Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
Kiskocsmákban osztogatják az egyetemi (3. OLDAL) Ülést tartott a Minisztertanács PEST MEG TEí EZ TÖRTÉNT Szerdán reggel a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyhazakról szóló alkotmányere.jű törvényjavaslat vitája so- rán elhangzott javaslatokra, módosító indítványokra adott igaz- sagügy-miniszteri válasszal folytatódott az Országgyűlés januári uiesszaKa. Kulcsár Kálmán meghallgatása után a képviselők egyenként szavaztak a beterjesztett módosító indítványokról, amelyeket te tel esen megvitatott előző napi ülésén a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. A 20 módosító indítvány többségét az Országgyűlés elfogadta. Határozathozatal előtt még Tóth Károly (országos lista) református püspök szólt, majd Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke ismertette a bizottság véleményét. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadja a törvényjavaslatot; egy ellenvélemény volt, 11-en tartózkodtak. Ezután az állam és az egyházak közötti megállapodás felülvizsgálatáról szóló határozattervezetről szavaztak a képviselők, és nagy többséggel elfogadták azt. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a következő napirendi pont előadójaként tájékoztatta a Tisztelt Házat a Duna- gate néven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, illetve előterjesztette a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet. Az általános, illetve részletes vitában felszólalt: dr. Szíjártó Károly, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze. Sólyom László az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.). Hámori Csaba (országos lista), Roszik Gábor (Pest megye, 4. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) Raffay Ernő (Csongrád megye, 1. vk.), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye, 3. vk.). E konkrét ügyről, illetve az ülésteremben kifejtett pártpropaganda megkérdőjelezhető voltáról kisebb vita alakult ki, amelynek során szót kért: Csipkó Sándor, Debreczeni József és Reidl János képviselő. Gál Zoltán válaszolt a törvényjavaslat vitájában elhangzott észrevételekre. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye, 4. vk.) a jogi, igazgatási és igazságügyi valamint a honvédelmi bizottság véleményét terjesztette elő. Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés Tamás Gáspár Miklós mindkét javaslatát elvetette. Ezt követően kellett volna dönteni a 3. paragrafusról, ugyanis a törvényjavaslat „A” és „B” változatot tartalmazott. (Eszerint az egyes különleges eszközök alkalmazását a legfőbb ügyész, illetve egy országgyűlési biztos engedélyezheti.) Miután egyik változat sem kapta meg az alkotmányerejű törvény elfogadásához szükséges minősített többséget, 252 igenlő szavazatot, az elnöklő Horváth Lajos a két illetékes bizottság hatáskörébe utalta megvitatásra. A bizottságok úgy foglaltak állást, hogy a döntéshozatalra csütörtökön reggel kerül sor: Horváth Lajos a törvényjavaslat tárgyalását elnapolta. Az ülésszak ezután az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló, illetve az állami vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. A törvénytervezeteket Martonyi János kormánybiztos és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes terjesztette elő. A vitában részt vett: Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója; Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.) : Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.) ; Antal Imre (Pest m., 19. vk.) ; Boros László (Budapest, 26. vk.) ; Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). Az Országgyűlés csütörtökön a két törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. XXXIV. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM 1990. JANUÄR 25., CSÜTÖRTÖK Parlamenti függő játszmák Választási csatározás a T. Házban Az Országgyűlés második munkanapját a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavasl it tárgyalásával kezdte. A tervezetet Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter már az első munkanap végén ismertette. Akkor több törvénymódosíió javaslat hangzott el, ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta, jelentését elkészítette, kulcsár Kálmán ismertette a bizottság állásfoglalását. Szólt arról, hogy változás történt az emberi jogok és az állam viszonyában, s a törvény a korábbiakkal ellentétben valójában az állam- hatalom korlátáit jelöli ki. A miniszter hangsúlyozta, ez a törvény nemcsak állami, hanem társadalmi'értelemben is elismeri az egyházak tevékenységét. Kiküszöbölendő mindaz, ami ezzel kapcsolatosan történt az utóbbi ,40 évben, egy rossz, téves vagy bűnös politika következményeként. Mielőtt a határozathozatalra sor kerülhetett volna, Tóth Károly (országos lista) református püspök jelentkezett szólásra. Indítványai közül fenntartotta, hogy egyházat ne a javaslatban foglalt tíz személy, hanem legkevesebb százan alapíthassanak. A jogi bizottság ál-ásfoglalása szerint a javaslat indokolt, az Országgyűlés is elfogadta azt. Határozathozatal következett, a már elfogadott módosító indítványokkal együtt a képviselők 304 szavazattal elfogadták a törvényjavaslatot. Az elmúlt napok nagy vihart kavart botrányával, a Duna- gate néven ismertté vált lehallgatási üggyel kapcsolatos tapasztalatokról Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a Tisztelt Házat. Emlékeztetett rá, hogy a korábban uralkodó ideológiai felfogásnak megfelelően a belAz Agrárszövetség Országos Választmánya tiltakozik az Igazságügyminisztérium törvénytervezete ellen, amely gyakorlatilag kizárná a gazdasági élet és így az agrárvilág képviselőit is abból, hogy országgyűlési képviselőként részt vehessenek a Parlament munkájában. 0 A pártközi egyeztető bizottság kéri a választáson induló pártokat, hogy január 26-ig jelezzék írásban, ha a magyar rádió, valamint a magyar televízió programjaiban fizetett politikai hirdetéseket kívánnak sugároztatok @ A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt politikai bizottsága nyílt levelet intézett az Országgyűlés megbízott elnökéhez, amelyben arra kérik dr. Fodor Istvánt, hogy ez az Országgyűlés már ne tárgyaljon a földtörvény módosításáról, a döntést bízzák a márciusban megválasztandó független magyar Parlamentre 0 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt indítványt juttatott el az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri a lakás célú állami kölcsönök utáni adófizetésről alkotott törvény megvizsgálását, ugyanis a párt szerint a kamatadó alkotmányellenes. 0 önvédelmi szervezetként tegnap megalakult a Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetsége. @ A szakszervezetekhez hasonlóan az MSZP munkástagozata úgv véli. a jelenlegi kormánynak sürgősen antiinflációs csomagtervet kell kidolgoznia. 0 A Történelmi igazságtétel Bizottság nemrég ügyfélszolgálati irodát hozott létre, hogy ezzel segítse a jogtalanul elítéltek rehabilitációját. 0 A MÉM-ben pártok,, érdckkcpviseleli szervezetek, bankok és főhatóságok képviselői tárgyaltak a külföldi hitelek mezőgazdasági felhasználásáról. 0 A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége székhazában bajtársi találkozón emlékeztek meg Auschwitz felszabadulásának közelgő 45. évfordulójáról. Javaslat a családi pótlékról Mindenki adósa valakinek A rubelelszámolású export leállításával éleződött a feszültség a járműipari vállalatok között. Tegnap látott napvilágot az a hír, amely arról tudósított, hogy a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár néhány napja nem szállít a Csepel Autógyárnak, mert az 763 millió forinttal tartozik neki. Amíg a pénzügyek nem tisztázódnak, az autóbuszalvázakhoz szükséges Rába- termékek szállítását felfüggesztették. Az eset kapcsán Lukácsi Gábor, a Csepel Autógyár vezérigazgatója elmondta, hogy valóban tartoznak a győrieknek, s a Rábán kívül még 16 kooperációs partner tagadta meg a szállítást. A vezérigazgató szerint ez az országban uralkodó gazdasági sokk. következménye. A jelenlegi pénzügyi krachban mindenki tartozik mindenkinek. A Csepel Autógyárnak is van adósa, ezért nem tudják kiegyenlíteni a számlájukat. A probléma nem újkeletű, a sorbanállás már régóta tart, de a rubelelszámolású export leállítása valósággal sokkolta a járműipari vállalatokat. Mindenki azon fáradozik, hogy minél előbb behajtsa a kintlevőségeit. A vezérigazgató nem tartja tisztességtelennek a Rába eljárását, hiszen nekik is fizetniük kellene a partnereiknek. Lukácsi Gábor szerint az is probléma, hogy a feldolgozó- iparban tevékenykedő vállalatok a termelői árnövekedés(Folytatás a 2. oldalon.) Szűrös Mátyás és Nyers Rezső a szünetben ső biztonsági szolgálat feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön mindazon csoportokról, személyekről, akik, amelyek tevékenységét, világnézetét az akkori politika nem kívánatosnak minősítette. A többpártrendszerre való áttérés alapvetően megváltoztatta a helyzetet, azonban a szolgálat munkáját meghatározó jogszabályok, előírások maradtak. Tevékenységüket egy sor államtitoknak minősített jogszabály szabályozta, amelyek teljes szövegét még a Miniszter- tanács tagjai közül sem ismerte mindenki. Az állambiztonsági szervek ilyen titkosított normák tucatjai alapján hajtották végre feladataikat. Nemcsak a Fidesz-szel, az SZDSZ-szel, hanem az MSZMP-vel, az MSZP- vel, a Kádár János Társasággal és más politikai szervezetekkel kapcsolatban is gyűjtöttek adatokat. A Minisztertanács vasárnapi ülésén a titkos kormányzati határozatokat hatályon kívül helyezték, jelenleg nincs norma, ami alapján dolgozhatna az állambiztonsági szervezet. Amíg az átfogó nemzetbiztonsági jogszabályokat meg nem alkotják, a most beterjesztett (Folytatás a 3. oldalon.) A Minisztertanács szerdán — az Országgyűlés aznapi tanácskozásának befejeztével — ülést tartott. A kormány elfogadta a családi pótlék teljeskörűvé tételéről szóló törvényjavaslatot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazokra vonatkozik, akik Magyar- ország területén háztartásukban gyermeket nevelnek. Az 1990. április 1-jével életbe lépő törvény hatálya tehát azokra is kiterjed, akik nem magyar állampolgárok, de nemzetközi egyezmény szerint jogosultak családi pótlékra, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkeznek. Az előirányzott családi pótlék javasolt összege havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyermekenként 2070 forint, három és minden további gyermek után fejenként 2200 forint. A Minisztertanács előterjesztést fogadott el a büntető jogszabályok módosításáról, és A jelenlegi pártstruktúrában semmilyen illúzióim nincsenek a kultúrát, a művelődésügyet illetően — jelentette ki Glatz Ferenc művelődési miniszter a szerdai parlamenti munkanap kezdete előtt megtartott kulturális bizottsági ülésen. A keserű megjegyzésre az késztette a minisztert, hogy — mint mondotta — a pártok képviselői kiskocsmákban már előre osztogatják az egyetemi tanszékeket. a minisztériumi osztályvezetői státusokat, s félő: a szakértelem, a rátermettség háttérbe szorul a vezetői helyek betöltésénél. A minisztérium korábban kidolgozott koncepcióját, stratégiai elképzeléseit is a márciusra előrehozott választásokhoz kellett igazítani — tette hozzá Glatz Ferenc, jelezve a képviselőknek: az oktatási terület mindenképpen elsőbbséget kapott és kap a tárca reformintézkedéseinek sorában. Ennek ellenére — mint a miniszter rámutatott — az új oktatási törvény előkészítését fel kellett függeszteni, mert egyértelművé vált, hogy e tervezet Idő hiányában már nem kerülhet a jelenlegi parlament elé. Glatz FerenS szükségeslsek ítélte a korábbi oktatási törvény egyes részeinek módosítását, így például az állam iskolaalapítási monopóliumának törlését a szövegből, valamint — ezzel összhangban — a pártideológia kiiktatását a tantervekből. A továbbiakban — részletezve az elmúlt fél év során tett intézkedéseket — szólt a miniszter a felsőoktatás megkezdett átszervezéséről, az orosztanárok átképzéséről, s tágabb értelemben a nyelvoktatás területén tett lépésekről. Ugyancsak vázolta a kultúra gazdasági menedzselésével kapcsolatos minisztériumi elképzeléseket. hangsúlyozva: e téren az alapítványok lehetnek a legcélravezetőbbek, nemcsak azért, mert ily módon a társadalom más ágazataiból pénz fektethető a kultúrába, hanem azért is. mert az alapítványok révén megszüntethető az egy kézből történő, adminisztratív finanszírozás. Ennek kapcsán Glatz Ferenc jelezte a képviselőknek: a közeljövőben a művelődésügy, a kultúra szinte valamennyi területét átfogó nagy alapítványrendszert hoz létre — több mint 1 milliárd forintos összeggel. ezzel kapcsolatban törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. A megváltozott körülmények között a büntetőjogi szabályozás célja ma már nem a gazdaságirányítás adott rendszerének védelme, hanem a gazdaság zavartalan működésének a biztosítása. A kormány újraszabályozta a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelét és behozatalát. A megváltozott kül- és belpolitikai környezet e téren is a normatív és nyilvános rendelkezések mellett szól. A szabályozás lényege, hogy a fegyverek kivitelének és behozatalának összhangban kell ,állnia a Magyar Köztársaság külpolitikai és védelmi érdekeivel. Csatlakoztak az Eurocardhoz A Dunabank Rt. hitelkártyarendszere teljes jogú tagként csatlakozott az Eurocard-Mas. tercard fizetési rendszerhez. Az alig negyedéve elindított Duna-hitelkártyarendszer eddigi eredményei azt mutatják, hogy a hitelkártyát alkalmazók és elfogadók körébe kellő számú állampolgár és kereskedő vállalat, illetve magánvállalkozó kapcsolódott be; eddig mintegy kétezer Dunabank- kártya-tulajdonost tartanak számon hazánkban. A megállapodás az Eurocard International és a Dunabank Rt. között lehetővé teszi, hogy az Eurocard-kártyákhoz forintban jussanak hozzá magyar állampolgárok. Egyelőre a kártyákat csak belföldön lehet felhasználni, azonban a Dunabank tervei között szerepel a nemzetközi forgalomban való részvétel. Az Eurocard-rend- szerhez való csatlakozás a magyar kereskedelmi pénzintézet számára azért előnyös, mert kapcsolódhat egy nemzetközileg elismert, tekintélyes fizetési rendszerhez. ísymás hatóság provokáló ügynöke
