Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-30 / 307. szám

1989. DECEMBER 30., SZOMBAT 2 ÉV VÉCI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A felgyorsult változások kora Kelet-Eurépa rohamléptekkel halad a jogállamiság felé • Eltűnő­ben ez eddig sok helyütt „szigorúan őrzött határok" kontinen­sünkön • Előrehaladás a katonai tömbök fegyverzetcsökkentő tárgyalásain • Erőfeszítések a fegyveres viszályok felszámolására Altalanos PILLANATKÉP volt lehetséges az önjelölés. A választás feltárta, hogy a de­mokratizálásban még nagy utat kell megtenni, de a vok­solás eredménye máris áttö­rést jelentett, mert az átala­kítási politika több ismert hí­vét juttatta be az új népkép­viseleti szervbe. Az ezután megválasztott új legfelsőbb ta­nácsban, csakúgy, mint a nép- képviselők, közben már má­sodízben tartott ülésezésén olyan vitákra került sor, ame­lyek korábban elképzelhetetle­nek voltak, és az átalakulás felgyorsulását jelezték. Az év végére azonban az egész országban romlott a gazdasági helyzet, és a lakos­ság ellátása, erősödtek egyes köztársaságok szakadár törek­vései. Mindennek következté­ben az 1990-es esztendő sok kemény megpróbáltatást hoz majd a peresztrojka elkötele­zett híveire. AZ EGYKORI ELLENSÉG­KÉP A MÜLTÉ Todor Zsivkov felelősségre voná­sát Követelik a szófiai tüntetők Szerénytelenség nélkül mondhatjuk az új esztendő előestéjén, hogy hazánk ko­moly szerepet vállalj a Közös Európá Ház alapjainak lera­kásában. A parlament, meg­újulása, a jogállamiság kere­teit megalkotó munkája, amely a Magyar Köztársaság kikiáltásában, majd a jövő év tavaszára tervezett többpárt­rendszerű szabad választások­ban tetőzik, tiszteletet ébresz­tett mindazok körében, akik érdekeltek abban, hogy meg­szűnjék kontinensünk ketté- osztottsága, egymással szem­benállása. Az a tény, hogy hu­manitárius alapon kormá­nyunk megnyitotta nyugati határainkat az NDK-menekül- tek előtt, kommentátorok sze­rint szerepet játszott abban, hogy szabaddá váljék törvé­nyesen is az NDK-állampol- gárok utazása, és kezdetét ve­gye a reformfejlődés. Ugyan­így lépéseink hatással voltak más országokra is a jogállami­ság felé vezető útjuk keresé­sében. Jövőre a legtöbb VSZ- országban március-áprilisban, szinte egy időben, többpárt­rendszerű parlamenti válasz­tások lesznek. Hírmagyarázók szerint úgy, ahogy most ez Lengyelországban történt, elő­fordulhat, hogy polgári, a sza­bad vállalkozás és magántu­lajdon alapján álló kormány- koalíciók kezébe kerül a kor­mányrúd. Az egykori helyzet, amely a NATO-t és a Varsói Szerző­dési életre hívta, tehát alapve­tően megváltozik. Esetleg már 1990-ben, vagy legalábbis az azt követő években megkérdő­jeleződik a katonai tömbök to­vábbi fennállásának szüksé­gessége. Az ellenségkép máris a múlté. Mind a Varsói Szer­ződés, mind az Észak-atlanti Szervezet legutóbbi legmaga­sabb szintű tanácskozásain alapgondolat volt, hogy ezek­nek a tömböknek fokozatosan olyan politikai szerepkört kell vállalniuk, amely elősegíti a közeledést az egykori szem­benállók között. Sok kommentátor véli tehát úgy az újév előestéjén, hogy amíg 1989 a kelet-európai po­litikai változások éve volt — bár ezek jövőre is folytatód­nak—, 1990-ben inkább a le­szerelési intézkedésekre helye­ződik át a fő súlypont. Erre engedett következtetni Mihail Gorbacsov és George Bush december 2—3-i máltai eszme­cseréje is. A két világhatalom államfői, akik a tervek sze­rint a jövő év első felében ta­lálkoznak Washingtonban, megállapodtak arról, hogy meggyorsítják a fegyverzet­korlátozásról folytatott tárgya­lásokat. Egyrészt a genfi érte­kezletről van szó, amelyen a szovjet és amerikai szakértők a hadászati támadófegyverzet ötvenszázalékos csökkentéséről intézkedő szerződéstervezet ki­dolgozásán fáradoznak. Más­részt a VSZ és a NATO bécsi tanácskozásain .próbálnak mi­nél gyorsabban közös nevező­re jutni,...; A ,,23-ak” eszmecser réin a hagyományos fegyver­zet és haderő radikális csök­kentése a téma. A cél az, hogy olyan szint alakuljon a had­erőkben és fegyverzetben, amely a legminimálisabb a kölcsönös biztonság szempont­jából. A megbeszélések ered­ményesen zajlanak, s a jövő évben sor kerülhet újabb csa­patkivonásokra is a térségből. Prága: A rendőrség és a roham­rendőrség tagjai zárják le a prá­gai Vencel teret 19S9. január 15-én pártfőtitkár áprilisi halála után diákmegmozdulások kez­dődtek. Ezek hamarosan a pe­kingi Tienanmen térre össz­pontosultak, ahol a diákok sza­badságot és demokráciát köve­teltek. Éhségsztrájkjuk támo­gatására több mint egymillió lakos tüntetett a kínai fővárq^. utcáin. A rendkívüli állapot bevezetése'nem használt, s a belpolitikai válság mélyült. Végül is Kína keményvona­las vezetői június 4-én a had­sereg rohamával vetettek vé­get a Tienanmen térre össz­pontosult diákmegmozdulás­nak. A fegyvertelen tüntetők­re a páncélosok géppuskatüzet árasztottak, és sokat közülük lánctalpaikkal nyomtak össze. A halottak számáról nincs pontos adat. Külföldi megfi­gyelők több ezer áldozatot em­lítettek. A vérfürdőt tömeges letartóztatások és kivégzések követték. Csupán június 21— 22-én 27 embert végeztek ki a tüntetésekben való részvételük miatt. A tienanmeni mészárlás világszerte mély megdöbbenést keltett, s egy időre visszave­tette az ígéretesen kibontako­zóban levő demokratizálási fo­lyamatot. AFGANISZTÁNTÓL NAMÍBIÁIG Santiago de Chile: újra szavaztak a latin-amerikai országban, s a ke­reszténydemokrata Aylwin megvá­lasztásával megnyílt az út a de­mokráciához A TIENANMEN TÉRI VÉRENGZÉS Nem mindenütt a világon alakult ilyen biztatóan a kép. Kínában Hu Jao-pang, volt Panamaváros: az amerikai csapatok szinte a földig lerombolták a No­riega tábornokhoz hu egységek főhadiszállása közelében fekvő negye­det Az 1989-es esztendőben több helyi konílikus tárgyalóasztal melletti megoldásában történt jelentős előrehaladás. Február 15-én a szovjet hadsereg a ko­rábban aláírt egyezmények ér­telmében befejezte az Afga­nisztánból való kivonulást. A polgárháború ugyan ezután is folytatódott, de több kísérlet történt a belső megbékélés körülményeinek megteremté­sére. Angola déli részéből tá­voztak az dél-afrikai csapatok, majd sor került a kubai egysé­gek kivonására is. A kormány­csapatok és az ellenük har­coló Unita között tűzszünet jött létre. Az ENSZ felügyelete alatt választásokat tartottak Namíbiában, s a SWAPO, a volt szabadságharcos szervezet kapta meg a legtöbb mandá­tumot. Kambodzsából kivo­nultak a vietnami csapatok, de a polgárháború tovább tart. Ugyanígy az Izrael áltál meg­szállt arab területek sorsában van ugyan némi előrehaladás a tárgyalások felé, de a meg­oldás a jövő évre vár, összegezve: 1990 kezdetének előestéjén joggal várhatjuk, hogy az 1989-ben megkezdő­dött kedvező folyamatok meg­szilárdulnak, és a világ to­vább haladhat az együttműkö­dés irányába. Arkus István Visszalapozva az egy évvel ezelőtt megjelent előrejelzé­sekre, az 1989-es év várható eseményeiről, megállapíthat­juk, egyetlen szemleíró sem akadt, aki oly dinamikus vi­haros változásokat jósolt volna meg az akkori helyzetre ala­pozva, mint amelyek később a valóságban bekövetkeztek. Egy esztendeje még például Lengyelországban megkérdője­lezték, hogy a Szolidaritás egyáltalán legális szakszerve­zetként működhessen, s a sztrájkhelyzet leküzdése volt a LEMP akkori kormányának feladata. Az év végén viszont Tadeusz Mazowiecki, Walesa tanácsadója az ország kor­mányfője, akit a rendkívüli ál­lapot idején közel egy eszten­dőn át őrizetben tartottak. Mi­vel pedig a kerekasztal-tárgya- lások alapján megtartott par­lamenti választásokon a len­gyel kommunisták vereséget szenvedtek, s az ellenzéki erőket szervező Szolidaritás már az első fordulóban az ál­taluk elérhető 165 parlamenti helyből 160-at, a 100 szenátusi mandátumból 92-t megszer­zett, ézt tükrözi a m'áP'kábi- riet összetétele is. A lengyel parlament szeptember 12-én olyan koalíciós kormánynak szavazott bizalmat, amelynek 12 miniszterét a Szolidaritás, négyet, illetve hármat a vele szövetségre lépett Parasztpárt és a Demokrata Párt adott, és csak négy tárcát kapott á Len­gyel Egyesült Munkáspárt. Egy esztendeje a szomszédos Csehszlovákiában a Charta— 77 elnevezésű emberi jogi szervezet tagjai közül sokan börtönben raboskodtak, az 1989-es év végére pedig egyik prominens személyisége, Havel drámaíró, köztársasági elnök lett, s Dubceket, az 1968-ban idegen intervencióval levert „prágai tavasz” félreállí­tott és rágalmak özönével el­árasztott, szigorú ellenőrzés alatt tartott vezetőjét pedig a reformok jegyében ülésező parlament elnökévé választot­ták. A berlini fal, amely Európa kettéosztottságénak, . a hideg­háborúnak oly tragikus jelképe volt, s amelyet még a kelet­európai reformfolyamatoktól mereven elzárkózó volt NDK- vezetők, 1989 októberében is a „XXI. században is majdan lé­tező” szigorúan őrzött, áthág­hatatlan határként tüntették fel, a november 9—11-i hétvége mámoros nápjaiban egyszer s minderkorra nyitottá vált, és csak ezekben a napokban mil­liók éltek a hirtelen kiharcolt szabad átkelés lehetőségével. Valletta: George Bush amerikai elnök éa Mihail Gorbacsov szovjet államfő kezet fog 1989. december 3-án, a kétnapos csúcstalálkozójuk végén tartott közös sajtóértekezletük megkezdésekor a Makszim Gor­kij szovjet tengerjáró fedélzetén A reformerők gyors térhódítá­sának lehetett tanúja ugyané napokban a világ: november 10-én a funkciójából elmozdít- hatatlannak tűnő és minden változásnak ellenálló Todor Zsivkovnak búcsúznia kellett a BKP főtitkári, majd állam­elnöki tisztségétől, s a Mlade- nov vezette, megújulást zász­lójukra írt erők megtették az első lépéseket a jogállamiság megtepemfesérflL.rJ^ ‘iiS.JJti, Végül,-Európa —, Albánig kivételével — az ev végére tel­jesen szabaddá vált: Romániá­ban, ahol még november vé­gén az RKP kongresszusa a személyi kultusz eszméletlen tobzódása közepette, immár hatodszor újjáválasztotta Ceausescu főtitkárt, a terror uralma hiába próbálta vérbe fojtani a feltámadt néphara­got, sikerült megdönteni a gyűlölt diktátor hatalmát. Ami más kelet-európai országokban evolúciós úton, békés fejlődés, legfeljebb utcai tüntetések út­ján valósult meg, Romániában fegyverropogásban, sok ezer ember halála árán, robbanás­szerűen tört a felszínre. A PERESZTROJKA HATÁSA ________________ A kelet-európai változások­ra nem kerülhetett volna sor a szovjet átalakítási politika erőteljes megvalósítása nélkül. Mihail Gorbacsov többször ki­fejtette, hogy a szovjet kor­mány egyszer s mindenkorra szakított az úgynevezett Brezs- nyev-doktrínával, amely a csalhatatlannak kikiáltott, ál­lítólagos szocializmus útjáról „eltévelyedő” VSZ-tagállamok- kal szemben kész volt a kato­nai erőszak alkalmazására is, hogy megakadályozza saját ön­álló fejlődésüket, útkeresésü­ket, és elzárja őket a jogálla­miság alapjainak megteremté­sétől. Alapvető volt ebben an­nak kimondása, amely nem minden tusakodás nélkül tör­tént, hogy az „otok” 1968-as katonai beavatkozása a prágai tavasznak nevezett megújulási kísérlet ellen, s ennek fegyve­res elnyomása, hibás döntés volt, ellentétes a VSZ-államok szuverenitásával. Moszkva rokonszenvét nyil­vánította a reformállamok — az év első felében a Szovjet­unión kívül Lengyelország és Magyarország — vezetésének evolúciós ffetfekvésöí iránt. Bár 'a Szovjetunióban a demokra­tizálást továbbra is az egypárt- rendszer körülményei között képzelik el — mint kijelentet­ték —, nem avatkoznak be a VSZ-tagállamok belső folya­mataiba, s ha ott többpárt­rendszer útjára tér a fejlődés, ezt a népfelség tiszteletben tartása alapján kötelező elis­merniük más államoknak. Nem támasztottak akadályt ennek megfelelően azokkal a nyugati állásfoglalásokkal szemben, amelyek bátorítani igyekeztek a kelet-európai re­formfolyamatokat vagy segé­lyeket szavaztak meg gazdasá­gi szerkezetük átalakítására, amely előfeltétele, hogy visz- szatérjenek a Közös Európa Házba. Szovjet részről azon­ban nemegyszer tisztázták: a NATO-államoktól is elvárják cserébe, hogy ne avatkozzanak be a kelet-európai országok belső folyamataiba. Ami a Szovjetunió belső fej­lődését illeti, ebben az idén mérföldkőnek számított az új országos hatalmi szervnek, a Népképviselők Kongresszusá­nak megválasztása. A 2250 fős testületbe 750 jelöltet már ko­rábban megválasztottak a hi­vatalos politikai és társadalmi szervezetek listáján, 1500 kép­viselő személyéről pedig terü­leti alapon kellett szavazni. Újdonsága volt az eseménynek a többes jelölés, s első ízben Berlin: ezrei: tolonganak a Brandenburgi kapunál december 26-án, négy nappal azután, hogy az SDK halóságai újabb határátkelőhelyet nyitottak a berlini falon a város egyik jelképének számitó kapunál Afganisztán: Hazatérő ejtőernyősezred átkel az afgán—szovjet ha­táron 1989. február 6-án, az afganisztáni szovjet csapatkivonás határ­idő előtti befejeződésének napjaiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents