Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-09 / 291. szám

1989. DECEMBER 9., SZOMBAT ^Míwinn Alakuljanak meg az alapszervezetek December 28-án MSZP megyei értekezlet A Magyar Szocialista Párt­nak a legutóbbi közlések sze­rint 2375 tagja van jelenleg Pest megyében. Legalábbis ennyiről tudnak a megyei ügy­vezetőségben, de nagyon va­lószínű, hogy sok helyről még nem futott be minden adat. Ezért is ösztönzik, hogy mi­előbb alakuljanak meg az alapszervezetek, a települési pártszervezetek, jöjjön létre a működőképes információs lánc. Egyebek közt ezek hangzot­tak el az MSZP városi szerve­zőinek tegnapi értekezletén. Persze vannak helyek, ahol már előbbre tartanak a párt­építésben: Vácott és Nagykő­rösön például már megtartot­ták a városi pártfórumot, lét­rehozták az új vezető testüle­teket is. Máshol azonban még csak most készülnek erre. Pe­dig a tegnapi megbeszé­lés eredményeként december 28-án már megyei küldöttérte­kezletre is sor kerül: itt min­den települési pártszervezet legalább egy fővel képviseltet­heti magát. A tanácskozáson megvitatják majd a szocialista párt szervezésének politikai tapasztalatait és további teen­dőit, megválasztják a megye képviselőit az országos vá­lasztmányba, állást foglalnak a parlamenti választásokon indítandó megyei MSZP-jelöl- tekröl és az addig fölmerülő egyéb aktuális kérdésekről. Ma még vitatott, hogy az alapszabályban biztosított le­hetőségek közül melyik való­sul meg a szocialista párt leendő Pest megyei vezetősé­gét illetően; a legnépszerűbb­nek azonban az az elképzelés tűnik, amely szerint a régió pártéletét egy, a helyi párt- szervezetek vezetőiből álló koordinációs tanács hangolná össze. Ami biztos, hogy a ko­rábbi időszakénál nagvság- rjMiddel kisebb függetlenített apparátus alkalmazására lesz lehetőség, még a mostani ötfős munkatársi gárda is tovább csökken majd. B. A. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TAN ÁCS A napirendek felét nem tárgyalták Az egyik szemünk sírt, a másik meg nevetett a tegnapi megyei tanácsülésen. Nevetett, mert munkájuk elismeréséül ez alkalommal négyen — Fe­kete Antal volt ceglédi tanács­elnök, dr. Tárpái Emese, a me­gyei tanács tervezési és jogi osztályának vezetője, Papp Gábor, Tárnok nagyközségi tanács vb-titkára és Szabó La­jos, Vámosmikola Közös Köz­ségi Tanács vb-titkára vett át Balogh Lászlótól, a Pest Me­gyei Tanács elnökétől belügy­miniszteri dicséretet. Okunk volt a sírásra is, mert a tanácsülést kisebb incidens szakította félbe. Nevezetesen — mint sajnos már annyiszor —, tegnap reggel is épp csak ha­tározatképes volt a testület. Ezért aztán a szünet előtt fel kellett tenni a kédést: ki szán­dékozik most távozni? A ma­gasba emelt kezek láttán, il­letve a pauza után sebtiben történő számolást követően ki kellett jelenteni: a még hátra­levő hét napirend közül csu­pán egyet, a megyei tanács 1990. évi gazdálkodási tervé­nek koncepcióját lehet meg­tárgyalni, lévén, hogy abban a testület nem kötelezett hatá­rozathozatalra. Az esemény magáért beszél, kommentárul csak annyit: tekintettel arra, hogy szép számmal akadnak notórius hiányzók, címükre le­vél megy, hozzáállásuk vaskos minősítésével. De hogy a dele­gáló tanács ugyancsak ponto­san tudja, mi az ábra, értesí­tik az illetékes elnököket is. Jó néhány tanácstagi hely időközben megüresedett. Ez al­kalommal dr. Tóth Sándort, Ceglédbercelről, Csemő és Mi- kebuda községi tanácsok dele­gálták, míg őri Lajost Nagy­kovácsi és Pilisszentiván jut­tatta a megyei testületbe. Teg­nem mindenki fogadja így az újra megkapott életet. Van, aki egyszerűen -tudomásul veszi, hogy ismét él, s már igyekszik is haza a férje, kedvese, édes­anyja oldalán. — Eddig, hogy úgy mond­jam, a könnyebb esetekről be­széltünk. De sajnos, akadnak olyanok, akik nem pillanatnyi elmezavartól, haragtól, indu­lattól vezérelve döntenek az öngyilkosság mellett. Akik százszor, ezerszer meghánv- ták-vetették . magukban, hogy nem érdemes tovább élniük. A SZOMORÚ EMBEREK — Ők a szomorú emberek. Leginkább időseknél tapasztal­juk ezt az indítékot. A ma­gány, a betegség, a közöny, a kiszolgáltatottság, a teljes ki- látástalanság vezet az öngyil­kossághoz. Amikor rájönnek, hogy életben maradtak, csak még szomorúbbak lesznek, hi­szen ugyanaz vár rájuk, ami­től már egyszer meg akartak szabadulni. Ez a leépülés miatt érzett depresszió egyébként valóban végzetes lehet. Nem mutatnak életjelt, pedig ébren, a tudatuknál vannak. Nem mozognak, nem köhögnek, nem fogadják el a táplálékot, elhá­rítják a fényt, a levegőt. Egy­szerűen nem akarnak élni. Ilyenkor gyakran a leglelkiis- meretesebb intenzív orvosi ke­zelés is hiábavalónak bizonyul. Évente kilenc-tízezer bete­get kezelnek a Korányi Kór­ház belgyógyászati baleseti, vagyis az öngyilkosok osztá­lyán. Pedig az idekerülőknek csak a hetven-nyolcvan száza­léka az. aki önkezével vet vé­get életének. A többiek való­ban mérgezettek: kígyó harap­ta meg őket, vagy munkahelyü­kön szívtak be valamilyen ká­ros anyagot. Az öngyilkosok­nak általában 2.5 százaléka fe­jezi be itt az életét. Ta­valy kétszázharmincöten hal­tak meg, s ezek nagy része idős ember. Ötvenöt nyolcvan éven felüli volt! Szerencsére viszonylag ala­csony a halálesetek száma. Az életben maradottakat az , esz- mélés pillanatától figyelik az orvosok, pszichiáterek. Ha a betegnél komoly lelki elválto­zásnak — skizofréniának, má­niás depressziónak — tud­ható be az öngyilkossági kísér­let, pszichiátriai kezelést al­kalmaznak. Előfordul azonban, hogy elég az ideggondozói ke­zelés, az időnkénti orvosi fe­lülvizsgálat, a pihenés. Sokat, rengeteget segít, h ; a betegek kikerülnek korábbi környeze­tükből, abból a világból, amely hozzájárult a majdnem végze-. tessé vált döntéshez. Ha vala­kinek a telefoncsöngetés bána­tot, fájdalmat, rettegést jelent — hiszen századszor is azért telefonál haza a férje, hogy még nem tud hazamenni, mert dolga van —, annak nem sza­bad telefonközelbei maradni. Nem szabad hallani a csenge­tést, amitől összeugrik a gyom­ra, ami miatt már egyszer a gyógyszeres fiola után nyúlt. ELESETTEN, VÉDTELENÜL Az ember védtelen, s bor­zasztóan elesett tud lenni. Ez alól egyetlenegy korosztály sem kivétel: fiatalok szerel­mi bánatukban, középkorúak munkahelyi konfliktustól in­díttatva, idős emberek a ma­gány, a leépülés miatt mene­külnek az öngyilkosságba. Min­den ember életében vannak rossz periódusok. Lázár doktor keresi a szava­kat. Hogyan fogalmazhatná meg leghatásosabban azt az érvet, ami megóvja az embe­reket a végzetes lépéstől? Neki nehéz, talán a legnehezebb ebben az országban, hiszen a negyven esztendeje működő osztályt harminchét éve vezeti Kevesen vannak, akik annyi személyes tragédia részesei, mint ő. — A számtalan nehézség el­lenére minden emberben ma­rad a lelke mélyén egy ellen­anyag, amit mozgósítva elke­rülheti az öngyilkosságot. Fiedler Anna Mária nap mondott le tanácstagsá­gáról nyugdíjba vonulására való tekintettel Fekete Antal Cegléd, és Császár Ferenc, Kartal és Verseg tanácstagja. Pótlásukról később történik intézkedés. A testület Csévha- raszton kitűzte az időszaki vá­lasztás időpontját, december 17-re. A testület tudomásul vette azt is, hogy a Megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság 1991. január 1-jétől megszűnik, fo­lyamatban levő aktáit a me­gyei ügyészségnek adja át. Régóta nem kísérte a meg­hívott előadó beszédét akkora duruzs a széksorokban, mint tegnap, amikor dr. Laczkó László belügyminiszter-helyet­tes tárta hallgatósága elé a parlament következő ülésén megvitatásra kerülő lakásgaz­dálkodási koncepciót. Nem cso­da: zsebbe vágó kérdésekről lesz alább szó, ami kétmillió családot, mondhatni a magyar lakosság felét érinti. Tény, hogy erre a lépésre későn ke­rül sor éppúgy, mint a struk­túraváltásra, vagy az ezzel ösz- szefüggő gazdaságtalan tevé­kenységek felszámolására. Szo­morú valóság, hogy akkor kényszerül lépésre, amikor a lakásépítéssel és -gazdálkodás­sal már a csőd szélén állunk. A parlament elé három vál­tozatban kerül a bérlakások ügye. Az első kosárban az sze­repel, hogy az IKV a lakáson belül szükséges munkálatok­hoz a következő évtől már nem nyújt anyagi segítséget. Átla­gosan mintegy 200-250 forinttal tervezik emelni jövő májustól lakásonként a víz- és csatorna­díjakat, duplájára a lakbére­ket. A nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérleti díját 50-100 százalékkal növelnék. A második változat szerint jövő júliustól a bérlakásokat átad­nák a helyi önkormányzatok tulajdonába. Ennek azonban előnye mellett számos buktató­ja is akad. A harmadik cso­magban a fenti két alternatíva kombinációja található. Az Országgyűlésnek dönte­nie kell a kedvező kamatozá­sú kölcsönök sorsáról is. Erre négy változatot dolgoztak ki, többek között azt, hogy a 4 szá­zaléknál alacsonyabb kamato­zású hiteleket havi 900 forin­tos hiteladóval sújtanák. Ha a képviselők elutasítják a javas­latokat, minden bizonnyal más fogyasztói szférában kénysze­rül a kormány elvonást alkal­mazni, Ahogy az országban, úgy a megyében is kevesebb lakás épült. A tervidőszak megyei la­kásépítési térve várhatóan csak 80 százalékban teljesül. Évről évre romlanak az ott­honhoz jutás feltételei. A vára­kozók jó részének helyzete annyira kilátástalan ,hogy még csak mint igénylő sem jelenik meg, lévén, hogy képtelen le­tenni az úgynevezett előtakaré- kossági összeget. Mostoha helyzetűek a fiatalok, s részük­re alig-alig nyújt vigaszt, hogy végül is létezik az a bizonyos elkülönített alap. A megyében 16 ezer állami tulajdonú bérlemény van, az összlakásállomány alig több, mint 4 százaléka. Kezelésükért a költségvetési üzemek és a városgazdálkodási vállalatok a felelősek. Több mint 3 ezer az igen leromlott álalpotú ottho­nok száma, de a 10 ezer átla­gos minőségű karbantartására sincs anyagi fedezet. Nem segít a fenntartás gondján az sem, hogy a lakbérhátralék évről évre nő, s a kintlevőségek jö­vőre várhatóan nagyságren­dekkel nagyobbodnak. A napirend vitájában zápo­roztak a kérdések: indokolt-e megszabadulni az állami laká­soktól, hiszen — bár jogsza­bállyal lefedhető —, de mégis csak elvtelen anyagi előnyhöz juttatja azokat, akik nem min­dig a legrászorultabbak. Nem mondták ki, mégis minden, e témában hozzászóló felvetése mögött ott volt a jelzés: ha a hitelek futamide­jét csökkentették volna, az egyértelmű szerződésszegés lenne. Most a havi 900 forintos hiteladó fizetése az adóbevéte­leket javítja majd, nem pedig a közvetlenül megforgatható tőkét mozgósítja. U. Budai János Tahitótfalu és Joósz József Budaörs ta­nácstagja annak a neheztelés­nek adott hangot, hogy még mindig többe kerül a víz vidé ken, mint a fővárosban, s erre vajon gondoltak-e most, az egységesen emelt díjak kiala­kításánál. A lakásgazdálkodási koncep­ció a parlament elé kerül, ott születik a döntés. Ezért nincs túl sok teteje pontról pontra végigmenni a belügyminiszter- helyetes válaszain. Biztosra vehető ugyanis, hogy ezúttal mélyena zsebünkbe kell nyúl­junk. Tény viszont, hogy az előadó értékes muníciót ka­pót ta tanácstagoktól. ★ A megyei tanács 1990. évi gazdálkodási koncepciójáról szólva elmondhatjuk: szintén az Országgyűlés döntésétől függően jövőre megváltozik a tanácsok szabályozási és ter­vezési rendszere. Az új típusú költségvetésben a finanszíro­zás az önkormányzatok saját bevételeire, azaz a lakossági adókra, ezen belül a személyi jövedelemadóra, valamint az eddigi érdekeltségi bevételek­re, illetve a törvényben rögzí­tett normativ állami támoga­tásra támaszkodik. Gyakorla­tilag teljesen megszűnik a me­gyei tanács elosztó, újraelosztó szerepe. Komáromi Gyula, Ácsa ta­nácstagja vitába szállt azzal a nézettel, miszerint a várható változások a megye tanácsainak egyértelmű előnyt jelentené­nek. Mert, mint mondta, jövő­re 40 forráshiányos tanáccsal kell számolnunk, ők viszont az egész egyharmadát alkotják. És akkor még nem szóltunk az ezután szétválni szándékozók­ról. Az már biztos, hogy meg kell szüntetni például az út- és hídfelújításokra, valamint a belvízrendezésre szolgáló elő­irányzatok megyei elosztási rendszerét, mert a források alanyi jogon és normatív álla­mi támogatással kerülnek a helyi tanácsokhoz. Ugyancsak alanyi jogon illeti a tanácso­kat a hozzájuk befolyt szemé­lyi jövedelemadó, amelyből várhatóan senkinek sem lesz joga elvonni. Ahol nem kép­ződik egy főre négyezer forint, ott azt a költségvetés e mér­tékig kiegészíti. F. E. A HÉT HÍRE FORINTFOGYÓ ® Budapest volt a helyszíne a háromnapos orszá­gos humánpolitikai konferenciának. Q Képzőművé­szeti alkotásokból kiállítás nyílt Kaposvárott, Erdélyi csillagok címmel. # Vitaülést rendezett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a kommunális hulladé­kok gyűjtéséről. # Szerdától kiállítás tekinthető meg Tatabányán, Magyar bábtörténet címmel. £ A hét hí­re az is, hogy ismét leértékelték a forintot. Lelni rá gyógytapaszt. Csak éppen — tartja a friss népi humor — nem konvertibilis valutákban kell számolni, ha­nem például zlotyban... S akkor kiderül: mennyivel töb­bet ér a forint, mint né­hány hónapja vagy tavaly. Tagadhatatlan: a megye híres­hírhedt ún. lengyel piacain — elég kiballagni, mondjuk, en­nek a furcsa intézménynek a gyáli változatára — öröm­mel tapasztalhatják hazánk­fiai, mennyivel javult a forint helyzete nemcsak a zlotyhoz mérten, hanem a rubelhez, az NDK-márkához képest is ... A szakemberek persze tudják, nem a forint lett jobb, hanem bizonyos országok pénze vesz­tett az értékéből. Ahogy a forint vesztett a konvertibilis valutákkal szem­ben, tavaly július óta immár negyedszer a súlyából: fo­gyásra fogták. „Kövér” volt? Túlértékelt. Kétélű fegyver a leértékelés, vannak előnyei és hátrányai. Nehezen eldönthető, adott helyzetekben éppen melyik a nyomatékosabb. Most sem tudhatni. Az exportáló cég több forintot kap a kivitt áru­jáért, ha persze importál is, akkor... A megye ipara ta­valy teljes kivitelének a het- venhárom százalékát szállítot­ta ún. nem rubelelszámolású piacokra. Az exportban tehát döntő arányt képvisel az, amiért konvertiblis (átváltha­tó) valutát kapni. Azt persze már homály fedi a közönség előtt hogy az egyik cég — pe­dig különösebben nem híres a megyében — minimális beho­zatali igény mellett 30-35 fo­rintért tud egy dollárt kapni áruja eladásakor, a másik cég viszont — híre töretlennek tet­sző évtizedek óta — tekinté­lyes arányú importot is fel­emésztve, 90-95 forint fejében éri el ugyanezt. Picinyke példa arra, meny­nyiféle forintunk lehet, amint magánemberként is észlelhet­jük: forintunknak sokféle a bel- és a külföldi értéke. Akadnak ügyes seftelők, akik egv-egy dollárnyi áruért 130- 140 forintot is bevételeznek — csak éppen tudni kell, mi az, ami a menő árucikk, s persze, ahhoz is „kapcsolatok” kelle­nek, hogy kik és mennyiért veszik át az árut —, mások vi­szont a kevéske pénzüket úgy költik el, hogy itthon jönnek rá: alaposan rászedték őket. Mostanában például a megyé­ben már a sokadik olyan gép­kocsivásárló akad, aki a ható­ságok segítségét kérné — a hatóságok azonban nem tud­nak segíteni —, mert lóhalálá­ban lebonyolított nyugati útja során egy csillogóra dörzsölt rozsdahalmazt sóztak rá... A tavaly júliusi leértékelés óta ez a mostani lépés a leg­fájdalmasabb, mert a legna­gyobb mértékű. Az öt-hat szá­zalékos fogyóztatást sem volt könnyű megemészteni, a mos­tani tíz százalék pedig már ... A megyébe tavaly 1,6 milliárd forint értékben érkezett be olyan gép, amelyért a nem ru­belelszámolások keretében kellett fizetni. A mostani le­értékelés tehát annyit tesz, hogy ugyanazokért az eszkö­zökért 160 millió forinttal töb­bet kellene leszurkolni... Fájdalmas aktus, amikor ugyanannyiért többet kell ad­ni, de: még így is, a mostani leértékelés után is a hivatalos árfolyamnál kisebb a forint tényleges súlya. (Ugyanakkor korántsem azonos a feketepia­con kialakult árfolyamokkal!) Aligha a mostani volt tehát az utolsó leértékelés: a forintfo- gyó folytatódik. Lapunkban is sokszor leír­tuk: a gazdaságban nincsenek csodák, és a komoly emberek varázslatokra sem vállalkoz­nak. Mégis, napjainkban tele vagyunk csodavárással, va­rázslatos receptekkel, miköz­ben forintjaink folyókúrája nem akar, nem tud megsza­kadni ... Az idén, szeptember végéig, a megyéből hatvan százalékkal többen utaztak külföldre, mint tavaly a ha­sonló időszakban! Olyan ket­tősség van jelen tehát min­dennapjainkban —,a gazdasá­gi alapok szűkülésé, s ugyan­akkor az ugrásszerűen meg­nőtt utazási kedv —, amilyet lehetetlenség fenntartani. Veszedelmes lejtőre kerül­tünk, furcsa módon azonban legkevésbé azoknak a hangja hallatszik, akik átgondoltság­ra, lényegi lépések megtételé­re figyelmeztetnek. Sokkal in­kább visszhangja van olyan intézkedéseknek, amelyek a társadalom meglehetősen szűk körét — gondoljunk csak a most bevezetett autóáfára —, a tehetőseket érintik... Már- már az a látszat, hogy ennek az országnak ez a legnagyobb gondja! A mostani, kénysze­rű kormányzati intézkedés újabb figyelmeztetés arra, mi- ,ben és hol vannak az igazán nagy s talán még teljes sú­lyukban fel sem fogott bajok. Mészáros Ottó Legalább az egyik ünnepet otthon töltik Tízezerrel kevesebb bébivé Jövő februárban a korábbi­nál mintegy 10 ezerrel keve­sebb fiatalt hívnak be sorka­tonai szolgálatra az elmúlt na­pokban bejelentett haderőre­formmal összefüggésben — je­lentette be a Honvédelmi Mi­nisztériumban pénteken tar­tott sajtótájékoztatóján Keleti György ezredes, a tárca szóvi­vője. Hozzátette: a létszám- csökkentés miatt ezúttal nem tudják tartani korábbi ígére­tüket, miszerint 100 nappal a behívás előtt kiküldik az elő­zetes értesítéseket, de erre ja­nuár közepéig mindenképp sort kerítenek. A bevonulás február 26-án és 27-én lesz, a szolgálat minden bizonnyal 18 hónapig tart majd, mert a 12 hónapos sorkatonai szolgálati időt 1991-től vezetik be. Jövő­re azonban várható, hogy az Országgyűlés módosítja a hon­védelmi törvényt, s így előfor­dulhat, hogy 1990-ben már nem mindenki 18 hónapra vo­nul be. Keleti György szólt arról is, hogy több leszerelő fiatal je­lezte: korábbi munkahelye megszűnt, illetve nem kíván­ják foglalkoztatni őket. A Honvédelmi Minisztériumnak az az álláspontja, hogy a sor­katonákat semmiféle hátrány nem érheti és erről az ÁBMH- val közösen jogszabályt kí­vánnak alkotni. Az év végi ün­nepekkel kapcsolatban el­mondta, hogy a korábbi gya­korlattól eltérően az idén már a katonák fzle elhagyhatja a laktanyát. Így minden sorka­tonának lehetősége lesz arra, hogy legalább az egyik ünne­pet otthon tölthesse. Év végi kedvezmény az is, hogy a ka­tonák egyhavi alapilletmé­nyüknek megfelelő jutalom-' ban részesülnek, ennek össze­ge legkevesebb 660 forint lesz. A tájékoztatón bejelentették: összesen 637 fiatal kérelmezett alternatív szolgálatot. Eddig 533 beadványt bíráltak el és közülük 118-at elutasítottak. A kérvényezők többsége nem lelkiismereti, hanem szociális indokot hozott fel, s ez a tör­vény szerint nem ad lehetősé­get az alternatív szolgálatra — mondotta az elutasítások in­doklása kapcsán a szóvivő. Keleti György kitért arra is, hogy a Honvédelmi Miniszté­rium mintegy 20 repülőteret ajánl fel polgári hasznosításra. Ezek többsége füves talajú, tehát kismotoros gépek foga­dására nem alkalmas, de akik kezelni fogják ezeket a repü­lőtereket, azok nyilván kiépí­tik majd a megfelelő infra­struktúrát Szólt arról is, hogy a hon­védelmi miniszter a Parlament októberi ülésszakán hozott sar­kalatos törvényekkel kapcso­latban elrendelte, hogy a ka­tonák a szolgálati helyen poli­tikai vagy egyéb célú társa­dalmi szervezetet nem alakít­hatnak, azok állásfoglalásait vagy nézeteit sem szóban, sem írásban nem terjeszthetik. *7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents