Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

tr PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ára; 5,JIO forint 1090. FEBRUÁR 7., SZERDA Németh Miklós és Paskai László találkozója Németh Miklós miniszterel­nök kedden hivatalában fo­gadta Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét. Találkozójukon az alábbi megállapodást írták alá: „A Magyar Köztársaság Mi­nisztertanácsa és a magyar katolikus püspöki kar — fi­gyelembe véve, hogy az Or­szággyűlés alkotmányerejű törvényt alkotott a lelkiisme­reti- és vallásszabadságról, va­lamint az egyházakról — a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a magyar katolikus püspöki kar között Budapes­ten, 1950. augusztus 30-án lét­rejött megállapodást a mai nappal felbontja.’’ Miről nem tárgyal az MDF? © Maradnak-e kormány- pártiak a szocialisták? © Miért nem tárgyal most a Szakad Demokraták Szövetsége? Nemzeti csúcs és sok kérdőjet A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdára meg­hívta 18 párt vezetőit az Országházba, hogy a békés átmenet­tel összefüggő néhány kérdésről folytassanak eszmecserét. A több párt által kezdeményezett újabb nemzeti csúcstalálkozón várhatóan részt vesz a miniszterelnök és az Országgyűlés meg­bízott elnöke is. A pártok képviselői a következőképpen kom­mentálták a hírt: Kis János ügyvivő, SZDSZ: A szabaddemokraták célsze­rűnek tartanák a találkozó el­napolását, nem egészen há­rom hét múlva ugyanis ismert­té válik, hogy mely szerveze­tek képfesek kivívni az orszá­gos párt státusát. Addig két­oldalú konzultációkon elő le­hetne készíteni a megbeszélé­seket. A február 7-re kitűzött ta­Nem iudtak r^indenben megállapodni Egyezség o fővárossal A Fővárosi és a Pest Me­gyei Tanács vezetői még ta­valy ősszel kezdték meg tár­gyalássorozatukat. A második összejövetelre — amelyen részt vettek a tanácsok elnökei, el­nökhelyettesei és vb-titkárai — tegnap került sor. A dél­előtti tanácskozás után Balogh László adott tájékoztatást la­punknak. A Pest Megyei Tanács elnöke elmondta, a vezetők tudják, hogy egymásrautaltak, s azt is, hogy a fejlesztéseket célszerű összehangolni. Vandák olyan területek — például a közoktatás, egészség­ügy —, ahol az együttműködés példás. Ügy tűnik, a foglalkoz­tatási gondok megoldásában is sikerül kontaktust találni. A főváros és a megye munkaerő­szolgálati irodáj számítógép segítségével tartanak kapcso­latot egymással. A munkaerő- igényekről azonnali- tájékoz­tatást tudnak adni. A munka­helyteremtő beruházásokat is támogatják. Megállapodtak abban, ha a beruházók, vállal­kozók — akár külföldiek is — jelentkeznek a Fővárosi Ta­nácsnál, akkor az esetleges tőkebektetéseknél a Pest me­gyei területeket is számításba veszik. A világkiállításra gondolva megbeszélték, hogy az idegen­forgalmi beruházásokat, keres­kedelmi vállalkozásokat koor­dinálják, hogy az ésszerűtlen, párhuzamos fejlesztéseket el­kerüljék. A Fővárosi Tanács vezetői helyesléssel fogadták, hogy a megyében a lakossági szemét- gyűjtést vállalkozóknak akar­ják kiadni. Lehetséges, hogy ehhez a budapestiek is csatla­koznak. Megbeszélték, hogy alapít­vány létrehozásával segítik a televízió budapesti körzeti stú­diójának munkáját, s erre fel­hívják a vállalatok figyelmét' is. ‘ Nem minden kérdésben si­került megállapodniuk. Van­nak olyan területek, ahol az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A közműfejlesz­tés, vízellátás, csatornázás, a fővárosi szemét Pest megyei elhelyezése, vitás kérdések, még megoldásra váró problé­mák. Hiába, a pénztelenség nagy úr. Források hiányában az elővárosok közlekedését sem tudják megoldani. Erre nincs pénze sem a helyi, sem a megyei, sem a Fővárosi Ta­nácsnak. Ezért úgy döntöttek, hogy a kormánytól kérnek se­gítséget, s a közeljövőben le­velet írnak a miniszterelnök­nek. Ealogh László hangsúlyozta, hogy a gyakorlati lépések meg­tétele nehézkes, mert minden­hez pénz kellene. A tanácsok anyagi helyzete rendkívül rossz, s mivel már az Ötéves terv végén járnak, a pénzt sok helyen már elköltötték, nincs mit átcsoportosítani. Ezért a tanácskozáson elsősorban a fejlesztési terveket beszélték meg, a megvalósításra majd később kerülhet sor. Ezt az esztendőt előkészítésnek szán­ják. A különböző szakigazga­tási szervek megkapták a ki­dolgozásra váró feladatokat, s ezek kimunkálása után ősszel újabb — néhány - kérdésben érdemibb — tárgyalásra is sor kerülhet. H. É. lálkozótól az SZDSZ érdem,i eredményeket nem vár, és ezért attól — a kezdeménye­zés iránti minden rokonszenv ellenére — kénytelen távol maradni. Polgár Viktor, a Szocialista Párt szóvivője: — Pártunk néhány napja egy kiáltványt adott ki, amely­ben rámutatott arra, hogy ve­szély fenyegeti a békés átme­netet. Ezért a Magyar Szocia­lista Párt is javasolta az újabb nemzeti csúcstalálkozót, mert úgy véli, hogy a decemberi megállapodások már nem elég­ségesek. Az MSZP egyúttal felkérte az Országgyűlés és a kormány elnökét, hogy hozzák nyilvánosságra a* különböző politikai erőkkel és társadal­mi szervezetekkel 1983 decem­berében folytatott tárgyalások emlékeztető jegyzőkönyvét. Er­re annál is inkább szükség van, mert miközben szinte minden párt szóban támoga­tásáról biztositja a kormányt, a gyakorlatban néhány szer­vezet olyan konkrét lépéseket tesz, amelyek aláássák á kor­mányzati munkát. A szocia­listák szeretnék elérni a tár­gyalásokon, hogy a decemberi megállapodások betűit és szel­lemét a részvevők most meg­erősítsék és jussanak megálla­podásra a békés átmenet meg­teremtésében. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége állásfog­lalásában hangsúlyozza: — Az MDF a pártdiktatúra minden maradványát elsöprő gyökeres fordulatot kíván. En­nek róvására, semmilyen meg­egyezésit nem köt. De mivel (Folytatás a 3. oldalon.) SZKP KB-ülés Színvallásra késztető beszámoló A peresztrojka, a jelenlegi vezetés és személy szerint Gorbacsov elleni kirohanásá­val Vlagyimir Brovikov varsói szovjet nagykövet, volt belo­rusz kormányfő vált a konzer­vatívok hétfői vezérszónokává. A hétfőn elhangzott felszólalá­sok második részét a TASZSZ csak kedden délután közölte. Az eddig legkeményebb kon­zervatív megnyilvánulás egye­bek között anarchia előidézésé­vel, a gazdaság tönkretételével vádolja a peresztrojkát. Egy­úttal ultimátumszerűén felszó­lította a jelenlegi vezetést, hogy gyakoroljon önkritikát, s ne egyszerűen a peresztrojka előt­ti korszakra hárítsa át a fele­lősséget. A mostani vezetés egyik hibájának rótta fel, hogy „rend és fegyelem megterem­tése nélkül” hirdetett teljes demokráciát. Ez a demokrácia ugyanis csak társadalmi káosz­hoz vezet — mondta. Brovikov alapvetően 'elfogadhatatlannak nevezte a platformtervezetet, mert „pillanatnyi politikai szükségleteket” elégít ki. Hibának nevezte egy sor törvény elfogadását, vagyis a gazdasági reform alapját képe­ző törvényekét, Némi megle­petésre, Brovikovval ellentét­ben, a Gorbacsov meghirdette teljes, radikális és halasztha­tatlan megújulás melletti kiál­lását hangoztatta Borisz Gi- daszpov. A leningrádi első tit­kár indítványozta, hogy már­ciusban vagy áprilisban tart­sák meg a pártkongresszust, s azon mindenekelőtt szervezeti és személyi kérdéseket tűzze­nek napirendre. Gidaszpov, aki mindeddig nem igazán reform­párti megnyilvánulásaival kel­tett figyelmet, hangoztatta: a lakosságnak meg kell tudnia az ország valódi helyzetét. Gaz­dasági kérdésekre áttérve a pénzreform megvalósítását, szigorú gazdasági ellenőrzést, valamint az alapvető közszük­ségleti cikkek és élelmiszerek vonatkozásában állami jegy- rendszer bevezetését sürgette. A de facto létező többpárt­rendszer elismerését s az SZKP politikájának ezzel ösz- szefüggő átalakítását javasol­ta Nyikolaj Rizskov, aki sze­rint ma az egyik legnagyobb kérdés, hogy az SZKP meg­marad-e a kommunista esz­mék talaján, vagy elmozdul a szociáldemokrácia irányába. A szovjet kormányfő szerint a kommunistáknak meg kell ta- (Folytatás a 2. oldalon.) Nemcsak saját zsebre Üres laktanyák A napokban megkezdik an­nak a, mintegy 7 milliárd. fo­rint értékű 15 objektumnak a hasznosítását, melyet 1989- ben ürítettek ki a szovjet hadsereg katonái. Erről a Mi­nisztertanács hétfői kabinet­ülésén döntöttek — jelentette be Lackó László belügymi­niszter-helyettes keddi sajtó­tájékoztatóján. Elmondta azt is, hogy a helyi és a tárcaközi érdekegyeztetés következtében húzódott cl hosszú hónapokig a hasznosítások ügye. A helyi tanácsok ugyanis, „történelmi örökségüknek” tekintve a te­rületeket, térítésmentesen tar­tottak igényt a kiürült objek­tumokra. Másfelől, az épüle­tek eddigi kezelőjétől, a HM- től, tavaly a költségvetés 1,3 milliárd forintot vont el; s a HM vezetése azért is minél nagyobb megváltási összegre szeretett volna szert tenni. A kabinet végül is elfogadta a BM javaslatát, s ennek meg­felelően közel 1,2 milliárd fo­rint értékű objektum (épület, ingatlan, lakóház stb.) kezelői jogát a helyi tanácsok kap­ják meg, míg a fennmaradó részt értékesítik. Az épületek, objektumok állaga változó, de többségében erősen leromlott minőségű. Mintegy 450 lakás is található a most tanácsi kezelésbe kerülő épületekben, bár ezek között számos igazá­ból csak a besorolás alapján nevezhető lakásnak, annyira rossz állapotban van. Lackó László külön kiemel­te a kormánydöntésnek azt a részét: ha a helyi tanácsok eladnák a most megkapott lé­tesítményt, akkor a befolyt összegnek csak egyharmada maradna náluk. Az eladási ár egyharmadát a költségvetés­nek kell befizetniük. A laká­sok közül néhányat a Határ­őrségnek és a Vám- és Pénz­ügyőrségnek adnak át, mert a Határőrségnél rövidesen hiva­tásos dolgozókkal váltják fel a sorállományt. •** BM&PQiimiM Catherin Lclumiere. az Európa Tanács főtitkára, aki két napig tartózkodik hazánkban, az Európa Tanácshoz csatlako­zási kérelemről szólva kifejtette: az, hogy hazánk rendes tag­gá válhasson, arra minden bizonnyal még az idén sor kerül­het. © A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában tegnap tartotta alakúié ülését az Országos Műemléki Tanács. © Az új üzleti hetilap, a Tőzsdei Kurír márciustól jelenik meg. © Miskolcon három, már az MDF jelöltjére kitöltött, alá­írt kopogtatócédulára Hitler Adolf hevét írták, s horogkeresz­tet rajzoltak ismeretlen tettesek — a mindenre kiterjedő nyo­mozást követelnek, s a pártok, szervezetek együttes tiltakozá­sát kérik. © A Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetsége gö­döllői csoportja tiltakozott az állami pazarlás ellen, elkerülhe­tetlennek tartja, az áremelések és az elbocsátások megszün­tetését. a megélhetési költségeikhez alkalmazkodó bérskála be­vezetését. © A VDSZ székhazába^ találkozott tegnap dr. Pet­rasovits Anna, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnö­ke, dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Schalkhammer An­tal, a bányász-, Hódi Zoltán, a vasas- és Főcze Lajos, a vegyész- szakszervezet vezetője, s kölcsönösen mtgállapodtak abban: tartózkodnak egymás tevékenységének, tisztségviselőinek fél­reérthető minősítésétől, a félremagyarázbató kijelentésektől. @ Várhatóan már az idén használhatják a magyar jogalkalma­zók a Magyar Törvénytár valamennyi kötetét, mely megjelent, megjelenik, s nélkülözhetetlen, vállalati és intézményi segéd­eszköz. © A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli köz­gyűlésén az Akadémia új alapszabályának tervezetét vitatták meg. ‘ ' 1 ' K ápráztató változások­nak lehetünk tanúi napjaink belpolitiká­jában. Ezeknek a változá­soknak vannak személyi körei, intézményi terepei, politikai küzdőterei: a sok­féleség sokak, különösen a fiatalabb korosztályok szá­mára ismeretlen és izgal­mas lehetőségeknek a hor­dozója. Érthető tehát, ha lámpással sem lehet olyan szervezetet, személyt talál­ni, amely, aki ellenezné a változásokat. ne lenne azoknak a híve, bizonyga- tottan előmozdítója. Mégis, e nagy egyöntetűség elle­nére is, meg-megmozdul az emberben a félsz. A félsz attól, hogy változás-e va­lóban az, ami annak látszik, amit annak tüntetnek fel, amit kineveznek vál­tozásnak?! Mert vannak, sokasodnak az ilyen erő­szakolt, politikai nyomás­sal szentesített, változások­nak kinevezett mozzana­tok. Ilyen kétséges mozzanat­ként találkozom most .máir egyre gyakrabban a me­gyében azzal a fennen hir­detett — szinte minden po­litikai gyűlésen fő helyet elfoglaló — jóslattal, amely szerint „az első szabad vá­lasztások után itt minden más és másként lesz”. Túl azon, hogy bár sikerüljön a világ legjobb kormányát összehozni — ami nyilván­való. nem sikerülhet sem nálunk, sem máshol — an­nak is kényszerlépések so­EGY ÁGENS rozatát kell megtennie, az­az döntési és cselekvési szabadsága nagyon is kor­látozott lesz, a minden más és másként lesz hangozta­tása illúziókat kelt az ál­lampolgárban — és ennek jelei már most, a képvise­lőjelöltek állításakor érzé­kelhetőek —, mert úgy vé­li, majd az új parlament mindent rendbe tesz. s ne­ki, az állampolgárnak, semmi további dolga nem lesz az. ország sorsának igazgatásával. Nem okvetlenül a tekin­tély okán — bár az sem mellékes —, hanem a mon­dandó súlya miatt hívom segítségül a politológust. Gombár Csabát, aki — a rádió 168 óra című műso­rának 1990. január 6-i adá­sában — így nyilatkozott a friss illúziókról. „A parla­ment arra képes, hogy a legtöbb szavazatot kapott párt ■ többséget nyerjen benne. ' és egy pártként vagy koalíciós formában működjék. Ha durván fo­galmazok: a kormányhata­lom számára a parlamenti többség egy ügynökség, egy ágens, amely szavazat- gépezetként viselkedik.” Egy ágens ... bármeny­nyire is mellbevágó a kife­jezés, nem újdonság. Az egypártrendszer kezében sem volt különösebb moz­gástere a parlamentnek, s bár a többpártrendszer ke­retében ez a mozgástér törvényszerűen tágabb lesz, a működés lényege meg­marad. Megmarad, mert — figyeljük G. Cs. világos ok­fejtését —jr ,, ...ha a kor­mánypárt vagy a kormány- koalíció képviselői nem úgy szavaznak, ahogyan a kormány a döntéseit elő­készíti, akkor villámgyor­san hozzájárulnak ahhoz, hogy saját kabinetjük meg­bukjon. Ez pedig azzal jár, hogy ők is kikerülnek a parlamenti székből, és nem kapják meg a várhatóan havi 60 ezer foiúntos brut­tó fizetést.” ' Logikus lánc, egy ágens­nek nem lehet más a cse­lekvési útja,' mint azoké, akiknél ágens... S azt, hogy ez mennyire így van, jól mutatják a jelenlegi parlamentben az ún. füg­getlen, a semleges (?), az ellenzéki — majd pártfrak­ciókra bomló — képviselői csoportok, az MSZP- és MSZMP-frakciókról már szót sem ejtve...! További példákkal szolgál az illúzi­ók tarthatatlanságát illető­en az az eseménysor, amely a kormány és a tizenhét párt közötti — a gazdasági szükségintézkedésekről le­zajlott — egyeztetést követ­te. Az egyik párt az állam­polgárt engedetlenségre szólította fel, a másik tün­tetést szervezett.. 1 A Jö­vendő ágensek ízelítőt ad­tak abból, mire számítha­tunk majd a pártharcokat koalíciós harcokként. meg­jelenítő időkben. Baj ez? Nem, sőt! Az állampolgár­nak nemcsak lehetősége, hanem joga is megtudni, a mai „próbaidőben” ki mi­ként viselkedik, azaz mi­lyen lehet a várható- ma­gatartása a már tísztázot- tabb politikai ' közegben. Veszedelmes önáltatás len­ne tehát az állampolgár ré­széről. ha a minden rossz volt. de minden jó lesz csodavárásnak engedve, ir­reális igényeket társítana azokhoz a személyekhez, akiket lehetséges képvise­lőjének tart a holnap par­lamentjében. L egyen valóban a meg­méretésnek az ideje ez a mostani, a vá­lasztásokig terjedő időszak, hogy minél kevesebb meg­lepetés érje, érhesse az ál­lampolgárt akkor, amikor a Parlament padsorait hoz­za eléje a televízió. Ami főként azért válik hangsú­lyossá, mert tapasztalatom szerint ma az állampolgá­rok elsősorban személyek­re és sokkal kevésbé pár­tokra összpontosítják a fi­gyelmüket. Vonzó párt­programok, karakteriszti­kus pártarculatok helyett egyéniségeket, személyisé­geket keresnek. S valóban: mérlegeljenek! Mert nem mindegy, milyen az az ágens, s minek az ágense. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents