Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-20 / 92. szám

1990. ÁPRILIS 20., PÉNTEK ANTAL IMRE iS MEGINGOTT Lehet, hegy tegnap 6 csinálta az esőt? Túltermelés mutatkozik mostanában parajenömén- böl. Alig ment el Úri Geller, megérkezett kis hazánk­ba Albert Ignatyenko. A magyar származású Úri pusz­ta érintéssel kanalakat és kulcsokat hajlít, évek óta álló órákat 1indít el. Ezzel szemben a ’szovjet csoda az akaratátvitcl nagymestere, a világ kiemelkedő szuggesz- tológusa. Az ember ápolatlan, zilált öregúrnak képzel el egy pa- rafénomént, aki megszállott-, sá-gtól égő szemmel, morzsák­kal és egyéb szöszmöszökkel teli szakállal, viszi véghez, misztériumait... Ignatyenko már a második, aki rácáfol erre az elképzelésre. Ö sem marad el Úri Geller mögött, torzonborz mágus helyett egy jólfésült, öltönyös, negyven körüli férfi jött be a terem­be. Állami rendelésre tereli n felhőket A sajtótájékoztatón meg­tudhattuk, hogy a szovjet fe- nomén fantasztikus. képes­ségekkel • rendelkezik. Túl azon, hogy ő a gyorsszámo­lás világrekordere, adottságai telepatikus kapcsolatok meg­teremtését, halottlátást, tá­volbalátást, bőrolvasást is le­hetővé tesznek. Mindezeket a modern tudomány a para­pszichológia jelenségei közé sorolja. Ignatyenko fellépései _ so­rán látványos „műsorszámo­kat” mutat be —, a kezével lát, égő gyertyát olt el távol­ról, esetleg kung-fu ütést mér valakire vagy valamire, ugyancsak távolról. Képessé­gei azonban messze túlmu­tatnak mindezen. Ha hinni lehet az elhangzottaknak, a szovjet parafenomén hatni tud a felhőkre, előidézheti vagy megállíthatja a csapa- dákképződést! Sőt, hogy a do­log még hihetetlenebb le­gyen, mindezzel állami meg­bízásra foglalkozik! Persze, a cscdatevésre va­ló hivatalos felkérés valami­vel érthetőbbé válik, ha tud­juk, hogy Ignatyenko a szov­jet tudományos akadémia Pszichológiai Társaságának tagja, egyben a Nemzetkö­zi Pszichoenergo-szuggeszto- lógiai Központ elnöke. El­mondása szerint 12 éves ko­rában fedezte fel önnön kü­lönös képességeit, mégpedig oly módon, hogy egy hipno­tizőr műsora közben — utá­nozván az előadót — álomba ringatta szomszédját. Később egyre több furcsaságot mű­velt. A családját ez nem iz­gatta különösebben, hiszen már a nagymamája is gyó­gyító javasasszony volt. Ám hivatalos helyeken nem néz­ték jó szemmel dolgait. A ’60-as években a pszichológiát sem tartották tudománynak, nemhogy a parapszicholó­giát, úgyhogy annál nagyobb elégtétel a jelenlegi állami el­ismerés. A mutatvány jelle­gű pszichológiai kísérleti színház mellett. Ignatyenko tudományos munkát is végez: a pszichológiát, az orvostudo­mányt és természeti környe­zetünket tanulmányozza. Mindezek után talán nem csoda, hogy a sajtó jelenlevő hiénái szerették volna saját szemükkel látni az elhang­zottak néhány bizonyítékát. A parafenomén nem zárkó­zott el a kérés elől, bár azt hozzátette, hogy a teremben bizonyos jelenségek bemuta­tásához túl kicsi a hely. Úgy­hogy — a sokak által várt — távoli kung-fu ütésről le kel­lett mondanunk. Ehelyett Ig­natyenko bemutatta a bőrol­vasás tudományát. Bemutatta egyben azt is, hogy néha még egy parafeno­mén is tévedhet. Hátratett jobb tenyere alá egy önként vállalkozó — természetesen a „mágus” mögött állva — kü­lönböző színű korongokat he­lyezett. A fenomén különle­ges képességei ellenére is úgy nyolc esetből vagy három­szor tévedett, nem találta el a korong színét. Néhány je­lenlévő arcán már-már meg­jelent a gúnyos mosoly. A következő mutatvány meggyőzőbb volt. A közönség soraiból önként vállalkozó úr egy korongra krétával felírt egy számot (a 7-est) és a táb­lácskát hátul a „mester” fe­je mögé tartotta, aki rövid gondolkodás után leolvasta a számot. résztvevők legnagyobb megle­petésére negyven-ötven má­sodpercnyi koncentrálás után leírta a mögötte álló férfi kül­sejét, és megmondta a táblára írt dátumot. A gyakorlati bemutató utol­só jelenete a szuggesztió volt. Néhány kollégánk — többek között a jól ismert tévéri­porter, Antal. Imre — kipró­bálta a mester erejét. A kéz­mozdulásra a csukott szemű médiumok többsége megingotf — még Antal Imre is. (Ámbár a háta mögött álló fenomén nem láthatta, hogy eközben a népszerű műsorvezető mintha azzal küzdött volna, hogy visz- szatartsa a nevetést.) A bemutató után minden­esetre jó pár kérdést kapott még a mágus. Válaszaiból azt is megtudhattuk, hogy május 19-én a Budapest Kongresz- szusi Központban lép fel, utána két hétig járja majd az országot, s műsorát meg­nézhetik az érdeklődők a ta vaszi BNV-n is. Reméli, első magyarországi szereplése sí keres lesz. Bár hihetnénk a csadÉkbnn így tehát, ha valakit érde­kel a bemutató, lesz alkalma megnézni. S hogy vajon mit látunk? Azt mindenki dönt­se el maga. Én csak annyit mondok: bár hihetnénk a csodákban! Nálunk is elkelne néhány magyar parafenomén Kecskés Ágnes Szektorsemlegesség g kereskedelemben Engedélyek és tilalmak A kereskedelmi miniszter új rendeletét hozott az üzle­tek működéséről. Alapvető változás a - korábbiakhoz ké­pest, hogy míg eddig külön jogszabály vonatkozott a ma­gán, illetve az állami és szö­vetkezeti kereskedelemre, mostantól a szuktorsemleges- ség elve alapján a rendelke­zések valamennyi kereske­delmi tevékenységet folytató cégre és személyre egysége­sen érvényesek. A rendelet számos könnyí­tést tartalmaz, így például ed­dig működési engedélyre volt szükség az üzletek nyitásá­hoz, ezután elegendő a szak- igazgatási szervhez történő bejelentés. Továbbra is szük­séges viszont egyes üzletkö­rökben a különféle hatóságok engedélye, így az élelmisze­reket, vegyi árukat és gyógy­növényeket értékesítő keres­kedőknek és a vendéglátók­nak a közegészségügyi és jár­ványügyi hatóság; a húst, tej­terméket, takarmányt és élő állatot árusító üzleteknek az állategészségügyi hatóság hozzájárulását is kérniük kell. A rendelet több üzlet­körre előírja a tűzvédelmi ha­tóság, illetve a rendőrhatóság engedélyét is. Annyiban vi­szont egyszerűsödött az enge­délykérés, hogy a korábbi 100-nál több üzletkört tartal­mazó listát a rendelet ötödé­re csökkentette. A kereskedelmi miniszter most hozott rendelete számos korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezett, illetve azok­ból csak a feltétlenül szüksé­ges rendelkezéseket vette át. így például a szeszes ital for­galmazásához már nem kell külön engedély, ám az okta­tási és egészségügyi, valamint gyermekintézmények 200 mé­teres körzetében tilos a ki­mért szeszes italok forgalma­zása, a vendéglátóhelyeken alkoholtartalmú italokkal vál­tozatlanul nem szolgálhatnak ki 18 éven aluliakat, és tilos a szeszárusítás a sportrendez­vényeken is. Játékautomatát ezentúl a magánvállalkozók is működtethetnek üzletük­ben. ám a pénznyerő auto­maták üzemeltetéséhez to­vábbra is a Kereskedelmi Minisztérium engedélye szük­séges. Az áruk cseréjére lényegé­ben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint eddig, vagyis a vásárlástól számított nyolc napon belül — a fo­gyasztó kívánságára — a ke­reskedő minőségi kifogás nél­kül is köteles kicserélni az árut, amennyiben azt még nem használták. Ez a rendel­kezés korábban csak az álla­mi és szövetkezeti kereske­delemre vonatkozott — igaz, többnyire nem tartották be —, ezután magánkereskedők­re is érvényes. Változatlanul nem cserélhetők ki a gyer­mekjátékok, az alsóruházati termékek. A rendelet szabályozza az erdtikus és szexuális áruk forgalmazását is. Ezeket a termékeket az alsó- és közép­fokú oktatási intézmények 200 méteres körzetében áru­sítani tilos. SZÁJTATVA Forintfaüób Talán le sem kellene írni, annyira természetes: a keres­kedők döntő része tisztessé­ges, becsületes, ennek megfe­lelően gyakorolja mesterségét. Szégyenkezik teí\át, amikor a szakmán belüli bajokról, csa­lásokról, vevőbecsapásokról hall. Szeretnének persze ők is többet keresni, nagyobb jöve­delemhez jutni, de így?! Azt nem! A trükkök ismertek. Súly­csonkítás, túlszámlázás, más minőségű anyagoknak a fel­dolgozása, alacsonyabb osztá­lyú árunak magasabb osztályú áron történő eladása . . . Ami­kor a hivatalos árak falják a pénztárcánkból a forintokat, ezekre a trükkökre a koráb­biaknál is érzékenyebbek va­gyunk, s különben is: ki sze­reti, ha — már bocsánat a ki­fejezésért — hülyének nézik?! A vevő tehát joggal érzékeny. Ugyanakkor szájtátva tapasz­talom, hogy még a talpig be­csületes kereskedők is, amikor ezek a dolgok kerülnek szóba, úgy vélekednek: az élelmiszer- kereskedelemben, a vendéglá­tásban bár jóval magasabb ez az arány, a kereskedelem egé­szében nem több, mint 2.5-2,6 százalékát teszi ki a forgalom­nak az a kár, amelyet így okosnak a vásárlóknak. Nem jelentős tehát az arány, nem kell minden bokorban (üzlet­ben) gazembereket sejteni. Nagyon igaz! Nem szabad minden bokorban (üzletben) ilyesmire gyanakodni. Ami vi­szont a nem jelentős minősí­tést, véleményt illeti ... Ott bizony baj van a tisztességesek realitásérzékével! A megye kiskereskedelmi forgalmát te­kintve ugyanis ez a „csak’5 2.5- 2,6 százalék elképesztő nagyságú forinttömeget fal fel a pénztárcánkból. Ez az összeg, a balkézről szerzett forintok mennyisége ugyanis 1,2-1,3 milliárd (!) forint. Mert ennyi, „csak” ennvi az a bizonyos 2.5- 2,6 százalék. Ennyivel le­szünk mi, vásárlók vékonyab­bak, s ennyivel vastagodnak a forintfalók. A semmi felében. Adómentesen. A markukba ne­vetve. A képünkbe nevetve . . . MOTTÖ A SEMMITTEVÉS LÁTSZÓLAGOS Kép visew mi nêlkût Megválasztottuk a képviselőket, de a T. Ház csak két hét múlva ül össze. Mit csinálnak az újdonsült honatyák, amikor már kezükben a megbízólevél, de még nem eresztik be őket a törvényhozásba? Mit csinál például Szigetszentmiklós vá­lasztottja, Kuncze Gábor, aki ugyan nem tagja a Szabad De­mokraták Szövetségének, de támogatásukat élvezte a jelölt­ségben, s az SZDSZ képviselője lett. — Dolgozom. A kampány idején sem voltam szabadsá­gon, a második forduló után hajnali négyig ünnepeltük a győzelmet, s reggel fél hatkor már kelnem kellett, hogy be­érjek a munkahelyemre. — Kuncze Gábor az Épgépterv Vállalatnál gazdasági igaz­gatóhelyettes. — Szóval, vég­zem a munkámat, s készülök a törvénykezésre. Tegnap pél­dául az SZDSZ frakcióülé- sán voltam, aztán kaptam egy hatalmas paksamétát a ház­szabályokról, azon igyekszem átrágni magam. Én már tu­dom, hogy a költségvetés, a pénzügyek, a gazdasági kér­dések leszek azok, amelyek a leginkább foglalkoztatni fog­nak, a szakirodalomból pró­HéSuk mögött emsüs fel kesét Az ezt követő jelenet so­rán aztán még a kételkedő újságírók arcáról is lefagyott a mosoly. Igaz, ami igaz, e sorok írója nem is tudja, pon­tosan, hogy mire vélje a dol­got. Történt ugyanis a követ­kező: a parafenomén bekö­tötte a szemét, majd arra kér­te a jelenlévőket, hogy vala­ki — bárki! — álljon a hála mögé, s írja fel születési dá­tumát az ott lévő táblára. A Ez sem ólompórt Amíg a kis faházban szo­rongtak, s ellenzékiek voltak, addig mindössze errv telefonok volt. Azon aztán fél óra alatt mindent meg lehetett tudni, amire csak egy újságíró kí­váncsi lehetett. Ámde jöttek a választások, s hatalmas székházba költöztek, már rengeteg a telefonjuk. A központos minden alkalommal bemondja hogy Magyar De­mokrata Fórum, s kapcsolja az illetékest. Mindannyiszor, ahányszor csak kell. És most már sokszor kell, mert az ille­tékes nem tud semmit. Az ügyfélszolgálat — mert most már az is van —. szintén nem tud semmit Pedig a kérdés nem valami egeírcr.gctő. Azt szerettem volna tudni, hogy a Pest megyei képviselők hol ér­hetők el telefonon. Otthon, a munkahelyükön, vagy a párt- irodákon. És ki tudhatná ezt jobban, mint a pártközpont? Nem tudták. A központos vasrv öt helyre kancsolt, mert most már mellékállomásból is sok van. de mindenütt eíutasí- ottak. Pedig közijén alábbad­tam, azt kértem, csak egyet mondjanak meg. Például a nagykát ai képviselőjük számát. A pártközpontban, a vidék pártjának központjában úgy tudják, hogy Nagykátán nincs is telefon. Utolsó esélyem a szobi képviselő volt. aki egyút­tal a pártelnökségnek is tag­ja. Róla csak annyit mondtak, hogy néha bejön a pártköz­pontba. de hogy hol dolgozik? Hol lakik? Van-c telefonja? Nem tudták. Vagy titkolják. Ezt abból gvanítom. hogy az ügyfélszol­gálaton fölajánlották, menjek be. személyesen talán tudnak valamit segíteni. Azt ugyan nem közölték, de lehet, hogy előbb be kellene mutatnom az igazolványaimat, a személyi számomat, s kellő káderezés után. ha méltónak találtatok az információra megtudhatom, hogy mi a párt kénviselőinek — akiket ország-világ nyilvá­nossága előtt választottak meg — a telefonszáma. Nem fogom megtudni, mert nem mentem be a pártközpont­ba. Nekünk azt mondták, amíg a kis faházban laktak, s ellen­zékiek voltak, hogy ez az álom­párt. De inkább úgy tűnik, ál­lampárt. J. A. bálok fölkészülni ezekből a témákból. Azt hiszem a kép­viselői semmittevés csak lát­szólagos. © Szó volt róla, hogy a képviselők hivatásosak lesz­nek. — Igen, és ezt én így tar­tanám helyesnek. Kezdetben biztos, hogy folyamatosan fo­gunk ülésezni, hiszen renge­teg a dolgunk. És e melett fo­galmam sincs, hogyan lehet végezni a gazdasági munkát, amely szintén egész embert kíván. Erről a kérdésről is döntenünk kell, de szerintem az orvosok, színészek, ügyvé­dek nem fognak erre voksol­ni. Nekik négy év kiesés a szakmájukból, a praxisukból nagyon sok, talán behozhatat­lan hátrány lenne. © önnek nem fájna a szí­ve? — A szívem most is fáj néha, mert sokat cigarettá­zom. Képletesen viszont nem, hiszen az én szakmám szoros összefügésben van azzal, amit az Orszagházban fogok csi­nálni, nevezetesen a gazda­ság szabályozásával, az in­tézkedések kidolgozásával. 0 Mármint, ha az SZDSZ ebbe beleszólhat. — Mindenképpen beleszól­hat, hiszen azért lesz ott. Ha már lesz kormányunk, s meg­teszi az első lépéseket, a sza­baddemokraták frakciója ja­vaslatokat fog előterjeszteni, amiket aztán vagy tárgyal a parlament, vagy nem. De eze­ket a javaslatokat is elő kell készíteni, s pláne sok munka lesz, ha megszavazzák az in­dítványunkat. Ott leszek a törvények forrásánál, s ez az én szakmámban csöppet sem hátrány. © Az, hogy nem tagja az SZDSZ-nek, de mégis SZDSZ- feépvlselö, annyit jelent, hogy a párt irányelvei szerint kell szavaznia? — Nem. Amikor indultam a választásokon, olyan nyi­latkozatot írtam alá, hogy a lelkiismeretem szerint fogok dönteni az országgyűlésben. Ez valószínűleg egybe fog es­ni azzal, amit a szabadde­mokraták akarnak, hiszen vé­gig, mindenben egyetértettem velük. Mondhatnám azt Is, hogy egyformán gondolko­dunk, s ez köt össze bennün­ket. Nem pedig esetleges elő­írások, szabályok, amilyenek egyébként a szabaddemokra- tákáJ nincsenek. © Nem fél attól, hogy ha négy év múlva nem választ­ják újra, de közben föl kell adnia jelenlegi állását, s majd nem fog tudni elhelyezkedni? — Nem. Van három diplo­mám. valamelyikkel csak tu­dok kezdeni valamit. És ha sikerül addigra elérni azt, amit akarunk, akkor fölké­szült szakemberekre nagy szükség lesz. © Egyelőre azonban egyszer­re kell űznie a két foglalko­zást. Hogyan fogja megolda­ni? — Nehezen. Úgy gondolom, korán reggel bejövök, átné­zem áz ügyeimet, talán intéz­ni is tudok valamit, s aztán hétvégére marad majd a le­velezés. De ez képtelenség lesz így. Néhány órában nem tudok annyit végezni, mint nyolc-tíz alatt. S ugyanez áll a képviselői ■ munkára is. Oda- is teljes ember kell, hiszen a választókerülettel törődni, a törvénykezésben részt venni, az is egész napos tevékeny­ség. Ügy volna tisztességes, ha hivatásosak lennénk Majd eldöntjük, de addig nehéz lesz. Fordult a kocka. Eddig, a választási kampányban a válasz­tóknak volt nehéz. Mi már túl vagyunk rajta, mosta válasz­tottjainkon a sor. S még két hetük van arra, hogy testiekben- lclkiekben, s gondolataikban fölkészüljenek a maratoni tör­vénykezésre. Jakubovits Anna I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents