Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

1990. JANUAR 23., KEDD s Életmentők kitüntetése Kalandvágyból kerültek életveszélybe (Erdősi Ágnes felvétele) otthon, így tudtak utolérni. Riasztottam Lettner Gábort, aki szerencsére szintén a la­kásán tartózkodott, társaimat pedig a Calypso rádió segít­ségével próbáltam meg értesí­teni. így csatlakozott még hozzánk később Révész Sán­dor, Körösi Gyula és Csontos György is. A bányalabirintus­ban három gyereket hamar megtaláltunk, a negyedik azon­ban — egy kislány — lezu­hant és eszméletlen volt. Sze­rencsére puhára esett; ebben a bányában kaolin és sárga­föld van, így az orvos, aki a barlangi mentőket kísérte, úgy döntött, hogy a gyerek mozdítható, a felszínre lehet vinni. Ez elég nehezén ment, mert a köteleket kézzel kellett fogni, nem lehetett rögzíteni. A tanácselnök kérdésére az életmentők elmesélték, hogy a fiatalok''Valószínűleg kaland­vágyból mentek a bányalabi­rintusba. minden felszerelés és hozzáértés nélkül; még világí­Balogh László, a Pest Me­gyei Tanács elnöke tegnap a Magyar Barlangi Mentőszol­gálat két tagjának átadta a Magyar Köztársaság Minisz­tertanácsa Életmentő Emlékér­mét, mert 1989. augusztusában négy eltévedt fiatalt mentettek ki egy Budaörs környéki bá­nyalabirintusból. Adamkó Pétert 1980-ban egyszer már kitüntették ha­sonló hősies helytállásáért. Lettner Gábor pedig 18 éve­sen, próbaidősként — hiszen egy vizsgája még hiányzik — most először veszi át a magas kitüntetést. — Nálunk mindig több men­tőparancsnok van szolgálat­ban. Aki elsőnek kapja meg a riasztást, az megy a helyszínre — mondja Adamkó Péter. — A budaörsi mentést nehezítet­te, hogy azokban a napokban tartották Budapesten a bar- langász-világkongresszUst. En családi okok miatt maradtam tásuk sem volt. Ilyen helyen néha még a kezdő barlangá­szok is eltévednek. Dr. Dénes György, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat orszá­gos vezetője elmondta, hogy mostanában szerencsére keve­sebb ilyen esethez riasztják őket, mivel újabban igen nagy súlyt helyeznek a felvilágosító ismeretterjesztésre, a megelő­zésre. A Magyar Természetba­rát Szövetség alapfokú tanfo­lyamokat rendez, ahol az ér­deklődők hasznos ismeretekre tehetnek szert, valamint meg­tanítják az érdeklődőket, ho­gyan kell a barlangban nem­csak nézni, hanem látni is. Lettner Gábor véleménye szerint egy fiatalnak több le­hetőséget nyújt a barlangá­szat, mint az aluljárókban való álldogálás. Napjainkban a világon már mindent felfe­deztek a tengerfenéktől a siva­tagig. Ha egy kis csapat olyan barlangot talál, ahol még em­ber soha nem járt, az semmi­hez sem fogható élmény. Ilyes­mit ma már csak a földön kí­vül vagy a föld belsejében le­het találni. Kristályokkal telt gyémántpalotához hasonlítha­tó egyik-másik felfedezett barlang. — A Magyar Barlangi Men­tőszolgálat három évtizede működik — mondja dr. Dénes György, aki egyébként maga is kétszeres kitüntetett —, ez alatt az idő alatt több mint száz eredményes életmentés áll mö­göttünk. — önzetlenül, min­den ellenszolgáltatás nélkül dolgozunk, még költségtérítést sem fogadunk el. Más köszö­net, elismerés számúnkra nem létezik, csak az, hogy az em­berek észreveszik, amit csiná­lunk. Szegő Krisztina Alapítvány Pilisvörösváron Gyerekkincs, ami nincs Gond van a gyerekkel. Nem tud aludni, fáj a feje, szádül, hány. A szülő aggódik. Egyrészt nyugtalan, mert félti cseme­téjét, másrészt gondterhelt, mert a gyerek betegsége miatt a szülő — többnyire az anya — sem tud munkába menni. 'A pénz pedig kell, jobban, mint valaha. A betegségek egy része látszólag minden okot nélkülöz. A panaszok mögött lelki gondok, félelmek, bizonytalanságok rej­lenek. A tudomány is igazolta, hogy a visszafogásra. a belső feszültség növekedésére a gyermekek szervezete is válaszolhat testi betegségekkel. Az ilyen és az ehhez ha­sonló megbetegedések gyógyí­tása nem oldható meg beteg- rendelés keretében, ennél sok­kal komplexebb ellátásra szo­rulnak — olvasom dr. Hanusz Klára piliscsabai gyermekor­vos pályázatában. — Tervezetemet tavaly ta­vasszal adtam be az Egészség- ügyi és Szociális Minisztérium pályázatára — mondja a dok­tornő. — Tervem egy gyer­mek- és ifjúságvédelmi köz­pont létrehozása Piliscsabán. A központ feladata lenne az egészséges, de veszélyeztetett, valamint a már kialakult za­varokkal küszködő gyermekek és azok családjának folyama­tos gondozása. Mindezt a he­lyi lehetőségek felihasználásá­val, a helyi gyermek- és if­júságvédelmi szakemberek munkájának összehangolásá­val. # Mi valósult meg eddig a tervből? — A katolikus egyház a község pilisligeti részén fel­ajánlott egy épületet, amit használhatunk, csak előtte rendbe kell hozatni. A felújí­táshoz a minisztériumtól a pá­lyázat kapcsán nyertem a pénzt. Ha minden jól megy, február közepén átadják a kész épületet, és elkezdhetjük a munkát. — Az óvodások és az isko­lások között már megkezdtük a logopédiai szűrést. A be­szédhibás gyerekekkel a gyér­tornát. Megszervezhetnénk a speciális betegségekben szen­vedő gyerekek foglalkoztatá­sát, a rendszeres gyermek- programokat, és bármilyen más foglalkozást, oz igények és a szükségletek szerint. A központhoz kezdetben Pilis- csaba. Tinnye és Piliscsaba- Jászfaluban élő gyerekek tar­toznának, de később ez a kör­zet bővíthető lenne. Célunk megvalósítása érdekében kö­szönettel, fogadunk bármilyen K. A. viliágkiállításba, Vas megyében újabb határátkelők létesítését és a Budapest—Szombathely— Szentgotthárd közötti. vasút­vonal teljes villamosítását tartják a legfontosabbnak. E beruházások nélkülözhetetle­nek ahhoz, hogy a külföldről érkezők gyorsan és kényelme­sen jussanak el a világkiállí­tásra. Emellett több, vállalko­zási alapon történő fejlesztés­re is gondolnak. Így például Graz—Keszthely között autó- utat akarnak építeni, korsze­rűsíteni kívánják Zalaeger­szeg, Keszthely és Nagykanizsa központi körzeteinek telefon-, illetve telexhálózatát, és arra számítanak, hogy a kormány rövidesen feloldja a balatoni üdülőkörzet építési tilalmát is. Ha ez megtörténne — a már jóváhagyott rendezési tervek­nek megfelelően —, nagy ütem­ben megkezdődhetne több új szálloda, panzió és kemping építése Keszthelyen, Hévízen, Balatongyörökön és Vonyarc­vashegyen. Gombó Pál : Miközben Budapesten és Bécsben is felgyorsult a vi­lágkiállítás előkészítése, a me­gyékben megoszlanak a véle­mények az 1995-ös Expo meg­rendezését illetően. Míg egyes régiók a nagyszabású rendez­vénytől azt várják, hogy fej­lődésük ezáltal felgyorsulhat, mások úgy vélik, éppen a vi­lágkiállítás miatt nem jut ele­gendő pénz a térség fejleszté­sére. A Heves megyében közzé­tett felhívásban kifejtik: az eddigi előkészületek azt mu­tatják. a vidék ezúttal is csak a terhek viseléséből vállal részt, ám az esetleges haszon­ból nem részesül. Nem épül meg az M3-as út, és nem fej­lesztik a térség távközlését sem. A felhíváshoz csatlako­zott Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye tanácsa is. Szerintük a világkiállítás fejlesztései csak tovább növe­lik a térség elmaradottságát. A részvétel közteher, de nem közérdek. Egészen másként látják a helyzetet a Budapesthez terü­letileg is közel álló Pest me­gyében. Ott sok más mellett elkezdték a „szellemi infra­struktúra” fejlesztését, mivel véleményük szerint jól felké­szült, több nyelven beszélő idegenforgalmi szakemberek nélkül veszélybe kerülhetne a világkiállítás megrendezése. Ezért Szigetszentmiklóson egy olyan új iskolát építenek, amelyben — hangsúlyozottan nyelvi képzéssel — helyet kap egy speciális, nyolcosztályos gimnázium is. Az új iskolában, új szemlélettel, ez év szep­temberében indul az oktatás. Elsőként 10 éves kortól isko­lázzák be a rátermettség alap­ján kiválasztott gyermekeket, s két idegen nyelvvizsgára — angol és német — készítik fel őket. A heti megemelt óra­szám révén 1995-re csupán ebből az iskolából mintegy 150 olyan fiatal kerülhet majd ‘ki. akik a világkiállításon már alapos nyelvismerettel felvér­tezve várhatják a külföldi vendégeket. Több megyében egy-egy műkincs, épületegyüttes, ille­tőleg program meghirdetésével várják, hogy sikerrel kapcso­lódhatnak a világkiállítás ren­dezvénysorozatához. Így pél­dául Csongrád megyei idegen- forgalmi központtá alakítják át az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, és rövidesen megkezdik a Feszty- körkép restaurálását is, len­gyel művészek közreműködé­sével. Szolnokon vasúti skan­zent alakítanak ki, Pécsett borvilágverseny megrendezé­sét tervezik. Bár Baranyában is ellentmondásos a világkiál­lítás megrendezésének fogad­tatása, ám ez a térség a világ- kiállítás „déli kapujává” vál­hat, Talán a legnagyobb fenntar­tások Borsod megyében ta­pasztalhatók. ahol úgy gondol­Szőttest szövők A gyerekek most csak nézik, később maguk is kipróbálhat­ják, hogyan keli szép szőttest készíteni. Az etyeki műhely mesterei, Csókos Györgyi képzőművész és fia, Fülöp Lajos fazekas tartott bemutatót a hét végén a Budakeszi Erkel Fe­renc Művelődési Központban (Pék Veronika felvétele) Gllentéteh LL éren, feketéi mert végre nyílik a szociális könyőrületnek, ha 20 százalék az infláció, a legszegényebbek kapnak akár 5000 forintot is a nyugdíjukhoz. És van a még szegényebbeknek könyörado- mány, egyházi is, állami is, csak kérni kell, csoda, hogy egy ilyen fehér dologhoz azt . szólja hozzá egy nyolcvanéves bácsi, hogy inkább túr a ku­kában, mint hogy könyörado- mányi engedélyt kérjen. De büszke! Ingyen levesért sem jár el. Szaladjanak oda az öregek, akik nem tudnak jár­ni, vagy a fiatal anyák, gye­rekeikkel együtt. Aztán fekete-e, vagy fehér a piros fagylalt, amiben se tej, se vaj,- csak színezék, miként a lemosott húsban? Hát piros, ami mert ártalmas, fekete, de mert jól megfizettetik, fehér, legyen egy kis tőke, hátha össze lehet hozni annyit, mint az árucsökkentésből és számí­tócédulafelemelésből, de végül megvalósuló jómódúak közös klubjának vacsoráiból. Továbbá a szabadság végre kiterjed, lehet nyitni nyilvá­nosházat, az végre fejlett ipar, és van hozzá személyzet, keresőképes kereslet. Ez fehér, mert korszerűen működő tő­ketechnika, de talán fekete, ha az ember a heti ellenőrzés közben is szaporodó AlDS-fer- tőzésekre gondol. De sebaj, itt a magánkór­ház, csak tőkés alapon fizes­sen a jómódú beteg, akkor majd, aki nem fizet feketén, jár majd SZTK-beutalóval, ahol nincs nővér, nincs taka­rítónő, de van hálapénz. Erről (is) gondoskodik az SZTK, amely a dolgozókért van, er­ről viszont gondoskodik a vezérlő felügyelőbizottság, amelyben a munkáltatók van­nak többségben. Ez kérem feketén-fehéren egy a rothadás színével egy elegyes világ, ahol a szabad­ságot biztosítja sok párt, min­den töredék harca az új szék- házakért, igénye a politikusi jövedelmekre, amelyek egyre nőnek, hiszen beépítettük az egyetlen párt hasonló appará­tusait, amelyek már szintén azt hitték, ők az új gazdagok, holott csak kevésbé voltak nyíltan összefonódva a va­dásztársaságokban, mint ma az élet mindennapi küzdelmé­ben a tőkéért, amit inflációs világunkban egyre kínzóbb összegyűjteni a szegények­től. Éljenek a hitelek, a kama­tok, az adók, a pénzromlás, siessünk a felemelkedés útján, mert lám a választásokra már jönnek be a százmillió dollá­rok — o megfelelő pártoknak* Mik azok az ellentétek? Pél­dául a fekete és a fehér. Igen ám, de én ma nem tudom azt megítélni, hogy valami fe­hér-e vagy fekete. Vegyük például azt, hogy megalakult a jómódú gazdagok lovagi tár­sasága. A tévében volt látha­tó egy riport, amelyben éppen esznek és isznak. De nem csak­úgy, hanem klubszerűén, ám láthatóan dominószerű lovagi egyenruhában. Mert ők nem akárkik, ők a jómódúak klub­ja. Lakosmári összejövetele­ken meghívott külföldi jómó­dúnkkal, ott (is) köttetik az üzlet. Na én pedig nem tudom megítélni, hogy ez fekete vagy fehér. Fekete, ha arra gondo­lok, hogyan szedték össze a villás otthonos, Mercedes ko­csis gazdagságot, ha nem fe­ketén, mert direkt a munkáért az utóbbi évtizedekben nem osztogatták, hanem összeke­resték mint megfoghatatlan jövedelmet. De az is lehet, hogy fehér. Mert azt nyilatkozta egy poli­tikai vezető, hogy ma három jövedelmünk van, illetve nincs a gazdasági egyensúlyhoz. Az egyik külföldi adósságterhek, amelyek legalább 20 millió dollárnyiak, de nőttön-nőnek, és ha nem fizetjük vissza, vé­ge a Valutaalap támogatásá­nak, nincs fizetőképességünk. Másrészt tőkét kell kitermel­nünk, különben az a tőke vil­lába megy, ékszerbe, aranyba megy, de nem forog, meg kell találni a vagyonos befekte­tőknek a számításukat, leg­alább többet, mint a banki ka­matokat, amik szintén egyre nőnek, akárcsak a külföldi kamatok, amelyeket felajánla­nak, csak az a baj, hogy egy­re több lesz a jószívű, de ke­mény feltételű adakozó, akit majd. még ki kell fizetni. De akárhogy vesszük is, ha egyre nő a gazdagok száma, az fe­hér dolog, amit az is jelez, hogy a dominó alatt fehér az ingük. A nyilatkozó szerint te­hát nem marad más, mint hogy fizessenek a szegények, főként inflációval, de olyan adóval is, amelyet levonnak a jövedelemből. Mindezek folytán egyre több lesz a munkanélküli, társadal­mi mozgalommá válik, hogy nyugdíjas és többgyerekes fia­tal már fel kell adja a lakását is, mert végrehajtják, ami munkaalkalmat nyújt végre­hajtóknak és az APEH-dolgó- zóknak. Namármost fekete-e ez vagy fehér? Az egyre több szegény ember azt mondja, hogy fekete, mert a szükségla­kásban meg a vasúti alvóhe­lyekben még víz sincs, nem­hogy egyre dráguló mosószer, tehát piszkos az ing. Fehér az, A világkiállítás és a megyék Az egyik örül, a másik tiltakozik ják: a nagymérvű anyagi ki­adások jelentősen csökkentik az állami költségvetés Borso­dét érintő részét. Igen nagy szükség lenne az elmaradott i nf rastru ktúra fej lesztésére, hiszen vendégcsalogató van bőven a tájegységben — így például az aggteleki barlang­vidék. a Matyó-föld, a Tokaj- Hegyalja, a miskolctapolcai barlangfürdő. Ahhoz azonban, hogy e magyarországi közkin­csek valóban vonzóvá válja­nak. számos beruházásra len­ne szükség. Így például ter­málszálló építésére Miskolcta­polcán, a 3-as számú autópálya továbbépítésére és a mezőkö­vesdi katonai repülőtér polgá­ri reptérré történő átalakítá­sára. Ugyancsak az úthálózat kor­szerűsítése és az infrastruktú­ra fejlesztése a legsürgetőbb Vas és Zala megyében. Míg Zalában a Balaton és környé­kének vonzerejét, valamint a környék gyógy- és termálfür­dőit kívánják bekapcsolni a mekházban szakképzett logo­pédus foglalkozik majd. A rá­szorulóknak gyógytornát, a ta­nulási nehézségekkel és a ma­gatartási zavarokban szenve­dő gyerekek számára beszél­getéseket szervezünk. Egyik fő célunknak tekintjük, hogy a gyerekekkel ne csak akkor foglalkozzunk, amikor már gond van, nagy hangsúlyt he­lyezünk a megelőzésre is. Vég­ső célunk egy olyan minta­program kidolgozása lenne, amely országosan is elterjeszt­hető és használható. # Hogyan tudnak tovább­lépni ebben az ügyben? — Szeretnénk egy új házat építtetni. A gyermekorvosi rendelő mellett van egy, erre a célra alkalmas tanácsi te­rület, ezt szeretnénk megkap­ni. Az elképzelt gyermekvé­delmi központ tervei elkészül­tek, s a munkában Makovecz Imre is közreműködött. A megvalósítás érdekében fel­ügyeleti szervünkkel, a pilis- vörösvári szakorvosi rendelő­vel egy alapítványt hoztunk létre ..Gyerekkincs’’ néven. — Munkámban olyan ismert szakemberek segítenek, mint dr. Kelen Ilona gyermekpszi­chiáter. egyetemi tanár és dr. Gondos Anna klinikai pszicho­lógus. A gyermekház létrejöt­tével a legkülönbözőbb foglal­kozásokat tarthatnánk itt, pél­dául gyermeknevelési és -gondozási tanácsadást, logo­pédiai foglalkozásokat, gyógy-

Next

/
Thumbnails
Contents