Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-04 / 286. szám

PEST MEG YEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM Ára; 4,30 forint 1989. DECEMBER 4., HÉTFŐ Átúszta a Dunát, majd igét hirdetett Riportunk a 3. oldalon Gorbacsov és Bush kétnapos máltai csúcstalálkozója Egy új korszak kezdődött Ojabb programváltozással fejeződött be vasárnap kora délután a máltai Marsaxlokk kikötőben George Bush és Mihail Gorbacsov csúcstalál­kozója. A Makszim Gorkij fedélze­tén a két államfő maga is­mertette a hajóra felengedett újságírók előtt a közös nyi­latkozatot, majd rögtönzött közös sajtóértekezletet tar­tott. A váratlanul sajtókonfe­renciává alakult találkozó miatt elszaladt az idő, s így bejelentették: mégse találko­zik a két államfő külön-kü- lön a tudósítókkal. A kölcsönös megértést, az együttműködés szándékát hangsúlyozták Mihail Gorba­csov és George Bush máltai csúcstalálkozójukat lezáró va­sárnapi sajtóértekezletükön. A szovjet és az amerikai veze­tők megnyilatkozásaiból ki­tűnt: egyetértés van abban, hogy az 1990 júniusában terv­be vett új csúcstalálkozóig felgyorsítsák a különböző fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokat és széles körben együttműködjenek más nem­zetközi kérdésekben. Mihail Gorbacsov újólag leszögezte, hogy a kelet-európai fejle­mények a kialakult helyzet­ben szükségszerűek. a Szov­jetunió. csak azt Igényli, hogy a másik oldal ne törekedjék egyoldalú előnyökre. Az első közös sajtóértekez­leten, amelyet szovjet és A kedvezőtlen időjárást viszonyok miatt vasárnap ismét a Makszim Gorkij tengerjárón folytatódtak a tárgyalások George Bush elnök és Mihail Gorbacsov államfő között amerikai államfő tartott, egy­úttal kitűntek a fennmaradó nézeteltérések: így az, hogy az Egyesült Államok — a szovjet javaslat ellenére — nem hajlandó tárgyalni a tengeri haderők csökkentésé­ről. Amerikai részről válto­zatlanul közvetetten felelőssé teszik a Szovjetuniót a kö­zép-amerikai helyzetért. Bush elnök bevezetőjében utalt arra, hogy a kötetlen Nyilvánosságot a megállapodásoknak Állásfoglalás a Dunáért! Az Országgyűlés és a kor­mány ma nyíltan vállalja 160 ezer aláíró, a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a kör­nyezetvédők álláspontját: a dunai vízlépcsőrendszer rossz beruházás. Az új politikai helyzet lehetővé tette a rossz döntés következményei egy részének (nagymarosi vízlép­cső) elhárítását. Azóta Csehszlovákiában is új ,helyzet van. Ez vonatkoz­hat!, sőt ennek vonatkoznia is kell az 1968 utáni presztízs- beruházás sorsára. A vízlép­csőrendszer magyar megítélé­sének változásából nem ne­héz következtetni arra, mi fog történni, ha az új cseh­szlovák vezetés értékeli át a szlovák oldali építkezéseket és a további teendőket. Emlé­keztetünk arra, hogy az Or­szággyűlés legutóbbi ülésén Németh Miklós miniszterelnök és Udvari László kormánybiz­tos is elismerte, hogy az új ökológiai szempontú értékelés szerint a BNV teljes elhagyá­sa a legjobb megoldás. Egy hónappal ezelőtt az Or­szággyűlés arra hatalmazta fel a kormányt, hogy ökoló­giai garanciákról tárgyaljon, az ökológiai szükséghelyzet el­hárításának jegyében módo­sítsa az államközi szerződést. A Csehszlovákiában drámai gyorsasággal történő változá­sok nyomán különös felelősség hárul a magyar kormányra. Az október 31-1 országgyű­lési döntés óta változatlan hatáskörrel dolgoznak a KVM-Oviber intézményei, a nyilvánosság kizárásával foly­nak a szerződésmódosítás elő­készületei, november 3-án át­adták a cseh félnek az első módosító javaslatot. A Duna sorsáért érzett aggodalmunk és felelősségünk jegyében ezért követeljük: a dunai víz­lépcsőrendszerrel kapcsolatos szerződésmódosításokról csak a szabad parlamenti válasz­tások után létrejövő kormá­nyok tárgyaljanak és addig építkezés ne folyjék: az októ­ber 31. óta történtek nyilvá­nosságra hozatalát. Az állásfoglalást tizenöt párt, illetve politikai és kör­nyezetvédő szervezet írta alá. találkozó gondolata júliusi budapesti és varsói látogatá­sán, az ottani „bámulatos, reményteljes változások lát­tán” fogalmazódott meg ben­ne. A Szovjetunióban is ki- (Folytalás a 2. oldalon.) Tájékoztató Moszkvában Moszkvába érkezett vasár­nap este Németh Miklós ma­gyar kormányfő és Nyers Re­zső, az MSZP elnöke. A magyar politikusokat a Varsói Szerződés tagállamai más vezetőivel együtt ma Moszkvában Mihail Gorba­csov tájékoztatja a máltai szovjet-amerikai csúcs ered­ményeiről. Szövetséggé alakultak az agrárreformkörök Saját jelöltek a választásokra Gödöllőn, az Agrártudomá­nyi Egyetem aulájában szom­baton országos nagygyűlést tartott az Agrárreformkörök Egyesülete. A 340 küldött meg­vitatta és .elfogadta a szövet­Beszámoló a kormányülésről Gazdaságpolitika, társadalombiztosítás A kormány az 1990. évi költségvetés, a jövő évi gazda­ságpolitikai program terveze­tének és a lakáspolitika távla­ti fejlesztési koncepciójának megtárgyalása után további fontos gazdaságpolitikai kér­dések megvitatásával fejezte be szombaton háromnapos ülé­sét. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek, hogy de­cemberi ülésszakán vitassa meg a társadalombiztosítási alapról és a társadalombizto­sításról szóló törvények módo­sítását. A kormány ugyancsak a Parlament decemberi ülésé­re terjeszti be a fogyasztási adó és a fogyasztóiár-kiegé- szítés törvényi szintű szabályo­zására vonatkozó tervezetét. A Minisztertanács az állami vagyonalapról és az állam vál. lalatokra bízott vagyonának védelméről szóló törvényterve­zeteket az Országgyűlés januá­ri ülésszaka elé viszi. A kormány elfogadta a piac­befolyásolás és a piacfelügye­let eszközrendszerérői szóló előterjesztést. A Miniszterta­nács — egy szűk felhasználói kör kivételével — megszüntet­te a termékforgalmazás kötött­ségeit. A művelődési miniszter tá­jékoztatta a kormányt a volt MSZMP, illetve az MSZP ok­tatási rendeltetésű épületeinek hasznosításáról. A beszámolót a Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az egykori oktatási igazga­tóságok épületeinek jelentős része a Művelődési Miniszté­rium felsőoktatási intézmé­nyeinek kezelésébe került, il­letve decemberben átveszik azt. A politikai főiskolát az MSZP január 1-jén átadja a művelődési tárcának. A Minisztertanács úgy fog­lalt állást, hogy a Társada­lomtudományi Intézet össztár. sadalmi szempontok miatt az ország fontos intézménye, ezért átmenetileg egy évig a költ­ségvetésből támogatja és a Magyar Tudományos Akadé­mia felügyelete alá helyezi az intézményt. A kormány megbízta a mű­velődési minisztert, kezdjen tárgyalásokat a Budapesti Tu­dományegyetem létrehozásá­ról. A művelődési miniszter az Országgyűlés januári ülés­szakán tájékoztatja az elkép­zelésekről a képviselőket. nek az elmúlt 40 évben nem volt, nem lehetett politikai képviselete. Az a képviselet, amit a pártállam megengedett, csak a hatalommal kötött írat­lan, de szigorúan betartatott paktum alapján tevékenyke­dett. A múlt szimbolikus lezá­rásaként az Agrárreformkörök Egyesülete ezt a hallgatólagos kormánypárti paktumot ünne­pélyesen felmondja. Az agrárreformkörök azt követelik, hogy a kormányzat és a politikai pártok egyezze­nek meg a termelőkkel, a ma­gyar agrárgazdaság képviselői­vel a tulajdonreform és a gaz­dasági feltételrendszer kérdé­seiben. A nagygyűlésen vita alakult ki a tulajdonreform, így külö­nösen a földtulajdon kérdésé­ben. Végül alapelveiben elfo­gadásra került az az álláspont, amelyet Nagy Husszein Tibor, az agrárreformkörök képvise­letében az Nemzeti Agrár Ke­rékasztal elé terjeszt. A nagygyűlés úgy foglalt ál­lást, hogy a tulajdonreformot és a vállalkozások jogi és gaz­dasági feltételeit párhuzamo­san és higgadt előkészítés alapján kell megvalósítani. Az országos választmány javas’ata alapján a nagygyűlés úgy fog­lalt állást, hogy az agrárszö­vetség saját jelöltek állításá­val indul az országgyűlési vá­lasztásokon, és ehhez a szük­séges előkészületeket megteszi. A nagygyűlés felhatalmazta Nagy Tamást, hogy az egy hét múlva sorra kerülő mezőgaz­dasági szövetkezeti kongresz- szuson fejtse ki az agrárre­formkörök álláspontját. A nagygyűlés szövetkezeti és ön- kormányzati tudományos ala­pot hozott létre. Az országos tisztségviselők választása során Nagy Tamás" ismét a szövetség elnöke lett. A nagygyűlés ki­mondta, hogy az Agrárreform­körök Egyesülete a jövőben Agrárszövetség néven működ­jön tovább. ELPOUTSKAI KRÓNIKA m ....., ... . Egyre gyakrabban szenved csorbát a szerzett jog alapján való ellátás — törvényhozói szinten is — hangsúlyozza a Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének felhívása, amelyet va­sárnapi összejövetelükön fogalmaztak meg. O A Nemzeti Agrárkerekasztal szekcióülését rendezte meg Csongrádon az MSZP vidékplatformja, szombaton. Helyzetjelentést fo­galmaztak meg a magyar agrárgazdaság jelenlegi állapotá­ról. $ Szakszervezeti szövetséggé alakult a hét végén tartott kongresszusán a vasasszakszervezet. Elnökévé Paszternák Lászlót, az eddigi főtitkárt választották. Q Miután a KPVDSZ kongresszusa pénteken kimondta a szervezet meg­szüntetését, a különféle kereskedelmi területeken dolgozók megalakították a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetségét, amelynek főtitkára Vágó János lett. L eírom rögtön, megelő­zendő a félreértést, a jámbor igavonó kép­letesen értendő. Arról a bi­zonyos ökörről van szó, „akiről” — a politikai le­gendárium szerint — Bis­marck szólott. A vaskancel­lár ugyanis, amikor bírál­ták bizonyos politikai sakk­húzásait, azt mondotta: csak az ökör következetes. Soha aktuálisabb bölcses­séget napjainkban...! Különböző politikai ese­mények, rendezvények né-* ma és szakmai (újságíró) tanújaként egyre nyugta­lanabbul hallgatom, figye­lem az ekkor meg akkor ki-mit-mondott, ki-mit-tett vádjait és viszonvádjait. Ezek a vádak és viszont- vádak korántsem kapcso­lódnak a politikai oldalak valamelyikéhez. Felbuk­kannak MSZP-, MSZMP- köntösben éppúgy, mint szociáldemokrata, néppárti, demokrata fórumos, szabad- demokrata eseményeken, rendezvényeken. (S a fel nem soroltaktól elnézést: náluk is.) Különösebb poli­tológusi képzettség nélkül is rájöhet tehát az ember, hogy olyan általános jel­lemzőről van szó, amelyet a politikai változások fel­gyorsult tempója teremtett meg. Múltja mindenkinek van, aki részese a politikai csa­tározásoknak. Még azoknak a huszonéveseknek is van, akik néhány esztendeje bősz KISZ-esként aligha gondoltak arra: ők lesznek AS ghör a leharcosabb tagjai annak az ellenzéki szervezetnek, amely meggyőződéssel hir­deti: a KISZ nem volt más, mint az állampárt csicskása. A mai szélsősé­gesen radikálisok között döntő súllyal találjuk meg a tegnapelőttök szélsőséges radikálisait, azokat a húsz, huszonegy évvel ezelőtti fiatalokat, akik Mao köny­vecskéjét vadászták, akik undorral utasították el a teljesítménykényszeres tár­sadalmat, ma pedig a piacorientált, a vállalkozói társadalomnak az apostolai. Mi történt? Semmi külö­nös. Változott a világ, s benne változott (változik) az ember. Az 1968-as re­formerekből így gyúrnak némelyek ortodoxokat, s az akkori ifjan is ortodoxok­ból így lesznek, lettek ra­dikálisok, reformerek. Amint így lettek tegnapi együttműködőkből vissza­menőlegesen is harcos el­lenzékiek, s tegnapi ellen­zékiekből mai — kiutat ke­reső — együttműködők. Ma a megyében seregnyi olyan közszereplőt találunk, aki ugyan döngeti a mellét, hogy ő mindig is. ám doku­mentumok éppúgy bizo­nyítják, mint környezetük tagjai tudják róluk: átírják a maguk történelmét. Ahe­lyett, hogy .., hogy annyit mondanának: most más­ként látom, megváltozott a véleményem, mert új té­nyeket, érveket ismerem meg. Furcsa persze, jogosan ad okot a gyanakvásra, ha valakinek hetente, havonta más a meggyőződése, a véleménye. Teljesen törté­nelmietlen azonban előho­zakodni azzal, tíz vagy ép­pen húsz esztendeje — az akkori politikai, gazdasági, azaz társadalmi közegben! — ki mit mondott, miről mi volt a véleménye, s mi­ként döntött, cselekedett. Ami nem egyenlő a felelős­ség eltörlésével, csak éppen reálissá teszi annak mérté­két. Amint reálissá kell tenni majd a mai szavak, vélemények, cselekedetek miatti felelősséget is an­nak . idején, hiszen bizo­nyos: a mai állapotok kö­zepette is mindenki hibá­zik. S a hangsúly, ahogyan az eltérő szedésmód mutat­ja, a mindenkin van. A valamikori szavak és tettek igazságát, értékét nem az adja meg — amint a mai szavak, tettek jövő­beni értékével is ez a hely­zet —, hogy most ki került az élre, ki van (ki lesz) ha­talmon, hanem csakis az lehet a mérce: az akkori objektív feltételek közepet­te mit testesített meg a szó. a cselekedet. A társa­dalom egyik vagy másik csoportjának visszamenőle­ges kizárása a múltból lo­gikusan hozza magával a holnapi, holnaputáni újabb kizárásokat a jövendő­ből...! S kik maradnak akkor, ha már mindenki valami okból kizárt lesz ebben a társadalomban?! Nem megbékélni kell ellen­feleinkkel, a nekünk nem tetsző nézetekkel, hanem — milyen egyszerű ezt így le­írni! — tudni kell együttél­ni velük, azokkal. Ma azon­ban, a bismarcki ökör pél­dázatát vádakká és vi- szontvádakká téve, életve­szélyes kiszorítósdi, kizá- rósdi zajlik a politika po­rondján, s félő: áttevődhet ez a politika porondjáról az egzisztenciális lét terepeire is. S akkor már sok olyas­mi elszabadulhat, amit jó­zan ésszel, álljon bármely politikai oldalon is valaki, senki sem kívánhat, mert nem is kívánt. T éves, mert hamis az a szereplőváltás, amikor — holott ebben gazda­gok a hagyományaink — a koromfekete ördögök he­lyébe hófehér angyalok lép­nek, akikből természetesen koromfekete ördögök lesz­nek, hogy helye legyen az újabb hófehér angyalok­nak ... Politikai kultúránk csupán tükre kultúránk ál­talános színvonalának; nem lehet jobb ez utóbbinál. Az egészet kell mássá tenni ahhoz, hogy a rész is más legyen. Ehhez azonban aligha Bismarck ökreit kell befogni az ország szekeré­nek jármába. Mészáros Ottó ség programnyilatkozatát. A programnyilatkozat vitájában Nagy Tamás, az egyesület és a gyáli Szabadság Tsz elnöke kiemelte, hogy a magyar pa­rasztságnak és az egész vidék-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents