Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

1990. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK

%%tyftgp

Tavaszodik o hstárboo *sten *s meffvern^ezért a^f vetne ^

Hiénák a Bosnyákon

Aa Időjárás három héttel előrébb tart, de a tavaszi mezőgazdasági munkákat a megszokott időben kezdték el a gazdák. A gödi Dunamenti Termelőszövetkezet 2-es főútvonal menti területén 40 hektár korai zöldborsót vetnek

Gödöllő határában a szőlőtermesztők lovas ekével nyitogatják

a talajt

Vácegres közelében a Galgamenti összefogás Tsz erőgépe a talaj gyomirtó szeres permetezését és talajba dolgozását végzi

(Vimola Károly felvételei)

Külkereskedelmi joggal

A Hungahib Sertéshús-termelési Rendszer és gesztora; a Herceghalmi'Kísérleti Gazdaság tevékenységének bővülése, az előállított és forgalmazott termékek iránti határainkon túli kereslet indokolta, hogy önálló külkereskedelmi jogot szerezzen a vállalat. Kérelmüket elfogadva az év elején a Kereskedelmi Minisztérium a gazdaságot bejegyezte a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek nyilvántartásába.

A Hung-Agro nevet viselő

cég a Hungahib keretein belül működik majd. Az elkövetkező időszakban folyamatosan építik ki az ügyletek intézésével foglalkozó külkereskedelmi irodát. Ennek feladata lesz a termelési profilhoz kapcsolódó mindenfajta export- és importtevékenység bonyolítása, olyan új piaci lehetőségek feltárása, amelyek elősegítik mind Herceghalom, mind pedig a vállalattal kapcsolatban álló partnerek gazdálkodása jövedelmezőségének növelését.

A város és falu viszonyában nehéz eldönteni, ki kit tart el, ki van jobban rászorulva a másikra. Évszázados vita ez, ami manapság még bonyolultabb, kivált, ahol a város és falu közel van egymáshoz. Mert kialakult egy új társadalmi réteg, az ingázók. Ezek a kétlakiak fél életüket a városban töltik, a másik félben a földdel birkóznak, főleg zöldséget termelnek. Megéri? Kifizetődik? Ennek próbáltam utánajárni Alsónémedibcn egy tavaszi hétvégén.

Két fóliaház terpeszkedik a kertben, a nagyobbik han- gárnyi, 140 négyzetméter az alapterülete, a csőváz beborí- tásához 60 kg fólia szükséges, amelynek 170 forint kilója.

— Jó esetben kitart két évig, de ha vihar jön, még a cserepeket is leszedi a szél, hát még a fóliát — kesereg Surányi Gáborné a tavalyi „élmények” alapján, s hogy a beszélgetés alatt se, teljen az idő hiába, újabb fóliadarabot igazít a férje keze ügyébe, aki vasalóval süti össze a csíkokat a földön görnyedve.

ROHAD A KÁPOSZTA

— Maguk csak ebből élnek? — nézek körül a portán. A ház rangos-gangos, de még nincs befejezve. Több jelből is látni, Surányiék nem tartoznak a nómedi mértékkel mért gazdagoik közé.

— Csak ebből? Felkopna az állunk, mint ahogy abból is, amit bent, Pesten keresünk — legyint a férj fanyar mosoly- lyal. — Ketten hazahozunk tizenötezret, s mire a rezsit, részleteket kiizzadjuk, o fele odavan. Két-három éve egy helyben topogunk, nem tudjuk összehozni azt a félmilliót, amiből a házat befejezzük.

— Végtére is nem csak virág terem itt — intek az aranyesősövényre. — Ez a falu híres a káposztájáról meg a korai burgonyájáról.

— Ez igaz — bólint a fiatal- asszony. De az is igaz, hogy káposztából hovatovább nagyobb a kínálat, mint a kereslet, csak mi tudjuk, mennyi rohadt el és mennyit etettek föl a disznókkal. Ezért is szakosodtunk karfiolra és kelkáposztára, noha mindkettő igényes. Hogy kifizetődő? Az árak négy-öt éve nem mozdulnak. A karfiolt primőrként húszért, később már csak nyolc forintért veszik át nagyban. Frissen, hófehéren. Igényesek a felvásárlók. Most adtuk el az utolsó tétel tavalyi kelt. Télen a pincében minimum 30 százalékot vesztett a súlyából, de így is csak kilenc forintot kaptunk kilónként.

— 'Ezzel szemben a költségek rohamosan emelkednék — folytatja Surányi Gábor. — Ha óhajtja, számlákkal igazolom. Mi csak holland fajtákat termelünk. Két éve száz gramm karfiol- vagy kelmag 150 forint volt, ma 1200. A műtrágya ára másfél év alatt megduplázódott. A villanyáram, a benzin, de még a Bosnyák piaci beugró is felszökött. Ha beviszek 500 kiló árut Pestre, csak a benzin és a helypénz 5-600 forint, vagyis közepes árral számolva a becígölt zöldség tíz százaléka odavan.

— Mindebből az következik, maguk nem lépik túl az 500 ezer forintos adókedvezményt. Külön a kertészkedésért nem adóznak?

— Számításaink szerint nem. Ha levonom a ráfordítási költségeket a bevételből, még azt is megkérdőjelezem, érdemes-e ennyiért gürcölni. A Bosnyákon a hiénák zsebét hizlalom. Ha meg kiállók egy közeli, peremvárosi piacra árulni, rossz nézni, ahogy a vásárlók előkotorják a garasókat. Akármilyen olcsón is kínálom, drágának ' találják az árumat — kivált a nyugdíjasok.

— Arra nem gondolt, hogy átálljon csak gazdálkodásra?

— Ahhoz gépesíteni kellene, tehát tőkeigényes. Pénzem nincs, a mai bankkamatok mellett meg még ez is rámem- ne a vállalkozásra — int lemondóan a ház felé, amelynek ki tudja, meddig áhítoznak még malter után a fa lai.

Középtermetű, szikár ember, az a típus, akiről nehéz megmondani, hány éves. A sokat megélt, örökké gürizők egykedvűségével felelget, közben babrálja a gépét, amely nem tud megbirkózni a kemény talajjal.

— Olyan, akár a beton. Kéne az eső, hogy föllazítsa.

Esőre egyelőre nincs kilátás, a tavaszi égbolt úgy borul fölénk, mint egy tisztára mosott üvegpohár.

NYOLC EMBERT ÉLTET

Pár szó után kiderül, Tóth Ferencék sem csak ebből a félhektárnyi földből élnek, bár náluk jóval életbevágóbb az így kitermelt haszon, mint a Surányi családinál.

— Haszon? — néz rám fáradt szemekkel. — A hasznot pénzben mérik, a pénzből házat, autót, bútort vesznek. Ilyesmit itt nálam ne keressen. Tudja hány embert éltet ez a föld? Nyolcat! Mi ketten a feleségemmel meg a dédi, a két fi^mj a két menyem és a három unoka kosztol innen. Krumplit, babot, hagymát, zöldséget — egyszóval mindent, és még a hízó ennivalójába is bepótol.

— Adót nem kell fizessen?

— Adót? Na ne vicceljen! Az isten is megverné, aki' ezért adót vetne ki, épp elég, amit a benti munkámért lenyúznak rólam!

MÍG BÍROM ERŐ VEL

Bent alatt egy pesti Vasért- raktár értendő, ahol Tóth Ferenc anyagmozgatóként bruttó 10 478, nettó 7478 forintot keres havonta. Az aisszony háztartásbeli, vagyis az egy főre eső átlagjövedelmük jóval a létminimum alatt van.

— Azért megélünk — mondja konok, szegényemberi gőggel, s szavából kiérzik, őt aztán ne sajnálja senki. Egy éve van még a nyugdíjig, mely aligha lesz annyi, mint a mostani fizetése. Gyomorfekélyét és az egyéb apróbb „nyavalyákat” is beszámítva, már rég megérett a leszázalé- kolásra. Láttam már nála jóval egészségesebbeket, akiknek házhoz hozza a pénzét a postás...

— Míg ez megvan, míg bírom erővel, addig megélünk — mondja még egyszer, s közömbös, fáradt tekintete ellágyul. Kisimul az arca, ahogy a nehezen bomló, fekete rögöket nézi.

Matula Gy. Oszkár

Karathans, Mitac, Rubigan

Növényvédő szer - ampullában

Az idén a tavalyinál mintegy 20-25 százalékkal több, összesen 12,5 millió ampullába tölt növényvédő szert a budapesti CORAX Közös Vállalat az Agrotek megrendelésére. A gyógyszerekéhez hasonló csomagolásban hozzák forgalomba. a termelők által jól ismert Decis, Karathane, Mitac, Sápról és Rubigan elnevezésű szerekét.

Az országban ez a kisvállalat foglalkozik a külföldi hatóanyagokkal készülő szerek ampullába töltésével. A cég 1983-ban állított üzembe egy Bosch-gyártmányú csomagológépet. Az első évben még alig félmillió kis üveget töltöttek meg vegyszerekkel, tavaly már tízmillió ampullát adtak át a kereskedelemnek. Az áru ilyen formában történő forgalmazása azért is rendkívül előnyös, mert könnyebb az adagolása a permetlevek készítésénél. Az ampullák használatakor környezetkímélő technológiát valósíthatnak meg, mivel csak annyi szert bontanak fel, amennyit azonnal a permedébe kevernek.

Az ország mintegy másfél millió kistermelője, hobbikertésze az elmúlt években megkedvelte ezeket a vegyszereket, újfajta csomagolásukat, sőt, esetenként már hiányukra is panaszkodtak. Ezt az okozta, hogy nem tudták korlátlanul beszerezni a szerek gyártásához szükséges hatóanyagot. 1990-re viszont sikerült több anyagot vásárolni, ezért biztatóbbnak ígérkezik az ellátás az ampullás növényvédő szerekből.

Abba kell hagynom a reggelizést, csengetnek.

. — Tessék ezt aláírni!

— Mit?

— Hát, hogy tudomásul vette a lakbéremelést, meg az új víz- és csatornadíjai.

— Szóval csak. tudomásul kell vennem. Akkor nincs mit tennem, aláírom. Megint ötszáz forinttal lesz több a fizetnivalóm minden harmadikán. A boltba azért ezután is mennem kell. Veszem a szatyrot, s közben végiggondolom, mit kell ma beszereznem. A krumplifőzelékről lemarad a feltét.

— Jó az hús nélkül is — bizonygatja édesanyám, aki csak tudja. Életművész a picike nyugdíjával. Akár a nélkülözések tudományos doktora lehetne. Mégis azt mondja nekem: — Legalább ez a kis pénz is van, fiam. Nagyanyá- déknak még nyugdíjuk sem volt.

— Na? Aláírta? — kérdem a szomszédot, amikor a lépcső- házban találkozunk.

— Tehetek mást? Most már legalább tényleg közelebb kerül a falu a városhoz, megszűnnek a különbségek. Eddig ők panaszkodtak, hogy nekik kell vezetni a villanyt, a vizet, a gázt, a csatornát, s mindezt mi ingyen kapjuk. A

írja aiá, vegye tadíomásaS

Na és mi van a levegőben?

gázvezeték részletét már kifizettem. A villamos hálózat megvan, csak fel kellene újítani, hogy esős időben ne legyen ilyen sok áramszünet. Az viszont igazságtalan, hogy a vízfogyasztásra átalányt állapítanak meg. Honnan tudják, hogy én mennyit fogyasztok? Adnának órát, hogy magam is lássam, hol tartok.

— Üjság — jut eszembe a kapu előtt, miután a pavilon felé tartok. Ma nem veszek Népszavát, Népszabadságot, mert nem hallgattam meg a rádió lapszemléjét, amihez igazodni szoktam. Maradok a heti tv-újságnál, hogy ne költsék sokat. Azelőtt ez is másként volt.

Az utca afféle minifórum, a nézetcserék színhelye. Aki kíváncsi a közvéleményre, az belehallgathat az itteni diskurzusokba. Most például azt teszi szóvá valaki félig komolyan, félig tréfásan, hogy az újságárus fiatalember nem

ad neki olyan lapot, amelyik megírja, mi a helyzet most a csehszlovákiai Nagyszombatban.

— Keveset írtak róla, s most hallgatnak — morgolódik mellette egy idősebb férfi, aki szerint ezért nem igazi a mi glasznosztyunk. Mert őt igenis izgatja, mi van itt a levegőben. No és mi lesz, ha a még száz kilométernél is közelebbi Mohiban felépül a reaktor! Ha ott elromlik valami, akkor nekünk ... Itt elharapja a szó végét.

— Kenyér kell. Három kifli holnapra a gyerek tízóraijához. A kefir elmaradhat — latolgatom a bolt felé haladva. Közben Z.-vel találkozom, aki újabban politizál, kampányszervező. Bár tudja, nem a pártok vezetnek ki bennünket a bajból, de hát mozdítanak valamit. Mondom neki, miket beszélnek itt az emberek. Szerintük attól, hogy minden program egyforma, csekély a

tagság, az adófizetők pénzéből élnek a politikai csoportosulások, mert állami támogatást kapnak, nem valóságosak, csak műpártocskák.

— No persze — mert a többség nem aktív, a" gyári dolgozók sem ismerik el.

— Nézd — mondanám —, a munkásosztály... Ennél a szónál gúnyos vigyorral félbeszakít.

— Egyáltalán van ilyen?

— Ne foglalkozz politikával, ha nem értesz hozzá — vágom a szemébe és otthagyom. Nem látom értelmét, hogy evidenciákon vitatkozzam egy olyan emberrel. aki huszonnyolc éves korában még nem tudta eldönteni, milyen pályára lépjen, s jómódú szülei nyakán élt. — No de az efféle evidenciák tagadása is osztályérdek — jut eszembe hirtelen, már az áruház gondolái között kutatva, a legolcsóbb fogkrém keresése közben.

Kovács T. István

Budaörs, Szabadság. Március 23- án 6! Őrület (színes, mb. francia-amerikai krimi); 24-én 6: Tu- tajosok I—II. (színes magyar— francia film); 25-én 6: A hal neve: Wanda (színes, angol bűnügyi vígjáték); 26-án 6; A fehér féreg búvóhelye (színes, angol horrorparódia) ; 27-én 6: Századunk tanúja: Habsburg Ottó (színes, magyar dók.-film).

Dabas, Kossuth. Panoráma mo- zi-video. Március 22-én 6: Delta kommandó (színes, mb. am. akciófilm) ; 23-án 6: Merénylet (színes, mb. am. akciófilm) ; 24-én 6 : Bolero (színes, mb. am. szexfilm) ; 25-én 4 és 6: Herkules (színes, mb. am. sci-fi) ; 26-án 6 : A szakaszvezető (színes, mb. am. akciőfilm).

Dunakeszi, Rákóczi. Március 22- én */,6 és 8, 23-án 8 : Rendőrakadémia IV. (színes, mb. am. vígjáték) : 23-án y,6: Milyen jó ízűek a fehérek (színes, fr.—olasz—sp. film) ; 24-én és 25-én y,4 ; Támadók a Marsról (színes, mb. am. scl-fi) ; 24-én és 25-én 7,6 és 8: A sárkány éve (színes, am. krimi) ; 26-án %6 és 8: A kis Vera (színes, Ab. szovjet film) ; 27-én és 28-án 3/<6 és 8: Egyik kopó, másik eb (színes, mb. am. bűnügyi vígj.).

Érd, műv. ház. Március 22-én '.',6: Vénuszcsapda (színes, NSZK erotikus film) ; 25-én >/,4 : A sólyom nyomában (színes, mb. NDK-kalandfilm) ; 26-án i/,6 és

V, 8, 27-én 7,6: Vaklárma (Szín., mb. am. vígjáték).

Gyái, Dózsa. Március 23-án Va6; Imagine (színes, zenés angol film) ; 24-én y.6: Pénzmánih (színes, mb. am. vígjáték) ; 25-én 726 : Sherlock és Én (színes, mb. am. vígjáték) ; 26-án 7(6 : Krisztus utolsó rrfegkísértése I—II. (színes, mb. am. film).

Nagykáta, Rákóczi. Március 22én és 23-án. 6: A szerelem tengere (színes, mb. am. erotikus krimi) ; 24-én és 25-én 6 és 8 : fl és Vi hét (színes, am. erotikus film) ; 26-án 6 és 8: Dobjuk ki anyut a vonatból (színes, mb. am. vígjáték).

Pomáz, Szabadság. Március 23- án 6: Mélytengeri szörnyeteg (színes, mb. fant. kalandfilm) ; 24- én 6: A rádió aranykora (színes, mb. am. film); 25-én 6: A shogun árnyéka (színes, mb. japán tört. kalandfilm); 26-án 6: Leszámolás (színes, mb. am. akciófilm).

Ráckeve, Szabadság. Március 24-én 6 és 8; A hecc (színes, magyar film) ; 25-én 6 és 8 : Négybalkezes (színes, mb. francia vígjáték) ; 26-án és 27-én 6 és 8: A keményfejű (színes, mb. olasz vígjáték).

Százhalombatta, műv. kp. Március 24-én és 25-én 6 : Shirley

Valentine (színes, mb. am. vígjáték) ; 26-án 6 ; Harapás (színes, olasz horror) ; 27-én 6 : A dolgozó lány (színes, mb. am. vígjáték).

Szentendre, Duna-korző. Március 22-én és 23-áh 5 és 7; Shirley Valentine (színes, mb. am. vígj.); 24-én és 25-én 3: A koppányi aga testamentuma (színes, magyar kalandfilm) ; 24-én és 25-én 5 és 7 : őrület (színes, mb. francia— am. krimi) ; 26-án és 27-én 5 és 7 : A néma (színes, magyar krimi) ; 28-án 5 : Krisztus utolsó meg- kísértése I—II. (színes, mb. am.).

Szigetszentmiklós, Kossuth. Március 23-án 6 és 8: Harapás (színes. olasz horror) ; 24-én és 25- én 6: Imagine (színes, zenés angol film); 24-én 8: Vénuszcsapda (színes, mb. NSZK erotikus film) : 26-án -6 és 8: Rémálom az Eins utcában, II. (színes, mb. am. horror) ; 27-én 6 : A hecc (színes, magyar film).

Százhalombattán ünnepelnek

Tízéves az SZKFI

Háromnapos rendezvény- sorozattal emlékeznek meg áprilisban Százhalombattán a Magyar Szénhidrogénipari Kutató- és Fejlesztő Intézet alapításának tizedik évfordulójáról. Az események részeként április 25-én felavatják Varga József akadémikus szobrát, aki 1951-ben hozta létre a mai kutatóintézet jogelődjét, a Nagynyomású Kísérleti Intézetet.

A jubileumot kutatóintézethez méltóan tudományos tanácskozással is ünnepük majd, amelyre a magyar szénhidrogénipar szakemberei kaptak meghívást. Áttekintik az SZKFI elmúlt tíz évének kutatási-fejlesztési eredményeit, felvázolják az ezredfordulóig szóló elképzeléseket, az iparág várható kilátásait és az intézettel szembeni elvárásokat. A konferencia ideje alatt á városi Barátság Művelődési Központ aulájában a magyar szénhidrogénipar történetét bemutató kiállítás nyílik, amelyen láthatók lesznek az SZKFI által fejlesztett, gyártott eszközök, berendezések, termékek és kutatási eredmények dokumentumai.