Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
1990. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK ^€ùUm 3 Starthoz állunk a piaci versenyben Mennyibe kerül a Pest Megyei Hírlap? A felgyorsult infláció, a rendszeresen bejelentett áremelések ismét nehéz helyzetbe hozták a napilapokat, amelyek ezen csak úgy javíthatnak valamelyest, ha emelik a pél- dányszámonkénti árat. E gondok alól nem jelent kivételt a Pest Megyei Hírlap sem: a Szikra Lapnyomda január 1- jétől 30, a Papíripari Vállalat pedig 34 százalékkal drágábban adja termékeit, illetve szolgáltatásait, mint korábban. Takarékoskodjunk — merült fel bennünk a kézenfekvő gondolat, de a számsorokat böngészve hamar rá kellett jönnünk, hogy tovább nem tudunk. Nem tudunk, mert azok a kiadások, amelyek döntésünktől függnek, nem csökkenthetők úgy, hogy az ne okozzon gondot a lapkészítésben. A Hírlapkiadó Vállalat is mindent megtesz, hogy spóroljon — nemrég például jelentős átszervezés kezdődött —,’de önmagában ez sem hozhat látványos eredményeket. A Pest Megyei Hírlap előállítására 1989-ben az előzetes számítások szerint csaknem 37 millió forintot költöttünk. Ebből a legnagyobb tétel a postai terjesztési költség, amely több mint 27 milliót vitt el. Ezt követi a nyomdának kifizetett termelői ár, amely meghaladja a 21 millió forintot. Csak. ösz- szehasonlításképpen említjük: a két esztendővel ezelőttihez képest tavaly két és félszer többet kapott a posta lapunk terjesztéséért, míg a nyomda mintegy 20 százalékkal emelte árait. S erre jön az elkerülhetetlen idei változás: már most biztos, hogy a nyomda január 1-jétől újabb 30 százalékos áremelést kíván érvényesíteni, azzal indokolva döntését, hogy 1988-tól egyre növekvő vesztesége volt lapunk előállításán, s ezt nem tudják tovább elviselni. Külön kell szólnunk a papírról. Ha a kormány nem avatkozik közbe, példátlan eset következett volna be az idén. A Papíripari Vállalat ugyanis azt jelezte, hogy a tavalyi kilónkénti 21,20 helyett 1990-ben 20,50-ért szállítja e fontos alapanyagot. Am a Minisztertanács döntése alapján az államkassza tartalmának növelésére 8 forintos külkereskedelmi termelői forgalmi adót vetett ki az újságnyomó papírokra a Pénzügyminisztérium, s így ma 1 kilogramm ára 28,50. Ezzel együtt az elmúlt évben 159 százalékkal nőtt a számunkra oly fontos alapanyag ára. . Mit tehetünk, hiszen az a célunk, hogy olvasóink jó lapot k. janak, a lehető legolcsóbban. Mint ismeretes, a postával sikerült megállapodni, hogy az idén nem emelik a terjesztésért kért összeget. Igyekszünk növelni hirdetési bevételeinket, amelyek tavaly 21 millió forintot tettek ki. A tőlünk függő költségek — bér, honor, anyag, szerkesztőségi kiadások — növelésével csak jóval az átlag alatti mértékben számolunk. Ha mindez így maradna, s lapunk olvasottsága sem csökkenne, akkor egy áremelés után tálán nullszaldósak lehetünk, míg változatlan feltételekkel kalkulálva több mint 20 milliós veszteséggel kellene 1990 végén szembenéznünk. Bízunk abban, hogy a Pest Megyei Hírlap életképes, mert naponta tapasztaljuk: olvasóink szeretik a lapot. Egy éleződő piaci versenyben azonban nem könnyű talpon maradni. A rajtról tehát elstartolunk es az önök segítségével szeretnénk majd célba érni. Elhibázott és társadalomellenes? Pártok a „szö (Folytatás az 1. oldalról.) liberalizálás ugyanis o lobbik nyomására következett be. S a kormányzat nem tesz semmit a monopolisztikus szervezetek szétverésére, így nem alakulhat ki piaci verseny, ami kordában tartná a jócskán elrugaszkodott árakat. Ennek pedig előre látható következménye az elszabaduló infláció. • Mielőtt a parlament elfogadta a kormány jövő évi költségvetését — melynek része az élelmiszerárak felszabadítása is —, a pártok és a kormány között valamiféle megállapodás jött létre, hogy a szükségintézkedéseket az ellenzéki szervezetek nem fordítják a kormányzat ellen. Megváltozott az SZDSZ véleménye? — Konkrét megállapodás nem jött létre az SZDSZ és a kormány között, de való igaz, novemberi kongresszusunkon úgy határoztunk, pártpolitikai megfontolásokból nem támadjuk a kormányt a szükséges intézkedések megtételéért. Itt a „szükségesen" van a hangsúly. Véleményünk szerint az áremelés a szükségesnél, az indokoltnál jóval gyorsabb. • Mit tenne ön a kormány helyében? — Az árak liberalizálását A fantomhivaiol felvételi hirdet Sxácpuidás a semmibe A szélhámosság nemcsak a hiszékenység vámszedője. Kihasználja a reménykedőket, a kilátástalan helyzetűeket is. , A napokban egy fiatal párral utaztam, és a kezemben tartott sláger hetilapra mutattak. — Csak nem maga is Svájcban keres munkát? — kérdezte a fiatalember. Manapság, mikor mind kevesebbet költünk olvasnivalóra, rokonok, ismerősök — mint valami szamizdatot — kézről kézre adják egymásnak az érdekes írásokat, a reményt keltő hirdetéseket. Ilyet kapott Mészáros Gyula taxisofőr és barátnője, Jakab Judit felszolgálónő is. A kivágott hirdetmény öles betűkkel hívta fel magára a figyelmet: külföldi munka. A hirdető személy biztosra akart menni, így a maróstól a számítógépkezelőn át a szinkrontolmácsig Bukaresti gyerekek érkeztek hazánkba Ki románul, ki magyarul (Folytatás az 1. oldalról.) ahová évente körülbelül 40 kisgyereket adnak be. Egyébként elég sok köztük a román. Itt előkészítik a kicsiket az iskolára. Az iskola első nyolc évfolyamában még vannak magyarul tanuló osztályaink, de a líceumban (ez nálunk a középiskolának felel meg) már négy éve nem indult magyar osztály. Született ugyanis 1974-ben egy törvény, miszerint csak akkor indulhat nemzetiségi osztály, ha legalább 25 gyerek jelentkezik. Ezen az utazáson most 294 diák vesz részt, magyarok és románok vegyesen. Akad olyan, aki egyáltalán nem tud magyarul, van olyan is, aki rosszul beszél románul, de van aki mindkét nyelvet kitűnően ismeri. Most 79 gyereknek otthon kellett maradnia, de ígéretet kaptunk arra, hogy hamarosan ők is ellátogathatnak Magyarországra. A hozzánk érkezett gyerekeket biztos mindenhol nagy szeretettel fogadják. A Pest Megyei Úttörőelnökség által vendégül látott 29 gyerek és 3 felnőtt két napig Csillebércen, később Verőcemaroson lakik majd. A megyéből már több helyről érkeztek számukra felNagy az öröm (Hancsovszki János felvétele) ajánlások. Segíteni kíván többek között a vácszentlászlói Zöldmező Mgtsz, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Magyar Néphadsereg tápiószecsői egysége, s valószínűleg ellátogatnak majd Vácra, Gödöllőre, Szentendrére. A program itt- tartózkodásuk hosszától függ, ugyanis még nem tudják, hogy hazamennek-e január 16-án. Kecskés Ágnes mindenkit hívott; nyelvismeret hiányában is. Nem kellett több invitálás útitársaimnak, megkezdték ,.a visszaszámlálást", hogy filléres gondjaik elől útra kelhessenek a lehetőségek országába. Az előkészületek persze nem mentek zökkenőmentesen. A bankszámlaszámra befizetendő 40-40 nyugatnémet márkát és a svájci szabályok által előírt, a tartózkodási engedélyhez szükséges napi 100 frankot is meg kellett szerezni. Mindezt a háromévenként járó 50 dolláros fejadagból nehéz lett volna jogszerűen előteremteni. Maradt tehát a „magad uram, ha szolgád nincsen” változat. A taxis az utasoktól vásárolt, a pincérnő a vendégektől. Ez utóbbi akció nem járt szeréncsével, mert tiltott valutavásárlás miatt Jakab Juditot elbocsátották állásából. A jogszabályokat nem mindig és mindenütt veszik komolyan, így az egyik pénzintézetünk azonnal (2 százalékos levonás után) tisztára mosta a feketén vett márkát, és kiviteli engedélyt is csatolt hozzá, hogy vízumot kaphassanak a rákosszentmihályi fiatalok. A nyugati utazás soha nem volt olcsó, különösen nem az a mai ínséges világban. Azoknak viszont, akik hosszú időre indulnak útnak, nem sok hátrahagyni valójuk van. Pénzzé is tették mindenüket, majd a Daciá taxin megkezdődött a száguldás a ... semmibe. Mert a 40 márkás küldemények naponta mennek, ám Svájc nem foglalkozik külföldi munkaközvetítéssel, a zürichi cég fiktív, a szélhámosok pedig természetesen ismeretlenek. A jobb élet reménye azonban mindnyájunkban egyre nő, a Reform 1989. szep- temben 22-i számából kivágott hirdetmény talán azóta is közkézen forog, a fantomhivatal pedig még mindig szedi a „belépőktől" a tanulópénzt. ★ Megkérdeztük dr. Gerelye* Istvánt, a Külügyminisztérium illetékesét, hogy kihez fordulhatnak a megkárosítottak jogorvoslatért. A (magyar) rendőrségen tehetnek feljelentést — mondotta. Nemzetközi büntetőjogi ügyről van szó. a hirdetmény feladóját kell nyilvánvalóan felkutatni. Barsi Tomaj. a Belügyminisztérium szóvivője arra kér mindenkit, aki hasonlóképpen Járt, hogy tegyen feljelentést a Budapesti Itendör-főkapitányság panaszirodáján, az 112-3456-os telefonszámon. Radosza Sándor hosszabb idő alatt valósítanám meg. Ugyanakkor a gazdaság egyensúlyát más, hatásosabb módszerekkel próbálnám elérni. Így például a megtakarítási kedv ösztönzésével is vissza lehetne fogni a vásárlóerőt. • Elképzelhető, hogy az áremeléseken befolyt pénz gyöngíti a kényszert, s így lassítja a gazdaságunk átalakítását? — Ez valóban lehetőséget ad az alkalmazkodás halogatására, de azért hamarosan nagy árat fizetünk. ★ — Az áremelés hatásában végső soron kimondottan mezőgazdaságellenes lesz — ez a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége tagjának, Bogárdi Zoltánnak a véleménye. — Azzal, hogy drágábbak lettek az élelmiszerek, semmit sem oldottak meg a mezőgazdaság gondjaiból. Továbbra is szorít az ipar áremelési szándéka, amely növeli a mező- gazdasági termelés költségeit, s ugyanúgy megmaradt a földműveléshez, állattartáshoz nélkülözhetetlen alapanyagokat gyártó nagyvállalatok monopolhelyzete. • Sarkosan fogalmazva mondhatjuk, hogy ez az áremelés azt szolgálta, hogy egyes érintett nagyüzemek jobb helyzetbe kerüljenek? — Pontosan. Csak arra jó a drágítás, hogy egyes hazai, a piaci megmérettetésre alkalmatlan monöpolcégek tovább élhessenek. Ezt az áremelést én kimondottan veszélyesnek tartom: olyan hatása is lehet, hogy ezek a bizonyos, többlethez jutó nagyvállalatok most még kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, ennek következményeként megcsontosodik a jelenlegi gazdasági felépítmény, s nem valósul meg a régen várt változás a gazdaság szerkezetében. • Ha tehetne valamit, mit tenne az MDF? — Alapvetően megváltoztatná a termelés viszonyait. Verre néhány napon belül az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Tervezzük azt is, hógy ösz- szefogva a szakszervezetekkel, a bérreform továbbvitelét szorgalmazzuk. Az MSZDP- nek egyébként az a véleménye, ha a kormány tovább folytatja eddigi hibás politikáját, akkor ezzel veszélyezteti a békés átmenetet. Az elégedetlenség igen nagy, s bár eddig az emberekben nem volt erő, hogy fellépjenek érdekeik védelmében, pártunk elég erős ahhoz, hogy egy ilyen megmozdulást megszervezzen. ★ A kormány gazdaságpolitikáját megértjük, de ez korántsem jelenti azt, hogy örülnénk is az áremeléseknek — mondja Karnis Tamás, a Magyar Szocialista Párt sajtóosztályának munkatársa. • Nem tartják túlzottnak a lakosságra nehezedő terheket? — Természetesen soknak tartjuk. Ismert, hogy a két- három százalékos reálbér-növekedés is inkább csak stagnálásnak érzékelhető, most viszont csökken az életszínvonal. • Milyen más .lehetőséget látnak a gazdaságpolitikában? — Az MSZP nem irányítja a kormányt, és nem csinál ilyen formában gazdaságpoli- tikát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy tanácsokat nem adhatunk. • Hogyan vélekedik arról, hogy most egyik-másik ellenzéki szervezet — a korábbi hallgatólagos megállapodástól eltérve — támadja a kormányt az áremelések miatt? — Közelednek a választások, s népszerű lehet, ha a szi-; gorú árintézkedések enyhítését ígérik az embereknek. A? MSZP viszont tisztességes eszI közökkel kívánja megvívni a választási-küzdelmeket. Nem ígérhetünk tehát olyat, amit később nem túdunk teljesíteni. T. B. E.—M. T.—F. Z. senyhelyzetbe hozná — például családi gazdaságok kialakításával — az alapanyagokat előállítókat. Csakis gazdasági váltással, a jelenlegi monopóliumok felszámolásával érhetjük el azt, amit a fejlettebb országok: a munkaerő árához képest csökkenjen az élelmiszerek ára. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt álláspontjáról Csurdi Sándor, az országos elnökség tagja, sajtófelelős tájékoztatott: — A hétfőn életbe léptetett áremeléseket eleve elhibázott és társadalomellenes lépésnek tartjuk. Elismerjük ugyanakkor, hogy a termelői és a fo- gyaszóti árak között nagy a feszültség, s helytelen az a gyakorlat, hogy az árak mindenféle szociális támogatásokat is tartalmaznak. Sőt, az sem jó, hogy nálunk nagyon alacsonyak voltak korábban az élelmiszerárak, s ezért a külföldiek nagy tételben vásárolták az egyes cikkeket. Ám a gazdaság megújítása, a szerkezetváltás nem róhat egyoldalúan terheket a lakosságra úgy, hogy a legrászorultabb rétegeknél ne jelenne meg valamilyen módon a segítség. Igaz, a kormány bejelentett egy sor szociális intézkedést, ezek azonban nem elégségesek, hiszen legfeljebb a korábbi gondokat enyhítik. Véleményünk szerint tarthatatlan, hogy az országban egyre nő a vesztesek száma. Éppen ezért a szociáldemokrata párt lépéseket tesz a teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülőik védelmére és képviseletére. Mint tudják, polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményeztünk, amelynek áz a lényege, hogy senki ne fizesse azt a kamatadót, amélyet a korábban felvett lakáshitelekre vétettek 'ki. Az Országgyűlés által szentesített törvény érvénytelenítéséA csillagot előbb letagadták, most lehazudják Általános sztrájkra készSI a szakszervezet? A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa tegnap a SZOT székházában ülést tartott, hogy a január 8-án bevezetett fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezeték képviselőjelöltjeinek megválasztásáról, és a március 25-re kiírandó országgyűlési képviselői választások rendszeréről egyeztessék véleményüket. A fórum egész tagsága nevében úgy vélte, hogy az áremelések összetétele, mértéke, és az intézkedések előkészítésének módja joggal vált ki felháborodást minden dolgozó emberből. A kormány nem mérte fel ennek szociális ösz- szefüggéseit, nem adott módot a munkavállalók érdek- képviseleti szerveinek, hogy kompromisszumos megegyezéseket javasoljanak, nem vették figyelembe a szakszervezetek múlt évi jelzéseit, amelyekkel az árliberalizálás veszélyeire hívták fel a figyelmet, mindent összevéve a jelenlegi feszült gazdasági és politikai helyzetben érthetetlennek, felelőtlennek és elfogadhatatlannak minősítették a kormányzat magatartását. Kőhalmi, Vilmos, a Vasutas Szakszervezet képviselője keményen fogalmazott. Szerinte ez az áremelés egyenesen ultimátum a szakszervezet létét illetően. — Ha ezt most lenyeljük, alakuljunk át baráti társasággá. Az a kormány, amely letagadta a vörös csillagot, most az összes csillagot letagadja már az égről. Ez a kormány úgy hazudik, mint a vízfolyás, van olyan kormánytag, aki beleizzad, van olyan, aki már erre sem képes. Ha a szakszervezet tnost nem áll a sarkára, akkor nem lesz szak- szervezet. A szociális védőháló ebben az országban csak Czinege elvtársnak épült meg — vélekedett Kőhalmi Vilmos, Eltérő vélemények fogalmazódtak meg azzal kapcsolatosan, hogy kiutat jelentene-e a mostani helyzetben a munka- beszüntetés. Egyesek szerint az ország olyan nehéz helyzetben van, hogy nem bírná ki, ha egy napra leállna az élet, a termelés. Mások azt javasolták, hogy szervezzen a szak- szervezet egy, a taxisokéhoz hasonló reprezentatív demonstrációt, amelynek időpontja január 23., a parlamenti ülésszak kezdete lehetne. A javaslatok szerint össze kellene hangolni ebben a különböző szakszervezeteket, és egységesen, de munkaidő után az utcára vonulni. A szak- szervezet erejében a tagság nagy része ugyanis már erősen kételkedik. Hiába fogalmazunk meg a vállalatok számára követeléseket, ha a szabályozók olyanok, hogy a vállalatok azokat megvalósítani már akkor sem tudnák, ha akarnák. Mit tenne a kormány, ha az emberek elkezdenék tömegesen nem fizetni a lakbért, a kamatadót? Az egész országot kilakoltatnák az utcára? — kérdezte az egyik felszólaló. Akadtak még pesszimistább felszólalások. Mondván, a január 8-i áremeléseken változtatni már úgysem tudunk, legjobb, ha legalább a februárra bejelentett áremelkedésekkel foglalkozunk, hiszen ha ezt sem akadályozzuk meg, akkor azt pusztán a nadrág- szíjak összébbhúzásával már nem fogjuk átvészelni. Leginkább a tömegközlekedésben várható emelések tűnnek irreálisnak. Az árváltozások előkészítet- lenségére utalt az a felszólaló is, aki szerint maguk az országgyűlési képviselők is csak hétfőn döbbentek rá, mihez adták a szavazatukat. Az Országos Koordinációs Tanács előzetes számításai szerint 1990. elején a háztartások túlnyomó többségében az egy főre jutó jövedelem a létminimum körül mozog. Ezért követelik a minimális munkabérek felemelését, a kereseti adó eltörlését azon vállalatoknál, ahol az átlagbérek növekedése nem haladja meg a 10 százalékot, a nyugdíjak, a családi pótlékok és a GYES jövedelempótlékának emelését, és néhány alapvető élelmiszer árának mérséklését, és e mérsékelt árak rögzítését. Ezeket a követeléseket a kormányzati lépések által előidézett szükséghelyzet váltotta ki. Az Országos Koordinációs Tanács követelte továbbá, hogy haladéktalanul hozzanak létre fórumokat a kialakult árviszonyok felülvizsgálatára, az áremelések szociális következményeinek feltérképezésére, az árak további emelkedését meggátoló antiinflációs csomagterv kidolgozására. Szegő Krisztina
