Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-23 / 94. szám

1990. Április 23., kétfő A szakácsnő még a kanalat is eldobta A grófkisasszonyok hazalátogattak Nagy kő esett le gróf Tisza Ilonának — Tisza Lajos Kálmán New Jerseybe elszármazott lányának — és Ti­sza Jolánkának, a gróf unokahúgának szívéről, amikor meglátták hajdani kastélyukat. Nagykovácsiban. Köny- nyek közepette alig győzték dicsérni a mostani lakókat, az épületbe költözött nevelőotthon diákjait. A szakácsnő még a fakana­lat is eldobta, úgy sietett Tóth László igazgató irodájába, mikor megtudta, miféle ven­dégek sétálnak az udvaron. Volt is nagy öröm a háznál. A gyerekcsapat körülülte az ismeretleneket és eltátott száj­jal, nagyra nyitott szemmel hallgatták a század eleji törté­neteket. A mesének egyszer csak vé­ge szakadt, a régi tulajdonosok elköltöztek. Jöttek helyükbe újak, a magyar történelem ugyancsak híres alakjai. Far­kas Mihály, Rákosi hadügy­minisztere, majd az 56-os for­radalom nagy személyisége, a Nemzetőrség parancsnoka. Ki­rály Béla lakott itt. Az épü­letbe később az MSZMP me­gyei szervezetének továbbkép­ző iskolája, majd a Pest—Nóg- rád Megyei Szakszervezetek üdülője költözött. Már húrom évtizede Pontosan 32 évvel ezelőtt, az Országos Erdészeti Főigazga­tóság akkori vezetőjének kez­deményezésére alakították át nevelőotthonná. Akkor és most is, a lakóhelyüktől távol élő, erdészetben, mezőgazdaságban dolgozó szülők gyermekei szá­mára létesült ez a bentlaká­sos intézet. Az erdők mélyé­ről, puszták közepéről a fel­hívásra hamar összegyűlt kö­zel száz 6—14 éves fiú és lány. Hogy ne kelljen télen a hó- ban-fagyban, nyáron a ret­tentő hőségben több kilomé­tert gyalogolni és utazni, s hogy a szülők is nyugodtan dolgozhassanak, a gyerekeket ebben az intézetben helyezték el. Hét közben itt tanultak, játszottak, és csak a hét vé­gén utaztak haza. Kezdetben 80, majd a növekvő igények miatt 140 általános iskolás el­helyezéséről gondoskodtak. Az otthonban nem voltak meg a feltételei az oktatásnak, ezért a nagykovácsi iskola fo­gadta és fogadja ma is az or­szág minden tájáról érkezett kis vendégeket. Időközben megszűnt a váltott műszakos oktatás, és a gyermeklétszá­mot csökkenteni kellett. Ma a 100 kis lakóra 14 bent élő pe­dagógus felügyel. Ök a nap 24 óráját együtt töltik a gyere­kekkel, reggel elkísérik őket az iskolába, délután értük mennek, éjszaka az álmukra vigyáznak. Miközben a régi és az új fényképeket nézegettük, Tóth László elmondta, hogy néhány esztendővel ezelőtt még tíz­szeres, sőt hússzoros volt a túljelentkezés. Ez a 32 év nagy idő, közben felépült néhány tanyasi kollégium, s a szülők, érthető módon, a közelebbi, megyeközpontban levő kollé­giumot választották. Ma már szinte minden jelentkezőt fel tudnak venni. Nagy segítség ez a családoknak, mert a gondo­zási díj nem haladja meg a családi pótlék összegét. So­kan használják ki a lehetősé­get. Van olyan család — me­sélte az igazgató —, ahonnan 11 gyerekből nyolcat ebben az otthonban helyeztek el. A szü­leik egy nagy faipari telepen dolgoznak, és sokszor még a hétvégeken sincsenek otthon. Ha a gyerekek elvégzik a nyol­cadik osztályt, és a fővárosban tanulnak tovább, de nem tud­nak nekik kollégiumi elhelye­zést biztosítani, akkor a nagy­kovácsi intézetben maradhat­nak. A lógó íülü nyuszi Igencsak hosszúra — kéthe­tesre — nyúlt az idei tavaszi szünet. A formatervezett eme­letes ágyakon, variálható, ele­mes asztalokon és székeken egy-egy lógó fülű nyuszi, fol­tozott játékmackó árválko­dik. Hacsak nincs valaki hosszú vakáción, a hétvége­ken azért mindig marad va­laki. Ilyenkor a nevelők gaz­dag programokat, játékokat, vetélkedőket szerveznek, s aki­nek kedve van, az nézheti a videót. A nyolcadikosok év vé­gén ajándék színházjegyet kap­nak, de már nem a gyermek-, hanem igazi, íelnőttszínház- ba. A Színház- és Filmművé­szeti Főiskola hallgatói szin­te családtagnak számítanak Nagykovácsiban. A szavaló­versenyek zsűritagjai szabad­idejükben is meglátogatják a gyerekeket. A hagyományos ünnepeken, például tanévzá­rókon, az „Otthon örökös tag­ja” cím is gazdát talál. Nem a perifériáról A kitüntetettek között van régi tanítvány és ma élő költő, valamint író is. Kányádi Sán­dor éppen a tavaszi szünet előtt vendégeskedett a Tisza- kastélyban. Ha valaki a nevelőotthon szót hallja, azonnal rosszra gondol. Pedig ide nem a tár­sadalom perifériájára szorul­tak gyermekei kerülnek. Őket nem dobták el a szüleik. Csu­pán arról van szó, hogy míg kemény, embert próbáló mun­kával keresik a pénzt, nyu­godt körülmények között tud­ják gyermekeiket. Molnár Ildikó Az ígéretekből zoknira sem tellett Nem lesz világverseny Két éve őszinte örömmel olvastam a magyar sajtót jószerivel elárasztó cikkeket, beszámolókat arról, hogy Szigethalmon megcsinálták azt. ami rajtuk kívül szinte senkinek sem sikerült. Anyagilag megalapozott, virágzó sportéletet varázsoltak oda, ahol korábban éppen csak tengtek-lengtek a sportolók. Ráadásul a Szigethalmi Kis­iparosok Munkás Testedző Egyesületének gazdái nem ér­ték be a helyi csodatevéssel: elhatározták, hogy tetteikkel (helyet követelnek maguknak a nemzetközi sportsajtóban is. Jó alkalomnak vélték e céljuk elérésére a kecskeméti gokart Európa-bajnokság felkarolá­sát, s nem is csalatkoztak: ki­lószámra jelentek meg a szebbnél szebb tudósítások a szigethalmiak kivételes képes­ségű vezetőiről, páratlanul eredményes gazdasági vállal­kozásaikról. amelyek a fen­tiekhez biztosítottak megfelelő anyagi hátteret. Megírnia az árnyékban Azután, ahogy az kis ha­zánkban legtöbbször lenni szokott, ezúttal is érvényesült a mondás, mely szerint min­den csoda három napig tart. A szigethalmi bűvöletről is mind kevesebb hír érkezett. Elisme­rem, nehéz lehet ezt megszok­ni azoknak az embereknek, akik felkavarták maguk körül az érdeklődést, s a szinte na­ponta megjelent dicsérő cik­kek hatására maguk is kezd­ték elhinni, hogy valóban va­lami egészen különöset produ­káltak. Mindenesetre Urbán Szabó József, az egész sziget­halmi sportforradalom szelle­mi atyja és mozgatórugója, megunta az árnyékos oldalon járást, s a közelmúltban egy gyanútlan és jóhiszemű kollé­ga jóvoltából megírt cikk se­gítségével ismét hallatott ma­gáról. Többek között arról ér­tesítette az esetleg még tájéko­zatlan közvéleményt, hogy az ő sportvállalkozásainak haszná­ból talpra állították a sziget­halmi birkózószakosztályt. A helyi sportbarátok e cikik megjelenése után kérték, láto­gassam .meg őket. Mindenki eljött, akinek a szava ebben az ügyben számít. Németh Gábor tanácselnök, a birkózószakosztály titkára ép­pen úgy, mint a kisiparosok sportkörének megszűnését kö­vetően újjáalakult Szigethalmi SC elnöke: Nagy Gábor, Ko- vácsné Hídvégi Sára, az 1. sz. általános iskola igazgatója és Joszkin János vezető edző. A meglehetősen feszült han­gulatot csak fokozták a nem Sok a bicikli - kevés a kerékpárút Napjainkban mind több csa­ládban ott az autó, szűkebb pátriánk, mégis egyfajta re­korder kerékpárjai számát te­kintve. Hazánkban négymillió biciklit mondhat magáénak a lakosság, ebből Pest megyében nem kevesebb, mint 432 ezer található, ami ezer emberre vetítve a legtöbb. Nem ilyen jó a helyzet a ke­rékpárutakat tekintve, hiszen a megyében mindössze húsz kilométernyi akad, az első Ceg­léden létesült. Ez még akkor is nagyon kevés, ha tudjuk: az országban 280 kilométernyi a kiépített kerékpárút. Mi tagadás, a pedálozis. könnyebb a sík vidéken. Ezt jól mutatja, hogy például a leghosszabb, 58 kilométernyi kerékpárút-hálózattal Békés megye rendelkezik. A hegyvi­déki Nógrádban alig 80 ezer a biciklik száma, kerékpárútja pedig nincs. Igaz, hogy egy 1985-ös mi­nisztertanácsi határozat meg­erősítette a kerékpárutak szükségességét, ezzel összhang­ban jelent meg a közlekedési tárca intézkedési terve, amely a VII. ötéves terv időszakára 500 kilométernyi kerékpárút létesítését tűzte ki céljául, or­szágosan évente 60-70 kilomé­ter megépítését feltételezve. Öcséi vendégvárók Miközben egyre csak azt halljuk, hogy a falusi turiz­mus még gyerekcipőben jár hazánkban, Nyugat-Európa or­szágaiban a vidéki vállalkozók tízezreinek ad biztos megélhe­tést a szállásadás, a vendéglá­tás. A magyar mezőgazdaság­ban is nagy változások várha­tók, ebből következően mind kevesebb munkaerőt lesz ké­pes foglalkoztatni. Ezreknek [ült és jelen egymás mellett. kerékpárral az ócsai tájvé- elmi körzet szép látnivalóira mehetnek a vendégek (ha nem tízezreknek), kell majd új megélhetés után néz­niük. Egyesek szerint a vidéken felszabaduló munkaerő jelen­tős hányadát lekötné a falusi turizmus hazai meghonosítása, mert világszerte nő a panella­kó városi emberek igénye a hagyományos falusi életforma irá nt. Ezt az igényt felismerték a leendő hazai vidéki vállalko­zók is. Az iJei Utazás ’90 ki­állításon már kétezer szállás­helyet ajánlottak fel európai országokból, a tengerentúlról, sőt Ausztráliából is jelentke­ző turistáknak. Olyan vállalkozás hazánk­ban még kevés van, mint az, melyről képeink szólnak. Az ócsai Balló Ambrus és családja fél évtizeddel ezelőtt láttak hozzá egy hagyományos falusi porta kialakításához, nádtetős istállóval, faburkolatú udvar­ral, a régi eszközökből, szer­számokból összeállított gyűjte­ménnyel s a saját családi ház­ban kialakított szálláshellyel, ök már május elejétől készek fogadni otthonukban az első vendégeket, hogy aztán meg­mutathassák a nagyközség ne­vezetességeit, vagy akár a me­gye más látnit alóit. Ballóék kizárólag saját erő­ből kezdték el megvalósítani a nagy álmot: egy olyan új élet­forma kialakítását, amely egy idő múlva talán az egész csa­ládnak biztos kenyeret ad. Aszódi László Antal A majdani vendégeket lovasprogramok is várják A gyönyörű istállót Balló János maga épitette, a régi paraszt: eszközöket a család gyűjtötte (Erdősi Agnes felvételei) Egyetlen kilométernyi, kes­keny aszfalt azonban egymil­lió forintba kerül, nem csoda hát, ha a program elvetélt. A kerékpáros-turizmus újab­ban nálunk is hódít. Ezért is készül Visegrád és Lepence között a kerékpárút, s átadták már a Békásmegyer és Szent­endre közöttit. Ez utóbbi léte­sítményről a Hollandiában megrendezett nemzetközi ke­rékpáros-kongresszuson is be­széltek. Érdekességként el­mondjuk: a hollandok közle­kedési minisztere, a napi be­vásárlásai alkalmával kerék­páron közlekedik. Angliában a „zöldek” körnvezetvédelmi és egészségmegőrző szempontból kezelik igen előkelő helyen a kerékpárosok mozgalmát. Sajnos, Magyarországon évente átlagosan háromezer kerékpáros-baleset Történik — köszönhetően az utak hiányá­nak is —, s a legtöbb halálos kimenetelű. A megyében éven­te általában kétszáz kerékpá­rozót és százötven segédmoto­rost ér baleset, minden tize­dik emberéletet követel. A ke­rékpáros-forgalom növekszik, legalábbis erre enged követ­keztetni a tény, miszerint az elmúlt másfél évtizedben, az országban eladott kerékpárok száma megkétszereződött. Ez­zel szemben a kerékpárutak építési programja, sajnálato­san igen vontatottan halad, üteme meg sem közelíti az igényeket. Bozó Emil kevés indulatot tartalmazó ki­törések, amelyek kivétel nél­kül a sportkör kitalálóját és életrehívóját, Urbán Szabó Jó­zsefet „méltatták”. Könyvelő tízezerért — Talán az egyetlen pozití­vuma az volt a ténykedésének — mondta többek között Né­meth Gábor —, hogy elindí­totta az általános iskolában a birkózást. Tény, hogy az alap- elképzelés nem volt rossz, hi­szen a vállalkozásokból befo­lyó pénzt akarta visszaára­moltatni a sportba. És beígért mindent. Az emberek jóhiszemű töbh- sége persze „felült” a zengze- tes ígéreteknek. Márpedig azokban igazán nem volt sze­gény Urbán Szabó. ígért ő a sportkörnek labdától kerítésen át új épületig mindent. — Nemhogy kerítést nem csináltatott, de még zoknira sem jutott a gyerekeknek — szólt közbe Almási János, a labdarúgók edzője. — Annál nagyobb volt viszont a rongy­rázás : felsőfokú képzettségű könyvelőt alkalmazott — a négy éve még nagy pénznek számító — tízezerért. S akkor még nem esett sző az egyebekről. Ami a lényeg: a befolyó pénz még véletlenül sem arrafelé csordogált, amer­re kellett volna. Mindent el­vitt a szigethalmi méretekben grandiózus vállalkozás, a kecs­keméti gokart-EB rendezése és annak többmilliós költségei. — Azon az ominózus tanács vb-ülésen tizennyolcán vol­tunk jelen. Tizennégyen arra szavaztak, hogy új alapokra kell helyezni a sportköri éle­tet — így ismét Németh Gábor. — Az azóta elért — ugyan összehasonlíthatatlanul keve­sebb publicitást kapott — si­kereink a helyi emberek leg­többjét egyértelműen meg­győzték, mit tehetünk, mit kell tennünk az adott körülmények között, hogy rózsaszín fellegek kergetése helyett a saját kö­zösségünk sportéletét szolgál­hassuk. A tanácselnök elmondta, hogy mi mindent tettek az utóbbi egy-két évben. A mint­egy 50 gyereket foglalkoztató birkózószakosztály rendre nye­ri a megyei csb-t, az országos bajnokságon 32 szakosztály versenyében az előkelő 7. he­lyet szerezték meg. A labda­rúgók is az élbolyban küzde­nek a bajnoki pontokért', Kevesebb felhajtás Szigethalmon tehát keve­sebb a csinnadratta, mint az­előtt. Inkább a tettek dominál­nak, amelyek eredményét va­lóban a település lakói élvez­hetik. A szigethalmi sportéletet azonban már régen nem ő irá­nyítja, s így végképp semmi nem indokolja furcsa nyilat­kozatát. Annál inkább nem, mert a Szigethalmi SC jelen­legi illetékesei nem kérnek Urbán Szabó József egyszer már kipróbált sportvezetői módszereiből. S ami legalább ennyire fon­tos: a közeljövőben nem ter­vezik világversenyek rendezé­sét. Sem gokartban, sem más sportágban. Jocha Károly Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 3.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. Az érdi Általános Építő és Tervező Kft. felvesz öt-hat kőmű­ves szakmunkást Érd környéki és budapesti munkahelyekre kiemelt fizetéssel. (Adólevonás után 18- 20 ezer forint/hó.) Jelentkezés: Érd V., Thököly u. 17. Tel.: 06- 26-45-127, Kiss Imrénél. A Magyar Államvasutak kör­zeti üzemfőnöksége, Rákosrende­ző (Bp. XIV., Teleki Blanka u. 19—21. Tel.: 140-2943) felvesz 18. életévüket betöltött, 45 évnél nem idősebb, 8 általános iskolai vég­zettséggel rendelkező, orvosilag alkalmas férfiakat az alábbi mun­kakörükre: kocsirendező (nettó fizetés 15-16 ezer forint hó). A ki­képzési idő 6 hét, amelynek ide­jére 7500 Ét,hó alapbért (átkép­zési támogatást) biztosítunk. Munkarend: 12/24, ill. 12/48 foly­tonos szolgálat (174 óra havi kö­telező munkaidő mellett), vezény­lés alapján. Túlórázási lehetőség. Szociális juttatások: kulturált munkásszálló, a dolgozóknak éa családtagjaiknak díjmentes uta­zás, egy év után külföldre is. Széles körű üdülési lehetőség, magas színvonalú orvosi ellátás. Érdi telephellyel budapesti munkahelyekre felveszünk oszt­rák zsalura trend szer-technológiá­ban jártas ács szakmunkásokat, valamint vasbetonszerelőket. Ke­reseti lehetőség: 100 Ft-os óra- bér+teljesítmény. Jelentkezés: Érd IV., Fehérvári u. 63—65. T. : 06- 26-45-652, Kovács Istvánnál.

Next

/
Thumbnails
Contents