Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
4 1990. FEBRUAR 22., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA VÁLASZTÁSI SAROK Már csak két nap,.. A PEDAGÓGUS-BÉRRENDEZÉS UTÁN Az aránytalanságok megmaradtak A pedagógusok bérrendezése után, s az oktatási törvény módosítása előkészítésének időszakában érthetően érdekli a megyei tanács vezetőit, hogy mi foglalkoztatja megyénk pedagógustársadalmát. Okulva a múlt évben — a rossz információáramlás miatt — e körben tapasztalt zaklatottságból és a problémák tisztázása érdekében keres fel több iskolát Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, Oberczán József, a művelődési osztály vezetője társaságában. Tegnap például Nagymaros, majd Verőce és végül Kismaros általános iskoláját látogatták meg. A nagymarosi iskolában Mundi Jánosné igazgató elmondta, hogy a nevelői létszám — a szaktanároké is — évek óta teljes. A diákokat megfelelően fel tudják készíteni a továbbtanulásra, így bármelyik középiskolában szívesen látják a nagymarosi gyerekeket. Nagyon jó, napi kapcsolatban 'állnak a tanácscsal. Hogy iskolájuk felújítására, felszereltségük korszerűsítésére nem jut elég pénz, nem írják a számlájukra. E gazdálkodást is érintő témának egyenes folytatásaként vetődött fel a délelőtti nagy szünet idejére tervezett — természetesen jóval hosszabbra nyúlt — beszélgetésen az a kérdés, mennyire legyen, lehet önálló a? iskola? Végül is egyetértetted abc ban, hogy semmi esetre sem lehet gazdaságilag teljesen független. Hiszen az állam normatív támogatásából képtelenség lenne működtetni egy ilyen intézményt. Még a tanácstól megtámogatott költségvetésből is alig-alig megoldható a szinten tartás. Kedvező változás csupán az ön- kormányzati törvény életbelépésétől várható. Valószínűleg a tulajdonjog megváltoztatja majd a tanácsok gazdálkodási szemléletét. Ebben az iskolában nem differenciáltak a fizetésemelésnél, mindenki megkapta a 30 százalékot, mert a jelenlegi inflációs helyzetben így tartották igazságosnak. A bérrendezés tehát rendben lezajlott, ám az a híresztelés, miszerint megszüntetik a napköziket, nyugtalanságot váltott ki pedagóguskörökben. Természetesen ez így nem igaz — válaszolta Oberczán József. — Ám az kétségtelen, hogy a növekvő étkeztetési költségek a szülőket és a hozzájáruló tanácsokat egyaránt nehéz anyagi helyzetbe hozzák. S ha a munkanélküliség a nőket nagyobb arányban ha- zakényszeríti, elképzelhető, hogy kisebb lesz az igény a napközikre. Kérdés, mi lesz akkor a nevelőkkel? Szóba került, idegesítő a nevelőknek, és ugyanakkor nem kevés terhet jelent, hogy 1972-től kezdve szinte folyamatosan reformálják az oktatást, s még korántsincs vége. Nagy várakozás előzi meg az oktatási törvény módosítását. A tájékoztatás lehűtötte a kedélyeket, mert sajnos ezúttal sincs szó generális reformról, csupán a következő oktatási év indításához szükséges módosításokról. Pedig, amint ez szavaikból kitűnt, a pedagógusok végre már olyan iskolarendszert szeretnének, amely megfelelő alapot ad a felsőbb iskolába lépéshez. A verőcei Orbán László Általános Iskolában Beregi Vincévé igazgató szabadkozott, hogy bizony szűkén vannak; az igazgatói szobácskábán négyen dolgoznak. Ami pedig a tantermeket illeti, akkor is szükség lenne a bővítésükre, ha a kismarosi és a kóspal- lagi felsőtagozatosokat elviszik, azaz az új tanács helyben megteremti tanulásuk feltételeit. Elújságolta, hogy a végzősöknél nem volt bukás a félévben és mindenki továbbiamul. Kisebb részük gimnáziumba készül. A beszélgetéshez összegyűlt, meglepően fiatal tantestületet szinte ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint nagymarosi kollégáikat: az alsófokú iskolák alkalmasabb tanterve, a reform és az egzisztenciális biztonság. Nincs ebben semmi meglepő. A bérekről azonban itt több szó esett. Méltánytalannak tartják azokat a jelentős különbségeket, amelyek településenként mutatkoznak a pedagógusok fizetésében. A mostani bérrendezésre adott pénzkeret sajnos kevés volt ahhoz, hogy ezeket az aránytalanságokat eltüntesse. A MINISZTERTANÁCS DÖNTÉSE ELŐTT Gondos gazdára vár a kastély Lehet, hogy hamarosan fordulóponthoz érkezik a gödöllői Grassalkovdch-fcastély ügye, s már kimozdítható arról a holtpontról, amelybe az évtizedes tétovázás juttatta? A hír szerint a jövő héten a Minisztertanács elé kerül a különböző minisztériumok szakembereiből álló ágazatközi szakbizottságnak a javaslatcsomagja. (Ez a bizottság tavaly nyár óta foglalkozik a rendezetlen kérdések tisztázásával és a kastély lehetséges jövőbeni sorsával.) Ahhoz ugyanis, hogy dönthessenek az épület további rendeltetéséről, hasznosításáról, feltétlenül szükséges tisztázni a tulajdonjogot Természetesen e pillanatban még nem tudható, mit tartalmaz az az anyag, amely a Minisztertanács asztalára kerül, s az sem, hogy abból mit fogad majd el a testület. Mi csak a magunk Pest megyei és gödöllői — itt sem mindenben egyező —, hosszú évek harcaiban szintetizált álláspontját ismerjük. (Az olvasó sem tájékozatlan, a Pest Megyei Hírlap számos esetben írt róla.) Magánkézbe nem Feltételezzük, az ágazatközi bizottság javaslata, illetőleg a legfelsőbb szintű döntés mindezeket figyelembe veszi. A miniszterelnök asztalán ott van a Gödöllői Tanács testületi határozatát megfogalmazó elnöki levél, Roszik Gábornak, az és kijelölni a kezelőt. MDF gödöllői képviselőjének interpellációja e témáról pedig a Parlamentben hangzott el. A leglényegesebb dologban, a tulajdonjog kérdésében szerencsére a legegységesebbek az álláspontok. A nemzeti ügy- gyé lett, lepusztultan is gyönyörű 250 éves barokk műemlék kastélyt mindenki kultúr- kincsnek, nemzeti örökségünk részének tekinti. S mint ilyen, nem adható magánkézbe. A kezelői jog dolgában már igencsak eltérőek a vélemények, aszerint, kinek mekkora érdeke fűződik hozzá. Használattal szerzett kezelői joga sok szervnek, intézménynek volt és van ma is az egykori királyi nyaralóban. A használók némelyike a kiköltözés és azzal a kezelői jogról való lemondás fejében kártérítést kér. És nem is keveset! Mások maguk akarnak valamiféle vállalkozásba fogni, illetve beszállni nem aprópénzt jelentő kezelői jogukkal. Tervek már vannak E kuszaságban bizony erélyesen rendet kell teremteni. A jogára pedig csak az hivatkozhat, aki nem feledkezik meg az azzal járó kötelességeiről. Erről azonban most senki nem beszél, pedig az érdekintegráció hiánya sem menti a kezelőket, hogy arról bizony megfeledkeztek és hagyták tönkremenni a rájuk bízott hatalmas értéket. Megyei tanácsunk vezetői, vezető testületéi következetesen kitartanak amellett, hogy a kormány vegye vissza és térítésmentesen (!) adja egy felelős kezébe a kastély kezelői jogát, mégpedig úgy, hogy abban jogszerűen jelenjen meg a város. Gödöllő érdekeltsége. A felelős szakminisztérium is úgy nyilatkozott, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség és a Gödöllői Városi Tanács gondjaira kellene bíznia műemlék kastélyt, 50-50 százalékos részesedéssel. Ez megA Parlament és a gyerekek Az ifjúságpolitikai kormány- biztos titkársága pályázatot hirdet 18 éven aluli fiataloknak és gyerekeknek „Hogyan oldja meg az új Parlament — hogyan az új kormány az ifjúsági és gyermekproblémákat’’ címmel. Egyének és közösségek ötleteit várják írásban vagy magnószalagon, videofelvételen. A parlamenti bírálóbizottság a legeredetibb javaslatokat díjazza: külföldi, nemzetközi ifjúsági találkozókon való részvétellel, illetve a megalakítandó Nemzeti Ifjúsági Alapítvány kuratóriumában egyéves közreműködési joggal jutalmazza. Felajánlhatnak további elismeréseket a pártok, társadalmi szervezetek, alapítványok is. A pályázatokat a kormány- biztos titkárságára, 1054 Bp. Rosenberg hp. u. 1—3. címére, március 10-ig kell eljuttatni névvel, címmel és életkor feltüntetésével. Tegnap délután a pártok képviselői és a megyei területi választási bizottság tagjai találkoztak egymással a megyeházán. Megvitatták a választási előkészületek eddigi tapasztalatait és tájékozódhattak a február 23-áfi éjfélig teljesítendő teendőkről. Ezek elmulasztása a jogvesztő határidő miatt pótolhatatlan. Dr. Tarpai Emese, a területi választási munkacsoport jogi szekciójának vezetője megismételte azokat a nélkülözhetetlen tudnivalókat, amelyeket már korábban és több alkalommal lapunk hasábjain ismertettünk. Felhívta a figyelmet, hogy az egyéni választókerületben induló képviselőjelöltet a választókerület székhelyén működő egyéni választási bizottságoknál kell bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a 750 ajánlási szelvényt és a jelölt nyilatkozatát is. A területi listát a területi választási bizottságnál (megyeháza) Budapest, V., Városház u. 7. I. 116. kell benyújtani, mellékelve a listán szereplő valamennyi képviselőjelölt nyilatkozatát és az EVB-k által kiállított igazolásokat, amelyek a párt jelöltjeinek nyilvántartásba vételét tanúsítják. A legnagyobb bizonytalanság a választási szervekbe delegált tagok bejelentésénél mutatkozik. Ügy tűnik, nem tudatosult eléggé, hogy az egyéni választási bizottságokba a területi választási bizottságba és a szavazatszámláló bizottságokba delegált tagok adatait is február 23-án éjfélig kell közölni az illetékes választási szervvel. A jelöltet állító pártoknak és a független jelölteknek az egyéni választási bizottságoknál kell bejelenteniük az e bizottságokba delegált tagot, továbbá benyújtani a szavazat- számláló bizottságokba küldött személyek névsorát a település és a szavazókor megjelölésével. A területi választási bizottságnál a listaállító pártok csupán az oda delegált tagokat jelentik, be; a megye valamennyi szavazat- számláló bizottságába delegálhatnak tagot akkor is, ha nem minden egyéni választó- kerületben indítottak képviselőjelöltet. Ilyen esetben — ahol nincs egyéni jelöltjük — delegált tagjaikat a TVB-nél kell bejelenteniük. ÜLÜNK ÉS KÉRDEZÜNK Az a bizonyos ingyenesség A napokban a MaRyar Közlöny 13. számában megjelent a Minisztertanács rendelete a közgyógyellátásról, amelyben átfogóan szabályozzák a jogosultak körét, az eljárás móüját, a jogosultság ellenőrzését stb. (Korábban több alsóbb fokú rendelkezés írta elő, kik és hogyan juthatnak hozzá az igazoláshoz.) A rendelet felsorolja, kl a jogosult, akinek a helyi tanács kérés nélkül, hivatalból állítja ki az erről szóló Igazolványt, amely határozatlan Időre szól, a jogosultság megszűnéséig vagy visz- szávonásig érvényes. Az élet azonban produkál egyedi eseteket. Amikor például egy súlyosabb betegség miatt átmenetileg vagy tartósan nehéz anyagi helyzetbe jutnak olyan emberek, családok, akik különben nem tartoznak a közgyógyellátásra' jogosultak körébe. Az ilyen eseteket szintén szabályozza a rendelet: megállapítható mélfelel a helyi politikai egyeztető fórumokon a kastélyról elhangzottakkal is. Bár egy évvel ezelőtt tartottunk volna ott, ahol most. Lehet, már építőktől lenne hangos az évszázados park. A Gödöllői Tanácsnak ugyanis megvan — volt — a terve a palota hasznosítására. Hozzá a külföldi vállalkozó a szándék- nyilatkozatot alá is írta. De a tisztázatlan tulajdon- és kezelői jogok áthúztak minden számítást. Abban is összecseng a megye és a város véleménye, hogy mindenképpen vegyes hasznosítást, közcéllal, idegenforgalmi és kulturális rendeltetést szánnak az épületnek. Meghagyva ezzel a nyitottságát, hozzáférhetőségét. Nem lehet, veszélyes is lenne azonban pusztán idegen- forgalmi. üzleti alapokra helyezni nemzeti értékünk további sorsát. Emiatt a Pest Megyei Tanács bizonyos kormányzati garanciákat lát szükségesnek a költségvetésből történő támogatásra. A lényegi döntéseket követően azonnal hozzá kell fogni —, ezt sürgeti a megye. A sok bába közt... Mert igaz, az elmúlt néhány évben legalább 100 millió forintot költött a kormányzat a Grassalkovich-kastély állag- megóvására, de ez nem állította meg, csupán lassította a teljes pusztulást. Azt is javasolták Pest megye vezetői, hogy a helyreállítás élére nevezzenek ki — a teendők koordinálására és irányítására — kormánybiztost. Mert a sok bába közt eddig már csaknem elveszett a kastély. tányosságból is a közgyógyellátásra való jogosultság. Ezt azonban kérni kell, s meghatározott időre, de legfeljebb 3 évre szól. Kit tart a rendelet rászorulónak? Idézzük: „...a nem kielégítő egészségi állapotú és rossz szociális helyzetben levők közül elsősorban azt, aki a nyugdíjkorhatárnál magasabb életkorú. Aztán azt, akinek jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, meg azt is, aki három vagy több kiskorú gyermekét nevelő nagy- családos, és a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz költsége olyan magas, hogy azt saját vagy egy háztartásban élő gyermekei egészségi állapota miatt megélhetése tartós veszélyeztetése nélkül viselni nem képes." Nem kegy Súlyos indokok! Mennyire humánus, méltányos intézkedés gondoskodni az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott emberekről. Magától értetődik a támogatás, hiszen ők dolgoztak, fizették a társadalombiztosítási járulékot. Ha öregekről van szó, egy életen át. Nem tehetnek arról, hogy az állam képtelen megfelelő összegű nyugdíjjal ellátni őket, amiből a drága gyógyszereiket megvehetnék. Hát persze, hogy jogosultak az ingyenes ellátásra, és ez nem kegy vagy adomány az állam részéről. Gondolná az ember mindezeket, ha nem olvasná tovább a rendelkezéseket? A 6. paragrafus arról szól, hogy a közgyógyellátott részére orvosi vényen kiírt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök költsége a társadalombiztosítást terheli. így van ez rendjén, hiszen annak fizetett éveken, évtizedeken át a most ellehetetlenült helyzetbe került ember. Csakhogy, a következő fejezet úgy rendelkezik — szó szerint idézzük —, hogy „A méltányossági alapon kiállított igazolvány után a szakigazgatási szerv az igazolvány kiállítását követő hónap 1. napjától a visszavonását követő hónap 1. napjáig terjedő időre a társadalombiztosítási szerveknek térítést fizet. A térítés összege a befizetés időpontjában érvényes rendszeres szociális segély legmagasabb egyhavi összegének 50 százaléka." Magyarán, az ingyenes ellátást fizesse meg polgára után a tanács. A biztosított polgára után! Rejtett adóztatás A társadalom — hiszen a település közösségének a pénze az, amiből fizetni kell — ilyen rejtett, újbóli megadóztatása hírére az ember nehezen tud hideg fejjel reagálni. Különösen, ha ismeri az önállónak a semmire kikiáltott tanácsok súlyos anyagi gondjait. Rájuk van bízva, gazdálkodjanak, csoportosítsák át a pénzt, ha a szociális célokra jutott összeg nem elég — halljuk a hivatalos választ. De honnan csoportosítsanak át? Szüntes- ség meg a könyvtárt, vagy ne fűtsenek az iskolákban? Netán zárják be az orvosi rendelőt? Mert hát az újabb teher nélkül is problémát okoz ezek fenntartása. Hogy mekkora terhet jelent, arról a törökbálinti vb-titkár, Csoki Edit izgatott hangja is meggyőzött. Elmondta, ha több igénylő nem lesz — márpedig romló gazdasági helyzetünkben erre aligha lehet számítani —, csak annyi méltányossági ellátottjuk marad, amennyi már van, akkor is évente több százezer forint megy rá. Csak aprópénz jut S mit tehetnek azoknak a falvaknak a tanácsai, ahol a jövedelemadók minimálisak, így csak aprópénz jut mindenre? Számítsák ki, hány igazolás kiadására futja! S a többi jelentkezővel mi legyen? Azokkal, akik közül sokan már most otthagyják a patikában a drágább gyógyszereket, s csak az olcsóbbakat szedik. Persze, így hamarosan arra sem lesz szükségük ... Már csak azt lenne jó tudni. végiggondolták-e mindezt azok, akik a rendeletet összeállították. Több kérdésünk nincs. Az oldalt írta és összeállította: Kádár Edit
