Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

PEST MEG YES •± XXXIV. ÉVFOLYAM, 44. SZÄM Ára: 5,30 forint 1990. FEBRUAR 21., SZERDA ÚtelzáróT Őrült a képviselőjelölt? Barta András neve sokak számára ismerősnek cseng Pest megyében, mert csalás és más vagyoni jellegű bűncse­lekmények miatt több büntető­eljárás folyt ellene. Holnap a börtönt is megjárt vállalkozó új oldaláról mutatkozik be, ez­úttal mint politikusjelölt. Bar­ta András képviselői karrier­jét ugyan veszélyezteti, hogy elmeállapota miatt bírósági végzés értelmében gondnokság alá helyezték. Küzd igazáért, és bejelentette, hogy ameny- nyiben nem nyilvánítják egészségesnek, február 21-én — azaz ma — a rendelkezésére álló munkagépekkel elzárja a 8-as főutat. Karrierjéről szóló cikkünket, valamint azt, hogy sikerült-e terve, lapunk csü­törtöki számában olvashatják. FÉLÚTON Ä MKBÍRLEVELEK VAS«-. Emelés - három tételben Kicsit sok ez egyszerre. így méltatlankodik ezekben a na­pokban sok ezer Pest megyei tanácsi bérlakásban élő állam­polgár, amikor kézhez kapja az ingatlankezelő vállalatok értesítését az új lakbérről, a víz- és csatornadíjról. Mert mi tagadás, az állami lakások­ban élőknek eddig ez utóbbi két tétel sem jelentkezett ki­adásként. Most azonban úgy módosul a képlet, hogy miköz­ben jelentősen emelkednek a lakbérek a komfortos, illetve összkomfortos otthonokban, az ingatlankezelő vállalatok kivo­nulnak onnan. Nem cserélik ki többé a lyukas WC-tartályo- kat, a tönkrement bojlereket, az elaggott szőnyegpadlót és a kivénhedt konyhaszekrényt — amelyért pedig évtizedek óta bútorhasználati díjat ragasz­tott a lakbérhez az ingatlan- kezelő. S most itt a víz- és csatornadíj is, amely csaknem olyan mértékű, mint a lak- béremelés. Budaörsön eddig egy 51 négyzetméteres összkomfortos lakótelepi lakás bére nyolc­száz forint körül volt. Ezután 1122 forint lesz. Ezt növeli a kilencvenkilenc forintos csa­torna- és a 104 forintos vízdíj. Függetlenül attól, hogy egy — a kádba bemászni is alig tudó — nyugdíjas vagy egy népes család lakja az ötvenegy négy­zetmétert. Az alacsony nyugdíjból élő idős emberek és a létminimum körüli összegből gazdálkodó családok lakbérkiegészítést kérhetnek a helyi tanácstól, és sokan — akik már kézhez kapták az értesítést a felemelt összegről — jelentkeztek is ezért. A Váci Városgazdálko­dási Vállalat ügyes adatlapot és nyomtatványt készített. Szerte a megyében számos ingatlankezelést végző költség­SiMfyeé hágó. Milyen a megye közhangulata? Aggasztó méreteket ölt az a társadalmi nyugtalanság, amely a márciusi parlamenti választásokat megelőzi. Országszerte egymást követik a sztrájkfelhívások, munkabeszüntetést ak­ciók, mert a szinte hetenkénti áremelkedések a társadalmi közhangulatot mélypontra süllyesztették, A napokban az ér­dekképviseleti szervek és mozgalmak képviselői tárgyaltak vezető politikusokkal a szociális problémák okozta társadalmi feszültségekről, a választási küzdelmekről és a békés átme­net esélyeiről. Nemcsak a nyugdíjasok, a kiskeresetűek, de a keresőképes munkavállalók körében is nöttön-nő az elkese­redettség, a mind szegényesebb megélhetési lehetőségek miatt. Naponta mérheti le a megye lakosságánál-e közhangulatát a Szakszervezetek Pest Megyei Társadalombiztosítási Taná­csának elnöke, Götzinger Ist­ván is. Elmondta, hogy a me­gyében 200 ezer nyugdíjas él. A megyei társadalombiztosítá­si tanácshoz havonta 600-700 segélykérő, vagy panaszos le­vél érkezik. Feladóinak megél­hetési körülményei, szociális helyzete már olyannyira rossz, hogy szükség van a mielőbbi hatékony segítésükre. Tejet, kenyeret, gyógyszert niahol- nap már a kiskeresetűek zöme képtelen beszerezni. Szüksé­gesnek látják a társadalombiz­tosítási tanács képviselői a családi pótlék, a reálbérek, a nyugdíjak emelését. Szükség- helyzetből szükséghelyzetbe váltani természetesen nem a legjobb megoldás, a szociális mélypontból kivezető utat össztársadalmi szinten illik és kell rendezni. Pest megyében is óriás lép­tékű a munkanélkküliek szá­Foc.or István, az Országgyűlés megbízott elnöke nyitotta meg kedden az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének kétnapos budapesti ülését. © Torlódás alakult ki a röszkei határátkelő­nek ahol hétfőn mintegy 150-200 szovjet személygépkocsi és autóbusz zsúfolódott össze. A jugoszláv határőrök ugyanis nem engedték be a hazánkból kilépő szovjet utasokat. © A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete tiltako­zik az ellen, hogy az oktatási törvény módosítását februári ülésén a leköszönő parlament tárgyalja meg. © A Kodály Kórusiskola vezetői nyílt levélben fordultak a miniszterelnök­höz az országos jelentőségű pedagógiai modellt képviselő in­tézmény érdekében. Az iskola kérését és elképzeléseit támo­gatja a Magyar Kulturális Kamara is. © Huszonöt fővárosi élelmiszer-ipari, kereskedelmi vállalat, tudományos egyesület és oktatási, kutatási intézmény részvételével megalakult a Bu­dapesti Agrárkamara. © Kedden megalakult a Magyar Rádiós Kamara, a műsorkészítők szakmai, érdekvédelmi szervezete, amelynek segítségével a rádiósok a politikai csatározásokban in­tézményesen érvényesíthetik a szakmai szempontokat és a hallgatók érdekeit. © Az SZDSZ és a Fidesz közös felhívása a demokratikus ellenzéket szólítja választási csatározásoktól mentes március 15-i ünneplésre, azokat, akikkel évekkel ez­előtt őrizetbe vétel és gumibot-fenyegetcs mellett is együtt ünnepeltek. © Megtartotta első ülését a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiuma. A tanácskozáson megállapították, a jogállamiság megteremtésében jelentős lépés volt a kollégium létrehozása, amit remélhetőleg hamarosan követ a közigazga­tási bíráskodás hatáskörének kiterjesztése is. ® Az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőség vizsgálata szerint célszerű lenne a magántermelőket és -kereskedőket támogatással ösz­tönözni a téli zöldség-, gyümölcstárolásra, mert annak elle­nére, hogy 100 millió forint támogatást nyújtott a kormányzat a nagytermelőknek és a kereskedelemnek, sokan visszaléptek a téli tárolástól. mának növekedése. Olyan nagyvállalatok kényszerülnek maholnap munkaerő-átcsopor­tosításra, illetve létszámcsök­kentésre, amelyek évtizedeken át biztos piaci pozícióban érez­hették magukat. Götzinger István szólt arról is, hogy a mai napig nincs egyértelműen tisztázva a munkaadókkal ki­alakított megállapodások és el­bocsátások rendszere, sajátsá­gos koreográfiája. Ennélfogva az esetleges sztrájkok, figyel­meztető munkabeszüntetési akciók sem lehetnek ered­ményesek. A megye egyik legjelentő­sebb iparvállalatánál, a Csepel Autógyárban a napokban ezer- hatszázan, a jövő héten pedig 3 ezer 700-an kényszerülnek távolmaradni a munkahelyük­től. Ennek oka ismert. Az Ika­rus szünetelteti az autóbusz­kiszállításokat a Szovjetunió­ba. Amíg nem tud fizetni az autógyáriaknak, s nem tudják rendezni a számlát partne­reikkel, áll a munka. Süki József, a Csepel Autó­gyár személyzeti főosztályá­nak vezetője kétségbeesett hangon szólt arról, hogy ha nem kap ismét zöld utat a szovjet piac, lehúzhatják a „re­dőnyt”. A munkások az első öt kieső munkanapion megkapják a teljes bérüket. A következő öt napot úgy számolják el ve­lük, mintha az évi rendes sza­badságuk terhére vették volna azt igénybe. Az ezt követő na­pokra már csak a fizetésük 80 százalékát kapják kézhez. Sorra érkeznek külső cégek­től a legjobb munkásokra igényt tartók. A kikérőlapok sajnos sok mindenről árulkod­nak. Leginkább arról, hogy a létbizonytalanság miatt mene­külnek a „süllyedő hajóról”. Gy. L. vetési üzem „koppintottá” le az ötletet, ezzel is segítve a bérlőket a hivatalos formasá­gok elindításában. Ennek ellenére a helyi ta­nácsok hatósági osztályain és a szociálpolitikai előadók kö­rében sok a bizonytalanság. Még hozzávetőlegesen sem tudják például, hogy hányán folyamodnak majd ilyen tá­mogatásért, hogy egyedi hatá­rozatokat kell hozni vala­mennyi ügyben, vagy valami­lyen séma alapján dolgozhat­nak? S ma még — amikor az új lakbérről értesítő . levelek zöme félúton van az ingatlan- kezelő és a bérlők között — azt sem tudják a tanácsok többségénél, hogy kell-e kör­nyezettanulmányt végezni a lakbérkiegészítést igénylőknél. Az viszont bizonyos, hogy mindazok, akik a jogszabály­ban előírt feltételeknek meg­felelnek, tehát szociális hely­zetük, jövedelmi viszonyaik miatt jogosultak lakbérkiegé­szítésre, megkapják azt. Más kérdés viszont, hogy az amúgy is túlterhelt szociálpolitikai előadók — a legtöbb tanácson mindössze egy-két munkatárs — képesek-e tartani a har­mincnapos ügyintézési határ­időt. Hiszen a rohamos élet­színvonalromlással, az elsza­badult árakkal egyenes arány­ban nő azoknak a száma, akik a szociálpolitika kenyerére fa­nyalodnak. i Ne az utcán vegyen osztrák lottót! ai (CIKKÜNK A 3. OLDALON) M. K. Egy pohár tej Tiszta ráfizetés Emlékszem, régen évekig nem változott egy-egy élel­miszer ára. Az olasz felvágot­tat például mindig 4,80-as sza­lámi néven kértem a közért­ben, és az eladók pontosan tudták, mire gondolok. Ma az ilyesmivel már kísérletezni is kár, az árak rég megváltoz­nak, mikorra megjegyezzük őket. Az egészséges táplálkozásra biztató propaganda ellenére épp az ehhez szükséges élel­miszer ára nő a leggyorsab­ban. Vegyük például a tejet és a tejfölt! Kozma István, a Dabastej Kft. ügyvezető igaz­gatójának tájékoztatása sze­rint az utóbbi öt évben az árak a következőképpen vál­toztak : Egy liter, 2,8 százalékos zsírtartalmú tej 1985-ben 7 fo­rint 60 fillérbe került, 2 dl tej­föl pedig 7 forintba. A követ­kező két évben e két termék ára nem nőtt, 1988. január el­sejétől azonban egy liter tejért már 9,20 forintot, egy doboz tejfölért 8,90-et kellett fizet­nünk. A tej árát 21, a tejfölét 27 százalékkal emelték. A következő árváltozást már nem úsztuk meg ilyen olcsón. 1989. január 9-étől 12,90-be került a tej, és 13 forintba a tejföl. Ez 40, illetve 46 száza­lékos áremelést jelentett. Ránk köszöntött az idei esz­tendő, amikor is egy liter te­Tokolon polgárt repülőtér lehelne Horn Gyufa előadása' Hazánk a NATO valamelyik politikai szervezetében? 1 ’ miniszter a Magyar Politika- tudományi Társaság tegnapi vitaülésén. Az Üjrakezdődik-e az európai történelem? című rendezvényen Jeszenszky Gé­za, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem do­cense az MDF, és Szabó Mik­lós, az MTA Történettudomá­nyi Intézetének tudományos munkatársa, az SZDSZ szak­értője is előadást tartott. A magyar külügyminiszter azt a véleményét fejtette ki, hogy a. Varsói Szerződés és a NATO egyoldalú feloszlatá­sa illúzió. Hangoztatta: a nem távoli jövőben elképzelhető­nek tartja az európai kollek­tív biztonsági, rendszer ki­alakítását. Horn Gyula emlé­keztetett arra, hogy hazánk­nak már 1987 óta kapcsolata van az Észak-atlanti Közgyű­léssel. Magyarország — han­goztatta Horn Gyula — szoro­sabb együttműködést létesít­het a NATO valamelyik poli­tikai szervezetével, s ez a kö­vetkező állomás lehet. Nyitó előadásában Horn Gyula egyébként 1985 tava­szát, Mihail Gorbacsov hata­lomra kerülését nevezte az európai történelem forduló­pontjának, mivel az után az időpont után a Szovjetunió már nem avatkozott bele a kelet-európai országok bel- ügyeibe. A külügyminiszter úgy. véle­kedett, hogy Kelet-Európa helyzete azért maradt válto­zatlanul instabil, mert a tér­ségben hiányoznak a demok­ratikus hagyományok, s a po­litikai változásokat a központi tervutasításos gazdaságból a piacgazdaságba való átmenet­tel egyidejűleg kell végrehaj­tani. Márpedig erre mind ez ideig nem volt példa. Nyugat-Európának éppúgy létérdeke a kelet-európai or­szágokkal való együttműködés, mint azok Nyugattal fenntar­tott kapcsolatainak fejlesztése, hiszen ha tovább nőne a két térség közötti szakadék, az fenyegetné a nyugati demok­ráciákat is. Nem elhanyagol­ható tényező a környezeti ár­talmaktól való félelem sem. Horn Gyula szerint az egy­séges Európába úgy lehet el­jutni, ha további teret nyer az összeurópai gondolkodás, bővül a helsinki elvek köre, és a korábbi ajánlások kötele­zettségekké válnak. jet 18 forint 20 fillérért, egy doboz tejfölt pedig 18,40-ért kapunk meg a közértekben, tehát az áremelés az idén 41 százalékos volt. S hogy mit lehet még ehhez hozzáfűzni? Meghallgathat­nánk szakemberek hosszas közgazdasági fejtegetéseit. El­mélkedhetnénk arról, hogy még mindig van-e — és miért — állami támogatás a tejter­mékeken, esetleg elintézhet­nénk az egészet azzal, hogy nálunk nem az árak magasak, hanem a fizetések alacsonyak. Sőt, talán még vigaszt is nyújt­hatnák azzal, hogy most még nem is olyan szörnyű a hely­zet, jövőre még rosszabb lesz. Ehelyett nézzünk néhány konkrét példát. Egy négytagú család elfogyaszt egy nap mi­nimum két liter tejet, tíz de­ka vajat, és hosszú ideig a sajtról, a tejfölről, a túróról is azt hittük, hogy nélkülöz­hetetlen része életünknek. Má­ra a pénztárcáink bebizonyí­tották, hogy tévedtünk. Ha egy családanya férjének és két gyermekének nap mint nap venne a tejtermékekből, ak­kor naponta legalább 2-300 forintot költené, az havonta 6000-9000 forint, egy munkás havi fizetése. A tehén akár 500 liter tejet is ad havonta, 18,40-nel számolva az 9200 fo­rint. Jobban „keres”, mintegy munkás. ■— kés (CIKKÜNK A 3. OLDALON) Egyáltalán nem tartom el­képzelhetetlennek, hogy Ma­gyarország a NATO politikai szervezeteinek tagja legyen — mondotta Horn Gyula külügy­Szűrös Mátyás fogadta az MSZP képviselőit Szűrös Mátyás, a köztársa­ság ideiglenes elnöke kedden a Parlamentben fogadta Nyers Rezsőt, a Magyar Szocialista Párt elnökét és Hámori Csa­bát. a párt országos elnöksé­gének tagját. A találkozón a békés átmenet időszerű kér­déseiről és a pártok újabb találkozójának előkészületei­ről volt szó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents