Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám

PEST MEG-^ENTENDRE ma IS YW: il h V « in « «» ■ f M . .. POLITIKAI NAPILAP XXXIV. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM Ára: 5,80 forint 1999. FEBRUÁR 2., PÉNTEK fi honatyák sokat időztek a folyosóit, a büfében Kötelező és önkéntes vagyonnyilatkozat Csütörtökön néhány perccel 9 óra után képviselői indít­ványok tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés ja­nuári ülésszaka. Az elnöklő Horváth Lajos mindenekelőtt a lét­szám ellenőrzését kérte, s ebből kiderült, hogy 23S képviselő van jelen, az Országgyűlés tagjainak 63 százaléka. Ez a hon­atyák meglehetősen csekély érdeklődését jelzi, pedig ezúttal is akadt néhány olyan téma, amely igényelte a padsorokban ülők aktív részvételét. S mindjárt az ülés elejéről említhetünk is erre példát. Raffay Ernő emlékeztetett ar­ra; még a decemberi üléssza­kon szóbeli indítványt tett, aminek az volt a lényege, hogy az Országgyűlés . hozzon létre egy különbizottságot — ha úgy tetszik, egy vizsgálóbi­zottságot —, amely összeállí­taná az ország jelenlegi rossz helyzetéért felelős politikusok listáját, s azt átadná a megfe­lelő állami, illetve igazság­ügyi szerveknek. Ehhez ha­sonló indítványt terjesztett elő Hámori Csaba, az MSZP par­lamenti csoportjának vezető­je is. A két javaslat között azonban egy kérdésben alap­vető különbség van. Amíg a szocialista párt szerint az 1980-as választásoktól kezdő­dően, tehát az 1980. június 8- tól, addig az MDF szerint az 1968. január 1-jétöl bizonyos párt- és állami pozíciókat be­töltők számára kell előírni va­gyonnyilatkozat megtételét. Meglehetősen nagy figyel­met keltett Kiss Elemérnek, a Minisztertanács Hivatala el­nökének felszólalása, aki el­sorolta, milyen privilégiumok járnak még a volt vezetőknek. Elmondta: a volt kormányta­gok évente háromezer kilomé­terre gépkocsihasználatat kér­hetnek, a volt államfők, kor­mányfők és országyűlési elnö­kök gépkocsijárandósága évi ötezer kilométer. A másik le­hetőség. hogy nyugdíjasként a Központi Állami Kórház szol­gáltatásait vehetik igénybe. Szó szót követett, s a vita vé­ge felé újra felszólalásra je­lentkezett Raffay Ernő. Ezúttal kijelentette: egyetért a jelen­leg működő pártok, társadalmi szervezetek, vezetőinek va­gyonnyilatkozat-tételével. Emelett javasolta: külön jog­szabály intézkedjen arról, hogy valamennyi képviselő- jelölt is tegyen vagyonnyilat­kozatot. Vassné Nyéki Ilona még kiegészítette az eredeti előterjesztéseket azzal, hogy módosító indítványban kérte: az elszámoltatottak körébe vonják be a gazdasági veze­tőket is. Amíg a jogi bizottság a vi­tában elhangzottakat tárgyal­ta. a honatyák pihentek né­hány percet. A szünet után az elnöklő Horváth Lajos külön köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Robert Bou- rassát. Kanada Quebec tarto­mányának miniszterelnökét, majd rátértek a konkrét mun­kára. Ismét a képviselőjelöl­tek anyagi támogatásának kér­dését vették elő. s a vitában újra szót kért Gál Zoltán bel­ügyminisztériumi államtitkár is. Elmondta, hogy' az erre a célra elkölthető 100 millió fo­rintból körülbelül 20—20 ezer forint jutna egy-egy jelölt tá­mogatására. A meggyőzés si­került, mert a honatyák — megmásítva korábbi állás­pontjukat — ezúttal elfogad­ták az előterjesztést. Ezt követően személyi kér­désekről tárgyaltak, majd a parlament interpellációkkal folytatta munkáját. Az ebéd­szünet. után a honatyák ismét visszatértek a napot kezdő po­lémiához. A szavazás során elutasították Vassné Nyéki EZ TÖRTÉNT Csütörtökön képviselői indítványok tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Király Zoltán és Raffay Ernő ön­álló indítványt nyújtottak be arról, hogy alakuljon országgyű­lési különbizottság annak kivizsgálására, kik felelősek az or­szág jelenlegi helyzetéért. Hámori Csaba is önálló indítványt adott be, amelynek lényege, hogy a magas állami köztiszt- seget betöltő vezetők, valamint a politikai fiártok cs társa­dalmi szervezetek vezetői tegyenek erkölcsi és vagvonnvilat- knzatot. A jogi bizottság szerdán megtárgyalta mindkét indít­ványt. és úgy foglalt állást, hogy mindkét törvényjavaslat el­fogadását támogatja. E napirendi pont vitájához tizenheten szóltak hozzá. A parlament interpellációkkal folytatta munkáját. Az interpellációk sorát megszakítva visszatértek az előzó napon tárgyalt népi kezdeményezésekben megjelölt témák egyi­kére, amely országgyűlési határozatot igényel. Ennek tartal­ma, hogy az Országgyűlés módosítsa-e a magánszemélyek .jö­vedelemadó járói valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket. A parlament reformbizottsága megtárgyalta a kérdést, s nem lát lehetőséget e törvények módosítására. Ezt az Országgyűlés elfogadta. Az elnöklő Horváth Lajos ezután javaslatot tett az Állami Vagyonügynökség üírvvezető igazgatójának a személyét jelölő bizottság tagjaira. Miután az egyik képviselő személyes okok miatt visszalépett, a döntést elhalasztották. Az ebédszünet után az Országgyűlés Hámori Csaba, illetve Itaffay Ernő önálló képviselői indítványáról döntött. A plénum Hámori Csaba törvényjavaslatát fogadta el. Ezt követően a parlament megválasztotta azt a jelölőbizott­ságot, amely az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgató­jának személyére tesz javaslatot, majd Jakab Róbcrtné be­jelentette, hogy a Minisztcrtanács^Hivatalának elnöke levél­ben reflektált a Técsy László interpellációja kapcsán kialakult jogvitára. Técsy László ezt tudomásul vette. Ezután kérdések követ ..azték. Ezt követően az Országgyűlés megválasztotta azt a bizottsá­got, amely hivatott megvizsgálni az érintettek vagyonnyilatko­zatait. Bánffy György kapott szót, aki az MDF rövid nyilatkozatát olvasta fel. Az interpellációk és kérdések tárgyalását befejezve véget ért az Országgyűlés januári ülésszaka, amelyen Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Legközelebb február 27-én ül össze a parlament. Ilona módosító indítványát, és jelentős többséggel Hámori Csaba javaslatát fogadták el, így a törvény értelmében mindazok, akik az 1980-tól számított két parlamenti cik­lus idején magas köztisztséget töltöttek be — az Elnöki Ta­nács elnökei és tagjai, a Mi­nisztertanács elnökei, a mi­niszterek, az államtitkárok, az Országgyűlés elnökei, alelnö- kei, valamint a Fővárosi Ta­nács és a megyei tanácsok el­nökei — kötelesek vagyonnyi­latkozatot tenni. Az Ország- gyűlés kezdeményezi, hogy azok is tegyenek önként er­kölcsi és vagyonnyilatkozatot, akik jelenleg magas állami tisztséget viselnek, valamint a pártok és a társadalmi szerve­zetek országos tisztségviselői. A parlament elhatározta, hogy vizsgálóbizottságot hoz létre, amely előtt kell majd az érin­tetteknek nyilatkozniuk. Egy újabb képviselői indít- 1 vány rövid megtárgyalása után — a döntést a februári ülés­szakra halasztották — ismét az interpellációkra került sor. A délutáni szünetet köve­tően a gyanúsan hézagos pad­sorokat látván újbóli létszám­ellenőrzést rendelt el a soros elnök, aki megállapította, hogy a képviselők 52 százaléka iVan jelen, így az Országgyűlés ha­tározatképes. Ám közben el- elszéledtek a honatyák, s így amikor Dauda Sándor buda­pesti és Antal Imre Pest megyei képviselők önálló indítványát kellett volna megtárgyalniuk, már kevesebb mint a képvi­selők fele volt jelent. A hatá­rozatképtelenség pedig megbé­nította a T. Ház munkáját, ezért lázas mozgolódás kezdő­dött, hogy a folyosón, illetve esetleg a büfében tartózkodó képviselők szavazásra invitá­lásával döntésképessé tegyék a plénumot. Ez néhány perc múltán sikerült is. Mindez csak átmeneti hely­zet volt, mert alig egy óra múlva megint határozatképte­lenné vált az Országgyűlés. A régi módszer ezúttal is bevált; a hiányzó honatyákat ismét a folyosókról és a büfékből te­relték be az ülésterembe. Ez­után még néhány interpellá­cióra került sor, majd a dél­utáni órákban befejeződött a parlament januári ülésszaka. T árgyalások Csapatkivonás Budapesten csütörtök dél­után megkezdődtek a magyar —szovjet tárgyalások a ha­zánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A ma­gyar delegációt Somogyi Fe­renc külügyminisztériumi ál­lamtitkár vezeti, míg a szovjet küldöttség élén Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes áll. A várhatóan kétnapos meg­beszélésen a tárgyaló felek minden bizonnyal kifejtik a két ország álláspontját a csa­patkivonással kapcsolatban, il­letve megvitatják az ezzel kapcsolatos részletes ütemter­vet. Hausiiiaünré! Honvédre magyarosított? (ÍRÁSUNK LAPUNK 3. OLDALÁN) Tengizben nincs járványveszély Ügy tűnik, megalapozatla­nok azok a híresztelések, ame­lyek arról igyekeztek meg­győzni a magyar közvéle­ményt, hogy a Tengizben dol­gozókat életveszély fenyegeti. A szovjetunióbeli Kaszpi-ten- ger északkeleti partján lévő Magyarújvárosban nincs jár­ványveszély; a kőolaj- és föld­gázlelőhelyen a legkorszerűbb technikákat építik be, a gázér­zékelők megbízhatóan működ­nek. Egyebek között ezt álla­pította meg az a független vizsgálóbizottág, amely as Orr szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságától azt a fel­adatot kapta, hogy a helyszí­nen elemezze a tengizi beru­házáson dolgozó magyar mun­kások élet- és munkakörülmé­nyeit, egészségügyi ellátásuk feltételeit. Korkedvezményes nyugdíjazás Egyszerűsödtek a feltételek nyugdíjösszeget. Átszervezés­nél feltétel a jelentős lét­számleépítés, valamint az, hogv a gazdasági egység vesz­teséges .vagy nullszaldós le­gyen. Jelentős létszámcsökke­nésnek tekinthető a 25 száza­lékos vagy az 500 fős leépítés. Az engedélyezés is egyszerű­södött. Nem szükséges a támo­gatás megszerzéséhez az ága­zati szakszervezet, illetve mi­nisztérium javaslata. Ezekben az ügyekben a területi, megyei tanács munkaügyi szakigazga­tási szerve dönt, kikérve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatni véleményét az átvál­lalásról. Lényegesen egyszerűbbé vált néhány nap óta a koren­gedményes nyugdíjazás kezde­ményezése — az ÁBMH tájé­koztatása szerint. Ezentúl, amennyiben teljes egészében a munkáltató fizeti be a társa­dalombiztosításnak a koren­gedményes nyugdíjazással ösz- szefüggö költségeket, erre nem kell engedélyt kérni. A koren­gedményes nyugdíjaztatásnak nem feltétele a gazdasági egy­ség felszámolása, átszervezése sem. Változás, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a mun­kavállaló is kezdeményezheti a korengedményes nyugdíjazta­tását. A munkáltatónak nem éven­ként, hanem csak félévenként kell előre kifizetnie a társa­dalombiztosításnak járó össze­gei. A személyi feltételeknél továbbra is fennáll, hogy leg korábban az öregségi nyugdíj- korhatár előtt öt évvel kezde ményezhető a korengedményes forma. Ugyancsak megmaradt feltételként az adott munkál­tatónál , eltöltött öt év. A szol gálati időt tekintve nőknél to­vábbra is 25 év szükséges, a férfiaknál, viszont, a korábbi 55 helyett 30 éves munkavi­szony is elegendő a korenged menyes nyugdíjba vonuláshoz. Amennyiben a Vállalatot felszámolják vagy átszervezik, a Foglalkoztatási Alap tovább ra is 100, illetve S0 százalék ban átvállalhatja a társada lombiztosításnak fizetendő ...• ‘ '- ' y r I 111 r ■ ■Trm-i-ri r i ■ -in ■-i " i B MÍPúMFMMi H Pénteken az esti órákban Magyarországra érkezik Tőkés László temesvári református lelkész, hogy csaknem két hétig tartó jószolgálati körútja során Krisztus evangéliumának hir­detésével erősítse a megbékélési folyamatot. 0 A Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének elnöksége egyetért a Függet­len Jogász Fórum által készített választási etikai kódexben foglaltakkal, és ajánlja a szerkesztőségeknek, hogy ehhez csat­lakozzanak. © Tegnap reggel 107 kényszerbeutalt hagyta el a nagyfai Munkaterápiás és Alkoholelvonó Intézetet, mert az Országgyűlés határozatának értelmében tegnaptól megszűnt a kényszerbeutaltak gyógykezelése. 0 A Legfelsőbb Bíróság adatai szerint eddig 40 pártot vettek nyilvántartásba, 11-nek a bejegyzése pedig folyamatban van. 0 Nógrád megye két egyéni választókerületében a Magyar Szocialista Munkáspárt jelöltjei már összegyűjtötték a szükséges számú 750-750 ajánlószelvényt, ezért a párt megyei választási irodája úgy döntött, hogy megyei pártlistát is állít: az MSZMP nógrádi listavezetője Thürmer Gyula, a párt elnöke. © Magánszemé­lyek február 28-ig díjmentesen adhatnak fel könyvtartalmú küldeményeket Romániába, a Magyar Posta Vállalat jóvoltá­ból. Idegenforgalom — fényképezéssel Együtt, de mégis külön A Pest Megyei Idegenfor­galmi Hivatalnál, a Dunatours- nál döntő lépésre szánták el magukat. Dr. Jenkci László hivatalvezető'elmondta, hogy már tavaly év vége felé lát­ták a változtatás szükségessé­gét. Túl nagy önköltséggel dol­goztak, a különböző adatok feldolgozása munkaigényes és bonyolult volt. A negyvenórás munkahét miatt például a szállodákban a portaszolgálat­nál öt embert kellett foglalkoz­tatniuk. A lakossági valutake­ret korlátozása is érzékenyen érintette a hivatalt. A váci ki- rendeltségnél jelentős pénzvál­tó forgalmat bonyolítottak le. Az 50 dolláros határ kiszabá­sa után a fiók forgalma az utolsó két hónapban — az év első feléhez képest — 05 szá­zalékkal visszaesett. Január közepén „haditaná­csot” tartottak. Belátták, ha minden marad a régiben, ra­dikális létszámleépítésekre lesz szükség. Hogy ezt elkerüljék, minden szervezeti egységük a jövőben önállóan működik. Maguk döntik el — február közepéig —, hogy milyen tár­sulási formát választanak. A központban 6-8 dolgozó marad, akik kereskedelmi, jogi szol­gáltatásokat végeznek a tár­sulásoknak is. A gazdasági osztály vállalja majd az önál­lósult egységek könyv- és számvitelét — természetesen ellenérték fejében. Ez a vál­toztatás nem jelenti azt, hogy a Dunatours szétesne, mert az Idegenforgalmi Hivatal min­den önálló egységbe, alapító tagként — törzstőkével — be­lép. A jövőben a társaságok az eredményes működés érdeké­ben kiegészítő tevékenységgel foglalkoznak. A váciak pél­dául, — a Kivgtalvezető érte­sülése szerint — már felvették a kapcsolatot egy fényképész­szel. Dr. Jenkei László szerint a 91-92-es év a ..túlélés” idősza­ka lesz. A hivatalvezető arra számít, hogy a világkiállításra Pest megye idegenforgalmi he­lyeit is fejleszteni kell. Kon­junktúrában bíznak, s szeret­nék, ha addig sikerülne a mű­ködőképességüket megőrizni. II. É. Nyers Rezső A nemzeti médiák felügyeletéről A televízió- és a rádió­kuratórium felállításáról véle­ményt nyilvánító Szűrös Má­tyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a MUOSZ szerdai elnökségi ülésén kije­lentette, magánvéleménye sze­rint „a kuratóriumot úgy, ahogy van, fel kell számolni”. Hozzátette: kezdettől ellenezte, s véleményével azonosult Nyers Rezső is. Az MSZP el­nöke csütörtökön ezzel össze­függésben a következő nyilat­kozatot adta: — A sajtóban felmerült hi­vatkozásokkal összefüggésben szeretném közölni, hogy a nemzeti médiák kormányzati felügyeletével kapcsolatos vé­leményem teljes mértékben azonos a Szocialista Párt el­nökségének álláspontjával. Az MSZP elnöksége még a múlt esztendőben egyeztette, véle­ményét a kormányban : részt vevő tagjaival. A politikai esélyegyenlőség biztosítása ér­dekében helyeselte a kormány tervét a felügyelő bizottság lét­rehozására. Egyidejűleg java­slta, hogy a pártoktól függet­len testület alternatíváját is vegyék számításba a döntés­nél. A kormány ezt követő döntésével, hogy végül is a pártok képviselőiből álló bi­zottság létesüljön, egyetértett a párt elnöksége. Hangsúlyozta azt a véleményét, hogy a bi-_ zottság ne kollektív pártfel­ügyeletét gyakoroljon, hanem a bizottság- tagjai személyük­ben a kormány szempontjai­nak közvetítéséért legyenek felelősek. A Szocialista Párt és személyesen én is határozot­tan elkerülendőnek tartjuk azt, hogy a nemzeti médiákban dolgozók anyagaikban, illetve műsoraikban az elkerülhetet­len mértéken túl juttassák ér­vényre személyes véleményü­ket politikai kérdésekben. Tüntetés A tv előtt A Keresztény Nemzeti Egy­ség Vörösmarty téri demonst­rációja után a több száz fős tömeg tegnap késő délután a Magyar Televízió székháza elé. vonult. A transzparensek­kel felszerelt tömeg gazdasá­gi, megélhetési nehézségek miatt emelte fel elsősorban szavát. A tv-híradó is ismer­tette az eseményt.

Next

/
Thumbnails
Contents