Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

1990. JANUÄR 13., SZOMBAT LEHET PÁLYÁZNI Kulturális integráció A Nyitott Képzések Egyesület és az ifjúságpolitikai kormánybiztos titkársága pályázati felhívást tesz közzé Kulturális integráció cím­mel, amelyre pályázhatnak mind­azok a népművelők és közművelő­dési intézmények, akik, illetve amelyek rendszeresen biztosíta­nak látássérült, hallássérült és moz­gáskorlátozott fiatalok, felnőttek, illetve értelmi fogyatékosok részé­re kulturális programokat. A pá­lyázatnak tartalmaznia kell a sé­rültek kulturális integrációjával kapcsolatos eddigi munkájuk le­írását, eredményeit és a továbbfej­lesztésre vonatkozó terveket. Azok a népművelők és közművelődési intézmények is pályázhatnak, akik vagy amelyek még nem végeztek ilyen irányú munkát, viszont ter­vezik azt. Ebben az esetben a pá­lyamunkának minél részletesebb munkatervnek kell lennie. Pályázni lehet minimálisan 20 gé­pelt oldal terjedelemben, vagy egyes programokat bemutató vi­deofelvétellel (VHS), minimálisan 20 perc időtartamban. Beküldési határidő 1990. április 30. Cím: Or­szágos Közművelődési Központ, Nyitott Képzések Egyesület, Köte­les Sándor, 1911 Budapest I., Cor­vin tér 8. A pályázók között a kővetkező díjakat osztják ki. I. díj: 15 000 fo­rint, II. díj : 10 000 forint, III. díj 5000 forint. Az eredményről 1990. május 15-ét követően levélben kapnak tájékoztatást a pályázók, illetve a Népművelés című lap fog­ja közölni. Puccs volte a főszerkesztőváltás ? Aczél Endre állítja, Nemeskürty István tagadja A tv-híradó szerkesztőségi életében végrehajtott változta­tás pucjcs volt, figyelmeztető erejű beavatkozás, amely ko­rántsem a tv-ről szól — ál­lította Aczél Endre, a tv- híradó éléről a napokban el­távolított főszerkesztő pénte­ken egy „félnyilvános’’ össze­jövetelen. A tv székháza mö­götti Nimród étteremben tar­tott tájékoztatón ott voltak a főszerkesztővel szolidaritást vállaló fel- és lemondott veze­tő beosztású kollégák: Ran­gos Katalin, Elek János, Káp­lár F. József és Sándor István. A főszerkesztő még mielőtt részletesen ismertette volna hányattartásai történetét, távo­zásra szólította fel volt kollé­gáját, Murányi Lászlót, mond­ván: jelenléte nem kívánatos. Rövid szópárbaj után Murányi László eleget tett a felszólítás­nak. Aczél Endre hangsúlyoz­ta: nyilvánosságot, világossá­got szeretne, ezért tett eleget barátai és 'kollégái felkérésé­nek, hogy ismertesse azokat a tényeket, amelyekről tudomá­sa van. A volt főszerkesztő érthetetlennek nevezte, hogy SZÍNHÁZI LEVÉLI Meseautó — és tnás mesék Máthé Erzsi és Antal Imre kettőse a Meseautó egyik jelenetében Mesék például az írógép­ről. Szomaházy István, a század- fordulótól a 20-as évek elejéig népszerű novellista, tárca- és regényíró, 1905-ben adta ki Mesék az írógépről című re­gényét. Maga sem tudta: alapművet írt. Az édesbús, érzelmes történetek azon alaptípusát alkotta meg, amelyben a szegény, de becsü­letes kis gépírólány elnyeri jutalmát és a gazdag, de em­berséges főnök felesége lesz. Szolid karriertörténet-séma volt ez, de megannyi szegény (ám becsületes) gépírólány, irodista, telefonoskisasszony, titkárnő számára mélyen át­élhető. Főleg, mert reménnyel kecsegtetett: hátha vele is megtörténik a csoda, észreve­szi és nőül veszi a főnök. A Mesék az írógépről szám­talan változatban folytatta karrierjét. Ezen nemcsak azt értem, hogy ki tudja, hány kiadást ért meg, vagy hogy színdarab is készült belőle, és 1916-ban a fiatal Korda Sán­dor némafilmet forgatott a könyvből. A sztori utóélete ennél változatosabb volt. Egy- re-másra keletkeztek a ha­sonló témájú művek, az anda­lító, kissé giccses, álromanti­kus mesék. A legnagyobb so­rozat ezekből a mesékből a 30-as évékben készült filmen is, színpadon is. Az alapmű itt is egy gépírólány—vezér- igazgató történet filmváltoza­ta: 1934-ben Vadnai László és Vitéz Miklós forgatókönyvé­ből a kor népszerű rendezője, Gaál Béla elkészíti a Mese­autó című filmet, a vezér- igazgató szerepében Törzs Je­nővel, Veraként Perczel Zitá­val, Halmos irodatisztként Kabos Gyulával, a vezér tit­kárnőjeként Gombaszögi El­lával. A film azóta is masszív siker. Valahányszor felújítják, vonzza a közönséget. A gép­írólány-romantika úgy látszik halhatatlan. A Karinthy Színház most a film színpadi változatát ké­szítette el s vitte színre. Karinthy Márton rendezése semmi mást nem tett, mint hagyta élni a sztorit, ami an­nál is könnyebb volt, mert kitűnő színészeket szerződte­tett/ A vezérigazgató most Szakácsi Sándor, Vera Götz Anna, a titkárnő Máthé Erzsi, Halmos pedig Antal Imre(!). Megint csak nyerő négyesfo­gat. Komédiáznak, aranyos­kodnak, jópofák és elegánsak, — ennyi. A közönség vidáman megy a jól ismert történettel, nevet a nem éppen új vicce­ken és szóvicceken. Élvezi a zenét, a táncokat (ezekkel fel kellett dúsítani a szöveg­könyvet), élvezi, hogy két és fél órán át nem kell gondol­nia sem a hidegre, sem az árakra, sem a bérekre, sem a politikára. Époúgy elandalo- dik, mint a bő ötven évvel ez­előtti közönség. Ami nagyon jó, — de az előadás sajnos fél tízkor véget ér... Takács István miközben a híradó stábja a romániai forradalom idősza­kában mindent megtett a va­lósághű tájékoztatásért, „hipp- hopp” előbukkant az elnökség, amelynek első ténykedése a tv-híradó szerkesztőségének szétverése volt. Kinek az ér­deke lehetett a főszerkesztő- váltás? — kérdezik mindenfe­lé, hiszen szakmai kifogások nem érték a szerkesztőség munkáját. A kollektíva ered­ményesen tevékenykedik, így látszólag a főszerkesztő „kinyí­rásáról’’ van szó, s Aczél End­re a körülményeket nem kí­vánta homályban hagyni. „Az ország torkig van a titkos pak­tumokkal. az átláthatatlan ne- potista kijelentésekkel, barát­ság szülte érdekösszefonódá­sokkal”, s ezért nem hallgat­hat — mondotta. Az elnök ekkor állítólag meg­ígérte, hogy meghagyja funk­cióiban, s Pálfy G. Istvánnak keresnek valami más helyet a televízióban. A magánbeszél­getésen közölte azt is a főszer­kesztővel — se mondat pon­tos idézését kérte az újság­íróktól Aczél Endre —, hogy a háttérben az államminiszter áll. „Pozsgay Imre azt az óhaját fejezte ki előttem (értsd: Nemeskürty István), hogy téged (Aczél Endre) váltsalak le és nevezzem ki a Híradó főszerkesztőjének Pál- fyt, aki Pozsgay teljes bizal­mát élvezi”. Szombaton az el­nök még azon a véleményen volt, hogy az óhajnak nem fog helyet és teret . adni. Állási pontja hétfőre megváltozott, az elnök, úgy tűnik, engedett a nyomásnak. Nem lehet vélet­len, hogy csupán egyetlen gyengécske érvet talált: kitar­tott volna Aczél Endre mel­lett, ha nem jelenik meg a ve­le készített interjú a Mai Nap vasárnapi számában, amely­ben az elnökséget bírálta. A volt főszerkesztő napról napra idézte fel az elmúlt hét csütörtökje óta a kizáró­lag személyét érintő esemé­nyeket. Szerinte Pálfy G. Ist­vánnak, a Népszava frissen kinevezett főszerkesztőjének beválasztását az MTV elnök­ségébe az a szándék vezette, hogy előkészítsék helyét a televízióban. Furcsállotta azt is, hogy míg külföldön tartóz­kodott, dacára annak, hogy helyettesei itthon voltak, bi­zonyos ellenőrző feladattal bízták meg Pálfyt. Ezt — Aczél szerint — hibás lépés­nek ítélte Nemeskürty István is. Az elnök az elmúlt hét péntekjén felajánlotta számá­ra, hogy maradhat a Hét fő- szerkesztője, s lehetne esetleg külföldi tudósító. Aczél Endre azonban a lefokozásával egyenértékű ajánlatot nem fo­gadta el. Mindez a Híradó hétfőre ösz- szehívott főszerkesztőségi érte­kezletén kapott nyilvánosságot, ezt megelőzően azonban az el­nökség Aczél Endrének tudo­mására hozta döntését. A tes­tület előtt a főszerkesztő kérte az elnököt, hogy ismertesse Pozsgay Imre sugalmazását. Miután erre nem volt hajlan­dó, helyette a főszerkesztő tet­te meg, ezt azonban Nemes­kürty István tagadta, mond­ván: „En ilyet neked nem mondtam. Egyébként se feszít­sük a húrt tovább”. A „halálos ítéletet” ezután ismertették a szerkesztőségi értekezleten. Az elnökség állítólag egyhangúlag döntött, bár arról is hallani, hogy szavazás nem volt.-Igaz ugyan, hogy a kihirdetéskor az elnökség tagjai közül senki sem tiltakozott — tette hozzá Aczél Endre. A tájékoztatón jelen lévő új­ságírók több kérdést tettek fel a volt főszerkesztőnek. Vála­szából egyebek között megtud hatták, hogy rendelkezési ál­lományban maradt, eddig semmiféle papírt nem kapott Amennyiben megkapja fel­mondólevelét, élni fog munka- vállalói jogával: bizonyítási el­járást kér, érveket alkalmat­lanságára. Nem tudja ugyanis, mi az, ami politikailag, szak mailag és erkölcsileg nála al­kalmasabbá teszi az új főszer kesztőt e posztra. A visszatérés gondolatával egyelőre nem fog lalkozik, nyilvánosságot és elégtételt óhajt. Arra a kérdés­re válaszolva, hogy a Híradó kollektívája esetleg gondolt-e munkabeszüntetésre, elmond ta: nem sztrájkpárti, a közön­séget a belső torzsalkodások nem érdeklik. Ez lelkiismereti kérdés, amelyet nem kíván be- fol-ásolni. A tájékoztatón jelen lévő vezető beosztású kollégái fel- és lemondásuk indokául azt hozták fel, hogy azzal, ami és ahogyan történt, nem tudtak azonosulni. Aczél Endre végezetül kije lentette: helyesnek tartaná, ha mindazok lemondanának, akik részt vettek a puccs kitervelé- sében és végrehajtásában. In­dokoltnak tartaná, hogy a kor­mány elnöke vizsgálja meg a kialakult helyzetet, mert sok ember egzisztenciája forog kockán. Felhívtuk a Magyar Televí zió ügyeletesét, Horváth Ádá- mot, az elnökség tagját. Nem érezte magát felhatalmazva arra, hogy az elnökség kilenc tagja nevében valamiféle kont­ra-sajtótájékoztatót tartson. A továbbiakban pedig szavazás­sal döntenek, egyáltalán akar-e az elnökség nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. Lemondott Róbert László, a MUOSZ elnöke Róbert László, a Magyar Űj. ságírók Országos Szövetségé­nek elnöke a MUOSZ leg­utóbbi elnökségi ülésén beje­lentette: lemond a szervezet­ben viselt elnöki tisztéről. Lé­pését indokló nyilatkozatát — amelyet a Magyar Sajtó című szakmai lap következő számá­ban teljes terjedelemben meg­jelentet — az MTI kérésére rendelkezésre bocsátotta. A nyilatkozat szerint Róbert László elhatározását nem el­sősorban a MUOSZ főtitkárá­val való együttműködés elle­hetetlenülése, illetve az elnök­ség egy része az ő elnöki ve­zetői módszereit, stílusát érin­tő, részben jogos bizalmatlan­sága váltotta ki. Ami lemon dását megérlelte, az „minde­nekelőtt a Tv-kuratóriumot egyértelműen bíráló eredeti el­nökségi álláspont káros meg­változtatása”, amibe — mint írja, jobb meggyőződése elle­nére — ő maga is beleegyezett Lemondási szándékához hozzá­járult az is, hogy a MUOSZ főtitkára a szövetség életét érintő számos döntéséről sem az elnökséget, sem pedig őt nem informálta. Róbert László a nyilatkozat­ban azt is jelzi, hogy döntésé­nek indítékait részletesebben a MUOSZ-delegátusok tanácsa előtt, illetve más nyilvános fó­rumokon kívánja kifejteni. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM TÁJÉKOZTATÓJA Kovács Zsuzsa jelenti: Az elkövetkező napokban csak az Ml-es autópályán kell jelentős forgalomkorlátozásra számítani. A főváros felé vezető oldalon a 38—12 km-szelvény között az útburkolati hi bák kijavításán dolgoznak, Napközben ezért szakaszosan a belső for galmi sávot elzárják a forgalom elől. A munkaterületek mellett el haladva 80 km a megengedett sebesség és előzési tilalom érvényes, Az Ml-es autóúton a 77—79. és 100—102. km közötti szakaszokon folytatják az új szalagkorlát kihelyezését. Emiatt, akik Győr felé tartanak, sávszűkítéssel és 80 km sebességkorlátozással, előzési tila­lommal találkoznak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Ml-es autóút Tatabánya és Győr közötti — mintegy 60 km hosszúságú — szakaszán a forgalom biztonsága érdekében az alábbi korlátozásokat vezették be: — a megengedett sebességet a nálunk szokatlan 90 km/h-ban állapí­tották meg; egyes szakaszokon állandó jelleggel előzési tilalom érvényes; — ezen a szakaszon napközben is bekapcsolt lámpákkal kell köz­lekedni. A fenti korlátozásokat az a már jól ismert tény indokolja, hogy az az útszakasz talán a legbalesetveszélyesebb címet érdemelte ki az elmúlt évek statisztikája alapján. Továbbra is szünetel a kompforgalom Esztergom és Párkány kö­zött. Csehszlovákiába utazóknak javasoljuk, hogy a közelben, a pa- rassapusztai, a balassagyarmati vagy a komáromi átkelőhelyet ve­gyék igénybe. A Duna alacsony vízállása miatt szünetel az átkelés a Százha­lombatta és Tököl közötti kompjáratnál. Mivel az időjárás okozta gondok jelentősen befolyásolják a du­nai kompok forgalmát, javasoljuk, hogy az indulás előtt érdeklőd­jenek ügyeletünkön a 122-7052-es telefonszárnon. SUZUKI: SZUPER! Végre-valahára célegyenesbe ért a Suzuki-üzlet. Ez a hét autóshíre. Az „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági szem­pontból is üdvözli a hamarosan aláírandó megállapodást. Amit erről a mo'kány kocsiról tudni lehet, már megírta a sajtó, be­mutatta a televízió. Ehhez már csak annyit lehet hozzátenni: reméljük, a Suzuki Swiftből minél több járja majd a hazai utakat, de az volna a kívánatos, ha ez az autó már nem a ki­váltságosok soron kívül osztogatott járműve lenne, nem közép­szintű funkcionáriusok állami pénzen fenntartott parádés ko­csija, hanem bárkié, aki egy jövendőbeli egészséges piacgazda­ságban megkeresi a rávaló 385 ezer forintot. Talán a Suzuki- gyártás beindultával közelebb kerülünk ahhoz, hogy ne csak műszakilag, hanem más értelemben is túllépjünk Magyaror­szág Lada-korszakán. NŐ A VOLÁNNÁL Ezt a férfi autóvezetők vagy rémülten kiáltják, vagy gúnyos mo­sollyal mondják. Pedig a férfiaknak nincs okuk a női vezetőket sem gúnyolni, sem leszólni. Igaz ugyan, hogy a négy keréken gördülő höl­gyek városban, lakott területen gyakrabban koccantják össze autó­jukat egy másikkal — tipikus „női” baleset például, hogy a parkoló­helyre beállni készülő asszonyok a fékpedál helyett véletlenül a gázra taposnak —, azonban a súlyos baleseteket okozó, agresszívan szágul­dozó, szlalomozó aszfaltbetyárok között alig-alig találunk a gyengébb nemhez tartozó bűnelkövetőket. Ebben nyilvánvalóap rz, is szerepet játszik, hogy már vásárolni is máshogyan szoktak hölgyek, mint a férfiak: míg az utóbbiak inkább a gyors, erős autókat kedvelik, addig a nőknek inkább az autó színe, kárpitozása a fontos, s jobban szere­tik, ha autójuk tisztaságával, semmint vad motorbömbölésével tűnik ki a forgatagból. TRABANT—VW EGYÜTTMŰKÖDÉS Minap még azt írtuk: ne gúnyolódjunk a Trabantokon, mert a kis kétütemű egy „nagybácsi” segítségével hamarosan kinőheti magát. S máris itt a hír — melyet igaz, még nem erősítettek meg —, hogy a nyugatnémet Volkswagen mű­vek már aláírta az NDK-beli IFA-gyárral a szerződést a Trabant utódjának gyártásáról. Hírek szerint Trawo néven ismert a leendő autó, mely a Volkswagen Golfhoz hasonló igazi korszerű népautó volna. Érdekesség, hogy az IFA-gyár mérnökei már régóta és többször javasolták, hogy a kis szappantartó helyett másféle gépkocsit gyártsanak Zwickau- ban, de ideológiai okokból minduntalan lesöpörték a kész terveket, melyek a Golfhoz hasonló autót hivatottak volna gyártani, de még a jelenlegi világautó VW megjelenése előtt. VERSENYBEN A VILLANYAUTÓ Ezt az autót szép vonalú, acrodinamikus karosszériája miatt akár Trabant-motorral is el lehetne fogadni. A General Motors csoda­kocsija motorházának teteje azonban mást rejt: az első olyan vil­lanymotort, amely lehet, versenyképes lesz a belső égésű benzin­motorokkal. 160 km h sebességre képes ez a GM-villanyautó. Bőveb­bet a detroiti autóbemutató után tudhatunk meg róla. RÁKKELTŐ DÍZEL? A hazánkba magánimport útján behozott személygépko­csiik jó része dízelolaj-üzemű. Az ilyen autók még ebből az olcsó üzemanyagból is keveset fogyasztottak, a Ford Fiesta dízel­változata például országúton mindössze csak 3,8 liter robba­nó nedűt igényel. Ellenérvként viszont gyakran hozzák fel a dízelautók ellen, hogy azok szennyezik a környezetet, s föl sem szerelhetők a káros gázokat kiszűrő katalizátorral. Bécsi egyetemi kutatók most jöttek rá, hogy a dízelolaj elégése nyomán a levegőbe jutó korom ugyan kis mennyi­ségben van jelen a szennyezett levegőjű utcákon, ám,a köny- nyű fajsúlyú anyag harmincméteres magasságban, vagy a zsúfolt utaktól távolabbi parkokban a légszennyező anyagok negyven százalékát teszi ki ! E felfedezés azért is aggasztó, mert kimutatták: a dízel­korom nagyon pórusos, erősen megköti a különféle — rész­ben biztosan, részben valószínűleg mérgező, illetőleg rákkel­tő szerves vegyületek molekuláit, köztük a bizonyítottan rák­keltő benzpirént. A dízelkorom elnyelte anyagoknak sem a minőségét, sem a mennyiségét nem ismerik pontosan, de annyit, rrlár tudnak hogy mélyen lehatolnak a tüdőbe, s ott lerakódnak. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: Tóth Béla Endre \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents