult jelölt több voksot tudhatott a magáénak, mint egy másik választó- kerületnek a győztese ; miféle követhetetlen számháború ez? Mikor látják legközelebb — joguk-e ez — azokat a megválasztott jelölteket, akik nem a választókerületben laknak, dolgoznak?! S utoljára, de korántsem kifogyva a gyűjtögetett kérdésekből-kétségckből : ha igaz az, amit némelyek hirdetnek, hogy a képviselő országos ügyeknek a gazdája, akkor mi lesz a választókerület gondjaival, s akkor miért kellett az egyéni választókerület, miért nem kizárólag listák kínálták a lehetséges választékot? Fránya egy dolog ez az icce—cinkotai icce páros! Mert ha valami ugyanaz, de mégsem ugyanaz, akkor kétségessé válik: az-e az, amit eredetileg annak neveznek?! Hiszen, ha magával az iccével van bajunk, akkor már teljesen érdektelen, hogy létezik egy cinkotai icce is... T anulságként felkínálkoznak a tapasztalatok, ám kérdés: némely tekintetben, s a választópolgárok némely nagy csoportjai számára nem későiek-e? Sokan úgy voksoltak, hogy elismerik: semmit nem tudtak a választójogi törvényről, a töredékszavazatokról, az országos listára felkerülő mandátumokról... Na persze, icce és cinkotai icce. Mátyásnak királyi hatalmában állt elrendelni : a cinkotai kétszer akkora, mint a rendes icce. A rendeletet megtartották. Igaz, a cinkotai iccével mért italért kétszer annyit kellett fizetni. Ezt már nem szellőzteti a történelmi anekdota. Minek is tenné? Megtudta azt a polgár, amikor — fizetett. Mészáros Ottó €sokkezs as áilafálSomésty Valutát adunk a húsért is? A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy az idén az első negyedévben tovább csökkent az ország állatállománya. A KSH Pest Megyei Igazgatóságától érkezett számok azt bizonyítják, hogy a megyei adatok nem sok tekintetben térnek el az országostól. À statisztikai felmérések szerint Pest megyében 93 ezer szarvasmarhát tartanak a nagyüzemekben és a kistermelőknél. Ez azt jelenti, hogy két év alatt hat százalékkal csökkent a marhaállomány. A vállalatok és a kistermelők is kevesebb szarvasmarhát tartanak, mint 1983-ban. Pest megyében 430 ezer sertést hizlalnak a tsz-ek- ben, a háztájiban. A hazai adatokkal ellentétben itt 2 százalékkal emelkedett a A HYELVÁNdSSÁGÉRT S MAGUKÉRT Egyesült ügyészek Tegnap a Legfőbb Ügyészségen megtartotta első küldöttgyűlését a közelmúltban megalakult Ügyészek Országos Egyesülete. Dr. Hegedűs András, a Budakörnyéki Ügyészség vezetője lagja az országos választmánynak, s egyike volt a megyei tagozat megalapítóinak. © Pest megye valameny- nyt ügyészét képviseli ez a szervezet? A megyében dolgozó hetvenhat ügyész közül ötvenkettő belépett a írissen alakult megyei szervezetbe. Egyáltalán miért volt szükség erre az újabb szervezetre? — Az ügyészek el voltak zárva a politikától, bár nem példa nélküli az egyesület szerveződése bírák és az ügyészek között, hiszen elődeink már 1907-ben alakítottak egyesületet, amely igen eredményesen dolgozott a felszabadulásig. Elősegítette az igazságszolgáltatásban dolgozók érdekvédelmét és nagyobb nyilvánosságot biztosított munkájuknak. © Az új ügyészi egyesületben hol a hangsúly: a nyilvánosságon vagy az érdekvédelmen? — Ma, amikor a Számvevőszéknél egy gyakorlott gépírónő anynyit keres, mint egy vidéki vezető ügyész, akkor ennek a szervezetnek fel kell vállalnia az érdekvédelmet. Igen, szeretnénk elérni, hogv a bírák és ügyészek fizetését a közigazgatás más dolgozóitól elkülönítve, kiemelten kezeljék. De legalább ilyen fontosnak tartjuk, hogy munkánkat jobban megismertessük az állampolgárokkal. M. K. ' ‘'ÉnïjXzüMmuKB&znm Százhalombattán, a Magyar Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézetben szerdán leleplezték Varga József akadémikus szobrát. © Mintegy 20 ezer Jiektár hasznosítható területhez jut 1991. végéig a mezőgazdaság, 23 lőtér és 53 gyakorlótér felszámolásával, jelentette be. Keleti György ezredes, a HM szóvivője. © Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja szerdai ülésén kialakította teljes vezetőségét. © Albertirsán keresztül jut majd szovjet energia Olaszországba, 15 év alatt 140 milliárd kilowattórányi. disznóállomány. Országosan azonban csökkent a sertéstenyésztési kedv, s a szakemberek véleménye szerint előfordulhat, hogy emiatt visszaesik a belkereskedelmi forgalom, s a múlt évinél szerényebbek lesznek az exportlehetőségek is. A statisztikusok megállapítása szerint — amennyiben állami intervencióval nem támogatják a tenyésztőket — ellátási nehézségekkel és jelentős mennyiségű valutát igénylő húsimporttal kell számolni. Az országban 0,7, a megyében 20 százalékkal kevesebb baromfit tartanak számon, mint két évvel korábban. A húsértékesítés, a KSH összesítése szerint az év első két hónapjában csak vágóbaromfiból haladta meg az egy évvel korábbit, mintegy 11 százalékkal. Marhahúsból a termelők 27 ezer tonnát értékesítettek, 600 tonnával — 2,3 százalékkal — kevesebbet, mint tavaly. A szabadpiaci árak alakulása a sertéstenyésztőknek kedvez, egy év alatt ugyanis mintegy 50 százalékos volt az emelkedés. A KSH összesítése szerint nagy az árfelhajtó szerepe az egyre erősödő közvetítő állatkereskedelemnek is. Az állattartási kedv csökkenésére jellemző, hogy Pest megyében a nagyüzemek jóval kevesebbet fordítanak az állattenyésztési ágazatban fejlesztésre, mint korábban. Sok helyen elmaradt a korszerűsítés, az istállóépíiés. A vezetők úgy ítélik meg, a befektetett pénzük ebben az ágazatban nehezebben térül meg, inkább oda invesztálnak, ahol nagyobb profitot remélnek. '„Aki most ellenzéki akar lenni, az lényegében hazájával szemben lép fel.” — nyilatkozta a szerdán megjelent Magyar Nemzetben Torgyán József, a Kisgazdapárt főügyésze, parlamenti frakciójának vezetője. A viharos gyorsasággal ismertté vált ellenzéki ideológus kijelentését azzal indokolja, hogy az ellenzékiségnek megszűnt a létalapja, mivelhogy ellenzéki kormány jutott hatalomra. Az ifjabb nemzedék számára talán meglepően hat a kijelentés. Demokratikus országokban ugyanis nem szokás hazafiatlannak titulálni a kormányzó pártok ellenzékét. Nálunk eltérő fogalmazásban azonban nagyon is ismert a gondolat. Egy másik politikus úr- — aki egyébként sokáig szintén ellenzéki volt —,' úgy negyven évvel ezelőtt ezt így mondta: „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” Azt az urat szerencsére elsöpörte a történelem. Egyébként, ha valaki nem tudná, Rákosi Mátyásnak hívták. — csutak — Mag'ánbéko Békének pedig nem csak országok és világ- rendszerek között kell lennie. Sőt. Az apró gyűlölködések, családi és munkahelyi konfliktusok lehet, hogy legalább any- nyi keserűséget okoznak, mint az államok közötti „meleg" és „hideg” háborúk. Sőt a mindennapi kis és nagy haragok felszámolása talán a világbékén is segíthet. Valószínűleg ez a felismerés vezette annak a nemzetközi akciónak a szervezőit, akik április 28-án 27 országban rendezik meg azt az egynapos tréninget, amely szándékuk szerint megtanítja az embereket arra, miként változtassák át keserű veszekedéseiket egyetértéssé. Ilyen próbálkozásra nyílik lehetőség szombaton reggel 7-töl délután 5-ig a Pest Megyei Pedagógiai Intézetben is. Szervezői szerint az egynapos foglalkozás bizonyítottan javítja a házaspárok, a tanárok és diákok, szülök és gyermekeik kapcsolatát. Készítettek már filmet az autópályákról, és szoklák lí- raian az „ország érhálózatának” titulálni útjainkat. Bene Sándor őrnagy viszont egyszerűen félelmetesnek nevezi a gondjaira bízott M3-as autópályát. Még azt fűzi hozzá, itt nincs „kisebb szabálysértés” — némi túlzással —, csak halálos tévedés van. Százhúsz kilométeres sebességnél egy rossz sávváltás — ami a városban koccanással járna — akár a vétkes és vétlen kocsi felborulását is okozhatja, a következmények pedig mindig súlyosak. Az eddig elkészült hetven kilométernyi szakasz térképéhez vezet, melyen feltüntették a balesetek helyét és gyakoriságát. Szaggatott piros vonal jelzi a megyehatárt — amúgy az útellenőr- ző alosztály megyei szervezet, mégis az egész M3-as autópályára ők felügyelnek. A megyehatár és a budapesti bevezető szakasz között jóval gyakoribbak a balesetek, mint a Heves megyébe nyúAz autópálya leállósávjában vesztegelő kocsit összetörik; csak idő kérdése, mikor jIIIé j&ÆT., \ , \ 'Is 1?^? Nincs kisebb szabálysértés csak halálos tévedés ló részen. A halálos tragé- lyos balesetek jelzései, s nyebb sérülést szimbolizáló diákat jelző piros pöttyök ugyancsak gyakoriak a ke- barna pöttyök. mellett sűrűn kekknek a sú- vcsbé súlyos zöld és a köny- (Folytatás a 3. oldalon)
