Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
3 Süliem 1990. JANUAR 3., SZERDA Jogi tanácsok a szövetkezetből • MS tà^texik ca munkaköri kötelezettségekbe? ® Kié a garázs? • Szeszfőzde létesítés© M Postabontás 1 VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, Pl.: 311 -1446 Egy hatvani ipari szBvetke- zetben dolgozik A. S. túrái villanyszerelő. Nemrég újabb munkahelyet talált, de a szövetkezet vezetősége nem akar hozzájárulni a kilépéséhez. Olvasónk nem irta meg, hogy tagként vagy alkalmazottként foglalkoztatják, de a hozzájárulás felvetése miatt valószínű, hogy a szövetkezet tagjaként végzi a munkáját. A szövetkezeti tagság akkor szűnik meg, ha a tag meghal, kilép vagy kizárják és természetesen akkor is, ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik. A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul és azt a vezetőséghez írásban kell bejelenteni. Amennyiben nem tag, hanem munkaviszonyban álló a szövetkezet dolgozója, akkor a munkaviszonyt nemcsak írásban, hanem szóban is felmondhatja. Eltérés lehetséges az alkalmazott és a tag foglalkoztatásának megszűnésekor abban is, hogy az alapszabály a termelő jellegű szövetkezeteknél is úgy határozhat, hogy a kilépéshez a vezetőség hozzájárulására is szükség van, míg a munkaviszonyt a dolgozó indoklás nélkül felmondhatja és azt a munkahelynek el kell fogadni. Természetesen mindkét esetben a bejelentést követően meghatározott időtartamot még a régi munkahelyen kell dolgozni, ettől csak a munkáltató egyetértésével lehet eltekinteni. Ha a dolgozó mégsem tesz eleget az előírásoknak, akkor vele szemben tag esetén a kizárás, alkalmazottnál pedig a kilépett munkakönyvi bejegyzés hátrányait kell alkalmazni. A kizárás a közgyűlés által kiszabott fegyelmi büntetés,; Egyes esetekben azonban lehetséges, hogy a kizáró határozatot a vezetőség hozza meg, valamint úgy is rendelkezhetnek, hogy a kizárás helyett a fegyelmi büntetésnek nem minősülő törlést alkalmazzák. Amikor a tagsági viszony megszűnik, a volt taggal, vagy örökösével el kell számolni. A szövetkezeti tag az év végi részesedést és a részjegyet azonban csak a mérleg jóváhagyását követő 30 napon belül kaphatja meg. A szövetkezeti üzletrész értékének kifizetésére azonban — a jogutódlás nélküli megszűnés esetét kivéve — a volt tag, illetve örököse nem tarthat igényt. Egy monori szövetkezeti tag azt szeretné megtudni, hogy kötelezheti-e őt a munkahelye, hogy munkakörébe nem tartozó tevékenységet végezzen. A munkaviszony, vagy a tagság létesítésekor meg kell állapodni abban, hogy a dolgozó munkakörében milyen feladatokat köteles ellátni. Kivételes helyzetektől (pl. életveszély, katasztrófa, rendkívül fontos termelési érdek stb.) eltekintve csak ideiglenesen kaphat olyan utasítást, hogy munkakörén kívüli munkát is el kell látnia. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a tsz és a tag megállapodjon abban, hogy a tag munkaidején kívül munkakörébe nem tartozó tennivalókat is elvégezzen. Ilyen esetben minden különösebb megkötés nélkül megállapodhatnak a felek mind a munkában, mind az elvégzéséhez szükséges időben és a díjazásban. Ezt a megállapodást bármelyik tag megkötheti a tszszel, nem érvényes tehát az a korábbi szerződés, amely szerint csupán csak azok létesíthettek külön megállapodást, akik az előző évben legalább 2040 munkaórát dolgoztak. Egy dunakeszi olvasónk házasságát nemrég felbontotta a bíróság. A közös lakás használatában megegyeztek, de késhegyre menő vitát folytatnak azért, hogy kié legyen n közös garázs. Milyen szempontok alapján döntik el ezt a kérdést? A házasság felbontása során csak a közös lakás használatának kérdése tartozik a kiemelten fontos eldönteniva- lók közé, de adott esetben — mint olvashatjuk — más va. gyontárgy használatához is fontos érdekeik fűződhetnek a feleknek. A garázs a házassági vagyonközösség részét képezi, amikor tehát a bíróság dönt a felek vitájában, határozatot hoz, bármilyen, a felek által kért kérdésről. Olyan döntést is hozhat az igazság- szolgáltató szerv, hogy a bíróság azt továbbra is közös tulajdonban hagyja és az egyik felet kizárólagos használat jogával ruházza fel. Természetesen ilyenkor a másik félnek bérfizetési kötelezettsége keletkezik. Ilyen döntés feltételezi azt, hogy közös tulajdonú vagyontárgyat a másik fél is kapott kizárólagos használatra. Amennyiben a közös tulajdon fenntartása egyik fél számára nem megfelelő megoldás, nincs elzárva attól, hogy a tulajdoni hányadát értékesítse. Ilyenkor volt házastársát elővételi jog illeti meg. K. S. Pilisszentivánról arról érdeklődik, hogy magánszemély milyen feltételek mellett létesíthet szeszfőzdét. 1989. szeptember 7-től jelentősen megváltoztak a szeszfőzde működtetésének szabályai. Ennek megfelelően ma- gánszemély szeszfőzdét létesíthet. illetőleg állami, szövetkezeti szervtől bérelhet, vagy szerződésben üzemeltethet. Az így működő lepárlóban természetesen nemcsak a saját céljára állíthat elő alkoholt, hanem bérfőzéssel a lakossági igényeket i,s kielégítheti. A szeszfőzdét azonban csak a jogszabályi előírások betartása esetén lehet megnyitni. Nem adható üzembentartási engedély annak a magánszemélynek, illetve nem foglalkoztatható felelős üzemvezetőként, vagy helyettesként az a személy, aki nem kaphat iparjogosítványt. Ugyancsak ki van zárva ebből a tevékenységből az is, aki adózott szesz árulására szolgáló raktárt kezel. Végezetül azok sem kezdhetnek ilyen vállalkozásba, aki vagy akinek közös háztartásban élő családtagja nem palackozott szeszes ital árusításával foglalkozik, illetve olyan raktárban, vagy palackozóüzemben dolgozik, ahol a pénzügyőrség külön nyilvántartást vagy elszámolást nem vezet. Dr. Sinka Imre Köszönjük ! Nagy örömünkre a napokban számtalan jókívánság érkezett a szerkesztőségünkbe. Baloghné Zsámbékról például ezt írta: Mint régi, hű olvasójuk, kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok a Pest Megyei Hírlap összes dolgozójának ! De jöttek levelek tanácsoktól és egyéb közülietektől, mindenféle szervezettől, a társadalmi tudósítóinktól, és meglepően sok olvasónktól. Ha ezek mindegyikét közszemlére akarnánk bocsátani, az összes faliújságunk betelne. Ezt nem lehet szó nélkül hagyni! Nagyon szépen köszönünk minden egyes jókívánságot! § Tíz nap rendeletéi ÍJisséli modorban Járok egy buszjáraton: Vác- rátót és Sződliget között. A busz Csörögtől Szódig iskolásokat szállít nagy többségben cigánygyerekeket, általános iskolásokat. Tiszták, jól öltözöttek, de a buszon pokoli rosz- szak. Istenem, gyerekek!... Aztán egy megálló előtt összerendeződnek, csendben leülnek, hangoztatva: ne hagyjuk leülni a felszálló banyát! Valóban felszáll egy idős néni, hajlott hátú, o gyerekek vigyorognak rá. Csak akkor jönnek zavarba, amikor én adok helyet és eligazítom őket. De egy hét múlva újra csinálják. Máshol se jobb. Az iskolások felverekedik magukat a buszra, táskájukkal és könyökükkel távol tartva az öregeket. A Volán vajon miért nem kötelezi a sofőrjeit, hogy először az időseket engedjék a buszra? A kocsiban a hangnem útszéli. Gyakori a nemi életre biztatás, és a jelző a „kurva anyád”! (Vonakodva írom le, de már filmcímben is kiírják — felnőtteknek.) Mindez túlnyomórészt tizenéves lányok szájából! Vajon otthon is így beszélnek, az iskolában is ezzel a szókinccsel felelnek? Tőlük helyet kapni lehetetlen. A jelszó: ők is megvették a helyüket. Es a vonaton se különb a helyzet. Az egyébként zsúfolt nemdohányzóban a huszonéves egy üres négyes „páholyt” foglal. Kényszerűségből csak leülök, de a fiatal még csak zavarba se jön, hogy egész úton nem jön helyet foglalni senki. Akkor kinek foglalt és miért? Baj van a szülői neveléssel! A járművön ül egy óvodás gyerek, át akarja adni a helyét, de rászól a szülő: — Maradj csak, te is jeggyel utazol !... Ilyen kétségbeejtőek a tapasztalataim. Megújul a politikánk, s reméljük, a gazdaságunk is. De mikor fog változni a szemléletünk? És a kérdésre: hová tart ifjúságunk, miA Minisztertanács módosította az állami vezetők munkaviszonyával összefüggő kérdéseket, valamint az anyagi érdekeltségi rendszer szabályait. A Minisztertanács 1143/1989, (XI. 26.) MT számú határozatával közigazgatási deregulációs intézkedéseket hozott. Ennek keretében megfogalmazta, hogy ki kell iktatni a jogszabályok köréből az állampolgárok cselekvését indokolatlanul korlátozó jogszabályokat, az állampolgárral szembeni bizalmatlanságra épülő rendelkezéseket, továbbá a felesleges ügyintézési terhet és költséget jelentő jogszabályokat. A határozat alapján a Miniszter- tanács legkésőbb 1990. október 31-ig hatályon kívül helyezi vagy módosítja az Idejétmúlt rendelkezéseket. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 87. számában jelentek meg. A Magyar Közlöny 1989. évi 88. számában jelent meg az általános forgalmi adóról szóló 1989. év| XL. törvény. Ugyanebben a közlönyben olvashatók a fogyasztói árkiegészítésről és a termékimportnak kivetés útján történő általános forgalmi adóztatásával kapcsolatos rendeletek is. A veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalát a 122/1989. (XII. 5.) MT-rendelet határozza meg. Az eljárás szabályait pedig a 12/1989. (XII. 5.) KÖHÉM-rendelet szabályozza. Változtak az adóigazgatási eljárási szabályok a 123/1989. (XII. 5.) MT-rendelet alapján. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1989. évi 89. száma tartalmazza. Wéf&mény és Btoxzássélás A december 2-ai, szombati számunkban tudósítást közöltünk a Voks Humana (emberi szavazat) Mozgalom helyfoglalásáról. A mozgalom képviselői cikkünk pontatlanságát bírálták levelükben. Megjegyzéseik szerint az írásból úgy tű-i nik, mintha a Voks Humana' Mozgalom ott, a helyszínen alakult volna meg, illetve alakult volna párttá. A valóság viszont az, hogy a mozgalom november 3-ai országos kongresszusa döntött ekképp, közel kétszáz küldött részvételével. A Köztársaság téri helyiségfoglaláskor tapasztalt, Gy. L. szerinti „gyér” érdeklődés pedig természetszerű, hisz csak a munkatársaink legszűkebb körét és a sajtó képviselőit hívtuk meg — írják. Az az összejövetel nem tömegdemonstráció akart lenni. Ha annak tervezték volna, akkor nem délelőtt 11 órakor, munkaidőben rendezték volna meg. Félreérthető- nek minősítik az újságíró ama kijelentését is, hogy „úgy tűnik, a független mozgalom élén Sebeők János áll”. Sebeők János ugyanis a Voks Humana Mozgalom választott vezetője, egyhangúlag megválasztott parlamenti képviselője. Tehát nem „tűnik”, hanem az. A következő apróbb tévedés: „Sebeők János a vándorgalambot az ökológiai pünkösd jelzővel illette”. Viszont a Szentlélek nem a pünkösd maga, hanem a pünkösd a Szentlélek eljövetelének az ünnepe; ugyanígy a vándorgalamb sem maga az ökológiai pünkösd, csupán a pünkösd jelképe. A „Bioszféra Párt a Voks Humana jegyében” kitétel pedig azt sugallja, mintha a Voks Humana egy elv volna. De nem az. A Voks Humana Mozgalom egy 1989. május 13-a óta létező, 1300-as taglétszámú nyílt, tömegmozgalmi jellegű szervezet, mely november eleje óta Bioszféra Pártként működik — fejeződik be a Voks Humana Mozgalom levele. Nekem már sohasem mondják, hogy édesanya.•• Nem tudok belenyugodni az ítéletbe Sajnos, nagyon ritka az olyan nap, amikor nem történik súlyos közlekedési baleset Pest megyében, és az ország más vidékein sem jobb a helyzet. Emberek, akiket szeretteik hazavárnak, nem érkeznek meg soha többé. Mások egész életükre nyomorékká, munkaképtelenné válnak. És nagyon sok az ittas járművezető a közutakon, akiknek vétkes könnyelműsége miatt gyakran mások lesznek áldozatok. Egy édesanyától kaptunk levelet, mely így kezdődik: „Végső elkeseredésemben hulló könnyekkel és remegő kézzel fogtam tollat...” A levél írója Csinosné Bakos Erzsébet, aki Dabason lakik a Vörösmarty utca 71. számú házban, egyetlen fiát vesztette el egy közúti balesetnél. A tragédiát okozó 60 éves Jarábik Istvánt a Budakörnyéki Bíróság fogházbüntetésre ítélte, majd másodfokon jogerősen a kiszabott börtönbüntetést csökkentette és végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Imádott élni A vigasztalhatatlan asszony leírja, hogy gyermeke: Csinos Csaba 10 éves koráig sokat betegeskedett. de az állandó gondozásnak köszönhetően később megerősödött. Tehetséges fiú volt, zenei érzékkel megáldott. 17 éves kora óta az édesanyja egyedül nevelte. Egészen 1987. szeptember 18-ig, amikor egy részeg lovas kocsis belehajtott abba a Trabantba, amelyben a fiatalember utas volt. Életveszélyes állapotban került kórházba, ahol még két hetet élt úgy, hogy nem nyerte vissza többet az eszméletét. Idézünk megint az édesanya leveléből: „Fiatal volt és boldog. 21 éves koráig még a széltől is óvtam. Itt maradtam 46 évesen 75 éves anyámmal. öngyilkos akartam lenni, de sajnos nem sikerült. Elvesztettem életem egyetlen értelmét, reményét. Együtt terveztük a jövőjét. Vidám volt és boldog, imádott élni. Őrjöngő fájdalmamat leírni nem tudom. Nincs aki betegségemben egy pohár vizet adjon, nincs gyermekem, nem lesz unokám. Anyák napján nekem már soha_ többé nem mondják, hogy * édesanya ... Nem tudok az ítéletbe belenyugodni.” Idült alkoholista Olvasom az elsőfokú ítéletet: Jarábik István vádlott bűnös halált okozó ittas járművezetés bűntettében. Ezért a bíróság 2 év és 3 hónap fogházra és 4 év közúti járművezetéstől eltiltás mellék- b üb tét és re ítéli. Olvasom az indokolásban, hogy a vádlott volt már büntetve, de mentesült a végrehajtás alól. Olvasom a baleset leírását: Dabason, a Biksza Miklós úton haladt az ittas állapotban lévő férfi lovas kocsija. Jarábik István az úttor- koiat előtt jelezte balra kanyarodási szándékát, melyet úgy kezdett meg, hogy nem biztosított elsőbbséget a szemből jövő, egyenesen továbbhaladni szándékozó Trabantnak. Amíg a lovas kocsi rúdja mintegy 30 fok körüli szögben fordult el, ez körülbelül egy másodpercnyi időt vett igénybe. Ezalatt a rúd behatolt a Trabant utasterébe, s a jobb első ülésen ülső Csinos Csaba fejének ütközött. A vádlott lovas kocsis vérében a baleset idején 2,14- 2,30 ezrelék közötti alkohol- tartalom volt, amely közepes fokú ittasságnak felel meg. Olvasom a Pest Megyei Bíróság másodfokon meghozott ítéletét, illetve annak indoklását, hogy miért csökkentették két évre és miért függesztették fel — 3 évi próbaidőre — a büntetés végrehajtását. Szerepel ebben, hogy a vádlott beteg; kórosan elhízott, mutatkoznak rajta az idült alkoholizmus tünetei, illetve ennek következményeként kialakult súlyosabb fokú májkárosodás. Nagy valószínűséggel alkoholos eredetű epilepsziás megbetegedés észlelhető nála és más bajai is vannak. Idősebb kora is nyomatékos enyhítő körülménynek számít. Járja a kocsmákat Ismerem a vádlott vallomását, mely szerint ő karnyújtással jelezte bekanyarodási szándékát, és a falvakban kialakult szokás szerint a lovas kocsit nehezen irányíthatósága miatt az autósok át szokták engedni. Szóval voltak enyhítő körülmények is. Mindazonáltal kétségtelen, hogy nem tapasztalható az ítélkezés hasonló esetektől elrettentő szigora. És idézzünk megint az édesanya leveléből: „Jarábik István éli a maga életét, mintha mi sem történt volna”, „Járja a kocsmákat, fuvaroz a lovas kocsival. Egyedül ő tette tönkre az egészségét az itallal. De nincs is tönkretéve, mert itthon tud dolgozni, amit tanúkkal bizonyíthatok. Csak a börtönt nem tudja viselni? Tőlem pedig nem kérdezte meg senki, hogyan rendeztem az életemet e súlyos tragédia után.” „ Gál Judit kor tudunk majd jövőt érlelő választ adni ? v-^l Fazekas Mátyás Veresegyház Bál még sincs vásár? Régi előfizetőként a lapjukban olvastam, hogy az Ápisz- boltokban december 10—17-ig 20 százalékos engedménnyel lehet vásárolni mindenféle termékeket (zsebszámológépet, írógépet, írószereket stb.). December 12-én be is mentem a helyi, Széchenyi utcában lévő papírboltba, és választottam magamnak árut. Kérdeztem az eladótól, majd a főnöknőtól: — Ez is 20 százalékkal olcsóbb? Azt mondták, hogy nem, ez csak rendes árán vehető meg. Nem is tudtak a leértékelésről. A boltban tucatnyian voltunk, valamennyien csalódtunk. Sokan szomorúan távoztak, nemsokára én is, s közben arra gondoltam, hogy a hirdetés csak elírás lehetett. Vagy pedig hiányos reklám, mert nem írták, hogy a vidéki boltokban is van-e kedvezmény. G. G. Vác ★ Czilik Edénének, a papírbolt vezetőjének a válasza igazán egyszerű: náluk azért nincs vásár, mert üzletük nem az Apiszé, boltjuk a Pest Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat fennhatósága alá tartozik. És a két cég egymástól teljesen független, s természetesen másképp is gazdálkodnak. Sajnos, Api-sz»boltok csak a fővárosban vannak. Ma ez már nem luxus Több évtizedes várakozás után végre Verőce község is eljutott odáig, hogy a telefonálni akarónak már nem kell a postahivatalt felkeresnie. Mert a váci posta, a helyi tanáccsal egyeztetve több nyilvános telefonfülkét fog a község területén felállítani. A tervbe vettek közül egy már működik is az Árpád úton, a postahivatallal szemben, és egyet a közelmúltban állítottak fel a dunamezői újtelepen. De az utóbbi telefon kagylója még süket és néma. Ha már a modernizálás, a hatékonyság, a gyorsaság korában élünk, kérem a postát, mielőbb adjanak vonalat. A köztelefonok ma már nem tartoznak luxuskategóriába, szinte már köziszükségletet elégítenek ki. Segíthetnek életek, vagyonok megmentésében, és az üzletkötésnek, az egymás közötti kapcsolatteremtésnek a leggyorsabb eszközei. Ismételten kérem tehát a postát, a kész fülkékbe mielőbb adjanak vonalat! Verőcei Béla Verőce Válaszol az illetékes Rásegítő buszjárat Lapjuk november 6-1 számában, a Túlzsúfoltak a buszok címmel megjelent cikkre, melyben a törteliek panaszkodtak, az alábbi választ adjuk: Bálint Gáborné olvasójuk a ceglédi üzemigazgatóságunkat is megkereste panaszával. Részlegünk ellenőrizte a kifogásolt járatok utasforgalmát, és megállapította, hogy jogos a felvetés; az különösen a Törteiről G.55-kor és 7.05-kor induló, a Kunság Volán által közlekedtetett jártokra volt igaz. Ennek megszüntetésére november 6- tól az iskolai napokon rásegítő járatot indítunk. Bízunk abban, hogy intézkedésünkkel a kedves utasaink utazási körülményei javultak. Kérjük válaszunk szíves elfogadását és olvasóik ezirá- nyú tájékoztatását. Sohár István, a Volánbusz forgalomirányítási önálló osztályának vezetője
