Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

1990. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Dánián 5 Megszerezték Pest megye 13. számú, rác­kevei székhelyű országgyűlési választókerülete választási bi­zottsága a következő szemé­lyeket vette fel az egyéni or­szággyűlési képviselőjelöltek nyilvántartásába: Czombosné Venczel Éva Dunavarsány, SZDSZ; Forgács János Rácke­ve, Kereszténydemokrata Nép­párt; Frank József Dömsöd, Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt; Gyi- mesi István Gyál, Vállalkozók Pártja; Juhász Sándor Alsóné- medi, Agrárszövetség; Kocsis Mihály Kiskunlacháza, MSZP; dr. Majos László Gyál, függet­len jelölt; Orosz Lajos Döm­söd, független jelölt; Sipos István Majoshéza, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt: dr. Vona Ferenc Ráckeve, MDF. Pusztuló erdők Kopasz hegyek? Még csak az 1987—1988-as adatsorok állnak a rendelke­zésünkre az elemzésekhez, így nehéz megítélni a hazai erdő­pusztulások pontos okait — mondotta Holdampf Gyula, a MÉM Erdészeti és Faipari Hi­vatalának főmunkatársa. A szakemberek az utóbbi tiz évben figyeltek fel a ko­rábbiaknál jóval nagyobb mértékű — az ipari környe­zetszennyezéssel, illetve a több éves szárazsággal is magyaráz­ható — erdőkárosodásra. Első­sorban a tölgyeknél jelentke­zett ez a hatás, de jelentős volt a fenyőknél, az akácnál és a nyárfáknál is. A fapusz­tulást az állományok mintegy 10 százalékánál tapasztalták az erdészek. A tölgypusztulás el­sősorban az északi hegyvidéket sújtja, de már jelentkezett a Dunántúli-középhegységben és az ország ntjfo leftiileffip A,, i nemzetközi adatközlés egyéb­ként néhány országnál az er­dőállomány jóval nagyobb szá­zalékú pusztulását jelzi. Ezek az adatok viszont a megfigyelt területeken a legcsekélyebb mértékű levélelszíneződést, le­vélvesztést is számításba ve­szik. A tölgyekre különösen nagy figyelmet fordítanak a szak­emberek, hiszen a hazai, kö­rülbelül 1,7 millió hektáros erdőállomány 23 százalékát adja ez az őshonos, értékes fa­faj. Számottevő részt képvi­selnek — 18, 16 és 10 százalé­kot — az akác, a fenyők és a nyárfák is. Kevésbé tapasztal­tak pusztulást az erdészek a bükknél, a csernél. Aquincumi múlt és jelen A földközi-tengeri országok­tól északra Budapesten talál­ható a felszínen a legtöbb an­tik épületemlék, bizonyítva a magyar főváros 2000 éves múltját. A Budapesti Műszaki Egyetem Építésztörténeti és El­méleti Intézete, valamint a Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma munkatársai a hat­vanas évek elejétől dolgoznak közösen a római kori építészet történeti és régészeti jelentő­ségéhez méltó bemutatásán. A Krúdy-ház pincegalériá­jában megnyílt kiállítás mint­egy két hónapon keresztül várja főleg az iskolások láto­gatását. Zárásakor pedig a szabadtéri kiállítás nyílik. Római katona áll őrt az ajtó­ban Korabeli hangulatban láthatók a régészeti leletek (Erdősi Ágnes felvételei) A jelölt tervei Február 23-ét mutatott a naptár, májust idézett a napfény. A kiskertbe csalogató szép idő ellenére több mint, 380 érdek­ed0 hallgatta meg a Szabad Demokraták Szövetségének kép­viselőjelötjét — dr. Kiss Róbert jogtanácsost — Pest megye 3. választókerületének központjában Dunakeszin., a tJqzsef Attila WdWidésP H&btfft. Figyelem fMäjfcidöti 'Vszakteremben ulok arcán, mindenki-------a roternisreirverűk: Fy ellenfelek egy­a ránt — nagy érdeklődéssel hallgatta a jelölt terveit. A helyi változtatások feltétele és kiindulópontja az önkormányzat be­vezetése. illetve megvalósítása, mely az általános választások után a legfontosabbá válik — mondotta. A meghívott vendégek — Demszky Gábor SZDSZ központi ügyvivő és Fenyő Márta fizikus — időszerű általános és egyedi gazdasági kérdésekről beszéltek. Fenyő Márta, aki egy nagy jelentőségű egészségügyi lámpa feltalálója, a vállalkozók és vál­lalkozások mai helyzetével foglalkozott, saját példáját, illetve kálváriáját idézve. Demszky Gábor politikai programismertető előadását élénk vita követte. A résztvevők sok mindenre kértek magyarázatot, s nem tágí­tottak, amíg kielégítő választ nem kaptak. Provokáció sem hi­ányzott a „menüből”, ezt a versenytárs párt egyik jelen lévő tag­ja tálalta dr. Kiss Róbertnek. kérdés formájában. A képviselő- jelölt egyszerű őszinteséggel hárította a támadást. A majd három óra hosszat tartó gyűlésnek az vetett véget, hogy várta az előadókat a bemutatkozás következő helyszíne. Mo­gyoród. Bársony Zoltán SZDSZ, Dunakeszi Az ártatlanság vélelme a rendőrnek is kijár A határozat elkészült, a gyanúsított meghalt Karácsony előtt Farmoson elment egy rendőr. Negyvenhat esztendős korában, önként választotta a halált. Szép családot, nag-y házat, jól jövedelmező fóliakeriészetet hagyott hátra. Ha­lálba kergették, állították a farmoslak és ezt tartják munka­társai is. Gál János körzeti megbízott rendőrként dolgozott Farmoson, ahol élt. Jó rendőr volt, állította a tisztességes többség. Ha va­laki személyi igazolvány nélkül ült kerékpárra és karikázott a falu túlsó végére a földjére kapálni, nem büntette meg, leg­följebb figyelmeztette. A kivilágitatlan kerékpárral közlekedőket is inkább megdorgálta, mint „megvágta”. Odafigyelt a lumpe­nekre, a ki tudja, miből élőkre. Nyilván ez volt a hibája azok szemében, akik feljelentették tavaly májusban a Budapesti Ka­tonai ügyészségen, összehangolt akció volt ez a javából. Tucat­nyi bejelentő állította, hogy Gál János ekkor vagy akkor jog­talanul intézkedett velük szemben, sőt, tettlegességhez Is folya­modott. Felettesei nem marasztalták el Gál Jánost. Ismerték, tudták, hogy jő rendőr és ismerték a feljelentőket is. Az ügyészségi vizsgálat azonban igen lassan folyt. Közben Gál János belebetege­dett a bizonytalanságba, külö­nösen azután, hogy a rádió népszerű reggeli műsora, a Va­sárnapi Újság nagy, „leleple­ző” riportban számolt be az ő brutális intézkedéseiről. Az ügyészség nehezen született határozata nem menti fel a rendőrt, a vádak egy részét a sértettek valósághű előadása alapján bizonyítottnak találták. Lovat adtak alájuk Gálék házát keressük Far­moson. Aki útbaigazít, kéretle­nül beszél az ügyről, amely még két hónap után is foglal­koztatja a falu közvélemé­nyét. — Gyermekkora óta ismer­tem Gál Janit — mondja könnybe lábadt szemmel egy idős néni, akit a művelődési ház előtt szólítunk meg. — A fiammal egy iskolába jártak. Becsületes, jó rendőr volt. Nem pénzért vállalta ezt à népszerűtlen munkát. Akkora fóliája volt, hogy abból is úri módon megélhetett volna. Sze­rette a rendőri munkát. Tar­tottak is tőle a csibészek. Mert Gál mindig tudta, ki van táp­pénzen azok közül, akik nap­hosszat a kocsmapultot tá­masztják. Azt beszélik, a vizs­gálat nem tisztázta Gált. Nagy lovat adtak ezzel a Kenyóék alá. Az idős asszony mutatóujját a szája elé emeli és maga felé int. Lehalkítja a hangját, óvatosan körülnéz: — A szomszédom mesélte, hogy Kenyó fennhangon mondta: hárman hiányoznak még a Gál Jani mellől. Érti? A felesége egy felnőtt fiúval és egy iskolás kislánnyal ma­radt magára... Farmoson nyílt titok, hogy id. Kenyó József — a? egyik feljelentő — haragosa volt a körzeti megbízottnak, és több­ször kijelentette, hogy nem nyugszik, amíg Gál János rendőr zászlóst ki nem rúgwt- ja. — Hát, Kenyó beváltotta a fenyegetését — mondja sóhajt­va ifjabb Gál János rendőr őr­mester, a fiú, aki néhány hete a Nagykátai Rendőrkapitány­ságon dolgozik. Nősülni készül, édesanyját és kishúgát is job­ban tudja támogatni így, mint Pestről. — Számomra az, hogy rend­őr leszek, olyan volt, mint az egyszeregy. Ebben nőttem fel, apám volt a példaképem. Igen, én is hallottam, mit beszél Kenyó. Úgy tapasztalom, hogy az emberek a mai napig nem tudtak napirendre térni a do­log fölött. — A Budapesti Ka­tonai Ügyészség határozatát teszi az asztalra. A rajta sze­replő dátumok elgondolkodta- tóak, Gál János hónapok óta várta a határozatot, ám az csak Hat nappal a halála 'után készült el. Az időjárás is rázós téma Csik Kálmán, az új farmosi körzeti megbízott kicsit ta­nácstalan, amikor megkeresem. Ügy tudja, csak a rendőrkapi­tány engedélyével nyilatkoz­hat. Szerencsére nem vagyunk egyedül a kmb-s irodában. Szabó László rendőr zászlós fellapozza az új szolgálati sza­bályzatot, és felolvassa az ide­vágó passzust. Megrettenek, mert ez engedélyezi, hogy a rendőr a sajtónak nyilatkoz­zon, de ha az ott leírtaknak meg akar felelni, akkor már az időjárás is rázós téma lehet. Ám a rendőrökből valósággal ömlik a panasz. Szőke Adorjár főhadnagy és Mikus József fő­törzsőrmester, a tápiószelei rendőrállomás munkatársai t még fel sem tett kérdéseiméi válaszolják meg. — Gál János halála előtl néhány héttel jelentkezett ná­lam valaki — mondja Szabó László —, aki azt állította, id. Kenyó József pénzt aján­lott neki, hogy feljelentést Ír­jon Gál ellen, ö nem vállalta, de tudta, kik azok, akik haj­landóak voltak erre. Jegyző­könyvet vettem fel, és továb­bítottuk az ügyészségnek. A határozatban azonban er­ről egy szó sincs, őket, rend­őröket nem illeti meg az ártat­lanság vélelme, mondják. Egyikük elmeséli, hogy egy el­mebeteg asszony feljelentése alapján több hónapon keresz­tül vizsgálat folyt ellene. Nem is akármi: homoszexuális kap­csolat volt a vád. Akárki felje­lentheti a rendőrt. Valameny- nyiüknek áll a zászló. Gál Já­nost 1989 májusában egyszerre tucatnyian jelentették fel több mint fél éve elkövetett állító­lagos túlkapásokért. Hogy a bejelentők többsége lump, kocsmatöltelék, az nem zavar­ta a katonai ügyészséget. Tele nadrággal intézkedni? — Tudja, errefelé újabban mindenki egyéni gazdálkodó — mesélik. — Még vetemé- rtvük vagy egy pár tyúkjuk sincs, de gazdálkodnak. El­mennek Ceglédre, befizetik a havi nyolcszázkilencven fo­rintos társadalombiztosítási já­rulékot, és egy csapásra tisztes egyéni gazdákká lépnek elő. Hogy miből élnek? Jó kérdés. Természetesen a tucatnyi gye­rek után járó családi pótlék­ból. Mert a tb-járulékot fizető egyéni gazdálkodót ez megil­leti, ugyanúgy, mint a gyárban vagy a téeszben dolgozókat. — Odafönn, a minisztérium- ! ben. ítíigha tudják, mit jelent falusi rendőrnek lenni telefon nélkül, olyan rádióval, ame­lyen Farmos egyik végétől a másikig már nem halljuk egy­mást. Azelőtt csak az volt a fontos, hogy a rendőr hozza a tervet, megfelelő számú bírsá­got rójon ki, elegendő aktát gyártson. Ma már más a szem­lélet. Most viszont ilyen bo­szorkányperek teszik működő­képtelenné a rendőrséget. Tele nadrággal nem lehet intézked­ni. És amin az ügyészség hó­napokig meditál, hogy helyes volt vagy sem, arról a rendőr­nek olykor a másodperc töre­déke alatt kell döntenie. Különös falu ez a Farmos. A rendőrállomás hat beosztott­jának a legtöbb munkát ez a település adja. — Valamelyik éjszaka egy randalírozó polgárt találtam '■ itt, a parkban. Az egyik pad tetején ugrált — mondja Mi­kus József. — Rászóltam, hog\ i jöjjön le onnan. Égtelen szit- ; kozódás közepette, gyűlöletté: és megvetéssel a hangjában ; vágta a képembe: fogd be c pofád, vagy te is úgy akarsi < járni, mint a Gál Jani?! Ipari rémtörténet Apajról Zacc fedőnéven futottak Higannyal szennyeződött bú­za és napraforgó ... Súlyosan károsodott, fogyasztásra alkal­matlan növényeket termett a föld. Sajnos mindez nem tu­dományos-fantasztikus iroda­lom, hanem napjaink szomorú valósága. Az utóbbi évek ta­lán legsúlyosabb környezet- károsítási ügyében került sor vádemelésre. A vádlott az 58 éves Halász Dezső, aki 1973. november 1-jétől 1989. február 15-ig a Kiskunsági Állami Gazdaság ipari osztályvezető­je, majd műszaki igazgatóhe­lyettese volt. Feladatai közé tartozott egyebek között a környezetvédelmi előírások betartásáról gondoskodni. Az időközben elhunyt ágazatveze­tő közreműködésével Halász Dezső irányította a vegyipari ágazat tevékenységét. Elásott hordóhegy A környezet súlyos károso­dását okozó ipari rémtörténet eredete 1981-ig nyúlik vissza, amikor az állami gazdaság szerződést kötött a Budalakk Festék- és Műgyantagyárral hulladékoldószer-regeneráló létesítésére. Az 1981 júniusában induló üzem kapacitása 500 tonna volt évente. Az oda beérkező hulladék jelentős része azon­ban az alkalmazott technoló­giával nem volt regenerálha­tó, és a munkafolyamat során keletkező iszapszerű marad­ványok mennyisége jóval na­gyobb lett annál, amit fel tud­tak dolgozni. Gyűltek a hulla­dékkal teli hordók a telepen, s ezeket valamiképpen meg kellett semmisíteni. Az állami gazdaság 1982- ben megállapodott a Kun- szentmiklósi Nagyközségi Ta­nács költségvetési üzemével, hogy évente mintegy 200 ton­na vegyi hulladékot a szemét­telepükön elégetnek. A való­ságban azonban ennél jóval nagyobb mennyiség megsem­misítésére lett volna szükség. Halász Dezső ezért utasítást adott az ágazatvezetőnek, hogy 500-550 hordót a Kiskunsági Nemzeti Park területén lévő homokbányában ássanak el. Ez meg is történt, s mint utóbb kiderült a hordók mintegy 10-15 százaléka sérült volt. Ily módon szennyeződött a ta­laj. Időközben a költségvetési üzem a szerződést felmondta, A történethez hozzátartozik, hogy valaki felfedezte az el­ásott hordókat, jelentette az ügyet a hatóságnak, s 1983- ban 750 ezer forint bírság megfizetésére kötelezték a gazdaságot. Egyúttal pedig ar­ra is, hogy létesítsenek átme­neti tárolóhelyet a vegyi hul­ladékok elhelyezésére. Ekkor egyébként már nemcsak a Bu­dalakk cégtől, hanem más vál­lalatoktól is vettek át megsem­misítendő hulladékokat. Lyuk hátán lyuk Felépült az átmeneti tároló, de mint beigazolódott, a kapa­citása nem volt elegendő, és a minősége sem alkalmas az adott célra. A fóliabélések, a hordók kilyukadtak, egyre sú­lyosabb problémák merültek fel. A veszélyes hulladékok nyilvántartása nem fedte a té­nyeket, a bizonylatokon oly­kor egyszerűen a „zacc” elne­vezés szerepelt. A gazdaság időközben szer­ződést kötött a Budapesti Mű­szaki Egyetemmel a minták bevizsgálására, ám ez csak a tüzeléstechnikai szempontok­ra vonatkozott. Halász Dezső a szerződés megkötésekor azt állította, hogy a hulladékok halogéneket és toxikus nemes fémeket nem tartalmaznak. Ám 1987-ben beismerte, hogy kijelentése nem volt helytál­ló. A BME ekkor felmondta a szerződést. Dióhéjban így lehet össze­foglalni ezt az ipari rémtör­ténetet, amelynek következ­ményeként 1987-ben és 1988- ban a tároló környékén 41 tonna búza és 40 tonna napia- forgó szennyeződött higany­nyal. A nyomozást 1988-ban rendelték el, melynek során széles körű szakértői vizsgá­latokra került sor. Múlt év jú­liusában a hulladékhasznosító ágazat tevékenységét felfüg­gesztették. A szakértői vizsgálatok meg­állapítása szerint a környezet­szennyeződés nemcsak az át­meneti hulladéktároló, hanem a Kiskunsági Nemzeti Park más területein is jelentkezik. A rombolás nagymértékű, sú­lyos, maradandó, és a szakvé­lemények szerint visszafordít­hatatlan. Tiiennyolc tanú Halász Dezső az eddigi ki­hallgatások során tagadta bű­nösségét. Az ügyészség tizen­nyolc tanút idéz meg a tárgya­lásra, továbbá szakértőket is meghallgat. Az ügyet rövide­sen a Pest Megyei Bíróság épületében a Ráckevei Bíró­ság tárgyalja, dr. Kárpáti Pi­roska vezetésével. Ga. J. Fácánban is „utaznak' Lovasrajt labancoknak Huszonhétmillió forint törzs­tőkével magyar—osztrák kft. alakult Tatán. Az új korlátolt felelősségű társaság elsődleges célja a lovas- és vadászturiz­mus fellendítése. Létrehozói: a Tatai Állami Gazdaság, a Pe­gazus Részvénytársaság és a bécsi székhelyű, elsősorban ba­romfi-kereskedéssel foglalkozó Gorex cég. A kft. vagyonából az állami gazdaság 50, a Pega­zus Rt. 20, az orszák part­ner pedig a fennmaradó 30 százalékkal részesedik. A kft. tagjai elhatározták, hogy lovaikat a jövőben verse­nyeztetik, a legígéretesebb ál­latokat nemzetközi versenye­ken is rajthoz állítják, a ver­senyeredmények ugyanis szá­mottevően növelik a lovak ér­tékét. Emellett bérmunkában vállalják, hogy lovakat készí­tenek fel bemutatókra, verse­nyekre. Vadászatokat elsősorban osztrák, német és olasz vendé­geknek szerveznek fácánra és vadkacsákra; ebből évi húsz­millió forint értékű devizára számít a kft. Vadászházukban az év végétől már 40 vendéget fogadhatnak. A patinás épület nagytermét galériaként is hasznosítják, legközelebb már­cius elején az NSZK-beli Bamberg város képzőművé­szeinek alkotásaiból rendeznek kiállítást. A „mi lett volna, ha” gondolattal játszadozom. Vajon elég­tétel volna-e az öngyilkos rendőr családjának, ha az ügyészségi vizsgálat nem a valósághű előadásra, hanem a bizonyítékokra koncentrál, és esetleg ártatlannak találja Gál Jánost? Halála után hat nappal. Enyhítette volna a feleség, az árvák bánatát egy apjuk emlékét tisztázó végzés? Nincs „ha”. Egy koszorúkkal borított sír van a temetőben, egy elmarasztaló ügyészségi határozat és egy ítélet. Ezt a falu közvéleménye hozta. Móza Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents