Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-19 / 91. szám
PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Ara: 5,80 furán! 1999. Április 19., csütörtök Kétnyelvű kollektív szerződés Sztrájkolni nincs okuk A nagy gazdasági átalakulás, amelyre már mióta várunk, mindenféle újdonsággal kecsegtet meg fenyeget. Olyanokkal, hogy a piacgazdaság törvényei ésszerűbbé teszik az életünket, hogy a velejáró átszervezések miatt sokan az utcára kerülhetnek, de olyanokkal is, hogy élhetünk a sztrájkjogunkkal, tiltakozhatunk, ha keveselljük a fizetésünket, vagy elégedetlenek vagyunk a munkaadónkkal. Az össznépi, illetve összgazdasági átalakulás persze lassan megy, de számítani lehet rá, hogy bekövetkezik. Gondolnak-e a megyében arra, hogy cgyszercsak az emberek úgy vélik: itt az ideje, hogy nyomatékosabban kérjenek, hogy sztrájkkal próbálják támogatni jogos követeléseiket? A kemencei erdőgazdaságban a szakszervezeti bizalmi épp az erdőt kerülte, így Karnis Gábor erdészetvezető válaszolt a kérdésre. — Nálunk nincsenek átszervezések, hírét sem hallottuk annak, hogy az erdőgazdaságokat bolygatni akarnák. Arról sem tudok, hogy az emberek sztrájkolni akarnának. © Olyan jól keresnek? — A legtöbbet a fatermelők kapják; 15—17 ezer forintot, az erdőművelők, — legtöbbjük nyugdíjas — 6—7 ezret, a gépkocsivezetők, erőgépen dolgozók 10—12 ezer forintot. Ez persze mind bruttó. O A fizetéshez jön még valami? — Ez kis telep, 150-en vagyunk, egy műszakban dolgozunk, úgyhogy semmi pótlék nem jár a fizetéshez. Nyáridőben szerettük volna meghosszabbítani a műszakot, hiszen később megy le a nap, de nem arattunk vele sikert. A Talán eleget keresnek az egy műszakban. — Nem mondhatnám, hogy nagyon meg volnának elégedve. Sztrájkolni ugyan még nem akartak, de műszak után sem hajlandók tovább dolgozni. A vidéki ember másképp gondolkodik, s talán könnyebben is megtalálja a számítását, mint a városiak. A fatermelők öt óra után rohannak haza, málnát kapálnak, disznót hizlalnak, mindenkinek J! páriák szakériéi az Országgyűlésről Vulfímihsii már megegyeztek Ma tárgyalja a Minisztertanács Terítéken a gödöllői kastély is A gödöllői Grassalkovich-kastélyról tartott előadási tegnap délután a műemléki világnapon megrendezett magyai—izraeli kollokvium alkalmával dr. Máté Zsolt, az Országos Műemléki Felügyelőség építésze. Szóba került többek között az is, hogy ma, április 19-én tárgyal a Minisztertanács a kastély helyzetéről, sorsáról. Az erről szóló anyagot a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium állította össze. A pártok szakértői szerdán a Parlament delegációs termében folytatták az új Országgyűlés munkájának előkészítését, a május 2-i alakuló ülés menetrendjéről, illetve a legfontosabb parlamenti teendőkről tárgyalva. A délutáni órákban kezdődött konzultáción egyelőre abban sikerült megegyezni, hogy a Himnusz elhangzását követően Oszter Sándor színművész tolmácsolásában hangzik el Petőfi Sándornak A nemzetgyűléshez című költeménye. A tanácskozáson vita bontakozott ki arról, hogy az alakuló ülésre meghívott vendégek között a történelmi személyiségek mellett a közéletben ismert személyek is helyet foglalhassanak. A résztvevők úgy döntöttek, hogy ezt a kérdést a pártok vezetői elé utalják. Az MDF, lévén nem történelmi párt, ragaszkodik ahhoz, hogy a határon túli magyarság kiemelkedő reprezentánsait lássa vendégül: május 2-ára Durai Miklóst, Fodó Sándort, Sütő Andrást és Ágoston Andrást várják. Amennyiben Sütő András egészségi állapota miatt nem tud részt venni, helyét üresen hagyják. A megnyitótülésre fenntartott további 180 hely közül a pártok 169-cel rendelkezhetnek: az MDF 66, az SZDSZ 40, az FKgP 20, az MSZP 17, a KDNP és a Fidesz 13—13 vendéget hívhat. Sokáig nem alakult ki egyetértés a pártfrakciók és a független képviselők ülésrendjéről. Az MSZP például azt kifogásolta, hogy mindhárom tervezetben a baloldal legszélére kerül, s e „szélső- baloldali” elhelyezkedés számára nem felel meg. A sajátos politikai színezetet kapott problémát a független képviselőcsoport delegáltja, Fodor István oldotta fel azzal, hogy a csoport nevében vállalta: ők lesznek a bal oldal legszélén ülő képviselők. A konzultáció résztvevői ezt követően az alakuló ülés napirendjének véglegesítéséhez kezdtek hozzá. van földje, s az megtenni, amire a fizetésükből nem futná. Gödöllőn a Ganz Áram- mérőgyárban a szakszervezeti bizottság szervező titkárát, Müller Istvánnét is meglepi a kérdés. — A dolgozókat kellene megkérdezni, hogy akarnak-e sztrájkolni, de véleményem szerint erre most semmi okuk. Januárban francia—magyar vegyes vállalattá alakultunk, 75 százalékban külföldi tulajdon lett a gyár. © Voltak elbocsátások? — Nem voltak, a cég minden dolgozót átvett, 33 százalékos bérfejlesztést kaptunk, van mit csinálnunk, biztosítottak a munkahelyek ... semmi okát nem látom, hogy sztrájkoljunk. 9 S ha később mégis lesz? — Most tárgyaljuk a kollektív szerződést, május közepéig kell kész lennünk vele. Ebben benne lesz a sztrájkjog is, hiszen a régiben még nem volt róla szó. Sajnos, nem tudom, hogy fog hangozni ez a rész, mert most fordítják a szerződéstervezetet franciára. A munkáltatókkal kell egyeztetni. Egy vegyes vállalatnál kétnyelvű kollektív szerződést kell készíteni. Hogy ők is értsék, mibe egyeznek bele. Egy sztrájkot természetesen tolmács, meg fordítóiroda nélkül is érteni lehet, bár a követelésekhez nem árt, ha egy nyelven beszélnek munkáltatók és munkavállalók. Persze, a Szakszervezetek filozófiája szerint a munkabeszüntetés a legutolsó eszköz, amelyhez csak akkor nyúlnak, ha az egyeztető tárgyalások nem vezetnek eredményre. Itt pedig célszerű, ha értik egymást a szembenülő felek. Magyarmagyar gyárakban, téeszekben, gazdaságokban is. —jakubovits— Talajvíztől az uszodáig Tegnap mutatkozott be a Magyar Állami Földtani Intézetben a Bécs mellől érkezett dr. Seitner cégcsoport, mely ciső- sorban környezetszennyeződéssel, különösképpen a víz szeny- nyezettségével foglalkozik. Az itt bemutatásra került több, terepen is alkalmazható víz- elemző műszer, továbbá hi- ganymeghatározó laboratóriumi készülék kipróbálásra kerül hazánkban (Erdősi Agnes felvétele) Esőlesők „Add már uram az esőt!" — Ez a slágerfohász aligha turisták szájából hangzik el, sokkal inkább a mezőgazdászokéból, mert változatlanul elszomorítja őket az aszály. Legalább 200 milliméter csapadékra szomjaznak a földek a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet területén is. Náluk megtörtént a búza tavaszi fejtrágyázása 465 hektáron, s most folyik a kukorica talajelőkészítése. □ Mit tartalmaz az előterjesztés? — kérdeztük dr. Baráth Etele építésügyi államtitkártól. — Egy koncepciót dolgoztunk ki, amely a kiemelkedő nemzeti értékekkel kapcsolatos — magyarázta az államtitkár. — Tulajdonképpen ebbe illesztettük a Grassalko- vich-kastélyt is. Hazánkban ugyanis meghaladja a félszázat azoknak az építészeti emlékeknek a száma, amelyek rendkívüli nagy értékük miatt sajátos kezelést igényelnek. Hiszen ezeket nemzeti — vagy másként fogalmazva — kincstári vagyonnak kell tekinteni. Szeretnénk, ha létrejönne egy olyan speciális szervezet, amelynek hatáskörébe tartoznának e műemlékek. □ Ezek szerint Gödöllő Város Tanácsa nem kaphatja meg a rég áhított kezelői jogot? — A készülő tulajdoni törvénnyel a kezelői jog megszűnik! A jövőben az fogja keSzerda estére falugyűlést hirdetett meg Hegedűs András, Püspökszilágy tanácselnöke, melyre a lakosságon kívül a falu területén lévő rádióaktív hulladéktelep vezetőit is meghívták. A telep — amelyet üzemeltetője, a Fővárosi Köjál 1977-ben nyitott — az eredeti tervek szerint azokat az enyhén rádióaktív hulladékokat volt hivatott tárolni, amelyek a kórházakból és gyógyszergyárakból kerülnek ki, mivel további vagy újrafelhasználásra alkalmatlanok. Ehhez annak idején a falu lakossága hozzájárult, annál is inkább, mert munkalehetőséget adott a helyieknek. Arról viszont nem volt szó, hogy idővel a paksi erőműtől is idevándorol a hulladék. zelni az építészeti értékeket, akinek az tulajdonát képezi. Mi azt írjuk és mondjuk: természetes, hogy a hasznosítás eldöntésében a helyi szervezetek, pártok alapvető joggal rendelkezzenek. A kincstári vagyon kezelését olyan társadalmi tanácsra, bizottságra szeretnénk bízni, amelyben nem csak az állam, hanem a helybeliek is képviseltetik magukat. O Hogyan vélekedik a gödöllői pártok aláírás- gyűjtési akciójáról, s az április 17-én, kedden, lapunkban is megjelentetett nyilatkozatukról a kastély sorsát illetően? — Az előbb elmondottak velük kapcsolatban is érvényesek. Természetesen a Kö- HÉM nem látja akadályát, hogy a felvetett gondokat megvitassuk. Erre a megbeszélésre április 24-én, kedden kerül sor. V. A. Az indulatok fellángoltak, a falu háborog, amit nyilván az a gyanú váltott ki, hogy a paksi rádióaktív hulladék jó- valta több veszélyt rejt magában, mint az eredetileg várt anyagok. Hogy mennyire megalapozott a gyanú, a kisugárzástól való félelem, ezt a szakértők illetékesek megválaszolni, bár nem valószínű, hogy ettől végleg megnyugszanak a kedélyek. Abban mindenesetre igazuk van a püspökszilágyi aggodalmaskodóknak; ha Öfa- lunak nem kellett, miért épp ők legyenek házigazdái a nemkívánatos hulladékoknak. Mivel a fentiek közérdeklődésre tartanak számot, rövidesen visszatérünk a témára. (—m—) ■ BEimmMM mémm : Eseményekkel teli programja volt szerdán a francia szenátus Centrista Unióhoz tartozó képviselőinek, akiket elsőként Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke fogadott a Parlamentben, azután a küldöttség az újonnan megválasztott képviselők egy csoportjával találkozott. Délután Antall Józseffel, az MDF elnökével, majd Somogyi Ferenc külügyi államtitkárral folytattak megbeszélést a francia szenátorok. © Az MDF álláspontja szerint a miniszteri tárcák felosztásában a kiindulási alapot a parlamenti mandátumok aránya jelenti. Az MDF hajlik arra, hogy a mezőgazdasági tárca az FKgP-é legyen, a többi miniszteri poszt azonban további alku tárgyát képezi. Q Az MDF és az FKgP szerdán közös nyilatkozatot tett, miszerint kölcsönösen elfogadják a másik párt mezőgazdasági program vázlatát, mint a koalíciós tárgyalások algpját és lehetőséget látnak azok közös nevezőre hozására. ® Az egyes állami és pártfunkciókat betöltött, illetve betöltő vezetők vagyonnyilatkozatát értékelő parlamenti bizottság zárt ülésén megállapította, hogy 416 személytől érkezett vagyonnyilatkozat, s eddig 15 személyt hallgattak meg; az erről készített jegyzőkönyveket — a többi dokumentummal együtt — a bizottság megküldte az új Országgyűlésnek, Elő SZŐR: MS? L ecsitulóban vannak a korábbi heveskedések? Akad rá példa. Amint arra is, hogy a túlzásoknak szinte minden ügyben, témában kínálkozik táptalaja. Egy beadvány másolatát adták a kezembe. Fogalmazói a nagyközség általános iskolája tantestületének a tagjai, aláírói ugyanazok. A címzettek: a majdan (a mai pártelképzelések szerint szeptemberben) megválasztandó helyi önkormányzat (elöljáróság, képviselőtestület?) tagjai. A téma .......az oktatás új a lapokra helyezésének első teendője, a tantestület radikális bérrendezése ...” A későbbiekben a szövegből megtudhattam, radikális alatt a bérek megkétszerezését kell érteni. S mert az országgyűlési választásoknak a győztese a Magyar Demokrata Fórum lett, a beadvány fogalmazói is ennek a pártnak a programjából származtatták az indoklást. A kissé furcsa sietségen — hiszen nem tudhatni, a helyhatósági választásokon miként alakulnak az erőviszonyok — miért is akadnék fenn, hiszen ki korán kel... Még a hamari módon szerzett érvelés sem zavar. Korábban az MSZMP, most egy másik párt elhatározásai látszanak nyomatékosítani ezt, azt, amazt, amit a társadalom különböző csoportjai elérni kívánnak. S az sem oka ódzkodásomnak, hogy megkétszerezett bért vélnek jogosnak a beadvány készítői. Ami tényleg meghökkenésre késztetett, az a sorrend: ez az első teendő. Az oktatás új alapokra helyezésének tehát ez lenne a legfőbb, mert kezdő, a továbbiakat meghatározó lépése: a radikális és a tantestület egészét átfogó bérrendezés. A hozzáértést, a tapasztalatot, a teljesítményt nem firtató elképzelésnek, a tantestület szemszögéből nézve, nincsen vesztese. Mindenki nyertes. De van-e olyan helyzet, amikor mindenki nyertes? Kerekítve, hétezer-hét- száz főt tesz ki a megye általános iskoláiban azoknak a pedagógusoknak a száma, akik különböző végzettség birtokában, illetve képesítés ríélkül oktatnak. Egyharmaduk tanító, kétharmaduk szakos képesítésű, s még mindig, minden erőfeszítés ellenére is négyszázaléknyi a képesítés nélküliek (az ún. nem pedagógus végzettségűek) aránya. Ezeknek az eltéréseknek az ismeretében is igazságosnak látszik a beadványban szerepeltetett óhaj, egy-egy tantestület egészének a bevonása a megkétszerezett bér áldásaiba? Avagy az oktatás eddigi rendszerének egyik nagy- gyengéjét éppen abban kell látnunk, hogy nem tett különbséget a munkaerőként kezelt pedagógusok között, nem méltányolta a munka minőségét, annál inkább megtette ezt a formális jelenléttel és beosztással, a szolgálati évek mennyiségével stb. Kutatva a kezdetek után, meglepett a valóság: még száz esztendeje sincsen, hogy az 1893. évi XXVI. törvénycikk első ízben és átfogóan rendezte a néptanítók fizetését. A törvény minimum „tisztes lakáson és legalább egynegyed holdnyi kerten kívül” évi 300 forintban szabta meg a javadalmazást, pontosabban annak alsó határát. Tudni lehet persze, hogy az a tisztes lakás meg a kert nem mindig volt tisztes, nem mindig volt kert (hanem szántó), s a havi 25 forint sem számított a nehezen elkölthető nagy jövedelmek közé, ám egy valami bizonyos: a helyi önkormányzatnak önállósága volt abban, mit kívánt adni — ha kívánt — a minimum felett! S itt rejlik a lényeg. A munkát ott keil értékelni — megítélni —. ahol az mérhető, azaz helyben, s nem szabad belekényszeríteni olyan sematikus mércéknek a szorításába, amelyek elkerülhetetlenül egyenlő- sítenek, összemossák az eltéréseket. A bevezetőben említett beadványnak a szerzői tehát jó érzékkel tapintanak rá a helyi megítélés szükségességére, ugyanakkor engednek a régi reflexeknek is: mindenki kapjon többet. így él együtt a tegnap és a holnap, s ennek a közösködés- nek tagadhatatlanok a veszélyei. Ilyen veszély például a téves sorrendeknek a felállítása. Elsőnek a bér... A nagyobb fizetés korántsem garanciája az eredményesebb, korszerűbb oktatásnak! A mi legyen először kérdése tehát kaphat hamis feleleteket is. K érdés és felelet kapcsa persze lehet az MDF programja — amely valóban kimondja, „Halaszthatatlan a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésének helyreállítása” —, akkor azonban e program' nem szabdalható szeletekre: az egészét kell szemügyre venni. Azt is, ami az iskola, a pedagógus esetében követelményként szerepel benne, például: „Alapvető fontosságú, hogy az iskola teljes személyiséget neveljen." Amitől ma messze vagyunk. Amint messze az erkölcsi-anyagi megbecsülés kellő mértékétől is, azaz a kettőnek együtt, s nem külön, s főként nem egymást fontosságban jóval megelőzve kell haladnia. Tehát mit először? Bért, jobb munkát? Azt hiszem, legelőször új szemléletet kell teremteni. Mészáros Ottó • • ** HAB0R0GHAK A PUSPOKSH8.A6YIAK Nem várt hulladék
