Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-19 / 91. szám

1990. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK ^€Man 5 Napsütésben, Szentendrén pontban, amely védett. Nem­csak a házak szépsége, egyé­ni hangulata ragadja meg az utcákon sétálgatok figyelmét, hanem az alkalmi muzsiku­sok, bűvészek produkciója is. Az izraeli szakemberek azonban megyénknek egy má­sik, nemzetközi hírű értékéről is képet kaphatnak — még­pedig Zsámbékon. Reméljük, ma is megmutatja magát a nap. Akkor ilyennek láthatják Szentendrét a mű­emléki világnap izraeli ven­dégei, akik egy héten át is­merkednek hazánk építészeti örökségével. A hagyományok­hoz illően ugyanis e rendez­vény nem korlátozódik a fő­városra. Akad bőven látnivaló a mű­emléki jelentőségű városköz­(Erdősi Ágnes felvételei) RÁCKEVE ÉS KÖRNYÉKE Független Magyarországért — Babonás? — Miért? — Ön a Pest megyei 13. számú választókerület országgyűlési képviselője és április 13-án adták át a megbízólevelét.. . Mint kiderült, dr. Vona Fe­renc 46 éves, ráckevei állator­vos nem babonás. Az MDF je­löltjeként a választások első fordulójában körülbelül 30 ezer választásra jogosult ál­lampolgár közül 10 115-en sza­vaztak rá, s ezzel jelentős előnyhöz jutott. A második fordulóban már jóval keve­sebben adták le a voksukat, ennek ellenére 12 439 szavaza­tot kapott. Így lett Ráckeve és környéke országgyűlési képvi­selője. 9 ön üt esztendeje parla­menti képviselő, most újra megválasztották, tehát bpiine volt. van és lesz a hatalom­ban . .. — Az eddigi házbeli szerep­lésem; tizenkét felszólalásom és három interpellációm a bi­zonyítéka annak, hogy nem pártérdekeket, hanem a nép, a nemzet érdekeit képviseltem és ez így lesz ezután is. Mint ellenzéki képviselő 1987-ben éreztem először, hogy a Parla­ment álegysége kezd megbom- lani. A látványos változás 1988 végén, a költségvetési vitával kezdődött. Néhány társammal javasoltuk, hogy 500 millió fo­rintot ne a tanácsoktól, hanem a társadalmi, politikai szerve­zetektől vegyenek el. Ettől az időtől számítom a Ház nagy­korúságát. 9 A második forduló előtt úgy nyilatkozott, hogyha újra megválasztanák, akkor az ál­latorvosi munka mellett végez­né el a képviselői teendőket. Változatlanul úgy véli. hogy a kettő nem megy egymás rová­sára? — Az elmúlt öt esztendő alatt bizonyítottam; mindket­tőt tudom csinálni. Nagyon szeretem^a~-munkámat, és a környéknek minden állator- vósra szüksége van. Hiszek ab­ban, hogy az országnak nem kell 380 profi képviselő. Tisz­tességgel el lehet végezni mindkét feladatot. • Tizennégy községben ara­tott győzelme azt jelenti, hogy megbíznak önben. Hogyan tud­ja majd ekkora területen min­denki érdekeit képviselni? — Eddig állatorvosként jár­tam naponta a községeket, vá­sároltam a közértben, beszél­gettem emberekkel. Most még négy települést kell megismer­nem: Gyált, Bugyit, Alsóné- medit és Felsöpakonyt. Kis túlzással azt állíthatom, ed­dig és ezután is szeretnék egy kicsit az álruhás Mátyás ki­rályhoz hasonlítani, ha nem is álruhában ... 9 Hogyan fogadták a győ­zelmét az emberek? — Volt, áki gratulált és' akadt, aki elfordult az utcán, ahogy az ilyenkor lenni szo­kott. Bennem sem tüske, sem harag nem maradt. Tiszte­lek mindenkit, akár rám sza­vazott, akár nem. Egy bölcs, öreg barátom azt mondta; el sem tudod képzelni, hogy örülnek az emberek, csak nem tudják kimutatni... Ez mindenképpen jólesett. • ön nős, két gyermek édesapja. Mit szólt a család a győzelemhez öt évvel eze­lőtt, illetve most? — Nagy volt az öröm, de most a féltés is; képes le­szek-e megfelelni a megvál­tozott követelményeknek. 9 Mit tart a legfontosabb te­endőjének? — Szeretném, ha nemcsak az általam képviselt 18 tele­pülésen, hanem az egész or­szágban javulna az alapellá­tás, az émberek közérzete. Nem utolsósorban azt kell elérni, hogy az életszínvonal­görbe ne le-, hanem felfelé kússzon. Mint MDF-képvise- lő ígérhetem, hogy megszál­ló csapatoktól mentes, füg­getlen Magyarországért fára­dozunk. Molnár Ildikó Dobozéivá tovább jé Dobozos tej gyártását kezd­ték meg a Tejipari Tröszthöz tartozó váci és pécsi tejüzem­ben. A tejet egy- és félliteres dobozokba töltik. A Tejipari Tröszt a svéd Tetra Pak cég­től béreli a csomagoló gépso­rokat. A gyártás egyelőre kí­sérleti jellegű. A végleges döntést — az ország jelentős részére kiterjedő — piacku­tatás után hozzák meg. Az eddigi tapasztalatok sze­rint, a kereskedelem a napi tejmennyiség 10-20 százalé­kát rendeli az új áruból. A vásárlók többsége jelenleg szí­vesebben viszi a hagyomá­nyos, zacskós tejet, mivel az jóval olcsóbb. A piackutatók viszont kíváncsian várják a nyári hónapokat, számítva ar­ra, hogy az új csomagolás miatt — ha nem szakad meg a hűtőlánc —, a meleg hóna­pokban is 5 napos a szava­tossági ideje a „dobozolt” tej­nek. Várhatóan ekkor lesz igazán keresett a termék. Emiatt döntöttek úgy, hogy tavasszal a kaposvári tej­üzemben is megkezdik a ter­melést, a harmadik gépsoron. Közgyűlést tartanak ma a szigetszentmiklósi Szi­getfő Tsz-ben. Rövid időn belül a másodikat, az elő­zőn ugyanis nem sikerült dűlőre jutni egy — a szö­vetkezet jövője szempont­jából — meghatározó je­lentőségű kérdésben. Adni, venni, művelni? Viharok húsz hektár körül A külső szemlélő számára talán érthetetlen, miért ka­vart heves viharokat a Szi­getfőben, miért is osztotta meg a tagságot egy virág- hagymatároló csarnok és kö­rülötte húsz hektárnyi föld tervezett eladása. Pontosab­ban — egy tartozás fejében — átadása a Sasad Tsz-nek. Ráfizetést virágzott De, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban, amikor merőben új szemlélet bon­takozik ki a földkérdésben, amikor itt-ott már új föld­osztás zajlik, amikor föld­hasznosítási bizottságok ala­kulnak a téeszegyesítésekkel a falvaktól elvett területek visszaszerzésére, húszhektár­nyi gyönge homokföld sorsa is kavarhat indulatokat. Rá­adásul Szigetszentmiklós pél­dája egyedi. Itt sokáig szak- szövetkezet működött. Az em­bereknek nem kell 1947-ig visszanyúlni az emlékezetben, ha a jussukat kérik. Itt min­den portán tudják, mit vitt a család a közösbe. A közelmúltban a két hábo­rú között ugyancsak virágzó miklósi gazdakör is újjászer­veződött, s elődeik céljait vál­lalva a gazdálkodók érdekvé­delmi, érdekképviseleti szer­vezetévé akarnak lenni, ha kell a termelőszövetkezettel szemben. Így vállalják azt is, hogy a húsz hektár, illetve az épület megtartása mellett agi­tálnak. Hogy miért is kényszerülne a Szigetfő Tsz erre a lépés­re, az egy külön cikk tárgya lehetne. A lényeg, hogy a Szigetkert Gt felszámolását határozta el a Szigetfő és a Sasad Tsz. Mert a hajdan nye­reséget hozó — virághagyma- termesztésre alakult — vállal­kozás már évek óta csak a kiadásokat gyarapította. Az osztozkodásnál a Sasad közel negyvenmillió forintot köve­tel a Szigetfőtől. Dr. Mihalik László, a Sasad elnöke jó­indulatuk és megértésük egy­értelmű bizonyítékaként érté­keli azt a tényt, hogy nem készpénzt kérnek a Szigetfő­től, hanem beérik az épület­tel és a földdel. S mivel ez összértékben több mint a kö­vetelésük, még ők fizetnének vissza vagy hétmilliónyit a szigetieknek. Az első közgyű­lésen Vajay Attila, a Szigetfő elnöke ezt az összeget- a mezőgazdasági ágazat fejlesz­tésére, korszerű gépek vásár­lására javasolta költeni. A tagság mégis a földeladás il­letve átadás ellen szavazott. Pontosabban néhány voks hí­ján nem jött össze a kéthar­mados többség, amely a mó­dosított földtörvény szerint az ilyen, akciókhoz kell. Gúzsba kötve táncolni Miközben a két termelő- szövetkezet vezetői a megol­dás módjáról tárgyalnak, — hiszen a Szigetfő vitatja, túl magasnak tartja azt az össze­get, amely rájuk jut a gt fel­számolásánál — egy másik, elsősorban érzelmi síkon is dúl a csata. Hiába emlékszik pontosan minden szigetszentmiklósi ér­dekelt arra, hol is volt a csa­ládja földje. Az utóbbi évek­ben óriási átalakuláson ment át errefelé a táj. Nagy terü­leteket sajátított ki a vízmű, megépült az MO-s autóút, az építkezés kiszolgálására egyik kavicsbányát a másik után nyitják. Azaz, ma már nagyon sokan nem azt a földet kap­nák vissza, mint amit bevit­tek a közösbe. Érthető, hogy kapaszkodnak abba, ami meg­maradt. A gazdakör tagjai azt is ne­hezményezik, hogy míg a ter­melőszövetkezet jó üzleteket csinált az elmúlt években a különféle célú földeladások­kal, addig e parcellák jogos tulajdonosainak csak segély jut. Persze, senki ne gon­dolja, hogy a szigetcsúcs föld­jei aranykoronában érnek sokat. Erről szó sincsen. A főváros közelsége, a Csepelre tervezett világkiállítás veri fel erre az árakat, növeli a föld ázsióját. Gúzsba kötve kellene táncol­ni, magyarázza a Szigetfő el­nöke. Sorra keresik fel őket a nyugati vállalkozók, akik bevásárló centrum, raktárvá­ros, üzemanyagtöltő állomás céljára földet szeretnének a téeszéből. Ám a tagság min­den földeladástól elzárkózik. Pedig ezek a vállalkozások pénzt fialnának és munkale­hetőséget teremtenének. Félő, hogy a befektetni kívánók továbbmennek a helyi tanács­hoz, amelynek — az önkor­mányzat anyagi alapjának megteremtése érdekében — kapóra jön egy-két ilyen vál­lalkozás. A tanács közérdek­re hivatkozva kisajátíthatja a kiszemelt parcellát, s akkor a haszon is az övé. Az elmúlt napokban hosz- szú és kimerítő csörtéket vív­tak a két szövetkezet veze­tői a gt felszámolása utáni elszámolásról. A tárgyalások végére csak egyben értettek egyet; abban, hogy semmiben sem értenek egyet. Ha a Szi­getfő Tsz tagsága a mai köz­gyűlésen nem fogadja el a Sasad felkínálta egyezséget, vagyis nem válik meg a tá­rolóépülettől és a húszhek­tárnyi földtől, akkor valószí­nűleg perre mennek. Ám tudni kell, hogy a késedelmi kamat havohta egymillió fo­rinttal növeli a követelés ösz- szegét. Ha csak a munkanapo­kat számoljuk, minden meg­egyezés nélkül elmúló nap ötvenezer forinttal növeli a tarifát. Övön aluli ütések A per kimenetele teljesen bizonytalan. Lehet, hogy nyer­ne a Szigetfő, vagy alacso­nyabb összeget ítélne meg a bíróság. De az idő itt is pénz. S amit ma még hitelfelvétel árán, de ki tudnának fizetni, abba a kiadásba jövőre eset­leg beleroppanna a szövetke­zet. A megoldás keresése köz­ben elcsattan néhány övön aluli ütés is. ötvenmilliós földeladásról suttognak Szi- getszentmiklóson, azt rebes­getik, hogy a téesz újabban a terményei helyett a földet ad­ja el. A valóságban azonban néhány száz négyszögöles, ér­téktelen parcellák keltek el. A másik oldalon a gazdakör tagjait igyekszenek úgy fel­tüntetni, mint akik saját önös érdekeik védelmében álltak a gazdák élére, bizonyíték azon­ban nincs a vádak mögött. Indulatok nélkül, az érzel­mi szempontok mellőzésével kellene dönteni. Mérlegre ten­ni, hogy a fenyegető, nagyobb rossz elkerülése érdekében *ér- demes-e némi áldozatot hoz­ni. Régen a parasztember nem­csak művelte a földet, ha­nem kereskedett is vele. Ha volt pénze, vett valamennyit, ha jobb ára volt, ha új csép­lőgépet vagy lovat akart, ak­kor eladott egy-két hold- nyit. Igaz, amíg az övé volt, megművelte a földet, s nem arra várt, hogy valaki gyá­rat építsen vagy világkiállí­tást rendezzen rajta. Móza Katalin A centenáriumra elkészülhet Hídvám lesz Esztergomban? Esztergom és Párkány (Stúrovo) között 45 éve idé­zik a háború szomorú emlé­keit a lerombolt Duna-híd csonkjai. Néhány hete azon­ban felerősödni látszanak a híd helyreállítását szorgalma­zó törekvések. Ennek lehetőségeiről Kál- noki Kis Sándor közlekedé­si, hírközlési és építésügyi • miniszterhelyettes elmondta: bár a forgalmat tekintve a híd újjáépítése az országos igények között csak a soka­dik helyen van, a háborús mementóként álló hídrészek és ezzel együtt a két ország ily módon való összekötése' mindenképpen indokolt és kívánatos. Erről az előzetes, tájékozódó jellegű tárgyalá­sok már meg is kezdődtek a KÖHÉM és Esztergom Város Tanácsa között. A város kí­vánsága az, hogy a közel 100 éves híd a még álló acélszer- kezet eredeti formájú kiegé­szítésével épüljön meg, de kizárólag csák személygépko­csi-, kerékpáros- és gyalogos- forgalomra. Ezt a régi szerke­zet teherbírása és a város zsúfolt forgalomtól való mentesítése is indokolja. A megbeszélésen a felek tu­domásul vették, hogy az új­jáépítés ügyében döntés csak akkor hozható, ha a magyar javaslattal a csehszlovák fél is egyetért, valamint, ha a város lakossága a forgalom- növekedés kedvezőtlen hatá­sai ellenére is igényli a fel­újítást. A tárca vállalta, hogy csehszlovák partnerével fel­veszi a kapcsolatot, ezután pedig megpróbálják közösen felmérni a tennivalókat. Az viszont már most egyértelmű, hogy az anyagi források hiá­nya miatt az építkezés csak vállalkozási alapon képzelhe­tő el. Simon Tibor, Esztergom megbízott tanácselnöke sze­rint akadna is vállalkozó, aki hídvámos konstrukcióban vál­lalná a finanszírozást. Ennek lényege: a kompdíj helyett ezután hídpénz fejében lehet­ne átjutni a másik oldalra. Több jelentkező esetén a ki­vitelezésre csak versenytár­gyalás útján lehetne megbí­zást szerezni. A miniszterhelyettes azt is közölte: a KÖHÉM a hídma- radványok elbontására szánt pénzt — 60 millió forintot —• az építkezés támogatására át­adná. Amennyiben minden kedvezően alakul, a tervek 1991-ben elkészíthetők és a híd 1995-re, megépítésének 100. évfordulójára újra állna. Dabas, Kossuth: Április 19-én és 20- án 6: A sogun árnyéka (szí­nes mb. japán tört. kalandfilm), 21- én és 22-én 6: Sherlock és Én (színes mb. am. vígjáték), 22-én 4: Varázsló (színes magyar me­sefilm). 23-án 6: Tutaj osok I—II. (színes magyar—francia film). Autósmozi : Április 19-töl 22-ig fél 9: Vissza a jövőbe II. (színes mb. am. sci-fi), 23-tól 25-ig fél 9: Halálpart (színes mb. am. kri­mi). Dunakeszi, Rákóczi : Április 19-én. 21-én és 22-én háromnegyed 6 : A dolgozó lány (színes mb. am. film). 19-én és 22-én 8: A fehér féreg búvóhelye (színes angol horrorparódia), 20-án háromne­gyed 6 : Nagyítás (színes angol film). 21-én és 22-én fél 4: Vili, a veréb (színes magyar rajzfilm), 23-án és 25-én háromnegyed 6 és 8: Emmanuelle II. (színes fran­cia erotikus film). Érd, Műv. ház: Április 19-én fél 6: Rendőrakadémia IV. (színes mb. am. vígj.), 22-én fél 4: A kis mágus (színes mb. lengyel—am. sci-fi). 22-én és 23-án fél 6 és fél 8: Nicsak, ki beszél (színes mb. am. vígjáték). 24-én fél 6: Ama­deus I—II. (színes mb. am. film). Gyál. Dózsa: Április 19-én fél 6: Lovasünnep (színes magyar dók. film), 20-án fél 6: Shirley Valentina1 (színes mb. am. vígjá­ték). 21-én fél 6: Fergeteges kö­zépcsatár (színes olasz vígjáték), 22- én fél 6: Halálosztó (színes am. sci-fi). 23-án és 24-én fél 6: Vissza a jövőbe II. (színes mb. am. sci-fi). Nagykáta, Rákóczi : Április 19- én és 20-án 6: Egyik kopó, má­sik eb (színes mb. am. bűnügyi vfgj.), 21-én és 22-én 6 és 8: Rém­álom az Elm utcában II. (színes mb. am. horror), 23-án 6: A Be­verly Hills-i zsaru I. (színes mb. am. krimi) .*r Pomáz, Szabadság: Április 20-án 6 : A szerelem tengere (színes mb. am. erotikus krimi). 21-én 6: Meteo (színes magyar film), 22- én 6: Ágyúgolyófutam (színes mb. am. kalandfilm), 23-án 6: Pi­lóták a kék égen (színes mb. ja­pán film). Ráckeve, Szabadság : Április 21- én és 22-én 6 és 8 : Pénzmá­nia (színes mb. aim. vígjáték), 23-án és 24-én 6 és 8: A sárkány éve (színes am. krimi). Autós­mozi: Április 19-én fél 9: Vissza a jövőbe II. (színes mb. am. sci- fi)- 20-án fél 9: Emmanuelle I. (színes francia erotikus film), 21- én és 22-én fél 9: Robotpárbaj (színes mb. hongkongi sci-fi), 23-án és 25-én fél 9: Emmanuelle II. (színes francia erotikus film). Szigetszentmiklós Kossuth: Áp­rilis 20-án 6: Meteo (színes ma­gyar film), 20-án 8: Amerikai nindzsa II. (színes mb. am. ak­ciófilm), 2l-én 6 és 8, 22-én 6: Támadók a Marsról (színes mb. am. sci-fi), 23-án 6 és 8., 24-én 6: Harlemi éjszakák (színes mb. am. bűnügyi vígjáték). Szentendre, Dunakorzó: Április 19- én és 20-án 5 és 7: Robotpár­baj (színes mb. hongkongi sci-fi), 20- án 9: Kicsi, de szemtelen (szí­nes mb. olasz vígjáték), 21-én és 22- én 3 : Végtelen történet (színes mb. NSZK mesefilm). 21-én és 22- én 5 és 7: Arizonai ördögfióka (színes mb. am. vígjáték). 23-én és 25-én 5 és 7 : Túl a csúcson (szines mb. am. kalandfilm). Százhalombatta, Műv. kp. : Áp­rilis 21-én és 22-én 6: Született július 4-én (színes mb. am. film). 23- án és 24-én 6 : Az utolsó csepp (színes am. kalandfilm), 23-án 8: Meteo (színes magyar film).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents