Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-24 / 20. szám
PEST «jgA MEGYEI WÊÆJW ff XXXIV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Az Qrszág&yűiés i&mtázi ülésszaka m INGYENES FALINAPTÁR Magunknak ártunk, ha az indulatoknak nem szabunk gátat Üdvözlés vagy búcsúzás? Tegnap délelőtt Fodor István elnökletével kezdte meg munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka, amelyet négynaposra terveznek, hiszen huszonöt napirendi pont — törvénytervezetek — kerül a honatyák elé. A képviselők tudomásul vették, hogy Borsod-Afcaúj-Zemplén megye 6. választókerületének törvényesen megválasztott képviselője Hegedűsné Hargitai Agnes s Budapest 14. választókerületében pedig Tamás Gáspár Miklós. Ezután soron kívül Horváth István belügyminiszter kért szót, majd az Országgyűlés előbb képviselői önálló indítványok megtárgyalásáról, majd az ülésszak tárgysorozatáról döntött. Tizenhat törvényjavaslatot, három országgyűlési határozattervezetet, két népi kezdeményezés megtárgyalását, személyi javaslatokat, valamint interpellációkat és kérdéseket tűzött napirendjére. Politikai kérdés — Imondás EZ TÖRTÉNT Fodor István elnökletével tegnap délelőtt megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. A napirendek előtt kért szót Horváth István, részletezve a belbiztonsági szolgálat működéséhez kapcsolódó kérdéseket, s a lehallgatási botrány mozgatórugóit, majd bejelentette lemondását. Ezt követően hagyta jóvá a parlament a négy napra tervezett ülésszak napirendjeit. A szavazás után köszöntötte Fodor István elnök a meghívottak páholyában helyet foglaló vendégeket, a magyar egyházak képviselőit. Maid Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter mondott bevezetőt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló al- kotmányerejü törvényjavaslathoz. A vitában szót kérve Paskai László bíboros-érsek nevében is elfogadásra ajánlotta a javaslatot Bíró Imre (országos lista). Erre a katolikus egyházfő is áldását adta, amikor a magyar külügyminiszterrel találkozott. Tóth Károly (országos lista) rámutatott: bár a törvényre csak ideiglenesen van szükség, mégis indokolt néhány módosítás. Így például, kapjanak azonos juttatást az egyházi és az állami iskolák, s ne mindössze tíz, hanem száz állampolgár alapíthasson egyházat. Az MDF parlamenti cső- portja nevében Roszilc Gábor (Pest megye) kifejtette: az alkotmányban biztosított szabadságjogok megkérdőjelezik az indítvány' létjogosultságát. Hasonlóan vélekedett Szentágothal János is (országos lista). Mint. mondta, az egyházak vagyonáról is most kellene határozni, ellenkező esetben ugyanis nincs garancia arra, hogy ezt a következő kormányok rendezik. Vona Ferenc (Pest megye) hozzászólásában hangsúlyozta: a magyar társadalom évtizedekre megkötötte az egyik segítő kezét. Most felkérjük az egyházakat, segítsenek ismét. Ha viszont elfogadjuk nélkülözhetetlen szerepüket az oktatásban, a szociális gondoskodásban, akkor állami támogatásukat is rögzíteni kell. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a parlamenti ülések szünetében fogadást adott a magyarországi egyházak vezető képviselőinek. A fogadáson ott volt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság Ideiglenes elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is. Az Országgyűlés háromnegyed ötkor befejezte első napi munkáját. mivel a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szőlő alkotmányerejfl törvény vitájában több, a törvényt módosító Javaslat hangzott el. Ennek értékelését a szakbizottságok kiadták. A törvényjavaslatról ma, munkáját folytatva határoz a parlament. áradásával szemben józanságra, megfontoltságra, realitásra intsen. Felidézte a Belügyminisztérium. az állambiztonsági szolgálat és a személye ellen indított kampányt, amelynek során a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Fiatal Demokraták Szövetsége törvénysértéssel vádolta meg a BM belső biztonsági szolgálatát, és feljelentését eljuttatta az ügyészséghez. Ezzel összefüggésben kifejtette: a Belügyminisztérium állambiztonsági szolgálatának belső elhárító részlege kétségtelenül a pártállam egyik terméke, és egyben tartóoszlopa volt. Horváth István röviden ismertette az állambiztonsági munka átalakításának folyamatát, majd saját mulasztásként azt rótta fel, hogy nem követelte meg erőteljesebben az új nemzetbiztonsági törvény mielőbbi megalkotását, és nem ellenőrizte kellőképpen a pártállam idejéből eredő szabályok hatályon kívül helyezését. Véleménye szerint az egész ügy politikai kérdéssé vált, a gondosan megkomponált támadások arra irányulnak, hogy egyes politikai erők még a választások előtt döntésre vigyék a hatalom kérdését. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány egyes tagjainak lejáratása és lehetetlen helyzetbe hozása az egész kormányzati és államigazgatási tevékenység megbénítását célozza. Horváth István szerint ahelyett, hogy a békés átmenet az európai normák szerint, toleranciával. bosszúállás és leszámolás nélkül folytatódna, az általános anarchia veszedelmes jelei láthatók. Az igazi kérdés tehát az — hangsúlyozta —, hogy értelmetlen pártharcok áldozata lesz-e Magyarország, vagy azok, akik csakugyan békésen akarják az átmenetet, képesek-e ezt megvalósítani. Saját szerepéről is szólva hangoztatta: akik a távozását követelik, nyíltan kimondják: zavarja őket, hogy az egykori MSZMP tagjai, vezetői, akik a fordulatot Magyarországon elindították, és ma a Szocialista Pártban vagy a kormányban tevékenykednek, éppen korábbi teljesítményük és a jövőre vonatkozó terveik révén az új magyar demokráciának is hiteles szereplői lehetnek. Horváth István — mérlegelve eddigi tevékenysége és „a most kierőszakolt botrány” súlyának arányát — arra az elhatározásra jutott, hogy lemond miniszteri megbízatásáról, mert egy jogállamban, egy demokráciában ez így szokás. Horváth István leköszönő beszédét követően Fodor István bejelentette, hogy a plénum a második napirendi pontként tárgyalja a miniszteri tájékoztatót a lehallgatási botránnyal kapcsolatban. Ezért arra kérte az Országgyűlést: a belügyminiszter lemondását azzal vegye tudomásul, hogy az üggyel összefüggő hozzászólásokra a napirend tárgyalásakor kerül sor. (Folytatás a 3. oldalon.) A vasasok tüntetésre készülnek Sztrájkolnak a sztrájkolok Árhullám után sztrájkhullámot várna a demokráciára kacsintgató naiv állampolgárnövendék. Növendék-demokráciánkban azonban még semmi nem kiszámítható. A szakszervezetek Pest megyei képviseletén például Veres András munkatárs nem tudott segíteni abban, hogy a napi időjárás-jelentés mellett a napi sztrájkmenetrendet is közreadhassuk. Az iparágazati szakszervezetekkel fönntartott állandó kapcsolat alapján nyilatkozta, hogy az emberek — legalábbis az állami vállalatok alkalmazottai — nem akarnak sztrájkolni. A közelmúlt bátortalan-félresikerült figyelmeztető , munkabeszüntetései után mindössze egy tüntetés van készülőben. Erre a demonstrációra az Országos Koordinációs Tanácshoz (ez a SZOT új neve) tartozó ágazati szakszervezetek készülnek január 29-én 16 órakor a Parlament előtt. Hódi Zoltán, a vasasszakszervezet alelnöke azt mondta, hogy a . munkavállalókat kérdezték meg arról, milyen módon akarnak tiltakozni az áremelések, s egyáltalán, az érdekeiket hátrányosan befolyásoló kormányintézkedések ellen. Sztrájk helyett döntöttek a tüntetés mellett, amivel azt akarják elérni, hogy a kormány újra üljön le a szak- szervezetek képviselőivel, s legyen hajlandó egyezkedni olyan kérdésekben, mint például béradómentesség azoknál a cégeknél, ahol a minimális bért nem emelik föl a szak- szervezet által követelt 5100 forintra vagy különböző szociálpolitikai intézkedésekről a rohamosan romló életszínvonal kompenzálására. S ha nem jár eredménnyel a demonstráció. Nos, az alel- nök szerint már nincs messze az'új kormány megalakulása, ezt a végnapjait élőt már nem nagyon érdemes abajgatni. Csak az kérdéses, hogy új kormánnyal szemben tudnak-e majd a szakszervezetek új módszert? Mikor még ezt a sztrájkolósdit, tüntetősdit sem tanultuk meg. Akkor fogjuk? —ja. Nem engednek a negyvennyolcból Budapesten a BKV járművezetői január 23-án a reggeli órákban figyelmeztető sztrájkot tartottak. A munkabeszüntetés oka, a dolgozók életszínvonala és munkafeltételei az országos átlagnál gyorsabban romlottak, a vállalat járműparkja elhasználódott. A sztrájk a főváros közlekedésében közel 1 millió embert érintett. Felvételünkön a sofőrök a sztrájk ideje alatt KAMÉLEONKÉNT VÁLTOGATJA A SZÍNÉT Hamis ezres a diszkóban Az elmúlt év végén, 1989. december 30-ának éjjelén történt, hogy két tizenhét-tizennyolc év körüli fiatalember betért Dunavarsányban a Bulesz diszkóba, ahol üdítőt és szendvicset vásároltak. Aztán rövd ott-tartózkodás után, ahogy az illik, rendezték a számlát; ezressel fizettek. A felszolgáló annak rendje-módja szerint felváltotta, s a visszajáró ösz- szeget odaadta. Kis idő elteltével megint jöttek vendégek, s akadt közöttük, aki szintén ez- r :-se! fizetett. A meglepetés, az ijedtség akkor vette kezdetét, amikor az egyik ezres bankó a sejtelmes félhomályban hol lila. hol pedig fehér és egyéb színekben pompázott. A vendéglátás hölgy természetesen ■szólt a főnökének, aki jelentette az esetet a rendőrségnek. Sándor István, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság idegen- forgalmi főelőadója az esettel kapcsolatban elmondta, hogy másológéppel, Xerox-eljárással hamisított bankjegyről van szó, amely a diszkó fényében árulkodóan fluoreszkált. Természetes világításnál az említett színárnyalatok fel sem tűnnek az avatatlan szemlélödőnek. Nagy valószínűséggel Sirály papírt használtak a hamisítók. Szintén a közelmúltban, egv éjszaka ezerforintossal kívánta kiegyenlíteni a taxiszámlát egy prostituált, de a sofőrnek a neonfényben feltűnt, hogy az a Bartók nem az igazi, s a pénzt nem fogadta el. Korábban is előfordultak a megye területén hamis bankók, így többek között Nagykátán akadtak a hatóság emberei hamis tízdollárosra, amelyet rendkívül primitív módon készítettek. A napokban több sajtóorgánum közölte egy hét- próbás csalónak, bizonyos Unger Lászlónak a fényképét, akit jelenleg is köröznek. Szinte vadonatúj, hófehér Mercedes kocsiját lefoglalták, s most a Budapesti Rendőr-főkapitányság „őrizete” alatt áll. Unger 21 ezer márkát ígért egymillió forintért. A hiszékeny valutavásárlók otthon döbbentek rá, hogy pénzükért cserébe 200 ezer jugoszláv dinárt, kaptak. Az elmúlt év nyarán a Budapest—Pápa útvonalon közlekedő vonat kalauza figyelt fel az egyik kocsiban szanaszét heverő papír tíz-, valamint ötszáz- és ezerforintosokra, amelyekről kiderült, hogy valamennyi hamisítvány. A napokban Békéscsaba és Szeged térségében sikerült a nyomozóknak kézhez kapniuk hamisított ezreseket. Sándor István az említett esetekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a mind korszerűbb technikai eszközök birtokában egyre tökéletesebb bankjegyeket állíthatnak elő a pénzhamisítók. Általában éjszakai szórakozóhelyeken igyekeznek megszabadulni azoktól, és eddig jobbára a véletlennek volt köszönhető, hogy sikerült kivonni a forgalomból a hamis bankjegyeket. A megyei rendőr-főkapitányság illetékes csoportjának emberei nyomoznak a pénzhamisítási ügyekben. Könnyítené munkájukat, ha r,.ind több tanú jelentkezne. Az idegenforgalmi főelőadó szirint azonban egyesek azért nem keresik föl a rendőrséget, mert szégyellik magukat, hogy úgymond palira vették őket. Megint mások meg azért hallgatnak. mert nem kívánják szabadidejüket, vagy a munkaidő egy részét arra áldozni, hogy rendőrségre, bíróságra járjanak. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy szervezett pénzhamisító bűnbandáról van szó, amelynek tagjait jó lenne minél előbb kivonni az éjszakai forgalomból. Gyócsi László » Ezután Horváth István soron kívül kért szót. Mint mondotta:. funkciójából és politikai meggyőződéséből eredő kötelességének érzi, hogy a hangulatkeltéssel, a félremagyarázással, a közvélemény sokkolásával, és hovatovább az égési államapparátust is egyre inkább szétziláló fenyegetettetéi
