Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-10 / 59. szám
4 Lilian 1990. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Nulláról nem kezdhetünk Mibe kerül(ne) az önállóság? Alighanem a megye legrégibb építésű iskolája a visegrádi. Igaz, nem ebből a célból létesítették 1712 körül. A Rév utca 2. szám alatt ugyanis a község első plébánia- temploma működött. Az új római katolikus templom felépülte után alakították át a régi iskolává, 1787—88- ban. Mai külseje és belseje nem őriz figyelemfelkeltő építészeti jellegzetességeket, csupán túlságosan vastag falai utalnak eredeti rendeltetésére. Kétszáz gyerek látogatja nap mint nap, akik tizenegy tanulócsoportot alkotnak. Fogalmuk sincs arról, hogy iskolájuk helyzete hasonló, sőt, tipikusnak mondható Pest megye legtöbb oktatási intézményéhez. A létszáma nem nagy, így az egy gyerekre megállapított állami támogatás sem szerencsés számukra. Ugyanakkor a község kevés lélekszáma miatt a községfejlesztésből nyert támogatás sem hozna anyagi előnyt — Sokat beszélgetünk a kollégákkal, s főleg a helyet-' tesemmel — kezdi Mezei Anna igazgatónő —, hogy éljünk-e a gazdasági önállóság lehetőségével. Ezt ugyanis az oktatási törvény jogilag biztosítja, anyagilag azonban nehezen tudom elképzelni a jövőt. B Tanácsi fenntartású intézményként érzik ennek hátrányát? — Ha bármire szükségünk volt, azt mindeddig megkaptuk. Magam történelem—népművelés és pedagógia szakos tanár vagyok, a gazdálkodáshoz kevéssé tudok hozzászólni. Azt azonban tapasztaltam, hogy a tanács valahogyan mindig előteremtette az anyagi fedezetet, akár taneszközök, akár berendezések beszerzésére. Mi pedig negyedévenként kaptunk egy elszámolólapot; láttuk, hogy állunk. így figyelemmel tudtuk kísérni, hogy arányosan használjuk fel pénzügyi kereteinket Igaz ugyan, hogy néha olyan dolgot küldtek, ami teljesen felesleges, mint például az elavult állampolgári isme- retek-sorozat, s egy halom szemléltető falitábla. Ugyanakkor megtörtént, hogy a helyi tanács megvette az oktatáshoz szükséges eszközöket, 6 majdnem egy időben megérkezett a megyei tanácstól is. H Ha önállóvá válnának, erre aligha kerülne sor ... — Ez igaz, én azonban alaposan át akarom gondolni ezt a lehetőséget, mert szerintem csapdát is rejteget. Az önálló gazdálkodás bizonyos esetekben előny. Például nem kellene a túl munkadíjak elszámolásáért érvelnem. Miért kell nekem magyarázni, indokokat felsorolni, amikor az oktatás-nevelés szakmai részéről van szó?! A szakmai önállóság tulajdonképpen szorosan összefügg a gazdasági- vail. ■ Elképzelhető, hogy ez csak tandíjfizetéssel oldható meg? A magániskolákban biztos. Ha például a megyében létesítenek egy Waldorf-iskolát, természetes, hogy a szülőknek fizetniük kell. Ezt állami intézményben csak azzal tudnám megindokolni, hogy valamilyen speciális oktatást nyújt. Régen az iskolaszék — a fenntartók tanácsa — döntötte el, hogy mit kell vásárolni, hogyan kell tanítani. Kezembe került például egy 1867-ből származó dokumentum, amely arról a határozatról tanúskodik, hogy a tahi iskola számára egy térképet kell venni. H Akadtak-e éles viták a tanács vezetőivel? — Nem került sor ilyen ellentétekre. Sőt, a tanácsi vezetésnek köszönhető, hogy például a táboroztatáshoz szükséges külön pénzt mindig megkaptuk. Megoldották számunkra a pedagógus-továbbképzést, oly. módon, hogy mintegy három évvel ezelőtt megszavazták az ehhez szükséges tisz- teletdíjkeretet. Szakmai vonatkozásban az iskolánk önálló, a nevelőtestület eléggé érett. P Nem kőnyszerülnek-e mégis önállóságra az új fi- nanszirozási rendszer miatt? — Mondtam, foglalkozunk a gondolattal. De a gazdálkodás külön szakma! Lehet, hogy egyedül állok a véleményemmel, de ezt az alsófokú oktatásban nehezen tudom elképzelni. Lévén, hogy kötelező! Korábban megragadtunk minden olyan lehetőséget, amely- lyel erősíthettük pénzügyi létünket. Például pályáztunk, így tudtuk bevezetni a nemzetiségi nyelvoktatást. Számíthattunk a Pilisi Parkerdő- gazdaság támogatására is. Mindezeket azonban a jövőben már nem tervezhetjük. Nem tudom, mennyibe kerülne az önállóság, s hogyan lennénk képesek még tartalékot is teremteni? Ám az a hárommillió forint, amit az elmúlt évben kaptunk, kevés lenne az induláshoz. Az önálló gazdálkodást semmiképpen nem kezdhetjük a nulláról. Központilag biztosított anyagi alapra lenne szükség. Vennes Aranka Színházi levél Nem mese ez A színház tulajdonképpen nincs, de működik. így jellemezhető az ország egyetlen főhivatású gyermçk- és ifjúsági színháza, az Arany János Színház. Nincs, mert épületét a Paulay Ede utcában évek óta az átépítés kőművesei, szerelői tartják megszállva, s nem lehet pontosan tudni, ők mikor fejezik be meglehetősen hosszúra nyúlt előadásukat. Azonban a színház mégis működik, mert előadásokat tart, rendszeresen, bemutatókat hirdet meg, szintén rendszerésen. Társulata van, adminisztrációja — él és dolgozik. Igaz, most már hosszabb ideje albérletben, a X. kerületi Pataky István Művelődési Központ színháztermében. És nemcsak itt, mert különböző más művelődési házakban s alkalmanként vidéken is fellépnék. Ha azt vesszük, ez a szívósság majdnem példátlan a jelenlegi magyar színházi életben. Amikor konszolidáltnak mondható tárgyi feltételek között dolgozó színházak a szakadék szélén egyensúlyozva alig tudnak fennmaradni, amikor anyagi és műsorpolitikai vészhelyzetben vannak, ez a társulat nem adja fel. Van ebben valami csakazértis, valami, ma már gyakran lamosoly- gott hivatástudat, valami hit. Két előadásuk is figyelmeztet erre a hivatástudatra. Az egyik egy jól ismert darab, Jevgenyij Svar c Hókirálynő című játéka. Mesedarab, ha úgy tetszik, hiszen a gonosz Hókirálynővel szembeszálló gyerekek története ennek is Négyszáz éves a Vizsolyi Biblia A Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulója alkalmából ünnepségsorozatot rendez a Magyar Református Egyház. A Magyar Tudományos Akadémiával és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen szervezett tudományos ülésszakra március 16-17-én kerül sor, az ELTE központi épületében (Budapest V., Egyetem tér 1-3.). Az érdeklődők 16-án 11—14 óráig, 17-én pedig 10—13 óra között előadásokat hallgathatnak meg a Vizsolyi Bibliáról — koráról, nyelvezetéről, s a magyar könyvkultúrára gyakorolt hatásáról. Az előadások mellett már cius 16-án- kamarakiállítás nyílik az ELTE tanári klubjában „A Vizsolyi Biblia és kora” címmel. (Helyszín: Bu dapest V., Szerb u. 21-23.) Március 16-án délután ötkor a rendezvénysorozat keretében ünnepi hangversenyre kerül sor a Kálvin téri templomban. A szabadságharc gyermekhősei Az 1848 49-es forradalom és szabadságharc csatáiból nem csak a felnőttek, a gyerekek is kivették részüket. A gyerekhősök tetteit egy ifjú honvéd tiszt, Karsa Ferenc meg is örökítette. Az ő kopjafájánál rendez megemlékezést az egyik új gyermekszervezet, a Hagyományőrző Szövetség. Az ünnepségre március 14-én dél után három órakor kerül sor a Kerepesi temetőben, a Kos- suth-mauzóleumnál. A szer vezők a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt várják. felfogható. De a színház előadása világossá teszi: nem mese ez, vagy legalábbis nem a szokásos édeskés játék. Ebben a Gárdos Péter rendezte előadásban a Jó és a Rossz összecsapása túlemelkedik a mesei szintű konfliktusokon. Szinte világnézeti, filozófiai küzdelem körvonalazódik itt, s az érettebb korú nézőket is magával képes ragadni ennek a küzdelemnek a heve, no és a játékossága, mert hát azért itt mégiscsak gyermekszínházról van szó. Ami persze nem zárja ki hogy a Hókirálynőt, de az öregasszonyt, a Királyt, és a Rablóvezért is játszó Pápai Erika ne nyújtson a legkomolyabb felnőtt színházi szinten szemlélve is kiváló alakítást. A másik — friss — bemutató a Gergő király című mesejáték. Az Eugen Eschner darabját magyar színpadra alkalmazó Békés József itt is magvasabbá teszi a játékot a megszokott gyermekelőadásoknál, hiszen ez a Gergő király, aki egyszerű legénykéből lesz — sok ármányt és cselvetést leküzdve — király- lyá, azzal a kérdéssel néz szembe: hogyan is kell királynak és ráadásul jó, okos, bölcs, igazságos királynak lenni? S mivel a mesehősökkel mindig szívesen azonosulunk, a kérdést akár nekünk szólónak is tekinthetjük. Mégpedig ez olyan kérdés, amire manapság a felnőttek, azaz mi sem igen tudjuk a megnyugtató választ. Takács István A nagy reneszánsz uralkodó emlékére Corvina-kiállítással kezdődik ■ Szobrot avatnak, kiállításokat nyitnak, tudományos em-' léküléseket rendeznek országszerte Mátyás király halálának 500. évfordulóján. A rendezvénysorozat koordinálására alakult országos emlékbizottság Székesfehérvárott megtartott ülésén elmondták, hogy a megemlékezések április 6-án — az uralkodó halálának évfordulóján — kezdődnek, az Országos Széchényi Könyvtárban megnyitott Corvina-kiállítással, és Mátyás király székesfehérvári emlékművének a felavatásával. Az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett rangos tárlaton a világon ismert 216 Corvina közül 131-et láthatnak majd az érdeklődők. A nagy reneszánsz uralkodó világhírű könyvtárának remekeit — az itthon őrzött példányokon kívül — 14 ország, köztük a Vatikán kölcsönözte a kiállítás idejére. Székesfehérvár emlékmű felállításával tiszteleg Mátyás király emléke előtt; Melocco Miklósnak az uralkodót ábrá zoló kompozícióját a város főutcájának egyik tűzfalán helyezik el. Mátyás korát mutatja majd be a május 17-én a Buda pesti Történeti Múzeumban nyíló történeti kiállítás. Md tyás utóélete címmel a vi segrádi Salamon-toronyban nyílik május 18-án tárlat. Md tyás és a humanizmus címmel május 15. és 23. között Szé kesfehérvárott rendeznek nemzetközi tudományos kon ferenciát. A Jász-Nagykun Szolnok megyei pedagógiai intézet által elindított országos vetélkedősorozat június 16-án Visegrádon zárul, a ta lálkozóra több száz fiatalt várnák. Az emlékbizottság ülésén beszámoltak arról is, hogy Mátyás királyról külföldön is megemlékeznek. Egyebek között Olaszországban. Szoborsors árfk i EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM TÁJÉKOZTATÓJA Boros Zoltán jelenti: A hétvégén az autópályákon és a megye főútjain építési, fenntartási munkák miatt forgalomkorlátozás nem lesz. Erős forgalom várható a 2-es számú főúton a parassapusztai határátkelőhely felé, valamint a 11-es úton Szentendre, Leányfalu térségében. A megyében és a környező hegyekben sportolásra alkalmas hó nincs, így csak a kirándulóforgalomra kell számítani a hegyvidéki utakon. Az előrejelzések szerint az esti, hajnali órákra téliesebbre fordul az idő, így a korábban útnak indulók havas, helyenként síkos útszakaszokra is számíthatnak, kérjük tehát, hogy óvatosan vezessenek. JEGESEK A HAJNALUK Tavasszal előfordulhat — különösen a mostani szeszélyes időjárás közepette —, hogy napközben, este elered az eső, vizesek lesznek az utak, de hajnalra, a fagy beálltával a víz. az úttesten megfagy, akár összefüggő jégtakaró is kialakulhat a betonon. Az aránylag kevés gyakorlattal rendelkező sofőrnek sem okozna különösebb problémát — néhány órás gyakorlás után —, hogy sima jégpályán biztonságosan vezesse a gépkocsiját. Önmagától is rájön, hogy az autó felgyorsítása, lassítása, a kanyarodás csak óvatosan hajtható végre. Sima felületű és vízszintes, egyenes jégúton is aránylag magas állandó sebességgel lehet haladni. A jeges útviszonyok nemcsak azért veszélyesek, mert igen alacsony értékű lehet a kerék és az út közötti tapadóerő, hanem azért, mert a tapadási érték (tényező) igen gyakran változik, és sokszor ez csak akkor ismerhető fel, amikor manőverezni szeretnénk, vagy manőverezni kényszerülünk. Érdemes megtanulni, hogy az útviszony (tapadóerő) változásának melyek a külső jelei, például vizes aszfaltúttesten, a felfestett zebrán vagy bárhol másutt. A festett részen alacsonyabb a tapadás értéke, mint á festetten útfelületen." LÁM, A LÁMPA... (Vimola Károly felvétele) A gépkocsi lámpája olyan, mint a jó dobos a zenekarban: csak a hiányát lehet észrevenni. Már persze az nem veszi észre, aki lát a sötétben. Mivel ilyen képességgel azonban csak kevesen vagyunk felruházva, továbbra is fontos a régi jelszóhoz tartani magunkat: látni és látszani. Sajnos, az utóbbi időben gyakorivá vált, hogy a gépkocsik vezetői úgynevezett keresztbekötéssel a jobb oldalon lévő, rendeltetésszerűen erősebben világító lámpa szerepét a bal oldalon égőre testálják, miáltal eme autó vezetője jobban látja, az utat, a szembe jövő azonban a vakító fény miatt semmit sem lát. Képünkön szakember vizsgálja a világítóberendezést: ezúttal minden rendben. SZEMÜVEGET A SOFŐRNEK! A márciusi nap már hétágra süt, s ennek is megvannak a maga veszélyei. A vakító fény hatására szemünk kifárad, és árnyékosabb helyre érve képtelenné válik a megszokott alkalmazkodásra, adaptációra: a „vak” vezetés az egyik legveszélyesebb kockáztatás! Az Ofotért vállalat ugyan árul napszemüvegeket, melyek védenek a vakító fény ellen, de sajnos, igen drágán, s ezen szemüvegek hátránya, hogy könnyen válnak karcossá,. amin át a világot nézni semmiképp sem veszélytelenebb, mint szemüveg nélkül, hunyorogva. Ennek ellenére azok, akik túlzott fényhatásnak vannak kitéve — például aki Budapesttől nyugatra lakik, s onnan jár be reggel a fővárosba, majd délután megy haza, mindig a nappal szemben haladva —, vagy éjszakai vezetéskor váltakozó fényviszonyoknál: van kiszolgáltatva, előbb kísérletképpen kérjen kölcsön ilyen szemüveget, s ha azt jónak találja, biztonságosabbá válik vezetése, nem érdemes fontolgatnia annak megvásárlását. Nem szabad azonban elfeledkeznünk, hogy mindig csak olyan sebességgel haladhatunk, mellyel a látott útszakaszon belül meg lehet, illetve meg tudunk állni. Ennek alsó határa akár a 0 km/óra is lehet, vagyis el sem szabad indulnunk. Rovatunk a Pest Megye; Közlekedésbiztonsági Tanács ***izvö*r’ támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Tóth Béla Endre
