Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

1990. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK %%tyftgp Tavaszodik o hstárboo *sten *s meffvern^ezért a^f vetne ^ Hiénák a Bosnyákon Aa Időjárás három héttel előrébb tart, de a tavaszi mezőgaz­dasági munkákat a megszokott időben kezdték el a gazdák. A gödi Dunamenti Termelőszövetkezet 2-es főútvonal menti te­rületén 40 hektár korai zöldborsót vetnek Gödöllő határában a szőlőtermesztők lovas ekével nyitogatják a talajt Vácegres közelében a Galgamenti összefogás Tsz erőgépe a talaj gyomirtó szeres permetezését és talajba dolgozását végzi (Vimola Károly felvételei) Külkereskedelmi joggal A Hungahib Sertéshús-terme­lési Rendszer és gesztora; a Herceghalmi'Kísérleti Gazda­ság tevékenységének bővülése, az előállított és forgalmazott termékek iránti határainkon túli kereslet indokolta, hogy önálló külkereskedelmi jogot szerezzen a vállalat. Kérelmü­ket elfogadva az év elején a Kereskedelmi Minisztérium a gazdaságot bejegyezte a kül­kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szerveze­tek nyilvántartásába. A Hung-Agro nevet viselő cég a Hungahib keretein be­lül működik majd. Az elkö­vetkező időszakban folyamato­san építik ki az ügyletek in­tézésével foglalkozó külkeres­kedelmi irodát. Ennek felada­ta lesz a termelési profilhoz kapcsolódó mindenfajta ex­port- és importtevékenység bo­nyolítása, olyan új piaci lehe­tőségek feltárása, amelyek elő­segítik mind Herceghalom, mind pedig a vállalattal kap­csolatban álló partnerek gaz­dálkodása jövedelmezőségé­nek növelését. A város és falu viszonyában nehéz eldönteni, ki kit tart el, ki van jobban rászorulva a másikra. Évszázados vita ez, ami manapság még bonyolultabb, kivált, ahol a város és falu közel van egymáshoz. Mert kialakult egy új társadalmi réteg, az ingázók. Ezek a kétlakiak fél életüket a városban töltik, a másik félben a földdel bir­kóznak, főleg zöldséget termelnek. Megéri? Kifizető­dik? Ennek próbáltam utánajárni Alsónémedibcn egy tavaszi hétvégén. Két fóliaház terpeszkedik a kertben, a nagyobbik han- gárnyi, 140 négyzetméter az alapterülete, a csőváz beborí- tásához 60 kg fólia szükséges, amelynek 170 forint kilója. — Jó esetben kitart két évig, de ha vihar jön, még a cserepeket is leszedi a szél, hát még a fóliát — kesereg Surányi Gáborné a tavalyi „élmények” alapján, s hogy a beszélgetés alatt se, teljen az idő hiába, újabb fóliadarabot igazít a férje keze ügyébe, aki vasalóval süti össze a csíko­kat a földön görnyedve. ROHAD A KÁPOSZTA — Maguk csak ebből él­nek? — nézek körül a por­tán. A ház rangos-gangos, de még nincs befejezve. Több jel­ből is látni, Surányiék nem tartoznak a nómedi mérték­kel mért gazdagoik közé. — Csak ebből? Felkopna az állunk, mint ahogy abból is, amit bent, Pesten keresünk — legyint a férj fanyar mosoly- lyal. — Ketten hazahozunk tizenötezret, s mire a rezsit, részleteket kiizzadjuk, o fele odavan. Két-három éve egy helyben topogunk, nem tud­juk összehozni azt a félmil­liót, amiből a házat befejez­zük. — Végtére is nem csak vi­rág terem itt — intek az aranyesősövényre. — Ez a falu híres a káposztájáról meg a korai burgonyájáról. — Ez igaz — bólint a fiatal- asszony. De az is igaz, hogy káposztából hovatovább na­gyobb a kínálat, mint a keres­let, csak mi tudjuk, mennyi rohadt el és mennyit etettek föl a disznókkal. Ezért is sza­kosodtunk karfiolra és kelká­posztára, noha mindkettő igényes. Hogy kifizetődő? Az árak négy-öt éve nem moz­dulnak. A karfiolt primőr­ként húszért, később már csak nyolc forintért veszik át nagyban. Frissen, hófehéren. Igényesek a felvásárlók. Most adtuk el az utolsó tétel tava­lyi kelt. Télen a pincében minimum 30 százalékot vesz­tett a súlyából, de így is csak kilenc forintot kaptunk kilón­ként. — 'Ezzel szemben a költsé­gek rohamosan emelkednék — folytatja Surányi Gábor. — Ha óhajtja, számlákkal igazo­lom. Mi csak holland fajtá­kat termelünk. Két éve száz gramm karfiol- vagy kelmag 150 forint volt, ma 1200. A műtrágya ára másfél év alatt megduplázódott. A villany­áram, a benzin, de még a Bosnyák piaci beugró is fel­szökött. Ha beviszek 500 kiló árut Pestre, csak a benzin és a helypénz 5-600 forint, vagyis közepes árral számolva a becígölt zöldség tíz százalé­ka odavan. — Mindebből az követke­zik, maguk nem lépik túl az 500 ezer forintos adókedvez­ményt. Külön a kertészkedé­sért nem adóznak? — Számításaink szerint nem. Ha levonom a ráfordítá­si költségeket a bevételből, még azt is megkérdőjelezem, érdemes-e ennyiért gürcölni. A Bosnyákon a hiénák zsebét hizlalom. Ha meg kiállók egy közeli, peremvárosi piacra árulni, rossz nézni, ahogy a vásárlók előkotorják a gara­sókat. Akármilyen olcsón is kínálom, drágának ' találják az árumat — kivált a nyugdí­jasok. — Arra nem gondolt, hogy átálljon csak gazdálkodásra? — Ahhoz gépesíteni kellene, tehát tőkeigényes. Pénzem nincs, a mai bankkamatok mellett meg még ez is rámem- ne a vállalkozásra — int le­mondóan a ház felé, amely­nek ki tudja, meddig áhítoz­nak még malter után a fa lai. Középtermetű, szikár em­ber, az a típus, akiről nehéz megmondani, hány éves. A so­kat megélt, örökké gürizők egykedvűségével felelget, köz­ben babrálja a gépét, amely nem tud megbirkózni a ke­mény talajjal. — Olyan, akár a beton. Ké­ne az eső, hogy föllazítsa. Esőre egyelőre nincs kilá­tás, a tavaszi égbolt úgy bo­rul fölénk, mint egy tisztára mosott üvegpohár. NYOLC EMBERT ÉLTET Pár szó után kiderül, Tóth Ferencék sem csak ebből a félhektárnyi földből élnek, bár náluk jóval életbevágóbb az így kitermelt haszon, mint a Surányi családinál. — Haszon? — néz rám fá­radt szemekkel. — A hasz­not pénzben mérik, a pénzből házat, autót, bútort vesznek. Ilyesmit itt nálam ne ke­ressen. Tudja hány embert él­tet ez a föld? Nyolcat! Mi ketten a feleségemmel meg a dédi, a két fi^mj a két me­nyem és a három unoka kosz­tol innen. Krumplit, babot, hagymát, zöldséget — egyszó­val mindent, és még a hízó ennivalójába is bepótol. — Adót nem kell fizessen? — Adót? Na ne vicceljen! Az isten is megverné, aki' ezért adót vetne ki, épp elég, amit a benti munkámért le­nyúznak rólam! MÍG BÍROM ERŐ VEL Bent alatt egy pesti Vasért- raktár értendő, ahol Tóth Fe­renc anyagmozgatóként brut­tó 10 478, nettó 7478 forintot keres havonta. Az aisszony háztartásbeli, vagyis az egy főre eső átlagjövedelmük jó­val a létminimum alatt van. — Azért megélünk — mondja konok, szegényemberi gőggel, s szavából kiérzik, őt aztán ne sajnálja senki. Egy éve van még a nyugdíjig, mely aligha lesz annyi, mint a mostani fizetése. Gyomorfe­kélyét és az egyéb apróbb „nyavalyákat” is beszámítva, már rég megérett a leszázalé- kolásra. Láttam már nála jó­val egészségesebbeket, akik­nek házhoz hozza a pénzét a postás... — Míg ez megvan, míg bí­rom erővel, addig megélünk — mondja még egyszer, s közömbös, fáradt tekintete el­lágyul. Kisimul az arca, ahogy a nehezen bomló, fekete rögö­ket nézi. Matula Gy. Oszkár Karathans, Mitac, Rubigan Növényvédő szer - ampullában Az idén a tavalyinál mint­egy 20-25 százalékkal több, összesen 12,5 millió ampullába tölt növényvédő szert a buda­pesti CORAX Közös Vállalat az Agrotek megrendelésére. A gyógyszerekéhez hasonló cso­magolásban hozzák forgalom­ba. a termelők által jól ismert Decis, Karathane, Mitac, Sáp­ról és Rubigan elnevezésű sze­rekét. Az országban ez a kisválla­lat foglalkozik a külföldi ha­tóanyagokkal készülő szerek ampullába töltésével. A cég 1983-ban állított üzembe egy Bosch-gyártmányú csomago­lógépet. Az első évben még alig félmillió kis üveget töltöt­tek meg vegyszerekkel, tavaly már tízmillió ampullát adtak át a kereskedelemnek. Az áru ilyen formában történő forgal­mazása azért is rendkívül elő­nyös, mert könnyebb az ada­golása a permetlevek készíté­sénél. Az ampullák használa­takor környezetkímélő techno­lógiát valósíthatnak meg, mi­vel csak annyi szert bontanak fel, amennyit azonnal a per­medébe kevernek. Az ország mintegy másfél millió kistermelője, hobbiker­tésze az elmúlt években meg­kedvelte ezeket a vegyszere­ket, újfajta csomagolásukat, sőt, esetenként már hiányukra is panaszkodtak. Ezt az okoz­ta, hogy nem tudták korlátla­nul beszerezni a szerek gyár­tásához szükséges hatóanya­got. 1990-re viszont sikerült több anyagot vásárolni, ezért biztatóbbnak ígérkezik az el­látás az ampullás növényvédő szerekből. Abba kell hagynom a reg­gelizést, csengetnek. . — Tessék ezt aláírni! — Mit? — Hát, hogy tudomásul vet­te a lakbéremelést, meg az új víz- és csatornadíjai. — Szóval csak. tudomásul kell vennem. Akkor nincs mit tennem, aláírom. Megint öt­száz forinttal lesz több a fizet­nivalóm minden harmadikán. A boltba azért ezután is men­nem kell. Veszem a szatyrot, s közben végiggondolom, mit kell ma beszereznem. A krumplifőzelékről lemarad a feltét. — Jó az hús nélkül is — bizonygatja édesanyám, aki csak tudja. Életművész a pici­ke nyugdíjával. Akár a nélkü­lözések tudományos doktora lehetne. Mégis azt mondja ne­kem: — Legalább ez a kis pénz is van, fiam. Nagyanyá- déknak még nyugdíjuk sem volt. — Na? Aláírta? — kérdem a szomszédot, amikor a lépcső- házban találkozunk. — Tehetek mást? Most már legalább tényleg közelebb ke­rül a falu a városhoz, meg­szűnnek a különbségek. Eddig ők panaszkodtak, hogy nekik kell vezetni a villanyt, a vi­zet, a gázt, a csatornát, s mindezt mi ingyen kapjuk. A írja aiá, vegye tadíomásaS Na és mi van a levegőben? gázvezeték részletét már kifi­zettem. A villamos hálózat megvan, csak fel kellene újí­tani, hogy esős időben ne le­gyen ilyen sok áramszünet. Az viszont igazságtalan, hogy a vízfogyasztásra átalányt álla­pítanak meg. Honnan tudják, hogy én mennyit fogyasztok? Adnának órát, hogy magam is lássam, hol tartok. — Üjság — jut eszembe a kapu előtt, miután a pavilon felé tartok. Ma nem veszek Népszavát, Népszabadságot, mert nem hallgattam meg a rádió lapszemléjét, amihez igazodni szoktam. Maradok a heti tv-újságnál, hogy ne költsék sokat. Azelőtt ez is másként volt. Az utca afféle minifórum, a nézetcserék színhelye. Aki kí­váncsi a közvéleményre, az belehallgathat az itteni dis­kurzusokba. Most például azt teszi szóvá valaki félig ko­molyan, félig tréfásan, hogy az újságárus fiatalember nem ad neki olyan lapot, amelyik megírja, mi a helyzet most a csehszlovákiai Nagyszombat­ban. — Keveset írtak róla, s most hallgatnak — morgolódik mellette egy idősebb férfi, aki szerint ezért nem igazi a mi glasznosztyunk. Mert őt igenis izgatja, mi van itt a levegő­ben. No és mi lesz, ha a még száz kilométernél is közelebbi Mohiban felépül a reaktor! Ha ott elromlik valami, akkor ne­künk ... Itt elharapja a szó végét. — Kenyér kell. Három kifli holnapra a gyerek tízóraijá­hoz. A kefir elmaradhat — la­tolgatom a bolt felé haladva. Közben Z.-vel találkozom, aki újabban politizál, kampány­szervező. Bár tudja, nem a pártok vezetnek ki bennünket a bajból, de hát mozdítanak valamit. Mondom neki, miket beszélnek itt az emberek. Sze­rintük attól, hogy minden program egyforma, csekély a tagság, az adófizetők pénzéből élnek a politikai csoportosulá­sok, mert állami támogatást kapnak, nem valóságosak, csak műpártocskák. — No persze — mert a többség nem aktív, a" gyári dolgozók sem ismerik el. — Nézd — mondanám —, a munkásosztály... Ennél a szó­nál gúnyos vigyorral félbesza­kít. — Egyáltalán van ilyen? — Ne foglalkozz politikával, ha nem értesz hozzá — vágom a szemébe és otthagyom. Nem látom értelmét, hogy eviden­ciákon vitatkozzam egy olyan emberrel. aki huszonnyolc éves korában még nem tudta eldönteni, milyen pályára lép­jen, s jómódú szülei nyakán élt. — No de az efféle evi­denciák tagadása is osztályér­dek — jut eszembe hirtelen, már az áruház gondolái között kutatva, a legolcsóbb fogkrém keresése közben. Kovács T. István Budaörs, Szabadság. Március 23- án 6! Őrület (színes, mb. fran­cia-amerikai krimi); 24-én 6: Tu- tajosok I—II. (színes magyar— francia film); 25-én 6: A hal ne­ve: Wanda (színes, angol bűnügyi vígjáték); 26-án 6; A fehér féreg búvóhelye (színes, angol horror­paródia) ; 27-én 6: Századunk ta­núja: Habsburg Ottó (színes, ma­gyar dók.-film). Dabas, Kossuth. Panoráma mo- zi-video. Március 22-én 6: Delta kommandó (színes, mb. am. ak­ciófilm) ; 23-án 6: Merénylet (szí­nes, mb. am. akciófilm) ; 24-én 6 : Bolero (színes, mb. am. szex­film) ; 25-én 4 és 6: Herkules (szí­nes, mb. am. sci-fi) ; 26-án 6 : A szakaszvezető (színes, mb. am. akciőfilm). Dunakeszi, Rákóczi. Március 22- én */,6 és 8, 23-án 8 : Rendőraka­démia IV. (színes, mb. am. víg­játék) : 23-án y,6: Milyen jó ízűek a fehérek (színes, fr.—olasz—sp. film) ; 24-én és 25-én y,4 ; Táma­dók a Marsról (színes, mb. am. scl-fi) ; 24-én és 25-én 7,6 és 8: A sárkány éve (színes, am. krimi) ; 26-án %6 és 8: A kis Vera (színes, Ab. szovjet film) ; 27-én és 28-án 3/<6 és 8: Egyik kopó, másik eb (színes, mb. am. bűnügyi vígj.). Érd, műv. ház. Március 22-én '.',6: Vénuszcsapda (színes, NSZK erotikus film) ; 25-én >/,4 : A só­lyom nyomában (színes, mb. NDK-kalandfilm) ; 26-án i/,6 és V, 8, 27-én 7,6: Vaklárma (Szín., mb. am. vígjáték). Gyái, Dózsa. Március 23-án Va6; Imagine (színes, zenés angol film) ; 24-én y.6: Pénzmánih (színes, mb. am. vígjáték) ; 25-én 726 : Sherlock és Én (színes, mb. am. vígjá­ték) ; 26-án 7(6 : Krisztus utolsó rrfegkísértése I—II. (színes, mb. am. film). Nagykáta, Rákóczi. Március 22­én és 23-án. 6: A szerelem ten­gere (színes, mb. am. erotikus krimi) ; 24-én és 25-én 6 és 8 : fl és Vi hét (színes, am. erotikus film) ; 26-án 6 és 8: Dobjuk ki anyut a vonatból (színes, mb. am. vígjá­ték). Pomáz, Szabadság. Március 23- án 6: Mélytengeri szörnyeteg (színes, mb. fant. kalandfilm) ; 24- én 6: A rádió aranykora (színes, mb. am. film); 25-én 6: A shogun árnyéka (színes, mb. japán tört. kalandfilm); 26-án 6: Leszámolás (színes, mb. am. akciófilm). Ráckeve, Szabadság. Március 24-én 6 és 8; A hecc (színes, ma­gyar film) ; 25-én 6 és 8 : Négy­balkezes (színes, mb. francia víg­játék) ; 26-án és 27-én 6 és 8: A keményfejű (színes, mb. olasz vígjáték). Százhalombatta, műv. kp. Már­cius 24-én és 25-én 6 : Shirley Valentine (színes, mb. am. vígjá­ték) ; 26-án 6 ; Harapás (színes, olasz horror) ; 27-én 6 : A dolgo­zó lány (színes, mb. am. vígjá­ték). Szentendre, Duna-korző. Már­cius 22-én és 23-áh 5 és 7; Shirley Valentine (színes, mb. am. vígj.); 24-én és 25-én 3: A koppányi aga testamentuma (színes, magyar kalandfilm) ; 24-én és 25-én 5 és 7 : őrület (színes, mb. francia— am. krimi) ; 26-án és 27-én 5 és 7 : A néma (színes, magyar kri­mi) ; 28-án 5 : Krisztus utolsó meg- kísértése I—II. (színes, mb. am.). Szigetszentmiklós, Kossuth. Már­cius 23-án 6 és 8: Harapás (szí­nes. olasz horror) ; 24-én és 25- én 6: Imagine (színes, zenés an­gol film); 24-én 8: Vénuszcsapda (színes, mb. NSZK erotikus film) : 26-án -6 és 8: Rémálom az Eins utcában, II. (színes, mb. am. hor­ror) ; 27-én 6 : A hecc (színes, ma­gyar film). Százhalombattán ünnepelnek Tízéves az SZKFI Háromnapos rendezvény- sorozattal emlékeznek meg áprilisban Százhalombattán a Magyar Szénhidrogénipari Kutató- és Fejlesztő Intézet alapításának tizedik évfordu­lójáról. Az események része­ként április 25-én felavatják Varga József akadémikus szobrát, aki 1951-ben hozta létre a mai kutatóintézet jog­elődjét, a Nagynyomású Kí­sérleti Intézetet. A jubileumot kutatóintézet­hez méltóan tudományos ta­nácskozással is ünnepük majd, amelyre a magyar szén­hidrogénipar szakemberei kaptak meghívást. Áttekintik az SZKFI elmúlt tíz évének kutatási-fejlesztési eredmé­nyeit, felvázolják az ezredfor­dulóig szóló elképzeléseket, az iparág várható kilátásait és az intézettel szembeni elváráso­kat. A konferencia ideje alatt á városi Barátság Művelődési Központ aulájában a magyar szénhidrogénipar történetét bemutató kiállítás nyílik, amelyen láthatók lesznek az SZKFI által fejlesztett, gyár­tott eszközök, berendezések, termékek és kutatási eredmé­nyek dokumentumai.

Next

/
Thumbnails
Contents