Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

1990. JANUÁR 19., PÉNTEK %?£Man A szigeti nép él és élni akar! (II.) Nagyobb rablásra is emlékeznek a nyugdíjasok A sziget központja Tahitótfalu. Nemcsak a lakos­ság létszáma, a Kék Duna központja miatt, hanem azért is, mert itt tarálható az orvosi ügyelet, a térség legna­gyobb boltja, a körzeti gamesz, ráadásul a híd tőszom­szédságában fekszik, és még sorolhatnánk. A tanácsát most nyugodtan elnevezhetnénk a nemtudomkák házá­nak. Lévai Gézáné, aki emberemlékezet óta elnök volt, minden bokrot és ügyet ismert, január 1-jétől nyugdí­jas. Most Hévízen pihen. Az új vb-titkár, Bukriné Biha­ri Irén nem költözhetett be a szolgálati lakásba, mert ott lakik Szigetvári Ferenc, az elődje. Ezért Bukriné visszament gyesre. Végül Csíki Zoltánné gazdasági elő­adó válaszol lapunknak ... Napközben kihaltak a tahitót- falui utcák A vele kapcsolatos nagy ter­vekről, hogy például 1993-ra az egész sziget sport- és pihe- nöcentrummá válhat, aligha sejt valamit. Az is közömbö­sen hagyja, hogy a falvakban megállt a népesség csökkenése hogy az önállóságukkal élni tu­dó emberek kezükbe vették szűkebb hazájuk irányítását. Vicsotka Mihály Budakeszin, a Római Kato­likus Egyházközség plébánia­hivatalának udvarán, állami vállalatokat megszégyenítő gyorsasággal, környezetbe il­lő zárda épül. Vagy mégsem az? S ha mégis, honnan az ottlét, a pénz, a bátorság? Lelki gondozást is — Hivatalos megfogalma­zás szerint ez a budakeszi plébánia alkalmazottainak há­za lesz, mert a tervezéskor zárda kategória még nem léte­zett. Ma azonban nyugodtan nevezheti annak — mondja Mayer Ferenc, az egyházköz­ség elnöke. — Másfél éve, 1988. április 24-én az esti szentmise keretében emlékez­tünk meg egy jeles évfor­dulóról: Budakeszi község és az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend között létrejött szerződés értelmében a nővé­rek száz esztendeje teleped­tek le itt, és vették át a leányifjúság nevelését, elő­ször az elemi iskolában, majd a rend feloszlatása előtt a polgári iskolában is. A cen­tenáriumi szentmisén 150-200 ember jött össze; megjelentek lül a tizede volt meg (megta­karított perselypénzekből, ado­mányokból), de belevágtunk. Van műszaki bizottságunk, műszaki vezetőnk, az egész olyan „nagycsaládos”, házila­gos kivitelezésben készül. Zavarba ejtő esetek A statikai, a kivitelezési terv se került semmibe, a teljes alapozást, a falazást, a zsalu­zást, a szállításokat, a födé­mek összeállítását is megúsz- tuk munkabér nélkül. El­mondhatom, hogy a zárda egy lelkes mag munkájának és a szegény emberek fillérjeinek gyümölcse lesz. Adakoztak hívők és nem hívők, Budake­sziről kitelepített német aj­kúak, sőt még a kedves nővé­rek is. Neveket hadd ne mond­jak, mert az emberek nem biztos, hogy örülnének a nyil­vánosságnak. Csak néhány, szinte zavarba ejtő eset: olyan ember is jött dolgozni, akit templomban még sosem lát­tam, olyan is adakozott 5 000 forintot, aki közismerten sze­gény, s bár nem akartuk el­fogadni, erönek-erejével itt­hagyta a pénzt. A budake­szik érzik a cél nemességét, s azt, hogy szükség van a nővé­rekre. Egyébként a tavaly de­cember 13-i tanácsülésen — a szociális jelleg miatt — köz­érdekű építkezésnek szavazták meg a vállalkozásunkat, ezért jövedelemadó-mentességet is élvezünk. — Hány hely lesz a zárdá­ban? Mayer Ferenc terveket tesz elém, mutat és magyaráz: — Kétszintes, szállodaszerű, műemlék jellegű környezet­be illő épület készül. Egy kisebb és egy nagyobb tár­salgó, konyha, ebédlő, és hat fürdőszobás, egyenként 14,8 négyzetméteres szobát alakíta­nak ki. A padlástérbe ugyan­csak hat hasonló szobát ter­veztünk — egyelőre a fürdő­szobának csak a helyével —, s a pénzünktől függően ala­kul majd az épület belseje. Egy építkezést hosszú távra kell tervezni, igyekeztünk már a XXI. század elvárásainak is megfelelni. Tehát összesen 12 szoba lesz, ahol legrosszabb esetben (kettesével) 24 ked­ves nővért tudunk majd elhe­lyezni. Hogy hányán és honnan jönnek — erre még nem tu­dok válaszolni. A mi felada­tunk az, hogy felkészüljünk a fogadásukra. Bizakodó vagyok. Már csak a szakembereket kívánó munkák vannak vissza (válaszfalazás, nyílászárók be­építése, épületgépészet, stb.), és bizonyos vagyok benne, a zárda elkészül. Látva az eddigi eredménye­ket, Mayer Ferenc derűlátá­sa nem tűnik túlzott opti­mizmusnak. Kántor Miklós közé állított sátrak és épületei! valóban közel hozzgk a hábo­rítatlan természetet. A csóna kosok itt pihennek meg, mi előtt befordulnak a Dunaka nyarba. Mészáros Lajosné vb-titká; úgy ismeri Kisoroszit, min Lévainé Tahitótfalut. Ez a pi ciny község két évvel ezelőt úgy döntött, hogy sportcentru mot épít egy volt szemétleraki helyén. A munkák kezdetér magam is mosolyogtam i nagyralátásukon. Most vi­szont meg kellett emeljem £ kalapom. Az alig 700 lelke: közösség elkészítette a tenisz pályát, bekerítette, a futball- pálya egyenes, mint a biliárd asztal, s nem fogják elhinni úgy építették, hogy öntözni le hét, mint a nagycsapatok küz dőterét. Ahogy elő vagyon ír va! Hét feljövő cső várja hogy rászereljé'k a vízágyúkat. Mészárosné restellkedve mondja: csak azért nem gye­pesítettük az ősszel, mert a gamesz képtelen volt besze­rezni a fűmagot. De nem baj, mert így legalább arról is tu­dunk gondolkodni, hogy a legstrapabíróbb fajtát vegyük. — De hát mindig arról pa­naszkodtak, hogy Kisorosziból menekülnek a fiatalok. — Azért vannak — mondja a vb-titkár —, meg aztán mi a tömegsportra is gondolunk. A pályát körbeveszi az üdü­lőövezet. Naponta két-három üdülőtulajdonos keres fel az­zal, hogy téliesíteni kívánja az ingatlant, mert a fővárosban magasra szöknek a lakbérek. Ezért Kisorosziba kívánnak költözni. Én hiszem, hogy a lakosság létszáma növekedni fog. Ezért is célunk az iskola alsó tagozatosainak hazahoza­tala. Jól felszerelt iskolánk volt. Csak tévéből hetet vittek el! A gyermekeink visszaho- zatalának költségeit 80 száza­lékban vállaljuk. Belekerül vagy másfél millióba! A faluban azonban nagyobb rablásra is emlékeznek! Szer­te mondogatják, hogy a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszö­vetkezet a tagok művelésbe bevitt, de tulajdonban maradt földjeit eladta a Fővárosi Víz­műveknek. 