Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-10 / 8. szám

1990. JANUÄR 10., SZERDA %%»gft»p B ■ ■ wy^wwu,’.^ <i •• ­Ofszáznyolcvan nap a'att a szántóföld körül Repülőgépes porhintés — Igazság szerint pihenésre lenne szükségünk — kezdte be­szélgetésünket Kürtös László, a MÉM Repülöszolgálatának ke­reskedelmi irodája vezetője. Pihentetésről beszélt, hogy hadd forrja ki magát a dolog, mert íg.v, nap mint nap, a reflek­torfényben nem lesz könnyű a vállalati átalakulás folyamata. A válság egyik oka, hogy a központi tervutasításos gaz­dasági rendszer évtizedeiben nem válhattak nyereséges vállalattá. Így fordulhatott elő, hogy amíg az utóbbi négy évben az infláció évi 15 százalék körül volt, ők a ré­gi. fix áron teljesítették fel­adatukat. Mindehhez nem kapnak állami támogatást, miközben a mezőgazdaság válsága következtében egy­re több téesz és állami gazda­ság kénytelen csökkenteni a megrendelést. Helyette más, korszerűtlenebb, de házon be­lül elvégezhető módszerrel próbálkoznak. A növekvő költségek és csökkenő igé­nyek mellett is sikerült ta­valy 800 milliós haszonra szert tenniük, de a 89-es év egyértelművé tette, hogy ezentúl nem tudnak tovább megélni csak mezőgazdasági megrendelésekből. Biztosra mennek A géppark többnyire kor­szerűtlen, a 220 légi szállító- eszköz többsége nagy fogyasz­tású, idős szovjet gép és van tizenegy amerikai gyártmá­nyú, korszerű helikopter. Időnként 50 évre elegendő al­katrészt rendelnek, de ehhez magyarázattal is tudnak szol­gálni. Amíg az egyesült álla­mokbeli helikopterekhez két nap alatt kapnak alkatrészt, addig a szovjet gyártók ala­posabb átfutási idővel dol­goznak. ök átlagosan 580 nap után küldik a megrendelt árut. Ráadásul „biztosra mennek” és postázzák hozzá a szer­számkészletet is, amelyet természetesen külön megfi­zettetnek az RSZ-szel. így az állandó alkatrészhiányhoz szerszámhegyek társulnak. Az üzemanyag-fogyasztás aránya egy a kettőhöz a két nemzet szállító járművei kö­zött. A megbízott vezető személyi kérdésekben meglehetősen óvatosan fogalmazott. A volt vezetés tagjai között komoly vita támadt a cég jövőjét il­letően. A közös csupán az volt, hogy a veszélyt meg- érezve, a most nyugdíjba vo­nuló Farkas Lászlónak és más MÉM-es, ugyancsak nem fizikai állományú munkatárs­nak sikerült megoldani, hogy a megérdemelt nyugdíjas éve­ket a Loránd utcai lakások­hoz földrajzilag (és etikailag is) közeli Szendrő utcában tölthesse. A dolgozók felhábo­rodására a MÉM-vizsgálat nem talált lényegi kifogást. A pilóták és szerelők közel sem látják olyan felhőtlennek a cég jövőjét, mint nyugalom­ba vonuló főnökükét. Nem tudja megfizetni A gazdasági és morális vál­ságból — úgy mondják — két lépés vezet kifelé. Az egyik a nyitás, vagyis a repülőgépek MU ho* a következő 580 nap? (Pék Veronika felvételei) más irányú kihasználása. Eh­hez azonban műszaki átalakí­tások, a Közlekedési, Hírközlé­si és Építésügyi Minisztérium engedélye és persze megrende­lés kell, amit viszont magyar vállalat vagy turista nem nagyon tud majd megfizetni. A másik a kisebb egységekre szakadás. A hangárok felé tartva, a meglehetősen viharvertnek tű­nő gépek után újszerű nyuga­ti repülőkkel találkoztam. Vállalnak már külföldi meg­rendelők számára devizáért javításokat is. Jurkovits Vik­tor berepülő pilótával társa­logva, másfajta gondok is felszínre kerültek. Tervezték ugyan, hogy az RSZ-pilóták önálló szakszervezetet alakí­tanak, de ha egy „repülős cégnél” az 1500 dolgozóból csak 280 a pilóta, akkor ered­ménytelennek tűnő kísérlet az egész. Szaporítja a megoldat­lan feladatok sorát, hogy to­vábbra is létezik két olyan iroda cégen belül, ahol pár­huzamosan továbbra is ugyan­azt az „igen-igen hasonló” fel­adatot látják el a pesti és a budaörsi központokban. Mesterséges osztódás A hangárbeli beszélgetőtár­saim szerint, ahol a másfél ezres létszámból csak ezer dolgozó tud pótolhatatlan munkát végezni, ott vagy a sanyarú munkanélküliség vagy a csőd a jövő. A buda­örsiek nem mind hiszik, hogy ez a szolgálat egyben ma­radhat. Kisebb részlegekre, ér­dekeltségekre kell bomlaniuk, hogy élhessenek. Úgy mond­ják, hónapok óta csak „por­hintés az egész”, üres szóla­mokat hallanak. Az admi­nisztrációs dolgozók is sokan vannak, de a fizikaiak közül sem látja el mindenki ma­radéktalanul a feladatát. A gépek ugyanúgy öregszenek, az alkatrészek évek alatt ér­keznek, miközben — ígv mondják — a főnökség a do) gozók millióiból luxusházakat építtetnek maguknak. Ha nem csökken a felduz­zasztott apparátus, nem sike­rülhet a vállalattá válás. S ha nem sikerül a mesterséges osztódás, akkor megteheti majd a gazdaság öntörvényű- sége és megeshet az is, hogy mire ideér a tavaly megren­delt alkatrész, már nem lesz, aki átvegye. Radosza Sándor Zabolátlan patak U-alakban A ■ I ff ■■ I 1 I ___ Ö rdögi bűz, Nincs bosszantóbb és ré­misztőbb a bizonytalanságnál! Különösen olyan esetekben, amikor egy egész település ér­zi, tudja, valami nincs rend­ben. Törökbálinton, az elmúlt év augusztusa óta, a Károlyi Mihály utca végén is húzódó Hosszúréti patakból savas bűz, záptojásszag árad. Ez a kén­hidrogén jelenlétére utaló „il­latfelhő” érthetően nem hasz­nál az egészségnek. Rosszullét, hajhullás A sav irritálja a szervezetet, különösen a nyálkahártyát. In­formációk szerint a nagyköz­ségben az elmúlt hónapok so­rán többen is rosszul lettek, s akadt olyan, akinek hullott a haja. A levegőben rejlő „kü­lönleges” anyag jelenlétére a különböző tárgyak is fura mó­don reagáltak. A rézből ké­szültek megfeketedtek, s a lámpaburákon ezüstös, kénes lerakódás mutatkozott. A kör­nyezetet nagymértékben káro­sító jelenségről 1988. december 6-án lapunk is beszámolt Bű­zös-bűnös Hosszúréti patak címmel. A törökbálintiak érthetően az illetékes Köjálhoz fordul­tak, hogy végre hivatalos ok­mányra vetve, fehéren-feketén feltüntetve tisztázódjanak az említettek. Cséki Edit, a nagy­község vb-titkára sajnálkozva szólt arról, hogy a mai napig nem sikerült a lakosság meg­nyugtatásához elengedhetetlen vizsgálati eredményekhez jut­niuk. — A helyi állami gazdaság szeszfőzdéje és akkumulátor­üzeme is átesett a vizsgálati szűrőlistán, de az eredmények negatívnak bizonyultak. Ki­szálltak az illetékesek az ISG- hez, a DKV-hoz, s minden olyan ipari létesítményhez, amely esetleg „gyanús” lehet. A Hosszúréti patak „U” alakban szeli át a nagyközsé­get. Medrének tisztítására a helyi tanács pályázatot írt ki. Hétszázezer és 2,1 millió forint közötti ajánlatok érkeztek, amelyek jószerivel csak a pa­tak regionális rendbetételét garantálják. Árvízzel fenyeget — Az igazság az, hogy a pa­tak teljes kotrásához, környe­zetének rendbetételéhez leg­alább 20 millió forintra lenne szükségünk. — állítja a vb- titkár. — További problémát jelent, hogy a pataknak van egy nyitott és egy fedett része. Ez utóbbi az „U” alak közepén található, ami rendkívül költ­ségessé tenné ennek a szakasz­nak az iszaptalanítását. Eddig csak mintegy 1,5—2 kilométe­res területen sikerült a meder- tisztítást elvégezni. Hozzászólás cikkünkhöz — és az ö Â vevő “ Az 1989. december 22-i szá­munkban megjelent „Itt az olaj, hol az olaj” cikkünkben egyoldalúan mutatták be a je­lenleg is még tartó felvásár­lási lázból adódó helyzetet. A cikk megkérdőjelezi a Duna Fűszért Rt., s azon belül is a Budapesti Raktárház dolgozói­nak munkáját, sőt becsületes­ségét. Ügy érezzük, a korrekt informáláshoz szükséges az alábbiakat is hozzátenni: ★ 1989. december első napjai­tól felvásárlás indult meg el­látási területünkön — de or­szágosan is — zsír, olaj, mar­garin, rizs, liszt, cukor áru­cikkekből. Az ipari vállala­toktól plusz árualapot kér­tünk, vállaltuk azt a tetemes szállítási költséget is, hogy saját gépkocsikat küldtünk az árukért. Elrendeltük egész hónapra a szombati kiszállí­tási műszakot, a rendelkezé­sünkre álló gépkocsiparkot pedig két és félszeresére emel­tük. A felvásárlás most is tart, a megnövekedett három­négyszeres igényeknek eleget tenni nem tudtunk, mert ek­kora árualap nem állt rendel­kezésünkre. Az ipar csomago­lási kapacitás hiányában kép­telen volt rendeléseinket tel­jesíteni. Az árualapokra nemcsak saját ellátási területünkről, hanem budapesti vállalatoktól és az ország más részeiből is érkeztek igények, ezért sem valós az a kép, amit az Alfa cégről bemutattak. Sajnos, az árualapokkal gazdálkodni kellett és kell, ügyelve arra, hogy valameny- nyi város legnagyobb és a fal­vak egy-egy üzletébe jusson áru. De minden igényt sajnos így sem tudtunk kielégíteni. A cikkünkben szereplő bolt­vezető hölgy valóban megke­resett telefonon azzal, hogy látott olajból készletet tárnoki lerakatunkban. Csak azt fe­lejtette el, amit telefonon meg is beszéltünk: az árualap már számlákon szerepel, mivel a felvett rendeléseket 96 órán belül teljesítjük. Ráadásul azon időszakban még szállítá­si lemaradásunk is volt. Egyébként kértem, hogy más­nap jelentkezzen és beérkezés esetén szívesen állunk rendel­kezésére. Ez az ünnepek kö­zött meg is történt. Sajnálatosabb ténynek tar­tom az olajhiánynál, hogy a két ünnep között csomagolt lisztet és cukrot sem tudtunk tisztelt vevőink részére szállí­tani, csak zsákos árukból áll­tunk rendelkezésükre. A hely­zet csak január végére fog rendeződni. Nagyon sok hiánycikk volt 1989-ben, de akikor lenne lelkiismeret-fur- dalásunk, ha ez nem az orszá­gos helyzetet tükrözné. Alap­vető árucikkekből folyamatos volt az ellátás, a cikkben kö­zölt 30 százalékkal szemben 65—70 százalékra teljesítettük a megrendeléseket. Az ilyen felvásárlásokkor akaratlanul is követünk el hi­bákat, de egész éves mun­kánkra nem a cikkben meg­jelentek a jellemzőek. Üzlet- politikánkban, munkánk során valljuk, hogy a vevőkből élünk, a vevőnek mindig igaza van, de utóbbinál lehetnek, vannak is kivételek. igazsága Raktárházunk minden dol­gozója pluszmunkával, éssze­rűen, többletköltségeket vál­lalva törekszik arra, hogy az ilyen rendkívüli helyzetekben is biztosítsa az árualapokat. Ádám Üp.szló Duna Fűszért Rt. Budapesti Raktárház igazgatója A Hosszúréti patak ráadásul a főváros XI. kerületében hú­zódó Ördögárokhoz kapcsoló­dik. Ha a törökbálintiak a víz­folyás aljáról kezdik meg a meder tisztítását, az" nem várt következményekkel járna a XI. kerületben lakók számára. A medertisztítást követően a patak mélyebbé válna, s ennek hatására az ördögárok víz­szintje csapadékos napokon megemelkedne, s árvízzel fe­nyegetne. Tehát az ördögi bűz ördögi körben kering. Izekre szedve A vb-titkár utalt arra, hogy a legutóbbi falugyűlésen szor­galmazták a közeli laktanya területének vizsgálatát is, de ennek eredményéről mind ez ideig nem értesült sem a ta­nács, sem pedig a helyi falu­szépítő egyesület. Utóbbiakkal egyébként igen hasznosak a nagyközségi tanács kapcsolatai. Bűz-víz' címmel, a BME Zöld Klubjának Kék Bolygó nevű kiadványa is közölt anya­got a törökbálinti levegőszeny- nyezéssel kapcsolatban. Ebből kitűnik, hogy a lakosság vál­tozatlanul gyanakszik a közeli állami gazdaságra. Feltevésü­ket az is alátámasztja, hogy a krumpliföld közepén álló vegyszeres keverő lényegében egy mély gödör, s ebbe min­denféle semlegesítés nélkül ön- tik a különböző vegyszereket. Beavatottak erős savszennye­ződésre, illetve szulfátiondózis- ra gyanakszanak. Adott a kö­vetkeztetésük is, miszerint a szulfátionokból a mikrobák kénhidrogént készítenek, s ez kerül a levegőbe. A laikus azt gondolná, hogy technikai eszközeink birtoká­ban, a laboratóriumi berende­zések minden bizonnyal alkal­masak a gyors elemzésekre, a vett minták „ízekre” szedésé­re. Ahogy mondani szokás, hiányzik néhány láncszem. De miért. És egyáltalán, mikor áll ösz- sze az a vizsgálati anyag, amelynek végeredménye meg­nyugtatná a törökbálintiakat!? Gy. L. Erdélyi pedagógusjelöltek Magyar tanítóképzőben A békéscsabai tanítóképző szeptembertől évente ötven erdélyi magyar fiatalt szeretne fogadni, hogy hozzájáruljon a romániai magyar pedagógus­hiány megszüntetéséhez. Bé­késcsabán minden feltétel adott az erdélyi magyar taní­tójelöltek fogadására, oktatá­sára. A javaslatot a képző ve­zetése eljuttatta a Művelődési Minisztériumba, s ajánlatukat továbbítják a romániai magyar közösség vezetőinek is. Ha megvalósul a békésiek kezde­ményezése, gyorsan és eredmé­nyesen járulhatnának hozzá az erdélyi pedagógus-utánpótlás biztosításához, mivel az újjá­szerveződő romániai magyar iskolahálózatnak, alulról épít­kezve, az alsó tagozatos okta­tás feltételeinek a biztosítása a legsürgősebb feladata. HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS INGYEN Le a kalap Lehet-e manapság egyálta­lán tisztességes választékot biztosítani a vevőknek? Ami kor a Fűszért Vállalat túra­kocsijai csak a rendelések húsz százalékát hozzák, ami­kor urak a szállítók, amikor az árak az égig emelkednek? S ennek ellenére is van Szent­endrén, a Felszabadulás la­kótelepen egy alig 200 négy­zetméteres faház, amelyben Dombai János és felesége, va­lamint tíz kereskedő — mind­annyian lányok-asszonyok — a közönség nagy megelégedé­sére vezeti az üzletet. Két műszakban havonta két és fél- hárommillió forintot forgal­maznak. A boltban a kurrens cikkek is megtalálhatóak. — Nem titok ez — mondja Dombai Jánosné —, csak sze­retni kell a szakmát. Ebben benne van a vásárlók iránti türelem, megértés is. Mindig azt mondom a lányoknak: mi kiszolgálók vagyunk, a szó ne­mes értelmében. Beszélgetni csak Dombainé- val lehet, mert a férj az ARO- val járja az országot. Nyolc­van százalékban önbeszerzők. Az utóbbi hetekben az olajért, cukorért keményen vitázni, vagy jattolni kellett a szállí­tóvállalat vezető'vel. Saját pénzből, mert a szerződéses boltban nincs káló. • Mondja, néha nem érzi hiábavalónak a küzdelmet? Hi­szen köszönetét ritkán kapnak a boltosok. — Elégtétel az, hogy a pa­naszkönyvben nincs beírás. űröm, amikor idős emberek megköszönik, hogy tisztessé-^ gesen kiszolgáljuk őket. Vagy amikor a hatéves gyereknek adunk egy kis édességet, mert az anyja rendszeresen küldi sörért, pálinkáért, ám egy fil­lért sem ad neki cukorkára. • De amikor úgy látják el a boltot, ahogyan a Fűszért tesei, sőt, még zaklatják is önöket.. ■ — Tényleg külön történet, hogy a Fűszért pénzügyi osz­tályának dolgozói már kétszer törtek ránk, hogy fizessük ki az adósságunkat! • Miért nem egyenlítették ki a számlát időben? — Táviratilag azonnal kifi­zetünk minden árut. Csakhogy valamiképpen elkallódott. Jöt­tek a füszértesek, fél napig kerestük a hónapokkal azelőt­ti számlákat, aztán bocsánatot kértek, de rövidesen kezdődik minden elölről. Magyarorszá­gon ma egyedül az Alfa szál­lít határidőre, megrendelés szerint. • S maguk mégis élő Miku­lást alkalmaztak, ajándékokat osztogattak, karácsonyra halat árultak, a beteg vevőnek in-, gyen házhoz szállítanak? — Nézze! A vásárlót nem érdekli, hogy nekünk milyen gondjaink vannak! ö joggal azt mondja: ha vállaltátok, csináljátok! S igaza van. Az üzletben a beosztottak 6-7 ezer forintot keresnek. Ezért még az üvegvisszavál­tást is két műszakban csinál­ják. Erre mondja a csodáktól elszokott vevő: le a kalappali V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents