Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
2 &£Mod 1990. MÁRCIUS 13., KEDD Észtország Lépéshátrány Észtország kongresszusa is a köztársaság függetlenségének visszaállítását tűzte ki célul, de az ügy jogilag tisztázatlanabb, mint Litvánia esetében. Ott ugyanis a szovjet alkotmány szerint megválasztott köztársasági parlament hozta meg a függetlenségi döntést, míg Tallinnban egy olyan testületről van szó, amely ugyan élvezi az észt nemzetiségűek többségének támogatását, de nem illeszthető be a jelenleg érvényes jogi keretekbe. Mivel Észtországban még hátravannak a legfelsőbb tanácsi választások, valószínűleg ebben a kérdésben még sok a tisztáznivaló. Észtország — noha a főbb politikai lépéseket mindkét balti köztársasággal összehangolja — ma Litvániával működik szorosabban együtt. Ennek csak az az oka, hogy Lettország lépéshátrányban van a két szomszédjával szemben, de politikai együttműködésük továbbra is felhőtlen — mondják Tallinnban, KIMONDANI IS SOK Három év alatt felépítik Japán legmagasabb épületét, égy 70 emeletes felhőkarcolót, Jo- kohamában. A Mitsubishi ingatlanforgalmi cég megrendelésére március 20-án kezdik meg a 296 méter magasra tervezett irodaház, szálloda építési munkálatait. Az épületet 1993 áprilisában adják majd át. Az első 48 emelet irodáknak, bevásárlóközpontoknak és rendezvényeknek ad majd otthont., a felhőkarcoló felső részében pedig szállodák lesznek. A Mitsubishi, Japán legnagyobb ingatlanforgalmi cége, egyébként a közelmúltban azzal hívta fel magára a világsajtó figyelmét, hogy megvásárolta New York egyik jelképét, a Rockefeller Centert, Franciaország—NSZK Magányosan? „Franciaországnak nem az NSZK-val, hanem Kohl kancellár politikájával van baja.” Így összegezte az Elysée-pa- lota egy magas rangú munkatársa Mitterrand elnök álláspontját a német egyesítés kérdéséről. Az AFP hírügynökség, amely nem nevezi meg forrását, ezt a múlt pénteki francia—lengyel tárgyalások után az Odera—Neisse-határ kérdéséről elhangzott viszonylag kemény hangú elnöki sajtónyilatkozat nyomán írja. Mitterrand elnök sajtókonferencián ugyan több ízben is aláhúzta a francia—nyugatnémet együttműködés fontosságát, utalt a szoros és baráti kapcsolatokra, de ismét jelezte, hogy nem tartja kielégítőnek Bonn állásfoglalásait a határkérdésben, beleértve a Bundestag nyilatkozatát is. A francia elnök már korábban is bírálóan szólt arról, hogy Kohl kancellár egyrészt túlságosan is' „magányosan”, szövetségesei ' véleményének kikérése nélkül jár el az egyesítés kérdésében, más- részit a határkérdésben választási okokból vált ki feszültséget. Népi küldöttek kongresszusa Viharos vita az elnöki hatalomról Az elnöki hatalom bevezetését támogató felszólalások voltak többségben hétfőn a népi küldöttek kongresszusán, ami azt jelzi, hogy kedden az előzetes várakozásoknak megfelelően a kongresszus bevezeti az elnöki rendszert. Éles vitát és kisebbfajta botrányt váltott ki az elnöki hatalom bevezetését ellenző Jurij Afa- naszjevnek, a szovjet parlamenti ellenzéknek számító régióközi képviselőcsoport társelnökének a felszólalása. A vitát Szergej Alekszejev jogász, a parlamenti alkotmánybizottság vezetője nyitotta meg. Szerinte az elnöki rendszerre azért van szükség, mert megbénult a hatalom. A korábbi rendszer, azaz a párt hatalma már nem érvényesül, az állami szervek pedig még nem rendelkeznek a szükséges hatalommal. Ilyen körülmények között az elnöki rendszer jelenti az egyetlen reális lehetőséget a hatalom megtestesítésére. Jurij Afanaszjev, a régióközi parlamenti csoport társelnöke súlyos politikai hibának nevezte az elnöki hatalom jelenlegi bevezetésére és az első elnöknek a kongresszus által történő megválasztására vonatkozó javaslatot, noha elviekben támogatásáról biztosította az elnöki rendszer későbbi bevezetését. Jurij Afanaszjev szerint az elnöki rendszer létrehozása most csak. egy konkrét személy, Mihail Gorbacsov hatalmának megerősítését jelentené. A reformszárny vezető képviselője szerint „le kellene mondani a kommunista eszmékről”. Zsákutcának nevezte a Szovjetunió által megtett utat, s Lenint tette felelőssé az „állami terrorizmus elvének uralkodóvá tételéért". A jelenlegi vezetést is azzal vádolta, hogy az erőre helyezi a hangsúlyt. Ekkor fogyott el az elnöklő Mihail Gorbacsov türelme, és megvonta a szót a vezetés szemében „vörös posztónak számító” kijelentéseket tevő Jurij Afanaszjevtől. Mihail Gorbacsov szavazásra bocsátotta a kérdést, hogy hagyják-e befejezni a felszólalást, mire a képviselők kórusban visszhangozták, hogy nem kívánják tovább hallgatni Jurij Afanaszjevet. A nap második felében felszólalók többsége az elnöki hatalom bevezetése mellett foglalt állást. Az elnöki hatalom vitáját kedden folytatja a népi küldöttek kongresszusa. Litván parlament A felhívás címzettje Gorbacsov ÁLLAMILAG GARANTÁLT BÉR A megoldás kulcsa Az Országgyűlés decemberi ülésszakán két fontos döntést hozott a közoktatási dolgozók béréről. Az egyik: a következő három évben a béreket folyamatosan emelni kell, minimum 16 százalékkal. Ennek finanszírozása beépült a tanácsok költségvetésébe. Másrészt 1990. január 1-jei felhasználással további négymilliárd forintot szavaztak meg béremelésre. A két összeg végül körülbelül 30 százalékos béremelést jelentett a pedagógusoknak, 19 százalékot az adminisztratív és technikai dolgozóknak. H Hogyan értékeli ezt az eredményt a szakszervezet? — kérdeztem Zachár Lászlót, a Pedagógusok Szak- szervezete érdekvédelmi titkárát. — A pedagógusok átlagbére mindig is, és mindenhol — hiszen a világ más országaiban is a költségvetésből fizetik őket — elmaradt az iparban és a kereskedelemben dolgozó szellemi foglalkozásúakétól. Ez részben érthető, hiszen a pedagógusok munkája közvetlenül nem mérhető értékkel, ugyanakkor ne feledkezzünk meg róla, hogy az oktatás, illetve nevelés stratégiai ágazat. — Más népgazdasági ágak az év végére valahogyan mindig kompenzálni tudják az inflációt, a pedagógusok bére azonban mindig elmarad. A különbség egy idő után olló- szerűen nyílik, hiszen a bérek ( százalékosan nőnek. Ez volt az oka, hogy az elmaradás egy lépcsőfokban történő korrigálását követeltük. Tavalyi kongresszusunkon úgy láttuk, hogy a pedagógusbérek 40 százalékkal alatta maradták a más A szovjet hadsereg és Litvánia jövendő viszonyáról szóló, Gorbacsovnak címzett felhívásról folyt a vita a litván parlament hétfői ülésén. Az MTI moszkvai tudósítóját ViWiibSb'ól úgy tájékoztatták, hogy Vitautas Landsbergis, a litván legfelsőbb tanács vasárnap megválasztott elnöke nem fog bekapcsolódni a népi küldöttek 1 kongresszusának munkájába. Hétfőn reggel már a független Litván Köztársaság parlamentjeként folytatta szombaton késő este megkezdett munkáját a litván It. Vasárnap az új összetételű törvényhozás, amelyben kétharmados többsége van a Sa- judis népfrontmozgalomnak, kinyilvánította a köztársaság 1918-as függetlenségének helyreállítását, megváltoztatta a köztársaság nevét, hivatalos zászlóját és címerét. A hétfői vita egyebek között a Litvánia területén levő össz-szövetségi vállalatok, intézmények, szervezetek sorsáról folyt. A litván parlament ezeket mind a vilniusi kormány illetékességi körébe kívánja vöfíhi. Több más téma között várhatóan napirendre tűzik az új kormány és az új miniszterelnök kinevezését, illetve megválasztását is. A kormány vezetésével ideiglenesen Kazimiera Prunstkene eddigi miniszterelnök-helyettest bízták meg. A Sajudis az MTI rendelkezésére bocsátotta a Gorba- csovhoz intézett felhívás tervezetét. E szerint ideiglenesnek tekintik a szovjet hadsereg, határőrség egységeinek litvániai állomásoztatását Egyidejűleg kérik, hogy térhessenek haza mielőbb Litvá niába a Szovjetunió más területén szolgáló litván állampol gárságú katonák és családtagjaik. NDK-s kémek külföldön A hálózat felszámolása szellemi foglalkozást űzők bérének. Ezért követelésünk 40 százalékos béremelés volt, s ennek érdekében a pedagógusok nyáron már a sztrájkot is kilátásba helyezték. B A Minisztertanács tárgyalta a kérdést, és a Né- meth-kormány határozatot hozott. Ennek úgy érzem az a lényege, hogy az elmaradást ugyan nem egy lépésben csökkenti, de mégis értékelnünk kell, hogy ilyen krízishelyzetben, amikor egész iparágak elsorvadnak, a kormány segíteni akart a pedagógusokon. — A helyzet azonban továbbra is romló tendenciát mutat, és emiatt is keserű a szájízünk, hogy a technikai-adminisztratív állomány részére nem sikerült annyi bérfejlesztést biztosítani, mint amennyit megérdemeltek volna. ök ugyan elvileg egyetértenek abban, hogy a magasabban kvalifikált szellemi munkát meg kell fizetni, mégis elégedetlenséget szít, hiszen ezen rétegek fizetése igen alacsony, szinte megélhetési gondokkal küzdenek. Még ha százalékban egyformán emeltük volna bérüket, illetményüket, ők akkor is sokkal kevesebbet kaptak volna kézhez, többségük a létminimum alatt él. A kormány mindenáron teljesíteni akarta a miniszter által 1988-ban bejelentett ígéretét. miszerint a pedagógusok bérét 1990-re 60 százalékkal emeli. Ez most meg is valósult, de az egyéb oktatásügyben dolgozók rovására. Azt hiszem jobb lett volna, ha az elosztást ránk bízzák. B Hogyan tervezik korrigálni a maradék elmaradásukat? — Az előző évek inflációját és béremeléseit tekintve a szakszervezet további követelésekre kényszerül. Ehhez azonban először azt kell látnunk, hogy a népgazdaság többi szektorában hogyan alakulnak a keresetek, valamint hogyan hajtották végre a mostani béremeléseket, erről áprilisban kapunk majd jelentést. Azt azonban már most látjuk, elégedetlenséget szült, hogy sok helyen csak márciusban fizették ki a januári bér- különbözetet — ezt az átsorolások, az adminisztráció és a gépi rendszer átfutása okozta — és ez a késedelem napjaink gyors inflációját tekintve, annál is inkább, mivel a legtöbb áremelést e két hónapban hajtották végre, pár százalékos fizetéskiesést okozott a kollégáknak. Ismerni szeretnénk majd a globális adatokon túl, a belső rétegek szerinti — például óvónők, tanítók, tanárok — és az életkorok, valamint a földrajzi területek szerinti finomabb eloszlást is. Nagy különbségek vannak például azonos végzettségű. azonos korú, de már más területen dolgozó pedagógusok keresetei között. Emberek így önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe, illetve nem csodálkozhatunk azon, ha sokan nem szívesen mennek falura tanítani, vagy olyan településre. ahol a tanácsnak kevés a pénze. Legyen mindenütt államilag garantált bér. ez a megoldás kulcsa, mert csak így érezhetik magukat létbiztonságban a dolgozók. i \ Szegő- Krisztina Az NDK megkezdte külföldi kémhálózatának felszámolását, és a külföldön tevékenykedő ügynökök munkáját összehangoló hivatal alkalmazottainak létszámát is radikálisan csökkentik — közölte Külföldi események egy iwQndafih£afi& Csaknem három évtizede nem járt a Szovjetunióban kínai kormányfő, éppen ezért tart érdeklődésre számot ez a bejelentése az AP amerikai hírügynökségnek: Li Peng április második felében Moszkvába utazik. A A moszkvai lakosok egyelőre támogatják Mihail Gorbacsovot, de nem hisznek abban, hogy végig tudja vinni reformjait — ez, tűnik ki a februári közvélemény-kutatás adataiból. A Jimmy Carter, az USA volt elnöke közel-keleti körútja keretében kétnapos látogatásra Kairóba érkezett. A Valamenyi lengyel napilap első oldalon számolt be a litván függetlenségi nyilatkozatról, s csak néhány soros rövid hírt szenteltek a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról Moszkvában aláírt megállapodásnak. A A japán rendőrség figyelmeztető statisztikát hozott nyilvánosságra, amely arra utal, hogy a távol-keleti ország ellen kábítószerinvázió indult. A Kazahsztánban a minisztertanács határozatot hozott arról: a jövőben nem illetik meg a kedvezmények, privilégiumok a magasabb és a középszintű állami vezetőket, tisztségviselőket. A Az amerikai kormány vasárnap felhívta a Szovjetuniót: tartsa tiszteletben a litván nép akaratát — a litván kormányt pedig arra figyelmeztette, hogy vegye figyelembe a kisebbség, az orosz lakosság jogait. A A Mongol Népi Forradalmi Párt KB hétfőn kezdődött ülésén testületileg lemondott a politikai bizottság. A Politikai másként gondolkodókat vettek őrizetbe Kubában, közöttük olyanokat is, akik Gorbacsov melletti tüntetést akartak szervezni a szovjet vezető kubai látogatása idején. hétfőn Berlinben újságírókkal Werner Fischer, aki tagja annak a kormánybizottságnak, ameiyet az állambiztonsági minisztérium feloszlatásával bíztak meg. Az illetékes elmondta, hogy a kémhálózatot irányító hivatal négyezer dolgozója közül kétszázötvenet tartamuk meg. A hivatalt — amelyet német neve utáni rövidítéssel HVA-nak hívnak — kiköltöztetik mostani központjából, és egy kisebb épületben helyezik el. Megkezdik a HVA elektronikus adatbankjában tárolt információk megsemmisítését. (Nyugati hírszerzőforrások azonban tudni vélik, hogy ezekről az adatokról korábban másolatokat készítettek.) A HVA a hidegháború éveiben kezdte meg működését, és Európa egyik legjelentősebb kémhálózatát építette ki. Szorosan együttműködött a szovjet KGB-vel. A Varsói Szerződés hasonló ügynökségei közül a HVA-nak volt a feladata az NSZK-beli hálózat kiépítése. Legnevesebb ügynöke Günter Guillame volt, akinek a hatvanas években sikerült beépülnie Willy Brandt nyugatnémet kancellár hivatalába. Lebukása 1974-ben a kelet— nyugati közeledést szorgalmazó kormányfő lemondását okozta. A Magyar Szocialista Párt az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulóján, 1990. március 15-én, 11 órai kezdettel megemlékezést tart a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, a Múzeum-kertben. Beszédet mond: Pozsgay Imre. Honfitársaink! Baloldaliak, Szocialisták, Barátaink! Köszöntsük együtt e napot, amely köze/ másfél évszázada jelképe a magyar nép küzdelmének a társadalmi felemelkedésért, a szabadságért. Legyünk büszkék arra, hogy hazánk 1848-ban Európa eleven részeként alakítója volt a világtörténelemnek. E nap közös megünneplésével tisztelegjünk mi, mai magyar baloldaliak a XIX. század forradalmárai és tetteik előtt. Fejezzük ki töretlen akaratunkat, hogy reformer elődeink alkotásának folytatói, forradalmi törekvéseik megvalósítói kívánunk lenni. Mindenkit, aki a márciusi, forradalmi baloldali eszmék örökösének tekinti magát, szeretettel várunk! A Szocialisták
