Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-14 / 38. szám
MEUVE! 1990. FEBRUÁR 14., SZERDA m Kiállítótér me kb öli Pereli Zsuzsa gobelinjeinek világa ■ Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PL: 311 -1446 ^ Ez az életmütárlat ápri- § lis elsejéig látható a Szent- * endrei Galériában. Tahi csönddel, érlelő magánnyal ajándékozza meg. Itt zavartalanul építi, választja motívumait — szenteli életét a szövés áhítatának. Egyáltalán, az is művészetének sarkalatos törvénye, hogy minden tervét maga kivitelezi. Ritka ez az aszkézis, Péreli Zsuzsa gyakorolja, innen munkáinak vonzó egyenletessége, tónusainak megindító melegsége. Élményei a hétköznapok általánosságából fakadnak, hajdani híres színésznők portréit álmondja színes kárpitnak, és felhőket, esőt, testvéreket, madarakat. Bizonyos csúsztatásokkal megemeli a látványt, S ha gondolkozunk is gyönyörködés közben, akkor „A szolgálati idő emlékére” című alkotásban nemcsak egy katona históriáját látjuk, hanem a domborzat gyűrődésében, a kiterjedt lombozatban, s a bajszos hadfi központi alakjában minden erőszak romboló értelmetlenségét is. Éppen e mű harmóniája jelzi a kardokkal hadonászó hiábavalóságot. Máskülönben ez az egyik legjobb alkotása, 1984- ben szőtte, a munka a Művelődési Minisztériumba került. Péreli Zsuzsa 1947-ben született Budapesten, 1974-ben kapott diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Művészi munkásságának minőségét Munkácsy-díj és a VI. fal- és tértextil biennálé fődíja, az 1986-os Pest megyei iparművészeti tárlat díja fémjelzi. Értékrendjét az is hitelesíti, hogy gobelinjei sikerrel szerepelték nemcsak szombat- helyi, budapesti, székesfehérSanyi bátyám nem érti, mit is akarok tulajdonképpen, mikor életéről faggatom, de azért nekirugaszkodik. 1914 karácsonya előtt születtem. Édesapám még látta a vi- lágrajöttömet, de azután elvitték katonának és nem találkoztunk négy esztendeig. Amikor T8 őszén hazajött, rönde- sen, piszkosan, katonaruhában, én nagyon féltem tőle. összesen tizenegyen voltunk testvérek. nyolcán maradtunk életben. Nagyon szerettem az iskolát. Mindig kitűnő volt a bizonyítványom. Amikor hatodik osztályba jártam, akkor Honti Ferenc igazgató úr egy karácsonyi játékot tanított meg nekünk, ez 1926-ban volt. Már egy hónappal az előadás előtt elkezdtük a próbákat. A bemutató előtt egy héttel azonban elveszett a szövegkönyv. Nagy volt a zűrzavar. Igazgatónk így szólt: gyerekek. le kell fújjuk az előadást. S akkor én „nagyképűen” előálltam. s azt mondtam: igazgató úr, nem köll lefújni, én kívülről tudom az egészet. A próbák alatt ugyanis megtanultam a darab szövegét. így jöhetett létre a karácsonyi műsor, amelyen én voltam a vári kiállításokon, hanem Londonban, Helsinkiben, Párizsban és Hamburgban is. Ami különleges és kiemelkedő művészetében az az, hogy a népművészeti és néprajzi forrásokat eredeti és mindig más-más ötlettel alkalmazza, szellemi szükségleteinek megfelelően. Helyes arányban úgy, hogy a műfaj európai eredményeit is számba veszi, irányként, mértékként. Ezen belül a lényeg kivétel nélkül mindig a színválasztásban és a formatervezésben megmutatkozó egyénisége. Vonzó arányossággal idézi a rügyező fát, lepkét, a gyerekkort, föld, víz gyűrődéseit, ikreket, mindezt olykor enyhe groteszkbe átcsapó mély együttérzéssel. Legújabb műve „Az 1989-es karácsony, amelyben a román forradalmat láttatja egy ikon fémbetétével, amelyből hiányzik az arc, hiszen általános érvényű. Golyók hüvelyei, pénzdarabok ábrázolják és értelmezik a történelem e minden bizonnyal szelíd áramlásokban folytatódó hősi pillanatát'. Egyáltalán, Péreli Zsuzsa munkásságának ars poeticája az, hogy a drámából harmónia legyen, az lehessen az általa épített szépség révén is. Amennyire örvendetes, hogy nagyméretű falikárpitjai gyönyörködtetik a szemünket, ápolják a lelkünket Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Moson- magyaróvárott, Sopronban és Hévízen, annyira kívánatos, hogy Tahiban szőtt gobelin- . jei kerüljenek szűkebb pát- jrjánkba is, megyénkbe is, nemesítve az emberi szíveket. Losonci Miklós súgó és a főszereplő is. Hát körülbelül így indult el a kulturális pályám. Amikor a szüleim karácsony másnapján eljöttek megnézni a műsort, az igazgató így szólt édesapámhoz. Na, Sándor, mert őt is Sándornak hívták, ezt a gyereket taníttani kellene. Édesapám kétéségbeesve mondta: Jaj igazgató úr, hát hogy képzeli? Van öt hold földem és nyolc gyerekem. Adjoin el a földet, hogy „ezt" kitaníthassam, a hétnek meg kössem be a száját? Így hát nem mentem felsőbb iskolába. Elszegődtem szabóinasnak Pestre. Négy esztendeig tanulóként dolgoztam, s mert a mesterem nagyon megkedvelt — szinte a saját gyerekének tartott —. még azután is nála maradtam dolgozni, összesen tizenhárom esztendeig. Közben ’39-ben megnősültem. a feleségem azonban nem volt hajlandó Pestre jönni. Pedig mesteremék befogadtak volna otthonukba, mert csak ketten laktak a háromszobás. Bástya utcai lakásban. S látja milyen az élet. Isten útjai kifürkészihetetlenek ... azt a házat ’45. február 13-án találat érte. és a földig lerombolta. Erzsébet királyné múzeuma Gödöllői centrum? A Habsburg házzal fennállt ellentétek elsimításában a századforduló elején fontos szerepe volt I. Ferenc József feleségének, Erzsébet királynőnek. Megnyerő gondoskodása, amellyel oltalmába fogadta a magyarokat a nép körében is sok hívet szerzett a királynénak, aki sokat és szívesen tartózkodott gödöllői kastélyában. Személyét ezért Gödöllőn még napjainkban is legenda övezi. E megbecsülés jele volt, egyebek között, a gödöllői múzeumban két esztendővel ezelőtt berendezett Erzsébet királyné-emlékszoba is, ami iránt nemcsak egyre nagyobb számú látogató mutat érdeklődést, hanem a világ minden táján azok a történelemkutatók is, akik Erzsébet korát tanulmányozzák. A rangos látogatók között volt például 1988-ban a hazánkban járt ken ti hercegnő is. A múzeum- igazgatósága mind teljesebbé kívánja tenni az Erzsébet királyné-gyűjteményt, amit a téma nemzetközi kutatói centrumává kívánnak fejleszteni. Ennek érdekében most felhívást adtak közzé a bel- és külföldi múzeumokban található Erzsébet- dokumentumök összegyűjtésére. A felhívás eredményességét jól mutatja, hogy egy hónap alatt 900 e tárgyhoz tartozó emlékkel gazdagodott a múzeum. Az ajándékok között találhatók a világ sok részéből az Erzsébet királyné nevét viselő éttermek étlapjaitól kezdve, családoknál eddig féltve őrzött, a királyné személyéhez kapcsolódó, csipkék, térítők, levelek is. Tervezik, hogy a beérkezett sokfajta műtárggyal nemcsak az emlékszoba bemutatóanyagát bővítik, hanem a megfelelő rendezés után külföldi vándorkiállításokat is szerveznek. De ugorjunk egy kicsit vissza időben, a szabóskodás utáni esztendőkig. A negyvenes évek eleje Sanyi bátyámat ismét szülőfalujában találja. A hajdani iskolai műkedvelő színjátszó, Ofella Sándor ott van Szecsö minden jelentős eseményén, ahol művészettel, népműveléssel kapcsolatos dolgok történnek. Már maga is kezdi ízlelgetni a műsor-összeállítás kiváltságos, de nehéz feladatait. Kisebb jeleneteket, keretjátékokat is ír, s ezzel sa. ját szavaival fogalmazva: megalapozza a „közösségben a közösségért” életszemléletét, amelyet a mai napig is vezérlőelvének tart. Sajnos mindent elsöpört a ’45-ös háború, az esztelen vérontás. ’45 tavaszán Sándor bátyám a harmincadik életévébe lépett, s az örök megújulás reményében kialakított családi fészekben már cseperedett a harmadik gyermek. A háború utáni esztendők kedveztek a műkedvelő együtteseknek. A szecsői község vezetői is otthont teremtettek a közművelődésnek. A mai művelődési ház — amelyet ’46. augusztus 20-án. István király napján avatott fel Pest megye akkori alispánja. Házi Árpád — harminc esztendőn át szinte egybefonódott Ofella Sándor nevével. Sándor bátyám a Tápió völgye néphagyományainak ápolását tűzte zászlajára. 1950-ben ő alapítja, a ma már országszerte ismert szecsői népi együttest, amely ebben az évben ünnepli 40. születésnapját. Élete delén kinevezik művelődési otthon igazgatónak, s ez számára a legnagyobb megPcBckáznak velünk Nem voltak barátságosak Dunakeszin, a Barátság úti szerviz alkalmazottai. Balogh Péterné Snaige 1177 hűtőgépét december végén elvitték azzal, hogy két hét múlva visszahozzák. Pár nappal a 30 nap lejárta előtt visszavitték és bekapcsolták. A motor járt, amikor az idős nénivel aláíratták a papírt. A hölgy azonban másnap felfedezte, hogy a garanciális hűtője nem hűt (ezzel a hibával vitték el a gépet: „a motor jár, de nem hűt”). A panaszos bement a fővárosba, a IX. kér., Ráday u. 26- ba, ott ezt a választ kapta: miért vette át? Hát kérem! Az nem várható el, hogy bejáratos és működő motor mellett a szerelők megvárják, hűt-e a hűtőgép, de az igen, hogy lelkiismeretesen megcsinálják, s ha nem tudták, bevallják. Az idős nénit lehűtötte, hogy becsapták. Újból indul a garanciális idő (ha 30 napon túl hozták volna vissza a készüléket, akkor ki kellett vona cserélni). Ilyen munkára 1990-ben nincs szüksége a lakosságak. Solymosi László Dunakeszi Új üzlet harsányban Ünnepélyes keretek, között, nemrgiben megnyílt Óunavar- sány központjában a község legnagyobb, modern, Vankó tiszteltetés. Előtte ugyanis tizenkét pedagógus próbálkozott már a feladattal, hiába. Kinevezésekor őszinte részvétüket fejezték ki elődjei, s feltették halkan a kérdést: Vajon meddig bírja? Jelenthetem, amit a Tápió- mentén. s messze túl még a megyehatáron is mindenki tud: még ma is. A múlt esztendő szenteste előtti napjának hajnalán, már talpon volt a Damjanich Művelődési Házban. Az örökmozgó, mindig segíteni akaró, 76. életévét taposó ember ismerőseit, barátait mozgósítva már szervezte a romániaiak megsegítését. Tá- piószecsö. Farmos, Szentlő- rinckáta. Tóalmás, Tápiósüly, Tápióság. Űri községek áldozatkész adományait gyűjtötték. csomagolták fáradhatatlanul. 24-én'már indult is a tej és a kenyér a határ felé. 26- án pedig egy kamion ruhaneműt. élelmiszert és gyógyszert küldtek a rászorulóknak. Sándor bátyám büszkén mutogatja a köszönőleveleket. Az egyes csomagokba „Magyar Együttérző Társaság, Tápió- szecső” felirattal válasz-levelezőlapokat csempésztek. Ezek most sorra érkeznek vissza a köszönő sorokkal. Olvastam a Nagyváradról és a Kolozsvárról írt megható leveleket. Bizonyítják: az együttérző segítség nem. volt hiábavaló. Legutóbbi találkozásunkkor Sanyi bátyám a budapesti Néprajzi Múzeumba készülődött. az Erdélyről szóló kiállításra. Oda. ahol díszvendégként részt vett maga Tőkés László, a temesvári református lelkész is. Induláskor az ajtóból még visszaszólt: azt is beleírhatja. hogy írok egy új könyvet, amit az idén be akarok. fejezni, a Kék szivárvány lesz a címe. Sándor bátyám! Mit is kívánhatnánk mi. így megkésve az események sokasága miatt, egy elcsúszott születésnapi köszöntésben. Isten éltesse sokáig egészségben, dolgozzon, alkosson még üyen égő szenvedélyben ! Antal Piroska Béla-féle önkiszolgáló élelmiszerüzlete. A nyitás napján három pénztár is alig bírta a rohamot. Nagyon kellett már az új üzlet, mert a helyben topogó Áfész nem biztosította Duna- varsány teljes ellátását. Nyári időkben a sóderbánya üdülői, kirándulói teljesen kifosztották a község boltjait, a helybeliek hétvégeken élelmi, szert nem tudtak vásárolni. Ma, amikor igen megfontolandó vállalkozásba kezdeni — pedig ennek az idejét éljük —, végre akadt községünkben egy igazi kereskedő, aki az itt- lakók gondjaira is figyel. Az üzlet környéke rendezett, kerékpártartót tettek elé, sőt a gépkocsival érkezőknek is van hely a parkolásra. Sok sikert kívánunk a vállalkozáshoz, és jó áruellátást, a lakosság megelégedésére. Szabados Gábor Dunavarsány Maszekok a lakosságért? A Club Európa étterem 1989 decemberében nyílt meg Százhalombattán. Itt terveztük Iá. nyom esküvőjét 1990. január 20-ára. Üj seprő jól seper — szól a közmondás, de ez — szerintem — nem illik az új étterem vezetőire. Az első megbeszélést, ahol elfogadható árakat ajánlottak, még három követte, mindig más-más árakkal. Egyszer 150 százalékkal többe került volna az esküvő, máskor meg visszatértek az eredeti árra. Végül a két étteremvezető felkeresett a lakásomon. és 'újra felajánlottak egy reális összeget. Megegyeztünk, kifizettem 22 ezer forint előleget. Megnyugodtam, hogy most már végre rendben lesz minden. Sajnos tévedtem. Az esküvő előtt öt nappal ismét megjelent lakásunkon az egyik vezető, és közölte, hogy mégsem tudják vállalni az esküvői vacsorát a korábban kalkulált összegért. Más ajánlatot nem tett, visszahozta az előleget. Szerencsére a Százhalom étterem vállalta a rendezvényt. De ha ez nem sikerült volna, mivel és hol kínálom a meghívott 80 vendégemet? Takács Béláné Százhalombatta ★ A művelődési házban üzemelő étterem egyik tulajdonosa. Var- sádi László, a következő tájékoztatást adta: Tavaly december 27-én nyitottunk. Látva a viszonylag olcsó árainkat, pár nap múlva megjelentek a fiatalok, hogy szeretnék A január 24-i Postabontásban Csak pontos adatok birtokában, Buszos válaszok cím alatt közli véleményét november 15-i írásomra Sohár István, a Volánbusz osztályvezetője. Szeretnék neki pár sort üzenni: Tisztelt Sohár Űr! Előrebocsátom önnek, hogy 1957 óta tudósítok a lapban, és ez idő alatt számtalanszor írtam mind dicsérő, mind elmarasztal anyagaimat az autóbuszközlekedésről. Ami a járatok pontatlanságát illeti, a sorozatos és konkrét megállapításaim eredményeként — a helyi tanács elnökének közvetítésével — annak idején ösz- szejöttem a vállalat gödöllői vezetőjével és helyettesével, s mindent tisztáztunk. Ettől persze a rendellenességek még nem szűntek meg ... Cikksorozatban kifogásoltam például, hogy a Veresegyház— Gödöllő járatok csak az új autóbusz-állomásig s nem a vasútállomásig mennek, ezzel a Volánbusz megszegi a vasút leállításakor kötött szerződést. Kielégítő választ nem kaptam. Elismerem, hogy a nálunk elfogyasztani az esküvői vacsorát. Közöltük velük, hogy tekintettel a januári esküvőre, a vacsorát valószínűleg már megdrágítják az áremelések. Január 10-én a szülők jöttek be. s kérdezték, hogy a takarítási költségeket is felszamoijuk-e? Mondtuk: nem. Másnap előlegként, de nem foglalóként, behoztak 22 ezer forintot. Az ezt követő nap ismét a fiatalok kerestek, mert szerintük „átvágás szagú” a dolog . . . Magyarán szólva, alkudoztunk a vendégekkel — hol az egyikkel, hol a másikkal —, s olyan kis összegért, amit adni akartak, nekünk gazdaságtalan lett volna a rendezvény. Ráadásul először csak ételeket rendeltek, később italokat is, azután meg azt akarták, hogy to liter bort, 10 liter pálinkát, 13 tyúkot és az összes süteményt ők hozhassák. Bár ezt tiltja a Köiál, belementünk volna. Legutóbb azonban azt találták ki. hogv fél- adagos ételeket szolgáljunk fel . . . összeültünk a két tulajdonostársammal, minden lehetőséget végiggondoltunk, majd elhatároztuk, hogy nem vállaljuk el a vacsorát. öt nappal az esküvő előtt visszavittem az előleget, de nem volt, aki átvegye; hát postára adtam a pénzt. De jöjjenek ide maguk. fogyasszanak valamit, nézzenek körül inkognitóban! A számlát természetesen mi álliuk. Már kialakult törzsvendégkörünk van, még egyetlen panasz sem volt ránk. Állunk elébe bármilyen vizsgálatnak. Szerintünk korrekt és megtámadhatatlan módon jártunk el. Itthagyták, mint eb a... Elnézést kérek a kedves olvasótól a félreérthetetlen cím miatt, de immár a harmadik írásomat eresztem meg a gödöllői Kállai Éva út nyomvonala mellett magyar módra készülő csatornázási munkálatok miatt. Mint utcabizalmi, ismételten felemelem a szavamat. Hónapok óta áll a munka, miközben a lakosságot idegesíti, hogy ilyen kedvező időjárás melilett hogy lehetett félbehagyni, közlekedési gondokat okozva azoknak, akik kénytelenek gépkocsival, teherautóval járni az utcánkban ? A minap gondolatban már „virágfüzéreket fontam”, mivel felvonultak a gépek. Örömöm azonban nem tartott sokáig : pár órás munka után ismét elvonult a brigád, és a szomszédom háza előtt tátong ma is az a gödör, amely any- nyi veszélyt rejt. A csatorna- építő vállalat illetékesei szerint a szezonban itt már befejezték, és csak tavasszal jönnek újra dolgozni. Javaslom a lakóknak, hogy mi is csak tavasszal fizessük be a ránk kiszabott 45 ezer forintos összeg 2. félévi hányadát! Elvégre, ha nem itt tevékenykednek, fizessenek ott, ahol serényen munkálkodik a brigád! Ez így dukál! Sík István Gödöllő kifüggesztett menetrendeket sokszor letépik. De hogy a veresegyházi vasútállomás-megálló váróhelyiségében a múlt nyáron még az 1985-ös menetrend volt kitéve, azt sokan tanúsíthatják. Ez pedig magáért beszél. Menetrendváltozások esetén, mivel a családommal gyakran utazunk, szoktam menetrendet kérni, és — személyesen, vagy postán — kaptam is mindig. Tavaly nyáron a gödöllői információn a szolgálatvezető felírta a feleségem nevét, és címét, de a menetrendre hiába vártunk. Amikor reklamáltunk, az illető nagyon zavarba jött. s újra felvette az adatokat. És amikor novemberig se kaptunk tájékoztatót, akkor írtam a Postabontásba. Válaszának utolsó mondata, miszerint „Fazekas Mátyás — a gödöllői üzemigazgatóságunk ismeretei szerint — menetrendkönyvet senkinél sem igényelt” — helytálló. Fazekas Mátyásné igényelte! És ha szükséges, megmutatja, kinél. Veresegyház V. M. K. Z. Alkosson tovább, égő szenvedélyben Megkésett születésnapi köszöntő g A múlt év végén, pontosabban december 21-én ünnepelte I Ofella Sándor 75. születésnapját. A megyében alig akadhat nép- művelő, aki ezt a nevet ne ismerné. Sanyi bátyám — mert így ^ nevezik őt a Tápió mentén — már régen túl a nyugdíjkorha- táron. Ma is ott van mindenütt ahol valami történik. 1985-ben S a Pest Megyei és a Tápiószecsői Tanács eszmei és anyagi tá- S mogatásával megjelent önéletírása, amely életrajza egyben szü- S lőföldjének, Tápiószecsőnek is. A könyv címe: Báránykát hoz- tunk. § Születési helye, történetének alakulása éppúgy hatott Ofella I Sándorra, mint ahogy az ő tevékenysége a szülőfalura, annak I szellemi és kulturális életére. Bicskei Gábor, aki a kötethez baráti ajánlást írt, így fogalmazott erről: „... hiszem és val- lom, az az életmű, amely tükröződik e könyvben, a maga pél- daadásával nem marad meg a Tápió menti község határai kö- N zott”« Hozzászólás és vélemény Bosszantó buszos válaszok
