Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

1990. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ &£ùian 5 Csak ugrál mint a szöcske Van, akit a fényképezés sem zavar a gyorshajtásban — Hetvenegy óta vezetek, szerintem a közlekedési morál nem romlott, hanem egyfolytá­ban rossz — jelenti ki. — A közlekedési jog túlzott önbi­zalmat ad a gyalogosoknak, akik ezzel visszaélnek. Ám amikor gyalogosként vesz részit a közlekedésben, egy kissé másképp látja az egész kérdést... Schaffer József és Szabó Zoltán is ezen a pályán kö­röznek. A két ötödikes kisfiú közül csak Zolit engedik az úttestre szülei, de nem szíve­sen megy. Pedig tavaly ő nyerte a bordó iskola biciklis­versenyét. A buszvégállomáson a hiva­tásos sofőrök sokat tudnak mesélni a közlekedési morál hiányáról. — Az iskolában kötelezővé tenném, mint tantárgyat! — mondja Kovács József. Mol­nár Rozália szerint — aki ti­zenkét éve vezeti a piros 40- est — szintén az oktatásban látja a megoldást. Csakhogy ő már az oktatók oktatásával kezdené,.. Vennes Aranka Itt biztonságosan lehet ke­rékpározni (Erdősi Agnes felvételei) Biatorbágyon az iskolaszék csak ürügy (2.) Házkutatás pingponglabdáért ? A biatorbágyi iskolaszék-előkészítő bizottság előadással egybekötött vitaestje mély indulatokat hozott a felszínre a szü­lőkből és a pedagógusokból egyaránt. Ügy tűnik, hogy az isko­la-önkormányzat ürügyén régi sérelmek, elégedetlenségek tűr­tek felszínre. — A vitaestre meghívókat szerettünk volna küldeni a szü­lőknek, de az igazgató megtiltotta, hogy a gyerekek üzenő­füzetébe betegyük a levelet — mesélte Jávor Márta, a bizott­ság vezetője. — Ennek ellenére számos szülő eljött az utcán ki­ragasztott plakátokat látva. Szakácsné Hetes Zsuzsa szintén tagja a bizottságnak, gyermeke a 4/b osztályba jár. — A községben mindenki szidja az iskolát. Én Buda­pestre járok dolgozni, a busz reggelente tele van gyerekek­kel, mert a legtöbb szülő in­kább kiveszi és Pestre ingáz­tatja őket. Még csak nem Is értesíSeSt A szülők egyébként kivétel nélkül az iskolaszék létrehozá­sa mellett kardoskodnak. Ahol az oktatás jól működik, ott a társadalom is jól fog működni. Hallgassák meg véleményün­ket, és akkor tudunk majd se­gíteni ! — mondogatják. Négy feldúlt édesanya egy­más szavába vágva mesélte, milyes borzalmas eset történt velük nemrégiben. — Amikor gyermekeinket elhurcolta a rendőrség, az is­kola ezt nemhogy engedte, de még csak nem is értesített minket. — Hogy az elején kezdjem — vette át a szót egy má­sik édesanya —, fiaink nyol­cadik osztályba járnak, to­vábbtanulás előtt állnak. Mi nyolc éve dolgozunk a szülői munkaközösségben, minden társadalmi munkát elvállal­tunk. Nemrégiben feltörték a tornaszertárat, a tettesek az­óta sem kerültek elő. Ezen nem csodálkoztunk, hiszen ilyesmi évente többször is elő­fordul. Pár nappal később a gyerekek bemásztak a betört ablakon és pingponglabdákat loptak, egyikük § darabot, volt, aki tízet, tehát úgy százforint­nyi kárt okoztak fejenként az iskolának. Amikor kiderült, atthon rendkívül szigorú bün­tetésekben részesítettük őket. Számítottunk rá, hogy talán még igazgatói intőt is kapnak. De, hogy a rendőrségre kerül­nek? ... — Egyikünk gyerekét az is­kolából vitték el a nyomozók, és az osztályfőnök, Geng Má­ria kiadta nekik. Hozzánk es­te 10-kor csengettek be, házku­tatási paranccsal (!), és fiamat velem együtt elvitték. Nekem mondták ugyan, hogy nem muszáj vele mennem. Gondol­ták, elengedem velük egyedül? Hajnali kettőig ott tartottak minket, és a 14 éves gyerektől olyasmiket kérdeztek, van-e különleges ismertető jele, és hogy él-e azzal a jogával, hogy csak jogi képviselője je­lenlétében nyilatkozik. Sze­gény gyerek nem is értette, miről beszélnek. Egyetlen szempontból rendesek voltak, hogy amikor a gyerek előad­ta a hat pingponglabdát, ak­kor a házkutatástól nagylel­kűen eltekintettek. Kuen euetunieueK. Rendőrautó hozta haza Szép, napos volt ez a hétvé­ge. Vasárnap reggel a meteo­rológus tavaszi időjárásról be­szélt a rádióban. Az emberek későbben keltek, nagyobb volt a nyugalom a közutakon. Az első februári víkend béké­sebbnek ígérkezett, mint a ja­nuáriak voltak. Evek óta nem történt ugyanis annyi baleset, mint az idei esztendő eddig el­telt napjaiban. Budaörs város és környéke baleseti statisztikája egyértel­műen ezt igazolja. Míg 1988 januárjában tíz közlekedési baleset történt — egy halálos —, addig tavaly ugyanabban a hónapban tizenhét, szintén egy haláilois. Az idén január­ban 7 halálos, 25 súlyos és 19 könnyű sérüléssel végződő balesetet jegyeztek föl a régi Budai járás területén. Ebből az M7-esen történt tömeges bal­eset adatai: egy ember meg­halt, kettő súlyos, négy pedig könnyebb sérülést szenvedett. O — Tanultak-e ebből az emberek? — kérdezem Etlényi István rendőr zászlóst, az út- ellenőrző alosztály helyettes vezetőjét. Legyint. — Nem tanulnak soha — mondja; — Adva van egy au­tópálya, ködös idő, csúszós út­test. eszerint kell vezetni. Egyébként is csúszik az Ml­es és az M7-es találkozásánál a burkolat. Kipróbáltuk. Az autópálya-rendőrségen, ahol beszélgetünk, hirtelenjé­ben kisebbfajta fórum kereke­dik. Látszik, hogy sem ő. sem pedig kollégái • nem tudnak napirendre térni a történtek fölött. — Tipikus autópálya-baleset volt ez a ráfutásos — szögezi le Etlényi István. — Emberi hibák sorozata okozta. Ilyen helyzetek megelőzésében sokat segítene, ha engedélyezve len­ne a pótféklámpa. © — Megítélése szerint vál­tozik-e az emberek magatar­tása a közlekedésben? — Nem. Tatabányán a-z 56- os kilométerkőtől egészen a 118-asig. Győrig még én is fé­lek vezetni. Egyszerűen le- kényszerítik a nagyobb teVe- sítményű autók a kisebbeket a leállósávba. Ezt a részt hív­juk mi halálszakasznak... A budaörsi városi rendőr- kapitányság nemrég átadott korszerű épülete csöndes ezen a vasárnap délelőttön. Több idő jut tájékozódásra. Hima Tamás rendőr századostól, a közlekedési alosztály vezetőjé­től a veszélyes csomópontok felől érdeklődöm. — Tulajdonképpen a 10-es út vonala okozza a legtöbb gondot. Hiszen országos fő közlekedési út, ugyanúgy, mint Budaörs és Törökbálint, illetve Budakeszi — válaszol­ja. — Ez utóbbiban sok prob­lémát okoz, hogy helyenként hiányzik a főútvonal végét jelző tábla. Van, ahol a gyere­kek húzgálták ki az elsőbb­ségadás kötelező táblát. Emi­att sok baleset történt már a településen. © — Véleménye szerint, mi okozza a karambolok számá­nak növekedését? — Szerintem egyértelműen annak a következménye, hogy kevés a rendőr. Hatásosabb lenne, ha több kocsi járőröz- ne. Érzékellhető, hogy az ál­lampolgári fegyelem fellazult. Míg az emberekben több a készség az egymás megsegíté­sére, addig a közlekedésben szaporodtak a szabálysértések. Feltétlenül meg kell említe­nem, s ezt az M7-esen történt tömeges balesetek kapcsán ta­pasztaltam, hogy a Nyugatról behozott kocsikkal nem tudnak bánni a tulajdonosok. Feltű­nően sok volt a számuk a ka­rambolozok között. Még a La1- dához képest is nagy a telje­sítménykülönbség, s az embe­rek nem tanulták még meg, hogyan kell ezekkel közleked­ik ... Dél felé jár az idő, élénkül a forgalom, sétálókkal is ta­lálkozunk. © — Milyennek látja a köz­lekedési morált? — szólítok meg egy asszonyt, aki egy másikkal beszélget. — Kritikán alulinak — je­lenti ki L.-né, s megkér, hogy a nevét ne írjam ki. — A ve­zetők udvariatlanok. Én is szoktam volán mögött ülni, mondhatom, a nőktől semmi­féle szabálytalanságot nem tűrnek el! Míg például a fér­fiakat beengedik ’a sorba. — Csak utasként szoktam kocsiba ülni — szólal meg a mellette álló kék dz.sekis nő. — Legutóbb a Bartók Béla úton haladtunk a Gellért tér felé. telítve volt a két sáv, s bevágódott közénk egy harma­dik autó. Behunytam a sze­mem, hogy ne lássam, mi tör­ténik. Szerencsére nem lett belőle baj. De még gyalog sem szeretek bemenni Pestre, csak ugrálok, mint a szöcske, hogy el ne üssenek ... Merkovits lgnácné otthon­ról. a lakótelepről érkezik. Ti­zenöt éve vezet balesetmente­sen. Ö még a saját fiának sem adna tizenhét éves korában jogosítványt. Több emberi érettség kell a vezetéshez — szögezi le. A használaton kívüli te-1 niszpályán egy apuka tanítja biciklizni a fiát. Gombó Pál ^lóebmetózőh Feltámadnak a régi dolgok. Azt mondja a rendőrtiszt a tévében: „katasztrofális a helyzet”. De ezt nem arra mondja, hogy rengeteg vagyon nő ki a földből, bár nem tőke lesz, csak dollár, arany, ház­nagyon. Nem is arra mondja, hogy az infláció hovatovább a háborúvesztes ország pengőjé­vel versenyez, hogy esnek a bérek, nőnek az adók, tombol az elszegényedés, vészesen nő a munkanélküliség, hanem arra mondja, hogy a zsebmet­szések száma nőttön-nö. Hogy hol? Mindenütt. De főként a Belvárosban, a Váci utcában. Amit érteni vélek, mert nyug­díjasok és fizikai dolgozók zsebét ugyan már kár is lenne felmetszeni, az a pár forint még csak nem is cincog, ha­nem nyugati vendég dollárja, márkája, az pénz, abból az egész banda jól Tisztelhet. Mert kérem, ma már az ősi mesterség jellege korszerűsö­dött. Régen egy zsebmetsző magányos volt, de jó iskoláj- ban képezték. Ott függött a jelképes ruha, apró csöngőkkel telerakva és a mester leste, hogy mikor az a zseb megkí- séreltetik kirabolni, moccan-e egy csengő. Megtanították ■ a fogásokat is, hogy kell két ujjal benyúlni a zsebbe, fi­nom késsel — mint egy műtét­nél — felmetszeni a zsebet, hogy kihulljon a pénztárca; mi a teendő retiküllel, szatyorral, hogy kell elölről lökni, hogy odafigyeljen az áldozat, hátul­ról vágni, sőt megvágni. De már korunkban, mint annyi szakma, ez is elveszítet­te minőségi jellegét és ezt tö­megtechnikával pótolja. Van a.z a zsebmetsző, aki főként gyerek, mert ha elfogják, őt emelőre csak javító munkára ítélhetik, van a bandavezér, aki. műtét, előtt és után csak lökdösődik, ő az erős ember, aki előtte csak felhívja a fi­gyelmet magára, mire az áldo­zat azt mondja: mit lökdöső­dik, kérem! Közben lemetszik a retikülje fülét, ha észreve­szi, kiabál vele a főnök meg az a három-négy társa, mi­közben az erszény a földre ke­rül, ahonnan felkapja a ne­gyedik és leszáll a villamos­ról. A rendőr meg játszhatja az „itt a piros, hol a piros”-t. A piros mindig másnál van, ő csupa ártatlan bandatagot fog el, persze, ha van rendőr a helyszínen. Jobb, ha nincs, mint a mi rendőrtisztünk pa­naszkodik, mert igazából egyetlen tolvajt ítéltek el, mert azt maga a panaszos fog­ta el, bizonyítékkal együtt. Ez azonban nem jellemző. A jellemző az, hogy a zseb­metszés csak úgy félig-meddig bizonyított, a bíróságok még azt sem méltányolják, nem­igen ítélnek el, egy háromese- tes elkövetőt például néhány hónap felfüggesztettre, most tovább lop, mert mit is tehet­ne mást, nem nyithat autóal­katrész-kereskedést. Na szóval, a régi dolgok közt kivirult újra a zsebtol­vajlás is, méghozzá modern bandamódszerekkel, a rendőr meg fél, a bíró is annyira óv­ja a törvényességet, hogy ha valakit nem a péntárcával együtt kapnak el és nem vall­ja be, hogy azt ő lopta, bizony akkor el nem ítélik, ha még­is, a könnyekig meghatódott bíróság felfüggeszti a bünte­tést. Még a külföldire sincs te­kintettel. mért nem jár Mer- cedesen és mért nem hord ma­gánál elektronikus csekk-kár­tyát.. miféle külföldi az ilyen? Különben is, a zsebmetszők ma csak olyan mellékes figu­rák. mi az. amit ők emelnek ki a zsebünkből, az árdrágí­tókhoz és az adóhivatalokhoz képest? Az az anyuka, akinek a gye­rekét az iskolából vitték el, délután 3-kor indult keresni, és az iskolában azt mondták neki, nem tudják, hol a gye­rek. Csak akkor látta viszont, amikor a rendőrautó hazavit­te. Véleményünk szerint em­beri jogainkat sértették meg, és ezért a meghurcoltatásért az iskola a felelős. A betörő­ket persze azóta sem kapták el, sőt, volt olyan nyári szü­net, hogy tizenegyszer betör­tek, írásvetítőt, mindent elvit­tek, ám a tettesek sosem ke­rültek rács mögé. De a gyere­keket könnyű volt bevinni. Fiaink továbbtanulás előtt áll­nak, ez a „priusz” talán egy életre elvágta őket. Pedig jó gyerekek, ezen kívül soha nem volt velük probléma. Az osz­tályfőnök, Geng Mária semmit nem tett védelmükben. Mi nyolc évig húztuk az igát a szülői munkaközösségben, ha meszelni, ha takarítani kellett, megtalált minket, most pedig még értesíteni is elfelejtett. Kell az az iskolaszék, hová mennének panaszaikkal a szü­lők? — Mi a véleménye az el­hangzottakról — kérdeztem Geng Máriát. — Amikor a testnevelő ta­nár szólt, hogy betörtek a szertárba, értesítettük a rend­őröket. Pár nap múlva megje­lentek nálam egy listával, hét tanítványom nevét olvasták fel, és kérték a címüket. Nem közölték velem, hogy miért. A rendőrség hatóság, kötelessé­gem volt megadni a címeket. Másnap a nyomozók ismét el­jöttek, felmutatták igazolvá­nyukat és közölték, hogy el­viszik a hét gyereket. Meg­mondtam nekik, hogy nem en­gedem, mert 14 év alatti gye­rekek csak szüleik jelenlété­ben hallgathatók ki. A nyomo­zónő ekkor ígéretet tett, hogy útba ejtik a tanácsházát, és a gyámügyi csoportból egy kép­viselőt visznek magukkal. Így már beleegyeztem, hogy kiad­jam a diákokat. Ha tudom, hogy nem teljesítik ígéretüket, nem nézem, hogy hatóság vagy sem, megakadályoztam volna őket minden eszközzel. Ki adta ki a neveket? — Ezután nem próbálta meg a szülőket értesíteni? — Nem tudtam, mert óráim voltak. ár“' — ön szerint tehát nem az iskola adta fel a gyerekeket? Említette, hogy a nyomozók hét névvel jöttek. Hogyan ke­rült ez a lista a kezükbe? — Fogalmam sincs róla, Egyébként hihető, amit Geng Mária mond, mivel a felmerült kifogások ellenére olyan embernek látom, aki igen tiszteletreméltó emberi értékekkel rendelkezik. Szi­gorú, egyenes, lojális tanár, aki a tisztaságot, rendet, pon­tosságot és fegyelmet ugyan­olyan keményen megköveteli saját magától, ' mint tanítvá­nyaitól. Az ilyen pedagógus­egyéniségek kiválóan alkal­masak arra, hogy bármilyen eszmét — amely számára si­kerül őket megnyerni — a legmagasabb szinten közvetít­senek tanítványaiknak. Gondolatok, kételyek kava­rognak bennem az üggyel kapcsolatban. Ugyanezeket fo­galmazta meg Szarka Miklós biai református lelkész, félig- meddig a pedagógusok nevé­ben: — Kiért védjük az autoritá­sunkat? A gyerekekért avagy saját tekintélyünkért? Mert ha a diákokért, akkor egész­séges együttműködést, élő párbeszédet kell kialakítani pedagógusok és szülők között úgy, hogy ez a legjobban szolgálja a gyerekek érdekét. Ennek pedig legjobb formája az iskolaszék. Szegő Krisztina KERÜLŐ ÚTON SZERZETT INFORMÁCIÓ Jó évtizede már, hogy a Szentendrei-sziget jövőjével foglalko­zó emberektől hallottam : az lenne az igazi, ha a folyam által körbezárt földrész sportparadicsommá válna. Akkor mosolyogva fogadtam az irreálisnak ható elképzelést. Nem csoda, hiszen az akkori napi problémát, a Kék Duna Me­zőgazdasági Szövetkezet szennyvizeinek tisztítását sem oldották meg, szerte a szigeten pedig illegálisan lerakott háztartási hul­ladékhegyek éktelenkedtek. Aztán új szelek kezdtek fújni. Megépült a szennyvíztisztító, a falvak népességcsökkenése megállt. Kisorosziban például sport- központot, mellette a Budapest Golf gyönyörű golfpályát épí­tett. Horány és Surány pedig nyáron tízezrekben méri üdülői­nek számát. Es most itt a legújabb hír: tavasszal kétmilliárd forintos be­ruházás kezdődik Szigetmonostor és Horány között, mintegy 150 hektáron. Az Andwerl Golf Kft. még annyira titokban tartja a terveit, hogy csak kerülő utakon sikerült pontos információ­kat szerezni. Eszerint a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövet­kezettől bérlik a hektárokat, később a magyar cég ezt viszi ap­portként a kft.-be. Az Andwertnek szerte Európában több, mint húszezer klubtagja van, az országban jártukban-keltükben a Szentendrei-sziget eme részét tartották a legmegfelelőbbnek a huszonhétlyukas pálya felépítésére. Azaz, akár világbajnoksá­got is rendezhetnek, annyira szabványszerű lenne a küzdőtér. Mintegy járulékos beruházásként százszobás szállodát, sport- csarnokot, teniszpályák tucatjait, ötven bungalót, önkiszolgáló ABC-t, külön a sportcentrum számára pékséget, piacot és bio­lógiai szennyvíztisztítót építenek. Az ígéretek szerint százötven- kétszáz embernek lesz itt folyamatosan munkája, ami a sziget mezőgazdaságból élő lakosságának nagyon jól jön. Ha mindeh­hez hozzászámítjuk, hogy majdnem az MO-s autópálya a sziget eme csücskén át éri el Káposztásmegyert, joggal mondhatjuk, hogy a táj jellege 19.93 tavaszára (ez a beruházás elkészülté­nek határideje) teljesen megváltozik. Vicsotka Mihály Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest, Me­gyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes üt 3.). Telefon: 185-2411, a 149 és a 191-es mellékállomáson. A Fővárosi Sütőipari Vállalat dél-pesti gyáregysége kiemelt jö­vedelmi lehetőséggel felvesz a Bp. XVIII. ker.-i kenyérgyár újonnan beinduló McDonald’s üzemébe sü­tőipari segédmunkásokat 1 és 2 műszakos munkarendben, illetve keresnek SZTK-ügyintézőt. labo­ránst vegyésztechnikusi végzett­séggel és takarítónőt. A Borsodi Sörgyár vecsési ki- rendeltsége felvesz villanyszerelő­ket, elektroműszerészeket, lakato­sokat, laboránsokat és 1 fő admi­nisztrátort. A Pevdi Konfekció Gyáregysége felvételre keres abonyi, dabasi, mon őri, nagykátai üzemébe gépi varró munkakörbe szakmunkáso­kat vagy könfekciószakmábai jártas betanított munkásokat. A Pevdi budapesti központi i felvesz műszaki osztályára beru házási előadót, elsősorban beru házási, pénzügyi, bonyolítási, el számolási munkakörbe. A Fémmunkás Vállalat ferenc városi gyára jó kereseti lehető séggel felvételre keres 10 fő he gesztő-lakatost, tűzikovácsolásbai jártas betanított munkást, vízve zeték-szerelőt, forgácsoló-maró szakmunkást, géplakatost és 1 f< udvartakarító segédmunkást. A Borsodi Sörgyár Ferhegy Sör palackozó Gt. azonnal felvesz vil lanyszerelőket, elektroműszerésze kel, lakatosokat, adminisztrátor és takarítónőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents