Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-30 / 25. szám

2 ©fê&fap 1990. JANUÁR 30., KEDD Németh Miklós Strasbourgban Honecker—Isivkov Nem csak a munka - a hatalomgyakorlás is folyamatos Novemberre eldől az ET-be való felvételünk kérdése Hétfőn délelőtt az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének meghívására Strasbourgba ér­kezett Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke és kísé­rete. Az első találkozóra még délelőtt Anders Björckkel, az ET Parlamenti Gyűlésének el­nökével került sor, Németh Miklós délután fél négykor e testület előtt mondott beszé­det, a 23 tagállam parlament­jeinek képviselői, továbbá a különleges meghívotti státus­ban jelenlevő szovjet, lengyel, jugoszláv és magyar törvény­hozási küldöttségek tagjai előtt. Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésé­nek elnöke a hétfői találkozón tájékoztatta Németh Miklóst, a Magyarország .által az Európa Tanácshoz benyújtott, a teljes jogú csatlakozásra vonatkozó kérelem útjáról. A magyar országgyűlési vá­lasztások után, májusban ter­jesztenek jelentést a parla­menti közgyűlés elé, s ezután, a közgyűlés pozitív döntése esetén, a végleges döntést a miniszterek bizottsága hozza, várhatólag novemberi ülésén. A tagfelvételi eljárás általában két-három évig tart, így Ma­gyarország esetében ez az idő­rend gyorsnak mondható. Az Európa Tanács tíz-tizen­egy fős küldöttséget kíván Magyarországra küldeni a vá­lasztások alkalmából, termé­szetesen nem ellenőrizni azo­kat, hanem azért, hogy kifeje­zésre juttassa érdeklődését. Németh Miklós az Európa Tanács vezetőivel folytatott megbeszéléseken méltatta a Tanács, továbbá a Magyaror­szág támogatásában részt ve­vő 24 fejlett ország, illetve az Európai Közösség nyújtotta se­gítséget, üdvözölte az Európa 7'anács és Magyarország kö­zötti kapcsolatok bővülését és az ET különböző kezdeménye­zéseit a közép- és kelet-euró­pai demokratikus átalakulás támogatására. Németh Miklós Strasbourg- ban két egyezményt írt alá. A televíziózásról szóló a hatá­ron túlra sugárzott televíziós adások közös normáit foglal­ja össze. Az egyezmény eti­kai, kulturális követelménye­ket fogalmaz meg, szabályoz­za a hirdetéseket, a szpon­zorálás módját. Az Európa Tanács dopping­ellenes egyezménye szerint az aláírók saját alkotmányos in­tézkedéseik határán belül megteszik a szükséges lépése­ket a doppingszerek használa­tának csökkentésére, majd felszámolására a sportéletben. Elszámoltatás Az NDK legfelsőbb bírósága márciusban kezdi meg Erich Honecker, Erich Mielke, Gün­ter Mittag és Joachim Herr­mann tárgyalását. A négy bu­kott politikust hazaárulással, hatalmi visszaéléssel, alkot­mányellenes szervezkedéssel és a népgazdaság terhére elköve­tett súlyos károkozással vádol­ják. A hazaárulási perek után áll a legfelsőbb bíróság elé az NSZEP politikai bizottságának hét volt tagja, Willi Stoph, Horst Sindermann, Günther Kleiber, Werner Krolikowski, Hermann Axen, Heinz Kessler és Gerhard Schürer. Mind­nyájukat hatalmi visszaéléssel és korrupcióval vádolják. A bolgár főügyészség hétfő esti közleménye szerint Todor Zsivkov letartóztatásban van, és a belügyminisztérium nyo­mozati főhivatalában őrzik. Tekintettel korára és egész­ségi állapotára, különféle or­vosi vizsgálatokat végeztek rajta. A család több tagja esetében megkezdődtek a ki­hallgatások és a házkutatá­sok. A lapító kongresszus LEMP helyett szocdem párt Több' mint négy évtizedes útjának . végére érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amikor 11. kongresszusa hét­főn hajnalban kimondta a párt megszűnését és a kong­resszus által megalakított új baloldali pártnak, a Lengyel Köztársaság szociáldemokrata pártjának adta át minden va­gyonát. A feloszlató határozatban a LEMP beismerte: nem sike­rült teljesítenie maga elé tű­zött történelmi feladatát, el­veszítette a társadalom bizal­mát, és a bizalom visszaszer­zésének reményét. A kong­resszus bocsánatot kért min­den, a politikai nézeteiért meghurcolt tagjától, és meg­alapozatlannak minősítve párt­büntetéseiket törölte. Az alapító kongresszuson el­fogadták a párt eddigi struk­túrájával szakító szociálde­mokrata programot és alap- szabályzatot. amelyek kidolgo­zásánál a nyugat-európai szo­ciáldemokrata és szocialista pártok mellett a Magyar Szo­cialista Párt alapdokumentu­maiból is merítettek. A párt­nak ezentúl a kongresszus ál­Cél a sokoldalú kapcsolatok fejlesztése Pozsgay Imre Izraelben Az izraeli Aviatika köz- vezeti szövetség főtitkárával pontjában, a lodi légiipari vál- is, majd a pártpolitkában ki- laltnál tett hétfőn látogatást sebb súlyt képviselő Mapam Pozsgay Imre. A magyar ál- párt vezetőivel ült tárgyaló- lamminiszter, aki vasárnap asztalhoz. Hétfői programját érkezett Simon Peresz izrae- protokolláris esemény zárta: a li miniszterelnök-helyettes magyar nagykövetségen foga- meghívására Tel-Avivba, a nap dást adtak tiszteletére, folyamán találkozott a zsidó Pozsgay Imre vasárnap ki­állam gazdasági életében nagv jelentette: a pártközi és az ál­befolyású Hisztadru szakszer- la™közi kapcsolatok fejlesztése egyaránt célja izraeli látoga­tásának, amelyen egyébként államminiszter funkciójában vesz részt. A magyar politi­kust csütörtök estig tartó útja során fogadja majd Jichak Sa­mir kormányfő és a tervek szerint Hájim Herzög elnök is. Pozsgay írrtre még vasárnap rövid megbeszélést tartott Ji­chak Rabin védelmi minisz­terrel, a Munkapárt egyik ve­zetőjével, akitől — elmondása szerint — Izrael védelmi, biz­tonsági és békekoncepciójáról kapott tájékoztatást. A magyar miniszter Rabint a Munkapárt egyik legkiemelkedőbb politi­kusának, politikai stratégájá­nak nevezte. tal közvetlenül választott el­nöke és főtitkára, elnök vezet­te 150 tagú főtanácsa és főtit­kár irányította 15 tagú végre­hajtó bizottsága lesz, A prog­ramnyilatkozat alapvető érté­keknek a többpártrendszeren, a parlamenti demokrácián, a területi és munkásönkormány­zatokon nyugvó szabad polgá­rok alkotta társadalmat te­kinti. A Fővárosi XI. és XXII. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat felvesz gépíró adminiszt­rátort a munkaügyi osztályra. Gyorsírástudás előny. Jelentkezni lehet: Karalyos Károlyné, munkaügyiosztály­vezetőnél. Budapest XI., Fraknó u. 32., telefon: 166-5033. Azerbajdzsán: normalizálódott a helyzet Rendfenntartók még maradnak Az azerbajdzsáni helyzet normalizálódásáról számolt be az Izvesztyijának adott hétfői nyilatkozatában a szovjet hon­védelmi miniszter, bár el­mondta azt is, hogy az állami intézmények elleni támadások továbbra sem szűntek meg. Dmitrij Jazov közölte: a ka­tonai egységek mindaddig ma­radnak, amíg helyre nem áll a rend a térségben. Kijelentette egyúttal, hogy már megkezdődött a katonák családtagjainak visszaköltözé- se, és lényegében megszűnt az örmények elvándorlása is. A miniszter szerint jelenleg a hadsereg egyik legfőbb fel­adata a lakosságnál levő nagy mennyiségű fegyver, lőszer és robbanóanyag begyűjtése, hogy elejét vegyék az újabb vérontásnak. Vlagyimir Dubinyak bakui városparancsnok hétfői köz­leményében arról számolt be, hogy Baku legtöbb üzemé­ben hétfőn ismét megindult a munka, az elmúlt huszonnégy órában stabilizálódott a hely­zet. A nem hivatalos szerveze­tek azonban továbbra is sztrájkra hívják fel a lakossá­got. A városban továbbra is szigorúan ellenőrzik a forgal­mat, a katonák ötszáz méte­renként igazoltatják a jármű­vek vezetőit és utasait. HéliföBdi események egy itiendafkf&SR A Szovjetunió tiltakozott a Lengyel Népköztársaságnál a krak­kói szovjet főkonzulátus elleni vasárnapi támadásért, megálla­pítva, a lengyel hatóságok nem gondoskodtak megfelelően, a főkonzulátus biztonságáról. A H. János Pál pápa afrikai kőrútjának újabb állomására, a Burkinai Köztársaságba uta­zott tegnap — de nyilakozatában sajnálatát fejezte ki, hogy több afrikai államban ellenszenv és meg nem értés övezi a ka­tolikusokat. A A Die Welt napilap bécsi tudósítója újra fog- alkozik azokkal az Erdélyből érkezett jelentésekkel, amelyek szerint Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és másutt állítólag több halálos áldozattal járó nemzetiségi villongások törtek ki tüntető magyarok és románok között. A A forradalmat és a szocializmust védelmező kubai népre „súlyos próbatétel vár az elkövetkező időben” a nemzetközi helyzet változása miatt — jelentette ki Fidel Castro kubai elnök a szakszervezetek kongresszusának zárónapján. A Január 13-án megalakult a Német Újraegyesítés Pártja (DWP), levelében közreadja: el­ítéli a jobb- és baloldali radikalizmust, elismeri Lengyelor­szág nyugati határait, s követeli a két német hadsereg mara­déktalan felszámolását is. Jelszó: Te vagy a fő ellenség... X Középkorú férfi kopogtatott szerkesztőségünk ajtaján a mi­i nap. Remutatkozott : Fábián Elemér, a szigeteséit Lenin Ter- X inelöszövetkezet művezetője. Délelőtt jött, munkaidőben, de jö- § vételének időpontját most nem a munkarendtől, hanem egész- X ségi állapotának alakulásától teszi függővé. Betegállományban van hosszabb ideje, többek között a Le- I nin Tsz-ben történtek miatt is. Az idegeskedés, a tsz elnöké­^ vei, Németh Lukáccsal történt szembeszegülése nagyban hoz­^ zájárul ahhoz, hogy betegágyból szemlélje az eseményeket. De ^ Fábián Elemér művezető dolgozni szeretne. Reméli, régi műn­i kahelyén talán újra felveheti a munkaruhát. Talán már dolgoz­X na is, hiszen haragosa, a tsz-elnök, vádlottak padjára ült, a X vádak, melyeket lapunkban is megírtunk, igaznak bizonyultak, X s Németh Lukácsot a bíróság el is ítélte. Ezt szintén megírtuk la­punkban, de azt nem, hogy az elnök, miután meghallgatta a reá kirótt büntetés mértékét, másfél óra múlva már újra el­nöki rezidenciájában ült, s irányította a termelőszövetke- Bzeteh Persze, mondhatjuk, ez így rendjén való, míg leköszön státusáról, még dolgozik a tsz érdekében. Csakhogy Németh Lukács már közel egy hónapja gon­doskodik a tsz folyamatos munkavégzéséről, mintha mi sem történt volna a bíróságon. Fábián Elemér többedmagával azt érdeklődte a Pest Megyei Tanács illetékes osztályán: meddig marad még hivatalá­ban az elítélt tsz-elnök? Vá­laszt nem kaptak, a látogatás eredménye mindössze annyi, hogy a tanácsi osztály hivatal­noka „leadta a drótot" Né­meth Lukácsnak: — Vigyázz, egy Fábián Ele­mér nevű dolgozód ügyködik ellened! Ezért hát itt ül a volt mű­vezető a szerkesztőségben, — Tulajdonképpen először magamat kellett tisztáznom magam előtt. Eleinte ugyanis, mikor az első szóbeszédek kel­tek szárnyra az elnök ellen, én Németh Lukács pártján voltam. Azt mondta: 6 nem bűnös, és én hittem neki. Mi­kor már letartóztatták három vezető beosztottját, hívatott : „Elemér, kellene csinálni egy kis társadalmi megmozdulást az érdekemben." Én írtam ek­kor egy levelet Váncsa Jenő akkori miniszternek Németh Lukács védelmében, személye­sen be is vittem. Utána jelent meg az első cikk a Pest Me­gyei Hírlapban az elnökről, s az ott felsorolt terhelő tények már elgondolkodtattak. Újra hívatott Németh Lu­kács. Mondta, menjek el egy közgyűlésre, rám hallgatnak az emberek, hangoljam őket a maga védelmére. Ha megte­szem, akkor négyezer forint fizetésemelés üti a markomat. Ütötte volna. Akkor már kez­dett mérgesedni a helyzet. Ki akarta rúgatni az egyik sofőrt, aki feketén fuvarozott számá­ra, s egy idő után kényelmet­lenné vált ez a kapcsolat. Én voltam az egyik megidézett tanú a döntőbíróság előtt. Azonban behívatott Németh Lukács : — Mondd, mit fogsz mon­dani a tárgyaláson? — Az igazat. — Nem azt kell! Ettől kezdve én voltam fekete bárány. „Te vagy a fő ellenség!” — adta ki a jelszót az elnök, összehívta a tsz csoportvezetőit, azt mondta: „Aki a Fábián Elemérrel jó­ban mer lenni, nem kap ju­talmat!" S ezzel el is értünk a jelen­hez, sőt, a közeli jövőhöz. Hamarosan tsz-közgyűlés lesz Szigetcsépen, s ott sok min­den eldől. Az bizonyos, hogy Németh Lukács megválik tisz­tétől, hiszen nem kaphat er­kölcsi bizonyítványt. Ezenkí­vül azonban minden kiszámít­hatatlan. Fábián Elemér tart a tsz-elnök kapcsolataitól. Ugyanis annak ellenére, hogy Németh Lukács mint a sztá­linisták áldozatát, pizsamá­sok, rendőrtisztek feketebárá­nyát, a „nép” védelmezőjét emlegeti magát, igen jó bará­tai között tudhat néhány ma­gas beosztású embert. S hogy miért kellett ismét napirendre tűzni Szigetcsép ügyét? Fábián Elemér attól tart, ebben az eldugott kis községben nem történik sem­mi. Németh Lukács utóelnök­sége alatt jól előkészíti a te­repet az új vezető megválasz­tására, félő, a jelenlegi köz­gyűlésen is sok öreg, szinte magatehetetlen embert gyűjt be, akik gyakorlatilag nem tudják, kire szavaznak a leen­dő tsz-elnök személyében. Aki persze, nem lehet más, mint az ott, vezető beosztásban dol­gozó fiai, rokonai valamelyi­ke ... Lám, Szigetcsépen nem­csak a munkavégzés foli’ama- tos, hanem a hatalomgyakor­lás is. Tóth Béla Endre CICÁNYÚT 12.) ■ ■ -nF • Magyar, oláh, beás őseik nyelvén „rom”-nak, azaz embernek nevezik magukat. Indiából keltek útra több mint ezer évvel ezelőtt, s — bár már rég letelepedtek — vesszőfutásuk azóta is tart. Európába tömegesen az 1400-as évek elejétől érkez­tek, de találtak 1395-ből szár­mázó, a cigányokat emlegető magyar iratokat is. Nem vol­tak keresztények — ahogy a magyarok sem, amikor vagy ötszáz évvel korábban a Kár­pát-medencébe érkeztek. No­mádok voltak — ahogy a ma­gyarok is a honfoglalás idején. Féltek tőlük és üldözték őket. Csavargók, tolvajok, dög­evők, istentelenek — ilyen és hasonló neveket aggattak rá­juk. A török hódoltság után, fo­ként Mária Terézia uralko lá- sának idején próbálkoztak erő­szakos magyarosításukkal is. Tiltották a cjgány nyelv hasz­nálatát, tilos volt egymás kö­zött házasodniuk, és nem hordhattak cigány ruhát sem. A gyerekeket elvették a szü­lőktől, magyar és sváb csalá­dokhoz adták nevelésre. A be­olvasztásnak ez a módja per­sze nem volt túl sikeres. Ahol tehették, elszöktek az ellenőr­zés elől. Saját szokásaik sze­rint továbbra is egymás kö­zött házasodtak, a gyerekeket pedig visszalopták. Évszázados előítéletek A cigányok és „befogadó né­pek” együttélése nem volt súr­lódásmentes, de olyan rettene­tes és tömeges erőszaknak so­ha nem estek áldozatul, mint a II. világháború alatt. Csak Magyarországról 70 ezer ci­gányt hurcoltak koncentrációs táborokba, töredékük maradi életben. A háború óta eltelt évek alatt sem változtak sokat a cigányokkal szembeni évszá­zados előítéletek. De hát tulaj­donképpen ki a cigány? Aki az ősi nyelvet beszéli? Aki an­nak tartja magát? Akit a kör­nyezete annak tart? Osztojkán Béla író, a Phra- lipe (testvériség) nevű cigány- szervezet vezetője állítja, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. A Magyarországon élő cigányok nagy része már csak magyarul tud. A közvélemény cigánynak tartja azt a magyart is, aki ci­gánycsaládba házasodik, más­részt a cigányok — ha tehetik —. az előítéletek miatt leta­gadják származásukat. Az író szerint talán még mindig az a legjobb válasz a kérdésre, hogy cigány az, akit származása, embertani sajátosságai, szoká­sai cigány közösséghez köt­nek, függetlenül attól, hogy vállalja vagy titkolja ezt a kö­zösséget. Rabszolgaként éltek A Magyarországon élő mint­egy hatszázezer cigány alapve­tően három csoporthoz tirtó­zik. Az úgynevezett „magyar’ cigányok vannak a legtöbuen, számuk 450—500 ezerre tehe­tő. ök a legkorábbi bevándor­lók leszármazottai. Anyanyel­vűk a magyár, a szokásaikat, kultúrájukat tekintve is ők távolodtak el leginkább a ha­gyományoktól. A százezernyi oláh cigány ősei később érkeztek Magyar- országra. ök a régi nyelvet beszélik — bár azért tudnak magyarul is —, s ruházatuk, szokásaik, kultúrájuk jobban hasonlít az ősökéhez. A legkevesebben — úgy 30 ezren — a beás cigányok vannak, akik leginkább Bara­nyában élnek. Dokumentumok bizonyítják, hogy ők az I8.i0- es években még rabszolgaként éltek román területen, s fel­szabadításuk után, a XIX. szá­zad második felében menekül­tek hazánkba. A másfél évszá­zaddal ezelőtti román nyelvet beszélik, úgyhogy a mai Ro­mániában csak nehezen tud­nák megértetni magukat. A külvilágot, a cigánycsalá­dok mellett élő magyarokat azonban többnyire nem na­gyon érdekli, hogy a szomszéd melyik csoporthoz tartozik, Sokkal inkább foglalkoztatja őket a félelem, hogy meglop­ják őket, vagy a düh, hogy a cigánynak sok gyereke van, nem dolgozik, mégis kap se­gélyt. Legjobb esetben „nincs semmj baja” a magyar és a cigány szomszédnak egymás­sal. Ahogy az utóbbi években egyre nehezebb és nehezebb lett a megélhetés, úgy erősöd­tek a cigányokkal szembeni előítéletek. Pedig a munkanél­küliség és a szegénység őket is sújtja, sőt! Egy 1971-ben ké­szült statisztika szerint a mun­kaképes cigány férfiak 90, a nők 30 százaléka munkába-álll. Csakhogy — szakképzettség híján — általában segéd-, esetleg betanított munkásként foglalkoztatták őket, így ők az elsők, akik az utcára kerülnek, és aztán nem találnak maguk­nak új állást. Egy munkanél­külinek pedig kisebb gondja is nagyobb annál, hogy iskolába járassa a gyerekeit, ami — bár állítólag az oktatás ingyenes — egyre többe kerül. Aztán a gverek is szakképzetlen és munkanélküli lesz, s a kör bezárul. Mines menekvés Búcsúzóul Osztojkán Béla elmesél még néhány esetet, ami mutatja, hogy az előítéle­tek elől nincs menekvés. Be­szél cigány tanárokról, taní­tókról. akiket kiutálnak az is­kolából a szülők. S végezetül egy diplomás. több nyelven beszélő asszonyról, aki síi va panaszolta, hogy a buszon, bő­re színét látva, a sofőr be­mondta a mikrofonba: Vigyá­zat, felszállt egy cigány! Kecskés Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents