Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-20 / 43. szám
1990. FEBRUÁR 20., KEDD ^£Mao 5 A képmseié eikmsúsoit Magányos harcosnak érezte magit Salamoni döntés SzigetszeRtmiklósoir A sárga ház a művelődésé, de... 0 Egy eszter.defe bizony egyetlen szigetszentmlklósi tanács- S tag sein hitt volna annak, aki akkor azt állít ja, hogy sok gond- S ja. sőt kiadása lesz a tanácsnak a pártberuházásban épülő \ székházzal kapcsolatban. Hiszen amikor 1838 őszén megindult 1 az építkezés, a legnagyobb aggály az volt, hogy valóban az S MSZMP állja-e a beruházás költségeit. Nos, állta, amíg tudta. § Am a pártvagyon zárolása új helyzetet teremtett. S míg más- ^ hol a pártbizoltsági székhazak egyszerű átírással szálltak a be- ^ lyi tanácsokra, a szigetszentmiklósi beruházás körül vita tá- ^ inad:. Lévén ez nem kész ingatlan, hanem félkész beruházás. S A város vezetőinek már az is kemény csatájába, hosszú tár- K gyalásába került, hogy a színe után — meglehetősen szeren- v csétlenül — sárga háznak keresztelt épületet töröljék a licitá- ^ lássál eladásra ajánlott ingatlanok listájáról. Dr. Juhár János körzeti orvos, Szentendre és Pomáz országgyűlési képviselője a közelmúltban beszámolt az elmúlt öt évben végzett munkájáról, s elbúcsúzott választóitól. A nagy tiszteletnek örvendő orvos politikus egyebek mellett elmondta, hogy a Grósz-féle stabilizációs programot annak idején a Parlament nagy lelkesedéssel fogadta el. Később derült ki, hogy a gazdaság és társadalom részegységeinek cseréje nem hozhat eredményt, teljes megújulásra van szükség. Ám akkor dr. Juhár János is úgy érezte, hogy a Grósz-program esélyt ad a kibontakozásra, s mellette szavazott. A most távozó Parlament munkáját az adott lehetőségek figyelem- bevétele mellett eredményesnek minősítette. Emlékeztetett rá, hogy elfogadták a társasági, gyülekezési és egyesülési törvényt. Szokásossá vált, hogy a döntések előtt társadalmi vitára bocsátották a témákat. Dr. Juhár János szembesítette magát a programjával is. Ügy vélte, nagyjából ragaszkodni tudott az elképzeléseihez. Az Országgyűlés egészségügyi, szociális bizottságában dolgozva a népesség egészségügyi romlását igyekezett megakadályozni. Az egészségvédelmi program megszületett, de az erősödő gazdasági és társadalmi gondok miatt eredménytelen maradt. Természetesen nem meghatározó egy képviselő munkájának eredményessége szempontjából, hogy milyen gyakran emelkedik szólásra az üléseken, az egyszerű választó azonban hajlamos ez alapján ítélni. Szentendre és Pomáz képviselője egyik beszédében azt fejtegette, hogy a turizmusból semmi haszna nincs a Dunakanyar lakosságának, tanácsainak. A hozzászólása visszhang nélkül maradt, a probléma él, a feszültség nagyobb, mint valaha. A képviselő nem ért egyet azzal, Nem szociális otthon, hanem kedves, kis különálló bungalókkal beépült telep, ahol lenne ugyan egy központi épület társalgónak, illetve a személyzet elhelyezésére, de ahol az idős házaspárok tulajdonképpen önállóan, mindenkitől függetlenül élhetnének. Ahol kis kert is tartozna a házakhoz, hogy — aki még bírja — művelhesse a földet. Két évig húzódott Hamar kiderült, hogy adakozni nem is olyan egyszerű. Mária néni ugyanis látni szerette volna, hogy a délegyházi 2-es számú bányató partján lévő hatalmas telkét hogyan parcelláztatja majd fel a tanács. Ez előtt szerződést sem akart aláírni. Enélkül azonban a hivatal nem rendelhette meg a telekosztási tervet.Csaknem két évbe került, hogy a kormány a megoldást az önkormányzatra hárítja. Az adózásról szólva pedig azt mondta, hogy a mértékével most sem ért. egyet, a teljesítmény-visszatartó hatását nem vitatja. Dr. Juhár János az ötéves parlamenti munkájában felemelte a szavát a nők, a pedagógusok túlterhelése, a riasztópisztolyok behozatala ellen, a központi igazgatás és a honvédelem költségeinek radikális csökkentése mellett. Bírálta a kormány törekvését, mely szerint folyton a kiadásokat próbálja csökkenteni a nemzeti jövedelemtermelés növelése helyett. A képviselő öt év alatt 25 fogadóórát tartott. (Az elődje kettőt.) Sokszor tudott segíteni az emberek bajain, ő javasolta először a szentendrei pártház hasznosítását. Abban, hogy Szentendrén kibővült, Pomázon megkezdődött a gázszolgáltatás, a képviselőnek döntő érdemei vannak. Szerepet játszott abban is, hogy Szentendrén a Dobozi utcában a napokban megnyíllik az új ABC. A gyűlésen többen megkérdezték dr. Juhár Jánostól, hogy miért nem indul újra jelöltként? A válasza az volt, hogy hivatásos képviselőként az orvosi munkáját nem tudná végezni, Szentendre és Pomáz megérdemli, hogy főhivatású képviselője legyen, az utóbbi település pedig azt, hogy teljes állátsú körorvos gyógyítsa a lakosságot. Arra a kérdésre, hogy eredményesnek ítéli-e az ötéves munkáját, elmondta: annak idején spontán jelöltként választották meg, nem állt mögötte az MSZMP és a HNF apparátusa. Nem támogatta szakértői stáb, egyedül készült fel a hozzászólásaira. Kicsit magányos harcosnak érezte magát, ám ez tetszett is neki. Dr. Juhár János természetesen még részt vesz a Parlament márciusi ülésén, de elhatározása végleges: visszavonul a képviselőségtől. Vicsotka Mihály míg minden akadály elhárult a megegyezés útjából, és Mária néni aláírta a szerződést. A szép fekvésű ingatlanon negyvenkét darab, egyenként száz négyzetméter körüli parcellát lehet kialakítani. A telkekhez sóderes utat és elektromos hálózatot építtet a tanács. E munka költsége csökkenti majd a nyugdíjasotthonra fordítható összeget, ám feltétlenül érdemes invesztálni a közművesítésre, hiszen ez jelentősen növeli az ingatlanok értékét. — Természetesen a négyszögölárakat későbbi időpontban határozza meg a testület — mondja Kucsera Benő, a Dunavarsányi Közös Tanács elnöke —, de nagyjából három-négyezer forint körül lesz, attól függően, milyen távol van a telek a víztől. Számításaink szerint a költségek kifizetése után a tőke maradA decemberi tanácsülés döntött arról, hogy az épületet meg kell szerezni. A tanács- tagság felhatalmazta az elnököt, hogy erről tárgyaljon az illetékesekkel. A legutóbbi ülésen pedig arról döntöttek a városatyák, hogy milyen célra hasznosítsák a befejezés előtt álló létesítményt. Kz utolsó pecsét Furcsa helyzet állt elő, a tanácstagoknak ugyanis úgy kellett határozniuk minderről. hogy az utolsó pecsét még nem került rá az okmányra, amely végleg igazolná, az épület valóban a tanácsé. Ugyanis az áment márciusban mondja ki a Minisztertanács. Az idő azonban sürgetett, a kivitelező haladni akar és minél előbb befejezni a munkát. Ezért a tanács napirendjére tűzte annak eldöntését, egészségügyi intézmény avagy művelődési legyen a sárga házban. Tóth Dezső, a Pestterv építésze több variációs lehetőséget is kidolgozott. Az egyik szerint a körzeti felnőtt- és gyermek-alapellátás, valamint a szakorvosi munkahelyek kerülhetnének az épületbe, az alagsorban a fizikoterápiás, a tetőtérben szociális helyiség és étterem Jehetne. A színháztermet egy födémszint beépítésével röntgenosztályként hasznosíthatnák. Egy másik változat szerint emelt szintű alapellátás céljára lehetne hasznosítani a házat. Ebben az esetben a körzeti orvosok, gyermekgyógyászok és fogorvosok, valamint kis laboratórium kerülhetne ide. A tetőtér ez esetben már csak nehezen kihasználható. A nagyteremre pedig egyáltalán nem lenne szükség. Ez megmaradna, s hogy használni is lehesványa mintegy tízmillió forint lesz. Ebből épülhet meg a Mária néni által felajánlott, gyönyörű, Petőfi utcai telken a nyugdíjasotthon. Persze csak olyan ütemben tudja kiadni a tervezésre, terület-előkészítésre és építésre a pénzt a tanács, amilyen ütemben elkelnek az üdülőtelkek. Kuratórium vigyázza — Mi a biztosíték arra, hogy a tanács minden innen befolyt forintot a Szilágyi néni által megálmodott otthon megvalósítására költ? — A tőke fölött egy kuratórium rendelkezik. Tagjai olyan emberek, akikben Mária néni megbízik. Csak az ő aláírásukkal lehet számlákat kifizetni, tehát a tanács a kuratórium tagjainak beleegyezése nélkül nem nyúlhat a tőkéhez. Mária néni álma tehát megvalósulhat. Igaz, nem túl gyorsan, s nyilván nem serkenti a folyamatot, hogy az önkormányzati törvény elfogadása után a három község — Dunavarsány, Délegyháza és Majosháza — élni kíván majd a felkínált önállósággal. Persze ha egyszer elkészül az új típusú nyugdfjasotthon, nyilván nemcsak délegyházi, hanem varsányi, esetleg majo- si idősek is élnek majd a felkínált lehetőséggel. Hiszen sen közművelődési célokra, toldaléképületet kellene a házhoz ragasztani. Lényegesen egyszerűbb volna a létesítményt művelődési célra hasznosítani. Ebben az esetben a föidszinten minimális átalakítással egy tizennyolcezer kötetes felnőtt- és egy hatezer kötetes gyermek- könyvtár, szakköri szobák és irodák kaphatnának helyet. A színháztermet eredeti rendeltetésének megfelelően lehetne hasznosítani. Az emeleti helyiségeket, valamint a tetőteret vállalkozásban üzemeltethetnék, vagyis bevételt hozó rendezvényeket szerveznének itt, például nyelvtanfolyamokat, a többi irodát pedig alkalmasint bérbe lehet adni vállalkozóknak. Letették a garast A szakorvosi rendelővé alakítás ötven-hatvan millióba kerülne, az emelt szintű körzeti orvosi ellátást 20-25 millióból lehetne megoldani, míg a művelődési célú átalakítás négy-öt millióba kerülne. A kivitelezővel az MSZMP annak idején fix áras szerződést kötött, ám amennyiben nagyobb tervmódosításra kerül sor, az építőnek módja van szerződést módosíttatni s számára kedvezőbb feltételeket diktálni. Az már az így veszíthető milliókhoz képest elenyésző veszteség lenne, hogy mit csinálnának a százötven zsöllyeszékkel, amelyet a gyártó már rég elkészített, és potom ötvenezer forintért raktároz. Azoknak az olvasóinknak, akik nem Szigetszentmiklóson élnek, a fentiek alapján teljesen egyértelmű a választás: művelődési célra kell használni az épületet, mert ez igényli Szilágyi Istvánná elgondolása sok mindenben találkozik azok elképzeléseivel, akik napjainkban azon gondolkodnak, vajon milyen legyen a jövő öregjeinek szociális ellátása. Nyilvánvaló, hogy ami jó volt a zsellérsorban felnőtt, majd a szocialista mezőgazdaságot megteremtett, s később annak nem túl vastag kenyerén élő időseknek, az nem felel meg a komforthoz szokott, ma még aktív középkorúaknak, a holnapután öregjeinek. Amit Mária néni elképzelt, az a gondoskodási forma nyílván jobban megfelel majd nekik, mint a mai megoldás, ahol közös fedél alatt zajlik az élet és a pihenés. Happy end, mondhatnánk erre, de sajnos, ez nem lenne igaz. Mert bár a terv sínen van, az adakozót ma is sokan bolondnak tartják. Tény, Mária néni nem hétköznapi jelenség. Haja színét senki sem ismeri, télen-nyáron két kendővel 'köti be a fejét. Kutya falka kíséri Az utcán — alhol kisebb kutyafalka kíséri — ugyanolyan ruhában jár, amilyenben egész életében a földet művelte. És nem barátkozó. De akivel beszél, az sok bölcsességet hallhat tőle. Olvasott, gondolkodó ember, akinek mindenről van véleménye. Két év alatt nagyot fordult a világ, akkorát azonban mégsem, hogy gúnyos megjegyzések, sandaságok helyett tisztelet jusson a közcélokra milliókat áldozónak. S még any- nyira sem fordult, hogy egyáltalán elfogadjuk, toleráljuk a másságot. Móza Katalin a legkevesebb átalakítást, a könnyűszerkezetes építési mód, a keskeny folyosók nem teszik igazán alkalmassá — még a sokmilliós átalakítás után sem — a házat az egészségügyi hasznosításra. Am tudni kell; amellett, hogy nincs művelődési háza és könyvtára a városnak, cudar körülmények között dolgoznak az orvosok is. Nem csoda, hogy néhány nap alatt kétezer-ötszáz aláírást gyűjtöttek össze az egészségügyiek az ez irányú hasznosítás érdekében. A betegek tehát letették a garast. Kecske és káposzta Az egészségügyet támogatták a tanácstagok is, hangsúlyozva, milyen fontos lenne végre emberibb körülmények között tudni a gyógyító, megelőző munkát. Ugyanakkor a pénzügyi érveket sem hagyhatták figyelmen kívül. Ráadásul azok után, hogy az építész készített egy negyedik tanulmánytervet : eszerint egy új emelt szintű ellátást nyújtó körzeti orvosi rendelő alig kerülne többe, mint az átalakítás. Salamoni döntés született: a ház a közművelődésé legyen. A tanács ugyanakkor utasította az apparátust, hogy kezdje meg egy új, emelt szintű ellátást nyújtó központi körzeti orvosi rendelő építésének előkészítését. M. K. A lapunkban február 5-én Házkutatás pingponglabdáért címmel megjelent cikkre reagálva a Budaörsi Rendőrkapitányság az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünkhöz: „1990. január 12-én a Budakeszii II. Sz. Általános Iskola igazgatója ismeretlen tettes ellen tett feljelentésé, aiki január 3-ára a tornatermi szertárablak ikifeszítésének módszerével behatolt és onnan kb. 20 ezer forint értékben különböző sporteszközöket tulajdonított el. A nyomozás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény elkövetésével a cikkben szereplő gyermek-, illetve fiatalkorúak alaposan gyanúsít- hatóak voltak. Utalva a cikk címére „Házkutatás pingponglabdáért”, meg kívánjuk jegyezni, a házkutatásnak akkor van helye, ha alaposan feltehető, hogy az a bűncselekmény elkövetőjének kézrekerítésére, a bűncselekmény nyomainak felderítésére vagy tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet. Ez utóbbit eredményezte a pingponglabdák lefoglalása. Ilyen értelemben a fejenként okozott kárérték a házkutatás szempontjából nem releváns. Az egyébként szabálysértési értéket az elkövetés módja, jelen esetben az ablakkifeszités vagy az ablakon bemászás minősíti bűncselekménnyé, annak vétség! alakzatává. Miután a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalkorú és gyermekkorú személyek kiléte ismertté vált, kihallgatásuk, illetve meghallgatásuk párhuzamosan — egyidőben — megkezdődött, szigorúan betartva azt a szabályt, hogy azon a törvényes képviselő jelen legyen. Valamennyi fiatalkorú gyanúsított kihallgatásán, illetve gyermekkorú meghallgatásán a szülő, annak akadályoztatása esetén Tóthné Radnai Zsuzsanna gyámügyi előadó vett részt. A kihallgatások,, illetve meghallgatások időpontja egy esetben valóban a késő esti Monoron bizonyára a telepi gyerekek várják a legjobban, hogy a Jászai Mari téren elkészüljön az új általános iskola. Nekik még minden reggel át kell kelniük a sorompón, hogy elérjék úti céljukat. Az épülő iskolában télen is dolgoznak az építők, most éppen a leendő zsibongóban a belső fűtésszerelést végzik a szakemberek. (Vimola Károly felvétele) órákba húzódott eí. Ez egyrészt a folyamatosságból, másrészt nyomozás tech ni kai érdekből adódott. A cikkben a rendőr- hatóság eljárásában kifogásoltak egyértelműen tisztáz- hatóak lettek volna, amennyiben az újságíró az érintett rendőr-főkapitányságot megkeresi.”. •Ár Az írásban szereplő szülők nem hibáztatták a rendőrséget, erre utal az egyik szülő azon mondata : „véleményünk szerint emberi jogainkat sértették meg, és ezért a meghurcoltatásért az iskola a felelős”. Emiatt döntöttem úgy, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban a válaszért nem a rendőr- kapitányságot, hanem az iskola- vezetést keresem fel. A rendőrhatóság eljárását a* érintettek tehát nem kifogásolták, mivel az jogszerű volt. Biatorbá- gyon a rendőrök az írott törvényeknek megfelelően jártak el. Egy megjegyzésem azonban lenne az esettel kapcsolatosan. A hatóságok feladata, hogy a büntető eljárás során megállapítsák a terhelő, mentő, súlyosbító és enyhítő körülményeket, azonban a személyi szabadságot és az állampolgári jogokat minden esetben tiszteletben kell tartani! Különösen indokolt ez gyermekek esetében, akiknek büntethetőségét egyébként a BTK 22. paragrafusa kizárja. Az eljáró hatóságoknak tehát véleményem szerint kerülnie kell minden olyan felesleges cselekményt, amely a nem büntethető gyermekek személyiségfejlődését megzavarja. Mindezek figyelembevételével a hatóság eljárása csak akkor lehetett volna kifogástalan, ha arra szülők jelenlétében, a nappali órákban, nyugodt körülmények között — otthon, vagy az iskolában — és lehetőleg nem a rendőrségen, pláne éjszaka került volna sor. Jogszerűen jártak el akkor is, amikor a kihallgatást a tanács gyámügyi előadójának jelenlétében folytatták le. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a gyámügyi előadó jelenléte megvigasztalta volna a riadt gyermekeket, vagy megnyugtatta volna azokat a szülőket, akiknek csemetéit a rendőrök az iskolából vitték el. Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy örültem volna, ha a rendőrség levelében egyúttal arra a kérdésemre is válaszol, amelyre Geng Mária iskolaigazgató-helyettes nem tudott. Vagyis, hogy miként vált ismertté „a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalkorú és gyermekkorú személyek kiléte”. Annál is inkább, mert lehet, hogy elkerülte figyelmüket, ám a cikket többek között ennek kiderítésére írtam. Annak is örültem volna, ha a rendőrség levelében a valódi tettesek kézrekerítéséről is be tudott volna számolni. Szegő Krisztina Bolondnak tartják az adakozót Elfogadni a másságot Két éve találkoztam Délegyházán Mária nénivel. Az akkor hetvennegyedik évében járó asszony — Szilágyi Istvánná — arról panaszkodott, hogy bolondnak tartja a falu. Mert hatalmas üdülőterületi ingatlanát nem saját gazdagodása érdekében adja el, hanem a fejébe vette: átadja parcellázásra a tanácsnak, hogy azután a befolyt milliókból azon a telken, amit ugyancsak maga ajánlott fel, olyan nyugdíjasotthon épüljön, amilyet ő elképzelt. Hozzászólás cikkünkh öz De a gyámügyes ott volt Zsibongó