1976. és 1978. kö­zött csak a kisoroszi földekért 62 milliót zsebelt be. Abból a pénzből nekünk is jár, ágál­nak a szabadabb szó lehetősé­gével élő gazdák. A jó anyaföld pedig szépen szunnyad a fagyott kéreg alatt. — Sajnos, a kultúrház épí­tésénél elfogyott a pénz. (Ol­vasóink talán emlékeznek rá, hogy két évvel ezelőtt leégett a község művelődési otthona. Azt remélték, hogy a biztosító fizet valamit, ebből azonban semmi sem lett.) Az Építőipari és Tatarozó Komplex Gmk te­tő alá hozta az új otthont. A község eddig 3 millió forintot költött az újjáépítésre. — De honnan volt ennyi pénze Tahitótfalunak? — Elvontuk az iskolaépítés­től — mondja Csikiné. Itt megint álljunk meg egy szóra! Az utóbbi esztendők­ben a lakosság nagy álma a gyermekek hazahozatala volt. Ehhez azonban új iskolát kell építeniük, mert a régi zsúfolt és elhasználódott. A Pilisi Ál­lami Parkerdőgazdaság adott a falunak á táhl oldalon egy csodálatos telket, amely egé­szen a Dunáig nyúlik. Elké­szültek az irftézmény tervei, makettje is. A nép nézte, cso­dálta a régi iskolában kiállí­tott makettet. Aztán jött a hír: a megye nem képes adni a megígért céltámogatást. Így tudtak Tahitótfaluban eddig 3 milliót fordítani a mű­velődési házra, s rászánnak további hármat ez év novem­beréig. — De legalább lesz egy nor­mális mozink — mondja az öregasszony, akivel szót váltok a frissen festett falú épület­nél. Tahitótfalul hír még, hogy azoknak a részeknek a köz­művesítésére, amelyeket az er­délyi menekülteknek adtak, hatmilliót szánt az állam. A tervek most készülnek. Sajnos, a község nagy vál­lalkozásáról, az új falurész ki­alakításáról (a 11-es főút mel­lett a 26-os kilométerkő kör- nvékén) Lévai Gézáné távollé­tében senki nem tud beszélni. Még szerencse, hogy az elnök­nő a választásokig „viszi az ügyeket’’. A Szentendrei-sziget északi csücskén él Kisoroszi népe. Sokan esküsznek rá, hogy a Visegráddal csaknem szemben fekvő falu a legszebb a kör­nyéken. Hogy a legcsendesebb, az biztos. De a legeldugottabb is. Ha a hó befújja az egyet­len utat. nincs menekvés. Ám énpen ebben lelhető az értéke. A sziget csücskénél állva az ember gyönyörködhet abban, miként szeli ketté a Dunát a szárazföld. A spiccre te'eoítet- ték a kempinget. Az ősi fák Békésen megférnek egymás mellett az új és a régebbi épületek (Erdősi Agnes felvételei) Közéletiségből elégtelen az iskolavezetésnek Az aláértékelt diákok másképp látták tavaly a szeretet ünnepének nap­jaiban szinte a fotelhez szegezte az egyenes tv-adásban közvetített forradalom. Jól tudjuk, mennyire fogékony e korosztály a haladó eszmékre, a forradalmi romanti­kára. Ám a nemzetiségi gyűlöl­ködés nemcsak határainkon túl, hanem azokon belül is rom­bolt. Ezért volt példaérté­kű Pál László kezdeményezése, amellyel a diákok érzelmeire ha­tó eseményeket értelmüket érin­tő magyarázattal igyekezett „hely­retenni”. Az iskolavezetés magatartásán ugyancsak csodálkozunk, s el kell ismernünk, pontosan ráillik a helyzetre az az idézet, amellyel a tanár úr levelét kezdte, őszin­tén örülünk annak, és egyben tiszteletünket fejezzük ki, hogy Pál László egyéni előmenetelénél is fontosabbnak tartotta hivatá­sát „nem középiskolás fokon” gyakorolni. Egy, a Pest Megyei Hírlap­ban január 5-én megjelent írás igen találóan így fogal­maz: „Akt eddig a téeszben, az üzemében, gimnáziumában üldözte a reformot és a más­ként gondolkodást, az most politikamentessé igyekszik tenni az általa vezetett üze­met vagy intézményt.” Nagyon kínos és keserves dolog számomra — vállalva korábbi személyes kapcsola­taim felrúgását is —, hogy tárgyi bizonyítékkal kell alá­támasztanom a fenti állítást. Kezdem a tényekkel: fel­buzdulva a múlt'év december 22-i demonstráció sikerén — amikor is Dabason Tőkés László sorsáért és a temesvá­ri vérengzés áldozataiért is­kolai és városi szolidaritási atecióra került sor — úgy gondoltuk: az iskolai szünet utáni első napon, Románia drámai hetének katartikus él­ménye után, a tanulóiknak a látottak és hallottak befogadá­sához és feldolgozásához né­mi segítséget kell adni. Ezt szolgálta volna egy húszperc­nyi megemlékező összejövetel, amelynek a központi monda­nivalója az a beszéd lett vol­na, amit levelemhez melléke­lek. A dabasi gimnázium igaz­gatósága azonban először technikai okokra, majd né­hány nap múlva a beszéd egyes — általuk kifogásolt — tételeire hivatkozva, nem tet­te lehetővé a megemlékezés megrendezését. Állítólag el­hangzott részükről olyan vé­lemény is, hogy a tanulókat a jelenlegi helyzetben feles­leges ilyen szövegekkel za­varni, fogadókészségük egyéb­ként is kérdéses, és amúgy is túl sok a mindennapi életben a politika ... Miután a társadalomisme­ret című tantárgyat (!?) taní­tottam az iskola negyedikes osztályaiban, megdöbbentett Budaörs. Szabadság: Január 26­án 6: Véres játék (szí. mb. am. kalandfilm), 27—28-án 6: Road­house (szí. zen. am.), 29—30-án 6: Leszámolás (szí. mb. am. akciói.). Dabas, Kossuth: 25-én 6: Más­nap reggel (szí. mb. am. krimi), 26-án 6: Rendörakadémia III. (szí. mb. am. víg.1.), 27—28-án fi: Ne ébreszd fel az alvó zsarut! (szí. mb. fr. krimi), 28-án 4: Mi­cimackó (szí. mb. am. rajzf.), 29- én 6: Pink Floyd, a Fal (szí. zen. ang.). Dunakeszi, Vörös Csillag: 24-én 12 6: Kiálts a szabadságért! (szí. ang.), 25-én 3/4 6: A rádió arany­kora (szí. mb. am. vígj.), 25-26- án 8 : Drágán add az életed (szí. mb. am. akciófílm), 26—28-án 1/2 4. 3/4 6: Őslények országa (szí. mb. am. rajzfilm), 27—28-án 8: A magányos zsaru (szí. ír. krimi), 29-én 3 4 6, 8: Az amerikai biro­dalom hanyatlása (szí. kanadai film). 30-án 3/4 6. 8: Call girl öt­százért (színes mb. am. bűnügyi vígjáték). Érd, müv. ház: 25-én 1/2 6: Az én XX. századom (magyar), 28- án 1/2 4: Diótörő (szí. am.). 28-án 1/2 6, 1/2 8: Leszámolás (szí. mb. am. akciófilm), 29-én 1/2 6. 1/2 8 és 30-án 1/2 6: Batman (szí. mb. am. sci-fi). Gyál, Dózsa: 26-án 1/2 6: Vágy- rajárók (szí. fr. filmvígjáték). 27- én 1/2 6: Kalózok (szí. fr.—am. kalandfilm). 28-án 1/2 6: Vámpírok Velencében (szí. mb. ol. horror), 29-én 1/2 fi: A híradó sztárjai (szí. mb. am. film). i az igazgatóság magatartása. Hiszen soha vissza nem térő alkalmat láttam az esemé­nyek szocializációs és politi- zációs hatásának a kiteljesí­tésében. Ezért tiltakozáskép­pen a diákoknak az egyik órán beszámoltam a tapasztalt el­lenállásról. Ezek után a gye­rekek kérésére felolvastam az elkészült beszédet. A melles­leg elvégzett közvélemény­kutatás során teljesen egyet­értek választ 72 tanuló, nagy­részt egyetértek választ 9 gyerek adott a három osz­tályban. Részben egyetértek vagy elutasítom válasz egy sem volt. Határozott kérésem volt, hogy senki se írja rá a nevét a szavazócédulára. Munkám és együttműködésünk szép ajándéka, hogy felszólításom ellenére, csak azért is odaír­ták a nevüket..., s volt, aki indulatos mondatokkal utasí­totta el az igazgatóság akadá­lyozó mgatartását. Az egész ügy annyira felhá­borított, hogy felmondtam óraadói munkakörömet az is­kolában, hiszen ilyen szelle­mű vezetéssel egy percig sem tudok együttműködni. Csak a gyerekeket sajnálom, s emiatt némi lelkiismeretfurdalás is kínoz. Pál László, a szociológiai tudományok kandidátusa ★ Gondosan elolvastuk Pál tanár úr beszédét — amelyet csak ter­jedelmi okokból nem tudunk kö­zölni. Annak tartalma, hangne­me teljesen összecseng azzal a véleménnyel, amely a társadalom haladó részében napjainkra ki­alakult a romániai eseményekkel, az erdélyi magyarság áttelepülé- sével kapcsolatban. Pál László ugyan nem közölte, hogy a diá­koknak írt sorai melyik része váltotta ki az iskolavezetés ellen­érzését, de aligha lehet kétséges. Nyilván az, amelyben arról szól, hogy Dabason is akadnak, akik nemcsak hogy teljes közönnyel, hanem egyenesen rosszindulattal szemlélték a menekültügyet. Az Erdélyből érkező, támaszra szo­ruló magyarokat „lerománozták”. Az ország sok tízezer fiatalját Dolgozott az ateista, adakozott a szegény lárda épül Budakeszin Magyarországon valaha 23 férfi- és 42 női szerzetesrend működött, 12-13 ezres létszámmal, amikor is 1950-ben egy elnö­ki tanácsi rendelet felfüggesztette a rendeket, és államosítot­ták a zárdákat. Az állam és az egyház közeledésével az utóbbi néhány évben azonban enyhült a helyzet, az elvi akadályok pedig tavaly hárultak el a szerzetesrendek újjászerveződése elől. a rend egykori tagjai és nö­vendékei, főképpen a hajdan Budakeszin szolgált kedves nővérek. Majdnem egy év múlva, 1989. február 11-én, az egyházközség képviselő-testü- lete úgy határozott, hogy jöj­jön vissza a rend Budakeszi­re. Mert a közeli szanatóriu­mok betegeinek lelki gondozá­sa, a faluban elhagyott öregek felkeresése — az igazán sze­gények ugyanis szerényen meghúzódnak —, egyszóval a rászorulók szociális gondozá­sa ma elhivatott embereket kíván.. Február 24-én kész volt a terv, március 2-án a földhivatal jóváhagyása érke­zett meg, április 25-én már a helyi tanács is kiadta az épí­tési engedélyt. ♦ Nagycsaládos kivitelezés — Az emberek találgatnak; honnan van erre pénze az egyházközségnek? — A terveket látva, egye­sek ránézésre 40, mások 20 milliós költségvetésről beszél­tek. De az egyházközség ezt „reálisan” 12-13 millióra be­csülte. Az összegnek körülbe­Nagykáta, Rákóczi: 25—26-án 6i . Roadhouse (szí. zen. am.), 27-28- - án 6, 8 : A rémület éjszakája (szí. : am. horror), 29-én 6, 8: Komman- . dó (szí. mb. am. akciófilm). Pomáz, Szabadság: 26-án 6: Ne ébreszd fel az alvó zsarut! (szí. . mb. fr. krimi), 27—28-án: A bosz- szú börtönében (szí. mb. am. ak- ! ciófilm), 29-én 6: Vadon (szí. ma­■ gyár). Ráckeve, Szabadság: 27—28-án 6. 8 : Cocktail (szí. mb. am. víg­játék), 28-án 4: A hercegnő és a : robot (szí. mb. brazil rajzfilm), 29­■ én 6, 8 és 30-án 6: Veszedelmes vi­szonyok (szí. mb. am.). Szigetszentmiklós, Kossuth, 26- án 6: Az utolsó császár I—II. (szí. : ol.—am. tört.), 27-én 6, 8 és 28- án 6: Bombajó bokszoló (szí. mb. ol. vígj.). 29-én 6: Gondos bocsok (szí. mb. am. rajzf.), 29-én 8: Gyilkos optika (szí. mb. am. film), 30-án 6: Az én XX. századom (magyar). Százhalombatta, műv. közp. : 27­én 6: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (szí. mb. am. ka­landfilm). 28-án 6: Pénzmánia (szí. mb. am. vígj.), 28-án 4: Mo­dern idők (am. filmburl.). 29-én 8: Archív filmklub. 29—30-án 6: Fekete eső (szí. am. krimi). Szentendre, Dunakorzó: 25—28. 5: Aszok ásza (szí. mb. fr. film- vlgj.), 25—28. 7: Mélytengeri ször­nyeteg (szí. mb. am. fant. kai.), 27—28. 3: Bátor lovacska (szí. mb. arg. rajzf.), 29-én 5, 7: Pénzmá­nia (szí. mb. am. vígj.).

Next

/
Thumbnails
Contents