Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-01 / 284. szám

.M*GI£7Í .E5W3P 1989. DECEMBER 1, PÉNTEK DÜHÍT EZ A SZEXMÁNIA — Az nem fontos, hogy ki vagyok, csalt az, amit mon­dok! Jegyzi? — csattan fel egy éles női hang a telefon- kagylóba. ■ Hát persze. — Szóval azt még nem bán­tam, hogy egyre több szexuá­lis felvilágosító anyag kerül forgalomba, azok kellettek. De akkor már nyelnem kellett, amikor szexnaptárok és ma­gazinok tucatja került a piac­ra. Nemrég szexboltok meg­nyitásáról hallottam, és már szinte csuklani kezdtem. Sze­rintem — jó magyar szokás szerint — ismét átestünk a ló túlsó oldalára ... Nézze, én keresztény va­gyok, három gyermek anyja. A szüleim nekem sohasem be­széltek ágytémákról, 6Őt még azt se engedte az anyám, hogy apám előttünk — gyere­keik előtt- — gyengéden át­ölelje, netán megsimogassa őt. Az sem volt jó! De mutasson ma nekem egyetlen újságost, egyetlen könyvesboltost, aki­nek a kirakatában ne lenne legalább egy ingerlő-felhábo­rító női aktfotó. És sorol­hatnék mozi-, tévéműsorokat, reklámokat, naptárokat, ké­peslapokat, s ki tudja még mit. A szexboltokkal meg, fő­leg a beígért kukkolók meg­nyitásának hírével végleg fel- dühítettek^ ■ Miért? — Mert szeretnék erkölcsi tartást, szépérzéket nevelni a csemetéimbe. De egy kamasz­nak, aki önállóan bejár Buda­pestre zeneórákra, én hiába papolok szépről, etikáról, vagy akár egészségről, ha ott egé­szen mással bombázzák. Tud­ja, nálunk a mozisok’, sőt az újság- és könyvárus is betart­ják a korhatárokat. De a fővá­ros már annyira elanyagiaso- dott, hogy ott pénzért bármi megvehető — még a gyere­keknek is. Nem hiszem, hogy e dicső boltokba bárki is csak a személyi igazolvány felmu­tatásával léphetne be. És ami­Sajnos, már tehetetlen vagyok! ket ott majd árulni fognak, azok szerintem nem levezetik, hanem fokozzák az ingereket. ■ Mások ennek éppen az el­lenkezőjét állítják. — Tudom. Meg azt is mond­ják. hogy ezáltal kevesebb szexuális indíttatású bűneset lesz. Na, arra én kíváncsi va­gyok!... Megértem, hogy eb­ből sokan és jól akarnak meg­élni, azt is, hogy egyeseknek ilyenre van igényük. Csak pró­báljon már engem is megér­teni valaki: hogyan neveljen egy szülő így erkölcsös, egész­séges tartással rendelkező gye­rekeket?! B En megértem. De tehet va­lamit ez ügyben a Pest Me­gyei Hírlap? — Igen. Szeretném, ha le­közölnék a mondókámat! És ha jövő nyáron megint foglal­koznak nudistákkal, s ha fotó­kat is közölnek róluk, kérem, válogassanak jobb ízléssel! . B Rendben van, megpróbál­juk. ELMÚLT A FÉRFIUNDOR Ismét női hang jelentkezik, de meglepően fiatal: — Ké­rem, ne vegye rossznéven, hogy nem mutatkozom be, de félek, felismernek, ha olvas­nak rólam. B Hallgatom. — Szóval a kétéves kislá­nyommal nemrég kerültem er­re a településre, és sehogy sem találok magamnak tár­sat. A gyerek apjáról hadd ne mondjá'y mást, csak azt, hogy miatta kellett költöznöm. Ak­koriban volt is olyan „férfi- undor”-féle bennem, de el­múlt. Szeretnék újra ismer­kedni, meg hát nem tagadom, azért jó egy férfi a háznál. A kislányt vállalná ideig- óráig a szomszédasszony, hisz nagyon összebarátkoztak. De itt bárhol mutatkozom egye­dül, kikezdenek. ■ Próbálta? — Egyszer egyedül beültem a presszóba. A nők egyből ösz- szesúgtak — pedig kevesen voltak —, a férfiak pedig „foglalkozásbelinek” néztek. Ilyet nem csinálok többet. Mo­ziba is elmentem már egye­dül, ott sem jártam másképp. Nagyon furcsa ez nekem, hisz nagyvárosból kerültem ide, vi­szont úgy tűnik, bele kell tö­rődnöm. Van valami ötlete? ■ Visszakérdeznék. Nincs egy hasonló sorsú ismerőse a kör­nyéken? — De már összejöttem egy lánnyal. És képzelje, mikor harmadszor sétáltunk beszél­getve az utcán, máris összerö­högtek mögöttünk. Sőt, ilyet is hallottunk: nicsak, itt a kéi homokos lány. B Hm ..., akkor talán vala­melyik újságban adjon fel hir­detést, vagy inkább írjon színi*- patikusnak látszó férfiak hír- detésére! Esetleg társkereső irodába is elmehet. Üjságokat a barátnőjével váltakozva ver­hetnek, a leveleket szintén fo­galmazhatják közösen, és a kis­lányt se kell másra hagynia. — Egész jó tipp, ráadásul együtt játszhatunk és szóra? kozhatunk nagyokat! H No, azért ez nem teljesen Játék. — Igen, de ... és itt meg­szakadt a vonal. AZ ISMERŐS ISMERETLEN — Kántor Miklóssal beszé­lek? — kérdi. egy. érú^kjiőí hang. B Igen, tessék! — Hát meg sem Ismersz? Éva vagyok! — mondja je. lentőségteljesen. B Elnézést, valamire emlé­keznem kéne? — Na ne játszd a hülyét! Miért akarod letagadni, a barátnődet! Hát már a szépre sem emlékezel? A pszichológus válaszol Az emlékek torzulásai Az ember néha egészen meg­lepő módon képes visszaemlé­kezni régmúlt idők eseményei­re, a valaha látottak-hallottak apró részleteire. Például a húsz­éves érettségi találkozón sorra előjönnek a múlt ködéből a rég elfelejtett emlékek, diák­csínyek. Mindenki tapasztalt olyasmit, hogy egy régi dal, egy szó, egy rég nem látott vá­ros-vagy emberarc akaratlanul elindítja olyan emlékek lánco­latát. melyekről azt hitte, hogy régen elfelejtette. Az emberi emlékezet kapacitása igen nagy; nemcsak a szándékosan megtanultak, hanem az aka­ratlanul tapasztalt élmények is nyomot hagynak, bevésődnek, az agyban maradnak. Az emlékezetnek meglepő tévedései is lehetnek. Ebben az írásban az egészséges emberek memóriájának kisebb-nagyobb zavaraival foglalkozunk. Az emlékek tára felfogható ugyan raktárnak, de nem érin­tetlenül őrzi a belé helyezett adatokat, élményeket, gondola­tokat, érzéseket. Eleven, állan­dó mozgásban, változásban, kölcsönhatásban álló világ ez. A mindenkori hangulat m:nt egy raktáros őrködik a kapu előtt. A lehangoltság, szomorú­ság, valamint a szorongásos fe­szültség gátlólag hat az emlé­kezetbe idézésre, nem jönnek elő a megtanult adatok, az is­mert nevek — az ember le­blokkol. Az őr ilyenkor befelé Is kevésbé enged: új adatot is nehéz megtanulni, új eseményt nehéz befogadni ilyen lelkiál­lapotban. A jó hangulat, vi­dámság, oldottság ellenkezőleg hat; a nyitott és érdeklődő em­ber mindenre figyel és sok mindent megjegyez; emlékeze­téből olyan adatok is felbuk­kannak ilyenkor, melyekről nem is tudta, hogy a fejében vannak. Jó társaságban szinte áradnak a viccek, a szellemes sziporkák. Az ember személyisége Is befolyásolja az emlékanyag gyűjtését és felidézését. Gya­koribb a „csak a szépre emlé­kezem” mechanizmusa, de nem ritka, hogy egy ember az élet eseményeiből csak a sötét tónusokat, a negatív élménye­ket őrzi meg, életére mint sze­rencsétlenségek, boldogtalan­ságok sorozatára emlékszik vissza. Mások a sérelmeiket emlegetik, az emberek gonosz­ságához gyűjtögetnek adaléko­kat. Külföldi kísérletekből félel­metes adatok jöttek össze a tanúvallomások megbízhatat­lanságára vonatkozóan. A lá­tottak és hallottak akaratlanul Is torzulnak az ember memó­riájában, aszerint, hogy mit gondol róluk, milyen szándé­kot tulajdonit a szereplőknek, és korábbi események meg a filmekben látottak is beleját­szanak a képzettársításba. Pél­dául ha két ember hadonászá­sa után az egyik elesik, hajla­mos a néző utólag verekedést látni, valójában belemagyaráz­ni. Akaratlanul is meghamisít­hatják az emléket az emléke- zőnek a másik emberhez fűző­dő érzelmei, indulatai, érdekei, szándékai. „Én már tegnap megmondtam, hogy be kellene csukni az ajtót” — bizonygatja valaki. A magnófelvétel, ha készült volna, megmondaná, hogy valójában „kinyitni”-t mondott; ma már másképp látja, ezért visszamenőleg mó­dosult emlékezetének tartalma. „Már húsz évvel ezelőtt is folyton csak kritizált az anyó­som” — mondja a meny. Le­het. hogy nincs igaza, és az ő emlékezetét torzította el anyó­sa iránti régi félelme és ellen­szenve. Lehet az is^ hogy igaza van — ez esetben talán az anyós kritikáját nem a valós tapasztalat, hanem a gyűlölet szította. Ezt a folyamatot kata- tim (vagyis az érzelmek által befolyásolt) emlékezethamisí­tásnak nevezi a kórlélektan; ez a torzítás egyáltalán nem szán­dékos, nem tudatos. Nietzsche igen találóan érzékeltette ezt a folyamatot: „Megtettem, ijfondja az, emlékezetem; nem tehettem meg, mondja a büsz­keségem; végül az emlékeze­tem enged.” Ha nem jut eszünkbe a ke­resett szó, ha bizonytalanok vagyunk valamely esemény felidézésében, ha vitában el­lenkező adatokat állítunk, ha túl szép vagy túl sötét a múlt, gondoljunk mindig arra, hogy emlékeink őre nem számítógép, hanem érző — csodálkozó, hi­tetlenkedő, szerető, szorongó, gyűlölő, vidám vagy szomorú — „ember”: saját magunk. Dr. Ignácz Piroska B Már megbocsásson, meg­mondaná, hogy nézek ki? — Középmagas vagy, barna hajú, barnászöld szemű, és na­gyon kedves tudsz lenni, ha akarsz. Ne csináld már ezt ve­lem! B Hát ez * leírás nem egé­rzen stimmel. — Hagyd már abba ezt az idióta játékot, inkább megke­reshetnél! Olyan régen látta­lak! A címét azonban nem árul­ta el a hölgy. Azt nekem tud­ni illene — mondta. Később ritkultak, majd elmaradtak a hívások, de ilyet még ötször vagy hatszor eljátszottunk. Volt idő törni a fejem, de hiá­ba: emlékeim egyetlen zugá­ban sem találtam Éva nevű, volt barátnőt. A RÓKA FOGTA CSUKA Férfiak ritkán jelentkeznek. Most is csak egyetlen úr mondta el a magáét, nem tit­kolva a nevét, de kérve, hogy azt ne közöljük. Íme a beszél­getés: — Egy bizonyos hölgyisme- rősüm 12 hetes terhes elmúlt, amikor szólt nekem: apa vagy! Azután eltűnt. Megszül­te a lányomat és elvitte meg­mutatni a feleségemnek. A nejem persze elvált, s magá­val vitte a kisfiámat is. Bár haragudtam, de egyedül se .volt jó, szóltam hát a hölgy­nek, .hogy költözzön hozzám, sőt..hozhatja magával a másik —-fíásoiHó kapcsolatból szár? mázó’— leányát, is. Rövidesen állást kellett 'változtatnom, és ideiglenesen felköltöztem Pest­re. Ma is itt liHkom. B A hölgy a lakásában ma­radt? — Eleinte igen, majd pár év múlva a kislányommal együtt új élettársához költözött. Ér­tesítést kaptam, hogy 7Ö00 fo­rint lakbér-, és 2400 forint villanyszámla-hátralékot hagy­tak fnaguk után. A mérőórát már le is szerelték. Elmen­tem a tanácshoz kényszerki- jelentési kérelemmel, de ott azt mondták, forduljak bíró­sághoz. Fordultam ... Közben a lakást lezártam, sőt zárat cseréltem az ajtón. A hölgy és az új barátja feltörték. Felje­lentettem őket — majdnem engem büntettek meg. A költ­ségvetési üzem — szemle után — kötelezett arra, hogy hoz­zam rendbe és biztonságosan zárjam le a lakást. A betö­rést egyébként szabálysértés­nek állapította meg a rendőr­ség. Meg, is keresték a taná­csot, hogy indítsanak eljárást. Azóta is eljárnak ... B Tehát nem történt lénye­ges változás. — A kényszerkijeientésből nem lett semmi. A helyi ta­nácsnál azt mondták, hogy a hölgyet ők nem idézhetik be, mert máshová költözött. Men­tem ahhoz a tanácshoz, ahol most lakik, de ott be sem je­lentkezhetett legújabb élettár­sához valami hagyatéki ügy elhúzódása miatt. Ott mit kezdjenek vele? B Mi van akkor a lakással? — Ott áll üresen. Kiadni nem tudom, mert azt nem en­gedik. Ha zárat cserélek, úgy­is feltörik újra. Rendbe hozni meg nem akarom. Nekik?! Időközben megint megnősül­tem, de a felségemet a saját, bár nem lakott lakásomba nem jelentheterh be. Mert az a bi- zonyis hölgy papíron még ott van. Bezzeg, ha a lakást le akarnám adni, rövid úton ta­lálnának rá módot, hogy vala­hogy kijelentsék onnan a höl­gyet! Nekem ez nem megy, pedig a bérleményem árát kétszer is kifizettem: egyszer a tanácsnak, másodszor a volt feleségemnek. Hát játszom a hölggyel.és a hivatalokkal a róka fogta csukát! Lehet, hogy mindegyikük ezt élvezi!? Kántor Miklós EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTENFORM JELENTI Pál Sándor Jelenti: Általában kedvezőek a közlekedés feltételei fiz országban. Ködöt sehonnan sem jelentettek, síkosság csak a 49-cs főút 53—58. kilométer közötti szakaszán, ezenkívül Mátészalka környé­kének alsóbbrendű útjain, valamint Galyate.tő és Mátraháza közötti úton fordul elő, az említett néhány helyen a letaposott hótól csúszik az úttest. * Győrött az l-es főút bevezető szakaszán, a Tanácsköztársaság úton két helyen is lassítja sávlezárás a folyamatos haladást. Napközben torlódás várható. .Siófokon a 63-ős főút 84-cs kilométerénél szennyvízcsatoma-épitéi miatt útszűkületre és sebességkorlátozásra számítsanak. Ä 26-os föútcn, Miskolcon, a Búza tér és a Petőfi' tér között épí­tési munkák miatt szakaszosan egy sávra szűkül az úttest. Az 5?-cs főúton az 53-as kilométernél hídépítésen dolgoznak. A főutat teljes szélességében lezárták, közlekedni a kijelölt terelőúton lehet. Az S2-es főút 59-es kilométerénél a Kls-Duna-hídon a híd teher­bírása miatt egy sávra szűkül az úttest. Az 5l-es főúton az 58-as kilométernél Tass előtt hídjavltáson dol­goznak, csak a fél útpályán közlekedhetnek. A Tiszán a jégzajlás miatt a nemrég elbontott pontonhíd helyén Dombrád és Gigáiul között á járókomp nem üzemel. Tiszadob. jav.: Tiszadob és Tiszalúc között viszont még a meglévő pontonliidon köz­lekedhetnek. .. . A 62-es főúton, Dunaújváros kivezető szakaszán lévő vasúti át­járót felújítják, emiatt a helyszínen kijelölt terelőúton közleked­hetnek, jelzőőrös forgalomirányítás mellett. A 8-as főúton a 40-es kilométernél útszélesítési munkán dolgoz­nak. A meglévő kőzetet robbantással fejtik. Ezért a főutat 11.00—íe.OO óra között kb. 13 percre lezárják, teljes szélességében, türelmüket kérjük. Szintén a S-aa főúton, a Tí-cs kilométernél hídépítés miatt számít­sanak forgalomkorlátozásra. AUTÓROBIC Amikor Európa már hanyagolni kezdi az aerobic-diszkót, Amerikában .megszületett a legújabb mánia, az autórobic. A fejlődés logikájából következik, hogy miután az amerikai autósok egyre több időt kénytelenek a kocsiban tölteni — ezt az autópiac beépített televízióval, telefonnal, kávéfőzővel, vil­lanyborotvával követte —, most a testmozgás következik, írja az Espresso. Kitalálták tehát, hogy az autóban is lehet tornázni, sőt az ötlettel egy időben könyvet is kiadott a mód­szerről az élelmes felfedező. A címe kétségkívül ígéretes: Autórobic, gyakorlatok ingázó autósoknak. Ebből bárki meg­tudhatja, mármint aki a címben megjelölt kategóriába tarto­zónak érzi magát, hogy mit kell tennie a test különböző ré­szeinek megmozgatásához, lazításához, úgy, hogy1 közben az utazást se kelljen félbeszakítania. Nos, mindössze 24 gyakor­latot kell végeznie. Mindazonáltal, aki a könyvet megveszi, vele együtt kézhez kap egy matricát is, melyet az autó hátsó részére ajánlanak kiragasztani, azért, hogy az őt követő autós lássa: nem örült meg a vezető, csupán autórobic-gyakorlato- kat végez 60 mérföldes sebességgel. És éppen ezért kerülje, ha teheti. HUSZONNÉGY KARÁTOS AUTO Rejtő Jcr.ő regényhősci Is megirigyelhetnék a 24 karátos aranylemezekkel borított Cadillacet, amely a „Világ legszebb autói” című kiállításon tekinthető meg. A gyémántokkal kira­kott dísztárcsájú automobilt a General Motors 1929-ben készí­tette Liberace amerikai művész megrendelésére. Az ismeret­len brit gyűjtő tulajdonában lévő aranyautó eladó — 3 millió frakkért, azaz kb. 5G0 000 dollárért. EGY MÁSODPERC - EGY DÖNTÉS Patyi György közlekedési pszichológus egyik dolgozatában azt írja a közlekedő emberről: egy másodperc alatt 1 döntést tud hozni és végrehajtani; ikét másodpercenként nem vesz észre egy apró, de adott esetben fontossá válható eseményt, jelzést, jelenséget és emiatt téves döntést hozhat. Minden két órában előfordulhat egy olyan hiba, ami majdnem baleset okozója és csak mások segítségével lehet a bajt elkerülni. Amit a pszichológus mond, az a minden vonatkozásban egészséges gépjárművezetőkre igaz. Gondoljuk el, hogy meny­nyire megszaporodnak a téves döntés lehetőségei akkor, ha nem tudjuk a családi vagy munkahelyi problémáinkat „levet­ni” a motor beindításakor, az első manőver (mozgás) végre­hajtásakor. Több túlterhelt gazdasági vezető vallja és mondja, hogy részére a gépjárművezetés kikapcsolódás. Ez igaz! De azért igaz, mert a gépjárművezetéssel járó felelősség, figye­lemösszpontosítás egy pillanatra sem engedi meg a „másra gondolást”, tehát az illetőt kikapcsolja a napi gondokból. Az érzelmekről azonban helytelen lenne csak mint nega­tívumról beszélni. A „jó érzések” segítői a biztonságos köz­lekedésnek. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire megválto­zik a hangulatunk, ha valaki lemond „elsőbbségéről” és be­enged, tovább enged, helyet ad, biztatóan reánk mosolyog! Biztos — ha lelkileg egészségesek vagyunk — mi is igyek­szünk majd segíteni a közlekedő partnereinket. Talán a mi udvariasságunk lesz az ok arra, hogy a másik lelkében egyen- - súly, az emberek elfogadása ébredezzen és a közlekedő part­nereit elfogadja, megértse, segítse. Szilárd meggyőződése több pszichológusnak, hogy a jó, az együttlét elfogadása ugyan­olyan ragályosan terjed, mint az agresszivitás, a mások meg­előzése, hátrányos helyzetbe hozása. Naponta, minden alka lommal, amikor a gépjárművel bekapcsolódunk á forgalorr ba, bizalommal — ha ez nem megy —, semleges érzéssel t kintsünk a többi közlekedőre. Ha van elég lelkierőnk, igj kezzünk udvariasak, segítők lenni, hátha mi indítjuk el a „hullámot” az emberséges kapcsolattartást. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Pé KIBESZÉLŐ HASÁBOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents