Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

2 1990. FEBRUÁR 14., SZERDA Horn Gyula tárgyalásai Kapcsolatok rendezése NSZK-NDK Pénzügyi unió1 Helmut Kohl szövetségi kancellár és Hans Modrow keletnémet kormányfő kedden bejelentette, hogy már a jövő héten szakértői megbeszélések keziMnek az NSZK és az NDK között egy pénzügyi unió és gazdasági közösség létre­hozásáról. Szavaik délután azon a sajtóértekezleten hang­zottak el, amelyet közösen tar­tottak meg Bonnban, tárgya­lásaik után. A kancellár szerint az NSZK kész maradéktalanul elköte­lezni magát annak érdekében, hogy segítse az NDK lakossá­gát. Az ajánlat két részből áll: először is egy bizonyos napon majd az NDK-márkát mint pénzegységet és törvé­nyes fizetőeszközt az NSZK- márkátxU váltják fel. Időben, ennek megfelelően, az NDK- nak meg kell teremtenie a szükséges jogi előfeltételeket ahhoz, hogy bevezethessék a szociális piacgazdaságot. Az NSZK az ajánlat mindkét ele­mét feloldha-tatlanul szoros összefüggésben látja. Ezt a nehéz folyamatot az NDK-ban a munkavállalók szociális biz­tonságát szavatoló intézkedé­seknek kell kísérnie. Horn Gyula magyar és Ser­giu Celac román külügymi­niszter hétfői, ottawai talál­kozóján megvizsgálták, mely területeken bővíthetők a két ország kapcsolatai, figyelem­mel Románia helyzetére, a ro­mán vezetés belpolitikai prob­lémáira. Mint magyar részről rámutattak, egyes román vá­rosokban, helységekben erő­södnek a magyar szempontból kedvezőtlen jelenségek, nacio­nalista kilengések. A minisz­terek egyetértettek: feltétle­nül szükséges, hogy meggyor­sítsák a kapcsolatok teljes nor­malizálásának folyamatát, s kialakítsák ennek kereteit. Kí­vánatos, hogy a kolozsvári ma­gyar főkonzulátus mielőbb megkezdje működését. A magyar külügyminiszter és csehszlovák kollégája, Jiri Dienstbier megállapodott ab­ban, hogy rövidesen tárgyalá­sokat kezdenek a két ország közötti nyitott kérdések ren­dezése érdekében. Megfigyelők szerint többek között napirendre kerül a bős —nagymarosi vízi erőmű ügye, a gazdasági kapcsolatok, va­lamint a magyar turistákat érintő adminisztratív korláto­zások, a kötelező benzinjegy­vásárlás felszámolása. Horn Gyula és Mesut Yil- maz török külügyminiszter megbeszélésén az utóbbi tájé­koztatást adott arról, hogy Tö­rökország 100 millió dolláros export-hitelkeretet biztosít a magyar gazdasághoz fűződő szálak erősítésére, és kész részt venni magyar gazdasági szakemberek képzésében. Már­ciusban a két kormány tár­gyalásokat kezd a vízumgya­korlat lényeges könnyítéséről. Gorbacsov—Havel Személyes üzenet A szovjet csapatok csehszlo­vákiai kivonásával is foglal­kozó személyes üzenetet ka­pott hétfőn Václav Havel csehszlovák államfő Minail Gorbacsovtól. Február 26-án, amerikai körútja után uta­zik Moszkvába — közölte a csehszlovák köztársasági el­nök keddi sajtótájékoztatóján. A Mihail Gorbacsovtól ka­pott levéllel kapcsolatban az elnök közölte, hogy a szovjet fél egyes szempontjait komo­lyan kell venni, mert nem­csak a szovjet katonákról és családtagjaikról van szó, ha­nem a húsz év alatt felhal­mozott lőszerről is, mi töob, figyelembe kell venni a szov­jet belpolitikai problémákat. Václav Havel mindazonáltal hangoztatta: Csehszlovákiá­nak változatlanul az az állás­pontja, hogy a szovjet csapa­tokat minél előbb ki kell von­ni. Szerinte ez Csehszlovákia politikai stabilitását szolgálná, és végső soron Közép-Eu répá­nak is érdeke. Dusán bei feldühödött tömeg Tört, zúzott, gyújtogatott A szovjet belügyminiszté­rium által kedden kiadott 'közlemény szerint a dusanbei rendbontások során hat pol­gári személy vesztette életét, 108-an sebesültek meg, köz­tük 39 rendőr. A moszkvai belügyminiszté­rium információja szerint a zavargások még vasárnap kez­dődtek a tadzsik fővárosban, amikor is csaknem háromezer ember tüntetett az örmény menekültek letelepítése ellenj azzal vádolva a hatqsqgpjfff.t, hogy az örmények soron kívül jutnak lakáshoz. Ezt a ható­ságok képviselői' határozottan cáfolták, igyekeztek csillapíta­ni a tömeget. Csaknem négyezren gyűltek össze a köztársasági KP KB székháza előtt, s a főként fia­talokból álló tömeg ultimá­tumban követelte a dusanbei vezetéstől az örmények eltá­volítását, továbbá a KB első titkárának és a kormánynak a lemondását. A tömeg megro­hamozta a KB székházát, kö­vekkel dobálta az ablakokat, a kivezényelt rendőrök kor­donját. A rendőrök figyelmez­tető lövéseket adtak le a le­vegőbe. A belügyi jelentés szerint a tömeg jó része később a leg­felsőbb tanács épületéhez vo­nult, tört, zúzott és gyújtoga­tott az utcákon. Estére újból háromezren gyűltek össze a KB épülete előtt, ekkor már a tadzsikisztáni KP KB első titkára, továbbá belügyi és vallási vezetők is igyekeztek önmérsékletre inteni n feldü­hödött- tömeget, de eredmény­telenül. A „BUBORÉK" A horkolás — eme életveszé­lyes alvási rendellenesség és sok házasság megrontója — megakadályozására fejlesztet­tek ki új eszközt szájsebésze­ti szakemberek az Egyesült Államokban. A szerkezet igen egyszerű: egy kicsi, fogra erő­síthető, és felfújható gumibu­borék, amely alvás közben a helyén tartja a nyelvet, így az nem kerülhet a torokba, s nem okozhat fulladást. A hor­koláson kívül az alvás közben történő légzéskihagyás megelő­zésére is használható. A horkolás jelentősen meg­terheli a horkoló szívét, tüde­jét. Növeli vérnyomását, il­letve házastársa vagy partne­re haragját is. Kezelni azért kell, mert idős korban fulla­dást, vagy fulladásos tünetek miatti rémületben akár szívro­hamot is okozhat. A „bubo­rék” nagy előnye, hogy jó­val kevesebbe kerül, mint a rendellenesség felszámolása ér­dekében végzett nagyon drága, ámde nem mindig sikeres mű­tétek. (Cülföldi események - egy mondatban Az európai hagyományos fegyveres erők leszerelésével foglal­kozó bécsi tárgyaláson tegnap először fordult elő, hogy nem szövetségi rendszer, hanem egyetlen ország, hazánk nyújtott be önálló javaslatot az Európában állomásozó idegen haderők korlátozásáról. A Krakkó új polgármesteréről, akit a zöldek pártjának szineiben választott meg a városi tanács, kiderült: nem is volt a zöldek jelöltje. A Egyharmaddal csökkentette Lengyelországba irányuló olajszállítását az SZU, így nem ki­zárt, hogy a lengyeleknek új beszerzési források után kell néz­niük. A A francia külügyminisztérium kedden a leghatározot­tabban cáfolta azokat az értesüléseket: Párizs csapatokat akar vezényelni Libanon keresztény övezetébe. A A nemzeti ki­sebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítését hangsú­lyozó nyilatkozatot tettek közzé kedden a Romániában mű­ködő nemzeti kisebbségi szövetségek és csoportok. A Trakto­rokkal és teherjárművekkel torlaszolták el kedden a Kato­wice és Kielce közötti közutat a parasztok, akik a vágóállat­felvásárlás átmeneti felfüggesztése miatt tüntettek. A Peking- ben országos tanácskozás kezdődött, amelyen megvitatják a Kínában élő nemzetiségek helyzetét. A Az ökoglasznoszt Bol­gár Független Környezetvédő Egyesület tiltakozott a második bolgár atomerőmű Belene-szigeti építésének folytatása ellen. Mazilu egységet kovácsol Demokráciáért az ellenzékkel Dumitru Mazilu, aki január­ban kivált a román Nemzeti Megmentési Front (NMF) Ta­nácsából, s lemondott ott be­töltött alelnöki tisztéről, egy­ségre szólította fel az ellenzé­Haszonóru-telepeink ajánlata: Külföldi eredetű, tisztított, férfi-, női és gyerekruhák kilós áron. Cím: Budapest IX., Soroksári út 117, Telefon: 147-8794. Budapest VI., Lázár u, 4. Telefon: 111-2434. Budapest Vili., Erdélyi u. 7. Telefon: 113-1250. Textil- és jutazsákok (használt), vegyes méretben. új műanyag zsákok, továbbá géptisztító rongy. Budapest IX., Soroksári út 117. Telefon: 147-8794, 127-8061. (MÉH) Budapest és Vidéke Nyersanyaghasznosító Vállalat ki pártokat annak érdekében, hogy megbuktassák a máju­si választásokon az NMF-et. Mazilu kedden. Genfben tar­tott sajtóértekezletén kifejtet­te: csak az ellenzéki pártok segítségével valósulhat meg Romániában a demokrácia. A Nemzeti Megmentési Frontban — szerinte — „túl sok régi kommunista” van, aki nem hajlandó végleg szakítani a sztálini irányítási módszerek­kel. s ilyen eszközöket alkal­maz az ellenzékkel szemben is. Dumitru Mazilu a sajtóér­tekezleten határozottan cáfol­ta a román sajtóban — még lemondása előtt — szellőzte­tett híreket, amelyek szerint korábban szorosan együttmű­ködött a Ceausescu-rendszer- rel. A sajtóértekezleten közölte az- is, hogy nem lép be egyik pártba sem, mert „független, szabad emberként” kíván har­colni a demokráciáért. Tőkés László a romámul fejleményekről Légüres hatalmi térben Tőkés László temesvári református lelkész magyarországi körútja során, még Bukarestbe való elutazása előtt Szegeden a /Dómban tartott szertartást, majd az újabb aggasztó romá­niai hírekkel kapcsolatban interjút adott Honfi Katalinnak, az MTI és Lengyel András Györgynek, a Magyar Hírlap munka­társának. O Marosvásárhelyen egy de­monstráción román nyelven el­hangzott: a magyarokat, „a hunok utódait” vissza kellene telepíteni Ázsiába. Sőt, egye­sek a „magyar vérre” is szom- júhoznak — szemtanúk szerint. Ugyanakkor Temesváron — in­formációik szerint román ügy­védek kezdeményezésére — ro­mán-magyar baráti társaság alakult. Melyik megnyilvánu­lást érzi ön tipikusnak? — A Társaságnak magam is tagja vagyok — mondotta Tőkés László. — Amit viszont önök a vásárhelyi megnyilvá­nulásokról mondanak, semmi­képpen nem érzem jellemző­nek. Ha egyáltalán igaz a hír... Én ugyanis már szám­talan olyan cikket olvastam a magyarországi sajtóban — hallottam magamról is a rá­dióban —, amelynek szerzője inkább a saját aggodalmát nyilvánította, mintsem a va­lóságos helyzetet tárta volna fel. Nem hiszem, hogy amikről a tanúk beszámoltak, egy nagygyűlésen elhangzott. Azt már inkább, hogy a Fő úton lefelé sétálva, egy harmincas létszámú kórus hasonlót éne­kelt vagy kiabált; persze csak játszom a gondolattal... — tette hozzá. — Egyébként jel­lemző. hogy Marosvásárhelyen fajulhat el így a helyzet, vala­miféle „súlypont” alakulhatott ki ott. Egyébként két „erős vára” van az erdélyi román rosszhiszeműségnek vagy so­vinizmusnak; az egyi'k Kolozs­vár, a másik Marosvásárhely. • Román értelmiségiektől hallottuk: nem is volna sem­miféle bajuk a magyarokkal, ha nem volna bennünk vala­miféle „úri gőg”, hajlam a hi­valkodásra történelmi múl­tunkkal. Tapasztalt-e ön ilyes­mit. indokolatlan és túlzott lendületet például a magyar is­kolák újjáalakításával kapcso­latban? — Legfeljebb indokolatlan lendületet, ha az egyáltalán indokolatlan. Inkább arról le­het szó. hogy az oly sokáig tartó ,,lefojtottság” után, ele­mi erővel forrt fel a vágy a saját. iskolák, kulturális intéz­mények, egyesületek iránt. De a lendület nem tipikus, sőt meggyőződésem — mert ta­pasztaltam —. hogy inkább a visszafogottság az általános, és az aggodalom: nem lesz-e ebből valami baj. • Román pedagógusok oly­kor arra hivatkoznak, hogy a román gyermekeknek egyik napról a másikra más isko­lába kell menniük, ahol új ta­nárokhoz. diáktársakhoz, óra­rendhez kell alkalmazkodniuk. Jogos-e ez az aggodalom? — Ez ostobaság: a szerve­zés a szükséges tapintattal, jó­akarattal megoldható. Gondo­kat ideig-óráig a tanárok helyzete okozhat, például a Székelyföldön, hiszen ismere­tes. hogy ide pedagógusok szá­zait telepítették be Románia más területeiről. A legismer­tebb példa a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium ese­te. A bonyodalmat itt egy egy­szerű „tranzakcióval” meg le­hetne oldani. At kellene vin­ni nyolc magyar osztályt és hasonlóan áttelepíteni 12 ro­mán osztályt: a két iskola egy 500 méteres sugarú körben ta­lálható a belvárosban. A fel­zúdulás tehát tökéletesen in­dokolatlan. csakis a legsöté­tebb provokatív erők akna­munkájának kell tulajdoníta­nunk ezt a felháborodást. O Lehetséges-e, hogy az el­lentéteket a Ceausescu-rend- szer erői szítják: kiebrudait pártbiirokraták, rejtőzködő sze- kusok? — Ez nemcsak lehet, hanem nagyon valószínű is. Az első időszak békés felbuzdulása után feltámadt a soviniszta hangulatkeltők kórusa, amely kihasználja a román közpon­ti vezetés gyengeségét, es ar­ra épít. Az i's elképzelhető, hogy távolabbi céljaik van­nak. Olyan hangokat is hallot­tam. hogy a kormány román­ellenes politikát folytat, ami­kor visszaadja a magyaroknak az őket megillető iskolákat.­• • ■ - • ön “ a mai románjai veze­tés gyengeségét említette. El- képzeihető-e. horv az úiiáU'- t Nefhzéti Keresztény Paíaszt- párt és a Nemzeti Liberális Párt részvétele a hatalomban a magyarság helyzetének javu­lásával járna? — Nem tudom megítélni, hogy mennyiben tartják .meg a történelmi folytonosságot az újjáalakult pártok. De a ha­gyományos formációjukban és szellemükben csak rosszabbat hozhatnak. Egyetlen járható utat látok e pillanatban: tá­mogatni a Nemzeti Megmen­tés Frontját., illetőleg annak utódszervezetét. 9 Tehát ön egy ..középbal” megoldást támogatna? — Igen. Sajnos az a baj, hogy nem létezik a „közép­bal” és a „középjobb”, hanem csak szélsőségek vannak, ezért a Front légüres hatalmi tér­be kerül. Úgy is fogalmazha­tunk, hogy a Ceausescu-re- zsimben nem differenciálód­hattak a politikai felfogások, nem alakulhattak ki az árnya­latok. • Hogyan látja ön egykori Front-társánalc. Doina Corneá- nak a szerepét a magyarság ügyével kapcsolatban? Ismere­tes. hogy a kolozsvári tanárnő, néhány nem feltétlenül ma­gyarbarát kijelentése — példá­ul a Cs. Gyimesi Évával foly­tatott vitájában — nem iga­zán aratott tetszést Erdély­ben. Miként értékeli Corneá- nak azt a felszólítását, amely ugyancsak most került nvilvá- nösságra: a külföld addig ne támogassa Romániát, amíg „va­lódi demokrácia” nem jön lét­re? — Ez utóbbi megnyilvánu­lását nagyon barátságtalannak tartom. Hiszen ő is a Front segítségével került a politikai életbe. Nem panaszkodhat ar­ra, hogy nem hallgatták meg, hogy nem volt szava. Sőt. a Front a „nemzet nagyasszo­nyaként” kezelte. Sajnos az ő kilépésében már baljós elője­lét láttam annak, hogy a Front ellen meg lehet indítani a tá­madást. Nem kételkedem Cor­nea jó szándékában, de Gyi­mesi Évával keletkezett konf­liktusa és más magyarellenes kijelentései azt a gyanút erő­sítik bennünk, hogy „korláto­zottan” képzeli el a magyarok­nak adandó demokratikus jo­gokat, azaz más-más mércével méri a románakat, illetőleg a magyarokat. • Hogyan vélekedik Ön azokról a Magyarországra me­nekült honfitársairól. akik egyelőre nem akarnak haza­térni? Talán, mert — egyes in­formációk szerint — a renatriá- lókat. ellenérzéssel fogadják. • —új Megértem'- azokat,’'-akik még nem Sietnek vissza. De erkölcsileg mindenképpen el­várom tőlük, hogy a hazatérés szándékáról ne mondjanak le. A maradás vagy visszatérés kinek-kimek a lelkiismeretén múlik. Kétségtelen azonban, hogy a visszatelepülőkkel szemben is megnyilvánul oly­kor az idegengyűlölet, amelyet a háttérből néhányan még manipulálni is igyekeznek. Az emberi jogait senkinek se sza­bad korlátozni, bárhogy dönt* — lelked rajta! — fejtette ki nyilatkozatában a temesvári lelkész. Pozsonyi beszélgetések /, Novemberi gyengéd forradalom Pozsony, 1990. január vége. A tavaszias télben nagyvárosi a forgalom. A belváros útjai zsúfoltak, s a járdák is rendre meg­telnek emberekkel délutánonként. A szállodák parkolóibán sok a külföldi autó. a boltokban ugyan szerény a választék, ám még mindig nagy az olcsóság — legalábbis a magyar zsebhez mérve. A felületes szemlélő akár azt is mondhatná : Pozsony ép­pen olyan, mint akár tavaly, akár öt esztendővel ezelőtt volt. S van is ebben némi igaz­ság, hiszen a nagy esemény díszletei változatlanok. Leg­feljebb az tűnik fel az idegen­nek. hogy a házak falain le­tépett. vagy még most is érin­tetlen plakátok ezrei, sokszor egymásra ragasztva. „Demok­ráciát! Hazát — kommunisták nélkül” — fordítom némi ne­hézséggel a legtöbbször kézzel rajzolt betűkkel írt szavakat. A közelmúlt legfrissebb emlé­kei ezek: a gyengéd forrada­lom mementói. November kö­zepén mozdult meg az utca, előbb Prágában, azután az or­szág más részein telt meg em­berekkel az aszfalt, hogy az évtizedekkel ezelőtt hittel vál­lalt. később illúziónak bizo­nyult. majd utóbb hazugság­nak minősített eszmékkel, s azok görcsös védelmezőivel le­számoljon. Pozsonyban alig egy hét kellett a győzelemhez. Beszélgetőtársaim, akikkel összehozott a sors. örömmel emlékeznek azokra a napokra. ( Teszik, hiszen egy forradalom részesei lehettek, egy békés forradalomé, amely felnyitot­ta a valódi és a lelki bilincse­ket. Sorra alakultak meg a szervezetek, köztük a magyar nemzeti kisebbségé is. Űj la­pok jelentek meg, mint a Nap, amely a kommunista párt ad­digi folyóiratának . papírján kerül az olvasók elé. még nem naponta legfeljebb hetente. A szerkesztőségben hat kölcsön- írógépen. ingyen, legfeljebb egy baráti köszönömért írják, szerkesztik az újságot, amely máris népszerű.. De nagy a ke­letje a korábbi pártlapnak is, az Űj Szónak, amely váratlan függetlenségével még csak most tanul élni. A Mihály kapu környékén, az óváros sétálóutcáin mintha most több magyar szó hallat­szana. Esztendőkkel ezelőtt, ha anyanyelvén szólt az em­ber, úgy látszott. Pozsonyban senki nem érti meg. Most vi­szont bárkit szólítottam meg, útbaigazítást kérve, megértet­tek és segítettek, a legtöbbször magyarul. Válaszoltak és mo­solyogtak — a gyengéd forra­dalom ezt is elhozta, végre, meg azt. hogy megnyíljanak a miskor csak távolról nézett ajtók. Egy telefonra fogadott Vargha Sándor, a szlovák kor­mány miniszterelnök-helyette­se. Sidó Zoltán, a Csemadok Központi Bizottságának elnö­ke, s volt alkalmam találkozni az ellenzéki szervezetek kép­viselőivel is. Beszélgetéseinket gyakran szakították meg vá­ratlan vendégek: hal egy te­remre. hol más segítségre volt szüksége valakinek, valakik­nek. Elnézést — mondták, s tudták, megértem, hogy a for­radalom még nem ért véget. A neheze csak most követke­zik: elsöpörni mindazt, ami görcsbe rándította a nemzet testét. Az eseményekben mindvé­gig egymás mellett küzdöttek a . magyarok és szlovákok. Végre megszűnt a félelem, a sanda pillantások is a múlté, legalábbis remélik ottani ma­gyar barátaim. Bár félnek is egy kicsit, hogy a hirtelen ki­tárulkozó szabadságban nem ugyanazokra a tennivalókra es­nek a hangsúlyok, s ez viták­ra adhat alkalmat. Hogy et­től valóban tartani kell. arra a ma még gyenge, de ébrede­ző nacionalizmus figyelmeztet. Pozsony, január. Az 1968-as prágai tavasz örökösei egy új tavaszra egv régen várt ta­vaszra ébredhetnek — immár mindennap. Gondolataikat is megosztják velünk: most kez­dődő sorozatunkban pozsonyi beszélgetéseinket adjuk közre. Furucz Zoltán ?

Next

/
Thumbnails
Contents