Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
1990. FEBRUÁR 13., KEDD Dusanbei tüntetés Vízágyú és gumibot összecsapásoktól kísért tüntetések voltak vasárnap és hétfőn a Tadzsik Kommunista Párt dusanbei székháza előtt. Az engedély nélküli megmozdulás résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy a köztársaság területén telepítik le a Bakuból menekülni kényszerült örményeket, és hogy számukra a helyi hatóságok munkahelyet és lakást is biztosítanak. Különösen viharos volt a hétfői tüntetés. A résztvevők főleg diákok nem teljesítették a KP vezetőinek azt a kérését. hogy maguk közül képviselőket válasszanak, akikkel aztán tárgyalni lehet. Néhá- nyan megpróbáltak behatolni a párt székházába. Az épületet védő belbiztonsági erők figyelmeztetésül többször a levegőbe lőttek, majd vízágyúkkal és gumibotokkal szorították ki a tömeget a székház előtti térről. A rendőrök közül néhá- nyan megsebesültek, számos tüntetőt letartóztattak. Rendkívüli állapotot hirdetlek ki hétfőn Tádzsikisztán fővárosában. A közép-ázsiai szovjetköztársaság legfelsőbb tanácsának elnöksége a dusanbei helyzet ,.rendkívüli kiéleződése, a közrend megsértése, tömeges rendbontásoktól és programoktól kísért szélsőséges megnyilvánulások” miatt rendelte el a rendkívüli intézkedések alkalmazását. A tadzsik fővárosban este 22 órától reggel 6 óráig kijárási tilalmat léptettek életbe. A város katonai parancsnokságát a köztársasági belügyminiszter vette kezébe. A Szovjetunióban egyidejűleg három szövetséges köztársaságban — Örményországban. Azerbajdzsánban és most Tádzsikisztánban — van immár rendkívüli állapot. Vendégeink Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter Tőkés László néhány napja megfogalmazott kérésére — az erősödő magyar—román kapcsolatok elemeként — magyarországi látogatásra hívott meg olyan katonákat, akik a romániai forradalom alatt és azt követően gondoskodtak a temesvári lelkész biztonságáról. Ennek megfelelően hétfő délelőtt hazánkba érkezett a román hadsereg hét katonája, akik csütörtökig — a pihenésüket szolgáló program során — egyebek között a fővárosban és vidéken ismerkedhetnek országunk történelmi és kulturális nevezetességeivel, s várhatóan találkoznak a jó- szolgálati úton hazánkban tartózkodó Tőkés Lászlóval is. ÍHuszonhafmillióf érő villa épült Leányfalun Czinege bepereli Marosán Györgyöt ,Nyílt égbolt" kiterjesztése Tengereken és az űrben is A „Nyílt égboltnak”, a nyíltságnak elvét a nemzetközi kapcsolatokban terjesszék ki a földre, a tengerekre és az űrre is — javasolta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hétfőn, az ottawai konferencia megnyitóján. A kölcsönös katonai légi ellenőrző repülésekről kötendő egyezményről az első napokban külügyminiszteri szinten tár......— Külföldi események egy mondatban Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök hétfőn Bangkokban a kambodzsai rendezésről és a szovjet—thai kereskedelem fejlesztéséről tárgyait Csaticsaj Csunhavan thai kormányfővel. Á George Bush amerikai elnök telefonon beszélt Nelson Mandelával, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) huszonhét évvel ezelőtt bebörtönzött, s most szabadon engedett vezetőjével. A Szövetségbe tömörülve indult az NDK-ban a március 18-i parlamenti választásokon a Liberális Demokrata Párt, a Keletnémet Szabaddemokrata Párt és a Német Fórumpárt. Á A nemzetközi olajpiac kereskedői az olajár csökkenésére számítanák, mert az OPEC továbbra is h'á’pí ‘22 ínilTiÖ hordós összkvótájánál egymillió hordóval többet termel ki, s a tél derekán túl már inkább csökkent a kereslet. A Bulgáriában hétfőn megjelent az ellertóék lapja,’á' Derhokrá'ciá. A Egy egyesült Németország nem maradhat a NATO struktúráján belül — jelentette ki hétfőn Mihail Gorbacsov Hans Mod- rownak, amikor telefonon beszámolt Helmuth Kohl nyugatnémet kancellárral a hét végén folytatott megbeszéléseiről. A Űjabb kormányválság robbant ki hétfőn Görögországban. Izrael településpolitikája és a SZU Nem tiltia a kivándorlást A Szovjetunió az egyre szélesedő demokratizálás közepette nem engedheti meg, hogy megtiltsa a zsidó nemzetiségű állampolgárok kivándorlását. A jelenlegi kivándorlási politika felülvizsgálata elképzelhetetlen, sőt a ki- és bevándorlás könnyítését ki kell terjeszteni minden szovjet állampolgárra — jelentette ki hétfőn Moszkvában Julij Voroncov. Sajtóértekezletén a szovjet külügyminiszter első helyettese, a közel-keleti térség „gazdája” a szovjet külügyi nyilatkozatban múlt héten elítélt izraeli településpolitika és a szovjet kivándorlást politika összefüggéseivel foglalkozott. A Szovjetunió állandó ENSZ-képvíselője — közölte Voroncov — hétfőn arra kapott Moszkvából megbízást, hogy kérje a kérdés sürgős megvitatását a Biztonsági Tanácsban. A Szovjetunió nagyon komoly kérdésnek tekinti a megszállt területeken folytatott izraeli településpolitikát, mert az az egész térség biztonságát érinti. Remélik, hogy a BT-vita a probléma súlyának megfelelően komoly lesz. A Samir-nyilatkozat után — derült ki a miniszterhelyettes szavaiból — a szovjet kormány tiltakozott az izraeli vezetésnél, és további információkat kért. Izrael válasza áz volt. hogy az országba érkezők maguk dönthetik el szabadon, hol kívánnak élni. Voroncov leszögezte, hogy az az izraeli gyakorlat, amelynek értelmében a megszállt területekre olyanokat telepítenek le. akik korábban sosem éltek ott, ellentétes az 1949-es negyedik genfi egyezménnyel. A szovjet kivándorlási politika úgy került szóba, hogy gyalnak a NATO és a VSZ országai. A miniszter nem ismételte meg a korábbi szovjet javaslatot, hogy a két szövetség közös gépparkkal és személyzettel hajtsa végre az ellenőrző repüléseket, de kitartott amellett, hogy a kontrollnak ki kell terjednie a résztvevő országok külföldi támaszpontjaira is. Ez a gyakorlatban a japán, a Fülöp-szigeteki és a dél-koreai amerikai támaszpontokra vonatkozik, amelyek ellenőrzése elől Washington elzárkózik. Sevardnadze egyúttal nagy nyomatékkai szólt arról, hogy a nyíltságot a nemzetközi kapcsolatokban ki kell terjeszteni minden területre. Újólag felvetette a haditengerészeti erők csökkentésének, ellenőrzésének ügyét. A javaslatot legutóbb a múlt héten, moszkvai tárgyalásain utasította el James Baker amerikai külügyminiszter. Szovjet kollégája most külön hangsúlyt adott az űr ellenőrzésének, hogy megakadályozzanak minden esetleges kísérletét annak veszélyes célokat szolgáló fel- használására. Voroncov kitért arra az arab kérésre, amely a szovjetektől a zsidók kiutazásának korlátozását. leállítását kérte. A szovjet diplomata leszögezte, hogy a Szovjetunió által érvényesített korlátozások csak egy szűk kört érintenek, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. Ide tartoznak az állambiztonsági érdekekből visszatartottak vagy azok. akiknek valamilyen adósságuk, egyéb kötelezettségük vár rendezésre. Kitért végezetül Voroncov a mostanában gyakran hallható pogromveszély ügyére is. Bírálta a sajtót, amely helyt ad a híreszteléseknek, anélkül, hogy azok megalapozottságáról meggyőződött volna. Elmondta, hogy az ügy hátterét vizsgálják, s egyik lehetséges okként meghökkentő verziót említett. Mint mondta, azt is vizsgálják, nem állnak-e a híresztelések mögött bizonyos izraeli körök, amelyek a pogromveszély hangoztatásával több zsidót akarnak kivándorlásra rábírni. Baku: kijárási tilabm Viszonylagos nyugalom Az azerbajdzsán fővárosban a katonai parancsnokság a helyzet némi javulása eredményeként két órával csökkentette a kijárási tilalom időtartamát. A hírt közlő hétfői Izvesztyija ugyanakkor nem szólt arról, mikor lépett életbe az új rendelkezés. A lap katonai véleményekre alapozva megírta: a városban továbbra is viszonylagos a nyugalom, a helyi államhatalmi szerveknek továbbra sincs számottevő befolyása a lakosság körében. Tovább folytatódnak a fegyverlopások, és a katonák elleni merényletek. Tegnap meghallgatásokkal folytatta munkáját az Ország- gyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága. Ezúttal Török Mihály altábornagyot, valamint az ügy két főszereplőjét, a botrányt kipattantó könyv szerzőjét, Bokor Imrét és a huszonhárom esztendeig honvédelmi miniszterkedő Czinege Lajost hívták meg. Ha különösebben nagy bombák most nem is robbantak, elhangzott néhány figyelemre méltó megállapítás. Török és Bokor urak szinte azonos szavakkal — bár egymást nem hallották, s nem is találkoztak — mondták el, hogy véleményük szerint napjainkban a magyar néphadsereg sem technikailag, sem szervezetileg nem képes az ország megfelelő védelmére. Konkrét példaként említették a Győrben gyártott páncélozott szállító harcjárműveket, amelyek — ők így látták — már a gyártás megkezdésekor elavult szerkezetek voltak. A bizottság tagjai hosszasan faggatták Czinege Lajost a már eddig is nagy vihart kavaró lakásügyeiről. A volt miniszterelnök-helyettes egy ki- lencszobás, 423 négyzetméter alapterületű kertes, állami tulajdonú villában lakik, amelyet — mint mondta — szeretne mielőbb leadni. Ám ezért — ha a jogszabály lehetővé teszi — 3 millió forint lelépést és 3 millió forintot az általa beépített dolgokért kér. Feleségével ezután Leányfalura költözne, ghpl házat,építtetett, s ennek értéke — a helyi tanácstól tegnap kapott felvilágosítás szerint — glérhçti a 26 millió forintot. Arra a kérdésre, hogy az exminiszter a havi 20 ezer forintos jövedelméből hogyan tudott ekkora vagyonra szert tenni, nem kaptak választ a jelenlévők. EGYSZER VALÓBAN MEGVERTE Czinege Lajos elismerte: gyakran jött indulatba, sőt igaz az is, hogy egyszer megverte a segédtisztjét. Állítása szerint viszont soha sem járt Acapulcóban, bár tudna olyanokat említeni, akik akár heteket töltöttek el kiküldetésben mondjuk Dél-Ameriká- ban. A bizottság egyik tagjának kérését, hogy sorolja fel a neveket, a volt miniszter nem teljesítette. Ezzel szemben több olyan személyt, aki róla kedvezőtlenül nyilatkozott — például Marosán Györgyöt — hazugsággal vádolt meg. Bokor Imre már finomabban fogalmazott. Mondandóját elsősorban a tényekre alapozta. Felsorolta azokat a hivatásos tiszteket, akik hajlandók mellette tanúskodni, ugyanakkor elismerte, hogy könyvében vannak a lényeget nem érintő tévedések. „Ezt a könyvet meg kellett írnom, csak azt bánom, hogy nem lett vastagabb” — mondta egy kérdésre válaszolva. A CSÓTÁNYOKKAL NEM Közvetlenül a meghallgatása után beszélgettünk Czinege Lajossal: — Mi a véleménye a bizottság tevékenységéről? — kérdeztük az exminisztert. — Erre most még nem válaszolok. — Azért vannak benyomásai, erről a meghallgatása során is beszélt. — Igen, mert nem látom pontosan, hogy hol a vizsgálódás vége és mi jöhet ki ebből. Én csak azokat a jegyzőkönyveket kaptam meg, amelyek az általam elmondottakat tartalmazzák, a többiek szerepléséről a sajtóból értesülök. Talán jobb lett volna, ha mindannyian egyszerre ülünk itt, mert akkor nem kellene üzengetnünk egymásnak, ffg, az újságokon keresztül. — ön most bejelentette: várja a módosítptt sajtótörvény megjelenését, mert pereket kezdeményez. Valóban ez a szándéka? — Feltétlenül! — ön több emberről a meghallgatások során úgy nyilatkozott, hogy hazudnak. Ezt mondta például Marosán Györgyről is. öt is beperli? — Igen. Ha a nyájamat farkasok támadják, akkor nem illik a csótányokkal foglalkozni. — A látszat alapján ön az egyik fő vádlottja ennek a. botránynak, bár itt többről van szó: egy bukott rendszerről. ön szerint, ha egy valódi bírósági tárgyalásra kerülne sor. kiket kellene a vádlottak padjára ültetni? — Olyan nagv tanácsterem, amelyben mind elférnének, nincs ebben az országban. — Mondjon egy-két nevet. Az első sorban kik ülnének? — Én azért nem szeretek neveket mondani, mert az majdnem mindig igazságtalan. — így viszont ön viszi el egyedül a balhét! — Azt nem hiszem, mert ha a sajtótörvény megjelenik, én is akcióba lépek. A bizottság a meghallgatások után még tart üléseket, és valószínű, hogy a februári ülésszakon a T. Ház elé terjeszti jelentését. Mekkora a mozgástere ebben az ügyben az Országgyűlésnek? — kérdeztük Raffay Ernőtől, a vizsgáló bizottság vezetőjétől. — A legtöbb, amit megtehetünk, hogy a jegyzőkönyvekből és a jelentés mellé fűzött dokumentumokból általános és részletes megállapításokat, illetve javaslatokat tesz a Parlament. A RENDSZER BŰNE IS Nehéz helyzetben van Bokor Imre, a Kiskirályok mundérban című könyv szerzője. Elindított egy lavinát, amelyet most már nehéz megállítani. Igaz, nem is ez a szándéka. — Megkérdeztem Czinege Lajostól, ő kiket ültetne a vádlottak padjára. Nem mondott neveket, önnek vannak elképzelései? — Én nem akarok a vádlottak padjára ültetni senkit, ezt a könyyerrjben js leírtami. Azt hittem, hogy 'ezekben az emberekben lesz annyi Önbecsülés és tisztesség, hogÿ'legalább boékáná’tót kérnék és lemondanak azokról a javakról, amelyeket többnyire jogtalanul harácsoltak össze De ha már el kellene számoltatni valakit, akkor én a volt miniszter környezetében élő személyeket nem hagynám ki. Azokat sem, akik pozícióban vannak és asszisztáltak mellette. és azokat sem. akik a politikai-hatalmi vezetésben eltűrték. elnézték, vagy hozzásegítették őket. mindehhez. Egyetértek Marosán Oyörgv- gyel: ezek az emberek nem születtek korruptnak, hanem a rendszer tette azzá őket. — A meghallgatott katonai, pért- és állami vezetőkről az az ember benyomása: természetesnek tartják, ami történt és nem érzik úov, honit felelősséggel tartoznának bárkinek is. — Ez a legnagyobb baj. Furucz Zoltán Mikroprocesszoros műszerek fejlesztéséhez és gyártásához fiatal szakembert keresünk Érdeklődni lehet Kovács Lajos osztályvezetőnél, a (28)-20-644-es telefonon. MÉM Műszaki Intézet Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 4. CIGÁNYÜT (14.) Éhezve az elismerésre, a jó szóra Cigányút-sorozatunk a befejező részéhez érkezett. Nem írhatom, hogy a „végéhez”, mert az teljességet sugallna. S bár a sorozat indulásakor sem hitegettük magunkat azzal, hogy általános, átfogó képet sikerül majd festenünk, a tizenharmadik rész után úgy éreztük, a felszínt is alig karcoltuk meg. Az epilógus szerzőjének tiszte, hogy bölcs és okos mondatokat írjon a sorozat részei alapján. Valamiféle népmeséi tanulságot is illene az anyag végére biggyeszteni. Bevallom, nem szolgálhatok ilyenekkel. Nem a jó szándékon múlt. Előkerestük, elolvastam a Pest Megyei Hírlapban 1970-ben megjelent hasonló sorozat részeit. Kínálkozna is rengeteg érdekes következtetés. Mindjárt az első: húsz évvel ezelőtt is hasonló problémákat okozott az elkülönültségük, életformájuk, az iskolázottság hiánya, csak akkor a „válasz” volt más: A beolvasztás. Az újságíró örömmel vetette papírra, hogy a putrik világába nemcsak az ipari civilizáció hatolt be, hanem a szocializmus is. Az akkori sorozat első részében tapasztalható lelkesedés azonban alaposan megcsappant a tizenhetedik, befejező részre. Meg is állapította az írás szerzője: A leghumánusabb, legbölcsebb testület sem képes évszázadok mulasztását azonnal megszüntetni. A megoldás kulcsát, a varázsszót, mely megnyitja a még zárt ajtót a pedagógusok lelkében, hi- vatásszeretetében találta meg: a cigányság nyomorúságos helyzetének és emberré válásának alanya, kisdede, a gyermek. Húsz év telt el, az akkori gyermekek felnőttek, s ma már tudjuk, a legjobb, legképzettebb pedagógus sem képes arra, hogy a gyermekek lelkét előre felkészítse a megaláztatásokra, melyek a „másmilyenség” és a rengeteg előítélet miatt éri majd. Nem volna még a tarsolyomban, de — talán hozzátehetem, szerencsére — az élet rácáfolt elképzelésemre. Rengeteg telefont kaptunk — a sorozat kapcsán —, levelek tömkelegé érkezett, sokszor egyetlen cikk is ellentétes indulatokat váltott ki. Mindez azt bizonyította, hogy nem szabad ilyen jól fésült bölcselkedéssel lezárni ezt a sorozatot. Az első írásunk, melynek címe „Súlyos pofonok csattantak”, hatalmas port vert fel. A riportot felolvasták a Cigányok Világszövetségének kongresz- szusán, Párizsban és a magyar Belügyminisztérium közreműködésével vizsgálat indult. Mint arra olvasóink bizonyára emlékeznek, a cikk arról szólt, hogy Nagybörzsönyben járőröztek a cigányok ellen és sötétedés után kijárási tilalmat rendeltek el számukra. Hamarosan levelet kaptunk a Nagybörzsönyi Tanács megbízott vb-titkárától, Vadász Lajosnétól: „Döbbenettel olvastam a „Súlyos pofonok csattantak” című írást. Indulataim lehig- gadtával úgy érzem, írnom kell. írnom kell azoknak a rendes, becsületes, szorgalmas nagybörzsönyi lakosoknak a nevében, akiket önérzetükben, hivatásukban, emberi mivoltukban sértett meg az újsághír. » Nem áll szándékomban feltételezni, hogy a szerző ennek a nagy múltú, hagyományokkal rendelkező falunak a legcsekélyebb rosszat is akarta volna, hiszen le is írja személyes tapasztalását, helyben szerzett benyomását, mely szerint: nem gazdag falu, lakói rendes, szorgos emberek. Ezért érthetetlen számomra a folytatás, ahol ugyanezek az emberek már a Ku-Klux Klánhoz hasonló, fehér kám- zsás szervezkedőkké váltak. Az elhangzott állításokról nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy felszínesen, felületesen összedobált. kevés alapot hordozó hírek. Igaz, hogy a 130 cigány származású lakosból tíz felnőtt ellen kellett szabálysértési eljárást leis ez a megoldás ... Fülembe cseng az amerikai négerek jelmondata: „A fekete szép”. Nem akarnak fehérnek látszani. Azt szeretnék, ha négerként becsülnék meg őket, az emberi tulajdonságaik miatt. Sok hasonló szép igazság
