Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
2 1990. MÁRCIUS 24., SZOMBAT Hét végi világpolitikai KimmÉswm ismét drámai események A bukaresti kormányzat többoldalú, erőteljes nyomás alatt Gorbacsov rendeletéi nem enyhítették a litvániai feszültséget A namíbiai rendezés példa a viszályok sújtotta területeknek ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A kisebbségi jogaikat érvényesíteni akaró erdélyi magyarok és az ezt elnyomni kívánó román nacionalisták közötti feszültség a héten véres pogromban tetőzött Marosvásárhelyen. A Vatra Romaneas* ca magát „kulturális egyesületnek” nevező, de valójában a sovinizmust képviselő szervezet, támadást indított a nemzetiségi jogaikért békésen tüntető magyarok ellen, s az összecsapások több halálos áldozatot és sok száz sebesültet követeltek. A keddi és szerdai véres események után páncélosok és katonai járőrök tartották fenn az erdélyi városban a közrendet, s a bukaresti kormányzat a történtekért a magyarokra igyekezett hárítani a felelősséget, azzal, hogy állítólag „ők provokáltak” volna a március 15-i ünnepségsorozattal, és ebben a „kihívó magatartásban” részt vettek a Magyarországról érkezett turistáik is. Hazánk kormánya elutasította ezt a valóságos történésekről hamis képet adó verziót, és a Biztonsági Tanácshoz fordult az ügyben. Ami a világsajtót illeti, eleinte több olyan orgánum akadt, amely átvette a román verziót, mivel hiányzott a megfelelő hiteles helyszíni tájékoztatás. Később azonban még e néhány lap is korrigálta első beszámolóit, s arról írt, hogy o december végi helyzet óta bizonyos fokú „visszarendeződés” következett be helyi szinteken a magyar kisebbség irányában. A román nyelvű lapokban ismét hangot kaptak a korábbi „szeparatista” vádak az erdélyi magyarság ellen. Az a tény, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége immár hatszázezer tagot tömörít soraiban, valóságos vörös posztóként hatott a 23 milliós Romániát egyetlen egységes nemzetnek hirdető nacionalista Vatra Romaneasca szervezet aktivistáira, akik közül sokan kétségbe vonják a kisebbségek puszta létjogosultságát is. MI A MÉRCE? Mindez olyan helyzetben következett be, amikor a demokratizálási folyamat a visz- szahúzó erők mind nagyobb ellenállásába ütközik az egész országban, s amikor ezzel egy időben a radikális elemek mind hevesebben bírálják a bukaresti vezetést a lassú haladásért és a következetlen politikáért. Egyes hírmagyarázók szerint nagyon érthető, ha ilyen körülmények között a rendkívül heterogén román vezetés meghajlik a nacionalista nyomás előtt. De — mint rámutattak — a „régi út” aligha lesz járható a mai bukaresti vezetés számára. Hiszen — állapították meg — a román vezetés is az „Európához váló felzárkózást” írta zászlajára, s Nyugat egyik mércéje arra, hogy Bukarest mennyire alkalmas erre, éppen a kisebbségek jogainak helyzete lesz. Ezért a világ csaknem valamennyi mértékadó fővárosából békéltető nyilatkozatok hangzottak el, s a nemzetiségi viszálykodás veszélyeire figyelmeztettek. Ügy tűnik, hogy pillanatnyilag némi remény támadt az ügyben, mert arról érkezett pénteken hír, hogy a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség és a Vatra Romaneasca megbízottai Voiculescu miniszterelnökhelyettes közreműködésével megállapodtak néhány kérdésben. Ezek között szerepel a kiegyensúlyozott tájékozta-. tás a marosvásárhelyi eseményekről, a magyar nyelvi oktatás jogának szóbeli elismerése és Románia területi épségének tiszteletben tartása, valamint a politikai sztrájkoktól való tartózkodás. A helyzet azonban továbbra is feszült, s mint hírmagyarázók megjegyzik: bármikor előfordulhat, hogy a szenvedélyek újabb összecsapásban robbannak ki. MAS alapállásokból Mihail Gorbacsov, akit nemrég a népképviselőik kongresszusa a Szovjetunió elnökévé választott, e rendkívül széles jogkörét először Litvánia ügyeiben alkalmazta. A végrehajtó hatalom feje a vilniusi parlament függetlenségi nyilatkozatát — amellyel „önálló országgá” nyilvánította magát — „törvénytelennek és semmisnek” nyilvánította. Bár Moszkvában tagadták ennek ultimátum jellegét, Vilnius vezetőinek Gorbacsov három napot adott, hogy válaszoljanak elnöki üzenetére, amellyel e „jogsértő döntés visszavonására” szólította fed a litván törvényhozást. Vilnius azonban továbbra is a választás eredményeként létrejött parlamentjét tekinti az egyetlen alkotmányos fórumnak, és válaszában, amely a Szovjetuniót „idegen országnak” titulálja, arra hivatkozik, hogy a függetlenségi nyilatkozat törvényes, hiszen a parlament kétharmados többségével fogadták el, s „jogszerűen állítja helyre Litvánia függetlenségét és szuverenitását”. Vagyis, bár a litván vezetés kész tárgyalni, de nem a függetlenségi nyilatkozatról, hanem csupán arról, hogy Litvániának, már mint létező önálló államnak, milyenek legyenek a jövőbeni kapcsolatai a Szovjetunióval. Azaz: bár megvan a tárgyalási hajlandóság, de más az alapállás. Gorbacsov válasza erre az volt, hogy mint a Szovjetunió elnöke, elrendelte, hogy Vilniusban és Litvánia más városaiban a szovjet hadsereg és a KGB alakulatai fokozott módon őrizzék a stratégiailag fontos létesítményeket, a határőrség szigorítsa meg a köztársaság határának őrizetét és korlátozza a külföldiek beutazását. Eközben „rutinjellegű- nek” nevezett hadgyakorlatok kezdődtek Litvánia területén, ahol mintegy harmincezer szovjet katona tartózkodik. A vilniusi vezetők tiltakoztak a hadgyakorlat ellen, amelyet „megfélemlítési kísérletnek” bélyegezték meg. Válaszként csütörtökön 15 szovjet páncélozott csapatszállító jármű, 5 — katonai eszközöket vontató — teherautó kíséretében vonult át a litván főváros központján. Nyilvánosságra került egy újabb moszkvai nyilatkozat, amely katonaszökevényeknek nyilvánította azokat a litván sorkatonákat, akik elhagyták szovjet egységeiket, s a vilniusi törvényhozás felszólítására hazatértek „önálló államukba”. A moszkvai kormány rendeletet adott ki arról, hogy minden litván állampolgár szolgáltassa be a tulajdonában levő vadászfegyvereket a szovjet belügyi szerveknek. Landsbergis, a litván parlament által megválasztott elnök szerint Moszkva utasításainak teljesítését csakis erővel lehet kikényszeríteni. Vilniusi hírek szerint egyébként megkezdődött a litván nemzeti gárda szervezése, amelyet Moszkva azonnal hevesen megbélyegzett, és mint „törvénytelent” ítélt el. A helyzet rendkívül kiéleződött, s olyan hírek terjedtek el, hogy a szovjet vezetés katonai beavatkozásra készült Litvániában, hogy érvénytelenítse a függetlenségi nyilatkozatot. Gorbacsov azonban biztosította Bush elnököt, aki korábban aggodalmát fejezte ki emiatt, hogy Moszkva nem alkalmaz katonai erőt Vilnius ellen. VITA A KIVÁLÁSRÓL Eközben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának egyik kamarájában, a szövetségi tanácsban, első olvasatban, 175:15 arányban elfogadtak egy törvénytervezetet, amely az egyes köztársaságoknak az unióból való kiválását szabályozná. A tervezet szerint egy- egy köztársaság elszakadásáról népszavazást 'kell tartani, és a kiválás előtt a központtal tárgyalásokon kell rendezni az anyagi, pénzügyi kérdéseket. Az első olvasatban való szavazást nagy vita előzte meg. A tervezet eredetileg úgy szólt, hogy csak akkor tekinthető érvényesnek a kiválásra vonatkozó döntés, ha a népszavazáson részt vevők háromnegyed része így határoz voksával. Az elfogadott változat szerint a lakosság kétharmada dönthet az uniótól való elszakadásról. A tervezetet, hogy törvényerőre emelkedjem, még további oflrva- satban is el kell fogadni, majd a legfelsőbb tanácsmaik és a népképviselők kongresz- szusának is meg kell erősítenie. Ami a kiválást illett, a tervezet szerint a népszavazási döntést a népképviselők kongresszusának is jóvá kell hagynia, és ezután következne még egy ötéves átmeneti időszak, amíg a kivált köztársaság ténylegesen elnyeri függetlenségét ... Több képviselő túlságosan bonyolultnak és elnyújtottnak tartja ezt a procedúrát, s arra hivatkozik, hogy az események viharos menete rugalmasabb megoldásokat követel. ŰJ LOBOGÓ A ZASZLÓRŰDON Március 21-én mintegy kétezer, a világ minden tájáról meghívott magas rangú díszvendég jelenlétében Wind- hoekben egy új állam lobogóját húzták fel először a zászló- rúdra. Namíbia sokszínű zászlaja volt ez, amely kék színével az eget, zölddel a növényvilágot jelképezi, egy vörös sávval a függetlenségért küzdők emlékét idézi fel, és fehér csíkjával a fajok és az etnikumok közti megbékélésre kíván figyelmeztetni. Ezzel az ünnepélyes aktussal 105 esztendei gyarmati uralom ért véget a délnyugat-afrikai területen. Ebből 75 évig Pretoria volt az ország teljhatalmú ura, s a dél-afrikai csapatok csak véres háború és hosz- szadalmas tárgyalások után hagyták el az országot, s kerülhetett sor az ENSZ közreműködésével választásokra, majd az alkotmány kidolgozására és a függetlenségi ünnepre. A szovjet és az amerikai külügyminiszter is ott volt a vendégek sorában, s jelenlétük szimbolizálta, hogy a két világhatalomnak mily döntő szerepe volt a békés rendezés kimunkálásában. S szinte valamennyi kommentár az esemény kápcsán felvetette: a namíbiai rendezés példa lehet más. viszályok sújtotta országok számára is. Árkus István Megalapozatlanok voltak a szeparatizmusról szóló vádak is Gyökeres fordulat a román álláspontban A román kormány elhatárolja magát a tömegtájékoztatási eszközökben közzétett vádaktól, amely szerint Kovászna és Hargita megye magyar nemzetiségű lakossága szeparatista, nacionalista lenne, Románia területi épségének megcsorbítására törekedne. Ezek a vádak megalapozatlanok — hangzik abban a kormányközleményben, amelyet a bukaresti televízió péntek esti híradójában olvastak fel. A kormány állásfoglalására azután került sor, hogy Petre Roman miniszterelnök Bukarestben tárgyalt a két, magyar nemzetiségiek lakta megye vezetőivel. A hivatalos közlemény bejelenti: a tárgyilagos és tényszerű tájékoztatás érdekében intézkedéseket tesznek, hogy felelősségre vonják azokat, akik rágalmakat terjesztenek, gyűlöletet és erőszakot szítanak az etnikai közösségek között. A kisebbségek követeléseit figyelembe véve az ősztől kezdődő új tanévben a magyar tannyelvű oktatási hálózatot minden fokon újjászervezik. múlva szintén szirénák és A kormány álláspontjának felülvizsgálatát, a március 21- én közzétett’ közlemény állításainak cáfolatát előzőleg követelte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteken este nyilvánosságra hozott dokumentuma is. Kié a felelősség ? A nyilatkozat kéri, hogy derítsék ki, és tárják a közvélemény elég azokat az okokat, amelyek a rendfenntartó , közegek — a rendőrség, és a káto-. naság — beavatkozásának késlekedését eredményezték. Az RMDSZ javasolja, hogy indítsanak vizsgálatot a Rom- pres sajtóügynökség és a Szabad Román Televízió ellen, mert olykor tendenciózusan tükrözteti az eseményeket, s ezzel „olyan benyomást kelt, mintha a történtekért kizárólag a magyar nemzetiségű állampolgárokat terhelné a felelősség”. A szövetség arra szólítja fel az egész társadalmat, ezen belül pedig a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség szervezeteit és tagságát, hogy a súlyos megpróbáltatás pillanataiban tanúsítson nyugalmat, józanságot, emberi méltóságtudatot. Ugyanakkor az RMDSZ kinyilvánítja egyetértését a Marosvásárhelyen folytatott tárgyalások eredményeivel. A szövetség kifejezi reményét, hogy a dialógus tovább folytatódik, s tisztázódnak a tragikus események okai, és az erőszakos cselekményekben vétkes személyek — szervezők és végrehajtók — felelősségét megállapítják. Marosvásárhelyen pénteken viszonylagos nyugalom uralkodott, bár a délutáni órákban román nyelvű skamdálást lehetett hallani a főtér egyik oldaláról. A magyar lakosok nem vonultak ki a térre, amelyet a katonaság tart ellenőrzése alatt. A városban — amelyet a hadsereg őriz és a bevezető útvonalakat továbbra is lezárva tartja — kinyitottak a boltok, az üzemekben a sztrájk után megkezdődött a termelés. Hitelesen cáfollhatóak azok a külföldi híresztelések, amelyek szerint kiégett volna a Grand Hotel, s az sem felel meg a valóságnak, hogy parasztokat indítottak a városba. A kormány ígéreteinek hatására és a marosvásárhelyi tárgyalásokon elért eredmények biztató jeleire tekintettel Hargita és Kovászna megyében szintén felfüggesztették a sztrájkot. Sepsiszent- györgyön csak egyórás figyelmeztető munkabeszüntetésre került sor. Déli Í2-kor megszólaltak a városban lévő szirénák és megkondultak a templomok harangjai. Egy óra harangok jelezték a sztrájk végét. A nap folyamán Petre Roinan miniszterelnök Bukarestben tárgyalt a Kovászna megyeiek küldöttségével követe léseikről. Különböző helyekről magyarellenes akciókról érkeztek hírek. Kolozsváron ismeretlen személyek Mátyás lovas szobrán a főalak fejét fehér lepellel takarták le; Máramaros- szigeten a zeneiskola épületét díszítő Peföfi-domborművet vörös fesjéklkel öntötték le; Nagyváradon fenyegető cédulákat helyeztek el magyar lakások áj tájában; Marosvásár-' helyen névtelen telefonálók tartják félelemben a magyarokat. A Vatra Romaneasca szervezésében Máramarosszigeten vasárnapra magyarellenes provokációt készítenek elő : ebből a célból a falvakban megkezdődött a román lakosság uszítása és szervezése: Az RMDSZ megyei szervezete és vezetőségének több tagja élet- veszélyes fenyegetéseket kapott. Az RMDSZ helyi és megyei szervezetei kérték a rendőrség, a katonaság és ez Ideiglenes. Nemzeti Egység- tanács védelmét. Felhívták a magyar lakosokat, hogy vasárnap önvédelmi készültséget tartsanak. Leváltott vezetők Marosvásárhelyen az egészségügyi ellátás megfelelő, a sebesültek ellátása kielégítő — közölte a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága pénteken a Magyar Vöröskereszttel. Mint ismeretes, a magyar segélyszervezet kedden kérte fel a genfi központot, hogy tájékozódjon a marosvásárhelyi magyar nemzetiségű sérültek helyzetéről, és garantálja szükséges védelmüket. A Vöröskereszt nemzetközi bizottságának egy csoportja a helyszínen és Bukarestben tartózkodik, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az eseményeket. A román televízióban és rádióban közzétett közleményükben hangoztatták: minden sebesültnek — nemzetiségi hovatartozás nélkül — joga van az emberséges, a megkülönböztetés nélküli ellátásra. Ugyancsak kötelezettség a Vöröskereszt-embléma tiszteletben tartása. Marosvásárhelyen pénteken felmentették az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács (INÉT) városi és megyei vezetőségét. Az initézkedést a kormány- bizottság hozta, azzal az indoklással, hogy a véres események idején sem a városi, sem a megyei vezetőség nem tudott .hatékonyan intézkedni, elmulasztotta a gyors és szükséges lépések megtételét. A leváltott vezetők között van loan Judea ezredes, az INÉT városi elnöke, aki ellen már korábban is felmerültek kifogások. Azt híresztelte ugyanis, hogy „tudomása szerint több változatot készítettek külföldön az erdélyi kérdés megoldására”. Variációi szerint katonai intervenciót készítettek elő Erdély ellen, hogy az ország területi egységét megbontsák. Voican Voiculescu minisz- terelncik-helyetteisneik, a kormánybizottság vezetőjének elnökletével történt a testületek újraválasztása. A tanács román tagjait a magyar kisebbség, magyar résztvevőit pedig a rómánok küldöttei jelölték a tisztségekre. Az INÉT megyei elnöke Valér Galea lett, aki képesítése szerint mérnök. Alelnökök: Kolozsvári Zoltán, Virág György és Rosu Aurel. A testület megválasztása után azonnal megkezdte tevékenységét és bekapcsolódott a kormánybizottság által végzett munkába. A magyar Külügyminisztérium legfrissebb információd szerint jelenleg nincsenek atrocitások, nem folyik a vér Romániában. A helyzet ugyanakkor továbbra is nyugtalanító, hiszen tovább folytatódik az alantas ösztönökre alapozó fajgyűlölő politikai erők szerveződése. Ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni a viszály- kodást, akikor ez egységesülő Európában egy potenciális Ka- rabah alakulhat ki. A magyar kormány sajnálattal veszd tudomásul, hogy Európa határai a jelenlegi körülményeik között a magyar—román határnál húzódnak. A tetteik azt bizonyítják, hogy a román politika a kisebbségek — magyarok, zsidók, cigányok stb. — ügyét a belső hatalmi harcoknak rendeli alá, s taktikai elemnek tekinti a politikai játszmákban. Ikmzstközi garanciák A magyar kormány reményét fejezi ki, hogy a román politikai vezetők meghozzák a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor megállapítható, hogy nemzetközi garanciák nélkül nem biztosíthatóak a kisebbségek jogai. A magyar kormány mindenekelőtt azt szorgalmazza, hogy a román vezetés tegyen eleget alapvető kötelességének, védje meg állampolgárait, akadályozza meg a pogromokat. Követeli továbbá a marosvásárhelyi események pontos, tényszerű kivizsgálását. Ennek eredményeként nevezzék meg és vonják felelősségre a bűnösöket. Magyarország követeli azt is, hogy Románia tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és tiltsa be a népirtó, fajgyűlölő politikát hirdető szervezeteket.