Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-02 / 28. szám
1990. FEBRUAR 2., PÉNTEK x^unan 3 X Százezer elégedett vagy elégedetlen Adósságot sújtó adó Mától lehet fizetni a „kamatadót’’, amelyet a decemberi törvény értelmében az építési hitelek „kedvezményezettjeire” róttak ki. Az OTP Pest megyei igazgatóságának hálózati osztály- vezetője, Takács Lajos információja szerint eddig 260 ezer adósnak küldték ki azokat a nyilatkozatokat, amelyeken tételesen föl van sorolva, hogy milyen esetben nem kell, illetve hogy mikor mennyi adót kell fizetni a tartozás után. Ezenkívül 5-6 ezer olyan adós van a . megyében, akinek számláját a helyi fiókok haSZAJTÁTVA Köszönömért A nagy indulattal felszólaló, a „jogom van a pénzemért tudni, maga mit csinál” érvet hangoztató állampolgár a megdöbbenéstől szájtátva vette tudomásul: a városi tanács társadalmi elnökhelyettese — amint az elnevezés is mutatja — társadalmi munkában, azaz ingyen, egy (esetleges) köszönömért látja el tisztét, feladatait, ö azt hitte . . . Rosz- szul hitte, mondta valaki félhangosan a gyűlés résztvevői közül. Valaki megtoldotta: nem hinni kell, hanem tudni. Ha már beszél valaki. Ha mái „elszámoltat”. . . A hírlapíró az órórntfl S7á- ját tátva hallotta: valakik végre vissza szóltak! Addig ugyanis az indulatok, az igazságtalansággal szövetséget kötött tájékozatlanság meg az elfogultság uralták a terepet. Holott: a gyűlés olyan politikai fórum volt, amelyen társadalmi munkások álltak ki azok elé, akik — tapintatosan fogalmazva — úgy gondolták, a közösségért nekik semmi dolguk tenni, s ha mégis, akkor kezdjük azzal, mi lenne a fizetés? Mert ez is elhangzott': mi a fizetése a tanács egyik állandó bizottsága vezetőjének? „Mit kap érte?!” Itt legalábbis még köszönömöt sem kapott, s máskülönben sem kap egy fillért sem. „Ingyért csinálja?” Nahát ... ! Egyre gyakrabban szégyen- kezem, holott csak tanú vagyok, nem részes, milyen méltatlan támadások érnek olyan embereket, akik évek, évtizedek óta társadalmi munkában tettek a településért valamit. Hadakoztak, kompromisszumokat kötöttek, szaladgáltak, amíg mások a kedvüket töltötték azzal, ami éppen az eszükbe jutott, ők a szabad idejükben ezekért az emberekért is fáradoztak ... S most vöröslő képpel hallgatják, ki mindenkinek mire van joga, ki mindenki kívánja elszámoltatni őket, legtöbbjük olyan, akit soha nem lehetett látni egyetlen társadalmi akció részeseként sem, akik most is csak egyet tudnak: követeinek ..- MOT 10 gyományos módszerrel, tehát nem számítógépen kezelik — ők még nem kapták meg a nyilatkozatot. A csekket, amelyen a kamatadót februárban még be kell fizetni, a nyilatkozat beérkezése után küldik ki. Természetesen annak is, aki nem küldi vissza a nyilatkozatot. Ebben az esetben az OTP-fiók csak azt tudja figyelembe venni, hogy hány éve áll fönn a kölcsöntartozás, s ennek alapján állapítják meg az adó mértékét. A kedvezményekről, amelyek csökkentik vagy el is törölhetik az adófizetési kötelezettséget, mindenkinek a maga érdekében kell nyilatkoznia. Pest megyében 24-25 milliárd forinttal tartoznak az építési hitelt igénybe vevők. Hogy mennyi pénz jön be az OTP- fiókokba, ezt még kalkulálni sem lehetett, hiszen ahány adós, annyiféle adósság —, így a megyei igazgatóságon csak annyit tudnak, körülbelül 100 ezer lehet azoknak a száma, akiknek kamatadót kell majd fizetniük. Hogy mikor? Minden hónapban 15-ig, de februárban ráérünk akkor, ha már a csekket kézhez kaptuk. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha az ember csatlakozik a polgári elégedetlensé- gi mozgalomhoz, és megelégelve a fizetnivalókat, nem postázza az adósságát sújtó adót, Takács Lajostól azt a választ kaptuk, hogy az OTP félévenként, legelőbb június végéig az illetékes tanácsok adóhatóságainak jelenti — s azok vizsgálják ki a dolgot. Ugyanez a helyzet a nyilatkozatokkal is, a mentességet most csak be kell vallani, s hogy valóban mentesülhet-e az ember a kamatadó alól, azt is az adóhatóság bírálja fölül. S mire mindez megtörténik, lehet, hogy már cl is felejtjük ezt az agyafúrt dézsmát. A kamatadóról szóló törvény ugyanis ez év december 31-ig van érvényben. Meghosszabbításáról az új parlament dönt. —ja Ki megy helyettem? „Az érintettek ne fizessenek kamatadót” — szólt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt polgári elégedetlenségi fölhívása. Ennek nem nehéz eleget tenni, de vajon megvédi-c az adóst az MSZDP, ha jön a végrehajtó? — kérdeztük az MSZDP országos vezetőségének tagját, Varga Tibort. — Mire jön a végrehajtó, addigra ez a kamatadó lefutott ügy lesz. Természetesen vállaljuk azt a következményt, amely- lyet a polgári elégedetlenségi fölhíváshoz való csatlakozás jelent. — Küldhetem magukhoz a végrehajtót? — Arra nincs lehetőség, hogy hozzánk nyújtsák be a számlát. Mi jogi úton vállaljuk a konzekvenciákat. — Az OTP információja szerint legkorábban a nyáron jöhetne a végrehajtó, bekSsszírozni a féléves, elmaradt kamatadót. Amíg jogi proceRúFávál ifteg akarnák védeni az ingóságaimat, addig az üres lakásban fogok lakni? — Folyamatában kell nézni a dolgokat. Nyárra már egy egészen más kormányunk lesz, és egész más lesz a helyzet az országban is. — És ha önök nem kapnak helyet az új kormányban? — Mindegy ebből a szempontból, hogy kormányra jutunk-e vagy ellenzékben maradunk. A lényeg az, hogy demokratikus legyen a rendszer, amelyben például a kamatadó ellenzői is szót kapnak, s érvényesíteni tudják akaratukat. Akár ellenzéki helyzetből is. — Ez a jövőbe vetett hit elég ahhoz, hogy most „elégedetlen polgár” legyek? — Itt most csak bízni lehet abban, hogy érdemi változások lesznek. Hát, nem tudom. A kormány végrehajtóval fenyeget, az ellenzék a bizalmamra apellál. Most éppen úgy állok, hogy olcsóbban megúszom, ha csak bíznom kell. Akkor csak a fölemelt lakbért, a vízdíjat, a villamosbérletet, az óvodai ebédet kell kinyögnöm. De mi lesz, ha az olcsóbb bizalom semmit nem ér majd a nyáron? Ki megy helyettem, az elégedetlen helyett, az adósok börtönébe? — jakubovits — jobb tanulónk. Húszán vannak, de mivel kisegítő iskolások, annyit kell velük dolgozni, mintha negyvenen lennének. Szerintem az oktatás sok helyen túl merev. Hiányzik a humor, a szín, az ötlet. Nem tudtam, hogy jön, de láthatja — mutat a táblára a tanár —, hogy igyekszem nemcsak szavakban, de az ábrázolásnál is különböző színeket használni. Jobban felkelti a gyerek figyelmét. Rendesen kezet mosni — Hogyan lesz egy tizenegy gyerekes cigánycsaládból származó fiatalemberből pedagógus? — Szabolcsi vagyok, csak öt éve tanítok itt. Családi okokból költöztem ide. A családból csak a húgom és én tanultunk tovább. Fiatal koromban sokféle fizikai munkába belekóstoltam. Voltam kőműves, segédmunkás, állat- gondozó. Hajdúdorogon szakérettségiztem, majd levelezőn technikumot végeztem. Akkor már Mátészalkán tanítottam analfabétákat. A tanítás volt mindig a szenvedélyem. Aztán Gödöllőn jártam a hároméves állattenyésztési tagozatra. Majd már felnőtt fejjel ültem be a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola padjába, ahol tanári diplomát szereztem, Az életemet tettem fel az oktatásra. — Az igazgatónőtől hallottam, hogy mióta itt tanít, sokkal több cigány szülő jön be az iskolába. — A tanítványaimon keresztül egy kicsit a szülőket is nevelni szeretném. Ha itt tanul valamit a gyerek, otthon is elmeséli, gyakorolja. Szeptemberben azzal kezdtem az új tanévet, hogy behoztam a terembe egy lavór vizet, s megmutattam, hogy kell rendesen kezet mosni, körmöt vágni. Mikor Szabolcsban tanítottam, az akkori igazgatóm azt mondta, amikor a kulturált étkezésről beszéltem a gyerekeknek: „Nem érdemes ezeknek magyarázni, otthon úgyis kézzel esznek fazékból!” Én nem osztom ezt a véleményt. A családokat is meglátogatom, mert úgy vélem, egy személyes beszélgetés többet ér, mint hat beírás az ellenőrzőbe. A megfelelő hangot nem mindig sikerül megtalálni, volt olyan eset, hogy a felajánlott segítségemet durván visszautasították, elkültek ide meg oda. Kosárfonó milliomos — Otthoni környezete hogyan fogadta, hogy diplomát szerzett? — Földijeim, ha egy kicsit többet ittak a kelleténél, bizony a fejemhez vágták: mi van, te is felkötötted a nyakkendőt? Nem szóltam vissza, mert tu lom, hof»v a cigányok többsége milyen érzékeny. Nem csoda, ha arra gondol, hogy az ötszáz év alatt, mióta bevándoroltak, mennyi megaláztatás érte a cigányságot. Csokonai is csak úgy emleget minket, hogy az enyveske- zűek. A gyerekek is ezért agresszívebbek sokszor, mint a társaik. Otthonról is sok feszültséget hoznak magukkal. Az ital sok életet tönkretesz, a részeg apa sokszor üti-veri a családját. Sajnos, nem ritka, hogy a cigánycsaládokban már a gyerekeknek is adnak szeszt. Múltkor, az egyik nyolcadikos lányt láttam az utcán részegen, sörösüveggel a kezében. Fe. nvtam a rendőrséget, de azt mondták, ha nem bánt senkit, ők nem intézkedhetnek. Most mondja, milyen ember lehet az a kocsmáros, aki egy gyereknek szeszes italt ad? — Ügy hallottam, a községben is eléggé heterogén a cigányság összetétele. Vannak, akik nem dolgoznak rendszeresen, csak guberálásból élnek. Nem egy milliomos cigány is él a faluban, akik a kosárfonásból gazdagodtak meg. Sajnos, a jólét és a műveltség -fordított arányban áll egymással. A tehetősek sem olvasnak újságot, nem vesznek a kezükbe egy könyvet. Ezért te"1- im jónak, hogy a cigánygyerekek a magyarokkal járjanak együtt iskolába. — Ha engcdiK őket... — Igen, sajnos, vannak olyan szülők, akik nem engedik iskolába a gyereküket. A tanács nem nagyon bünteti Kapuiéi ipari kamerák vigyázzák Hauszmannról Honvédre magyarosított? Vagyon, vagyon... de mi haszna vagyon. Add nekem azt, elkapom azt stb., stb. — úgy tűnik, félrehallok, cseng a fülem, már e kedves kis gyermekdalt is úgy értelmezem, mintha vagyonról s az a körüli marakodásról szólna. S sóhajtozom. Micsoda boldog idők voltak! Hiszen akkor még csak valamiféle Cickám szép lánya állt — ahogyan én hallom — a vagyonkérdés középpontjában. Azóta van itt néhány vagyon, ami figyelmet érdemelnek. Vállalati üdülök. Ahol mindig csak ugyanazon kezek által pufog a teniszlabda, s mondanunk sem kell, nem a takarítónő és a portás bácsi játssza a páros mérkőzést. Ök még labdaszedők sem lehetnének. Területek. Ahol nem tanácsos kikötni a Duna-parton, mert a jó ég tudja, micsoda uniformisba bujtatott ember lép ki a fák közül, s kéri a személyi igazolványt. Erdők, ahová köztudott, nem tanácsos belépni, mert — igaz, nem szándékkal, de élesben — lőnek. Földek. Amiket kiparcelláztak, ki tudja, kiknek, mert szervezett figyelőszolgálat ügyeli a terület háborítatlanságát. Üdülők. Melyek kapuját fotocellák, ipari kamerák vigyázzák. Ilyen bizony megyénkben is van, nem is egy. Fotós kollégámmal véletlenül vetődtünk a Szentendre környéki Lajos- forrás vidékére. „Magyar Néphadsereg üdülője” — olvastuk egy tábláról, s beléptünk a nyitva felejtett vaskapun. Fotocella, az utat pásztázó ipari kamera, majd újabb fotocella előtt haladtunk el, míg jelentkeztünk a gondnokságon. Újságírók vagyunk — mutatkoztunk be, s udvarias fogadtatásban részesültünk. Olyannyira udvariasan, hogy az azonnali visszaútra még kíséretet is kaptunk. Addigra már a vaskapu zárva volt. — Csukd be, ha elmentek! — recsegte a parancsot a rejtett kaputelefon a kiskatoná- nak, s mögöttünk kattant a zár. Hét lakattal őrzik viszont a honvédségi üdülő hajdani tulajdonviszonyait rögzítő lapokat. Mégis sikerült megtudni, hogy az üdülő alapjául szolgáló ingatlan igen régi polgári birtok: több mint ötholdas területén erdőrész, ház, kert, udvar volt. A rajta lévő tüneményes villát pedig még 1835- ben nem más, mint Hausz- mann Alajos és felesége, Senior Marietta emeltette. Ezután az ingatlan többször cserélt gazdát, mígnem századunk húszas éveinek, végén.íst mét a Hauszmann család, Ve; lencei Hauszmann Jenő vásárolta meg a villát, a parkot. Az ingatlan 1951-ben „került” állami fennhatóság alá. Vajon/hogyan történhetett az államosítás? Hauszmannról Honvédre magyarosította nevét a villa? Meglehet, hiszen a közelben több száz holdas honvédségi gyakorlótér található. Talán azzal együtt igényelhették a katonák a villát is? A gyakorlótér közelsége szolgáltathatott alapot a park, az ingatlan „közcélú” hasznosítására? Ami bizonyos: a terület kezelője a Honvédelmi Minisztérium. Félreértés ne essék, nem valamiféle leleplezésre készültünk honvédségünk üdülője ellen — sőt, véleményem szerint a pihenés joga talán még sohasem illette meg any- nyira köztársaságunk katonáit, mint a jelenlegi, feszültségekkel teli világunkban. Abban is bizonyos vagyok, hogy kellő, szabályszerű előkészület után valóban házigazdaként fogadtak volna a honvédségi üdülőben. De félek, a néhai tulajdonjogra aligha kaphattam volna választ. Pedig — s itt már nem csak üdülőkről van szó — ideje volna már igazán felmérnünk, mink is van tulajdonképpen. S ha van, honnan van. Azt már kérdezni sem merem, mi lehet a későbbi sorsa jelenlegi vagyonúnknak. Meggyőződésem, ha akár egy testület, akár egy ország nem emberi törvények szerint jut valamiféle vagyonhoz például államosít —, azzal nem gazdagabb lesz, hanem szegényebb. S mi igen szegények lettünk. S még mindig csak fogy az ország összvagyona. Tisztázni kellene minden tulajdonjogot, mert hamarosan rpár úgy énekelhetjük a régi dalt, hogy: Vagyon — de már nem vagyon, csak vala, valaha... Tóth Béla Endre Az Európa Tanács érdeklődik Pest megye száz lehetőséget kínál Az 1949-ben alakított Európa Tanács Nyugat-Európa legrégibb integrációs szervezete. Tevékenységéről éveken meg őket, mert amúgy is kapnak szociális segélyt, s akkor csak az egyik zsebükből a másikba tennék a pénzt. Pedig jó .enne, ha mindegyik cigánygyerek legalább a nyolc általánost elvégezné, s nem csavargással töltené az idejét. Mi van, le tetves? A gyerekek lassan elunják, hogy őket kirckesztjük a beszélgetésből, egyre többen oda- somfordálnak az asztalhoz, mutogatják a maguk készítette köcsögdudát, mondják, hogy várjam meg, amíg feltesznek a magnóra egy cigányzenei kazettát, s nézzem meg, hogy tudnak táncolni. — Felső-ukonyba készülünk, ahol a kisegítő iskolásoknak lesz egy versenye. Cigány táncot is bemutatunk, a csoport hetven százaléka cigánygyerek, úgyhogy nem sokat kellett a mozgásukon csiszolni, sok mindent hoztak magukkal otthonról. — A gyerekekben még nem élnek az előítéletek? — Én úgy veszem észre, eléggé összetartó a társaság. Segítik egymást. Az én gyerekkoromban meg gyakran utánunk szóltak az utcán: mi van, te tetves, koszos cigány? Ma már valamivel jobb a helyzet. De az is lehet, hogy én vagyok túlságosan optimista .,. Hargitai Éva keresztül a magyar olvasó csak elmarasztaló véleményeket hallott. A megváltozott kapcsolatrendszer eredményeként, a bekövetkezett fordulat hatásaként, 1987 nyarán Budapestre látogatott a Tanács főtitkára. Azóta folyama, tos és eredményes az együttműködés Magyarország és az Európa Tanács között. Mint ismeretes, a magyar miniszterelnök a közelmúltban beszédet mondhatott az Európa Tanács parlamentje előtt és jó kilátások mutatkoznak arra, hogy a demokratikusan lezajló magyarországi választások után hazánk a Tanács tagjai sorába kerülhet. Az évek során a Tanács különböző bizottságaival mind szorosabbá váló együttműkö. dés egyébként közelről érinti Pest megyét is. A múlt esztendő első felében ugyanis az Európa Tanács mellett tevékenykedő Regionális Fejlesztési Központ határozatot hozott a magyarországi kis. és közepes nagyságú vállalkozások sokoldalú előmozdítására. E program megvalósításának egyik színhelye Pest megye. Ezért látogatott hozzánk piacfelmérő tájékozódásra még az elmúlt nyáron Jean- Luc Schaffhauser, a Fejlesztési Központ igazgatóhelyettese. Érdeklődése különösen a főváros közelsége miatt fordult Pest megye felé, és azért is, mert e területen szép számban működnek az új gazdasági lehetőségekre érzékeny, mozgékony és akcióképes menedzser típusú szakemberek. Jean-Luc Schaffhauser érkezésekor már rendelkezésre állt az a megyei tanács által összeállított jegyzék, amely száz olyan lehetőséget ismertetett, ami alkalmas a Regionális Fejlesztési Központ programjában való részvételre. Az akkor folytatott tárgyalások azt tanúsították, hogy a külföldi tőke különösen a megy/' élelmiszer- és hírközlőiparának ' tevékenysége iránt érdeklődik. Az igazgatóhelyettes látogatását követően a múlt évben — december 3-a és 6-a között — a Regionális Fejlesztési Központ újabb szakemberdelegációt küldött Magyarországra, hogy közelebbről tájékozódjanak néhány, a jegyzékben szereplő, ipari és mezőgazdasági vállalkozás tevékenységéről. Január első napjaiban újabb írásbeli megkeresés érkezett Strasbourgból, amelyben tíz olyan vállalkozásról kértek részletes ismertetést, amelyek iránt a legnagyobb a külföldi érdeklődés.. E kérdésekre adandó válasz részletes kidolgozása most van folyamatban. Ugyanakkor örvendetes hír, hogy a Regionális Fejlesztési Központ részletekbe menő tanácskozást folytátott már a csepeli Duna Tsz-szel jt gombatermesztési technológiák továbbfejlesztését szolgáló együttműködésről. Várható, hogy az Európa Tanács munkájába történő fokozottabb bekapcsolódás eredményeként már a közeljövőben meggyorsul a gazdasági kapcsolatok kiszélesedése, s ebben az évben már számos, Pest megyét is érintő, kezdeményezés sikeres megvalósítá. sára kerülhet sor. Kasznár Zoltán
