Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

PE S i Mia y Ei XXXIV. ÉVFOLYAM, 4L SZÄM ra: 7,20 forint FEBRUAR 17., SZOMBAT Vezetékeket szaggatott a szél Áramkimaradás, „meztelen" tetők Viharos, helyenként orkán- szerűen szeles éjszaka virradt pénteken hajnalra az or­szágra. Budapesten és körze­tében, így az agglomerációban is általában 95-100, időnként pedig 110 kilométeres sebessé­get is meghaladó szél söpört végig a városon, főleg a bu­dai kerületekben. A főváros környékén cső le­nem 20 község maradt áram nélkül átmenetileg, 1-2 órán át, amíg az Elektromos Mű­vek éjszaka berendelt szerelői a 22 ezer volt feszültségű lég­vezeték-hálózatot végigjárva ki nem javították a sérülése­ket, az elszakadt vezetékeket, a megrongálódott szigetelőket. Így Budapesttől délre Alsóné- medi, Bugyi, Dobos, Délegy­háza, Ecset, Kiskunhalas, Maglód, Péteri községek, Bu­dától északra Csobánka., Pi­lisvörösvár. Solymár, Szent­endre és Üröm, Pesttől észak­ra Dunakeszi, Vác körzetében pedig Kösd, Penc, és Rád község maradt átmeneti­leg áram nélkül. A szerelők a délelőtti órákra minden tele­pülésen helyreállították az áramszolgáltatást, bár lehet­séges, hogy néhány épület az elszakadt bekötővezeték miatt még nem kapott áramot. A meteorológiai jelzések szerint a viharos erejű szél fokozatosan mérséklődik. A szél ereje csak pénteken hajnalban mérséklődött. A legerősebb — 151 kilométer óránkénti sebességű — szél­lökést Sopronban mérték; a vidéken sok épület megrongá­lódott. Számos helyen szakad­tak el a kisfeszültségű veze­tékek; ezeknek pénteken csu­pán a feltérképezéséhez tud­tak hozzákezdeni. Győr kör­nyékén, Szigetközben voltak olyan falvak, ahol csütörtöktől péntekre virradó éjszaka több órán át nem volt villany. Zavarok voltak az áramellá­tásban a megyeszékhelyén is: a helyreállítást az is zavar­ta, hogy több helyütt kidőltek az oszlopok. A tűzoltók Győr-Sopron megyében húsz helyre vonul­tak ki, hogy eltávolítsák a ki­dőlt fákat, megrongált és ve­szélyessé vált tetőket Az OKISZ kongresszusa Az ipari szövetkezetek filO küldöttje pénteken, az Építők székházában megkezdte X kongresszusát. Köveskúti La­jos, az OKISZ elnöke hang­súlyozta: a jövőben is elsősor­ban arra törekednek, hogy senki se avatkozhasson be a szövetkezetek gazdálkodásába, biztosítva legyen teljes körű önkormányzatuk. A tulajdon- viszonyok értelmezésével együtt nevesíteni szükséges a szövetkezeti vagyont, az ön- kormányzatok döntése pedig legyen meghatározó abban, hogy a vagyont miként és kik között osztják fel. A kongresszuson külön na­pirend keretében foglalkoznak a küldöttek a közös vagyon kérdésével, megvitatják az új alapszabály-tervezet különféle változatait, s állásfoglalást fo­gadnak el a szövetkezeti gaz­dálkodás fejlődésének főbb irányairól, feladatairól. Nyers Rezső a nyomdászoknál Senki se maradjon távol a szavazástól A munkásság, a dolgozók széles rétegeinek érdeke azt diktálja,‘hogy senki se marad­jon távol a szavazástól. Egye­bek között erről beszélt Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének székházában pénteken tartott aktíván. Az MSZP elnöke — akit, mint egykori nyomdászt, a résztvevők kollégaként üdvö­zöltek — hangsúlyozta: nem a választási propaganda szán­dékával érkezett, kérdésekre válaszolva azonban óhatatla­nul előtérbe kerültek a párt stratégiai, taktikai elképzelé­sei. Nyers Rezső az ország helyzetéről szélesebb kitekin­tést adva leszögezte: Magyar- ország válságos gazdasági helyzetben van, igaz, szép jö­vőt ígérő politikai folyamat részese. A legfontosabb fel­adat most a demokrácia lehető legteljesebb körű megvalósí­tása a gazdaság felemelkedé­sével párhuzamosan. Vélemé­nye szerint a pártok felelős vezetői, amikor demokráciáról beszélnek, azt komolyan gon­dolják, ám tagadhatatlan, hogy van egy szélsőséges haj­lamú réteg egyes pártokon be­lül is. A békés átmenet kérdéseit taglalva, Nyers Rezső fontos­nak tartotta a közigazgatás és a közrend védelmét, amelyben közös a felelőssége a politikai tényezőknek. Külföldi politi­kusokkal folytatott eszmecse­réire hivatkozva közölte: Ma­gyarország a kelet-közép- európai országok közül még mindig a jobbak közé tartozik, bár előnyünk fogy, ez tagad­hatatlan. A párt választási eredményeit 10—25 százalé­kosra jósolta, a legutóbbi köz­véleménykutatási adatok sze­rint jelenleg 2(1—25 százalék­nál tart az MSZP. Nyers Re­zső meggyőződése: a ma még hallgatag többség baloldali érzelmű, s ekként fog szavaz­ni. Kifejezte reményét, hogy a nyomdászság a hagyomá­nyos tradíciót követi: a de­mokratikus szocializmus, a munkásszolidaritás mellett te­szi le voksát. Szólt arról is, hogy a párt nem kíván min­denáron részt venni a kor­mányzati munkában, szerinte az ország érdeke azonban azt diktálja, hogy a viszonylag széles körű koalícióban — amelyhez négy-öt párt kell — az MSZP is helyet kapjon. A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSÉ Semmis ítéletek A kormány pénteki ülésén a többi között áttekintette azt a törvényjavaslatot, amely az 1045. és 1963. között született törvénysértő ítéletek semmis­sé nyilvánításáról intézkedik. Bajnok Zsolt szóvivő a terve­zet kapcsán elmondta, hogy az érintett időszakban több száz­ezer ember ellen születtek tör­vénysértő ítéletek, állambiz­tonság elleni, árdrágító és közellátás elleni bűncselek­mények, úgynevezett tervbűn­cselekmények. illetve a tulaj­dont károsító bűncselekmé­nyek vádjával. Bár a kormány a törvénysértésekért megkö­veti a magyar népet — min­denekelőtt azokat, akikkel szemben az igazságtalanságo­kat elkövették —, az érintett emberek igen széles köre miatt legjobb esetben is csak „kárenyhítést”, illetve politi­kai, erkölcsi rehabilitációt tud nyújtani. A törvénytervezetei a kormány a Parlament elé terjeszti. A kormány foglalkozott a márciusi választások előkészí­tésével, és értékelte a válasz­tási küzdelem néhány politi­kai vonatkozását is. A Minisztertanács megálla­pította: nem alaptalan az az aggodalom, hogy a közéletben egyre szaporodó antidemokra­tikus jelenségek komolyan ve­szélyeztetik a választási előké­születek tisztaságát, és magát a választásokat is. Ezzel kap­csolatban a kormány határo­zottan elítéli a Leninváros­ban történteket. Az ügyből a leghatározottabban le kell von­ni a szükséges következtetése­ket mind a politikai pártok­nak, mind a kormányzatnak. Ha ehhez hasonló események előfordulnak, az alapjaiban veszélyezteti a demokratikus átalakulást — hangoztatta a kormány álláspontját tolmá­csolva Bajnok Zsolt. Némsth Miklós válasza Budaörsre Nem a térség lakosai Budaörs Városi Tanácsának megbízott elnöke, Alt Jánosné a közelmúltban levelet inté­zett Németh Miklós kormány­főhöz, amelyben tiltakozik a hajléktalanok részére Budaörs határában, katonai barakkok­ban berendezett menhely léte­sítése ellen. Aggodalmának adott hangot, hogy a 400 em­bernek otthont adó menhely közelsége veszélyezteli a tele­pülés lakosságának nyugalmát és a közbiztonságot. Németh Miklós válaszolt a tiltakozásra s egyebek között a következőket írta: a kérdé­ses ingatlan mind Törökbá­linttól, mind Budaörstől s Bu­dakeszitől is csaknem három kilométerre fekszik, tehát aligha lehet szó a helybeli la­kosság nyugalmának háborga­tásáról. A munkaképes hajlék­talanok közül egyébként 160 eljár dolgozni, másik 60 lakó pedig már véglegesen elköltö­zött munkásszállásra. A mun­kaképtelen, megromlott egész­ségű embereket folyamatosan szociális, illetve egészségügyi intézményekben helyezik el. A visszamaradó hajléktala­nok Nagy Bandó András tevé­keny és áldozatkész közremű­ködésével önkormányzatba tö­mörültek, maguk oldják meg a rendfenntartást, a takarí­tást, a főzést, a telep őrzését; a hiteles rendőri információk szerint eddig nem volt semmi­féle rendbontás, összetűzés a helyi lakossággal. Az elhe­lyezés ideiglenességéből követ­kezően egyértelmű, hogy az itt elszállásolt emberek továbbra is hajléktalannak minősülnek, tehát nem lettek az adott tér­ség lakosai. Állandó szociális és egészségügyi ellátásukat to­vábbra is a Fővárosi Tanács oldja meg. A miniszterelnök felhívta a megbízott tanácselnököt, hogy a fejleményekről tájékoztassa a térség lakosságát. A pontos és hiteles információk alap­ján az esetenként tapasztalha­tó türelmetlenség helyett re­mélhetően az olyan típusú megértés cs segítőkészség jel­lemzi majd az emberi kapcso­latokat, mint amelyről ez ügyben az egyházi szeretet­szolgálatok mellett a Fővárosi Tanács, a Belügyminisztérium, a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság és a Honvédelmi Mi­nisztérium dolgozói tettek ta­núbizonyságot. 320 szervezetben 15 ezer szabaddemokrata Nyerni szeretnének A Szabad Demokraták Szö­vetsége gazdasági programjá­nak középpontjában az inflá­ció megfékezése áll. Ameny- nyiben kormányzó párttá vál­nak, céljuk az lesz, hogy az Kitartottak vallásuk mellett (akkunk a 4. oldalon) idén már ne növekedjék az inflációs ráta, az elkövetkező években pedig a fokozatos csökkentést tartják szükséges­nek — mondta Kis János ügy­vivő az SZDSZ pénteki sajtó- tájékoztatóján a Kossuth Klub­ban, ahol a szabaddemokraták Van kiút című gazdasági fel­emelkedési programját ismer­tették. Kérdésekre válaszolva a szabaddemokraták képviselői elmondták: nem folytatnak kormánykoalíciós tárgyaláso­kat az MDF-fel. Az SZDSZ szeretné megnyerni a válasz­tásokat, ugyanakkor, ha ké­nyelmes többséget nem sikerül elérni, elvi alapon nem zár­kóznak el az esetleges MDF— SZDSZ koalíciótól. A sajtóértekezleten bejelen­tették: a Szabad Demokraták Szövetségének immár 320 szer­vezete és 15 ezer tagja van. Százhalombatta kontra Pénzügyminisztérium Ki fizet a tiszta levegőért? Valami van a levegőben Százhalombattán. Sőt, valamik vannak. Egészen pontosan kén-dioxid, nitrogénoxid, ko­rom. xilol, vanádium, benzol, nikkel, toluol. Ráadásul, mint azt a városi és megyei egész­ségügyi szervek a mérések alapján megállapították, a ha­tártérték körüli vagy azt meg­haladó mértékben. Mivel ez is bizonyítja, hogy a százhalom­battai környezet szennyezett, nem is igazán tudni, öröm­hír-e, hogy a DHV, a DKV, valamint az Ipari Miniszté­rium szakembergárdájából megalakult s már javápan működik a környezetvédelmi akcióbizottság. A bizottság munkája, aján­lásai alapján a két százhalom­battai nagyvállalat, valamint a városi tanács már korábban kidolgozta környezetvédelmi programtervét. Ezek szerint fokozott figyelemmel tárják fel a szennyező forrásokat, szi­gorúan érvényesítik a környe­zetvédelmi előírásokat, a la­kó- és ipari területek közötti területet erdősítik. Százhalombatta egészség- ügyi inézményei vizsgálatokra, gyógyításra, megelőzésre már eddig is többet fordítottak, mint azt a város lehetőségei engedik. A Dunamenti Hőerő­mű Vállalat azt kívánja elér­ni, hogy a közeli esztendőkben évi háromszázmillió forinttal részesülhessenek az általa el­ért eredményből, azaz részben visszatarthassák a költségve­tési befizetéseket — ebből a pénzből, remélhető volna, hogy megoldják a környezetvédel­mi gondokat is. A Dunai Kő­olajipari Vállalat pedig azt szorgalmazza, hogy adózatlan nyereségből évente három- száz-háfomszázötvenmillió fo­rintot fordíthasson Százha­lombatta környezetének vé­delmére. A Pénzügyminisztérium azonban elutasította , a Duna menti gyáróriások kérelmét: nem fogadják el azt a javas­latot. hogy a költségvetési be­fizetések egy részéből oldják meg a víz, a levegő tisztábbá varázsolását. Viszont az a pénzügyiek véleménye, hogy a két nagyvállalat a központilag kezelt pénzeszközeit átcsopor­tosíthatja azokra a területek­re, ahol a legszükségesebb fel­adatok megvalósítására hely­ben nem áll rendelkezésre ele­gendő pénz. „A környezetvé­delmi előírások betartása el­sősorban vállalati feladat, amelyhez szükséges forrásokat a termelő beruházások terve­zésénél . is figyelembe kell venni” — mondják a Pénz­ügyminisztériumból. A DKV és a DHV viszont indokoltnak látná a kiemelt központi támogatást, annál is inkább, mivel a két nagyvál­lalat legkorszerűbb technikát képviselő új beruházásai a vá­rost és környezetét tovább szennyezik. Hogy végül is ki fog fizetni a környezetvédelemért: a gyá­rak vagy a költségvetés, ma még biztosan nem lehet tud­ni. De egy bizonyos: Százha­lombatta lakói sajnos alapo­san megfizetnek. TBE ......... ' Mimiin.......... B ELPOLITIKAI KRÓNIKA A Független Jogász Fórum vezetésével kidolgozott és 12 párt valamint egy független jelölt által január 22-én aláírt válasz­tási etikai kódexhez való csatlakozását péntekig a Demisz, a Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt, az MSZMP, a Ma­gyar Távirati Iroda, a Magyar Nemzet, a Magyar Rádió, a Pest Megyei Hírlap, az Újpesti Közösségi Televízió, a Kecske­méti Városi Televízió, a BME Építőmérnöki Karának lapja, hang- és videostúdiója, valamint további négy független je­lölt jelentette be nyilatkozatban — közölte a fórum vezetője. © A múlt évihez képest 355 millió köbméterrel több -szovjet földgáz szállítására vonatkozó egyezményt írtak alá, melynek értelmében 6290 millió köbméter földgázt kapunk. © A meg­hívott 30 párt egyike sem küldte el képviselőjét a fogyasztói érdekvédelmi tanácskozásra. © Több országnak kell osztoznia a 24-ek által felajánlott támogatáson, vélte Melega Tibor ke­reskedelmi miniszterhelyettes az EK magyar tárcaközi bizott­ságának tegnapi ülésén. © A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság ügyvezető elnöksége üdvözli a szovjet csapatok kivonásá­ról folyó kormányközi tárgyalásokat. © Az Állambiztonsági Szolgálat belső elhárításának tisztje, Végvári József őrnagy átadta a Parlament vizsgálóbizottságának az összes olyan általa kijuttatott dokumentumot, amelyet eddig nem hoztak nyilvánosságra. © Tiltakozik a Természetvédők Szövetsége amiatt, hogy az idén is hoznak be Trabant személygépkocsi­kat. © Elsietettnek tartják a pártok az oktatási törvény mó­dosításának Parlament elé terjesztését. Tiltakoznak az ellen, hogy a mérvadó politikai erők, szervezetek részvétele nélkül készít elő döntéseket a Művelődési Minisztérium.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents